Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-14 / 217. szám
IMI. SZEPTEMBER 14. NAPLÓ 3 A pártélet hírei ’ A mohácsi járási pártbizottság időközönként meghív néhány pártmunkást és állami vezetőt egy-egy ipari üzembe, ahol az üzemi pártfunkcionáriusok a helyszínen mutatják meg, hogyan végzik a pártmunkát. A Mohácsi Bútorgyárban és néhány termelőszövetkezetben megtartott ilyen öszejövetelek igen hasznosnak bizonyultak. A jövőben kéthavonként tartanak ilyen módszertani látogatásokat a mohácsi járás ipari üzemeiben, a termelőszövetkezetekben pedig a nagyobb mezőgazdasági munkák előtt. * A Pécsi Orvostudományi Egyetem pártszervezetének vezetőségéhez az új tanévben már négy önálló alapszervezet tartozik. A múlt tanévben három alapszervezet működött az egyetemen, de az azóta felvett párttagok és tagjelöltek száma lehetővé tette, hogy négy alapszervezetet hozzanak létre. A múlt tanévben a taglétszám huszonöt százalékkal nőtt, az új tanévben pedig további lehetőségek vannak a párt sorainak új tagjelöltekkel és tagokkal való erősítésére. * Dunaszekcső tsz-község pártszervezetében havonta egyszer öszejönnek a párton- kívüli aktívák, hogy beszámoljanak a tsz tagjainak politikai fejlődéséről. Ezeken az összejöveteleken beszámolnak a pártvezetőségnek a megbízatások teljesítéséről, a vezetőség pedig tájékoztatja őket a soronlévő feladatokról. Jó módszer, hogy a pártonkívüli akiívacsoport 5—6 tagját külön is beszámoltatja és tájékoztatja a pártvezetőség havonta. II mecseki szénkutató mélyfúrásokról tanácskozott a HEB A rossz fúrások 31 millió forint ráfordítást igényeltek Meg kell határozni a minimális fúrásszámot! A Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság szerdán délelőtt megvitatta a mecseki szénkutató mélyfúrásokról szóló összefoglaló jelentést. Az ülésen részt vett Papp János, az MSZMP megyei vb-nak tagja. Garamvölgyi János, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője, Pataki Mihály a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója és Fodor István, a KNEB tagja. A vizsgálat célja az volt, hogy az illetékes szervek, szak emberek figyelmét felhívja a mecseki szénbányászat kutató mélyfúrásainak jelenlegi műszaki és gazdasági problémáira. Az előzetes tájékozódás szerint a mecseki szénmedencében az utóbbi években a különböző fúróberendezésekkel végzett fúrólyukak minősége nem megfelelő 1957-től 1960 első félévéig az elvégzett 116 mélyfúrásból 46 használhatatlan volt. A rossz fúrások 31 millió forint ráfordítást igényeltek. — Ezenkívül igen káro6 a rosszminőségű fúrások kihatása a bánya telepítésére, ennek következtében a feltárásra és a bányaművelésre. Különösen a Komlói Szénbányászati Tröszt Zobák- és Béta-aknai, a Komló nyugati fúrásoknál voltak rossz hatásúak a mélyfúrások. A zobáki és hosszúhetényi beruházásoknál elvégzett fúrások rossz hatásfoka következtében kénytelenek voltak az első tervszámokat megváltoztatni, az aknák termelésben való belépési idejét kitolni. A valóságot híven tükröző mélyfúrási adatszolgáltatás helyes irányú művelést és fejKétszeres teljesítményű automata szedőgép a Zrínyi Nyomdában „Kézirat nélkül“ is dolgozhatnak a nyomdászok Rendkívül „ügyes’“ gépet kapott a Zrínyi Nyomda, amely ezzel világviszonylatban is új eljárást vezetett be. A Teletype Setter módszerrel a különleges írógépen, az úgynevezett lyukasztón perforált szalagra rögzítik a könyvek kéziratának szövegét, s amikor a papirtekerÚjabb lépés a sxakmai viH* műveltségért Kétéves műszaki iskola a Doktor Sándor Művelődési Házban Közismerten fontos és hasznos a lakosság érdekében végzett sokrétű munka, amelynek jó vagy kevésbé jó elvégzése a helyiipari vállalatok dolgozóitól függ. Igen nehéz, sokszor elavult eszközökkel és módszerekkel segítik a lakosságot az apró javító-szerelő munkától a városszépítésig, sőt nem egy közülük országos és exportfeladatokat is végez. De talán kevesen tudják, hogy más vállalatokhoz képest a műszaki munkakörökben aránylag kis létszámban dolgoznak munkakör szerinti képesítéssel a részleg, műhely- és munkavezetők. Most ezen a helyzetein akar változtatni a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete, amikor az érdekelt vállalatok dolgozóinak kérésére középfokú szintű 2 éves műszaki iskolát indít Pécsett. A Somogy, Tolna és Baranya helyiipari és városgazdálkodási dolgozóinak szakmai műveltségét növelő műszaki iskolán műszaki rajzra, matematikára, fizikára, kémiára, anyagismeretre, ipargazdaságtanra, technológiára és munkavédelemre oktatják a hallgatókat. A hallgatók jegyzeteket, látogatási jegyet kapnak Egyszerre három párhuzamos 50—50 fős első évfolyam indul, a csoportok kéthetenként egész napos foglalkozáson, félévenként összefoglalókon vesznek részt és a két évi tanulmány ról tett vizsga után műszaki kategóriájú bizonyítványt kapnak. A HVDSZ megyei Bizottságán kapott helyet az iskola Az SZTK Baranya megy»! Al- központja felhívja a biztosítottak és családtagjaik figyelmét, hogy orvosi vizsgálatra vagy kórházba utalásuk stb. esetén, illetve onnan hazautazásuk alkalmával felmerült útiköltségük megtérítését, akár az Alközponttól, akár az üzemi kifizetőhelytől csak az utalási jegyek (vonatjegy, autóbuszjegy stb.) csatolása mellett igébytíhetik. igazgatósága, amelyhez igen nagy számban érkeznek a jelentkező lapok, a helyiipar, vasas, építő-fa, textil és vegyesipar vállalatainak dolgo zóitóL A 2 éves műszaki iskola a Doktor Sándor Művelődési Ház termeiben működik majd október 1-től. eset lepergetik a szedőgépen, a lyukasztás alapján a gép önműködően kiönti a sorokat. A sorokon belül automatikusan rendezi el a betűket, illetve a szavakat. Ez utóbbinak különösen a verssorok szedésénél van nagy jelentősége. Nagy előnye még a gépnek, hogy nem is fontos a nyomdászoknak bajlódni a kézirattal, a szövegnek a szalagra történő szedését, perforálását „házon kívül”, vagyis nyomdán kívül is elvégezhetik. Az Európa Kiadó rendelkezik is ilyen szalaglyukasztó írógéppel, és gyakori, hogy onnan már nem kézirattömböt, hanem lyukasztott szalagtekercset kap a nyomda. Az új eljárás megkönnyíti a könyvek esetleges későbbi kiadását, nyomását is, mert a perforált tekercset egyszerűbben tudják tárolni, megőrizni, mint az ólomba kiöntött szöveget. Az új gép teljesítménye a régi szedőgépekének kétszerese, óránként 14 000—15 000 betűt önt ki. lesztést biztosíthat, míg ellenkező esetben nagy mértékű kár, fölösleges vagy gazdaságtalan beruházást idézhet elő — állapítja meg a NEB jelentése. A mélyfúrások közül minőségileg jó az a fúrás, amelyből a nyert adatok biztosait, jók, kiérté- Kelhetők és elősegítik a földtani ismeretek bővítését. Komlón 1952—1956 között végzett fúrások eredményességét vizsgálva megállapították, hogy ebben az időszakban a fúrások 39,6 százaléka értéktelen volt. A NEB vizsgálata megállapította, hogy a kutatás már kinőtt a jelenlegi megrendelő és kivitelező szerinti viszonyból. A jelenlegi forma már inkább akadályozója, mint segítője a kutatásnak. Mindennek a népgazdaság látja a kárát. A vizsgálat folyamán az a nézet alakult ki. hogy sürgősen felül kell vizsgálni az érvényben lévő előírt fúrási hálózatot. Az az adatmennyiség, amit legjobb esetben is a fúrások szolgáltatnak, nem indokolja a sűrűn telepített fúrásokat. Meg kell határozni a minimális fúrásszámot. A fúrások elsődleges célja az legyen, hogy lehatárolja az előfordulást. Egyedül a kőszénbányászat van abban a helyzetben hogy ellentétben az olaj- és a bauxit bányászattal nem rendelkezik saját mélyfúró vállalattal, — melyre igen nagy szükség volna. Ezenkívül feltétlenül külön kellene választani a kivitelezés ellenőrzését. Megfelelő selejtutasításra van szükség, hogy csak a teljes értékű fúrásokat kelljen a megrendelőknek átvenniök. Kétségtelen az elkövetett hibáknál nagy szerepet játszott az a tény, hogy a népgazdasági érdekek az új aknák telepítését sürgették. így nem áll elegendő idő rendelkezésre a tervszerű kutatásra. Közrejátszott azonban az a mélyfúrási irányzat is, amely az eredményességben csak az elért métert tekintette, nem fordított gondot a minőségre. Ezek azok a legfontosabb tanulságok, amelyeket a NEB vizsgálatából az illetékeseknek le kell von- niók. — m. —e. — Vetik a takarmánykeveréket Szajkón Szakaszos vetés, szakaszos aratás — Téli juhlegelő Az idei takarmányok betakarítása még folyik, hisz a tél nagy tartalékokat kíván, azonban már most gondolni kell a jövőre. Arra, hogy a fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban szegény tél után, mielőbb zöldhöz jussanak az állatok. Az őszi takarmánykeverékek vetése ezekben a napokban már esedékes. Ennek ellenére sok tsz-ben esőre várva halogatják ezt a fontos munkát. Azokon a helyeken, ahol a tarlóhántást elvégezték, most nem okoz gondot a szántás, de még a vetés sem. A szajki Úttörő Termelőszövetkezetben például, ahol tavaly sem maradt el tavaszra egy tenyérnyi szántani való sem, ebben az évben is egy szálig elvégezték a tartóhántást, sőt 200 hold vető- és 100 hold mélyszántást is végeztek, ez utóbbit 32—40 centi mélyen. Az őszi takarmánykeveréket jó erőben lévő talajba vetik, fűvetésű silókukorica után, amely tavasszal 150 mázsa istállótrágyát kapott holdanként. Ezenkívül a vetéssel egyidejűleg 150 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót adagolnak holdanként. Télen a hóra újabb 50 kiló pétisót szórnak fejtrágyaként, és ezt kitavaszodáskor megismétlik. Az elmúlt évben is így érték d, hogy 160 mázsás zöld tömeget adott az őszi keverék takarmány. Tekintettel a szárazságra, a talajelőkészítés különös gondot igényel. Vetés előtt a talajt megtárcsázzák, majd gyűrűshengerrel megjáratják. Vetés után kereszt irányba újra gyűrűshengereznek. Az őszi takarmánykeverékek vetésének optimális ideje szeptember eleje. A szajkiak öt napos időközönként szakaszosan vetik. Az első szakaszban vetik a rozsot és rozsos keveréket, a második szakaszban a búzás, végül a harmadik szakaszban az árpás keveréket. Ennek a módszernek az előnye, hogy tavasszal ugyanilyen sorrendben kezdhetik meg a zöld etetését, rifem kell félni, hogy egyszerre „érik” kasza alá, és esetleg nagy része elvénül, hanem folyamatosan biztosít friss zöldtakarmányt az állatoknak. A tsz sok éves tapasztalata szerint az őszi takarmánykeverék tavasszal — mikor az etetését megkezdik —, 2—3 literrel emeli a tehenészet fe- jési átlagát. Ha tekintetbe vesszük hogy a szajki tehenészet a megyében és az országban is az egyik legjobb kis- tehenészet, ahol a téli takarmányellátottság nem sokat különbözik a nyáritól, akkor ez a 2—3 literes emelkedés pusztán az őszi takarványke- verék előnyére írandó. A szajki tsz szarvasmarha számosállatonként 450 négyszögöl keveréket vet el ezekben a napokban, s holdanként csak közepes, 100 mázsás termésátlaggal számolva is, tavaszra több, mint 3000 mázsa zöldtömeget vár. Az Úttörő Tsz-ben már augusztus végén befejezték a fővetésű silókukorica silózását. összesen 700 köbméter, azaz 4200 mázsa sziláast tartósítottak eddig, s ezt kizárólag a tejelő tehenekkel és a hízómarhákkal fogják feletetni. A növendékállatokkal és a juhokkal kukoricaszár szilázst etetnek majd, amelyből további 300 köbmétert tartósítanaik. Szénájuk, melynek nagy részét az idén már bakon szárították, annyi van, hogy kb. 15 százalékát már a következő évre tartalékolhatják. Abrak-ellátottságuk is jo. őszi árpából például a szükségleten felül 3 vagon a biztonsági tartalékuk. Hinnék ellenére elhatározták, hogy a juhok részére téli mesterséges legelőt létesítenek. A 20 hold repcés legelő hozamával még több siló-takarmányt tudnak megtakarítani a szarvasmarhák részére, s így a tehenészet fejési átlaga — jelenleg 12,6 liter —, a legkeményebb télen sem csökkenhet a 10 liter alá. Az első nan a kollégiumban tj Lehoczky Judit és Beer Gabriella a Pedagógiai Főiskola ■■ 'I- légiumi diákbizottságának tagjai a szobabeosztásokat végzik. Nincs könnyű dolguk, a kollégiumnak 473 lakója van és ugyanennyi kívánságnak kell eleget tenniök. A szobákban még javában folyik a pakolás. Csanádi Mu-iká nak a mamája is segít. Akik már végeztek a rakodással, azonnal „megszállják” a klubot és folytatódhat a tax'aly félbeszakadt sakkparti. A 20-as szobának tíz lakója van az ország kilenc - / -őí. Valamennyien harmadéves magyar—történelem szakosok. Most is „történelemmel” foglalkoznak: nyáron történt élményeiket mesélik egymásnak. Erb János felvételei.
