Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

4 NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 13~ cA öihÍQ, minden tájárái Az Algériai Kommunista Párt sajtónyilatkozata Az Algériai Kommunista Párt kedden sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben hangoz­tatja, hogy a párt szilárdan ki­tart a tárgyalás politikája mel­lett és támogatja az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának minden olyan kezde­ményezését, amely rábírhatja a francia uralkodó köröket ar­ra. hogy folytassák a tárgyalá­sokat az algériai országos for­radalmi tanács által leszöge- i zett elvek alapján. Ahhoz, hogy ezt a célt megvalósíthas­sák, minden eszközzel növelni kell az egységet és fokozni kell az éberséget. Sukarno az Egyesült Államok­ba utazott Sukarno Indonéz Köztársa­sági elnök, aki nem hivatalos látogatást tett Bécsben, Su- bandrio külügyminiszter kísé­retében kedden délelőtt repü­lőgépen az Egyesült Államokba utazott. A libanoni nép tiltakozása Libanon lakossága határozót tan tiltakozik a hatodik ame­rikai flotta küszöbön álló bei- ruti látogatása ellen. Beirut- ban és környékén számos til­takozó gyűlést rendeztek; Az Ad Dunia ai Dzsadida című lap közli az afro—ázsiai szolidaritás libanoni bizottságé nak nyilatkozatát A nyilatko­zat követeli, hogy a 6. flotta hajóit és általában külföldi hadihajókat ne engedjenek li­banoni vizekre. A Vietnami Tájékoztató Iroda cáfolata A Vietnami Tájékoztató Iro­da cáfolatot adott ki az ame­rikai hírügynökségeknek és « laoszi lázadók rádiójának azon közleményeire vonatkozólag, hogy Laoszban Xieng Khcm- angtól Nyugatra a Vietnami Demokratikus Köztársaságból érkezett csapatokat vonnak össze. NATO-gyakorlatok a Balti-tengeren Sajtójelentések szerint hét­főn délután a Nagy-Belt-öböl- ben és a Balti-tenger nyugati részén megkezdődtek a NATO haditengerészeti gyakorlatai, amelyekben a Balti-tengeren ál lomásozó nyugatnémet hadi­tengerészeti erők vesznek részt. Hoyá csapódnak be a szovjet rakéták a Csendes-óceánban? A Krasznaja Zvezda és a Kamszomolszkaja Pravda ked­di számában kommentálja a csendes-óceáni > szovjet űr­rakéta-kísérletekről kiadott TASZSZ-közleményt. Mindkét lap rámutat, hogy az a térség, ahová a szovjet űrrakéták e tökéletesített változatait kibocsátják, sok­kal kisebb, mint amelyet a Szovjetunió a múlt év janu­árjában többfokozatú bal- lasztikus rakéták kipróbálá­sára felhasznált. A lapok rámutatnak, hogy a Havaii szigetektől délnyugat­ra lévő 300x320 kilométeres négyszög távol van a fő ten­geri útvonalaktól, a légi útvo­nalaktól és a halászok által felkeresett helyektől. A rakéták becsapódási helye közelében nincsenek szigetek. Legközelebb van észak irány­ban a Johnston korallzátony — mintegy 600 kilométer tá­volságban. A Palmyra sziget délkeleti irányban több mint 620 kilométer távolságra fek­szik. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány felhívta a csendes-óceáni tengeri és légi utakat használó más országo­kat, hogy hajóik és repülőgé­peik maradjanak távol a meg­jelölt térségtől. Ez az intézke­dés a kísérlet teljes biztonsá­gának biztosítására irányul, — hangsúlyozza a Krasznaja Zvezda* A térkép a kozmikus rakéták becsapódási helyét mutatja. Chile és Argentina elnöke a nemzetközi problémák megoldását sürgeti Jörge Alessandri Chile és Arthuro Frandizi Argentína elnöke kétnapos tanácskozást folytatott a Valparaistól nem messze fekvő Vina del Mar­ban; A tanácskozásról kiadott köz lemény aggodalmát fejezi ki a háborús előkészületek fokozó­dó üteme és a nukleáris kísér­letek felújítása miatt. Frondizi és Alessandri kife­jezésre juttatja azt a meg­győződését. hogy a nehéz prob­lémák tárgyalásokkal megold­hatók.­Az argentin elnök hétfő dél­után repülőgéppel hazautazott. Dorticos kubai elnök Moszkvában Osvaldo Dorticos Forrado. a Kubai Köztársaság elnöke Moszkvába érkezett. A képen: Dorticos látogatást tesz L. Brezsnyevnél a Szovjetunió Legfelő Tanácsa Elnökségé­nek elnökénél. (Balról jobbra Dorticos, Brezsnyev, Raul Roa kubai külügyminiszter. Nemzetközi antifasiszta nyilatkozat Mint korábbi jelentéseink már hírül adták, Berlinben a j fasizmus áldozatainak emlék­ünnepségén hét európai or­szág képviseltette magát anti­fasiszta küldöttséggel. A Neues Deutschland keddi száma közöl í te az NSZK. Franciaország. ! Olaszország, Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és , Anglia antifasiszta küldöttsé­geinek közös nyilatkozatát amelyben támogatják az NDK kormányának a német problé ma békés megoldására irányu­ló politikáját. Szégyenletes ítélet A londoni bíróság kedden „rendbontásra irányuló izga­tás“ vádjával hétnapi börtön- büntetésre ítélte a 89 éves Bertrand Russellt az ismert angol filozófust és közéleti személyiséget. A tárgyalóterein hallgatósága felháborodással fogadta az ítéletet. „Szégyen!” — kiáltották többen. A bíróság először kéthavi börtönbüntetést szabott ki, s csak miután megismerte a Russell egészségi állapotát ille­tő orvosi véleményt, csökken­tette le hét napra a büntetést. Ugyancsak egy hétre ítélték Russell feleségét is. A .„százak bizottsága” ame­lyet Russell kezdeményezésére alakítottak, elhatározta, hogy szeptember 17-én tömeggyűlést tart a londoni Trafalgar téren és ülő tüntetést szervez a parla­ment és a kormány épületek előtt. A hatóságok nem engedő lyezték a gyűlés és a tüntetés megtartását; A százak bizott­sága ennek ellenére nem mon­dott le szándékáról. Ezért ke­rült bíróság elé Russell és a „százak bizottságának” sok más aktivistája; A Russell házaspárral együtt összesen 35 embert ítéltek el: közülük többet egy vagy kót- hónapi börtönbüntetésre. — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG pécsi csoportja és a Jelenkor szerkesztő bizottsága szeptem­ber 15-én 19 árakor a szer­kesztőség helyiségében vitát rendez a folyóirat IV. évfo­lyama 4. számáról. Vitaindító előadó; Wemar István. A Kubai Köztársaság elnöke felkereste Lenin és Sztálin mauzóleumát . Dorticos a Kubai Köztársa­ság elnöke, kedden kíséretével felkereste Lenin és Sztálin mauzóleumát és elhelyezte ko­szorúját. Megkezdődtek a szovjet- kubai tárgyalások Kedden a Kremlben szovjet —kubai tárgyalások kezdődtek A tárgyalásokon kubai részről dr. Osvaldo Dorticos Tarrado köztársasági elnök és kísérete, szovjet részről Leonyid Brezs­nyev, a Legfelső Tanács El­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese és más ve­zető személyiségek vesznek részt. Megvitatják a két orszá­got érdeklő kérdések széles körét. A Kubai Köztársaság elnöke villásreggelit adott Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság, elnöke kedden villásreggelit adott, amelyen Leonyid Brezsnyev. Nyikolaj Ignatov, Alekszej koszigin és más hivatalos személyiségek vettek részt. A villásreggelin Osvaldo Dortdoos és Leonyid Brezsnyev beszédet mondott. Dorticos Leningrádba utazott A Szovjetunióban tartóz­kodó Dorticos kubai elnök kedden este kíséretével együtt különvonattal Leningrádba utazott. JÖN! JÖN! A VILÁGHÍRŰ Prága Cirkusz PÉCSETT A BALOKÁNY-LIGETBEN szeptember 15—18-ig vendégszerepei. Előadások este 7 órakor, vasárnap Vs* órakor is. 3 órás vidám műsor! JÖN! JÖN! 55 317 6 AVIGNON Az itt töltött egy hét uta­zásom legszebb emlékeként marad meg számomra. Hogy ez így történt, abban persze sokminden közrejátszott: az egyik ok talán az, hogy He­gyeshalomtól—Avignonig, majd utálna Avignontól Hegyesha­lomig bizony eléggé szűkös anyagi lehetőségek között tel­tek a napok. Mindig probléma volt olcsó szállodát találnom, s a legolcsóbb is borsos árat jeléntett. Az étkezésem pedig elsősorban a még itthonról vitt szalámira és konzervekre korlátozódott. De Avignonban a színházi fesztiválon olcsón, s kitűnően laktam egy inter­nátusbán. És a napi három­szoros bőséges étkezés bizony a kedélyemre is nagyon kelle­mes hatással volt. A másik ok. hogy ilyen gyönyörű kö­zépkori várost csak a mesék­ben lehet találni. De a legdön­tőbb. amiért olyan nagysze­rűen éreztem itt magam, s amitől annyi sok emléket raktározhattam el örökre: az iavignoni ifjúsági színházi '“esztivál légköre volt! Sajno6, én még soha nem vettem részt VIT-en, s nem tudtam, mit jelent az, hogy egy teljes héten keresztül a világ legkülönbözőbb népei­nek fiatalságával lehet együtt az ember. Mert Avignonban jugoszlávoktól kezdve, portu­gálokon keresztül, brazilokig mindenféle nemzetiségű fiatal összegyűlt. Roppant érdekes egyszer beszélgetni például egy lengyel színésszel, egy amerikai történelemtanámő- vel, s egy francia festővel. De egy óra múlva már az egyik kongói fiúval, japán lánnyal, s svéd egyetemistával verődtünk össze egy kis tár­salgásra; hogy a változatosság kedvéért nemsokára norvég­gal, népi kínaival és mondjuk kanadaival beszélgessek. Igen, beszélgessek! Többször ugyan nagyon nehezen boldogultunk egymással, előfordult, hogy németül beszéltem, azt vala­ki franciára, majd másvalaki svédre fordította, hogy a nor­vég barátunk is megértse. De a végén mindig boldogultunk, s mindent el tudtunk magya­rázni egymásnak. Én lepőd­tem meg legjobban. mikor azt vettem észre, hogy ma­gamban lengyel szavakat is­mételgetek, vagy a kongói fiú — nagyon nehéz kiejtésű — köszönését gyakorolom. És mindannyian barátai vol­tunk egymásnak. Csoportok­ba osztva kirándultunk a kör­nyék gyönyörű bbnél-gyönyö- rűbb helyeire; Lebc-ba, ahol hatalmas sziklák tetejére ka­paszkodtunk, Tarascomba, ahonnét csaknem a tengerig elláttunk, az avignoni várba, ahol a középkort csodáltuk. Együtt sétáltunk a pápai pa­lota hatalmas kertjébe. És együtt mentünk a bikaviadal­ra is, ahol öröm volt nézni, hogy a legtöbben a felénél el­jöttek, mert senki sem talál­ta ízlésesnek, gusztusosnak. Mondanom sem kell, hogy az amerikaiak végig ottmaradtak, s azon sajnálkoztak, milyen kár, hogy itt nem ölik meg a bikákat, mint Spanyolország­ban. Mert a dél-franciaországi viadal kisebb „igényű”. A bi­kákat, azonkívül, hogy ijeszt­getik, egy éles vasfésűvel a szarvuk között tépik ki a szőrt, no és ezzel egy darab véres húst is. Az émelygős él­mény mellett, szerencsére egy jót mosolyoghattam is. A „fő­torreádor” egy ötvenen felüli pocakos bácsi nagyon kényel­mesen mozgott a porondon. Csak sétálgatott a kis aréná­ban, s ijesztgette a bikákat. „Huh, huh” — mondta, körül­belül úgy, mint ahogy a gye­rekek teszik, ha ördögösdit játszanak. A bikák viszont ezt az ijesztgetést nem min­dig méltányolták, s nem ijed­tek meg, hanem — vissza akarván adni az ijesztést —, utána vetették magukat. Bez­zeg ekkor a pocakos bácsi menten belbizanyítóttá, hogy ő is tud még szaladni. Ha jött a bika a nyomában, úgy ro­hant a mentsvárat nyújtó, kerítésen lévő kapaszkodóig, hogy öröm volt nézni. Persze a bikaviadalnál sok­kal nagyobb élmény volt meg­nézni ezt a gyönyörű várost. Mert Avignon teljesen meg­őrizte ősi hangulatát. Az épületek zöme több száz éves, s nincs közéjük ékelve sehol sem modem házóriás. A vá­ros mellett folyik a Rhone fo­lyó, s a félig, vagy félig sem ép híd, szintén a múlt idők emlékét őrzi. És a pápai pa­lota, ez a hatalmas, tömör, vérszerű épület; sok-sok ter­mével, udvarával. És ez az udvar hivatott a fesztivál lé­nyegét, a színházi élményeket nyújtani. Ugyanis Jean Vilar színháza a pápai palota kert­jében tartja előadásait. A kert méreteire jellemző, hogy több mint háromezer néző számára nyújt helyet. Két elő­adást láttam. Nagy várakozás­sal ültem be a nézőtérre, hi­szen Jean Vilar-ékról sok ér­dekeset hallottam. Lehet, hogy a túlzott várakozás miatt ért első este csalódás. Calderon: Zalameai bíróját láttam. A hatalmas színpadon egy-két jelzés csak, de sajnos ezek- nem utalnak arra, amit jelké­pezniük kellett volna, s a fantáziát sem nagyon indítot­ták meg. És az előadásban a spanyol temperamentumnak még a nyomait sem sikerült felfedezni. Unalmas, érdekte­len előadás volt. Szerencsére a nagy csalódást részben kár­pótolta a másik előadás. So­phokles Antigone-ja. Telje­sen díszlet nélkül, nagyon ért­hetően, kultúráltan játszot­tak. Végig a cselekményre kellett figyelni, minden apró­ság is érdekelte áz embert. ÁWaIában kitűnő egység jel­lemezte az együttes játékát, ami részben nagyon jól ha­tott, mert mindenki pontosan a szerepét játszotta. Részben viszont szűkítette az előadást, hiszen legalább a címszereplő nem árt, ha magasan kiemel­kedik az együttesből, főleg az Artigone esetében. Mindkét előadás óriási si­kert aratott. Ennek az is volt az oka, hogy a jelenlévők nagyrésze nagyon ritkán jár­hat színházba, hiszen már Nyugat-Eurépára is részben, de főleg Amerikára az a jel­lemző, hogy színház még mil­liós városban sincs. Ahogy a beszélgetésekből megtudtam, Európában a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz ha­sonló módon talán a portugá­loknál a legelevenebb a szín­házkultúra. De bizony már Franciaországban is, a kisebb városokban (Párist teljesen külön kell említenünk, a fő­városukat a franciák is külön világnak tartják), vagy akár a svédeknél, spanyoloknál, akár Angliában is, egyre ki- halóbb a i színházművészet. Mindenütt eluralkodik a tech­nika művészete, a film, a tele­vízió, így bizony a világ minden tájáról összesereglett fiatalok nagy csodálkozással hallgatták a híreket a Jnagyar vagy len­gyel vagy cseh színházakról. Alig hitték el, hogy Pécseit két állandóan játszó színház ^ létezik. Idegen barátainkat nagyon érdekelte Magyarország, az életünk. Általában nem so­kat, vagy alig tudnak rólunk, összekevernek lengyelekkel, csehekkel, románokkal (főleg a tengerentúliak), de szeret­nének sokat tudni rólunk. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents