Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-13 / 216. szám
4 NAPLÓ 1961. SZEPTEMBER 13~ cA öihÍQ, minden tájárái Az Algériai Kommunista Párt sajtónyilatkozata Az Algériai Kommunista Párt kedden sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben hangoztatja, hogy a párt szilárdan kitart a tárgyalás politikája mellett és támogatja az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának minden olyan kezdeményezését, amely rábírhatja a francia uralkodó köröket arra. hogy folytassák a tárgyalásokat az algériai országos forradalmi tanács által leszöge- i zett elvek alapján. Ahhoz, hogy ezt a célt megvalósíthassák, minden eszközzel növelni kell az egységet és fokozni kell az éberséget. Sukarno az Egyesült Államokba utazott Sukarno Indonéz Köztársasági elnök, aki nem hivatalos látogatást tett Bécsben, Su- bandrio külügyminiszter kíséretében kedden délelőtt repülőgépen az Egyesült Államokba utazott. A libanoni nép tiltakozása Libanon lakossága határozót tan tiltakozik a hatodik amerikai flotta küszöbön álló bei- ruti látogatása ellen. Beirut- ban és környékén számos tiltakozó gyűlést rendeztek; Az Ad Dunia ai Dzsadida című lap közli az afro—ázsiai szolidaritás libanoni bizottságé nak nyilatkozatát A nyilatkozat követeli, hogy a 6. flotta hajóit és általában külföldi hadihajókat ne engedjenek libanoni vizekre. A Vietnami Tájékoztató Iroda cáfolata A Vietnami Tájékoztató Iroda cáfolatot adott ki az amerikai hírügynökségeknek és « laoszi lázadók rádiójának azon közleményeire vonatkozólag, hogy Laoszban Xieng Khcm- angtól Nyugatra a Vietnami Demokratikus Köztársaságból érkezett csapatokat vonnak össze. NATO-gyakorlatok a Balti-tengeren Sajtójelentések szerint hétfőn délután a Nagy-Belt-öböl- ben és a Balti-tenger nyugati részén megkezdődtek a NATO haditengerészeti gyakorlatai, amelyekben a Balti-tengeren ál lomásozó nyugatnémet haditengerészeti erők vesznek részt. Hoyá csapódnak be a szovjet rakéták a Csendes-óceánban? A Krasznaja Zvezda és a Kamszomolszkaja Pravda keddi számában kommentálja a csendes-óceáni > szovjet űrrakéta-kísérletekről kiadott TASZSZ-közleményt. Mindkét lap rámutat, hogy az a térség, ahová a szovjet űrrakéták e tökéletesített változatait kibocsátják, sokkal kisebb, mint amelyet a Szovjetunió a múlt év januárjában többfokozatú bal- lasztikus rakéták kipróbálására felhasznált. A lapok rámutatnak, hogy a Havaii szigetektől délnyugatra lévő 300x320 kilométeres négyszög távol van a fő tengeri útvonalaktól, a légi útvonalaktól és a halászok által felkeresett helyektől. A rakéták becsapódási helye közelében nincsenek szigetek. Legközelebb van észak irányban a Johnston korallzátony — mintegy 600 kilométer távolságban. A Palmyra sziget délkeleti irányban több mint 620 kilométer távolságra fekszik. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormány felhívta a csendes-óceáni tengeri és légi utakat használó más országokat, hogy hajóik és repülőgépeik maradjanak távol a megjelölt térségtől. Ez az intézkedés a kísérlet teljes biztonságának biztosítására irányul, — hangsúlyozza a Krasznaja Zvezda* A térkép a kozmikus rakéták becsapódási helyét mutatja. Chile és Argentina elnöke a nemzetközi problémák megoldását sürgeti Jörge Alessandri Chile és Arthuro Frandizi Argentína elnöke kétnapos tanácskozást folytatott a Valparaistól nem messze fekvő Vina del Marban; A tanácskozásról kiadott köz lemény aggodalmát fejezi ki a háborús előkészületek fokozódó üteme és a nukleáris kísérletek felújítása miatt. Frondizi és Alessandri kifejezésre juttatja azt a meggyőződését. hogy a nehéz problémák tárgyalásokkal megoldhatók.Az argentin elnök hétfő délután repülőgéppel hazautazott. Dorticos kubai elnök Moszkvában Osvaldo Dorticos Forrado. a Kubai Köztársaság elnöke Moszkvába érkezett. A képen: Dorticos látogatást tesz L. Brezsnyevnél a Szovjetunió Legfelő Tanácsa Elnökségének elnökénél. (Balról jobbra Dorticos, Brezsnyev, Raul Roa kubai külügyminiszter. Nemzetközi antifasiszta nyilatkozat Mint korábbi jelentéseink már hírül adták, Berlinben a j fasizmus áldozatainak emlékünnepségén hét európai ország képviseltette magát antifasiszta küldöttséggel. A Neues Deutschland keddi száma közöl í te az NSZK. Franciaország. ! Olaszország, Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és , Anglia antifasiszta küldöttségeinek közös nyilatkozatát amelyben támogatják az NDK kormányának a német problé ma békés megoldására irányuló politikáját. Szégyenletes ítélet A londoni bíróság kedden „rendbontásra irányuló izgatás“ vádjával hétnapi börtön- büntetésre ítélte a 89 éves Bertrand Russellt az ismert angol filozófust és közéleti személyiséget. A tárgyalóterein hallgatósága felháborodással fogadta az ítéletet. „Szégyen!” — kiáltották többen. A bíróság először kéthavi börtönbüntetést szabott ki, s csak miután megismerte a Russell egészségi állapotát illető orvosi véleményt, csökkentette le hét napra a büntetést. Ugyancsak egy hétre ítélték Russell feleségét is. A .„százak bizottsága” amelyet Russell kezdeményezésére alakítottak, elhatározta, hogy szeptember 17-én tömeggyűlést tart a londoni Trafalgar téren és ülő tüntetést szervez a parlament és a kormány épületek előtt. A hatóságok nem engedő lyezték a gyűlés és a tüntetés megtartását; A százak bizottsága ennek ellenére nem mondott le szándékáról. Ezért került bíróság elé Russell és a „százak bizottságának” sok más aktivistája; A Russell házaspárral együtt összesen 35 embert ítéltek el: közülük többet egy vagy kót- hónapi börtönbüntetésre. — AZ ÍRÓSZÖVETSÉG pécsi csoportja és a Jelenkor szerkesztő bizottsága szeptember 15-én 19 árakor a szerkesztőség helyiségében vitát rendez a folyóirat IV. évfolyama 4. számáról. Vitaindító előadó; Wemar István. A Kubai Köztársaság elnöke felkereste Lenin és Sztálin mauzóleumát . Dorticos a Kubai Köztársaság elnöke, kedden kíséretével felkereste Lenin és Sztálin mauzóleumát és elhelyezte koszorúját. Megkezdődtek a szovjet- kubai tárgyalások Kedden a Kremlben szovjet —kubai tárgyalások kezdődtek A tárgyalásokon kubai részről dr. Osvaldo Dorticos Tarrado köztársasági elnök és kísérete, szovjet részről Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács első elnökhelyettese és más vezető személyiségek vesznek részt. Megvitatják a két országot érdeklő kérdések széles körét. A Kubai Köztársaság elnöke villásreggelit adott Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság, elnöke kedden villásreggelit adott, amelyen Leonyid Brezsnyev. Nyikolaj Ignatov, Alekszej koszigin és más hivatalos személyiségek vettek részt. A villásreggelin Osvaldo Dortdoos és Leonyid Brezsnyev beszédet mondott. Dorticos Leningrádba utazott A Szovjetunióban tartózkodó Dorticos kubai elnök kedden este kíséretével együtt különvonattal Leningrádba utazott. JÖN! JÖN! A VILÁGHÍRŰ Prága Cirkusz PÉCSETT A BALOKÁNY-LIGETBEN szeptember 15—18-ig vendégszerepei. Előadások este 7 órakor, vasárnap Vs* órakor is. 3 órás vidám műsor! JÖN! JÖN! 55 317 6 AVIGNON Az itt töltött egy hét utazásom legszebb emlékeként marad meg számomra. Hogy ez így történt, abban persze sokminden közrejátszott: az egyik ok talán az, hogy Hegyeshalomtól—Avignonig, majd utálna Avignontól Hegyeshalomig bizony eléggé szűkös anyagi lehetőségek között teltek a napok. Mindig probléma volt olcsó szállodát találnom, s a legolcsóbb is borsos árat jeléntett. Az étkezésem pedig elsősorban a még itthonról vitt szalámira és konzervekre korlátozódott. De Avignonban a színházi fesztiválon olcsón, s kitűnően laktam egy internátusbán. És a napi háromszoros bőséges étkezés bizony a kedélyemre is nagyon kellemes hatással volt. A másik ok. hogy ilyen gyönyörű középkori várost csak a mesékben lehet találni. De a legdöntőbb. amiért olyan nagyszerűen éreztem itt magam, s amitől annyi sok emléket raktározhattam el örökre: az iavignoni ifjúsági színházi '“esztivál légköre volt! Sajno6, én még soha nem vettem részt VIT-en, s nem tudtam, mit jelent az, hogy egy teljes héten keresztül a világ legkülönbözőbb népeinek fiatalságával lehet együtt az ember. Mert Avignonban jugoszlávoktól kezdve, portugálokon keresztül, brazilokig mindenféle nemzetiségű fiatal összegyűlt. Roppant érdekes egyszer beszélgetni például egy lengyel színésszel, egy amerikai történelemtanámő- vel, s egy francia festővel. De egy óra múlva már az egyik kongói fiúval, japán lánnyal, s svéd egyetemistával verődtünk össze egy kis társalgásra; hogy a változatosság kedvéért nemsokára norvéggal, népi kínaival és mondjuk kanadaival beszélgessek. Igen, beszélgessek! Többször ugyan nagyon nehezen boldogultunk egymással, előfordult, hogy németül beszéltem, azt valaki franciára, majd másvalaki svédre fordította, hogy a norvég barátunk is megértse. De a végén mindig boldogultunk, s mindent el tudtunk magyarázni egymásnak. Én lepődtem meg legjobban. mikor azt vettem észre, hogy magamban lengyel szavakat ismételgetek, vagy a kongói fiú — nagyon nehéz kiejtésű — köszönését gyakorolom. És mindannyian barátai voltunk egymásnak. Csoportokba osztva kirándultunk a környék gyönyörű bbnél-gyönyö- rűbb helyeire; Lebc-ba, ahol hatalmas sziklák tetejére kapaszkodtunk, Tarascomba, ahonnét csaknem a tengerig elláttunk, az avignoni várba, ahol a középkort csodáltuk. Együtt sétáltunk a pápai palota hatalmas kertjébe. És együtt mentünk a bikaviadalra is, ahol öröm volt nézni, hogy a legtöbben a felénél eljöttek, mert senki sem találta ízlésesnek, gusztusosnak. Mondanom sem kell, hogy az amerikaiak végig ottmaradtak, s azon sajnálkoztak, milyen kár, hogy itt nem ölik meg a bikákat, mint Spanyolországban. Mert a dél-franciaországi viadal kisebb „igényű”. A bikákat, azonkívül, hogy ijesztgetik, egy éles vasfésűvel a szarvuk között tépik ki a szőrt, no és ezzel egy darab véres húst is. Az émelygős élmény mellett, szerencsére egy jót mosolyoghattam is. A „főtorreádor” egy ötvenen felüli pocakos bácsi nagyon kényelmesen mozgott a porondon. Csak sétálgatott a kis arénában, s ijesztgette a bikákat. „Huh, huh” — mondta, körülbelül úgy, mint ahogy a gyerekek teszik, ha ördögösdit játszanak. A bikák viszont ezt az ijesztgetést nem mindig méltányolták, s nem ijedtek meg, hanem — vissza akarván adni az ijesztést —, utána vetették magukat. Bezzeg ekkor a pocakos bácsi menten belbizanyítóttá, hogy ő is tud még szaladni. Ha jött a bika a nyomában, úgy rohant a mentsvárat nyújtó, kerítésen lévő kapaszkodóig, hogy öröm volt nézni. Persze a bikaviadalnál sokkal nagyobb élmény volt megnézni ezt a gyönyörű várost. Mert Avignon teljesen megőrizte ősi hangulatát. Az épületek zöme több száz éves, s nincs közéjük ékelve sehol sem modem házóriás. A város mellett folyik a Rhone folyó, s a félig, vagy félig sem ép híd, szintén a múlt idők emlékét őrzi. És a pápai palota, ez a hatalmas, tömör, vérszerű épület; sok-sok termével, udvarával. És ez az udvar hivatott a fesztivál lényegét, a színházi élményeket nyújtani. Ugyanis Jean Vilar színháza a pápai palota kertjében tartja előadásait. A kert méreteire jellemző, hogy több mint háromezer néző számára nyújt helyet. Két előadást láttam. Nagy várakozással ültem be a nézőtérre, hiszen Jean Vilar-ékról sok érdekeset hallottam. Lehet, hogy a túlzott várakozás miatt ért első este csalódás. Calderon: Zalameai bíróját láttam. A hatalmas színpadon egy-két jelzés csak, de sajnos ezek- nem utalnak arra, amit jelképezniük kellett volna, s a fantáziát sem nagyon indították meg. És az előadásban a spanyol temperamentumnak még a nyomait sem sikerült felfedezni. Unalmas, érdektelen előadás volt. Szerencsére a nagy csalódást részben kárpótolta a másik előadás. Sophokles Antigone-ja. Teljesen díszlet nélkül, nagyon érthetően, kultúráltan játszottak. Végig a cselekményre kellett figyelni, minden apróság is érdekelte áz embert. ÁWaIában kitűnő egység jellemezte az együttes játékát, ami részben nagyon jól hatott, mert mindenki pontosan a szerepét játszotta. Részben viszont szűkítette az előadást, hiszen legalább a címszereplő nem árt, ha magasan kiemelkedik az együttesből, főleg az Artigone esetében. Mindkét előadás óriási sikert aratott. Ennek az is volt az oka, hogy a jelenlévők nagyrésze nagyon ritkán járhat színházba, hiszen már Nyugat-Eurépára is részben, de főleg Amerikára az a jellemző, hogy színház még milliós városban sincs. Ahogy a beszélgetésekből megtudtam, Európában a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz hasonló módon talán a portugáloknál a legelevenebb a színházkultúra. De bizony már Franciaországban is, a kisebb városokban (Párist teljesen külön kell említenünk, a fővárosukat a franciák is külön világnak tartják), vagy akár a svédeknél, spanyoloknál, akár Angliában is, egyre ki- halóbb a i színházművészet. Mindenütt eluralkodik a technika művészete, a film, a televízió, így bizony a világ minden tájáról összesereglett fiatalok nagy csodálkozással hallgatták a híreket a Jnagyar vagy lengyel vagy cseh színházakról. Alig hitték el, hogy Pécseit két állandóan játszó színház ^ létezik. Idegen barátainkat nagyon érdekelte Magyarország, az életünk. Általában nem sokat, vagy alig tudnak rólunk, összekevernek lengyelekkel, csehekkel, románokkal (főleg a tengerentúliak), de szeretnének sokat tudni rólunk. (Folytatása következik.)
