Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
r mt SZEPTEMBER Itt N A P Cö 3 Ahol helyesen értelmezték a párthatározatot Közel tízmillió forintos megtakarítás a Pécsi Bőrgyárban Nagy és komoly útja volt annaik, amíg a Pécsi Bőrgyárban elkészült a vállalat minden üzemére kiterjedő, minden problémát gondosan elemző intézkedési terv. Mi minden kellett ahhoz, hogy a vaskos dosszié fedelére ráírhassák: Intézkedési terv, elkészült 1960. november 16-án. Össze lehetne foglalni röviden is, hogy nem kellett hozzá más, mint a vállalatvezetés, a pártszervezet, a szakszervezet és az illetékes minisztérium összehangolt munkája, mindenre kiterjedő figyelme, a dolgozók aktivitásra való buzdítása és még sok ilyen általánosan megfogalmazott tartozék. ami sohasem tükrözhetné híven a készet, a kerek egészet, ha hiányzik belőle az „aprómunka4* a részlet, amely felbontja az általánost, és éppen ezért élettel tölti meg. ■ Mindenekelőtt a vállalat múltját vizsgálták felül az elmúlt hat esztendő tükrében. S a tüzetes vizsgálat kimutatta, hogy 1956. óta egyetlen egy tudományosan előkészített és feldolgozott műszaki norma sincsen, s a dolgozók 80 százaléka csupán statisztikailag becsült normákban kapta a fizetését és mindössze 20 százaléka részesült időméréseken alapuló bérezésben. Ezután fogtak hozzá az új normarend kidolgozásához, de előzőleg összehívták a gyár dolgozóit és teljes nyíltsággal feltárták előttük az új intézkedések szükségességét és javaslataikat kérték a készülő intézkedési tervhez. S ez az őszinteség meg is hozta az eredményét. A gyári dolgozók döntő többsége segítőkezet nyújtott, ami hasznos javaslatokban, ésszerűsítések benyújtásában nyilvánult meg. Az intézkedési terv két főszempont köré csoportosul. A műszaki termelékenység fokozása és a gazdaságosságot növelő feladatok köré, mélyek éves viszonylatban 9 millió 900 ezer forint megtakarítást, illetve többlet- bevételt irányoztak elő. Es mi kellett ahhoz, hogy ezt végrehajtsák? Mindenekelőtt a gyártási profilt kellett feltérképezniök cikkelemenként és egyes üzemek technológiai útvonalát szem előtt tartva áttérni a legfontosabb üzemrészek ennek megfelelő átszervezéséhez, amellyel egy úton halad az addiginál korszerűbb gyártási technológia kialakítása. E felmérések anyagát adták át azután a munkaügyi osztálynak, amely hozzáfogott az időméréseken alapuló normák kidolgozásához. Így épült fel tehát az intézkedési terv, amely féléves lefolyású volt, amelyben sürgősségi sorrendben a legfontosabb cikkeket, gyártmányokat vették felmérés alá. A tüzetes tárgyilagos időmérésekkel, a megváltozott technológiával s a legkülönbözőbb műszaki intézkedésekkel elérték, hogy a dolgozók különösebb fizika; megterhelés nélkül az eredetileg tervezett 6 százalékos növekedéssel szemben 12,5 százalékos termelési növekedést értek el a legszigorúbb minőségi követelmények betartása mellett Ennek eredményeként üzemi termelési normaátlaguk a jelen pillanatban 99,9 százalék, amely az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve még további 4 százalékos termelékenységi emelkedést igér az év végéig. Az intézkedési terv reális voltát az is bdzanyítja, hogy az idei többtermelés vállalati szinten kb. 16 százalékot mutat fél, amelynek kétharmad részét termelékenységnövekedésből érték el s csak egyharmad részben járult hozzá ehhez a létszámemelés. S ahogy fentebb említettük, mindezeket elsősorban a dolgozók aktív részvételével, a hasznosnál hasznosabb javaslatok, újítások benyújtásával érték éL Csak néhány példát a sok közül! A jó hozzáállás eredménye volt a meszesmfíhely átalakítása is, amely az anyagszállítás, a belső anyagmozgatás gépesítésével, a darupályák létrehozásával úgyszólván kiküszöbölte az eddigi fáradságos kézimunkát. Sokat lehetne beszélni Riebl János vegyészmérnök találmányáról, a gyorscserzés bevezetéséről Is, amely a gyártás átfutási idejének nagymértékű csökkentése mellett a minőségi követelményeket is megőrizte. Ez a találmány egymagában több mint egymillió forintos megtakarítást eredményezett. És ha számokban illusztráljuk a dolgozók és műszakiak összefogását, nem kell szebb példa annál, amikor a múlt évi negyedik negyedév egy főre eső 41 kilogrammos bortermelését szembeállítjuk az idei 50 kilogrammos átlagteljesítménnyel. De térjünk visz- sza néhány szóval az intézkedési terv fentebb említett 9 millió 900 ezer forintos többletbevételi előirányzatára. Mit hajtottak végre belőle? Látszólag lemaradás mutatkozik, miszerint az első félévben csak 4 millió 238 ezer forint megtakarítás jelentkezett, azonban ez a szám reálisnak mondható, ha tekintetbe vesszük, hogy az átszervezések kezdeti nehézségeinek közepette érték el. A második félévben, illetve a hátralévő négy hónapban reális alapok vannak ahhoz, hogy az előirányzatot elérjék, sőt bizonyos mértékben túl is teljesítsék. Mindezekből kitűnik, hogy a Pécsi Bőrgyár intézkedési terve nem írott malaszt volt, hanem a vállalatvezetés, a párt- és szakszervezet, valamint a dolgozók közös akaratának, erőfeszítésének dokumentuma, amelyet most már betű szerint is megvalósítanak. December 31-re készül el teljesen a Perczel utcai emelet- ráépítés, de a lakók már jóval korábban beköltöznek. Az év végéig rendezik az udvart'és a külső vakolásokat is befejezik. A régi földszintes épület a ráépítéssel 10 új kettő és háromszoba összkomfortos lakással bővül. A két emelet ráépítése a földszinti rész tatarozása és az alapok megerősítése nélkül 1 millió 221 ezer forintba kerül. Szükség van-e a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságra? Három gazda kezében a baranyai utak Szombaton délben a Hazafias Népfront nagytermében (Pécs, Janus Pannonius utca 11 sz.) megnyitották az Ener- 1 fciagazdálkodási Tudomány«» Egyesület pécsi csoportja, a Méréstechnika és Automatizálási Tudományos Egyesület pécsi csoportja, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat műmeg. Az igazgatóság nem látja el a feladatát sem a tervezésben, sem a költségvetésben, sem a műszaki ellenőrzésben. Jelenleg három gazdájuk van a baranyai utaknak. Az állami utak igazgatósága, a községi utak és földutak a megyei tanács, a városi utak a városi tanács hatáskörébe tartoznak. így az a furcsa helyzet áll fenn, hogy a megyei tanácsnak nincs beleszólása az igazgatóság által végzett útkarbantartásba. ugyanakkor az igazgatóság, melynek szakmai felügyeleti szervnek és irányító szervnek is kellene lennie —• nem ismeri a megye területén működő, idegen tárca vagy tanácsi felügyelet alá tartozó, útépítéssel, vagy útkarbantartással foglalkozó vállalatok tevékenységét, s munkájukba a helytelen szervezés miatt nem is folyhat bele. A megyei NEB. — melynek munkatársai negyven munkanapot töltöttek el a KPM közúti igazgatóság tevékenységének vizsgálatával — megállapította, hogy az igazgatóság munkájában a műszaki ellenőrzés elhanyagolásával jelentkeztek legsúlyosabb hibák. — Műszaki ellenőrzést úgyszólván nem is végeznek. Ezért lehetséges, hogy <az utakat építő Közúti Üzemi Vállalat a technológiai utasítások mellőzésével számos alkalommal az előírtnál kevesebb, vagy olcsóbb anyagot használt fel. A pécs—vajszlói út pellérdi szakaszán az utólagos ellenőrzésnél kiderült, hogy sok apró hiba mellett az út zúzottkő rétegének vastagsága az előírt 8 centiméter helyett csak 5—6 centi volt. A pécs— mohácsi úton a költségvetésben kiírt eruptív kőzet helyett mészkövet építettek be. A szekszárdi szakaszmérnökséghez tartozó 62-es út vizsgálatánál megállapították, hogy az útba 2985 tonna eruptív kővel, 1557 tonna kohósalakkal. és 1045 zúzottkővel kevesebbet építtettek, mint ameny- nyit a technológiai előírás szükségesnek tartott. Az ellenőrzés hiányát bizonyítja, hogy kivitelező vállalat majdnem minden esetben, mind mennyi- - ségben, mind értékben, a költségvetési kiírásban szereplő anyagokat számolta el a közúti igazgatóságnak, a ténylegesen felhasznált anyagok helyett. A kivitelező Közúti üzemi Vállalat a vizsgálat időpontjában például művezető nélkül építette a nagyharsányi utat. Annak eile nére, hogy az igazgatóság múlt évi évvégi beszámoló jelentésében megállapította, hogy a kivitelező KÜV hibájából mintegy 4 274 000 forint értékű munka nem készült el, kötbérigényt egyetlen esetben sem érvényesített. 1 lmulasztották az utak utólagos felülvizsgálását, műszaki átvételét, a határidők betartását. A mulasztásokat súlyosbítja, hogy az utak rossz állapota miatt gépkocsiparkunkban népgazda sági szinten szinte felbecsülhetetlen kár keletkezik. Jó és rossz utakon egyaránt vizsgálatot tartott nemrégiben az AKÖV és megállapították, hogy a jó úton közlekedő tehergépkocsik a rossz úton közlekedőkkel szemben 61 filléres kilométerenkénti megtakarítást értek el. Ez a rossz úton közlekedő gépkocsik önköltségének 28.6 százaléka! Ha a megtakarítást, egy új kocsi éves teljesítményét tekintve, 120 ezer kilométerre számítjuk. kiderül, hogy gépkocsinként minden évben 73 200 forintot takaríhatunk meg. Csupán a kocsik számával való szorzás Tolna és Baranya vonatkozásában is évente sokmillió forint megtakarítást ígér. Ha ?or kerül rá, a megyei és városi tanácsok illetékes munkatársai valószínűleg sok okos javaslattal segítik majd a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot abban, hogy az eddigieknél sokkal jobban szervezzék meg ezt a fontos munkát. Reméljük, hogy ez mielőbb megtörtén:V úgy. amint azt a népgazdaság érdekei megkívánják. Harsány! Márta Sojtólégbizlos transzformátor* állomás István-aknán A pécsi széntröszt az év elején a lengyelországi bányákban használatos sújtólégbiztos transzformátorállomást rendelt. Az első sújtólégbiztos transzformátorállomást nemrégiben a va- sasi bányaüzemben be is építették. Az eddig eltelt rövid idő is igen hasznos tapasztalatokat hozott, s jelenleg óránként 15 ezer köbméter sűrített levegőt takarítanak meg. Óriási előnye még a gazdaságosság, hiszen a villamosenergia költsége felét sem teszi ki a sűrített levegő előállítási költségének. A vasasi tapasztalatok alapján a napokban Istváu- aknán is beépítenek a negyedik szintre egy lengyel gyártmányú sújtólégbiztos transzformátorállomást, amely hasonló kapacitású lesz, mint az előző. A transzformátorállomáshoz szükséges kapcsolóberendezések egy része pénteken , megérkezett a pécsi széntröszthöz. A tervek szerint a jövő évben újabb hat lengyel transzformátort építenek be a föld alatti bányagépek energiaellátásának megjavítása érdekében. 490 mázsa sajt exportra Ebből a mennyiségből jó- néhány olyan oszlopot építhetnénk, mint a fővárosi Nemzeti Múzeum oszlopsora. Pedig ez csak elenyésző töredéke annak a 70—75 va- gonos szállítmánynak, amit a Baranya megyei Tejipari Vállalat pécsi és véméndi üzeme exportál évente Belgiumba, Egyiptomba és az NDK-ba. A sajtgyártás főszezonja az őszi hónapokban kezdődik. főleg a munkaigényes juhsajt beérésével. Csak a jövő hét folyamán 490 mázsa ementháli, rokfort és juhsajt kerül a Minőségi Ellenőrző Állomás és a vámhivatal szigorú vizsgálata alá, hogy utána útnak induljon az NDK-ba. Ezt követően az év végéig még 35— 40 vagon sajtot exportálunk. Híres és ízletes csemegénk iránt egyre nagyobb a külföldi érdeklődés, amire jellemző, hogy Irán, Irak és Görögország is hamarosan (két héten belül) a megrendelők sorába lép. Porcelángyár 109,7 százalék A Pécsi Porcelángyárban rég voltak olyan sikeres termelési eredmények, mint augusztusban. E hónapi tervüket 109,7 százalékra teljesítették s ennek értékét csak növeli, hogy a selejtcsökken- tésre irányuló törekvésük is ebben a hónapban érvényesült a legjobban. Az előző hónapokéhoz viszonyítva 2 százalékkal javították a se* lejtstatisztikát. A fentebb említett 109,7 százalékos tervteljesítés konkrétabban 2 880 000 forintos edénygyártási teljesítményt jelent, ami 210 ezer forint túlteljesítést eredményezett az eredeti tervezéssel szemben. De jelenti azt is, hogy szereit-szige'elő- gyártásukat egymillió 997 ezer forint értékben teljesítették, ami 362 ezer forintos többletet jelent az eredeti tervhez viszonyítva. Export- tervüket is egészen kiválóan, 145,4 százalékban teljesítették a múlt hónapban és ezek együttesen nemcsak bizakodást, hanem eltökélt szándékot váltottak ki olyan irányban, hogy éves tervüket. amely jelenleg 99.4 százalékon áll. a hátralévő hónapokban sikeresen teljesítsék. SEGÉDMUNKÁSOKAT felveszünk nehéz fizik- munkára. TalajerőgazdőH: -> dási V. Pécs. Kossuth utc-' 3. szám. II. emeleti 640 t TÍZ ŰJ LAKÁS Szovjet fotokoloriméter, japán szigetelővizsgáló magyar elektronikus készülék a pécsi műsserki állít ásón szaki szakosztálya és a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat által rendezett műszerkiállítást. Az ünnepélyes megnyitót Papp János elvtárs, az MSZMP Baranya megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályvezetője tartotta. Mit láthatunk a kiállításon? Számos kiállított tárgy mutatja be az elektromos és elektronikus műszerek területén elért legújabb eredményeket. Elektromos állomások és laboratóriumi alapműszerek, az automatizáláshoz szükséges automatikák, komplett folyamatszabályzók, kémiai és fizikai műszerek, mikroszkópok, elektromos és infravörös vízfürdők, a raktárkészletek minőségét megóvó műszerek, mint például az elektromos nedvességmérők stb. A magyar gyártmányú műszerek mellett számos külföldi gyártmány is látható. Többek között a szovjet gyártmányú fotokoloriméter, a japán Megger- rendszerű szigetelésvizsgáló számíthat érdeklődésre. A műszerkiállítás szeptember 14-ig tart nyitva, mindennap délelőtt tíz órától este hétig. A kiállítással egyidejűleg a Bartók Klubban műszerismertető előadásokat tartanak minden délután öt órakor, az előadások után megbeszélést és műszaki filmvetítést rendeznek. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóságot 1958-ban azzal a céllal hozták létre, hogy gondoskodjék az állami úthálózat fenntartásáról és bővítéséről. Feladata az állami utak építésének, felújításának tervezése, költségvetéskészítés, valamint a felújítás és korszerűsítés alatt lévő utak műszaki ellenőrzése. A cél azonban, amellyel a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságát létrehozták, nem valósult
