Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-05 / 209. szám
SZEPTEMBER 1 NAPlö Ssáshúss liter vér Miért támogatjuk a térítésmentes véradást?^ — Véradókiállítás nyílt a városi művelődi sí házban Sok sane* és érzelmekre haltó írást olvastunk már a vér adásról. Hajítottunk áldozatkész munkatársaikról és olyan anyáikról, aikik a tulajdon vérükkel mentették meg gyermekük életét. Ezúttal nem egy ember vagy egy kis kollektíva itesz írásunk hőse. Most a pécsi véradó- mozgatom helyzetét szeretnénk felmérni, dr. Bajtai Gábor tanársegéd, a véradó állomás vezetője és Hetesi Károly, a városi vöröskereszt titkárának tájékoztatója alapján. Lírai hang helyett számokat és adatokat tárunk olvasóink élé. Kevés a véradó 2158 „donort” tartanak nyilván a városban, s ebből körülbelül 300-an adnak havonta vért. Mintegy 120 liter vér szokott havonként összegyűlni. Pécs elég nagy város, számos üzemmel és sűrű közlekedéssel. A balesetek elég gyakoriak, ezért nem 120, hanem 180—200 liter vérre van havonta szükség. Mivel ennyi nincs, a hiányzó mennyiséget Kaposvárról, Budapestről és Szómba tbeiyzjffl kefl kölcsön kérni. Mind&g nem maradhat így. Kaposváron körülbelül a fele ember éL, mint Pécsett, mégis, 200 liter vér gyűlik össze havonta. Ez a szám mindent megmond. Reális tehát a Véradó Állomás meg a városi vöröskereszt célja: rövid idő afliaitt el kell érni, hogy Pécs fedezni tudja a saját szükségletét —* térítésmentesen adott vérből. Reális, hiszen ha 8 ezer véradója lenne a városnak, s ez a 8000 évenként csak egyszer adna és térítésmentesen, j akkor is meg lenne a havi 200 liter. Elméleti számítások szerint, az öregeket, 18 éven aluliakat és a betegeseket leszámítva, körülbelül 20—30 ezer véradója lehetne a városnak. A 8 ezres szám tehát nem mondható túlzottnak. Vérvételi autó kellene Hogy mindezek ellenére is csak 2158 véradót tartunk nyilván, annak több oka van. Mindenekelőtt: eddig kicsi volt a Dischka Győző utcai véradó állomás (1-es számú befdünflta épülete) kapacitása. Most már nagyobb, s ígérik, hogy ebben az évben tovább bővül, A másik ok: nines vérvételi autónk. Budapesten vérvételi autók keresik fel az üzemeket, s aránylag rövid idő alatt, kevés várakoztatással vesznek vért a dolgozóktól, anélkül, hogy azok hosszabb időre kimaradnának a munkából. Pécsett ilyen autó nincs. Reméljük, hogy az Egészségügyi Minisztérium gondol' majd ránk is. Nagyon elkelne egy ilyen autó, már azért ás, mert jó- néhány üzemünkben éppen az időhiány az akadályozó tényező. Sok üzemünk ugyanis >— nagyon helytelenül! — nem akarja a dolgozót elengedni a váradó állomásra. Sajnálja a kieső munkaidőt, és nem gondol a következményeire. A harmadik ok talán az, hogy a véradás propagandája sem volt valami jó. Újabban már sok a javulás, a vöröskereszt a közeljövőben elárasztja plakátokkal és röplapokkal r megye minden részét. Vér- . '’ókiállítást is rendeztek, ~iely Komló és Mohács után ’’öcsre került. Hétfőn délután ■V érakor megnyitották a Vá- -oítí művelődési házban. A 'ptember 8-ig tartó kiállítá- bemutatják a véradó moe- Vom tízéves fejlődését, a vér " ■'-1 fi as ználásának gyakorlati ód,lát, az orvostudomány kü- "'•nböző szakágazataiban. A '•'■Mlítás ideje a’att kisfilmet vetítenek a véradásról. Nem. káros a szervezetre Van az elmaradásnak ne- í^edik oka is: az emberek tévhite. Sokan úgy gondolják, hogy a véradás káros az emberi szervezetre. Megnyugtatásukra dr. Bajtai elvtárs edr mondotita: csak egészséges embertől vesznek vért, olyantól, akinek a vérképe rendben van, az ilyen emberre pedig a véradás semmiféle káros hatást nem fejt ki. Sőt: a véradás fokozza a vérképző szervek — csontvelő — működését^ ennek pedig igen gyakran gyógy- hatása van. Az elmondottak hosszú évek távlatára is érvényesek: a véradásnak akkor sincs káros utóhatása. Sokan attól félnek, hogy a véradás fájdalommal jár, hiszen — úgymond — vastag tűt szúrnak az ember erébe. Alaptalan aggály ez is, mert érzéstelenítenek, A véradó állomásnak nemcsak vérvevő, hanem vérkon- zerváló szerepe is van. Ez logikus, hiszen sürgős esetben nincs idő arra, hogy „donort” keressenek, meg nem is elég egy ember leadott vérmennyisége. A tartósított vér felhasználása széleskörű. Különösen a balesetek, szülések és műtétek aükaümával van rá szükség. Az utóbbi — mármint a műtét — él sem képzelhető vértartalék nélkül. Egy-egy tüdőműtétnél másfél liter vérre is szükség lehet. Ez a mennyiség 8 véradó vérével egyenlő. A vérveszteséget szenvedett ember addig nem bocsátható a sebész kése alá, amig nem pótolták a vérét Vénre van szükség a gyermekklinikákon is. Pécsett szinte minden héten születik olyan csecsemő, melynél az apai és anyai vércsoport eltérő. Ilyen eseteikben sürgősen ki kell cserélni a csecsemő vérét, mert anélkül meghalna. A vért egyébként nemcsak eredeti formájában használjuk fel. Felbontjuk alkotórészeire is. A vérszegények például csak vörös vértesteket kapnak, mert csak arra van szükségük. A fertőző betegségben szenvedőknek csak plazmát adnak, mert ez fokozza szervezetük ellenálló képességét Amint látjuk, nincs orvostudomány vértartalék nélkül. Emberek százai köszönhetik a konzervált vérnek az életüket. A véradás erkölcsi oldalait ól Amint láttuk, a véradó állomás, meg a vöröskereszt nemcsak mennyiségi változást szeretne elérni. Nemcsak azt akarja, hogy a véradók száma növekedjék, hanem azt is, hogy — belátható időn belül — térítésmentes legyen a véradás. Jelentkezik is ilyen véradó, egyre több, de még messze vagyunk a céltól. A térítésmentes véradók aránya még a 25 százalékot sem érte el. Baján és Kalocsán mindenki térítés- mentesen adja a vért, a főváros egyik véradó állomásán 5 ezer liter ilyen vér gyűlt ösz- sze. (20 ezer véradótól!) A pécsi statisztikával aligha lehetne éldicsekednd! A térítésmentes mozgalomban nem a pénz. hanem a dolog erkölcsi oldala a llényeg. M. L. Szedik a mandulát a baranyai lankákon A baranyai lankákon — az ország legdélibb gyümölcs- termő táján — megérett a mandula és több helyen meg is kezdték a szedését. Mintegy 65 000 mandulafa virul a napsütötte domboldalakon és ezeknek körülbelül háromnegyed része már gyümölcsöt is hozott az idén. A mandu- lafákon ritkán van jó termés, mert a virágzás idején rendszerint kedvezőtlen az időjárás. Ez az év — úgy látszik — a „ritka évek” közé tartozik: a virágzáskor ugyanis meleg idő volt és kedvező körülmények között történt a terméskötődés is. A szakemberek véleménye szerint legutoljára hat-hét éve volt ilyen gazdag mandulatermés a megyében. Kőműves, villanyszerelő, aszfaltozó szakmunkásokat és mázolási munkára betanított segédmunkásokat vesz fel a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Pécs, Zsolnay Vilmos utca 4—6. 621 Egy hét az orzságutakon 4% Megkezdődött az őszi fotoidénv A múlt hét baleset statisztikája ismét halállal végződő gázolással kezdődik. Dr. Gyenis László állatorvos (Pécs, Felső-Vámház utca 16/1.) a CA 36—72 rsndszámú személygépkocsijával Pécs felé haladt a Pogányba vezető dúlöúton. Előtte mintegy 40G méterre egy vontató közlekedett. A vontató nagy pori vert jel é> a kiiatasi j- por elzárta. Az úton gyalogosan haladó özv. Radics Györgyne 72 éves pogányí asszony a vontató elhaladása után át akart menni az úton. Közben a portól nem vette észre a személygépkocsit. Annak vezetője sem látta az asszonyt s ezért elütötte. Az idős asszonyt súlyos sérüléssel szállították kórházba, ahol meghalt. A baleseten elsősorban a gyalogos felelős, de a gépkocsi vezetője is okolható, mert nem állt meg, hanem a fel' vert por okozta rossz látási viszonyok közön is tovább hajtott. Kasza Gyuláné (Szaporca, Kossuth L. u. 44.) kerekpáron közlekedett Kémes és Szaporca között a földúton. Kaszáné az út baloldalán hajtott s ezért a vele szembe jövő KR 46—66 rendszámú motorkerékpár vezetője, amikor 10—25 méterre megközelítették egymást, áthajtott az út másik oldalára, hogy kikerülje a kerékpárost. Az egyébként szabályosan közlekedő motoros előtt Kasza Gyuláné is hirtelen áttért az út másik oldalára s így összeütköztek. Szerencsére csak kisebb sérülést szenvedett a baleset okozója, Kaszáné. A kezében vitt sarló felvágta bal kezét. * Csütörtökön délután négy órakor a Kulich Gyula utcában haladt El 26—98 rendszámú motor- kerékpárján dr. Sgeidl Gyula (Pécs, Engels u. 14.) A 24. számú ház előtt Szárnyas János (Kulich Gy. u. 26.) hat éves kisfiú féktávolságon belül a motor elé szaladt. A motorkerékpár vezetője, hogy az összeütközést elkerülje, félrerántotta fl kormányt, ^ónban így is az első kerék sárvédője elérte a kisfiú hátát s azon a bőrt felhasította. Szerencsére nagyobb baj nem történt. A balesetért a motoros nem okolható. * Vékony Lajos (Cupitelep 11.) az FB 10—65 rendszámú tehergépkocsival a Pécsbányatelepi útra akart kihajtani pénteken reggel fél kilenckor. Az úton ekkor nagy sebességgel haladt a kölcsönkért El 00—99 rendszámú motor kér ék* párral Solya István (Pécs, Alkotmány utca 77.). Későn vette eszre a Lámpásvölgy felői az útra kanyarodó gépkocsit. A kormányt balra rántotta és ezért az árokba szaladt. Pótutasa, Rózsa Ferenc a baleset következtében könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár pedig mintegy 300 lorint. A balesetért mind a motorkerékpár, mind a gépkocsi vezetője felelős. Mindkettőjüktől az egyes számú ellenőrző lapot elvették s az sl- iárást megindították. •k Elsején délután súlyos balaset történt a Táncsics Mihály utcában. Nagy Mihály (Pécs, .első-Vám- ház utca 16.) az NA 15—24 rendszámú motorkerékpáron közlekedett. Gondatlanul vezette a Járművet és ezért a motor íelszaladt az úttest baloldali füves részére és ott egy villany oszlopnak ütközött. Nagy Mihály gondatlansága következtében súlyos sérülést szenvedett. A mentők .ábtöréssel szállították kórházba. A rendőrség Nagy Mihály 1-es számú ellenőrző lapját elvette s ellene az el" járást megindította. k Ugyancsak elsején este kilenc óra körül Kálmán stván fBoldogasszonyfa, Petőfi u. 1.) okozd, súlyos balesetet. A V A 17—08 rendszámú vontatóval Szentlászlá és Boldog asszony fa között az út óbb- oldali árkába hajtott. Ott a vontató felborult Kálmán István a baleset következtében súlyosan megsérült és hosszabb ideig feküdt a színhelyen. Reggel négy órakor az arra haladók találtak meg s szállították be a szigetvári kórházba. A rendőrség Kálmán vezetői igazolványát elvette s ellene eljárást indított. k Szabálytalanul előzött szombaton délután a Bogád felé vezető úton Rozsmann Sándor (Pereked) ct 21-es AKÖV GA 18—23 rendszámú autóbuszával. A szabálytalanság következtében beleszaladt az előtte haladó lovaskocsiba. Papp János- né, a lovaskocsi utasa az összeütközés következtében könnyebb sérülést szenvedett, az anyagi kár pedig mintegy kétszáz forint. A baleset okozójától, Rozsmanntó1 a vezetői igazolványt elvették s ellene eljárást indítottak. Péntek este 6 órakor a rÖrHd „vakáció” után ismét egybegyűltek a Mecseki Fotóklub lelkes tagjai, hogy ezzel meginduljon az őszi „fotóidény”. Ezúttal egy kedves vendég megtisztelő látogatását fogadták. . Dr. Günther Schmerbach, a német „Fotographia” című nagy fotóújság felelős szerkesztője ismerkedett a klub tagjaival, a klub szervezetével, életével. Bencze Pál elviárs, a magyar „Foto” szaklap szerkesztője kalauzolta Pécsre, hogy a legjobb vidéki klubbal, kepeivel megismerkedhessék majd a német olvasóközönség is. A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat felvesz lehetőleg közgazdasági technikumban érettségizett, ruhavarrásban lártas olyan műszaki gyakornokot aki jövöre ruhaipari technikumba levelező hallgatóként beiratkozik A felvétel a vállalat ruhakonfekció üzemébe történik. Érdeklődni lehet Komlón. Kossuth Lajos u. 21. szám alatt, a vállalat igazgatójánál. 460 Pécsi munkaterületre keresünk azonnali felvételre festi, és hideabtirkoló szakmunkásokat Üzemi szállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet É. M. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Rákóczi út 54. sz. munkaügyi osztály. 55189 Vagy inkább a svájciakat: mert a legforróbb kánikulában is svájci férfi csak zakóban, nyakkendőben, kalapban jár. A hölgyeik pedig majdnem egyenruhában járnak. Értem ezalatt, hogy úgy tűnt minden svájci nőn a ruha, mintha egyetlen gyár készítette volna. Semmi különleges, semmi érdekes, vagy kiugró. Ezekután nem csoda, hogy az otthoniak nem rajonganak a külföldiekért, főleg nem az örökké hangoskodó, mindig szerepelni akaró amerikaiakért. Kínos udvariasan bánnak az idegenekkel, de ez az udvariasság ellenszenvet takar. Például megoldották a békés nyugalmat, egyszerűséget szerető zü- richiek a külföldiek szórakozását is nagyon egyszerűen: szinte az összes mulatót, bárt, késő estig nvitvatartó éttermet mind egy utcába rakták. Itt aztán azt csinál a külföldi, amit akar, még ha hangosabban szól is a zene, akkor sem zavarja a nagyváros nyugalmát. És ahogy megérkezésemkor naevon tetszett méz n7 automatikus órával ellátott ruhatári szekrényke az állomáson, később bizony inkább idegesített az agyonautomatizáltság. Mert mindenütt automata van: a gépkocsik parkolóhelyein egy kis órába kell bedobni a parkolási díjat, s automata engedélyezi a félórás parkírozást, az éttermekben a legtöbb ajtó fotocella-lámpa megoldással magától nyílik. képtárban vagy repülőtéren egyaránt pénz bedobása ellenében valamiféle automata nyitja a bejárat korlátját, és ígv tovább. Én megvallom már féltem et tői a sok masinától, mert mind azt juttatta eszembe, hogy ránk emberekre lassan nem is lesz szükség, majd az automata ebédel, vagy moziba is megy helyettünk. Két napot töltöttem Zürichben. Nekem elég is volt, boldog voltam, hogy a német- Svájcot elhagyhatom, s reméltem. hogy a francia-Svájcban Lausanne a világhírű fürdő és nyaralóhely kicsit izgalmasabb, „élőbb“ élményt nyújt majd számomra. íPniy+ntluk) 2; Tizenhárom órát utaztam Zürich ig, s nagyon kényelmetlen volt végigülni az éjszakát. Hajnalban viszont minden kényelmetlenségért kárpótolt a csodálatos táj. Tirolon mentünk keresztül Hol a hegy gerincén, hol viadukt felett, óriási szakadék mellett, hatalmas, felhőkbe burkolózott hegy tövében, vagy alagutakon kérészül rohant a vonat. És Tirol elszórt kis házaival olyan kedvesen hatott, hogy sokkal jobban tetszett, mint későbbiekben Svájc rideg hegyóriásai. Átléptem Ausztria—Svájc határát, s reggel 9-kor befutott a „Wiener Walzer” Zürich városába. A hatalmas pályaudvaron kerestem a ruhatárat, s ekkor nagy rekeszes falat mutattak, sok-sok kis faliszekrénnyel. Nem kellett a ruhatárnál sorakozni, ide beteszi az ember az egyik üres szekrénybe a bőröndjét, bezárja és elviszi a kulcsot. Másnap aztán, ha jön a csomagjáért, bedob a kulcs melletti nyílásba egy érmét, kinyitja a faliszekrényt. s már viheti is a bőröndjét, Az állomásról kilépve érdekes érzésem támadt. Milyen csend van itt! Pedig rohant a számtalan gépkocsi, sokan járkáltak az utcán, s mégis. : Mintha csend lenne. Egészen más itt mint Budapesten, vagy Becsben. Az első percekben nagyon imponált valami hallatlanul pontos precíz rend, fegyelem, tisztaság. Mindezt szinte sugározta az utca képe. Zürich kiterjedése hatalmas és nagyon szép. A zürichi tó elkeskenyedett végén szép, széles hidak. A tavon csónakok, vitorlások. A város minden háza rendbentartva, sehol egy lehullott vakolat helye. A régi Zürichet szélesen veszik körbe hatalmas új lakótelepek, akárcsak Pécset és többi nagyvárosunkat. Kerestem a műemlékeket, de kiderült, hogy nagyrészt hiába. Mert bizony ennek a hatalmas városnak alig van történelmi. vagy művészeti jelentőségű épülete: talán az Egyetem impozáns, de különösebben nem szép épületét és a Zwingt téren lévő református katedrálist leszámítva. Elmentem egy képkiállításra a Kunsthausba, ahol a svájci fes tők műveit láttam a XIX, század elejétől napjainkig. — Bizony, egyetlen kiemelkedő alkotást nem találtam közöttük. Találtam két színházépületet, mindkettőt legjobb esetben is csak rendben tartott raktárépülethez hasonlíthatnám. Építészetileg ijesztően csúnyák voltak. Órákat tépelődtem magamban, miért tűnik nekem első perctől kezdve ez a város olyan csendesnek, szinte halottnak? Hiszen autók zúgnak emberek járkálnak, beszélgetnek. De mégis, ez a Zürich csak a csendességet juttatja az eszembe. Aztán amikor már végképpen letettem árral, hogy valami nevezeteset találjak; mikor mindenütt csak a kínosan precíz rendet, tisztaságot, valami fegyelem-szerűt éreztem; mikor megtudtam, hogy ebben a városban állandó színházi társulat nincs, mert nem érdekli az embereket; mikor egy svájci mérnök kijelentette, hogy szakirodalmon kívül semmit nem olvas, s még a svájci Dürrenmatt nevét sem ismerte; akkor aztán rájöttem, miért találtam én ezt a várost olyan halottnak! Hiszen erre a világvárosra valami kínos középszerűség jellemző! Igen, itt nincsenek nevezetességek, nincsenek híres kiemelkedő emberek. Ahogy a pályaudvar ruhatárjától kezdve minden automatizálva van. úgy az em berek is kicsit gépemberek. Végzik a munkájukat, de azonkívül csak a takarékbetét jük érdekli őket. a pénzgyűi tés. Nagyrészt jól állnak anya gilag, de jól nem élnek. Mer nem tudnak élni. Vagy nem U akarnak. Este nyolckor már kihalta' az utcák. Ha külföldiek nem lennének, az egész város aludna. A külföldieket itt is az öltözékükről lehet felismerni. k t I
