Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

«Mfi PBOLETÁRÍAI, É^VESŰL-fETÉRj SÜNANIUU NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Teljes ütemben halad a munha XVIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM ÄRA: SO FILLÉR 1961. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK Beruházásaink helyzete az ér utolsó negyede előtt VETERÁNOK I Megyénk fotoélete ma A mdlomi Rákóczi Termelőszövetkezet földjét árpa alá szántja Nagy Sándor, a kozármis- lenyi gépállomás traktorosa. A termelőszövetkezetben a száraz idő ellenére is teljes ütem­ben halad a munka. Hamarosan megkezdik a vetést is. Hz egyetlen kivezető At a német békeszerződés megkötése Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyülésen A szabolcsi bányaüzem befejezte III. negyedévi tervét Cromiko, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalá­sában megállapította, hogy az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülésszaka az előző ülésszako­kénál sokkal zaklatottabb és feszültebb légkörben ült Ö6sze. Gromiko hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség fokozó­dásának okát a NATO hatal­mak agresszív politikájában kell keresni. A mai nemzet­közi kapcsolatok legfontosabb és legégetőbb kérdései — az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer teljes fel­számolása. a második világhá­ború nyomainak végleges el­tüntetése — még megoldásra várnak. Men kell kötni a német békeszerződést A számos nemzetközi kérdés között amellyel az ENSZ köz­gyűlés 16. ülésszakának foglal­koznia kell — folytatta — a német békeszerződés meg­kötésének problémája külön leges helyet foglal el. Függetlenül attól, hogy szere- pel-e formálisan a napirenden, vágy sem, pillanatnyilag ez a kérdés maga mögé utalja a többit. A szovjet képviselő tüzete­sen foglalkozott az államok közötti ellentétek egyik leg­veszélyesebb gócpontjának ki­alakulásával. Ez a gócpont Közép-Európa ama részének rendezetlen helyzete folytán alakult ki, ahol előbb romba- döl't a hitleri birodalom, majd létrejött a két német állam. A két német államot — hangsúlyozta Gromiko — nemcsak határsorompók, ha­nem mélyreható társadalmi és politikai különbségek vá­lasztják el. Az NDK örökre szakított a náci Németország szégyenteljes múltjával. Gyökeresen megváltoztatta gaz dasági és társadalmi életét, megfosztotta politikai hatal­muktól és gazdasági befolyá­suktól a német militarizmus letéteményeseit, önként korlá­tozta hadseregének létszámát, eltekintett a hadkötelezettség bevezetésétől és kinyilvánítot­ta, hogy nem kívánja atom­fegyverrel ellátni hadseregét. Az NDK szomszédaival szem­ben nem támaszt területi kö­veteléseket. Az NSZK-ban viszont a parlamentarizmus kulisszái mögött megbújnak azok, aki­ket annakidején a fasizmus tenyésztett ki. Hitler politikai örökösei — miután az ország gazdasági és politikai életében elfoglalták a vezető helyeket — revansra készülődnek a vesz tett háborúért. Az NSZK kor­mánya nyíltan követeli a második világháború nyomán megállapított határok felül­vizsgálását. Az NSZK politi­kája mind komolyabban és mind határozottabban tárja fel azokat a vonásokat, ame­lyek a második világháborút, megelőzően jellemezték Né­metországot. Ebből a helyzetből az egyetlen kivezető út — folytatta — a német béke- szerződés megkötése és en­nek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. Mi hajlandók vagyunk — mondta Gromiko — közös bé­keszerződést aláírni a két, né­met állammal, vagy külön- külön az NDK-val, illetve az NSZK-val. Amikor a Szovjet­unió azt ajánlja, hogy a bé­keszerződés alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet — fejtette ki a Szovjetunió kül­ügyminisztere — akkor olyan megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió, sem a nyugati hatalmak presztí­zsét Azt akarják, a nyugati ha­talmak — tette fel a kérdést —, hogy biztosítva legyen a nyugat-berlini lakosság sza­badsága és boldogulása? Mi ezt akarjuk.. Megismételjük, ki tudja hányadszor — igen, mi ezt akarjuk. Az Egyesült Ál­lamok, Anglia, és Franciaor­szág azt akarja, hogy Nyugat- Berlinben ne változzék a ki­alakult életforma? Ez meg­felel a mi álláspontunknak is. Gromiko rámutatott, hogv a Szovjetunió ugyancsak síkra- száll Nyugat-Berlin és a kül­világ szabad összeköttetése mellett. Hangsúlyozta: csak egy dolog van. amit e tekin­tetben meg kell követelni: feltétlenül tartsák tisztelet­ben annak az államnak a szuverénitását, amelynek te­rületén vezetnek át a Nyu- gat-Berlint a külvilággal összekötő szárazföldi, légi és vízi utak, feltétlenül tartsák tiszteletben a Német De­mokratikus Köztársaság szu­verénitását, amellyel meg kell kötni a megfelelő egyezményeket ezek nek az útvonalaknak a hasz­nálatáról. A Szovjetunió külügyminisz­tere emlékeztetett rá. hogy a szovjet kormány az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország kormányával együtt kész ünnepélyes kötelezettsé­get vállalni, hogy megvédi és tiszteletben tartja Nyugat- Berlin szabad város szabadsá­gát, függetlenségét és jogait. Mint a szovjet kormány és személy szerint N. Sz. Hrus­csov, a szovjet kormány ve­zetője nem egyszer kijelentet­te — mondotta Gromiko — az Egyesült Nemzetek Szervezete is szavatolhatná a szabad vá­ros státuszát. A szovjet kormány kész hoz­zájárulni ahhoz, hogy a sza­bad város státuszának sza­vatolására felhasználják semleges országok vagy az ENSZ fegyveres erőinek egységét. A nyugati hatalmak azon­ban ahelyett, hogy leülnének a békekonferencia asztalához és gyakorlatilag megvitatnák a szovjet javaslatokat, vagy előterjesztenék saját javasla­taikat, a háborús előkészüle­tek fokozásához folyamodtak és odáig jutottak, hogy a bé­keszerződés megkötésének ese­tére nyíltan erőszak alkalma­zásával fenyegetőznek. Gromiko emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szovjet kormány­fő szavaira, aki hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a bé­kére, a békeszerződésre vá­laszul erőszakot alkalmaz­nak (vagyis agressziót kö­vetnek el), a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni igazságos ügyét, biztonságát, szövetségeseinek biztonsá­gát, akikkel együtt arra tö­rekszik, hogy a német bé­keszerződés megkötése útján végetvessen a világháború maradványainak. E szerződés megkötése — hang­súlyozta a Szovjetunió kép­viselője — a béke sorsának kérdése, a háború vagy béke kérdése. Ebben a kérdésben nem lehet semleges egyetlen állam sem. Az ENSZ összessé­gében sem lehet semleges, közömbös szemlélő és nem is szabad, hogy az legyen. Három nap múlva befejező­dik az 1961-es év III. negyed­éve. Évek óta majdnem diva­tos volt egyes üzemeknél, vál­lalatoknál az úgynevezett hó­végi, illetve negyedévi hajrá a tervek teljesítése érdekében. A Pécsi Szénbányászati Tröszt szabolcsi kerületében bebiz<>- nyították, hogy erre nincs szükség. Amilyen nehezen indult a III. negyedév első hónapja jú­lius, amikor tervüket csak 100.9 százalékra tudták teljesí­teni, 450 tonna értékesített többletszén-termeléssel, olyan A Szovjetunió az általános és teljes leszerelés bíve A szovjet küldöttség veze­tője ezután foglalkozott ' az általános és teljes leszerelés­sel. A szovjet kormány véle­ménye szerint — hangsúlyoz­ta — ez a legfontosabb problem mák egyike, amelyet meg kell vitatni az ENSZ közgyűlés je­lenlegi ülésszakán. Emlékez­tetett rá, hogy két évvel eze­lőtt N. Sz. Hruscsov, a szov­jet kormány vezetője az ENSZ szónoki emelvényéről terjesz­tette az Egyesült Nemzetek szervezete elé az általános és teljes leszerelés programját, amely reményeket ébresztett a leszerelés minden őszinte hí­vében. Gromiko emlékeztetett a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemrégiben lezajlott véleménycseréjére, amely bi­zonyos pozitív eredményeket hozott. Nem kis nehézségek merültek fel és különböznek az álláspontok a leszerelés sok fontos kérdésében — mondot­ta Gromiko —. mégis sikerült kidolgozni a leszerelés kérdé­sében tartandó tárgyalások el­veiről szóló közös nyilatkoza­tot. A Szovjetunióban kedve­zően fogadták a szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások­nak ezt az eredményét. Nem kételkedünk benne, hogy ezt más országokban szintén meg­elégedéssel fogadták. (Folytatás a 4. oldalon.) jól sikerült augusztus, amikor a tervükön felül 3180 tonna szénért adtak 106 százaléKos tervteljesítés, mellett. A szép felfutás elsősorban a bányász­nap tiszteletére erőteljesen ki­bontakozott munkaversenynek köszönhető, amikor egyes fej­téseknél kiváló eredmények születtek. Szeptemberben sem állnak rosszall, hiszen csütör­tökön délelőtt befejezik a HL negyedévi tervüket és a hátra­lévő szeptemberi naposon mintegy 5—5 és fél ezer tanná val adnak több szenet az ipar­nak. ■4V« Korszerv szociális létesítményekkel gyarapodott a Drávaszabolcsi Kendergyár A Dél-Dunámtól éghajlata kiválóan alkalmas rostnövé­nyek termesztésére. Ez indo­kolta a második világháború idején rombadőlt drávasizabol- csd kendergyár újjáépítését is. A munkálatok 1957-ben kez­dődtek. Elsőként a termelő- üzemrészek készültek el. A modem gépsorokkal felszerelt gyár munkájának eredményes­ségét bizonyítja, hogy nem egész három év alatt a felépí­tésre fordított összegnek mint­egy fele megtérült. Szeptem­ber második felére megvalósul tak a gyár szép, modem szo­ciális építményei is. Készen áll az irodaház, a jól feliszerelt Bőrzsírhűtö félautomatagép próbaüzemeltetését Kezdték, meg az Albertfalvai Vegyigyár pécsi telepén. A dobozokba töltött bőrzsírt eddig szabad levegőn, hosszú asztalokon hütötték. Ez a módszer igen nagy hely elfoglalását tette szükségessé és a zsír lehűlése nagy mértékben függött a levegő hőmér­sékletétől. Az új gép üzembehelyezésével jelentős hely szabadult fel és meggyorsul a bőrzsír fagyasz­tása. A géphez automatikus töltőt is szerelnek majd és így a hűtőgép teljesen automatikussá válik. A képen: próbaüzem közben beszabályozzák a továbbító láncokat. üzemi konyha, ízlésesen be» rendezett ebédlő, továbbá kü­lön női és férfiöltöző, fürdő­vel. Néhány heti munka után befejezik a gyár második ka­zánházának építését is. Ezzel elkészül a drávaszabolcsi ken­dergyár 22 millió forintot igénylő ötévé® beruházási programja. Az ország legdélibb könnyű­ipari üzemének fejlesztése azonban ezzel nem ér véget. Egy évi szünet után újabb nagyarányú tervek kiviteléhez kezdenek. Korszerű alagúthá- lózatot építenék, ami azt jelen ti, hogy a mostani hatvanezer helyett kilencvenezer mázsa áztatott kendert dolgozhat fél a gyár évente. Jelenleg a ki­készítésnél keletkező mellék­termék, a pozdorja, veszendő­be megy, eltüzelik. Hasznosí­tására csaknem teljes egészé­ben automatizált pozdorjaiize met létesítenek, amely máso­dik lesz az országban. Az új üzemrész 1965-ben kezdi majd meg a termelést és 1968-ra éri el teljes kapacitását. A drága faanyagot helyettesítő pozdor- jalemeztoől 12 090 köbmétert kap majd a bútoripar évente* Az üzemben egy-egy eszten­dő alatt feldolgozandó 120 000 mázsa kenderpozdorja felét a helybeli gyár adja. A többit pedig a Drávaszabolcshoz eg- közelebb eső, más dunántúli gyárakból szállítják ide. Ötvenezer látogató a budapesti bélyeg világ k iáll ításon A Hősök terén, a budapesti bélyeg világkiállítás centru­mában igen nagy a forgalom* A rendező bizottság statiszti­kája szerint négy nap alatt a kiállításnak csaknem ötven­ezer, pontosan 49 651 látogató­ja volt, köztük igen sok kül­földi* A bélyeggyűjtők világszer­vezetének, a FlP-nék, vasár­nap kezdődő kongresszusára a külföldi delegációk nagy nesze megérkezett. A FIP több mint hatszázezer tagot foglal ma­gába. \

Next

/
Thumbnails
Contents