Dunántúli Napló, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-27 / 228. szám
1961. SZEPTEMBER FT. NAPLÓ 5 TŰZSZERÉSZEK — Hát akkor gyerünk! — mondja Szabó Lajos őrmes tér és a teherautó hágcsó jár mutat. Fellépünk, és... Váratlan látvány. A hátsó rakfelületen homok van, azon pedig lövedékek. Kisebb bombának is beillő ágyúgolyók, aknák és más. Békésen szenderegnek puha homokágyukon, mégsem valami bizalom- gerjesztőek. Stílszerű környezetben utazunk! Megy, rohan az autó. A fiatal tányérsapkás tűzszerész egykedvűen üldögél a helyén, mi pedig a homokágyat nézzük. Piros, román kézigránátok pihennek az aknák mellett, mellettük gyalogsági lőszer a fémládákban. Szovjet géppisztolytöltény, német gép- puskarakasz, magyar lövedék — egész nemzetközi kiállítás. — Mind a háborúból maradt? A tűzszerész bólint. — Veszélyesek is? — mutatunk az aknákra. — Igen. Nem fog rajtuk az idő, sőt!... A hosszú évek alatt a trotil kristályosodásnak indul és érzékenyebb. Különösen akkor, ha nedvesség éri. Tizenhat év után ugyanis sokhelyt elrozsdásodik a vas, s a víz a robbanótöltethez ér, nyirkossá teszi ... Az egyik paraszt a kútjábói húzott fel egyet, s abban a hitben, hogy rég megette már a fene, piszkálgatni kezdte. Felrobbant vele. Hepehupás úton jár a teherautó, nyikorog minden eresztéke. Ide-oda dobál bennünket. Gyanakodva pillantunk A délelőtti „adag”, meg a gödör, ahová a lőszer kerül. — Akkor miért csinálja? — Mert szeretem. — Miért szereti? — Mert változatos. Hát nem érdekes? összejárjuk az egész Dunántúlt. Ma Fehérvár, holnap Szekszárd, aztán Pécs, Cserkút, Gilvánfa és a többi. Minden nap tartogat számunkra valami izgalmasat és meglepőt. kott — belenyugodott. Persze, — teszi hozzá hunyorogva — nem kell mindent elmondaná neki! És tréfa is vai) a világon — igaz? Betemették már a gödröt, meggyújtották a gyújtózsinórt A két tűzszerész tempós léptekkel ballag a rét felé. Le- heverednek, az órájukat nézik. Lassan múlnak a másodpercek. Békés a táj. Ékszer csak nagy detonáció, füst, fekete földoszlop tör a magasba. Nagy, öklömnyi száraz rögök felhője repül a levegőben. Alattomosan esnek lefelé, úgy tűnik, mintha a fejünkre zuhannának. Övjuk is a karunkkal, a két tűzszerész meg csak kapkodja magát, mosolyogva kacérkodik a súlyos rögesővel. Bátor emberek, szerény életmentőik. Magyar László Foto: Erb János Egy év eredményei 50 millió forint takarékbetét Pénztakarékossági tájegységi értekezlet Pécsett Ma reggel 8 órakor kétnapos értekezletre gyűltek össze Pécsett a Városi Művelődési Ház ban az Országos Takarékpénztár dunántúli megyei Bájadnak szervezési előadói, hogy megtárgyalják a pénztakarékossá- g; mozgalom ezévi eredményeit és a mozgalom időszerű kérdéseit. A tanácskozáson megtárgyalják a takarékossági mozgalom további kiterjesztését, hogy a betétgyűjtés hazánkban is — a többi szocialista országokhoz hasonlóan — valódi tömegmozgalommá váljék. Megvitatják a múlt évi takarékossági napok tapasztalatait, hogy azokból a hiányosságokat kiküszöbölve az ez évben megrendezésre kerülő takarékossági napok eredményei még jobbak legyenek. Az értekezlet napirendjén szerepel a különböző betétfajták eredményeinek értékelése, a szerves»- és propaganda- munka módszereinek megvitatása. Beszédnek arról is, hogy a termelőszövetkezetek tagjai között milyen módszerekkel lehetne jobban elterjeszteni a pénztakarékosságot, megismertetni velük a takarékbetétek előnyeit. Baranyában már van nak ezen a téren is kiemelkedő eredmények, mivel az elmúlt évi zárszámadások alkalmával a sdklósnagyfaiui, bakócad, belvárdgyulai és az odaszi termelőszövetkezetek tagjai valamennyien megismerkedtek a takarékbetétkönyvvel, mivel a részükre járó készpénzjuttatást takarék betétkönyben vették át. Ez által elnyerték a kitüntető „Takarékos termelőszövetkezet” címet A múlt évi takarékossági na pok eredményeként kell kiemelni a megye „Takarékos Uözség”-edben történt változást, mivel ezek száma 12-ről 48-ra emelkedett és a takarékossági napok alatt érte el Komló és Mohács város is a kitüntető „Takarékos város” címet. Komoly fejlődés mutatkozik az üzemi és hivatali dolgozók körében népszerű KST-mozga- lomban is, mivel egy év alatt több mint 4000 taggal szaporodott a KST-tagok száma. A KST népszerűsítésére jellemző, hogy ma már 21 394 dolgozó gyűjti havi megtakarításét a KST-be és évenként 5— 8000 dolgozó részesül rövid! e- járatú kölcsönben. A részeredményeket egybevetve megyénkben a takarékossági mozgalom évről évre fejlődik és ebben az évben is megyénk lakossága közel 50 millió forintot helyezett el takarékbetétbe. A betétkönyvek száma ugyanezen idő alatt 3200 darabbal nőtt. Biztosak vagyunk abban, hogy a kétnapos értekezlet hasznos munkát végez és a megbeszélések hozzájárulnak a betétgyűjtési eredmények további jelentős növeléséhez. Gyorsítsák meg a megyei könyvtár építését! Minél előbb fejezzék be a tetőcserét! Több mint három éve dolgozik a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Tanácsi Vállalat a Megyei Könyvtár öreg épületének a rekonstruálásán, bővítésén. Eddig két új szárny- nyal, házmesteri lakással, központi fűtőberendezéssel gazdagodott a ház. Az egyik új épü- letszámyban korszerű, szép olvasótermet rendeztek be, a másikban most szerelik a raktár vasállványzatát. Közben több hátráltató, de kellemes esemény is zavarta a könyvtárépítkezést: udvarán rendkívül értékes római kori sírleleteket találtak, amelyek jelenleg már városunk idegenforgalmi nevezetességei. Meg kell említeni azt is, hogy a könyvtár dolgozói a nehéz, szűkös munkakörülmények között is becsülettel teljesítik szép hivatásukat, és annak tudatában, hogy az újjászülető könyvtár saját munkakörülményeiket javítja majd, szívesen viselik az építkezéssel, szereléssel, festéssel járó sok kényelmetlenséget is. Az építkezés legújabb fejleményei miatt azonban most őszinte aggodalommal tekintenek a ház további sorsa elé. Az utcára néző fő épület tetőA detonáció első pillanata. Magasba tör a földtömeg. az aknákra, ám a tűzszerész nyugodt marad. Szörnyű statisztikát mond. Néhány esztendeje még harminc-negyven gyerek halt meg évente a háborús lőszerek robbanásától. Hosszú évek alatt sikerült leszorítani tizenöthúszra. Most már „csak” eny- nyi az évi áldozat. „Csak!” ... Megborzongunk. M enáüt a teherautó. Építkezést látunk, s egy aknát. Elkerített helyen, a munkások kíváncsi tekintetének kereszttüzében. Az őrmester felkapja s a teherautóra viszi, a többi mellé. Tovább megyünk. Kővágószőlős alatt járunk a kopár mezőn, s hosszú-hosszú zötyö- gés után ismét megállunk. A vezető fülkéből kilép a sofőr (pécsi fiú) és Seszták Béla főtörzsőrmester, Ásni kezdenek a lucernásban. A főtörzsőrmester a friss földhányásra hordja a délelőtti „adagot”. Néhány aknát, a kézigránátokat. páncélöklöket, egy á?vúlövedéket és a gyalogsági lőszert. A hasas, bombánál lövedékek maradnak. Higgadtan, minden sietség nélkül készülnek a robbantáshoz. Még interjúra is jut idő ebben a szokatlan környezetben. — Mióta tűzszerészkedik?— kérdőm a főtörzsőrmestert, aki nemcsak rangidősnek, hanem idősebbnek is látszik. — Most jubiláltam. Éppen tíz éve. — 1951-ben biztos volt abban, hogy megéri ezt a jubileumot? — Nem! — mondja mosolyogva, aztán elkomorodik. — Azóta hat tűzszerész pusztult el, a legutóbbi a nyáron. Nem' életbiztosítás a mi szakmánk! Hát ami az izgalmakat illeti, abban nincs hiány. Az őrmester éppen most rakja a gödörbe a lőszert. Legalul a puskatöltényeket, utána az aknákat, legfelül a páncélöklöt. A főtörzsőrmester a trotil között matat. Olyan, mintha mosószappant rakosgatna. — És a felesége? — nézek derűs kék szemébe. — Mit mondott, amikor megismerte? — Amit a nők mondanak ilyenkor. Szeretett volna lebeszélni a szakmámról. Később pedig — ahogy lenni szóKözségfejlesztési tapasztalatcsere Sellyén Sellyén égésen após községfejlesztési tapasztalatcserét rendezett a megyei tanács, amelyen a járási tanácsok községfejlesztéssel foglalkozó vezetői, a megyei tanács község- fejlesztési, valamint vállalatok, intézmények szakemberei is a Hazafias Népfront aktívái vettek részt. Délelőtt a meghívottak ellátogattak több községbe, hogy a helyszínen tekintsék meg a PÉCSI PATYOLAT 902 községfejlesztési munkát és a községfejlesztési létesítményeket Délután a látottak alapján megbeszélést folytattak a járási tanácson. Különösen azt vitatták, hogy a községfejlesztés miképp segíti a termelőszövetkezetiek megerősítését. A seUyed járás 1960 januárjában lett termelőszövetkezeti járás. Ebből adódóan a községiéi lesztési munkákat a tanács úgy igyekezett irányítani, hogy ezzel a termelőszövetkezeti mozgalmat és a tsz-ek megszilárdítását is szolgálják. Az utóbbi két évben a járásban sok új kuliüúrház, járda, egészségház épült Ezek közvetve szolgálják a tsz érdekét is, de olyan létesítményekre is lehet példát hozni a járásból, amely közvetlenül a termelő- szövetkezet érdekében létesült. Ilyen a kinályegyhózi óvoda, a felsőszen tmártoni utcaikövezés, amelyhez a termelőszövetkezet is hozzájárult Királyegyházán anyagi támogatást nyújtottak. Felsőszentmártanban pedig a termelőszövetkezet járult hozzá az út lekövezéséhez társadalmi munkával. Sellyén a járási strandfürdő építéséhez, a vízvezetékhálózat bővítéséhez igen sok társadalmi munkára volt szükség. A tsz itt is segített. A járási tanács a jövő évi községfejlesztési tervek előkészítésénél azt a célt tűzte ki, hogy a községfejlesztés közvetlenül is minél jobban elősegítse a termelőszövetkezetek termelését. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a termelőszövetkezetek kulturális alapjait is összehangolják a községfejlesztési célokra rendelkezésre állá összegekkel. A délutáni megbeszélés első hozzászólója, dr. Száméi Lajos elvtárs volt. Száméi elvtárs hangsúlyozta, hogy szükség lenne egy községpditikai tervre, amelynek része lenne a községfejlesztési terv. —« Ne csak kultúrh ázalka t építsenek községfejlfesztésből — mondotta többek közt. — Szükség van például házasság- kötő termékre, mert így csupán a külsőségek miatt megy el sok fiatal a templomba Dr. Száméi eivtórs javaslatát kitűnőnek tartották a részt vevők. A további felszólalások is sok hasznos javaslatot tartalmaztak. Többek közt javasolták a tapasztalatcsere résztvevői, hogy adjanak módot arra is, hogy a termelő- szövetkezet részére községfoj- lesztésd alapból különböző felszereléseket vásárolhassanak. Az erre fordított összeget viszont a termelőszövetkezet később visszaadná esetleg oly módon, hogy a községfejlesztési tervben szereplő egyes létesítményeket elkészíttetné helyette. Olyan javaslat is volt, hogy a községfejlesztésd terveket a termelőszövetkezetek is tárgyalják meg. A közgyűlésen, amely most már szinte az egész falu lakosságát alkotja, tűzzék napirendre a tsz-ek a községfejlesztési tervet s azt a tagsággal vitassák meg. Így a tsz-vezetőség is látja, hogy mit kór a lakosság, s egyben azt is, hogy a termelőszövetkezet miben tud majd segíteni. A tapasztalatcsere a késő esti órákig elhúzódott s a részt vevők egyöntetű véleménye volt, hogy sok jó ötlettel gazdagodtak, zetét ugyanis a kivitelező vállalat még augusztus elején lebontotta és a fedetlenül álló házat a benne lévő értékekkel eddig csak a hosszan tartó nyári szárazság mentette meg a károsodástól. És az ' idő ősziesre fordulásával a könyvtár vezetői, munkatársai napról napra szorongva figyelik, nem jelez-e esőt a meteorológiai intézet, mert egy alapos beázás az azonnali károkon túlmenően hosszú időre megakadályozhatja az egyes helyiségek rendeltetésszerű, zavartalan használatát. • Ezek után azt várhatnánk, hogy az épületen az új tető- szerkezet elkészítésére irányuló szorgos munkával találkozunk. Erről azonban szó sincs. Igaz ugyan, hogy az épületen naponta 8—15-en dolgoznak, a megfelelő irányítás, anyagellátottság miatt azonban többségük lézeng, a kellemes szeptemberi napfényben sütkérezik, a falat támasztja — tisztelet a kevés kivételnek. A laza munkafegyelemnek az is egyik magyarázata, hogy az illetékes műszaki vezetők nem biztosítják a folyamatos munka feltételeit. Így például az elhúzódó tetőcsere magyarázatának azt adják, hogy késve kapták meg az új tetőszerkezet vasbetongerendáit, még mindig nem kapták meg a III. negyedévre esedékes zsaluzóanyagot, a meglévő mennyiséget pedig más építkezések kötik le, az új tetőszerkezethez szükséges födémtálcákat a Pécsi Cementáruipari Vállalat még nem szállította le, az utat. kérésük ellenére nem zárták le stb. stb. És mindehhez járul még az, hogy a vállalatnak a megyében van vagy hetven építkezése — tehát ne csodáljuk, ha a Megyei Könyvtár egy hónapja tető nélkül van. A belső munkaszervezési és anyagbeszerzési nehézségeket természetesen a vállalatnak magának kell megoldani, ez nem lehet kifogás tárgya. Azon viszont, hogy a hetven épülőfélben lévő objektum közül sorrendben melyik a legfontosabb, lehet vitázni, mert bizonyára nem mindenki a Megyei Könyvtárat tartja éppen a legfontosabbnak. Ellenben vitán felül áll aiz, hogy ha egy meglévő épület tetőcseréjét egyszer elkezdik, akkor azt minden más munkát megelőzve be kell fejezni, mivel itt már meglévő népgazdasági értékek megóvásáról van szó, és ez elsőrendű fontosságú. Kövessen el tehát a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Tanácsi Vállalat minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a Megyei Könyvtár épületének tetőzete mielőbb a helyére kerüljön, illetve azért, hogy az újjáépített, kibővített könyvtárat az olvasók mielőbb hiánytalanul birtokukba vehessék. A Megyei Könyvtár több mint három éve tartó építésének befejezési határideje egyébként december 31, tehát remény van arra, hogy megyénk még ebben az évben több mint egymillió forintos költséggel kibővített, újjávarázsolt művelődési objektummal gazdagodik.
