Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

NAPLÓ 1961. AUGUSZTUS 17. Űj távlatok a baranyai népművészet előtt Néhány gondolat a népművészeti hónap kezdetén A Régiposta utcai épületben, ahol a Népművészeti és Házi­ipari Kisipari Szövetkezeti Vál lalat a népművészeti hónap kezdete alkalmával rendezett sajtótájékoztatóját tartotta, a nagy üvegablakok mögül csa- logatóan virítanak, elő a népi hímzések, szőttesek. Itt barok­kos hangulatú szent István i him zések, amott a mezőkövesdi népművészeknek a szűcsök bőr-rátét díszeire emlékeztető hímzései, majd a „cipészmin- ta” szárukra állított csizma­formáival. A balodali vitrin­ben matyó legény ünnepi öl­tözéke, s mellette a fiatal me­nyecskéé, a csavarintós főkö­tővel. Az ablakban ugyanez a pár, de kicsinyítve, kétarasz- nyi babák csupán, de a me­nyecske ott már sátoros főkö- tőt visel, jelezve, hogy néhány év elmúlt már felette. Még a cigarettám hamuját is művé­szi tálkába verem, amelyet Kántor Sándor készített Ti­szafüreden. Gordon Béla igazgató tartot­ta a beszámolót, amely a vál­lalat fejlődéséről, eddigi tevé­kenységéről és jövőjéről adott számot. A szövetkezeti iparrá fej­lesztett népművészetre kétség­telenül nagy feladat vár. Az egyik az, hogy a népművészek ízlését, az általuk ápolt hagyo­mányos formákat, amelyek azonban követni tudják a mo­dern ízlést is, ismertté legye külföldön és a népművészet remekbe készült darabjait ér­tékes valutára váltsa át. A másik azonban talán még en­nél is fontosabb. Amikor ha- rágósán felhorkanunk a giccs- termékek, a vásári Ízléstelen­ség láttán, annak i* eszünkbe kell jutnia, hogy nem elég a giccs ellen hadakozni. Helyette valami mást, jobbat is kell nyújtanunk az otthonuk szépí­tésére vágyó dolgozóknak. A népművészet termékei a leg­alkalmasabbak. erre. Szépsé­gük a legfinnjrásabb iálést is kielégíti, de mégsem olyan drágák, hogy a dolgozók meg ne vásárolhatnák. Ennek az izlésnevelő feladatnak a szol­gálatában áll az augusztus 15- én indult népművészeti hónap is. A népművészeti cikkeik szin­te önmagukat kelletik, kínál­ják. Különösen a textilfélesé­gek. Az egyszerű, de nemes- vanaiú fekete-fehér mintáza- tuaktól a vadvirágos réthez hasonlóan sokszínű hímzésekig számtalan formában tárják elénk a dolgait díszítő ember képzelelvilágát. Függönyök, falvédők, térítők, szoknyák, blúzok gazdag, sokoldalú vá­lasztékát mutatja be a Mű­csarnokban rendezett népmű­vészeti kiállítás, amely való­ban kedvet teremt a látoga­tónak ahhoz, hogy ilyen tár­gyakkal tegye széppé, ottho­nossá lakását. A kiállításon baranyai szem­mel néztem körül, keresve, hogy hol vannak a nagy múltú ba­ranyai népművészet termékei. De a hosszűhetényi Szálavári Imre érdemes népművész bú­torszövetein kívül, csupán a Csányoszrón készült száda függönyanyag néhány változa­tával találkozhattam. Az igaz, Szalavári Imre búior- és füg­gönyanyagai minden elisme­rést megérdemelnek. Tervező­jük ezért is kapta augusztus 12-én az ..Érdemes népművész" címet. Sajátosan egyesíti a népi motívumokat a modern Ízlésnek megfelelő formákkal és vonalakkal, úgy, hogy a kettőből nem valami erőltetett egyveleg áll össze, hanem egy egységes stílus. Textiliákon kívül egyebet nem is találtam Baranyából. A Kapold-család művészi fa­ragványai szerepelnek ugyan, de ezek, stílusukat tekintve, mkább somogyi jellegűek. Pe­dig Baranyában is múltja van íaragóművészetnek. meg a föncsérkedéenek. Mégis je- 'g hiába akarna valaki plett” bit-anyai készle- - Idául sokac hímzett terí- ...ohácsi fekete edénnyel, mért ilyen nincs forgalomban. Azt hiszem, helyi vonatkozás­ban a népművészeti kiállítás­nak éppen ez az egyik legfon­tosabb tanulsága, tulrűilüák az, hogy mig a géppel tömegesen gyártható szőttesek, hímzések tekintélyes mennyiségben ke­rülnek forgalomba, az ezeket mintegy kiegészítő népművé­szeti tárgyak készítése elsor­vad. A baranyai háziipari és népművészeti szövetkezet fel­adata lenne, hogy a megyénk­ben élő népművészeket meg­szervezze, sőt, ha kell egy-egy már feledésbe ment népművé­szeti ágat is újjáteremtsen. Az igaz, hogy a hazánkban járó külföldi számára majd­nem mindegy, hogy sárközi, mezőkövesdi, palóc vagy egyéb tájról való népművészeti tár­gyat vásárol. Számára az csak emlék Magyarországról. De an­nak, aki szobáját vagy szobá­ja egyik sarkát népművészeti tárgyakkal kívánja berendez­ni, már nem mindegy, hiszen a más tájakról való népművé­szeti darabok különböző han­gulatúak, más színek és for­mák uralkodnak rajtuk, nem mindig illenek Ö6sze. Ezért len­ne fontos a baranyai népművé­szeti stílusok közül a (Legjellem zöbbet kiválasztani, s az azt érvényesítő népművészeti ága­kat továbbfejleszteni. Dr. Pintér Imrének, a Nép­művészeti és Háziipari Kisipa­ri Szövetkezeti Vállalat nép- művészeti osztályvezetőjének a közreműködésével gyors „piac­kutatásit” is végeztünk, hogy lássuk, veszik-e a baranyai népművészeti termékeket. Ta­nulságos volt ez a vizsgálódás, mert kitűnt, hogy a legkelen­dőbb a pirosmintázatú csá- nyoszrói száda. Sokan venné­nek fekete alapon hímzett szók nyalapot, de abból, nincs elég. Lenne vevője a sokac hímzé­seknek is, de azok drágák. A baranyai hímzett térítők mint­egy 40 százalékkal drágábbak a hasonló méretű, más tájról való térítőknél. Ennek az az oka, hogy drága gyapjúanya­got használnak hozzá, s a hím­zés sok időt igénylő, aprólékos munka. Pécsett a Háziipari Szövet­kezetnél megkérdeztem, mi az oka ezeknek a problémáknak? Elmondották; hogy a keresett szoknyalapokat jó ideig azért nem tudták gyártani, mert a Kaposvári Patyolat Vállalat a korábban elvégzett színtartó festést már nem tudta vállal­ni, s csak hosszas tárgyalások után sikerült újra biztosítani a festést a Gödöllői Háziipari Szövetkezetnél. A hagyomá­nyos gyapjúanyagnak olcsóbb, de a célnak teljesen megfele­lő gyapjúanyaggal való helyet­tesítése megoldható lenne, de egyelőre a népművészek ellen­kezésébe ütközik. A népmű­vészet egyéb ágainak fellendí­tése pedig elsősorban szerve­zési kérdés, amelyre eddig az ezekben mutatkozó, a textíliá­kénál jóval szerényebb üzleti lehetőség miatt nem fordítot­tak gondot. A Bem utcai népművészeti boltban nagy volt a forgalom. A kis helyiségben tíz vevő is várt a sorára, vitték az Ízlé­ses kis térítőiket, népviseletbe bujtatott babákat, a finom mintájú függönyanyagokait A boltvezető szerint a népművé­szeti hónap idején előrelátha­tólag mintegy 30 százalékkal növekszik a forgalom, „szerény becslés szerint”. A baranyai népművészetre szép jövő vár még. Azt is mondhatjuk, hogy mint iparág még eléggé fiatal, bár hagyo­mányai legalább olyan régiek, mint az ország bármely más vidékén. A népművészeti hó­napot arra kellene felhasznál­ni, hogy tovább fejlődjék me­gyénkben a népművészet, sza­porodjék termékeinek vá­lasztéka, fokozódjék irántuk a kereslet. A legszebb eredmény az lenne, ha a népművészet Íz­léses tárgyai végképp kiszorí­tanák a vásári giccseket a dol­gozók otthonából. Dr. Mészáros Ferenc Befejezte a cséplést a pécsszabolcsi tsz A Pécshez tartozó nyolc tei- melőszövetkezet közül már az aratásban is élen járt a pécs­szabolcsi Szabad Föld Terme­lőszövetkezet. A Pécs környé­ki tsz-ek közül elsőként hét­főn befejezték a cséplést. A termelőszövetkezet vezetősége j vasárnap este ünnepséget é< j bált rendez a cséplés befejező- i sének örömére. Sűlxos közúti baleset Pécsett BékehöScsönsorsalás: szeptember 10—11 Az Országos Takarékpénztár szeptember 10-én és 11-én Bu­dapesten rendezi meg az első. az ötödik és a hatodik béke­kölcsön 1961. második félévi húzását. Az első békekölcsön­re 19.3 millió forintot, az ötö­dikre 31.2 millió forintot, a ha­todikra pedig 44.4 millió fo­rintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson a há­rom kölcsönből összesen 94.9 millió forintot fizet vissza ál­lamunk a szerencsés kötvény­tulaj donosoknak. Huszonhat brigád küzd a Bőrgyárban a szocialista cím elnyeréséért Eddig öt olyan brigádja van a Pécsi Bőrgyárnak, melynek tagjai magukénak mondhat­ják a szocialista címet: a két krómosi faragóbrigád, az apró- bőrmeszesi húsolóbrigád, a súlykészáruraktári női, illető­leg férfibrigád. De további huszonegy brigád tagjai küz­denek azért, hogy elnyerjék a kitüntető címet. Ebben a hó­napban zárul a versenyértéke­lés újabb szakasza, s dől majd el, hogy a huszonegy brigád közül melyeknek a tagjai ér­demelték ki a kitüntetést. 1963 végéig felépülnek a pécsi nagykereskedelmi raktárak Tízezer négyzetméter alap­területtel rendelkezik majd az a raktárkombinát, amely a pécs—budapesti vasútvonaltól délre, a Megyeri út szomszéd­ságában épül fel a Textil és Felsőruházati-, a Rövid- és Kötöttáru, valamint a Cipő nagykereskedelmi Vállalat ré­szére. Az építkezésre 30 millió forintot biztosított az Országos Tervhivatal, s újabb összege­ket ruháznak majd be. ha az I., II. és III. tömb után a IV. és V. tömbbel bővítik majd a kombinátot. Sokan valószínűleg még ma is úgy gondolják — véli a raktárkombinát tervezője, — Máthé Pál, — hogy egy raktár valami börtönszerű, sötét, !e- vegőtlen épület. Olyan, amV neket a múltból fennmaradva még ma is láthatunk vasúti állomások, utak mentén, de városokban is. Ezzel a felfo­gással az építészet, de a ke­reskedelem is gyökeresen sza­kított. Egy mai. úgynevezett korszerű raktár szigorú tech­nológiával dolgozik, majdnem úgy. mint egy gyár, Az áru beszállítása és kiszállítása egymással ellentétes oldalakon történik és közben — az áru mennyiségi és minőségi vizs­gálata, tárolása, csomagolása, és kiszállítása folyamán is — tiszta, kereszteződésmentes út­vonalakon folyik. Az épület el­rendezése, beosztása, és a vá­lasztott építőanyagok révén könnyen tisztán tartható, vilá­gos. szellős és ezáltal meg­könnyíti a dolgozók munkáját, fokozza munkateljesítményü­ket. Ilyen lesz az új pécsi rak­tárkombinát is. A raktártelepen egyéb­ként több létesítmény épül: az iroda és szociális épület, amely az adminisztratív dolgozók irodáit foglalja magában, és mindhárom nagykereskedelmi vállalat összes dolgozóinak ét­keztetési és tisztálkodási lehe­tőségeit biztosítja; a hőköz­pont és garázsépület, mely az egész telep fűtését, valamint a személy- és tehergépkocsik tárolását szolgálja; és végül a jelenlegi program szerint kerek tízezer négyzetméter raktárterületet magukba fog­laló, összefüggő raktártömbök. Később a raktárak még körül­belül száz százalékkal bővít­hetők. Érdekessége még a kombi­nátnak, hogy ez egyike lesz a legelső ipari, vagy félipari lé­tesítményeknek. melyeket az erőműtől a nyugati városrész­be vezető forróvíz távvezeték rendszeréről fognak fűteni. A kombinát teljes elkészülé­sének határidejét eredetileg 1963 végére irányozták elő. — Újabban azonban olyan hírek érkeztek, hogy az Országos Tervhivatal „kiemeli” az épít­kezést. ami azt jelentené, hogy a raktárlétesítmények már 1962 végére felépülnének. Köztudomású, hogy a pécs— budapesti vasútvonaltól délre épül Pécs új ipari negyede. A raktárkombinát egyes építmé­nyeinek tervezésénél ezt a tényt szem előtt tartva arra tö rekedtek a tervezők, hogy min den tekintetben szépet, jót és korszerűt produkáljanak a gazdaságosság messzemenő fi­gyelembevételével. Tegnap délután negyed ket­tőkor súlyos közúti baleset történt Pécsett a Rét utca és a József Attila utca kereszte­ződésénél. Kovács János — húszéves fiatalember, nagydobszai la­kos, a Szigetvári Konzervgyár dolgozója — nagy sebességgel haladt a Rét utcában az Ideg­klinika felé KG 26—63 forgal­mi rendszámú motorkerékpár­ján. A József Attila utcai ke­reszteződéshez érve nem tar­totta be a magasabbrendű út­vonal keresztezésére vonatko­zó közlekedési szabályt, és mo­torkerékpárjával az éppen a kereszteződésbe érő 10-es autó­busznak ütközött. Kovács Jánost súlyos sérü­léssel a mentők az idegklini­kára szállították. DR. CHOLNOKY LÁSZLÓ A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ÜJ REKTORA A Magyar Közlöny augusz­tus tizediki száma közli a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány rendeletét, amely szerint dr. Huth Tiva­dar egyetemi tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rek­torát rektori megbízatása alól — az egyetem négy esztendős vezetésében szerzett érdemei elismerése mellett — 1961. szeptember elsejei hatállyal felmenti és egyidejűleg dr. Cholnoky László egyetemi ta­nárt a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorává nevezi ki. — REGÉNYÜNK mai foly­tatása anyagtorlódás miatt kimaradt. A KISZ és Szakszervezetek Dok­tor Sándor Művelődési Ház veze- tősége felhívja a szülők figyelmét, hogy az 1961—62-es tanév idejére a gyermekfoglalkoztató napközi otthonba a felvételre augusztus 21. 22. 23-án lehet jelentkezni reg­gel 9-től 17 óráig a művelődési ház irodájában (Kossuth Lajos u. 13.). Telefon útján történő jelentkezé­seket nem vesznek figyelembe. — 75 MÁZSA ementhili sajtot exportál Belgiumba augusztus 17-én a Baranya megyei Tejipari Vállalat. — ÉLÜZEM LETT I. félévi eredményei alapján a Pécsi Fodrászipari Vállalat. — T ÖRZSGÁRDA-JELVE- NYEKET Pécsett első alka­lommal a Pannónia Sörgyár­ban osztanak ki augusztus 20-án. Áramszünet lesz 17-én, csütörtö­kön, 18-án, pénteken 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat csoportos karbantartása miatt az alábbi ut­cákban: Rókus u.. Tavasz u„ Édes­anyák útja. Alkotmány u. 54—82, 77—87, Ifjúság útja 1—17, Kis Ró­kus u. és Kóczián Sándor utcák­ban. — PÉCS mj. város Tanácsa végrehajtó bizottsága felhív­ja a város lakosságát, vala­mint az intézetek, intézmé­nyek, vállalatok és üzemek vezetőit, hogy augusztus Só­ra, alkotmány ünnepének tiszteletére gondoskodjanak a lakóházak és középületek fellobogózásáról. Pécs város II. kér. Tanács v. b. építési és közlekedési csoportja pá­lyázatot hirdet a II. kerület utca­jelző KRESZ tilalmi és jelzőtáblák készítésére. A vonatkozó árajánla­tokat: Tanácsháza, félemelet 20. lehet benyújtani augusztus 31-ig. — 35 FOS SZOVJET TU­RISTACSOPORT érkezik augusztus 18-án Pécsre. A vendégek megtekintik varo­sunk nevezetességeit. A MÁV pécsi Igazgatósága érte­síti az utazóközönséget, bogy a Pusztaszabolcs és Sárbogárd állo­mások között folyó pályafelúj itasí munkák miatt augusztus 21-től szeptember 5-ig terjedő időszak­ban a Budapest déli pályaudvarról 1* óra 12 perckor induló 1914. sz. személyvonatot szombat és vasár­nap kivételével kerülő útirányon, Szlállnvároson át közlekedteti. Az 1914. számú vonat elterelése ter­mészetesen az e vonattal továbbí­tott kaposvári közvetlen vonalrészt is érinti. Az elterelt 1914 b—1914. sz. vonathoz Sárbogárd és Rétszllas között összekötő helyi személy- vonatot helyez forgalomba. — CSÜTÖRTÖKÖN, pénte­ken és szombaton a MÉSZÖV 15 dolgozója részt vesz tár­sadalmi munkával a kökényt termelőszövetkezet tséplési munkáiban. Találtak egy női kerékpárt, férfi alsónemüket, egy karórát, két er­szényt kisebb pénzösszeggel, egy gyűrűt, egy szatyrot fürdöruha- neműlckel, egy aktatáskát, egy pár kesztyűt, egy üres erszényt, egy gyermekszandált, egy gyermek fürdőköpenyt, egy gyermekinget, egy férfiöltönyt. A fenti tárgya­kat igazolt tulajdonosai átvehetik a Pécsi városi Rendőrkapitánysá­gon (Kilián György u. 3. I. 54). — 130 EZER PAR cipőt készít ez évben a Komiói Helyiipari Vállalat. Újítási hónapot rendeznek a XlV-es Autójavító Vállalatnál Termelési tanácskozást, és újítási ankétot tartottak a hé­ten a XIV. sz, Autójavító Vál­lalatnál. A tanácskozást és az ankétot megelőzően felülvizs­gálták a vállalatnál a régebben benyújtott újítási javaslatot, s ennek alapján számoltak be az újítási mozgalom eredmé­nyeiről. Az ankéton sok hasznos ja­vaslat hangzott el, amelyeket a résztvevők el is fogadtak, elhatározták többek között, hogy újítási hónapot tartanak, amelynek során fokozott fi­gyelemmel kísérik a benyújtott újítási javaslatok sőhsát és se­gítik megvalósításukat. Az ankét eredményeként máris élénkül az újítómozga­lom a vállalatnál: Bonyár Je­nő esztergályos, és Klausz Jó­zsef szerelő két kisebb jelen­tőségű újításra adtak be ja­vaslatot. de előkészületben van több értékes újítási javaslat benyújtása is. i

Next

/
Thumbnails
Contents