Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

1981. AUGUSZTUS 15. N Ä P E ö 3 r x 4 MEK adja a zöldség és gyümölcs nyolcvan százalékát Mikor keli a tsz-ek tervét elkészíteni? Kertészeti brigádokat szerveznek — Nagygyűlés a MÉK-nél A MÉK megyei központja tárgyalta a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás elkövetkezen­dő feladatait, melyeket Görcs Károly elvtárs, igazgató ismer­tetett. Mindjárt bevezetőben ki­emelte, hogy a MÉK munkája az utóbbi időben nagy mérték­ben megjavult. Míg azelőtt Pécs és Komló zöldség- és gyümölcsellátásának csak húsz százalékát biztosították közös árualapból, addig ma az arány a MÉK javára fordult meg, a két várost nyolcvan száza­lékig ő látja el. Ma már az áru hetvenegy százalékát a tsz-ektől veszik át, míg 1958- ban csak 14 százalékát kapták onnét. Megnőtt a bizalom is a MÉK iránt. Mind többen vár­ják ettől a szervtől az ellátás megjavítását. Egy-két hetes gyengébb ellátóttságú időszak alatt 40 érdeklődő kérdezős­ködött és kért a MÉK-től se­gítséget, míg azelőtt sohasem fordult ilyesmi elő magán­emberek részéről. Ebben az évben 3256 vagon árut kívánnak felvásárolni, míg 1958-ban 1496, 1959-ben 1867, 1960-ban pedig 2618 va­gon zöldárut vásároltak. Különösen nagy eredmény, hogy ma már nincs olyan nagy különbség az őstermelői árak és a központi készletek árai között, ami az utóbbinak ár- szabályozó hatását bizonyítja. A MÉK árak pedig minden cikkben az őstermelői árak alatt vannak. Az elkövetkezendő időkben már érvényesítik azt a köz­ponti elvet, hogy minden tsz- kertészet 50—100 hold nagy­ságú legyen. Ezen a területen két-három főnövényen kívül kiegészítő növényként is csak három-négy növényt választa­nak. Hét katasztrális hold alatt egyáltalán nem is kötnek majd termelési szerződést. A terme­lőszövetkezet pénzügyi és ter­melési terveit a Földművelés- ügyi Minisztérium utasítása értelmében az eddigi gyakor­lattal ellentétben már szep­Nem lesz fennakadás a tankönyvellátásban örvendetesen javult idén a tankönyvkiadók munkája. A legtöbb általános és középis­kolai tankönyv időben elké­szült és szétosztását az iskolák részére időben végre tudják hajtani. Erről már több újság is beszámolt, néhány fővárosi lap ilyen tárgyú közleményei­ből azonban sok szülő arra a Figyelem! A MEZÖSZÖV Vállalat új cúhe; - ,. . , Mezőgazdasági Ellátó V. AGROKER Pécs, Megyeri út 90. szám. Telefon: 10-12. MNB 803/5903. 42433 következtetésre jutott, hogy ezek a tankönyvek máris meg­vásárolhatók a könyvesboltok­ban. Ezzel szemben változatla­nul az iskolákban történik a tankönyvek átadása az iskola­év első napján. Helyes tehát, ha a szülök az első tanítási napon átadják tanuló gyerme­küknek a tankönyv árának megfelelő összeget, hogy ott a tankönyveket kezelő tanárnak kifizethessék. A tankönyveket szükségtelen a könyvesboltok­ban keresni, mert az iskolai tankönyvellátás zavartalan lesz. Sv A főiskolán és egyetemen tanuló hallgatók könyv- és jegyzetellátása viszont a köny­vesboltokon, Pécsett a Széche­nyi téri és a Jókai térd köny­vesbolton keresztül történik. A főiskolai, egyetemi hallgatók az illetékes tanulmányi veze­tőtől kapnak igazolást, amely­nek felmutatásával a szüksé­ges jegyzeteket megvásárolhat­ják. tember hónapban el kell ké­szíteni. A szerződéseket októ­ber 15-től október 31-ig kell a MÉK-kel megkötni. Ezért a szerződéskötések előkészítését már most el kell kezdeni. A megyei tanács mostanában ad­ja le a járásoknak a lebontott vetéstervet. Fontosnak tartják a jövőben a kertészeti brigádok létreho­zását is. A megyében eddig összesen 17 brigád és hat ker­tészeti munkacsapat van, de még tizenkét helyről hiányzik a kertészeti brigád, pedig ezekben a tsz-ekben igen fon­tos lenne. Munkacsapat még ennél is több helyre kellene. Ezek megszervezése a MÉK felvásárlási osztályának fel­adata, de nem nélkülözheti ehhez a megyei tanács segít­ségét sem. A felvásárlási tevékenység­gel kapcsolatban elmondotta Görcs elvtárs, hogy a kis té­telek felvásárlásával is foglal­kozni kell, mert ezekre is szükség van. A kirendeltségek a közelmúltban azt a felada­tot kapták, hogy az áru het­ven százalékának délután hat óráig a rendeltetési helyére kell érkeznie. Most már tehát a zöldség és a gyümölcs leg­nagyobb része kellő időben megérkezik Pécsre. Részletesen foglalkozott Görcs elvtárs a felvásárlási tervekkel is. Ezen a téren a gyümölcs átvétele a leginkább biztató, ebből valószínűleg túl­teljesítik tervüket. Különösen jó ütemben halad a szilva felvásárlása. HOL TARTUNK? Érdekes adatok a tartós fogyasztás cikkekké ellátottságról való Hazánkban — mint ismere­tes évről évre gyors ütemben növekszik az úgynevezett tar­tós fogyasztási cikkek keres­lete és kereskedelmi forgalma. Bár igen örvendetes a fejlő­dés ezen a téren, mégis távol vagyunk még attól, hogy e cikkekből — amelyek egyéb­ként nem elsőrendű igényeket elégítenek ki — a lakosság szükségleteit bőségesen kielé­gítsük. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának program- tervezete kimondja, hogy a Szovjetunióban húsz év múl­va a lakosság minden rétegé­nek szükségleteit bőségesen ki lehet majd elégíteni kiváló minőségi közszükségleti cik­kekkel, tartós és ízléses ru­hákkal és cipőkkel, a szovjet emberek mindennapos életét jobbá és szebbé tevő holmik­kal: kényelmes modem búto­rokkal. tökéletesített és olcsó háztartási eszközökkel, külön­böző kultúrcikkekkel stb. — Minthogy ez a program útmu­tatás a mi számunkra is, ezért érdemes közelebbről megvizs­gálni. hol is tartunk jelenleg a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tekintetében. Hazánkban a lakosság tar­tós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága a háború előtt igen alacsony színvonalon állt. Azóta sokat fejlődtünk ezen a téren is, de jelentős, gyors fejlődés csak a hároméves terv időszakában, 1958—60 kö­zött következett be. 1961 ele­jén országos méretekben a la­kosság tartós fogyasztási cik­kekkel való ellátottságának színvonalát a következő — A tsz-tagok és a János vitéz A szegedi sza.badtéri játé­kok hatalmas idegenforgalmá­ban szinte fel sem tűnt az a negyven Baranya megyei ter­melőszövetkezeti tag, akik kü- lönautóbusszal a János vitéz megtekintésére keresték fel csütörtökön a Tisza-parti met­ropolist. A termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyző cso­portja a balatoni és harkányi üdültetések után most ezzel a szegedi kirándulással lepte meg tagjait. A havi 10 forin­tos tagsági díjban nemcsak a színházjegy ára volt benn, de futotta belőle városnézésre, tiszai sétahajózásra és külön- au tóbuszra is. A termelőszövetkezeti tagok­nak ez az új biztosítási formá­ja mind nagyobb tért hódít Baranyában is. Nem csoda, hiszen a közeljövőben egy ter­melőszövetkezeti elnök és két brigédvezető az önsegélyző és biztosítási csoport pénzalapja révén kéthetes moszkvai tanul­mányútra indul. csak megközelítőleg pontos — adatokkal jellemezhetjük: Ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztás! cikkmennyiség- 1961. elején Magyarországon db/1000 család 750 726 111 74 32 29 13 7 5 Cikk Rádió Kerékpár Mosógép Motorkerékpár Televízió Porszívógép Padlókefélőgép Hűtőszekrény Személyautó Itt természetesen figyelem­be kell venni azt is, hogy e cikkek nagy többsége egyál­talán vagy nagyobb mennyi­ségben csak néhánv évvel ez­előtt került forgalomba s ko­moly fizetőképes kereslet e cikkek iránt szintén csak né­hány év óta jelentkezik. Az országos átlaghoz képest az ellátottsági színvonal az egyes megyékben és a megyéi jogú városokban többé-kevés- bé eltérő képet mutat. Bara­nya megyében és Pécsett pél­dául — a helyi nagykereske­delmi eladások alapján számít­va —; a lakosság tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellá­tottságának színvonala meg­közelítőleg a következő adatok kai jellemezhető: Ezer családra jutó átlagos tartás fogyasztási cikkmennyiség 1S61. elején Baranya megyében és Pécsett Baranya Pécs megye m. j. v. Cikk db/1000 család Rádió 675 650 Televízió 11 50 Mosógép 135 250 Porszívógép 17 50 Padlókefélőgép 6 22 Hűtőszekrény 7 22 (Megjegyzés: a rádió, és a tele­vízió esetében előfizetési adatok alapján történt a számítás!) Amint a táblázatból kitű­nik, az .ellátottság színvonala ezekből a cikkekből Baranya megyében csak a hűtőszekré­nyeknél éri el az országos át­lagot, a többi cikknél az ellátottság színvonala ennél alacsonyabb. Pécsett viszont az ellátottsági színvonal va­lamennyi cikknél jóval meg­haladja az országos átlagot. Egyéb tartós fogyasztási cik­kekre ellátottsági színvonalat a szükséges adatok hiányában nem lehetett számítani. Érde­mes viszont. bemutalni. hogy 1958—60 között, a hároméves terv időszakában évente meny nyit vásárolt ezekből s lakos­ság. Baranya megyében pél" dául évente átlagosan mintegy 1100 db motorkerékpárt 200 db varrógépet 1900 garnitúra konyhabútort, 1500 garnitúra háiószobabútort. 300 db koni- binálíszekrényt. és mintegy négymillió forint értékű ‘kár­pitozott bútort vásárolta*; csak 1960-ban a lakosságnak eladott bútorok értéke 39 mil­lió forintot tett ki. Pécsett ugyanezen időszakban évente mintegy 1000 db motorkerék­párt. 200 db varrógépet. 1400 garnitúra konyhabútort. 1100 garnitúra hálószobabútor*. 500 db kombináltszekrényt és mint egy 4,5 millió forint értékű kárpitozott bútort értékesített a kereskedelem*. 1960-ban az eladott bútorok árösszege 37 millió forint volt.. Ezek pedig igen szép ered­mények, különösen, ha figye­lembe vesszük azt is. hogy itt nem alapvető szükségletek­ről. hanem inkább kényelmi, szórakoztatási. sőt sokszor luxus-jellegű igények kielégí­téséről van szó. A második öt­éves terv időszakában továb­bi gyors fejlődésre számítha­tunk, mert tovább növekszik a tartós fogyasztási cikkek tér melése és így egyre több ke­rül belőlük kereskedelmi for­galomba. Emelkedő reáljöve­delmek mellett tehát még több — kultúrát, kényelmet árasztó, s a modern ember életformájához nélkülözhetet­len — tartós fogyaszási cikket vásárolhat a lakosság az or­szág minden területén. Grolmusz Vince NE FARADJON! Háztartási munkáit elvégzi Tempó KTSZ bejárónő-szolgálata. Telefon: 60-84. Gyors, olcsó, megbízható! 42 443 (6. folytatás.) Milyen a székely ember? Alapjában véve melegszívű, talpraesett és tehetséges, ami­hez kezd, azt roppant ügye­sen csinálja, és ritkamód sze­reti a földet, a munkát. Azt mondják, hogy ha a szé­kely házába betér egy idegén, az atyafi előbb jól megnézi, „megfürkészi”, hogy kifia a vendég — és csak azután be­szél. Ha adóügyben jött — mert a székely ember talán az adó­ra haragszik a legjobban — akkor, alázatos, mézes-mázas, csakhogy minél kévesebb fi­zetnivalót rójjanak a számlá­jára. Ha az idegen olyan, aki­től különösképpen nem kell tartani — mondjuk, hogy könyvügynök — akkor az atyafi foghegyről beszélget ve­le, de ha az idegen kezdi ha­sonlóan, foghegyről a beszél­getést — a székely ember ud­variasan, de hidegen kitér. — Nem tudom én azt ké­rem ... Elfelejtettem én azt 8íam ... Amikor 1945-ben a- székel* telepesek első csoportja meg­érkezett Vóméndre — ebből az igazi, emberséges és egy kicsit csavaros székely jellem­ből alig látszott valami. Vadak voltak és kíméletle­nek. Rongyosan, tépettesn, mezít­láb — mindennel és minden­kivel leszámolni akartak, a sok szenvedés és hányódás ke­serve egyszerre tört ki belő­lük. Mindenki csak arra töre­kedett, hogy egy darab földön, egy szép házban megvethesse a lábát — és valakinek visz- szafizethessen valamit a hosz- szú szenvedésből — mindegy, hogy kinek és milyen eszköz­zel fizet. Minden rosszul kezdődött Véménden. Az első székely telepeseket — a Csobot és a Farkas nem­zetséget — a véméndi fésze­rekbe, az udvarok végébe szál­lásolták —, de többje csak az országút szélén, az eperfák alatt talált szállást. — Mi lesz? Megint becsap­nak? — kiabáltak a székelyek, és ment a deputáció a kor­mánybiztos megbízottjához. A kormánybiztos azonnal intézkedett. A székelyek megszerezték a volt volksbund-tagok névsorát — azután már névsor nélkül is — hozzákezdtek a letelepe­déshez. A székely ostor a vé­méndi németeken csattant. Nem számított, hogy milyen volt az a német azelőtt — hi­szen élt Véménden néhány tu­cat német család, amely a ma­ga módján ellenállt a német fasizmusnak, a Volksbundba sem lépett be —, de a német az egyszerűen és kereken „huncut” német volt, akiken a székelyek megpróbálták min­den korábbi keservüket „meg­gyógyítani”. Nehéz idők voltak Vómén- den negyvenötben. A székely telepesek megkap­ták a faluban a legszebb háza­kat, földet, szőlőt hozzá — egyetlen székelynek sem kel­lett a kuckóban, a fészerben, vagy a „gödörben” leteleped­ni —, de ezzel még nem oldó­dott meg minden. Ma már a székelyek is csak elnézően mosolyognak a negy­venötös idők miatt — hiszen régen volt —, de mindennapo­sak voltak a tömegverekedé­sek. Énekelték a bukoviriai magyarok a székely himnuszt naphosszat — faluhosszat, és beleénekelték minden keserű­ségüket. Egyik este öt székely legény ült be akkoriban a kocsmába. Egyszerre rántották elő, és egyszerre állították az asztal áljába az öt bicskát — és villo­gott a szemük. — Mi Magyarországon, va­gyunk, nekünk más otthonunk nincsen! — mondták kemé­nyen, kihívóan. As esete a nanzetaségi ös­szefogásban látták és keres­ték. A Csobot és a Márton nemzetség volt Véménden a legerősebb, a többiek is hozzá­juk igazodtak. Csak az tudja őszintén és a teljes valóságában megérteni ezeket a hónapokat, ezeket az éveket — aki tudja, hogy mi mindent ért meg rövid tíz esz­tendő alatt ez a néhány ezer székely. Évtizedek óta ide akartak jönni, évtizedek óta várták, hogy az úri Magyarország „hazahozza” őket, de Horthy- ék alaposan becsapták a szé­kelyeket. Csalódottak voltak és negyvenötben még alig hit­tek. Azt is alig hitték el, hogy a véméndi letelepedés az „iga­zi” lesz, hiszen hetente vár­ták, hogy újabb parancsot kapnak — indulás tovább. A negyvenötös időik állapo­tát talán legkerekebben, leg­egyszerűbben ma Farkas An­tal fogalmazza meg. — Igen, a székely ember durva volt, pedig én mondom, hogy jó szíve van ... de nem tanították azelőtt. Azért volt durva... Minden székely földet akart és hatalmat. Lassan-lassan át­vették a helyi vezetést, ők irá­nyították a falu közéletét. Jó részük belépett a Nemzeti Pa­raszt Pártba, a véméndi né­metek pedig kisgazdapártiak voltak. Üjabb front, a politikai pártok frontja keletkezett, ahol ismételten fellángolhatott a harc. Egy-két évig nehéz volt ez a helyzet. Ennek az időszaknak szomo­rú tanúja a véméndi temető­ben egy fiatalember gondosan ápolt sírja — a véméndi Her­ceg Ferencé. Tizenöt éve volt, és ma már nem tudni pontosan, hogy az okos, a józan és a tárgyilagos székely emberek közül me­lyikük és melyik udvarban mondta először, de annyi bizo­nyos, hogy Márton András is elmondta annak idején —, aki most a véméndi szövetkezet állattenyésztési brigádveze­tője. — Nézzétek csak, a magyar állam adott nekünk földet — korholta a székelyeket —, de nekünk ezért most dolgozni is kell. Egyesek talán azt gon­dolják, hogy a mi dolgunk itt a rombolás, mert valakinek vissza kell fizetni a sok keser­vet. De hát kinek akartok ti fizetni, és mivé lesz így a szé­kely ember híre?... Mi? Erre nem gondoltok? A rombolás­nak most már vége legyen, másképpen mi semmire sert) megyünk! Ügy kell, hogy kéz a kézben ... testvériesen ... Az idő, a. megnyugvás és a tapasztalat egy kicsit meghök­kentette a székelyek javaré­szét. Bukovinában ők voltak a tapasztaltak, a kulturáltak, és egy kicsit ők voütak — mind­ezek alapján is — a hősök. Itt viszont hamarosan kiderült, hogy fordított a helyzet, ők csodálják a németek precízsé- gét, szakértelmét és takaré­kosságát. Eleinte az összeverődött, tár­saságokban csak néhányon kockáztatták meg az elisme­rést — némi irigységgel. — Igazán finom, meg pontos emberek ezek a németek, értik a dolgukat... Később, szinte é'zrevétlenül megenyhült a légkör A széke­lyek ínunkat is adtak a néme­teknek, beszélgettek, ellesték, megtanulták a németek mód­szereit. A németek valóban ér­tették a földnek, a mezőgazda­ságnak szinte minden csínját, fortélyát, a székelyek pedig abban az időben alig értettek a modern mezőgazdasághoz. A szőlőművelés is idegen volt számukra, a gépek tudomá­nyában sem voltak valami jár­tasak — hiszen akkor már csak nem egy évtizede „vándor” és mostoha körülmények kö­zött élit a székely. Szükségük veüt a németek szaktudására, és nemcsak meg­csodálták azt, amit a németek tudtak, de meg is tanulták tő­lük. A székelyek fogékonyak, könnyen tanulnak és tehetsé­gesek. És közben kialakult az új helyzet. Tompult, majd később el­tűnt az ellenségeskedés a szé­kelyek és a németek között. A bukovinai magyarok keserű­sége gyorsan elszállt — nem „örökharagtartó” emberek — a méreg is elfüstölt. És kiala­kult közben egy másik egyen­súly is — a régi nincstelen székelyek és a régi földtulaj­donosok között. A régi nincs­telenek — a juttatott birtokon — bebizonyították, hogy ha a rang elsősorban alkat és nem vagyon dolga — egyenrangúak a székelyek ilyen téren is. És kialakult ismét, régi emberség­ben a régi székely jellem, amelyhez valami új, valami eddig szokatlan párosult. De hiszen — úgymond — azok is „hősi” évek voltak. (Faltftatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents