Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
I 1961. AUGUSZTUS 9. N APLÖ fl A termelőszövetkezetek munkáját tárgyalta meg a megyei tanács végrehajts bizottsága Tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye termelőszövetkezeteinek első félévi eredményeit tárgyalta meg. Az őszi kenyér- gabona pótlására a termelőszövetkezetek 2100 holdon tavaszi búzát vetettek s így az előírt kenyérgabona területnél száz holddal többet teljesítettek. A tervezett 9770 ka- tasztrális hold helyett 19 200 holdon vetettek napraforgót. Az öntözéses zöldségterületet 160 holddal növelték. Járásonként mintalegelőt létesítettek, ahol legelőgazdálkodási tapasztalat- cseréket tartottak. A termelőszövetkezetek értékesítési tervük első félévre jutó részéből — megyei összesítés alapján — csupán a vágómarha-értékesítési tervüket teljesítették túl. A hízottser- tés-értékesítést 88,1 százalékra, a tejértékesítést 85,3 százalékra teljesítették. Nagy lemaradás mutatkozik ezzel szemben a baromfi- és tojásértékesítésben. Az első félévben mindössze 30,7 százalékra teljesítették a tojás- és 29,3 százalékra a baromfiértékesítési tervüket. A végrehajtó bizottság ezután a normarendezések végrehajtásáról szóló előterjesztés^ tárgyalta meg. Megállapították, hogy a helyiipari üzemek egy-két kivétellel ezt a feladatot helyesen oldották meg és az előzőleg kidolgozott intézkedési tervek alapján végezték el. A végrehajtó bizottság tagjainak felszólalásából kitűnt, hogy bár az intézkedési tervek jók voltak, azok végrehajtását nem ellenőrizték kellőképpen s ezért fordulhatott elő néhány üzemnél, hogy az intézkedési terveket kis mértékben vagy éppen sehogy sem vették figyelembe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendezés helyes volt, s már eddig is kedvező eredmények születtek. A termelés 57 százalékkal emelkedett az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A vállalatok a jobb munka- és üzemszervezés megvalósítása felé megtették a kezdeti lépéseket. A munka termelékenységének emelése érdekében szükséges, hogy a vállalatok vezetői vizsgálják és ellenőrizzék állandóan a munka szervezettségét, a technológiai adottságokat, a veszteségidő alakulását és ezek figyelembe Tizenhét baranyai községben fart filmankétokat a TIT filmművészeti szakköre A TIT Baranya megyei Szer vezetének Balázs Béla filmművészeti szakköre kidolgozta részletes programját. A szakkör a szocialista országok film- művészetének, valamint a tókés országok haladó filmalkotásainak megismertetését, film történeti és esztétikai előadásoknak tartását, kiemelkedő értékű archívfilmek bemutatását tűzte ki céljául. A szakkör működésének sikerességét mutatja, hogy pécsi előadásait vasárnaponként ezren látogatják. A filmvitákat, ankétokat Azonnali belépésre felveszünk egy férfi ANYAGBESZERZŐT Jelentkezés: Pécsi Vegyesipari Vállalatnál Irányi Dániel tér 9 sz. 42274 Baranya falusi TIT előadói körzeteire is kiterjesztik és ősztől 17 községben 34 filman- kétot tartanak. Ugyancsak az ősszel stúdiólátogatóssal egybekötött fővárosi autóbusz-kirándulást szerveznek a szakkör tagjainak, megismertetik őket a filmkészítés műhelytitkaival, színház-, múzeum- és tárlatlátogatásra viszik őket. A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének keretébe a filmművészet sajátosságait — dramaturgiáját, díszletezését, zenéjét — közelebbről megismertető, tíz témából álló előadássorozatot vesznek fel, az előadások tartására a Filmtudományi Intézet munkatársait kérik fel. A Balázs Béla filmművészeti szakkörön belül működő amatőr filmstúdió tagjainak részére továbbképző- előadásokat, — keskenyfilm-alkotásaikból vitákat rendeznek, majd 1962 tavaszán megrendezik a pécs- baranyai amatőr-filmesek film bemutatóját is. vételével irányítsák a normák folyamatos rendben tartását. A végrehajtó bizottság az intézkedési terv végrehajtásának megtárgyalása után határozatokat hozott. Ezekben módosítja az intézkedési tervben kitűzött feladatok végrehajtásának határidejét s egynémely olyan célkitűzést töröl az intézkedési tervből, amelyre már nincs szükség. A v. b. határozatot hozott arra is, hogy az ipari és a közlekedési osztály vezetői fokozottabban ellenőrizzék az intézkedési tervek végrehajtását s azoknak a vállalatoknak a vezetőit vonják felelősségre, ahol ezzel kapcsolatban mulasztást tapasztalnak. A 327-es kicsiben Kettesben éldegél feleségé- J vei kertvárosi házacskájában Békéi Vilmos. Csak nyáron veri fel a zsivaj a kis házat, amikor az unokák eljönnek nyaralni. Aztán szeptemberben újra elcsendesedik minden s Vili bácsi pedig bezárkózik az alagsorba. Kis műhelyt rendezett be ott magának. Minden szabad idejében fúr-farag, mozdonyokat készít. S milyen mozdonyokat! Büszkén mutatja egy 327- es modelljét. Sűrített levegővel lehet működtetni, s minden megvan azon úgy, mint a nagy gépen. Húsz kiló az egész s két év munkájára volt szükség, mire elkészült. Minden al - katrészt a nyugdíjas mozdony- vezető maga készített, még a szerszámokat is ő csinálta. Tudósítás a Mosoly utcából Kedves kollégám, dr. Váradi György, már az elején megpróbálta leszerelni a „konkurrenciál”. mondván, hogy a pécsi kritikusok sze rint egy ilyen vidám esten jó a csillagos ég, a jégbe- hűtött sor a büfében és a jobboldali jegyszedőnő. A többi pocsék. Persze túloz, mert ime meg írom, hogy jók voltak még: Lataibár Kálmán, Salamon Béla, Laitabár Árpád, Csákányi László, Faragó Vera, Szenti Edith, Sáros! Gábor és még né- hányan, azonkívül Hajdú Júlia :— mint dalszerző (mint zongorista, már kevésbé). Álltalábain jó volt az est, csak a műsor volt rossz. Gyen ge keretjáték, szellemtelen, itt-ott némi szójátékkal operáló szöveggel, ami Galambos Szilveszter terhére Írandó. Ezt a felületesen szerkesztett keretet pedig (hogy a szövegíró szósziporkáihoz hasonlóan bíráljak) „jenki” számok töltötték ki- Ami annyit tesz, hogy az embernek a könyökén jen-ki. Ez nem is egészen a műsorszerkeszto hibája, hiszen a legújabb dalok és jelenetek a rádió, a televízió, a hanglemezgyártás és magnetofon jóvoltából hetek alatt közismertté és ezzel „régivé” válnak. De azért egészen poros és kopott lemezeket mégsem illik feltenni. És ezek némelyike (különösen Faragó Vera dalai) úgy hatott, mintha önmagát akarná parodizálni. Csákányi Lászlónak nagyon szívesen megbocsátottuk volna, ha ezúttal nem énekli el a „Doktor urat”. Latabár Kálmánról mindenki tudja, hogy elég csak meg jelennie a színen és kész a hatás. Sajnos ő maga is tudja és számai tudatosan erre a hatásra építenek, nem keres új lehetőségeket a mulattatásra. Pedig egy ilyen iki- tűnő művész találna és ez előnyére is válna. Ezúttal a „peches embert” alakította. Salamon Béla vonósnégyese is ősrégi szám. Annál csodálatosabb, hogy szereplői még mindig nem tudták hibátlanul a szöveget. Mert akár mennyire könnyű- is a könnyű műfaj, a szövegtudás, a dadogások kiküszöbölése ebben is minimális igény. Ez a Mosoly utca 101. alatti ház kissé furcsa ház. Van neki két lógós, ingyenélő lakója, azonkívül egy ifjú házaspár laikója, egy peches lakóbizottsági elnöke, továbbá egy eszpresz- szója, meg egy italboltja, de ez sem elég, a „Vonósnégyes” kedvéért még van egy „békebeli” háziúr is. A realitás számonkérése nélkül megállapíthatjuk, hogy ez a keretjáték kedvéért kiötlött ház maga is erőltetett dolog, amit pedig ezen az ürügyön összehord- tak, alkalmatlan arra, hogy közös cím alatt egységes műsort alkosson- Mind ez nem jelenti azt, hogy az egyes művészeket nem illeti dicséret. Kellemesen szórakoztunk, volt nemcsak mosoly, hanem kacaj is. Váradi György is egészen jó bemondó lehet még, csak jó szövegírót kell keresnie. (—s—c) A 327-es típus volt az első műve. Ez a mozdony már szerepelt Budapesten is egy közlekedési kiállításon. Sőt a Közlekedési Múzeum is meg akarta vásárolni, de Vili bácsi nem adta. A szakemberek azt mondták a mozdonyról, hogy ez nem is modell, hanem iparművészeti remekmű. A finoman csiszolt alkatrészek, precízen esztergált tartozékok mind arra vallanak, hogy Vili bácsi tökéletesen ismeri a mozdonyokat. Sok-sok évig volt mozdonyvezető. Szerette a szakmáját, s most, hogy nyugdíjban van, sem vált meg tőle teljesen. Ma mór nem vezeti a vasparipákat. S ha ezt nem teheti is, azért szereti a hatalmas gépeket. Gyönyörködik bennük sokszor, s talán azért is határozta el, hogy ő is készít ilyeneket. Nemcsak ő, hanem mind a két fia mozdonymodellek készítésével tölti szabad idejét. László, a Láng Gépgyár szerszámkészítő üzemének dolgozója már három kis masinát barkácsolt. Másik fia Szombathelyen él s ő inkább villamos- mozdony-modelleket fabrikál. Vili bácsi legkedvesebb szórakozása a modellezés. Ideje van rá s ha csak teheti, dolgozgat a kis műhelyben. Most két újabb mozdonyt készít egy időben a maga szórakoztatására és örömére, de később bizonyára értékes kincsei lesznek a Közlekedési Múzeumnak. 10 éves Komló! löjjön Komlóra Vili. 19—20-án. ünnepelje Komló építőivel szocialista bányavárosunk 10 éves jubileumát. Szeretettel vár mindenkit A KOMLÓI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 49 <2. folytatás) Moldovaban a fanarióta fejedelmek — akik a királynő- tői szabályszerűen „kibérelték” ív ovát — jól ismerték a ma g al. Kemény, dolgos em- bt -- ez volt a hírük. Né- h .1 i égi, ősmagyar település Yl i -0»i~ űi adt Moldovában, a székelyek is gyakorta leszeke- reztek a Kárpátok déli lejtőjére — a síkságra. Befogadták a székelyeket. Kaptak földet, falvakat építettek — megtelepedtek. Las- san-lassan, évek múltán kezdték feledni a mádéfalvi halottakat — de a sérelmet nem. Mondják; innen ered a székely szólás: „Moldovába bemegyek, Pest-Budára külföldre megyek”. A későbbi mádéfalvi emlék- imű pedig a talapzatán hirdet„Itt emelt magának a Go- [noszság oltárt Utas, mondd el felettük a [negyvenedik zsoltárt’' Évek múlva a bécsi udvarban kiderült Siskovicsék ga- ládsága. Mária Terézia — aki szerette a székelyeket — azonnal üzent Moldovába. — Minden moldovai székelynek bűnbocsánatot adok. a régi vagyonukat is megkapják, csak jöjjenek vissza . .. A székelyek szótlanul hallgatták Moldovában a hírt, de nemhogy a bécsi udvarba nem mentek követségbe — még a királynői üzenetre sem válaszoltak. Mégis — elsősorban Hadik András révén — a bécsi udvarban napirenden maradt a moldovai székelyek ügye. 1770-ben Kaunitz, az ügyes bécsi kancellár diplomáciai manőverekkel megszerezte a megszorult törököktől többek között Bukovinát. Bukovina akkortájt csaknem kihalt volt, alig tízezer ember lakta a Kárpátok keleti lejtőjét. Mária Terézia és Hadik András elhatározta, hogy jóvá teszik a mádéfalvi gonoszságot, második székelyországot csinál Bukovinából. A székelyek is jól járnak, a bécsi udvar is hasznát látja, ha a kétezerötszáz moldovai székely családot Bukovinába telepítik. A telepítést „bécsi” módra akarták megoldani. Erőszakkal, katonai regulával. Az 1770-es évek elején meg is érkezett az akkori moldovai fanarióta fejedelemhez egy csá szári katonai különítmény. Mire a császári katonák Moldovába érkeztek — a királynő és Hadik András nemes szándékából egyszerű katonai parancs lett. A különítmény élén álló császári kikent, kifent kapitány ellentmondást nem tűrő hangon állított be a fejedelemhez. — A bécsi udvar parancsára a székelyeket áttelepítjük Bukovinába! Közölje, hogy merre találjuk meg a székely falvakat! A fejedelem kinézett az állig felfegyverzett különítményre, és fejcsóválva kérdezte a kapitányt. — így akarják a székelyeket áttelepíteni? — és a katonák felé biccentett. — így. — Próbálják meg, hátha sikerül ... A fejedelem mit tehetett — kiadta a székelyek tartózkodási helyét, de titokban, mosolyogva abban bízott, hogy a telepítésből nem lesz semmi, hiszen jól ismerte a magyarokat, akikkel szemben az erőszak egyáltalában nem jó módszer. A császári különítmény haladéktalanul „munkához” látott. Átporoztak a moldovai síkságon, és egy heves zápor után berobogtak az első székely faluba. A székelyek kiálltak a házak elé, és bizalmatlanul, gyanakodva nézegették a faluba vonuló császári katonákat. Akadt olyan atyafi, aki azonnal a kaszáért nyúlt, de a császáriak a legnagyobb meglepetésre — semmi jelét nem mutatták az ellenségeskedésnek. Bezörgettek a házakba, ösz- szegyűjtötték a székelyeket. — Szedjék össze a holmijukat, csomagoljanak! Minden székelyt elviszünk Moldovából Bukovinába, ezután majd ott élnek. Ez a királynő parancsa! — mondta a kapitány. A székelyek bizalmatlanul, ellenségesen méregették a császáriakat. Akit megkérdeztek, akihez bezörgettek, ravaszul csak a fejét csóválta. — Nem vagyok én székely Sose voltam Erdélyben. Egyik-másik mégis elkottyan tóttá, hogy a mádéfalvi véres hajnal után menekültek Csíkhői és Háromszékből A császáriak megdühödtek, a kapitány kiadta a parancsot. — összeszedni a férfiakat! Bevisszük őket a fejedelem börtönébe! Az első székely faluból börtönbe vitték a férfiakat, majd a császári katonák a következő faluba indultak. Alig múlt el két nap, az első faluból összefogdosott székely atyafiak megszöktek a fejedelem börtönéből. A fejedelem tétlenül, kicsit cinkosan nézte, ahogy az atyafiak egymásután, kettesével- hármasával kereket oldanak. A másik falu is megszökött a börtönből, a császáriak kezdhették elölről, míg a huzavona vége az lett, hogy a különítmény parancsnoka kénytelen jelentette a bécsi udvarnak: — A magyarokat kötéllel sem lehet áttelepíteni! A jelentés megérkezett a királynőhöz, és nagy tanácstalanságában váratlanul egy pap — Mártonfy Mór kért audienciát Mária Teréziától. — Kérem, bízzák rám. Én odamegyek Moldovába, rábírom a székelyeket az útra ,.. persze ... semmi nélkül nem megy ... — mondta a királynőnek. Mártonfy rövidesen útrakelt Moldovába. Ellátogatott a székelyekhez, meghallgatta a panaszukat, hosszú, csendes estéken át beszélgetett velük. Kereste az atyafiak bizalmát. — Az új hazában sokkal jobb lesz kdeiteknek. Ingyen kapnak telket, házépítési jogot, nem kell adót fizetni. Iskolát és templomot építtet a bécsi udvar a székelyeknek, ha átmennek Bukovinába. — Miért kell, hogy mi odamenjünk? — gyanakodtak a székelyek. Válasz helyett a legdöntőbb érv következett. — Ha átmennek Bukovinába, amíg rendbe nem szedik a há- zuktáját, a királynő minden székely gyerek után naponta két krajcárt ad, az asszonyok után hármat, a férfiak meg nyolcat kapnak. Az udvar ad ötven forint kölcsönt is, hogy jószágot vegyenek, házat építsenek ... — Igaz ez? — csodálkoztak, még mindig egy kicsit bizalmatlanul a székelyek. — Igaz. A királynő ígérte. Az atyafiak elgondolkozva bólogattak. — Igen. Hát a királynő meg Hadik András szeret bennünket. 1774-ben elindult az első raj Bukovinába. Utána néhány hónappal a második, majd még abban az esztendőben a harmadik. így alakult meg Bukovinában az öt székely falu. 1775- ben Xstensegíts és Fogadj isten, 1785-ben Hadikfalva és Andrásiéivá, majd 1786-ban a „kalaposkirály” tiszteletére Jó* 7seffalva. (Folytatása következik) I
