Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

1 NAPLŐ MM. AUGUSZTUS 30. ► Vízgazdálkodás a mezőgazdaság szolgálatában Köszönet a szartál iío’í lka osls ynak Egyik legnagyobb és legérté­kesebb természeti kincsünk a víz. Megyénk mezőgazdasága egyes területeken túlzottan is el van látva főleg belvizekkel, de valójában inkább vízhiány­ról, mint vízbőségről beszélhe­tünk, különösen a nyári hóna­pokban. Éppen ezért a mező- gazdaság részére rendelkezésre álló vizekkel gazdálkodni kell. A vízgazdálkodás e terüle­ten két tényezőből tevődik össze: az egyik a vízrendezés, vagy passzív vízgazdálkodás, míg a másik a vízhasznosítás, vagy aktív vízgazdálkodás. A helyes vízgazdálkodásnál rend­szerint a kettőt nem lehet el­választani egymástól, illetve együtt jelentkeznek. Miből áll a vízrendezés ? A növényzet részére káros, ún. belvizeket el kéül vezetni, lecsapolni. A lecsapolásnál rög­tön jelentkezik a vízhasznosí­tás, vagyis a káros és felesle­ges vizeket végeredményben ne a tengerbe vezessük, hanem a közeli tárolóba, halastóba, vagy dombos területeken az építhető völgyzáró gátakba azért, hogy majd a nyári szá­razság idején ebből vehessük az öntöző vizet A vízgazdálkodás másik fon­tos tényezője a vízhasznosítás, mely a mezőgazdaságban, minit öntözés jelentkezik. Az öntözés történhet az előbb említett tá­rolókból, vagy pedig olyan élő vízfolyásból, melyből a víz még a legnagyobb szárazság idején sem apad ki. Ilyen víz­folyás megyénkben, ha nem is túlzottan, de elég szép szám­mal van. Azonban mindjárt hozzá kell még tenni azt is, hogy a természetadta lehető­ségek egyáltalán nincsenek ki­használva ezen a téren. Ez egyben mutatja a teendőket is. Újabban előtérbe került az ún. „csőkutas öntözés”, mely szerint 80—160 mm átmérőjű vascsövet 15—35 m mélységig lefúrunk a vízadó rétegig és az így nyert csőkútbél szivattyú- agregátummal kiemeljük a vi­zet és megfelelő nyomás mel­lett könnyein hordozható veze­téken vezetjük el a szórófejig. A csőkutas öntözés lényege, hogy optimális helyen, rend- I MEGVÉTELRE KERESSÜK az alábbi biztosítékokat: DŐL II. 25 A DŐL III. 35 A NKI ‘ 80 A NKI 100 A NKI 125 A NKI 260 A NKI 300 A BEREMENDI CEMENT ES MÉSZMŰVEK BEREMEND Telefon: Beremend 1. 42820 szerint az öntözendő terület közepén helyezzük el a cső­kutat és a másik fontos lénye­ge pedig az, hogy aránylag ol­csó, 3—4000 forint kát. holdan­ként a beruházási összeg, mélyből kb. 20-25 holdas területet lehet öntözni, úgy hogy a kiadás hamar megtérül és szép jövedelmet hoz Öntözni természetesen nemcsak kertgazdaságokat le­het, hanem cukorrépát, csala- mádét, burgonyát, pillangós takarmányféleségeket, réteket, legelőket. A tapasztalat azt mutatja, hogy öntözéssel leg­alább 100 százalékkal több termést érünk él. Csőkutas öntözésre főleg a Duna és a Dráva közelében levő területek bőséges vizet tartalmazó ré­tegei mutatkoznak alkalmas­nak. A kísérletek folyamatban vannak a Duna mellett és rö­videsen a Dráva mellett is. A vízgazdálkodás gyakorla­ti megvalósítására eddig be­vált legalkalmasabb társadal­mi szervezet a vízgazdálkodási társulat A 29/1960. tvr. lehe­tővé teszi, hogy vízgazdálko- dásilag összefüggő egységet al­kotó területen helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítá­si feladatok szervezett megol­dására a tsz-ek és állami gaz­daságok vízgazdálkodási tár­sulatot alakíthatnak. A társu­latban az összes vízügyi prob­lémákat a legjobban és legol­csóbban oldhatjuk meg állami (vízügy, megyei és jár. tan. mg. osztály) irányítás és fel­ügyelet mellett, egyben álla­mi és megyei anyagi támoga­tással. A Baranya megyei vízgazd. társulatok 3 éves tapasztalatai azt mutatják, hogy igen jól be­vált máris ez a szervezeti for­ma. Csak röviden megemlít­hetjük példának a hoboli, mol- ványi, bürüsváradi társulato­kat, ahol a társulat megalaku­lása előtt évente és majdnem rendszeresen több mint 100 000 forint vízkár volt, a vízrende­zés után a vízkár teljesen megszűnt, sőt, 2—3 héttel előbb tudtak a, tsz-ek és áll. gazdaságok a mezőre kimenni a tavaszi munkák ellátására, mint a környékbeli falvak la­kói. A Mohács-kölkedi víz- rendezési társulat kb. 8000 kh. alacsony belvizes területről gyűjtik a talajvizet és emeli át a magasabb szinten fekvő Dunába. Az idén csőkutat fúr­nak és berendezést vásárolnak és használatra átadják a mo­hácsi termelőszövetkezetnek Az Alsóka rasica mentén le­vő vízgazdálkodási társulat te­rületén az elmúlt évben a Ba­ranya megyei KISZ önkéntes tábor ifjai építették a szí­vócsatorna rendszert. Jó mun­kájuk nyomán letűnik a mé­telykórt okozó savanyúid és csádé. Helyette édesfű terem, a szántó pedig nagyobb ter­mést hoz. Munkájuk nyomár, megváltozik a táj képe. A Ba­ranya csatorna menti társulat megfékezte a vázsnoki vadpa­takot (torrems) és már nera ön­ti el a falut, mederbe kcny- szerítették a bukókkal lelassít­ják a rohanó vizet. A vízgazdálkodási társula­tok munkájára és eredmé­nyeire felfigyeltek a Dráva menti alacsony területeken gazdálkodó tsz-ek és áll. gaz­daságok, és megalakítják rö­videsen kb. 100 000 kh-ra a há­rom vízgazdálkodási társulatot Drávafok, Vajszló és Siklós székhellyel. A mezőgazdaság megsegítésére alakult vízgazdálkodási társu­latok eredményei figyelemre méltók, de ahhoz, hogy a me­gye egész területén a mező- gazdaság érdekében valameny- nyi feladatot megoldjanak, még igen sok a teendő. Márpe­dig az eddigi tapasztalatok felhasználásával, a technika vívmányainak alkalmazásával, társadalmi összefogásban mi­nél gyorsabban előre keli ha­ladni. Mezőgazdaságunk nagy­üzemű gazdálkodásra történt átalakulásával megnyílt a le­hetőség a szervezett és átfogó vízgazdálkodás megvalósításá­ra. Helyes vízgazdálkodással, belvizek lecsapolásával, az öntözés fokozottabb bevezeté­sével és a legmegfelelőbb nö­vénykultúra kiválasztásával a termelés biztonságossá válik, nem függ a természet szeszé­lyétől és a terméshozam ug­rásszerűen emelkedni fog, ép­pen ezért bátran menjünk elő­re a megkezdett úton a „víz­gazdálkodással a mezőgazda­ság megsegítésére”. Dr. Varga János. társulati csoportvezető Ma, szerdán hajnalban ér­kezett haza a Balatonról a szűri termelőszövetkezet ki­ránduló csoportja. Augusztus 27-én reggel indultak el egy háromnapos Balaton-körüli IBUSZ útra. s ennek során megnézték Tihanyt, Nagyvá­zsonyi, Keszthelyt és több más idegenforgalmi szempontból számottevő helyet. Az aratás és cséplési mun­kák befejeztével egyre több faluból indít különjáratot a pécsi IBUSZ, főiképp a Bala­tonra. Augusztus 26—27-én a Bükkösdi Állami Gazdaság oroszlói üzemegységének het­ven dolgozója látogatott el Ezúton szeretném megkö­szönni a városi tanács szociál­politikai osztályának és sze­mély szerint Kovács elvtárs­nőnek az osztály • vezetőjének azt a kommunista emberhez méltó magatartást, amit a sze­gény bajbajutott öregekkel szemben tanúsít. Legutóbb is én mint lakóbizottsági elnök hozzáfordultam segítségért egy a körzetemben lakó idős asz- szony ügyében. A nénit gyer­mekei megverték és elzavar­ták hazulról. Kovács elvtársnő Intézkedett, hogy segítsenek az idős asszonyon. Ez nem is az első eset volt már s megérdem­li, hogy így köszönjük meg lel­kiismeretes munkáját. Kalla Józsefné Ürögi fasor 13. lejárat teljesen sötét és olyan rossz állapotban van, hogy szinte életveszélyes este a köz­lekedés. Nem tudom kinek a hatáskörébe tartozik az út megjavítása, de sürgősen leg­alább az utat kellene jobba tenni, ha már nincs kivilá­gítva, hogy e kedvelt szórako­zóhely látogatói ne legyenek kitéve lábtörés veszélyének. TILL SÁNDOR ■ főmérnök, Hunyadi út 50. A Kórház téren kettős busz­megállók vannak. A panasz tárgyává tett megálló a íod- rászüzlet, míg a másik az ön- kiszolgáló bolt előtt van. Ko­rábban a 36-os és 37-es szám­tábla a fodrászüzlet előtti osz­lopra volt helyezve, ahol a bu­szok pontosan meg is álltak. Az útjavítás óta azonban el­tűntek a számtáblák, és azóta sem az utasok, sem a gépko­csivezetők nem tudják, hogy melyik megállóhoz álljanak. A régi gépkocsivezetők követke­zetesen a régi (fodnászüziLet Fából vaskarika Az egyik vasárnap hirtelen rosszul lett a kisfiam. Azonnal a Gyermekklinikára vittük, ahol inspekciót tartottak. Az orvos gondosan meg is vizs­gálta, megállapította a bajti Eddig rendben is volna. De receptet is írt. azonban nem SZTK vényre, hanem privát vényre. Indoka: nem az SZTK betegek számára fenntartott időben történt az orvosi ellá­tás, ezért csak privát receptre írható fel az orvosság. Ki te­het arról, hogy a betegség nem „az SZTK-sok számára fenntartott időben jelentke­zett?” Az orvos eljárása bizo­nyosan nem önkényes, hanem a rendelkezéseknek megfelelő. De ez a rendelkezés egy kicsit fából vaskarika. Nem? dr. Hegedűs Sándor Pécs, Ha jnóczi u. 9/a Vasári mozaikok Vasason sok a gyerek. Sajnos, azonban nincsen a részükre meg­felelő játszótér. Több háznál ud­var sincs és így a gyerekek több­sége az utcán játszik. Lármázásuk kai zavarják a pihenő dolgozókat. Valamilyen módon össze kellene fogni a tanácsnak, a lakosságnak és részükre egy megfelelő játszó­teret építeni. * Sok bányászfeleség öröme a konyha. Naponta négy féle étellel várják itt a dolgozókat, amely bőséges és Ízletes. A hiba azon­ban ott van, hogy nem teszik le­hetővé az étel hazavitelét, azt csak helyben lehet elfogyasztani * A ,,B” utcában, a 14-es szátnú. ház előtt .immár másfél hónapja kútat építenek. Véleményünk sze­rint azonban lassan haladnak , az építkezéssel és ha ilyen ütemben építik továbbra is, bizony sokára készülnek el vele. S. L előtti) megállót kedvelik, ahol jelenleg csak a 20-as és 30-as számitáblák találhatók. Az új buszvezetők az önkiszolgáló bolt előtti megállót részesítik előnyben. így attól függően, hogy a gépkocsivezető höl áll meg, kell az utasoknak ide-oda szaladgálniok. Kérjük a Közlekedési Válla­lat vezetőit, hogy gondoskod­janak az utasak és a gépkocsi- vezetők helyes tájékoztatásá­ról. Kiss Károly, Aranyhegy, 4. sz. dűlő, Az egyik vasárnap a Susogó zöldvendéglőben egy pohár sört ittam. Asztaltársaságom­ban fiatal pesti házaspár volt, akik szabadságukat töltötték Pécsett. Jól éreztük magunkat s itt is vacsoráztunk. A sötéte­dés után távoztunk a vendég­lőből. Csak nagy nehezen s botorkálva jutottunk el a Ma­gaslati útig. A vendéglőből a —----------- ■ -­IB USZ-jóratok faluról ÍSe járassák feleslegesen a motorokat! Régi keletű, és kellemetlen pana­szunkkal jelentke­zünk, azzal a kérés sei, hogy szívesked­jenek tolmácsolni sérelmünket. A Kossuth téren lakunk, ahol a MÁ- VAUT távolsági au­tóbuszmegállóhely, illetve kiindulási központ van. Az autóbuszok ponto­san az ablakunk alá állnak be. Ez még nem lenne olyan nagy baj, bár elég kellemetlen, hogy hajnali 4 órá­tól éjfélig állandó a forgalom és a zaj. Viszont az már szín te kibírhatatlan, hogy akár a kora reggeli, vagy késő éjszakai órákban sokszor 30—<35 per­cig is zugainak egy- egy motort. Elkép­zelhető, hogy így pihenni képtelen­ség, mert a csukott ablak sem zárja ki teljesen a zajt. A másik probléma, hogy a televízió- vétel a sok blokko- latlan jármű zava­rása miatt teljesen élvezhetetlen. Tekintettel arra, hogy a Kossuth té­ren is dolgozók laknak, akik az éj­szakai órákat pihe­néssel szeretnék el­tölteni, jó lenne, ha az illetékesek eljár­nának érdekünkben. Nem tudjuk elkép­zelni, hogy ne lehes sen csendesebben lebonyolítani a for­galmat. A Kossuth tér 1., 2. és 3. sz. ház lakói, sok aláírással. Javítsák meg az utat Keszthelyre és Hévízre. 27-én a máriagyűdi termelőszövet­kezet tagjai jártak Siófokon. Augusztus 31-én pedig a csány oszrói összetartás Tsz részére szervez az IBUSZ egynapos fonyódi kirándulást. A MEDOSZ és az IBUSZ mindgyakrabban viszi külföld­re is a mezőgazdaságban dol­gozókat. Azon állatni, erdő- és tangazdasági, valamint víz­ügyi és gépállomási alkalma­zottak, akik tagjai a MEDOSZ szakszervezetnek, egész éven át résztvehetnek külföldi tár­sasutazásban. Szeptemberben két ilyen utat szerveznek 15- én húsz, 22-én pedig tíz fő megy Moszkvába. Mikor helyezik vissza a Kórház téri buszmegáilóhoz a 35 és 37-es számiabláüat? Kirándulás a jövőbe Válaszolnak az illetékesek Meddig, maradnak a ládák az udvaron? TALÁN FURCSA, hogy jö­vőt írok a címben, hiszen Uj- Mecsekalja fele — ha nem több, mint fele — felépült már. All az áruház szokatlan ívű cikcakkos épülete is. Igaz, mellette még drótkerítést lá­tok, alacsony felvonulási épü­letekkel, rozsdásodó gömbva­sakkal, magasan burjánzó gazzal, gidrekkel-gödrökkel, mégis: már a helyébe tudom képzelni az új városrész főte­rét, a maketten látott kultúr­palotát, a vendéglátó kombi­nátot és szállodát. Nem nehéz, hiszen a makettbeli főtér egyik épülete, az áruház már áll. Mögötte utcasorok. Nekünk mégis jövő ez a kézzelfogható valóság, hiszen — új-mecsekaljai jelzővel él­ve — az „óvárosban” lakunk. Van új városrész Pécsett több is, de egy sem hódította meg olyan gyorsan az embere­ket, egy.sem váltott ki bennük annyi elragadtatást, mint ez. Érthető is, hiszen Űj-Mecsek- alját okosabban építettük, BúiU az előbbieket. Vegyük például Űj-Meszest. Gyorsan és sok lakást akar­tunk itt adni a bányászoknak. Adtunk is. Szebbet, jobbat, és kényelmesebbet, mint ami­lyenben az elődeik lakhattak. Nagyszerű, egészséges épülete­ket emeltünk a kukoricaföld helyébe — csak a külcsínnel törődtünk kevesebbet a kelle­ténél. HOSSZŰ HÁZKlGYÓT húz­tunk végig az út mentén. Siet­ségünkben nem vettük észre, hogy egyhangú így, s változa­tosabbá kellene tenni a város­rész képét. A meszesi „iskolapénz” Űj- Mecsekalján kamatozott. Itt már nincs hosszú házkígyó, itt változatos típusú épületek áll­nak egymás mellett. Minden háznak más színt adtunk, vö­röslő salakutakat építettünk az üdezöld pázsit közé. A lép­csőházi feljárók fölé egyszerű, ds művészi, és az új .környe­zethez illő domborműveket tettünk: furulyázó legényt, vi­rágot szedő lányt, őzet és mást A iambarművek nemcsak arra jók, hogy a gyermekek könnyebben hazataláljanak — mint ahogy a házakat sem festettük ok nélkül különböző színűre. Az ilyen apróságok feloldják azt a légkört, ame­lyet az új épületek merev geo­metriai vonalai árasztanak, barátságossá, kellemessé te­szik a városrész „levegőjét”. Az ember otthon érzi magát. .Nemcsak a városrész más — az emberek is. Nem azért, mert tősgyökeres, m.eg vidék­ről bekerült bányászok lak­ják a javát — azok élnek Üj- Meszesen is. De fiatal, annyi fiatal talán egyik városrész­ben sincs, mint itt. Alig látni az utcán öregeket, annál több viszont a gyerek. A modern, tizenhat tantermes általános iskolában több mint ezer lesz a kisiskolások száma ebben a tanévben, a tanácsnak azon kellett törnie a fejét, hogy hova is tegye a négy alsótago­zatú osztályt? Pedig nem olyan sok még a városrész la­kóinak száma, hatezer körül járt a múlt évi népszámlálás-* nál, s aligha haladhatja túl ma a nyolcezret. A fiatalságnak persze más előnye, is van. A többi között: szívesen fogadják, egy-kettőre megszokják az újat. Itt az új bútor... ... KRIX ISTVÁN fiatal lakatos lakásán jártam. A fia­talasszony büszkén mutatta a falbaépített szekrényeket, be­hajlítható konyhaasztalt, beé­pített mosogatót. Hiába fag­gattam, arra gondolva, fel tudok benne fedezni valami nosztalgiát a régi bútorok iránt — hiába, mert ilyen nosztalgiája nincs. Mosolyogva mondta: jobb ez így. Nem kell konyhabútort venni, a szek­rényből is elég egy. Igazán elő­nyös ez, bárcsak minden la­kásban így lenne ... Egyszer majd lesz is. Egy­szer majd mindenki olyan szép lakásban fog lakni, mint ők és társaik. Ezzel a gondo­lattal tértem vissza q jövőből a jelenbe, óvárosunk macska­köves mellékutcái közé. Mágyar László A Dunántúli Napló augusz­tus íl-i számában közölték Nemes József levelét a fenti címmel. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a Tettye utcai göngyölegraktárunkban július 3-án leltároztunk. E raktárunkban nagymeny- nyiségű. a MÉH-nek átadandó láda tárol. A MÉH-től Ígére­tet kaptunk arra, hogy a lá­dákat néhány napon belül el­szállítják. s így azokat a Tety- tye utca Ü. számú ház gaz­dasági udvarában gúlába rak­tuk a tulajdonos hozzájárulá­sával. A MÉH azonban hétről- hétre halogatta az elszállítást, noha több ízben megkerestük a vállalatot, Ók különböző, okokra hivatkozva újabb és újabb határidőket kötöttek ki. Felajánlottuk saját fuvaresz­közünkét is kérve, hogy jelöl­jék meg, hova szállítsák a ládákat. A_ MÉH a felajánlott lehetőséget nem használta ki. A ház lakói több ízben sür­gették a göngyölegek elszállí­tását. Augusztus 8-án a MÉH kötelezettséget vállalt a ládák gyors elszállítására, és ennek megfelelően két teherautónyi szállítmányt augusztus 12-én elvitték az udvarból. Feltehető hogy a ládák elszállításához az újságban megjelent levél is hozzájárult, amiért köszöne- tünket fejezzük ki. Sugár főkönyvelő. Ki az illetékes? — címmel levél jelent meg a Dunántúli Napló augusztus 2-i számában, amelyben Farkas Józsefné panaszolta, hogy kö­zös rádiókészülékükért a máso­dik negyedévre kétszer köve­telt előfizetési dijat a posta. A közöltek alapján vizsgálatot tartottam, és megállapítottam, hogy Farkas Józsefné és Pét- róczi Gyula szabálytalanságot köveitek el, ezért kell kötelez­ni őket az előfizetési díj meg­fizetésére. Egyébként a II. ne­gyedévi rádiódíjjal nemcsak Pettóczi Gyula maradt adós. Farkasné az ő nevére érkezett rádiónyugtát is késéssel, jú­nius eleje helyett, július l?.-én váltotta ki, miután Pécs 1. pos- tahivatal■‘bírósági végrehajtást kért. ANDRÁSSY ALADÁR; az ig. forgalmi vezetöhelußttese,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents