Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

1981. AUGUSZTUS 29. NAP6Ö 3 Jói fejlődik Pécs egészségügyi hálózata ♦ Jobb lett a bányavidékek orvosi ellátottsága A városi pánt-végrehajtó bi­zottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága a múlt év februárjában közös ülést tartott, és fontos határozatokat hozott a város egészségügyi helyzetével kapcsolatban. Az­óta másfél év telit el. Munka­társunk a napokban felkereste dr. Hal József elvtársat, a vá­rosi főorvosit, és az iránt ér­deklődött: hol tartunk ma a határozatok végrehajtásával. Dr. Hal József elvtárs vála­szában elmondotta, hogy az el­múlt másfél évet kihasználták, s a határozatot végrehajtják. A határozat pontjai közül hár­mat emelt ki, elsőnek a bá­nyaegészségügy helyzetét. A határozat szettemében átszervezték a bányavidékek orvosi hálózatát. Azelőtt, az elmúlt évben az üzemi or­vos lényegében csak a bal­eseteket követő elsősegély- nyújtással foglalkozott. Táppénzre a dolgozót nem ír­hatta ki. A szorosan vett gyó­gyító tevékenység nem tarto­zott az üzemi orvos feladatai közé. Ma az üzemi orvos, fffletve a bányaüzemi körzeti orvos vizs­gálja, írja táppénzre és gyógy­kezeli a dolgozókat Ez elő­nyös, mert az üzenni orvos is­meri a munkahelyi körülmé­nyeket, tudja, hogy milyen összefüggés van a dolgozó be­tegsége és munkahelye kö­zött. Egyébként ez a rendszer a bányászok számára is ké­nyelmesebb. Az átszervezést megelőzően mintegy 3000 lakos tartozott egy orvoshoz s bányavidé­ken, ma csak 1200—1400. Ezek a számok magukért be­szélnek. Hyen orvosi eUátattsággad bi­zakodva számíthatunk arra, hogy a bányaüzemek jelenlegi, aránylag magas táppénzesállo­mánya a jövőben csökkenni fog. A városi tanács — ugyan­csak a határozat szellemében — nyolc körzeti gyermekszak­orvosi állást szervezett a város nyolc különböző pontján. Ez a hálózat már egy év óta műkö­dik. Pusztán a még mindig fennálló szakorvoshiány az oka annak, hogy nem emeltük újabb nyolccal a számukat. Amint a lehetőségek megenge­dik, erre is sor kerül. A határozat 60 férőhelyes bölcsődét kívánt Uj-Mecsekal- jára. Ez s bölcsödé már működik, sőt, a második hatvan férő­helyesbe is hamarosan be­költözhetnek a kis új-me- csekaljai lakók. Ha már a gyermekeknél tar­tunk, nem árt megemlíteni, hogy az iskolaegészségügyi szolgálatot szakorvosi szűrő- részleggel egészítették ki. A javuló életszínvonal, s egészségügyi ellátottság hatá­sára már a múlt évben is csak 3,3 százalékos volt Pécsett a csecsemőhalandóság. Ez na­gyon jelentős eredménynek számit, hiszen a felszabadulás előtt 10 százalék, azt megelő­zően pedig 18 százalék felett mozgott a csecsemőhalandóság átlaga. A perifériákon, a mun- kástélepüléseken még ennél is magasabb volt. Ma a munkáslakta negye­dekben sem nagyobb, mint a belvárosban. A határozat megállapította, hogy a Városi Rendelőintézet túlzsúfolt. Ennek megszünteté­sére kimondották, hogy a vá­ros keleti és nyugati lakótele­pén 1—1 új rendelőintézetet kell félállítani — egyet Mesze­sen, egyet pedig Uj-Mecsekal- ján. Meszesen már létrehoztunk egy rendelőintézetet. Egyelőre lakásban kapott helyet, tehát, csak ideiglenes jellegű — amíg az épülete meg nem lesz, — de már jelentősein enyhíti a Városi Rendelőintézet túlzsú- fool/tságát. Az új-mecsekaljai rendelőintézet felállításáról a városi tanács a napokban ta­nácskozott az Építésügyi Mi­nisztérium tervezési osztályá­val. Szatynazl őszibaracktermelik Pécsett Vasárnap délelőtt Pécsre lá­togatott a Csongrád megyei Szatymaz község őszibarack- termelő szakcsoportjának har­mincöt tagja. A vendégeket még a budapesti őszibarack­kiállításon hívta meg a bara­nyai MÉK termeltetésd osztá­lya. Most kétnapos program keretében ismerkedtek meg a pécsi, valamint a baranyai őszibarack és szőlőtermelés sa­játosságaival. Az első napot két híres pé­csi termelő, Hentz Kálmán és Gyenis Antal társaságában töltötték. Hentz Kálmán a sa­Növekvő lakossági szolgáltatások a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál A Pécsi Vegyesipari VáBa­|at az elmúlt félévben a lakos­sági szolgáltatásainak: tervét 44,3 százalékkal túlteljesítette. A tervezett 800 ezer forint ér­ték helyett 1 millió 154 ezer forint értékű munkát végeztek él a laikosság részére. Az év elején megvalósított átszervezés kedvezően érez­teti hatását. A lakosság érdek­lődik a vállalat munkaátvevői iránt, ahol egy helyen vál­lalják el a különböző szolgál­tatásokat A munkák minősége ellen egyre kevesebb reklamá­ció érkezik. Sikerült a vállalá­si időket is csökkenteni. A , cipő javításnál 2—3 hétről 6—8 napra, az órajavításnál 4 hétről 10—12 napra csökken­tették a vállalás határidejét. A lakosság szívesen vette igénybe az elmúlt időben a munkaátvevő helyeken létre­hozott gyorsjavító szolgálato­kat, ahol a kisebb óra- és ci­pőjavítást a helyszínen meg lehet várni. Naponta mintegy 50—60 gyorsjavítást végeztek el a munkaátvevő helyeken. A gyorsszolgáltatás havi forgal­ma 30 ezer forintos forgalmat eredményezett az elmúlt hó­napokban. — EGYMILLIÓ darab tég­la vár elszállításra a sásdi téglagyárban. A tégláikat Komlón és a Sásd környéki építkezéseken használják majd fel. — ÁTALAKÍTJÁK a volt Napsugár áruházát. Az áru­ház szeptember első félében nyűik meg újra, mint szako­sított férfikomfekció- és férfi- divatáru üzlet. — AZ OTP-BEN megkezd ték az 1961/62-es tanévre vo­natkozó takar ékbélyeg-akciók előkészítését és az iskolák­nak hamarosan eljuttatják a bélyegeket, hogy minél előbb meevásolhassák a taaulók. A vállalat vezetői tovább kí­vánják bővíteni a lakossági szolgáltatásokat. Két hét múl­va megnyitják új munkavál­laló boltjukat a Fürst Sándor utcában. Itt elsősorban a Gyárváros és Rigóder-tető la­kosainak nyílik lehetősége ké­nyelmesebben igénybe venni a vállalat szolgáltatásait. Még ez évben szeretnék megnyitni Pécsbányán is a munkaátvevő boltot ját szerkesztésű permetező-, szőlő- és gyümölcskapáló gép működését magyarázta el, to­vábbá a gyümölcsszedés és osztályozás szakszerű módjá­ról beszólt. Ezután megtekin­tették a gyümölcsösét, s külö­nösen az ötven-ötvenöt éves őszibarackfák láttán csodál­koztak el, mivel az Alföldön csak tizenöt évig él ez a gyümölcsfa. Gyenis Antal kertjében há­rom fontos ismerettel öregbí­tették tapasztalataikat. Elő­ször a Mecsek vidékén honos úgynevezett klasszikus met­szést mutatta meg a vendégek­nek Gyenis bácsi, a tudomá­nyos alapokon dolgozó híres kertészeti szakember. Azután az alanykérdést vitatták meg. Szeged környékén ugyanis őszábaranckot használnak alanyként* míg a Mecseken keserű mandulát Ez utóbbi esetben viszont erőteljesebbé, szinte robosztussá nő az őszi­barack fája. Végül a szőlő lu- gasművólését ismerték meg. A szatymazáak hétfőn Har­kányba utaztak, majd Szabó Márton, a MÉK főmezőgazdá­sza vezetésével megtekintették a Siklós és Villány környéki gazdaságok szőlőjének kezelé­sét Hétfőn este utaztak visz­A ledzi színház vendégszereplésével nyit a Pécsi Nemzeti Színház Évadnyitó társulati üt ás a Kamaraszínházban Tegnap, hétfőn délelőtt ke­rült sor a Pécsi Nemzeti Szín­ház együttesének évadnyitó társulati ülésére. A színház művészein, dolgozóin ikívül megjelent az ülésen Ambrus Jenő elvtáns, a városi pártbi­zottság első titkára, Szentist- ványi Gyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője és Gábriel Jó­zsef elrvitárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője. A megyei pártbizott­ságot Szentirányi József elv- társ, a kulturális ügyék elő­adója képviselte. Lendvay Ferenc főrendező rövid megnyitója utóm Katona Ferenc elvtárs, a színház igaz­gatója beszélt a színház dolgo­zóihoz. Mint elmondotta, a ta­valyi .^rendkívüli” évad után, amikor a Nemzeti Szánház át­építése miatt megrövidült a színházi idény, most nyuigod- tabb, a művészi munkára ked­vezőbb év következik. Ismer­tette az együttesben bekövet­kezett változásokat és bemu­tatta azokat, akik most lettek az együttes tagjai. Miuán a múlt évad végén nem tartották meg a szokásos évadzáró ülést, Katona Fe­renc elvtárs a múlt évad mun­kájáról is mondott rövid ér­télkelést A színház együttese a múlt évad tervét teljesítette, a műsortervbe felvett darabo­kat előadták. A színház veze­tői azonban a tervezéskor kis­sé „előreszaladtak”, amellett a főszezonban éppen olyan szán­művek kerültek előadásra, amelyek „komorrá” tették a színház műsorát. Ennek nega­tív hatása érezhető volt az előadások látogatottságának csökkenésén. Elsősorban a klasszikus ciklus és" a vendég­játékok (Budapesten és kül­földön) kapcsán azonban szá­mottevő eredményekről is le­het beszámolni, amelyeket a legutóbbi évadban a Bányász­ballada című táncjátékért ka­pott nívó jutalom és a színház művészeinek az évad folya­mán adományozott számos ki­tüntetés dokumentál. Ezután vázolta a most kez­dődő évadra kialakult elkép­zeléseket. Ezek szerint a Nem­zeti Színházban négy prózai bemutatót tartanak, (Rómeó és Júlia, A három nővér és vagy a Szalemi boszorkányok vagy Átadták az élüzem-zászlót Pécsbányán A pécsbányai bányászok egymás után másodízben nyer­ték el az édüzam címet és vele együtt a minisztérium „Él­üzem” zászlaját. Vasárnap délelőtt került sor Pécsbányán a Zalka Máté kultúrotthonban az élüzam- avató ünnepségre. Mintegy 800 dolgozó jelent meg a bensősé­ges ünnepélyen. A minisztérium és a szén­tröszt nevében Tamási István, o© Gazdaságos kertészet az Urögi út mentén Rózsák és dáliák közt — Miből lesz a paprikapalánfa AZ ÜRÖGI VT mentén ka­paszkodik a meredek MaSkár hegyhez a mecsekaljai Mecsek Gyöngye Tsz virágkertészete. Az égőpiros Canna indicák, halvány violák, haragoszöld fikuszok és rózsaszínű szekfű'k gondozójukat a kertészet veze­tőjét Tolnai Károlyt dicsérik. Ez a kis kertészet „maszek“ tulajdona volt Tolnai Károly- nak 1935 óta, és ez év január­jában lépett be vele a szövet­kezetbe. Nyíltan senki sem mondta, de bizony sokan bizal- matlankodtak, hogy vajon jól vezeti-e majd a közösben a kertész a régi gazdaságát. Ma már a legjobb, legmeg­bízhatóbb tsz-tagként emlege­tik Tolnai Károlyt, s a mun­káját nemcsak az emberek, de elsősorban a piros-fehér csíkos színű dáliák, a rózsaszínű gla- dioluszok, no meg a kertészet­ből származó sokezer forint bevétel dicséri. A közösség nem csalódott Károly bá­csiban. — Én híve vagyok a közös gazdaságnak — mondta Tol­nai Károly, aki csupán a ker- tészszaSemában idős, s a tudása iránti tiszteletből bácsizzáSk a fiatalabbak. Míg végigjártuk a példásan gondozott kis kertet, elmesél­te, hogy ő már három évvel ezelőtt járt a pestkörnyéki termelőszövetkezetek kertésze­teiben és igen megörült, hogy bíztató, szép dolgokat látott, — TUDOM, HOGY ez a vi­lág rendje a hatalmas fejlő­dést egy eldugott parcella és egy nyögdécselő kisüzem nem állíthatja meg — mondta a kertész. — Amikor megalakult itt a szövetkezet, természete­sen én is támogattam. Én tu­dom, hogy ha valami ered­ményt akar elérni az ember, ahhoz dolgozni is kelL Ezzel a gondolattal kezdtem a mun­kát a közösben. Késve láttunk a kertészeti munkához, mégis akkor szállítottuk az első pa­radicsomot, amikor még cse­megeszámba ment. Persze az első tavasz nagyon nehéz volt, nem bízott min­denki annyira az első év si­kerében mint a kertészet ve­zetője. Az emberek akkor jöt­tek rendszertelenül dolgozni, amikor • legnagyobb szükség lett volna a munkájukra. Az­óta belátták, hogy ezezl a sa­ját zsebükből lopták ki a pénzt. Lassan itt a kertészet­ben is kialakul majd a törzs­gárda, akiknek a munkájára mindig lehet számítani. MINT A JO GAZDA ügyes­kedik a termelőszövetkezetért a kertészet vezetője. Távasszal a bólyi kertészetnek adtak vi­rágpalántákat, és fikuszt meg aszparáguszt kaptak érte cse­rébe. Most ibolyatövéket ad­nak a kertészeti vállalatnak és ciklámen magot kérnek érte. Így olcsóbb s ezt szem előtt kell tartani. Tolnai Károly magánkertész korában felhagyott a virágmag termeléssel. Most azonban nagy üzemi kertészetben már érde­mes vele foglalkozni. A kis konyhakertészetben a meleg- ágyi saláták helyén már pap­rika zöldell, amelynek magod­ból sok-sok bogyiszlói paprika­palánta lesz a tavasszal. Mire beköszönt az ősz, fehér virá­got hoznak a krizántémok. s már készítik a melegházat a színpompás nemes szekfűknek amelyeket télen a tsz virág­üzletében értékesítenek majd. Van jövője ennek a kertészet­nek. — Nem is értem miért dol­goznánk rosszul — tárja szét kezét mosolyogva a kertész. — A virágokat csakúgy szeretem mint azelőtt, hiszen ma sem ismerek szebbet a szép virág­nál. Én elégedett vagyok az­zal, hogy ez a fiatal tsz húsz forint előleget fizet munka­egységenként. ügy érzem be­csületesen dolgoztam egyéni koromban is és nem gazdagod­tam meg, hacsak a három gyeréket nem számítom. Én csak egyféle becsületet isme­rek, s ezért a közösben is csak így tudok dolgozni. A SZÉP KIS HÁZ előtt kis tó, meg fűzfa s a domboldalon pár lépésnyire itt a háztáji szőlője is. A völgyben egy ki­csit mindig langyos a levegő és virágillatot hordoz a szél. Nem csoda, hogy Tolnai Ká­roly nem kívánkozik a város­ba. A hivatása is ide köti a földhöz, amely tagjává teszi egy egyre inkább összetartozó nagy családnak. WESZTL M. a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnöke adta át az élüzem zászlót és elismerőleg szólt a pécsbányai bányászok eredmé­nyeiről. Kirschling János üzemvezető a zászló átvétele­kor megígérte, hogy az üzem dolgozói a jövőben is úgy fog­nak dolgozni, hogy megőrizzék a zászlót. Az élüzam cím elnyerésével együtt megjutalmazták az üzem dolgozóit. Négy brigád­nak átadták a szocialista mun­ka brigádja oklevelet. Nagy Miklós ifjúsági feltáró, Hor­váth János ifjúsági feltáró, Leskovits József edővájó és Kovács Lajos elővájó brigád­ja nyerte el a büszke címet. A kiváló dolgozók között 45 ezer forint jutalmat osztottak ki, melyet a helyszínen felállított két pénztárnál vettek át. Na varányíí szőlőlé ejhtés a isi-ek’ en A megye történelmi borvi­dékein a szőlőtermelésre ki­jelölt termelőszövetkezetekben megkezdték a talaj mélyfor­gatását az új tavaszi szőlőte­lepítések alá. 1962 tavaszán 200 hold új szőlőt telepítenek a tsz-ek, nagyobb területen el­sősorban a villányi és villány- kövesdi, a szajki, máriagyüdi és szederkényi szövetkezet. A belvárdgyulai Közös Ut TSZ 50 hold csemegeszőlőt tele­pít a város korai csemegesző­lő ellátására. A belvárdgyulai lesz a megye első összefüggő nagyüzemi csemegeszőlő terü­lete. — A GYÁRVÁROSI Mű­velődési Házban az átalakí­tási munkálatok ellenére, hamarosan megindul a mun­ka. Szeptember 1-től Két művészeti csoport és három szakkör kezdi el a rendsze­res munkát. t a Glória című színművet, va- arnint az Othellót), ezenkívül ;emutatnak olyan „vegyes”, ehát prózai és zenés műfajú műveket is, mint az Európa el­rablása és A három testőr. Az jperaműsor még ennyire ha- . árazottan nem kórvonalazha- ó, a balettegyüttes pedig eö- oen az évadban is egy műsor veretében mutat be négy új áncjátékot. Az operettek kő­iül a Leányvásár és a Cirkwsz- lercegnő került a tervbe. Ezen .Ívül természetesen előadásra •.erűinek az együttes repertoár ában szereplő, valamint a ré- ; ebben előadott és felújítandó művek is. A Kamaraszínházban ismert :s sikerre számot tartó prózai műveken kívül érdekes kezde­ményezést terveznek bevezet­ni: a „szombat esti színházat”. Ennek röviden az a lényege, hogy szombatonként olyan izín vonalas kamaradarabokat mutatnak be, amelyek előadá­sa a művészi alakítás gyakor­isára, a színészek nevelésére is alkalmas. Ezeket az előadá­sokat szűkebbkörű közönség előtt kívánják talrbami, ment a darabok elvontságuk miatt amúgy sem vomzanának nagy nézőközönséget. A tájelőadá­sok műsorán részint a „nagy­színház” műsorában is játszott művek szerepelnek, részint pe­dig folyik a tárgyalás a kisebb falusi színpadokra megfelelő színdarab átvételére. Katona Ferenc évadnyitó be­széde után Lemdvay Ferenc beszélt az együttes tagjaihoz. Beszédében a nagyobb művé­szi munkafegyelemre, mélyebb hivatásszeretetre szólította fel őket, hivatkozva a pécsi szí­nészek idei nyári külföldi út­jainak tapasztalataira is. Néhány szavas gyakorlati tájékoztatás után a »társulati ülés véget ért, s ezzel kezdetét vette az 1961/62-es színházi idény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents