Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
AOBPgnt» n NÄPEÖ 7 Tita Pécs Táros Tízellátásáról Érdekei iMt folytatnak al szakemberek a »Pécsi Műszaki Szemle" lapjain a műit év ctolsó negyede óta. Az V. évfolyam 4. számban jelent meg Pécs város vízellátása címmel Reményi Péter vitaindító tanulmánya és ugyanebben a számban találjuk Fekete Ká- rolyét is, aki viszont ugyanebben a kérdésben már címben te vitába kezd Reményivel, mert a kérdése ez: Biztosítható-e Pécs vízellátása második dunai vízvezeték nélkül? A két szakember tudományos kutatások és ezekre alapozott következtetésekkel szám baveszi a már jelenleg víz- szegény város jelenét, jövőjét és alapkérdésük; toman biztosítsál* Pécsnek elegendő fizet Reményi és Fekete mérnök Is állítja: a már üzemelő dunai vízvezeték nem oldotta meg Pécs vízszükségletét és sürgősen újabb vízlelőhelyeket kell feltárni, építeni, mert ellenkező esetben katasztrófáiig vízhiány következhet E közös alapról útjaik a tanulmányban elválnak és Reményi Péter a Pécs környékén található föld alatti vízdköt ele gendőnek tartja a szükséglet kielégítésére, Fekete Károly viszont ezt nem tartja elegendőnek és a megoldást egy .második dunai vízvezeték építésében látja. Azóta megjelent a Pécsi Műszaki Szemle legutóbbi számában Beüosevich Sándor és Hontt Gyula közös tanulmánya io. Reményi Péter tanulmányának lényege, hogy 1962-re a dunai vízvezeték teljes kiépítésével és a Tortyogó, Tety- tye és más kisebb vízforrások hozamával együtt naponta 72 ezer köbméter m- és ipari vize lesz Pécsnek, de 1970-re mértéktartó értékelés szerint is 92 ezer köbméter vízre lesz szükség. A hiány ha addig semmiféle kút vagy forrás nem kapcsolódik a vízhálózatba 20 ezer köbméter. Számításba kell venni, hogy közben elöregednek a meglévő kutak is és még is szüntetnek gazdaságtalanul, kevés vizet adó helyeket, akkor vég ső fokon napi 15 ezer köbméter vizet kell biztosítani, mert 13 ezer köbmétert az új erőmű a tisztított városi szennyvízből hasznosítani tud, és ezt a mennyiséget a dunai vízből átadhatja a városnak. A napi 15 ezer köbméter viszonylag kis mennyiség és Reményi Péter szerint biztosítani lehetne kevesebb költségeket igénylő föld alatti vizek feltárásával! is. A gondolat megalapozásához több illetékes szerv adott tudományos vizsgálati segítséget és a tanulmány szerint Ko- zármisleny—Gyód—Aramyos- gadány községek vonalában, G érdénél, a Tortyogó tovább fejlesztésével, Pellérd környékén, a mecseki karsztvíz jobb felhasználásával a hiányzó mennyiség biztonságosan kitermelhető. összegezve így ír Reményi Péter: .a vizsgáld tok jelentős eredményt hoztak. A város és az ipartelepek 1970-re jelentkező többletigénye nagy biztonsággal kitermelhető Pécs közvetlen körzetében a meglevő vízművek rekonstrukciója és bővítése révén. Ez a tény hosszabb időre elodázhatja, sőt kedvező esetben szükségtelenné teheti a második dunai vízvezeték kiépítését. A helyi vízbeszerzés költségei csak mintegy felét jelentik a dunai távvezeték beruházási összegének”. Fekete Károly, tanulmányában 1962-re a város vízigényét ötszáz köméterrel felfelé kerekítve 70 ezer köbméterben adja meg, amit ,,a meglévő vízszerzések és a dunai vízmű már nem tud fedezni. Szükséges tehát a tortyogói és pel- lérdi vízművefk fejlesztése is, bár ez önmagában nem elég. -Tekintettel a további vízigényekre, azok fedezése csak további távolsági (dunai vagy Karasica-tdrozói) vízmű létesítésével látszik megoldhatónak. .. a második távolsági Vízmüvet kb. ugyanakkor* kapacitásra feed tervezni, mint a jelenleg épülőt, azaz napi 40 ezer köbméter teljesít- ményre"i Érdekes a végkövetkeztetés indokolása is, és néhány részletet kiragadunk belőle. Fekete Károly számításai szerint 1970-re Pécsnek 150 ezer lakosé lesz és ennyi embernek ivóvíz kell, A Széchenyi-áknai bányavíz, amiből naponta 200—300 köbmétert tudnak jutattad a meszes i víztoronyba, a bányaművelés mélyülése során csökken, A város nyugati részén lévő bányaüzemek is fokozódó mennyiségben használnak fel ivóvizet, amely helyett átadják a dunai vízvezetéken érkező, nekik járó mennyiséget, tehát a tortyogói vízhozam a város számára nem emelkedik, viszont a dunai vízzel a város lakossága nem jár jól, mert minősége rosszabb, mint a tortyogói, A megoldás viszont ésszerű, mert nem kell keresztirányban szállítani tetemes vízmennyiséget A bányaüzem a szükségleten felüli vízmennyiséget változatlanul átadja a városnak, de szélsőséges esetben, ha az egész mennyiségre igényt tart a bánya, akkor a tortyogói vízhozam a város számára megszűnik, a dunai víz pedig semmi plusz* nem ad, mért éppen a hiányt pótolja csak; Az 1970-ig jelentkező ivó- és ipari víz-igényt naponta 100 ezer köbméterben állapítja meg. Ismét idézünk Fekete Károlytól: *A Tettye-forrás és karsztakna napi ezer köbméteres vízmennyiséggel számítható. A bővítésre vonatkozó szakvélemények ettérőek. A további táró- és karsztakna- építés vagy előmunkálatokat kíván, és nagy hitelt igényel, anélkül azonban, hogy a kívánt eredmény előre látható volna. A tortyogói vízmű jelenlegi 11—12 ezer köbméteres napi teljesítménye további bővítésekkel naponta 15 ezer köbméterre fokozható, azonban a város ivóvízellátása szempontjából a Tortyogó különösebb jelentőséggel nem bír. A pellérdi vízmű területén a fenti értékeknél nagyobb igénybevétel nem engedhető meg, mert a kutatások és tapasztalatok szerint a nagyobb igénybevétel a vízkészlet kimerítésével jár, azaz * fogyasztás nagyobb, mint az utánpótlás.* Az eddig nem tárgyalt orfüi Vízfő-forrás szántén karsztforrás, annak minden hátrányával együtt. Vízhozama a felszíni csapadék függvénye, nagy vízhozama a kevésbé vizigényes időszakban jelentkezik, erősen ki van téve a szennyeződésnek; Legnagyobb hátrá. nya azonban az, hogy Pécstől távol és a Mecsek északi lejtőjén - fekszik, így vizének Pécsre juttatása jelentős beruházást igényel; Az 1970-ig jelentkező vízigényeket mindenképpen felszíni víz igény- bevételével — éspedig a dunai IL fővezeték építésével lehet megoldani. Beüosevich Sándor és Honfi Gyula, a Pécsi Műszaki Szemle VI. évfolyamának 4. számában nem kívánnak Fekete Károly minden megállapításával vitába szállni, kizárólag a fent idézett összefoglalóra reflektálnak és Reményi Péter megállapításait néhány műszaki adattal kívánják alátámasztani. A tanulmány szerzői erősen alábecsült értéknek tartják a Tettye-forrás és a karszt-akna napi ezer köbméteres hozamát, különösen távlati értelemben. Indoklásként a következőket írják. 1933-ban építették a karsztaknát és abból hajtottak egy 900 méter hosszú vágatot, amely a szeszélyes vízhozam kiegyenlítését célozta. A táró azonban a méüykairsztvizet tartalmazó réteg fölött, mintegy 20 méterre lett hajtva és csak minimális víz kitermelésére lett alkalmas. A táróban azóta végeztek talpfúrásokat, amelyek ferde szögben érték a mélykarsztvizet tartalmazó réteget és kivétel nélkül eredményesek voltak. Teljes szelvényükön napi 600 köbméter, vizet szolgáltatnak, függetlenül az időjárástól. Műszaki és geológiai kutatások igazolták, hogy mintegy 300 méterrel tovább kellene hajtani a vágatot, hogy elérjék a Tettye-forrást után- pótló vízréteget Ez napi 2— 3000 köbméter vizet adna időjárástól függetlenüL Tartyo- gón viszont az illetékes szervek mérései alapján, Beüosevdch Sándor és Hanti Gyula arra a következtetésre jut, hogy 15 új kút létesítésével a Tortyogó és környékének vízhozama napi 24—25 ezer köbméterre fokozható. A Pécstől nyugatra lévő bányaüzemek az eredetileg napi 12 000 köbméterre tervezett távlati vízigénye új technológiai folyamatok bevezetésével felére csökken és így Tortyogóról napi 18—19 ezer köbméter víz a város rendelkezésére áll Vitatkoznak Fekete Károlynak azzal a megállapításával is, hogy a pellérdi vízműnél létesítendő új kutaknál a depresz- szió miatt csak napi 6 ezer köbméterig fokozható a vízhozam. 50—60 évre elegendő víz- tartalékot említenek e vízgyűjtő területen és a víznyerés nagyobb mennyiségű lehet. Álláspontjuk, hogy az 1970-re szükséges napi 96 590 köbméter vizet, amely részben ivó, részben pedig ipari, meg lehet és meg is kell szerezni a lényegesen gazdaságosabb helyi vizekből. Ehhez 1961—62-ben ei kell végezni a' pellérdi új kutak, a patacsi új szivattyútelep, a makári tároló medencék és a főnyomócső építését 1962—65-ben korszerűsíteni kell a régi tortyogói vízmüvet, bővíteni kell a városi hálózatot és főnyomó-, csövet kell fektetni Tortoyogó és Pataes között. 1965—67-ben a tortyogói új vízmüvet kell megépíteni és főnyomócsöve* kau fektetni, hogy összesen napi 20 ezer köbméter vizet kaphassuk. Ennek összes beruházási költsége 93 millió forint, a mohácsi újabb dunai vezeték megépítése számításaik szerint 220 millió forint lenne. Tehát vitatkoznak tudományos értékű tanulmányokban a szakemberek. Nem feladatunk eldönteni, hogy kinek van egészében vagy részben igaza, csak ismertettük a vita tartalmát. BéUosevich Sándornak és Honfi Gyulának azonban egyben a szélesebb nyilvánosság előtt is igazat kell adnunk, amikor így írnak: „A pécsi vízszükséglet kielégítése viszont oly sok huzavona után ma már nem tűr halasztást”. Köszön József Oj magyar gyomirtószer a Hungazin A közelmúltban új magyar gyomírtószert hozott forgalomba a Hungária Vegyiművek, melynek hazai gyártása ez.évben indult meg. Az új gyomírtószer két változatban kerül forgalomba. Az egyik a Hungazin DT, melynek hatóanyaga azonos az eddig Svájc ból importált és Baranyában is igen jól bevált Simazinéval. A másik a Hungazin PK, mely a szintén közismert gyomirtó- szerrel az Atrazinnal azonos hatású. Az új gyomírtószerből — a Hungazin DT-ből — eddig 120 mázsa érkezett a MÜNÖSZER pécsi raktárába és újabb 80 mázsa érkezését a napokban várják. Az állami gazdaságok és a tsz-ek felé az értékesítés előreláthatólag csak 1962 év első negyedében kezdődik meg s így kora tavasszal a nagyüzemek már felhasználhatják. A Hungazint Baranya megyében még nem próbálták ki. Használata megegyezik a Si- mazinévaL A Hungazin DT és PK gyomírtószer a kukorica, szőlő és gyümölcsösök gyomirtására alkalmas. A vegyszer kellő időben kipermetezve minden egy és kétszikű gyomot elpusztít a mezei zsúrló, a gyermekláncfű és a keleti szarkaláb kivételével. Az előreláthatólag nagyobb mennyiségben gyártásra kelülő Hungazin DT csapadékosabb években és vidékeken tehát nedvesség jelenlétében fej ti ki jobban a hatását. A kukorica gyomirtását kora tavasszal a vetés előtt vagy a vetéssel egyidejűleg lehetőleg esős napokon kell élvégezni. Könnyű talajokon 3—4, közép , kötött talajon 4—5 és nehéz agyagon 5—8 kiló Hungazin DT vegyszert kell felhasználni és ezt 300—600 liter vízben fel oldani. A hatását két éven át fejti ki, tehát a második évben is kukoricát kell vetni abba a táblába. A második évben esetleg fellépő gyomokat Dikonirttal ajánlatos pusztítani, s így a harmadik esztendőben már gabona te vethető a területre. A szőlő gyomirtásánál fontos, hogy kizárólag 4 évnél idősebb szőlő vagy szőlőolt- vány-telep permetezésére hasz náljuk a szert. .Laza, homoki szőlőkben óvatosan kell használni, mert a szőlő gyökérzete igen érzékeny rá, tehát amelyik szőlő harmatgyökerekből táplálkozik, vagy a szőlő gyökérzónája 25 centiméternél 171 lakást építettek fel eddig Baranyában azokból a panelekből, amelyek a Baranya megyei Építőipari Vállalat újhegyi üzemében készültek. Eb ben az évben tovább szaporodik a panelekből emelt lakások száma. Abból a 2 086 panelből, amelyet e célra felhasználnak az építők, további 108 lakás készül. Ezenkívül elkészítik még ebben az esztendőben, egy kétemeletes irodaház paneljeit is. Három évvel ezelőtt fejezték be az újhegyi, kísérleti pa magasabbra van a talajban ak kor a Hungazin DT-t alkalmazni nem szabad. Gyümölcsösöknél is csak a 4 évnél idősebb telepítéseket szabad a Hungazinnal permetezni. A Hungazin gyomírtószer emberre és állatra ártalmatlan, azonban ügyelni kell arra, hogy permetlé készítésénél szájba, szembe ne kerüljön, mert nyálkahártya gyuUadást okozhat Tartósabb permetezésnél védőruha és légszűrő berendezés használata kötelező. Ügyelni kell még arra is, hogy szeles időben ne permetezzünk, mert a szél a környező táblákra viszi a szert s azokban kárt tehet, illetve a permetezni kívánt táblán Így hatóanyagából veszíthet nelüzem építését Á kísérleti üzem azóta betonelemgyártó üzemmé alakult Felépült mellette a keramzit-üzem is, mely ben megkezdték már próbajáratukat a beszerelt gépek. Úgy tervezik, hogy szeptember első napjaiban adják át rendeltetésének a keramzit-üzemet. Amennyiben már a keramzit- üzem is teljes kapacitással mű ködik, évi négy-ötszáz lakás építéséhez elegendő panelt gyárt az újhegyi üzem, A teljes kapacitásra 1963-tól lehet számítani. Száznyolc lakás épül az idén az újhegyi üzemben gyártott panelekből Szeptember első napjaiban átadják a keramzit-üzemet Az „időjósok" műhelyében A mecseki Meteorológiai Obszervatóriumban Szemtiványi Miklós és felesége végzik a meteorológiai megfigyeléseket. Reggel fél négytől este háromnegyed tízig meghatározott időszakokban ellenőrzik a műszert és azok állását jelentik a repülőtéri áUomásnak, ahonnan géptávírón jut el a Központi Előrejelző Szolgálathoz. A mecseki obszervatórium egy láncszeme a hazánkban működő meteorológiai megfigyelő hálózatnak s ez is hozzájárul, hogy minél pontosabban jelezhessék az időjárás várható változásait. Szentiványi Miklós ellenőrzi a szélírógépet. A meteorológus felesége a hőmérséklet-ingadozásokat jegyzi fel. Hány órát sütött a nap? Ezt mutatják az obszervatórium tetején elhelyezett nap fény tartam- és napfény sugárzás-mérő és regisztráló készülékek. Hi*llebrand Férfi munkaerőt felveszünk földmunkára. Jelentkezni ÉPlTÖSZ »VETKEZET munkaügyi osztályán. Sallai u. 22. szám alatt. 464
