Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-24 / 199. szám
1961. AUGUSZTUS 84. NAPLÓ 5 Francia tudós-házaspár Pécsett Inteijú Langevin professzorral A tegnap Pécsett kezdődött fizikusok vándorgyűlésének megnyitója után beszélgettünk André Langevin francia fizikussal, a párizsi fizikai-kémiai főiskola professzorával és feleségével Luce Langevin-val, aki szintén fizikus. A tudósházaspárról megtudtuk, hogy mindketten a francia kommunista párt tagjai és Luce Langevin asszony a párt által szervezett „Új Egyetemen’’ a tudományok történetét tanítja. A fizikus professzor az „l’Hu- manite” tudományos rovatának volt a vezetője korábban, jelenleg pedig mindketten a pártsajtóban szokták gyakran tudományos cikkeiket publikálni. — Mi a magyarországi útjuk célja és milyen tapasztalatokat szerzett eddig nálunk? — Augusztus 16-a előtt a Szovjetunióban tartózkodtunk, azóta pedig Budapesten és vidéken több kutatóintézetet megtekintettünk, s kedden este jöttünk Pécsre. Magyarországi tartózkodásunk célja, hogy megismerkedjünk a magyar fizikus kollégákkal, azok munkájával és megtudjuk, hogy milyen eredményeket értek el nemcsak a tudomány, hanem az ipar, a művészet, a szocialista létesítmények, stb. terén is. — Voltunk a Központi Fizikai Kutatóintézetben és Csepelen az anyagvizsgáló laboratóriumban, beszélgettünk biofizikusokkal és fizikus professzorokkal, oktatókkal és láttuk, hogy Magyarországon milyen szoros kapcsolat áll fenn az oktatás és a kutatás, valamint a kutatómunka és a gyakorlat között. Ez nálunk Franciaországban hiányzik. A pécsi fizikus vándorgyűlésnek abban látom a jelentőségét, hogy az itt elhangzó előadások, viták mind elősegítik a fizikus tanárok és kutatók továbbképzését és a tudománynyal foglalkozók ismereteit fejlesztik, bővítik. így aztán ők nem szakadhatnak el tudomány fejlődésétől és a gyakorlattól sem. Sajnos keveset tartózkodhatunk Pécsett és Baranya megyében, de amíg itt leszünk, nemcsak a vándor- gyűléssel és a pécsi egyetemen működő kollégákkal, hanem Német és magyar diákok barátkozása A Janus Pannonius Gimnázium KISZ-szervezete 1958. januárjában levél útján megis- • merkedett a Gera-i (NDK) középiskola FDJ szervezetével. A megisanerkedést élénk levelezés követte, amelynek még abban az évben kölcsönös meg hívás lett a vége. A pécsi diák KISZ-szervezet 30 tagja két hétig vendégeskedett a geraiak nál, majd pedig 30 gerai diák jött hozzánk. Mindez az idén megismétlődött 25—25 fővel. A Janus Pannonius Gimnázium kisze- sei dr. Tarkanyi Ernőné iskola igazgató és Albert Józsefné, a városi KISZ-bizottság megbízottja vezetésével július végén két hetet töltöttek az NDK- ban. A geraiak kalauzolásával bejárták Drezdát, Szász-Svájldőiárátjeten lés A Metéorológial Intézet jelenti: várható időjárás csütörtök estig: további leihőátvonulások, néhány helyen- futó esővel. Időnként élénk északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 20—24 fok között. cot, a Keleti-tengert, Lipcsét — úgyszólván az egész NDK területét. A gerai FDJ-isták augusztus 14-én érkeztek hazánkba. Budapest, Visegrád, Debrecen, a Hortobágy után városunkat, Mohácsot és Harkányt mutatták meg nekik a pécsiek, pénteken pedig a Balatonra mennek. Ezt megelőzően, csütörtökön délután ifjúsági gyűlést rendeznek a Nagy Lajos Gimnázium kultúrtermében, ahol a pécsi és gerai diákok találkoznak egymással. az egyszerű emberekkel is szeretnénk megismerkedni. Néhány pécsi üzem megtekintése után valószínűleg Komlóra is ellátogatunk. Szeretnénk az önök országáról otthon igaz képet festeni és igyekezni fogunk, hogy az itt szerzett tapasztalatokat és az összegyűjt tött anyagot arra használhassuk fel, hogy a magyar és a francia értelmiség közötti kapcsolatot mi is szorosabbra fűzzük — fejezte be nyilatkozatát Langevin professzor. Molor—alhairész nélkül Elromlott még februárban a sellyei járási tanács egyik 250 köbcentis Csepel motorja. Még februárban átadták a Vajszlói Vegyesipari KTSZ- nek, hogy javítsák meg. Most augusztus 17-ét írunk és még ma sem ítész a motor, pedig a mezőgazdasági osztály dolgozóinak nagy szüksége lenne rá. Nem kész, mert mint mondják, a ktsz-beliek: nincs hozzá alkatrész. Ha Vajszlón nincs, hát biztosan van Pécsett. Beküldték hát/ a motort Pécsre, hogy itt hozzák rendbe. Két hete itt van a motor Pécsett, de azóta még hírt sem hallottak róla. Nyolc hónapja várják a motort a járási tanácson. Hiába. A járási tanácson már azt is kiszámították: ennyi idő alatt hány új motor készült el. Csak egyet nem tudtak kiszámítani, azt, hogy vajon mikorra lesz kész az a motor, amit februárban elküldték javításra. Ezt kiszámítani ' sokkal nehezebb is. mert mint mondják, a ktsz kiszámíthatatlan. Ebben igazuk van. A példa is ezt bizonyítja. (SZALAI) Yiíáfítés rckanie vagy varia-Mr Több modern bútort gyárt az ipar Mint megállapították, a fővárosban és általában a nagyobb városokban fokozódó mértékben vásárolnak köny- nyű, modern bútorokat és lakberendezési cikkeket. Ennek elsősorban az az oka, hogy évente átlag 40 000—50 000 új lakás épül és ezeket tulajdonosaik javarészt divatos bútorokkal rendelik be. A lakószobák berendezésénél általában már győztek az új, varia-bútorok, I amelyek levegőssé, otthonossá teszik a szobát és ami a legfontosabb, olcsók is. Ezekből a bútorokból sajnos még nem készül elegendő. A gyárakban máris arra törekednek, hogy minél több modem kisbútorral lássák el a boltokat. A termelésnek 30—40 százalékát már új vonalú szobaberendezések és külön bútordarabok teszik ki. Miért volt kevés a burpya és a zöldségféle szoiüéaton a leüoita? Szombaton a koradélutáni órákban a zöldségboltokban nem lehetett burgonyát, paprikát, hagymát és zöldségfélét kapni. A nyugati városrészben levő zöldségboltban délután félkettőkor nem volt burgonya, paprika, hagyma és zöldség. — Kár bemenni a városba — h ütötték le egymást az asz- szonyok. — Ott sem lehet kapni krumplit, hagymát. Gyümölcsből is csak mutatóba akad néhány kiló. Az emberek találgatták, mi lehet az oka a rossz ellátásnak. Görcs Károly elvtárshoz, a MÉK igazgatójához mentünk, hogy megkérdezzük: miért nem volt elegendő burgonya és zöldségféle az elmúlt héten Pécsett. — Sajnos igaz — mondotta, — hogy a múlt hét második felében bajok voltak az ellátásban. Súlyosbította a hibát, hogy az olyan fontos cikkekből volt kevés, mint a burgonya, vöröshagyma, paprika és fejeskáposzta. Az ellátásban keletkezett átmeneti zavarnak több oka van. Legfőbb oka az, hogy a termelőszövetkezetektől nem kaptuk meg a leszerződött árumeny- nyiséget, a másik, hogy a vártnál nagyobb volt a kereslet, harmadik tényező pedig a szállítóeszközök hiánya. Gyakori, hogy egyes termelőszövetkezetek szinte utolsó pillanatban jelentik be, hogy ígéretük ellenére mégsem szállítanak. Augusztus 18-án például százötven mázsa burgonyával maradtak adósak a Szörényi Zrínyi TSZ-beliek, noha 150 mázsát ígértek a MÉK felvásárlójának. A zádo- ri Petőfi Termelőszövetkezetnek augusztus 19-én kellett volna 150 mázsa burgonyát szállítania, de nem küldött semmit. A kétújfalusi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből augusztus 17-én 150 mázsa burgonyát vártak, 18-án ugyanannyit, de egyik napon sem szállítottak, A földművesszövetkezetek sem tesznek minden esetben eleget szállítási kötelezettségüknek. Szombaton például azért volt kevés vegyeszöldség a pécsi boltokban, mert a pécsi földművesszövetkezet a várt kétezer csomót nem szállította le a MÉK-nek. A szállítások visszavonása végül is olyan helyzetet teremtett, hogy a pécsi üzletekbe kevés áru került. Augusztus 17-én például 126 mázsa burgonya helyett csak 59 mázsa, 18-án 143 mázsával szemben csak 107 mázsa burgonya volt a pécsi üzletekben. Mint az adatokból kiderül, a vásárlási igény a vártnál is nagyobb lett volna, hiszen szombaton, amikor 141 helyett 152 mázsa burgonyát kaptak a boltok — ugyancsak rossz volt az ellátás. A múlt hét második íeiében kevésnek bizonyult a szállításhoz rendelkezésre bocsátott gépkocsi is. Budapestről kellett a MÉK-nek kölcsön kérnie öt darab tíztonnás gépkocsit, hogy biztosíthassák a folyamatos szállítást. Még így is előfordult, hogy több helyen kinnmaradt az áru — mint hétfőn Sellyén, amikor a gépkocsi elromlott — és csak később tudták beszállítani. — Most már intézkedtünk — mondotta Görcs Károly elvtárs —, hogy folyamatos legyen az ellátás legalább a leg-r fontosabb cikkekből. Van már elegendő burgonya a boltokban, és más megyékkel kötött megállapodásaink értelmében biztosítunk elegendő zöldpaprikát, karfiolt, karalábét is. Huszonegyedikén már több, mint kétszáz mázsa burgonyát szállítottunk a boltokba, paprikából hétfőn és kedden még nem volt elegendő, de ma és holnap már várható Szolnokról nagyobb paprikaszállítmány érkezése. Ha minden esetben kötbért vetnek ki azokra, akiknek hibájából a szállítás elmaradt és zavar keletkezett a városi ellátásban, és következetesen harcolnak a szerződésele kétoldalú betartásáért, valószínűleg mindenki jobban meggondolja, hogy érdemes-e megszegni a termelési szerződést. H. M. Toliseprű Fölfelé vagy felfelé? „Fölfelé megy a bonban a gyöngy” — verseld Vörösmarty a Fóti dalban. „Felfelé a lejtőn” — hirdetik a mozivásznak. „Föltámadott a tenger" — zúgta Petőfi 1848-ban. Vörösmarty egyik epigrammája viszont így kezdődik: „Felszedted Helicon szemetét.” A felhozott példákból látható, hogy a föl és a fel igekötőt váltakozva használták költőink. Mégis méltán vethető fel a kérdés: szavainknak az „e” hangú alakja a helyes vagy az „ö” hangú változata? Melyik irodalmibb szó: a szeg vagy a szög, a fedél vagy a födél, a zsemle vagy a zsömle, illetőleg a cseng v. csöng, csepeg v. csöpög, repül v. röpül, pörög v. pereg ige? Az akadémiai helyesírási szabályzat 56. pontja mindkét írásmódot helyesnek tartja, és használatát megengedi. Vannak ugyanis olyan szavaink, amelyek a nyelvjárásbeli eltérések vagy ingadozások, illetőleg nyelvbein különfej íődések következtében a köznyelvben kétféle alakban terjedtek ed. Mivel a legtöbb ilyen szót mindkét alakjában használják, az írásban mindkét alakváltozat használata helyes. Szándékos emberölési kísérletet tárgyal rövidesen a megyei bíróság. A néhány hete Komlón történt családi drámáról lehetne mindössze egy „szimpla” tudósítást is írni, ez és ez történt. a bűnöst ennyi és ennyi évre ítélték. A dolog azonban — ha egy kicsit mögéje nézünk —, nem ilyen egyszerű. Történt pedig, hogy K. Imre — alig 20 éves fiatalember —, megnősült. Felesége akkor 16 éves volt. Már az a puszta, tény hogy szinte gyerekemberek házasodnak — sokat vitatott probléma. A mi társadalmunknak korántsem mindegy, hogy egy család élete egyenes úton halad-e, vagy pedig ösvényekre kanyarog, s aztán nagyon sokszor — különösen az ilyen „túl fiatal házasok útja” — a válóperes bíró szobájába torkollik. Mert ilyen probléma is felvetődik a mostani ügy mögött. K. Imre a házasság után csak egy-két hónapig viselkedett nős emberhez illően, aztán úgy érzete, hogy még ,.r.em legénykedte ki magát”. A rosszul értelmezett „legény- Uedés” első állomásaként a kocsmák mind sűrűbb látogatását értelmezte. Az ivás legtöbbszöri velejárója: kereste és meg is találta „nőtársa- 6ágát”. Tipikus példaként arra, hogy csúszhat valaki lejjebb és lejjebb... A naponkénti dorbézolás persze pénzbe került, s így jutott el addig, amit maga vall: „ ;. .volt, amikor nem adtam haza fizetésemet... “ Később ezt mondja az egyik tanú vallomására: igazat állít a tanú azzal, hogy nőkkel látott szórakozni, és az is igaz, hogy feleségemet többször bántalmaztam... ” A lejtő egyenes és nagyon meredek. Melyik az az asszony, aki tűri, hogy férje nap mint nap kocsmáról kocsmára járjon, nőkkel szórakozzon? Meg is mondta a férjének. K. Imréről azonban lepergett a szó. mint falról a borsó, és egy- egy szóváltás után agyba-főbe verte fiatal feleségét. Nem volt hát senki, aki figyelmeztette volna K. Imrét, aki igyekezett volna „megfogni a kezét”? De volt! A komlói rendőrkapitányság ez év március 1-én írásban figyelmeztette. s ő aláírásával fogadta, hogy: „ ... felhagyok garázda életmódommal, feleségemet többé nem bántalmazom. .. “ Régen vajon törő- dött-e a rendőrség egy ember problémájával, figyelmeztette-e: vigyázz, mert az út, amire léptél síkos, könnyen elcsúszhatsz rajta. Ilyen bizony ismeretlen volt a kriminalisztika területén, mert a rendőrségnek régen csak a megtorlás volt feladata^ A mi rendőrségünk azonban igyekezik nevelni. Ez a másik, ami az ügy mögött van... Ez a nevelőmunka sok-sok esetben hatásos, K. Imrénél azonban — sajnos — nem járt eredménnyel. Még a rendőrségi figyelmeztetés sem bizonyult elégségesnek. Továbbra is az „éjszaka csavargója” volt. A munkát kerülte. Ezt bizonyítja, hogy 1959-től minden évben változtatta munkahelyét, s munkakönyvében négy önkényes távozás is „díszeleg”. S egy vállalat vagy üzem sem volt, ahol foglalkoztak volna vele, ahol rádöbbentették volna: zsákutcában jársz? De igen! Az egyik volt munkahelyéről ezt az értesítést küldte!;: „Még saját kérésére sem adtuk ki munkakönyvét, nem engedtük el, mert láttuk előre, hogy ha szabadjára engedjük, elvész ez az ember...’* Volt-e régen üzem, ahol egy munkás sorsával így törődtek? S ez a harmadik, ami ’az ügy mögött van. A figyelmeztetés, a jó szó — az egyik fülén be, a másikon ki. Azt az életmódot folytatta, amelyet elkezdett. Csoda-e ezután, hogy a felesége elköltözött tőle? Melyik az a nő, aki élni tud egy iszákos, nőhajhász férfival, aki fizetését két-három nap alatt elszórja, s ha részegen hazatámolyog; üt-vág, ki-mit ér? K. Imrét még felesége elköltözése sem döbbentette rá viselkedése tarthatatlanságára, még ekkor sem parancsolt „áfflj”-t magának. Ellenkezőleg: bosszút forralt. Utón- útfélen hangoztatta: megöli! Bosszúja csaknem sikerült. Néhány héttel ezelőtt lesbe állt a komlói kórház előtt. Munkaidő végeztével, amikor az asszony kijött a kapun, melléje lépett. — Egy papírt, nagyon fontosat, akarok mutatni — mondotta —, gyere haza. Az asszony beleegyezett. Amikor hazaértek,- K. Imre kést kapott elő zsebéből, s ott szúrkálta a szerencsétlen asszonyt, ahol érte. A nyolc és fél centis pengéjű késsel — az orvosi látlelet bizonyítja —, 11 sebet ejtett az asszonyon. A szerencsétlen nő vérezve menekült ki a házból, s futott. míg a vérveszteségtől össze nem esett. Csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét. A férj ezután — talán megborzadva tettétől — öngyilkos akart leírni, de a maga ellen fordított kés pengéje megcsúszott. .. Most letartóztatásban várja az ítéletet. Ezzel vége is a szomorú történetnek, azonban egy körülmény még figyelmet érdemel. K. Imre vallja: „Azon a napon találkoztam a feleségem munkatársával, akitől megkérdeztem: látta-e a feleségemet egy férfival motorozni? Azt mondta: igen. Ez csak fokozta idegességemet, bosszús voltam, hogy feleségem haza nem jön, ugyanakkor mással szórakozik... A fiatalasszonyról az összes tanú csak a legjobbakat mondja. Felesége munkatársa, akitől K. Imre azt a választ kapta, hogy igen, látta motoron ülni egy férfival — most ezt mondja: „Amikor K. Imrével aznap beszélgettem, nagyon siettem, mert a fél ha- to6 buszt akartam elérni. A beszélgetést minél hamarabb félbe akartam szakítani, s csak ezért mondtam, hogy láttam motorozni. K. Imre mindenáron ezt akarta belőlem .kiszedni’... Pedig nem is volt igaz...” Egy elhamarkodott, valótlan állítás és a feleségére féltékeny férjben még erősebbé válik az indokolatlan gyanú... Lehet, hogy ez a beszélgetés adott végső elszántságot K. Imrének tette elkövetéséhez? Egy meggondolatlan válasz. Sajnos, ez is a „történet mögött van.. GARAT FERENC Néha azért Különbséget teszünk az „e”, illetőleg az „ö” hanga lak javára. A mértan ban például nem háromszegről, hanem háromszögről tanulnak a diákok, és az urnát sem hamvvödörnek, hanem hamv- vedernek szoktuk mondani. Érdekes megemlítenünk, hogy az ö hang valamikor hiányzott a nyelvünkből. Az első ránk maradt nyelvemlékekben a mai ö hang helyett még ü hangot találunk: ükür- hegy (örökhegy), ürdüng (ördög). Később azonban akadtak ö-ző kódexeink is, amelyek a szegedi, kecskeméti és Ddráva- melléki táj szólásokra vallanak. Ma is főleg e területeken beszélnek így. Tompa József idéz is egy ö-ző nyelvjárást tükröző tréfás mondókát: -„ügyé mönyem möggyet könyérree; ha nem őszöd, tö'dd ee: máj mögöszöd röggee!” Az ö-zés irodalmi nyelvünkbe is belopakodott, zöld. főid, török, görög, sör, sötét, tömérdek, föl, fölött, stb. Egyes szavakban ugyan az ö-ző alak helyett az e-ző változat is hasz nálható, de hogy mikor melyiket kívánatos alkalmazni írásunkban, azt mind énkor a stílus különböző árnyalatai, hangulata szabja meg. Kétségtelen, szókészletünk annyira bővelkedik „e” hangú szavakban, hogy Grátzer József megalkothatta az ún. „esz- perente szótár”-1. Ebben a különös szótárban a szerző minden szót megpróbál „rengeteg e-vel szerzett nyelven” kife- • jezni. így pl. a cigaretta: henger szeletelt levelekkel; ezen tekerccsel emberek fellegeket eregetnek, a jazz: szertelen, de kedvelt zene; mozi: kerekes szerkezet pergetve vet lepelre jeleneteket, melyekben emberek, helyek, szerelmek szerepelnek. Gratzemek elődei is voltak: a saját korában nagy nevű Orosz Ádam, Édes Gergely és Varjas János. Ez utóbbi 1735-ben egy 1100 szóból és 275 sorból álló költői művet alkotott — csupa e betűs szavakkal Bizonyos, hogy a sok e-betűs szó nyelvünket egyhangúvá ten né, ha nem lennének ezeknek néha ö hangú változatai is. Használjuk, és éljünk vele! És ne javítsuk ki a fölemelkedést — felemelkedésre, a fölr hívást — felhívásra, a fölvetette igét felvetette szóra. Ne tollsöprüzzünk ott, ahol nem kell toliseprű! (T I.) SZERSZÄMLAKATOST és VILLANYHEGESZTÖT felvesz a Pécsi Fémipari Vállalat. 376
