Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-16 / 166. szám

1961. TŰLIUS 18. NAPtó 5 y Építsenek több családi házat az építőipari szövetkezetek! Tavaly a családi házak 14 százalékát építették a ktsz-ek Kedvezményeket kapnak, akik szövetkezeteknél építtetnek Néhány év óta a magán­építkezések száma ugrássze­rűen megnőtt. Mivel a megyé­ben működő Komlói és Pécsi Állami Építőipari Vállalat égé szén csekély mértékben vállal­kozik családi házak építésére, a magánkisiparosokra és az építőipari szövetkezetekre há­rul a lakossági építkezések ki­vitelezése. A nemrégiben lezajlott pé­csi építési napok igen érdekes problémákat vetettek fel a la­kosság magánépítkezéseivel kapcsolatban. A helyzetet je­lenleg az jellemzi, hogy me­gyénkben az építtetők elsősor­ban magánkisiparosokkal, rosszabb esetben kontárokkal kénytelenek építtetni. a magánkisipar, különösképpen a kontárok, akik engedély nélkül, szabad szombatokon és munkaszüneti napokon végzik építőtevékeny ségüket, sok esetben az indo­kolatlanul drága, a túlzott anyagfelhasználást igénylő, korszerűtlen építkezések felé terelik a lakosság figyelmét. A több szintes családi házak, a sorházak megépítését, amely a korszerű követelményeknek megfelelő, csakis a szövetke­zeti építőipar biztosíthatja. Hogyan veszik ki részüket jelenleg az építőipari szövet­kezetek a lakossági építkezé­sekből? 1960-ban az OTP ál­tal folyósított 48 millió forin­tos lakóházépítési kölcsönből 523 családi ház épült a megyé­ben. Ebből magánkisiparosok 370 házat építettek fel mint­egy 33 millió forint értékben. A szövetkezeti építőipar ebből 66 családi házat épített fel, mindössze 6 millió forint ér­tékben. A többi családi ház részben saját kivitelezésben, kisebb mértékben állami vál­lalatok által épült fel. Mivel magyarázható az épí­tőipari szövetkezetek ilyen ala csonymérvű részvétele a la­kossági építkezésekben? Me­gyénkben 23 építőipari szövet­kezet működik. A szövetkezeti építőipar akkor jött létre, mi­előtt a lakosság magánépít­kezése széleskörűen kibonta­kozott. A munkalehetőségek alakulása, a nagyarányú be­ruházások arra késztették a szövetkezeteket, hogy elsősor­ban a nagy értéket képviselő közületi építkezéseket végez­zék el. Az állami építőipar mellett a szövetkezeti építő­ipar igen komoly közületi építkezéseket valósított meg je lentős népgazdasági kihatás­sal. Az utóbbi két évben pél­dául a termelőszövetkezetek részére több mint 40 millió forint értékben építettek. A közületi építkezések gazdasá­gossága, üzemanyagszükségle­teinek biztosítottsága azonban olyan szemlélet kialakulásá­hoz vezetett, hogy amikor megnövekedett a lakosság építkezési igénye, akkor is in­kább az előbbit keresték. így alakult ki az a helyzet, hogy az elmúlt évben is és az idén is a fejlődés ellenére az építő­ipari szövetkezetek munkájá­nak többségét közületi építke­zések alkotják. Az idén a szövetkezetek ré­szére a közületi munkákat előre meghatározták, azt túl­teljesíteni nem szabad, ezzel szemben a lakossági építke­zéseket korlátlanul túlteljesíthetik, sőt ehhez anyagellátási segít­séget is fokozottabban kapnak Mégis az tapasztalható, hogy ez évben is inkább a közületi építkezések iránt érdeklődnek az építőipari szövetkezetek. Van ami indokolható, mint például a Terményforgalmi Vállalat új takarmánykeverő üzemeinek megépítése, amely terven felül jelentkezett és a mezőgazdaság szempontjából jelentős; A téli fagyszabadség alatt is csak közületi munkával sike­rült biztosítani a foglalkozta­tottságot, mert akkor magáno­sok nem építkeznek. Az azon­ban már nem indokolt, hogy az első negyedévben 3.5 millió forint értékben vállaltak el tízezer forint értéket meghala­dó közületi munkákat. így többek között a himesházi ve­gyes KTSZ 359 ezer forint, a sellyei műszaki KTSZ 268 ezer A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó V. felvesz üvegtisztításban jártas dolgozókat. Jelentke­zés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. szám alatt munkaügyi vezetőnél. 205 forint, a szigetvári építő KTSZ 239 ezer forint értékű közületi munkát vállalt el kijelölés nél kül az első félévben. Termé­szetesen vannak más példák is. A mágocsi vegyes KTSZ, a sásdi vegyes KTSZ, a szász­vári műszaki KTSZ a terve­zettnek megfelelően vállalt lakossági építkezéseket. Dicsé­retes munkát végzett ezen a területen a pécsváradi vegyes KTSZ is. Kétségtelen, hogy az építő­ipari szövetkezeteknek sok ne­hézséggel kell megküzdeniük, hogy átálljanak az új feladat­ra és sokkal nagyobb segítsé­get nyújtsanak a lakossági építkezések kivitelezésében. Sok esetben anyagellátási problémákkal kell megküzde­niük, nem kielégítő a családi ház építkezésekhez a gépi ellá­tottság, nehezíti munkájukat a kontárok elvtelen konkurren- ciája. Ugyanakikor ők elmond­ják, hogy igen nagy a lakosság érdeklődése és ha jó munkát végeznek a családiházépítke- zésekmél, akkor elegendő meg­rendelést kapnak. Természetesen a lakosság­nak is nagyobb bizalommal kell fordulnia az építőipari sző vetkezetek felé; Több kedvezményt élvezhetnek az építőipari szövetkezetektől, ami olcsóbbá teszi az építke­zést, mintha magánkisiparos­sal végeztetnék. Elsősorban az új egységes ármeghatározás révén, melyből még 5 százalék árengedményt is kaphatnak. Az építkezések költségeinek csökkentése érdekében lehető­vé teszik az építtetők részvé­telét az építkezésekben és ezt figyelembe veszik a kivitéLe- zésd tervek elkészítésében is. Annak ellenére, hogy ettől el­számolási nehézségek miatt még több szövetkezetben ide­genkednek, de már vannak olyan jó példák, mint a pécs­váradi vegyes KTSZ, ahol a magánépítkezések 80 százalé­kában részt vesznek az épít­tetők is. Az elmúlt évek tapasztalatai tehát megkövetelik megyénk építőipari szövetkezeteitől, hogy a megnövekedett igények kielégítése, a 15 éves lakás- építési program megvalósítása érdekében nagyobb gondot fordítsanak a lakosság építke­zéseinek kivitelezésére. Mitzki Ervin Az olaszi agronómus A sárga hintó előtt két ló viháncol. Csintalan lovak lehetnek, mert az elnök nem is engedi mindenkinek hajta­ni. A napokban is felborult velük az egyik tag, aki bete­get vitt rajta az orvoshoz. A gyeplő, a barna lány kezében feszül. Szembe jön velünk egy idősebb ember. A lány a ne­vén szólítva köszönti: — Gereblyézni volt? — Ott. Később egy kocsi halad el mellettünk. — Hová megy? — A cséplőgéphez. — Rendben van. A fiatal, bamahajú lány három éve az olaszi Május 1. Tsz agronómusa. Idegenkedve fogadták a szoknyás agronó- must, de aztán megszerették. — Belátták a férfiak is, hogy nem akarok rosszat. A határban cséplőgép búg. — Itt bükkönyös árpát csé­pelnek. A hidori részen kocsik áll­nak a cséplőgép mellett. Bor­sót csépelnek. Száll a por, öm­lik a mag. — Hogy fizet? — A túlsó oldal, mintha jobban fizetne — válaszol az egyik brigádvezető és Linze Mária, az agronómusnő felém fordulva hozzáteszi: — Eddig 11 és fél mázsa a holdankénti átlag. A búzában kombájn dolgo­zik, de a másik táblában kézi aratók háta fénylik. — Mária, jöjjön markot szedni! — kiáltanak oda az aratók. — Itt aztán van ám mát összeszedni. Látja, kéve kéve hátán. Ezt a jó termést megünnepeljük ám. — Meg hát, csak nem itt, hanem a Balatonon. — Csak ne úgy, mint tavaly. Akkor is csak terveztük és semmi sem "holöle. A hintához jönnek az em­berek. A két növénytermesz­tési brigádvezető is. Van né­hány hold erősen dőlt búzá­juk. Mennyi munkaegységet adjanak ezért a tagoknak? — A legmagasabbat, amit erre a munkaegységkönyv elő­ír. Az elnök azt mondta: öt­százhat hold kalászosuk volt. Ebből 220 holdat vág le a gép, a többit kézzel aratják. Mind­össze már csak 90 hold van vissza. A kocsisok is aratnak. Ket­tő a hintón jött és mondja: — Már a hordást is kezdeni lehetne. De Mária, a hordás idején adhatnának egy kis pót­abrakot a lovaknak. — Két kiló elég lesz nekik naponta — válaszol az agro­nómus lány. — Elég hát. Délben odaad­juk nekik ... — mondják a fogatosok és ismét belemerí­tik kaszájukat a búzába. Jól fizet az Osziárpás bükköny. „Nyugalmazott bányász s i Azt mondják, annak az em­bernek romantikus az élete, aki bejárta legalábbis a fél­világot. Kusz János nem volt messze földeken, csak kerek negyven esztendeig járta a komlói Kossuth-bányát, s ez a negyven esztendeje olyan ro­mantikus volt, mintha kétszer körüljárta volna a világot. Éppen pihenni készült, ami­kor találkoztunk. Előző napon a Zobák-aknán dolgozó né­met szerelőkkel volt egy kis va dászaton a kisvaszari erdőben. A nyugdíjas életről beszélge­tünk, de minduntalan vissza­kanyarodott a régebbire. Ke­vés lenne tíz újság is ahhoz, hogy beleférjem a negyven év. negyven kerek esztendő a föld alatt. De az is hogyan! 1920 elején kopogtatott Fersztig György főmérnök úr üzemvezetői irodájának ajta­ján a Kossuth-bányánál. Élet­korát „megtoldta” egy évvel, mert tizenhat évnél fiatalab­bakat nem vettek fel a bá­nyába. Szavában nem kételked tek, mert olyan erős volt, mint egy húszesztendős. Milyen volt akkoriban a bánya, és milyen munka? Ezt érdemes meghall­gatná. — Hogy mi volt akkor?' Ajaj! — legyint — Akkor kezdtek a Kossuth-on bányászni. Csak az első szint volt meg, és tudja hol hagytam abba? A nyolcadik szinten. Kutatja az emlékeket. — Nagyon szerettem dol­gozni, elég ritka is volt az én esetem, mert azonnal csillés­nek vettek fel, pedig a sorrend niás volt. Először vízhordó, majd lóvezető és csak aztán jött az urasági csillézés. de mondom, erős gyerek voltam, szerettem a munkát. Más volt altkor a bánya, a technikája is. Kézi csákány és kézifúró, meg a szívlapát. Később jöttek a fejtőkalapácsok, aztán a német „böhler”. A kereset? Koroná­ban számoltak, a vájár béré­nek a 34 százalékát kaptuk, lehetett olyan másfél korona körüli Két órán át mesélt a huszas évek bányászéletéről, hogy mi lyen volt a bánya, milyen volt az élet, hogy mindig égett a tűz valamerre, de egyébként is nagy volt a meleg a kom­lói bányákban. Mégsem volt munkáshiány, hiszen 500-an voltak a lajstromon, akik fel­vételre vártak. Ha egy kiesett, öten jöttek helyette. — Élmény? Negyven év alatt ne lett volna! A pokol torná­cától az ezer százalékos tel­jesítményig minden volt, ami csak elképzelhető, — válaszol­ja. — Egyet mondjon el! Talán a pokol tornácáról... — Sohse felejtem el a dátu­mot, 1944. augusztus 20-a volt. Akkor is dolgoztam. Ácsola- tokat javítottunk. A társaim kisebb fajta emberek voltak. Mondom az egyiknek, hogy adja ide a süvegfát, javítani akartam az egyik részt. Ahogy kopácsolok, hátulról rám esik két kis deszikadarab. Visszané­zek, zsupsz, minden rám sza­kad. Nem láttam senkit, sem­mit. Tudja mennyi szén volt rajtam? ötvenegy csillére va­ló. Az alatt voltam 31 percig. Lehajtottam a fejem, a két ka­romat az arcom elé tartottam és úgy maradt egy kis üres rés a szám előtt. Tartottam a ter­het, csak arra gondoltam, hogy ha megrogyok, akikor végiem van.; Aprókat szuszogtam nyu­godtan, mire a kaparást meg­hallottam, elhagyott az erőm. Ott állt már az orvos is tűvel a kezében. A magam lábán mentem ki a bányából.;: Tizenhét év utón is össze­szorul az ember torka Rá­gyújtunk egy cigarettára. Bod- rozik a füst és az emlékezés. Hol sötétebb, hol világosabb. Nézem Kusz Jánost, ezt a ha­talmas, erős embert. Kérdés nélkül tér át a nagy csatákra — Amikor megindult a Szta- hánov-mozgalom, 460 száza­lékkal kezdtem a versenyt. Hű micsoda termelések voltak! Egyszer úgy volt, hogy „ráve­rek” az akkori legjobb szovjet vájárra is, de besült a szállí­tógép. Nem volt kiválasztott munkahelyem, ahol akarták, ott indítottam a műszakot. Az emberek eleinte zúgtak, hogy nem jó vége lesz ennek a nagy igyekezetnek, de amikor else­jén a borítékot kézbe vették, mindjárt megváltozott a véle­mény. Ontottuk a szenet, any- nyi ment ki, hogy ott fönt el se akarták hinni. Lejöttek a bá­nyába és ott vették át. Én ál­landóan törtem a fejem, ho­gyan lehet még nagyobb ered­ményt elérni. Volt 102 méter eiőrehaladás is egy hónap alatt. Végignézzük a sok kitünte­tést, a versenyzászlókat és az emléklapokat. Mindegyikhez külön-fcülön élménye fűződik; Az egyik éremnél megáll egy pillanatra, és mondja, hogy Mao Ce-tung elvtársitól kap­ta, amikor Magyarországion járt. Az előszobában sok szép agancs díszük. A munka mel­lett a vadászat volt a legna­gyobb szenvedélye, most is ez a legkedvesebb szórakozása. A kisvaszari erdő a birodalma. Búcsúzóul felesége arra kér, hogy említsem meg az újság­ban, mennyire jól érzik magu­kat és nagyan-nagyon köszö­nik azt a törődést, amit nyug­díjas korukban is kapnak, de legfőbbképpen a komlói Som- ág-tetói lakást köszönik, amely olyan szép, és amelyben olyan kellemes az élet Ma már nem írnak az újsá­gok Kusz Jánce kiváló terme­lési eredményeiről, rekordjai­ról. Nem fejti a szenet De fej­tik tanítványai, akiket olykor­olykor meglátogat a bányában, akiktől elbúcsúzott ugyan azon a reggelen a nagy felolvasó te­remben, de nem örökre. Ve­lük van mindennap, ha más­képpen nem, hát gondolatban. A gondolatot nem lehet nyug­díjba küldeni. 1920-ban tette le a voksot a Kossuth-bányá- ban és negyven esztendő után ugyanonnan vette fel. A szíve is oda került akkor, s most is ott van még és ott is marad, amíg csak dobog. Dobogjon még sokáig, nagyon sokáig! GAZDAGH ISTVÁN Zöld kukoricatábla mellett visz el az utunk. A kukorica tiszta. — Kétszer kapáltuk kézzel. Ha sikerül, talán harmadszor is meg tudjuk kapálni. A kukoricatáblák szélén pa- pírzsák-foszlányok hevernek. — Pétisózzuk. Egyszer már kiszórtunk ötven kilót, most megint ötvenest. Dehogy is szórjuk: kávéskanállal rakjuk a tövek mellé — nevet és ügetésre készteti a lovakat. Aw kombájn lomhán arat, mintha kúszna a búzában. A hűs fa alatt üldögél a váltó­társ. — Maga jó lenne, ha aludna. Az éjjel megint borsót csép­iünk a kombájnnal — szól oda Linze Mária. — Neki mondja — válaszol a fa alatt ülő és a mozgó kom­bájn felé mutat. Ötven százalékkal magasabb munkaegységet kap az, aki éjjel dolgozik. A traktorok nappal csépelnek, éjszaka meg tarlót hántanak. A cséplőgép mellett is a tsz emberei dol­goznak. Minden cséplőgéphez két munkacsapatot szerveztek. Az egyik reggel öttől délután egyig, a másik meg egytől ki­lencig dolgozik. Így senki sem fárad el nagyon és a teljesít­mény is nagyobb. Bejártuk a határt, amely mindennél jobban dicséri, az olasziakat Az istállónál a karámban borjak bőgnek, te­henek válaszolnak rá, az ólak­ban pedig elnyújtózva alsza­nak a kocák, a süldők, ame­lyek közül nyolcvan még az idén somkasüldőkéot a vágó­hidakra kerül. Nagy széna­kazlak vigyázzák a majort. Az első kaszálású széna mind bent van. A pillangós na­gyobb részét magfogásra hagy­ják, a rétet pedig legeltetik. Így határozott a vezetőség. Három szakaszra osztották a rétet és a legeltetésnek máris eredménye van, pedig csak egy hete csinálják. A legelte­tés előtt 3,5 hektó tejet fejtek naponta, most meg négy és felet. Röpül a hintó belecsim- paszkodik a szél a lány fe­kete hajába. Ez az ő élete, ez az, amire azt mondja: „Nem cserélném el semmiért.” Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ebbe a mon­datba sűrűsödött össze mindaz, amiért Linze Máriát megsze­rették az olasziak, amiért min­denki elfogadja a tanácsát. S zalai János Szakmunkás bizonyítvány­nyal rendelkező LAKATOSOKAT felvesz a Pécsi Porcelán- gyár. 9590 radio, televízió. magnetofon, erősítők, mik- rofanok szakszerű, gyors javítását vállaljuk. Hívásra házhoz megyünk, szükséges szállí­tásról gondoskodunk. Pécsi Villamosgépjavító, Tekercselő és Karbantartó KTSZ. Pécs, SaJIai «. 23. *•(«<•■: 41-98. 329 > A fogatosok már a hordásról beszélnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents