Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

•i

is«. JüLius is.

NAPLŐ

3

Jól, gyorsan, szervezetten

A Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság egyik üzemegységében láttam egy idős embert. Mint a gyerekek a cséplőgépnél, úgy állt az út mentén, a fa árnyékában és nézte a kombájnok munkáját. Hat kombájn dolgozott: aratott-csépelt és a tartályból a szemet a vonta tóba öntötte. „Ez ám az aratás! — mondta az idős ember — Innen mindjárt tisztítani viszik, kérem! Ki gondolta volna, hogy így is lehet aratni!”

Azelőtt is sokan figyelték az állami gazdaságokat. Csakhogy hét-nyolc évvel ezelőtt még több rosszat találtak mint jót. Ma még azok is ámulnak, akik akkor kárör- vendően nézték ezeket a fiatal nagyüzemeket:

Az állatni gazdaságok ma már példák.

A baranyai állami gazdaságoknak például az idén nem kevesebb, mint huszonötezer hold gabonát kellett le- aratniok és mintegy 3500 vagon gabonát elcsépeiniök. Azért kellett, így múlt időben, mert a gabona mintegy kilencven százalékát már learatták; el is csépelték. A bo- gádmindszanti, a sátorhely— bólyi gazdaságban már teljesen kész az aratás-cséplés, a siklósiban pedig már csak 100 hold vár aratásra. A Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság hibrid-üzemében tisztítják, osztályozzák és fémzárolják a vetőmagot. Az őszi árpával már készen' vannak, most az olasz búzán a sor. Annyi vetőmagot fémzárolnak itt, hogy nemcsak Baranyát látják él vetőmaggal, hanem Tolnát és Somogyot is.

Kukoricáikat kétszer megkapálták — a vegyszereseket egyszer sem kellett — második kaszátósú lucernájuk már kazalban van, most minden erővel a tarlót hántják, mélyszántanak.

Hogy gyorsan, jól, szervezetten dolgoztak az állami gazdaságok, ennek hasznát látják a termelőszövetkezetek is. Eddig körülbelül 30—35

kombájnt adtak át a gazdaságok a termelőszövetkezeteknek. A Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaság például 22 kombájnt küldött a környező termelőszövetkezetekbe, hogy ott is minél’ előbb magtárba kerüljön a gabona:

A termelőszövetkezetek ma már úgy figyelik az állami gazdaságokat, mint fiatalabb testvér a idősebbet. Azt nézik: mit lehetne tőlük eltanulni. Es amit lehet eltanulnak, hisz ebben is segítik őket az állami gazdaságok.

Gabonából is többet termeltek az állami gazdaságok, mint amennyi a tervük volt. És többet akarnak mindenből termelni. Többet, mert már az idén is látni szeretnék, mire lesznek képesek jövőre.

^ A gazdaságokban már megvannak a jövő évi előtervek és megkezdődött a tervezés a következő évre. A tervek teljesítése komoly feladat elé állítja majd a gazdaságokat, de mint az eddigi tények bizonyítják: ennek a feladatnak is eleget tesznek. Bár búza vetésterületük a következő évben is akkora lesz, mint amekkora az idén volt, mégis lényegesen több kenyér gabonát kell betakarítaniok. Idén 16 mázsa kenyérgabonát kellett betakarítaniok holdanként, jövőre pedig két mázsával többet, vagyis 18 mázsát kell. Persze, ez azt is jelenti, hogy jövőre több lesz az intenzív búza, mint amennyi az idén volt. Ennek ellenére mégis komoly feladat. Kukoricából idén 20 mázsa morzsoltál terveztek be holdanként. Jövőre minden holdon három mázsával többet kell termelniök.

A jövő évi tervet is teljesítjük! — mondják az állami gazdaságok. Teljesítik, mert akár a növénytermesztést, akár az állattenyésztésit nézzük, mindenütt már az idén megteremtik az alapot a több termeléshez. És még így is jut idejük arra, hogy a fiatalabb testvérnek, a termelő- fkövetkezeteknek segítsenek.

Több mint ISO lakás

emeletráépítéssel

Alaposabb tervezés, olcsóbb építkezés

1959-ben kezdődött meg Pécsett az emeletráépítési akció. Azóta 130 ilyen lakás épült meg, illetve jutott a befejezés szakaszába, s még az idén hozzákezdenek 66 lakáshoz; A számok alapján bátran megjósolható. hogy nem Í30 emelet- ráépítéssel nyert új lakásunk lesz a második ötéves terv végére — ahogy számítottuk — hanem jóval több annál Noha a 130. vagy akár 170 lakás a város szükségletéhez mérten elég csekély, hiba lenne az akciót lebecsülni. Hiba, hiszen számos előnye van. Uj lakásokat nyerünk, anélkül, hogy a város határát megnyúj tanánk, illetve új területeket kellene közrnűvesíteni.

Az akció lehetőséget ad a dolgozóknak és vállalatoknak arra, hogy a nagy lakáshiányon némiképp enyhítsenek.

Az utóbbi mondat akkor válik érthetőbbé ha megvizsgáljuk, hogyan is folyt idáig az eme'etráépítés.

Induljunk ki egy vállalatból. Tíz dolgozó összeállt és kérte az üzem vezetőségét, hogy támogassa kezdeményezésüket. A vállalat — miután egyetértett dolgozóinak óhajával — felkérte a városi tanács építési osztályát, hogy jelöljön ki egv emeletráépítésre alkalmas épületet.

A tanácsi hozzájárulás után megkezdődött a tervezés. A terveket a vállalat készíttette el, de a tervezés költségeit a tíz dolgozó fedezte. Az üzem járt olyan építő vállalat után, amely az építést elvállalta, az építés költségeit azonban ismét a dolgozók adták össze. (Az összköltség mintegy 60 százalékára az OTP hosszúlejáratú hitelt szokott adni.) Általában: minden költséget a dolgozók vállaltak, az üzem azért vetette latba súlyát és tekintélyét, hogy az emeletráépítés mielőbb megtörténjék.

így volt hosszú időn át. Az évek során azonban kiderült, hogy ennek a módszernek számos hibája van, ezért az Építésügyi Minisztérium július 4-én 17/1961-es számmal új rendeletet adott hi. Ez a rendelet áz elmúlt évek hibáiból okulva szervezettebbé teszi az akciót A rendelet által előírt szabályok előnyeit három pontban lehet összefoglalni:

0

A jövőben alaposabb lesz a tervezés, és olcsóbb az emeletráépítés. Olcsóbb, mert az akciót csak ott lehet lebonyolítani, ahol egy négyzetméterre, illetve egy légköbméterre számított költség nem haladja meg a 2500, illetve 800 forintot.

I n | Újabban az egész ak- | Á. | ciót egyetlen állami —vállalat, a PIK bonyolítja le. Az gondoskodik a tervezésről az építőanya gok beszerzéséről si. A korábbi gyakorlat tehát — az üzemek verekedtek azért, hogy a tervek mielőbb elkészüljenek stb. — megszűnik.

Nem nehéz belátni, hogy ennek a módszernek számos előnye van. A többi között az is, hogy

a jövőben a PIK-nek kell gondoskodnia az esetleges ideiglenes kilakoltatásokról, arról, hogy amíg az emeletet építik, az alatta lakó családok ideiglenesen új otthont • kapjanak..

Az elmúlt években sok baj volt ezzel. Mivel viszonylag tervszerütlenül és decentralizáltan folyt az emeletráépítés, számos esetben nem tudták ezeket az ideiglenes otthonokat előteremteni.

E

”--’ Eddig az üzemek harcoltak az építő vállalatért. Érthetőbben kifejezve: az építőipari vállalatok túl voltak terhelve,

ezért sok üzem valóságos, csatározást folytatott azért, hogy a túlterhelt építővállalat, egy- egy emeletráépítést még elvállaljon. A jövőben a PIK gondoskodik mindenről.

Minden bizonnyal sokkal tervszerűbben, hiszen birtokában lesz, hogy d&ész évben hol és mennyi lakást kell emeletráépítéssel nyerni.

így és az év elején sokkal könnyebb megállapodni az építő vállalatokkal.

JAVÍTJÁK AZ UTAKAT

A Szabadság úton már az utolsó simításokat végzi Lehel József brigádja.

Mozdony j a vitás a bánjában

VAN EBBEN valami ’újdonság? — kérdezhetné bárki, hiszen a bányában eddig is javítottak mozdonyt. Az igaz, ha meglazult egy csavar, vagy olajozni kellett, akkor nem vontatták a külszínre, nem vitték javítóműhelybe, hanem lent a bányában elintézték. De nemcsak ilyen hibák, akadnak a bányában dolgozó mozdonyoknál, néha előfordul, hogy műhelybe kell vontatni és napokig dolgoznak a hiba kijavításán. Az a javítás, amely jelenleg fejeződött be a komlói bányákban dolgozó mozdonyokon, valamivel érdekesebb, mint egy csavar meghúzása. Egy újítás kapcsán került az érdeklődés középpontjába az egész föld alatti mozdonyjavítás problémája.

A komlói bányákban körülbelül ötven 15 és 30 lóerős Skoda—Diesel-mozdony dolgozik. Ezek a mozdónyok sújtólégbiztosak. Nem szükséges részletezni, hogy műszakilag milyen rendszerrel és beépítéssel látták el az úgynevezett kipufogódobot; a lényeg az, hogy az égéstermék vizen és lamelilahálózaton keresztül jut

Kétszáz százalékkal jobban

Nem-kell ahhoz az emberekkel szót váltani, hogy megállapítsuk: ebben a tsz-ben megy a munka. Megmutatja a kitárulkozó határ, a keresztekbe rakott búza, a frissen hántolt tarló és a tiszta, gyomta- lan kukorica. Lám csak, a szomszédos Martonfa határában még jócskán lábon áll a gabona és innen messziről is jól kivehető, hogy a pereke- diek sem dicsekedhetnek ez ideig.

Benn az irodában hatalmas ládákban áll a bambi meg a málnaszörp, ez az aratóké, s bizony a nagy hőségben minden üveg gazdára talál. A szilágyiak úgy vélekednek, hogy különösen a férfinépnek jobb lenne a sör, de azt nagyon nehéz beszerezni. A patronálok azonban megígérték, hogy utána járnak, s amit ők eddig megígértek, abban nem kellett kételkedni. Lámcsak, a kötözőzsineg is megjött annyi, hogy jut még a kézi aratáshoz is. Ezzel persze nem minden tsz dicsekedhet, de akit a Hirdi Kenderfonó patronál, az teheti.

Lassan a harmat is felszáll és jönnek befelé a lencsearatók, köztük az elnök és a brigádvezető. Porosak és fáradtak, de hajnal óta levágtak nyolc holdat és ezért elégedettek is. Meg aztán -az idén jól fizet a lencse, az öt mázsát is megadja holdanként. De köny- nyen pereg, akár a borsó, napközben nem tanácsos aratni. Mindezt Kaszás Ferenc, a tsz elnöke mondja, aki ezen a hajnalon maga is jócskán kivette részét a kaszálásból. Hogy helyes-e, ha az elnök maga is arat, erről lehetne vitatkozni. Mert igaz, hogy más annak a dolga, de abban meg Kaszás Ferencnek van igaza, hogy ha ilyen rendkívüli kényes munkáról van szó, ami nem tűr halasztást, akkor jó, ha minden férfi kaszát ragad és kétszeresen lelkesíti a tagokat, ha az éhlök maga jár

Annak már híre ment, hogy jól dolgoznak Szilágyon, mert a jó hír is gyorsan terjed, nemcsak a rossz. Dombos a határuk, nehezen boldogul benne a gép, így sok munka szakad a tagokra, de a sok munkát éppolyan jól elvégzik, mint másutt a kevesebbet. Kétszer megkapáltak kézzel mindent amit kellett, s ez bizony az asszonyok javára írandó. Betakarították a szálastakarmányt s ebben már a férfiaknak is részük van, akik közül sokan kitűntek jó munkájukkal ebben az évben. A kézi aratásban Horváth János munkacsapata ért el igen szép eredményt. Többször is előfordult, hogy a csapat tagjai másfél hold gabonát levágtak egy nap. Persze, már hajnalban elkezdték és este 10 óráig abba sem hagyták. Jelenleg is ők a kitűzött célprémium esélyesei. A szilágyi. Győzelem Tsz-ben minden munkát munkaegységre végeznek a tagok, a jó teljesítményt azonban premizálják. Az asszonyok például 2 mázsa kukoricát kapnak prémiumként minden hold kukorica megművelése, betakarítása után. A kézi aratóknál a legjobb munkacsapatot premizálják pénzben, melyet augusztus 20-án, a cséplés befejezésével kapnak meg. A gabona 65 százalékát aratják le kézzel s jövő hét elejéig be is fejezik.

Tavaly még nagyon döcögött ez a szilágyi tsz, most meg ég a munka a tagok kezében. Valaki meg is jegyezte: „Ebben az évben 200 százalékkal jobban dolgozunk ...” Eddig még mindenből jóval több termett, mint ahogy tervezték. Őszi árpából például 12 helyett 14,5, borsóból 7 mázsa helyett 10,1 | mázsa, lencséből a tavalyi 3- mal szemben 5 mázsa, és így sorolhatnánk tovább. A tavalyi rossz példa után most egy jó példán okulnak a szilágyiak,

ha dolgoznak, mindent elérhetnek, szép termést, magas jövedelmet

A jó eredményhez jelentősen hozzájárult a Hirdi Kenderfonó mint patronáló üzem. Az üzem dolgozói különösen az építkezéseknél, a villany és szivattyú beszereléseknél segédkeztek sokat, apróbb doh gokat nem is említve. Most, hogy a hordás megindul, teherautót küldenek a tsz-be a gabona-betakarítás meggyorsításához. A patronáló üzem és a tsz jó kapcsolata is kedvezően befolyásolja a tagok munkakedvét, a szilágyiak nem akarnak méltatlanok lenni a segítségre.

— Rné —

ki, vagyis hűtve és szikrák nélkül. Valójában ez adja meg a sújtólégbiztonságot, nincs szikra és nincs forró füst. Ezek a kipufogó dobrendszerék a 30 lóerős mozdonyoknál csavarral vannak a mozdonytestre felerősítve, tehát könnyen leszerelhetek. A kisebb mozdonyoknál azonban más a szerkezeti beépítése és nem lehet leszerelni, hanem az egész mozdonyt ki kell vinni a bányából a szerelőműhelybe, ha valami hiba van.

A MOZDONYOK megbízhatóak és jók, különösebb probléma nincs is velük, de tíz- tizenikét év után a kipufogódobok egymáshoz simuló kereteit kikezdte a rozsda, s ezek után az égéstermék nem a neki kijelölt úton igyekezett a szabadba, hanem az így keletkezett réseken. Mit jelentett ez? Azt, hogy megszűnt a mozdonyok sűtjólégbiztonságá, hisz a réseken keresztül forró gázok és izzó részecskék kerülnek a szabadba, márpedig ez gázos levegőben óriási katasztrófához vezethet, sútjólég- robbanást idézhet elő.

A Bányaműszaki Felügyelőség felhívására a Bányászati Kutatóintézet megvizsgálta a mozdonyok állapotát és megállapította, hogy ilyen állapotban nem használhatóak. A hibák megszüntetésére kéthónapi határidőt adtak, s ha addig nem javítják meg a mozdonyokat,. akkor mind le kell állítani és kiszállítani a, bányából. Ezután kezdődött a fejtörés. Mit csináljanak? Speciális marógépek kellenek a kipufogókeretek megmunkálásához. Hol vállalják el a munkát? A kisebb mozdonyokat pedig . teljes, egészében szállítani kell, s mennyi idő múlva lesznek készen a munkával? Vállalnák-e a pécsi Sopianában, vagy pedig Budapestre a Bányagépjavító Vállalathoz kell vinni? Kiszerelés, megmunkálás, energia, idő, pénz! Törték a fejüket az emberek. Tóth Győző főművezető azt tanácsolta a műhely fiatal technikusának, Hajnal

Józsefnek, hogy keressenek helyben valamilyen megoldást. Tetszett Hajnaléknak a bizalom és összedugták a fejüket Haidecker Józseffel, Sáfár Sándorral és Richter Gyulával, Megszületett egy új marógéprendszer, amely a mozdony oldalára szerelhető és a keretek elrozsdásodott részét köny- nyűszerrel megmunkálja. Két mozdonyt — egy kicsit és egy nagyot — felhoztak a műhelybe és azon kipróbálták a marót. Minden a legjobban sikerült, sőt a többi mozdonyt nem is kellett a felszínre szállítani, hanem lent a bányában végezték el a javítást. A villany- motorral hajtott maróberendezést a mozdony oldalára szerelték. A marófej a tengely végén forgó mozgást végez és a keretek elrozsdásodott felületét a megfelelő vastagságban lemarja és a tengelyen keresztül minden irányban állítható, s anélkül elvégzi a keret marását, hogy újabb le- és felszerelést kellene végezni. Amikor a két keret felületének kész a maratása, akkor a keretek közé egy rozsdamentes testet helyeznek, hermetikusan zárják a kipufogódobot és készen is van a javítás.

ÉJBŐL sújtólégbiztosak a mozdonyok. A felettes szervek megvizsgálták és jónak találták a munkát. Hajnal József és társai nyolcezer forint újítási jutalmat kaptak eljárásukért.

Látogassa meg a Siklós cs Vidéke Körzeti FMSZ Harkány és Turony közt lévő

*övesiesárdáját

Választékos hideg-meleg ételeken és italokon kívül kellemes szórakozást nyújt a táj szépsége. — III. oszt. árak, szombat—vasárnap

ZENE és TÁNC! 78423

170 Utzi kaszás a

Uatái&an

Hirtelen meg sem tudnám számlálni, hány ember dolgozik itt a feisőszentmár- toni határban» Tarkáink az aranysárga búza közt a sok színes kendő és szoknya több mint 100 kasza suhog.

— Nem száz. hanem százhetven — mondja a Zrínyi Tér melőszövetkezet elnöke. — Az idén ugyanis gép nélkül, kézzel aratjuk le a szövetkezet 900 hold gabonáját. A falu akarta így, azt mond ták menjen csak oda a gép, ahol nincsen elég munkaerő, — Felsőszentmárton hí rés kaszásai győzik kézzel iS;

Még mindig ügy

van. ahogy a nóta mondja, az a legény, aki különb rendet vág a másikénál. — Szemmel is tartja egymást a sok ügyes arató. Legnagyobb sikere Kustra Béni bácsinak van. Nem is csoda. A fiatalok közt is ritka, aki, csak kétcentis tarlót hagy.

Megható dolog látni, amikor 170 ember búzát arat. de 900 holdat kézzel levágni mégiscsak nagyon sok.

— Bizony sok — mondta a tsz-elnök is. — Sokan fele ennyit se arattak egyéni korukban s most mégis elvállalták; A 69 éves Márton Pali bécsi már eddig Ss több mint

10 holdat vágott le kettesben a feleségével. Mindig akad városból hazajövő legény is. aki 2—3 napot vagy egy hetet az aratásban tölt. A parasztvér nem válik vízzé.

Bár azt hinné az ember, hogy az egész falu kint van a határban. mégis minden házban maradt otthon valaki. — A nagymamák már korán hozzálátnak a főzéshez. s a fehér szalvétával letakart kosarakban gulyást, csirkét, tejfeles tú- róspalacsintát . visznek az aratóknak.

A jó aratási ebéd után azért a hideg sört meg a bambit ők sem vetik meg,

mert a felsőszen f> mártoni határban ■ p; is akad minden nz , Amint megjelenik a” Földművesszövetk^ j* ■ zet italboltosa, karéje sereglenek az a rátok s egy-kr/í ; őre gazdái cserél egy hektó sör.

Óráról órára fogy az aratrtivaló./í Ta'an egyetlen érni r sincsen a falu’km. aki nem veszi részét

az aratásbó't Nagyszerű ere dmények születnek a. sok ügyes szorgalmas arató

munkája 1 iyomán. ^ tsz-vezető' ;ég elhatározta. he :ry az aratás • Utf •, iin; gén jut/ j.lmázzá meg a letfjt ,bti aratÓDáro- kat. Megérdemlik:

f Wesztl M.

/