Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

vm. július i NAPLÓ 3 Új gépek a Pécsi Fémipari Vállalatinál Jogosan érte bírálat a Pécsi Fémipari Vállalatot intézke­dési tervének elnagyolt, pon­tatlan végrehajtása miatt. Súlyosabb hibák a gépki­használásban mutatkoztak meg elsősorban. Például a vállalat PVC-üzemében két hónappal ezelőtt 398 óra gépállást jegyeztek, amire igen enyhe kifejezés lenne ha csak felületességnek, hanyagságnak minősítenénk. Különösen ha meggondoljuk, hogy e rengeteg kihasználatlan óra olyan meghibásodásokból, géptörésekből adódott, amit egy kis figyelemmel könnyen elkerülhettek volna. A városi pártbizottság ezzel kapcsolatos vizsgálata után határozott ja­vulás állt be a vállalatnál. Az előbbieknél jóval megalapozót tabb műszaki intézkedésekkel, s korszerűsítésekkel technológiai megoldásokkal, a gépek átcso­portosításával és a váratlan meghibásodások kiküszöbölé­sével június hónapra már 15 órára csökkentették a gépállá­sok idejét S ha ma még nem is beszél­hetünk a fentebb említett hi­bák gyökeres felszámolásáról, de arról egyre inkább, hogy a vállalatnál mindent megtesz­nek a hibák megismétlődése ellen. S ha valaha is szükség volt erre, akkor mostanában még inkább, hiszen tavaly óta az új. drága gépek tucatjait állították a termelés szolgála­tába Több mint kétmillió fo­rint értékben öt különböző csúcstávolságú esztergapadot, egy Viktória típusú gyorssaj- tolót, öt hegesztődinamót, két hidraulikus fűrészgépet, egy villamos próbapadot, két mű- anyaggyártó gépet és sok más apróbb, de a termelés szem­pontjából igen hasznos gépet állítottak a termelésbe. Hogyan hasznosítják, ho­gyan használják Jd ezeket az értékes gépeket? Például a na­gyobb csúcstávolságú eszterga gépekre egyenként 70 ezer fo­rint termelési tervet szabták ki havonta, ami kizárólag az árutermelésre vonatkozik. Kü lön kalkulálták a vállalat TMK-jához szükséges javítási munkákat, ami forintban lé­nyeges pluszt jelent a fentebb kiszabott 70 ezer forinthoz vi­szonyítva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy gép beszerzési ára egy hónap a'att háromszorosan megtérül, ami igen szép eredmény, hi­szen egy esztergapad ára 100, illetve 140 ezer forint körül mozog. A régi lakatoeműhélybe be­állított öt hegesztődinamó le­hetővé tette, hogy a régebbi tizemhetes létszámot ötven fő­re emeljék. Ugyanis a régi fel­szereléssel dolgozó 17 fő ne­gyedévenként 240 ezer form­te« tervszámot teljesített, amíg az új gépekkel és a fel­eméit létszámmal 1 milllió 700 ezer forintra emelkedett a ne­►»» ---­g yedéves tervteljesítés. Vagyis alig háromszoros létszámeme­léssel a termelési érték közel nyolcszorosára emelkedett. A munkába helyezett villa­mos próbapadnál, továbbá a két házilag konstruált mű­anyagkészítő gépnél is hason­ló példákat lehetne felsorolni gazdaságos kihasználásukat il­letően. A gépek kihasználásá­ról még annyit, hogy az egyik fő profilt képező PVC gyártást három miiszakban végzik, amíg az új esztergapadokkal csak két műszakban dolgoz­nak. Tehát felvetődhet a kér­dés, miért nem három műszak­ban, hiszen ahogy fentebb em­lítettük az új esztergapadok kétműszakos kihasználása is rendkívül jó eredményeket ho zott A válasz igen kézenfek­vő. Az új és komplikált gépek hez igen jó képességű eszter­gályosokra volna szükség, nem is beszélve arról, hogy az újabb szakemberek beállí­tásával új fürdő, öltöző lehe­tőségeket kellene teremteni, ami egyelőre nincs belekalku­lálva az üzemfejlesztésbe. Az új fűrészgépek kétmű­szakos termelésénél más a helyzet. Ezeknél már akarva akaratlanul is igazodniuk kell az esztergapadokhoz, mivel a forgácsoló munkákat készítik elő, amit el is látnak két mű­szak alatt A Viktória típusú gyorssajtoló kihasználtságáról csak annyit, hogy célgépről lé­vén szó, egy műszak alatt bő­ven ellátja a jelenlegi szükség letet Hasonló a helyzet a vil­lamos próbapad kihasználásá­val is, Az elmondottakból kiderül, hogy az újonnan beállított gé­pek egy részének teljes kihasz­nálására —, ha a jelenlegi célnak megfelelően ki is hasz­nálják — csak akkor kerülhet sor, ha a vállalat áramegrende'ései együtt növekednek az egye­lőre még korlátozott javítási igényekkel. Erre vonatkozólag igen biztatóak az eddigi ered­mények. Felhatalmazták a vállalatot olyan gépek beállí­tására, amelyek ha jelenleg nem is, de a közeljövőben tel­jes mértékben betolthetik hi­vatásukat, P. Gy. A KOMLÓI VÍZMŰ LEGRÉGIBB DOLGOZÓJA Vállalatánál szinte alapító tag nak számít Borsos Károly víz­vezetékszerelő, a Komlói Vízmű legrégibb dolgozója. Szak­máját a vízműnél tanulta. Jó munkájáért a Helyiipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki és szorgalmával, becsületével nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy brigádja, amelynek tagja, elnyerje a szocialista brigád címet. I Négyemeletes tömhházak a bányavidékeken A Nehézipari Minisztérium bányászati beruházási osztá­lya a bányatrösztök és válla­latok, valamint az ÉM Lakó­épülettervező Vállalat segítsé gével befejezte a következő Vek bányászlakóház-építkezé- seinek gazdasági, műszaki elŐKészítését. öt év alatt •>000—9000 új lakást épít fel Oroszlányban. Tatabányán, Kazincbarcikán, Sajószentpé- teren, Pécs-Meszesen Komló- Kénderföldön, Nagybótony ban, Ajkán és sok más bá­nyászvárosban. faluban. Az új lakásokat korszerű 2—4 emeletes tömbházakban helye zik el. A lakások átlagos alap területe 43—48 négyzetméter, azaz másfél szoba. Lesznek természtesen egyszobás laká­sok is kisebb alapterülettel, hogy nagyobb alapterületű két—háromszobás lakásokat is építhessenek. A legtöbb lakást beépített konyhabútor ral, fürdőszobával és egyéb komforttal látják el. Ott, ahol erre mód kínálkozik megkez­dik a bányászlakásokba a távfűtés bevezetését. Komlón összesen kétezer lakást fűtő­nek távvezetéken keresztül. Az építkezések már megkez­dődtek. Az idén körülbelül 1300 lakást fejeznek be és 900-hoz fognak hozzá. Tűzre, vízre vigyázzatok! Űj eljárás a pajzsos fejtés szenének szállítására a komlói III-as aknán A komlói IH-as aknán a meredek dőlésű, vékony szén- / telepek kibány ászás ára igen jól bevált a szovjet rendszerű pajzsos fejtés. A tavalyi egy helyett ez év második felében hét ilyen munkahelyet kíván­nak üzemeltetni. A fából szer­kesztett, előre beépített pajzs- védelme alatt a lehető legbiz­tonságosabban és leggyorsab­ban fejthető le a szén; A pajzs ezután saját sú­lyától ereszkedik a felsőbb szintről mélyebbre. így kell lejutni a szénnek is a szintek között létesített lyukakon. Ed­dig azonban ezzel baj volt. A szén nyomása miatt a fúró­lyuk összement. A felhalmozó­dott szén gátolta a termelést, elszállítani pedig csak talics­kával lehetett Most egy új módszer alkal­mazását kezdték meg III-as ak nán. A két szint között — Üj-meszesí, pécsbányatelepi pécsszabolcsi dolgozók fi­gyelem! Rádió, televízió, tranzisztoros rádió, magnetofon, lemezjátszó erósitfi berendezések és villamos háztartási készülékek javí­tását garanciával vállaljuk, hívásra házhoz megyünk. Pécsi Vegyesipari Vállalat boltja. Űj-Meszes, Szep­tember 6 tér 4 sz. 9524 Figyelem! Figyelem! RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ, MAGNETOFON, LEMEZ­JÁTSZÓ ÉS VILLAMOS HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉ­KEK javítását garanciával vállaljuk a Pécsi Vegyes­ipari Vállalat boltjaiban. 9533 Nagy teljesítményű perfekt gyors- és gépírót izonnalra felvesz a Párá­ivá megyei Vas és Műsza- ti Nagykereskedelmi Válla­lat Pécs Lenin tér 6. sz. 9527 negyvenöt méter hosszúság­ban — felfúrt lyukat saját­szerkesztésű, speciális kötés- rendszerrel összeállított egy méteres csövekkel bélelik. — Ezeknek a falvastagsága négy­szerese a korábbinak. A bélés­csöveket fúrógéppel húzzák a lyukba. Ezek már ellenállnak a nyomásnak s rajtuk egysze­rűen leöntik a szenet. A III-as aknán összesen 21 ilyen szál­lító csatorna építését tervezik, amelyen 45 000 tonna szenet juttatnak a leggyorsabb és leggazdaságosabb módon egyik szintről a másikra, ahonnan majd gépekkel továbbítják a napszintre, . , i Ezt kiáltotta a bakter a kö­zépkori városka utcáin, mi­előtt a polgárok aludni tér­tek. A macskaköveken kocogó őr szerepét azóta a sajtó, rá­dió, a hangoshíradó vette át. Sok intő szót hallunk a tűzzel kapcsolatban, de hát — mi ta­gadás — nem mindig vesszük komolyan. Megszoktuk már, hogy a tűz bennünket szolgál, s hihetetlennek látszik szá­munkra, hogy a tűz zabolátla­nul is tud pusztítani. Ilyen gondolatok jártak a fejemben, amikor Hochrein Ádám tűzoltószázadossal gép­kocsiba szálltunk és elindul­tunk a megyébe. Zö d ágaikéi csapkodták a tüzet Terehegy. A tanács fejken­dős elnökasszonya őző nyelv­Negyvennyolc aratópár munkára készen A múlt hét végén szárnyra kapta a hír, hogy a versen- diek 24 mázsa olasz búzát csépeltek dl holdanként Ak­kor még nem volt ennél szebb eredmény a miegyében, de ilyen búzatermésre még az öregek sem emlékeznek Ver­sendern Volt is csodálkozás, mikor Ambrózd Tibi, a faluból szár­mazó „kombéjnos inas” meg­indult a masinával. Olyan szaporán tótiek a zsákok, hogy egy ember alig győzte elkötni a szájukat. Bánták is, hogy csak tíz holdat vetettek ebből a tálján búzából, s gyorsan megszületett a döntés, az el­nök kijelentette, „őszre 50 holdat elvetünk belőle”. A versendi határ most meg­mutathatta, hogy mire képes, de mutatja a cukorrépánál meg a kukoricánál is. Tavaly még csak 150 mázsa cukorré­pájuk termett, most meg 200 mázsát mutat a répa, így be­csülte meg a cukorgyár! agtro- nómus is. Nincs semmi baj ezekkel a földekkel. Ha így lenne, hát nem emelkednének évről évre a tennésátíagaiik, pedig azok szépen nőnek, ahány évvel öregebb a tsz, amy- nyi mázsával többet terem a répa, a búza meg a kukorica. Ezt a tényt még azok is elis­merik, akik annak idején nem sok jót vártak a szövetkezet­től. Nagy múltjuk még nincs, há­rom éve alakult a Béke tsz, s most ezzel a rekord terméssel egyszerre kiugrottak az isme­retlenségből. Szívós, szorgal­mas munkájuknak köszönhe­tik, hogy a mohácsa járás iga­zán erős élvonalában a jobb tsz-ek közé kezdik sorolni őket. Pedig a munkaerő náluk is kevés, mégis az aratás meg­kezdéséig rendibe tették a ka­pásokat, másodszor kapálják a kukoricát, s július elsején meg­kezdték a búza és a borsó ké­zi aratását. Az aratást megszervezni bi­zony nem volt könnyű feladat, hisz a gép csak 80 holdat tud levágni a dombokon. Aztán sok még a kisparcellla is a szőlők közt elszórva, ez mind a kézi aratókat várja. Még a kocsisok is kaszát fognak, s így 48 aratópár indulhat. Haj­nalban a borsót vágják har­mattal, napközben meg a bú­zát. Sietni kell, mart a nagy melegben a búza is rohamosan érik. A korábban vetett része­ken már most kombájmérett a 'búza, s bizony ha nem igye­keznek könnyen kipereg a szem. Az őszi árpa aratását már el is felejtették, 14,5 mázsájuk termett holdanként Végeztek a réti széna behondásával is. Takarmányuk lesz a versen- dieknek bőségesem Egy baj van azonban, gyatra a mailac- neveLésük, sok az efljhuUlás. Har. tai József agronómus megfi­gyelése szerint a malacok két hetes karukban hullanak el tö­megesen, az állomány paratí- fusz-gyaniús, s ennek egyetlen gyógyszere az állomány sürgős lecserélése lenne. Erre azonban egyelőre nincs módjuk, így hát megveszik a hízó alapanya­got. Az évi hízótervük 400 da­rab, s eddig 80-at értékesítet­tek, s további 220 hízóban áll. Űj fiaztatót építenek, s a régi szerfásait téliiesítik, hogy elejét vegyék a téti elhullásoknak. A takarmányt is becserélik rend­szeresen a jól bevált sertés­tápra, s bírnak benne, hogy ilyen intézkedésekkel megja­vul majd a malacnevelés, per­sze ha a tsz sertésgondozói is úgy akarják. Mert a közösben töltött három év még kevés volt ahhoz, hogy minden tag lelki­ismeretesen végezze a munká­ját Egyik-másik gondozónál még ma is előfordul, hogy csak oda veti az állat élé a takar­mányt, aztán otthagyja, nem törődve azzal, milyen az álla­tok étvágya és egyebek. A tagok zöme persze szorgal­masan és jól végzi a munkáját, hisz e nélkül nem érték volna el az említett szép eredménye­ket. S hogy a jövő évi termés­átlagaik még jobbak legyenek, már most megkezdték a leara­tott részek tarlóhántását, és a nyári mélyszántást. Két saját Hoffhemr-traktoruk van, ezek­kel megállás nélkül szántanak. Saját bőrükön tapasztalták az elmúlt évben is, hogy a meg­késett szántásba késve vetett búza 4—5 mázsával termett ke­vesebbet holdanként, s az olasz búzájuk többek között azért is adott ilyen kimagasló termést, mert októberben idő­ben és jól elkészített talajba vetették.; Rné ^ járással beszél, mint a „szö­gednek”. Egészen alacsony ter­metű, szinte gyermekies. De amikor megszólal, férfias erély és határozottság sugárzik a lé­nyéből: — Hétfőn történt a dolog. Éppen a tsz-be indultam, ami­kor az egyik fiú lélekszakadva futott felém: Elnökasszony, verjék gyorsan félre a haran­got, mert tűz van a vasútnál! Már megint a vasútnál! Biz­tosan a vonat gyújtotta fel! Néhány perc múlva szólt a harang, végigfutottuk és fel­lármáztuk a falut. Megboly­dult a község, kapával, ka­szával és ásóval rohantak az emberek a vasút felé. A töltés és a közelében lévő széna gyulladt meg. Reggel kaszálták, zöld volt még, de szinte tüzelt a nap hevétől. A széna szomszédságában másfél holdas búzatábla állt lábon. Annak közelében újabb tíz hold. Enyhe szellő fujdo- gált, de elég erős ahhoz, hogy áthordja a szikrát... Azaz csak hordta volna, mert né­hány perc múlva ott volt a fél falu. Zöld gallyakkal csapkod­ták a tüzet, mások ásóval von­tait gátat a lángok előtt. Egy traktor is odajött, nagy eké­jével, de már nem volt rá szükség. Talán tíz-tizenöt perc telt el, s már a füstje sem volt meg a tűznek. Alig 90 forint kár esett. Né­hány mázsa széna égett el, a többit megmentettük. Égéit a bőre, mégis mcn'eit Riasztó kép fogad Kétúj- falun a tsz egyik fiaztatójánál, jobban mondva egykori mala- coztatójánál. Tető sehol, üsz­kös gerendák, apróra tört cse­repek, téglahalmaz — a tűz szinte letarolta a 25 méteres épület tetejét ötven év körüli ember ta­karít a romok között. Szegő Gábor néven mutatkozik be, gumicsizmája elárulja, hogy ő lehetett a fiaztató gondo­zója. Nyakán kötés, de még a melle is pecsenyepiros az ing­kivágásnál. A karja is az. Nézem az égett embert, a romokat, Hochrein százados elvtárs pedig a tűz okát fir­tatja. A tűzoltó nem csodálko­zik, megszokott látvány lehet ez számára. Csakhamar kiderül: a fiaz­tató egyik fülkéjében főzték a krumplit az állatoknak. A katlan csövét... Igen: áttör­ték a falat, s kidugták a tető mel lé... — Tudták, hogy ez szabály­ellenes? — kérdi a tűzoltó százados. — Tudtuk, tudtuk, de hát... Legközelebb majd vigyázunk. Elhiheti, óvatosabbak leszünk ezentúl! Az égett bőrű ember mond­ja ezt. — Hogyan történt? — érdek­lődöm tőle. — Krumplit főztem, a ko­cák meg fialtak. Hallom, az egyik malacka felsivít. Bizo­nyára az anyja alá került — gondoltam, s siettem, mert ilyenkor a malacokat ládába vagy kosárba szoktuk szedni. Talán negyed órát lehettem távol, amikor füstöt éreztem. Ekkor már feltartóztathatat­lanul égett a katlan körüL Fellármáztam a környéket, én p>edig a mentéshez fogtam. Egy traktoros is előkerült va­lahonnan, — máig sem tudom, kicsoda — s együtt hordtuk a malacokat... A „közönyös" ember Eközben a falu is megmoz­dult. Az önkéntes tűzoltók a szertárhoz rohantak, s amikor észrevették, hogy annak köze­lében teherautó áll, megkér­ték a sofőrt: vontassa a fecs­kendőt a tűzhöz. A szigetvári sütőüzem gépkocsivezetője azonban nem akart kötélnek állni. Unott hangon közölte a többiekkel: hagyják őt békén, semmi köze a tűzhöz... Igaz, később elhúzatta — mert az önkéntes tűzoltók sem voltak „szívbajosak” ám — ez­zel azonban már nem tehette jóvá a bűnét. Ezért írom ide a nevét, hadd tudja meg min­denki, ki volt a lelketlen em­ber: Freifogel Józsefnek hív­ják. Amíg Freifogel vonakodott, Szegő Gábor mentett. Alig le­hetett a sűrű füsttől látni, pattogtak, durrogtak a csere­pek, üszkös gerendák zuhan­tak le a közelében, s a gon­dozó a malacokat hordta. Há­romszor ment be a pokolba, s amikor a karjára már nem fért több malac, a foga közé kapott egyet. (A lábánál fog­va.) A göbéket vasvillával ver­te ki, mert bent akartak ma­radni. Az utolsó malacot csapta a hóna alá, amikor végignyal­dosta a láng ... Szerencsére, azonnal bekenték, s nem hó­lyagzott fel a bőre. Odaégett több nadrágja és kabátja, benne a személyi igazolványa. Noha a tűzoltók egykettőre megjelentek, így is 25 ezer forint a kár... * A leírtak nem kívánnak kommentárt. Mindenki okul­hat belőlük. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents