Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

2 N A Ptö 1961. JÚLIUS 4. CSONGOR ÉS TÜNDE K lasszikus idézettel kezde­ném: Kölcsey Ferenc írta egyik levelében Bártíay Lászlónak: », —Csongort olvasám Pes­ten, s mivel a drámai akció nem képzeletem szerint ment,, itthon elolvasám má­sodszor magamban, s harmad­szor ismét sógorasszonyom- Tiak... Hidd el nekem édes barátom, a mi Vörösmartynk nagy költő, és ritkán nagyobb, mint a Csongor sok helyeiben. Minden dramaturgiai kritiká- zás ellenére... én a nemzet­nek Csongorért szerencsét mon dók. öleld meg Vörösmartyt érettem...” Vörösmarty Mihály a ma­gyar reformkor legnagyobb költője volt, a Csongort át­meneti korszákéban irta, ami­kor már kiábrándult a nemes­ségből és a feudalizmusból — közeledett a néphez, Az átme­neti korszak jellemző vonása volt Vörösmarty alkotói rend­szerében, hogy elmélyülten foglalkoztattak az egyetemes emberi problémák, filozofikus nyugalommal és bölcsességgel, dialektikus alkotói koncepció­val kutatta az emberi boldog­ságkeresés problémáit. Ilyen érett ponton találko­zott a költői mondanivaló szán déka és az ifjúkorban megis- 'mert, XVI. századbeli széphis­tória, az Egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról — szóló népmese ere­detű mű. A költő megkereste eszméihez a népmeséi világot, alakjai szerves rokonságban állnak a népköltészet alakjai­val; A régi széphistória magvát átvette, de hogy egyetemes eszmei mondanivalóját is ki­fejezhesse — új alakokat te­remtett. Ilyen új alakok egy­részt a három vándor — a Kalmár, a Fejedelem és a Tu­dós — másrészt Urna és Bal­ga. a parasztházaspár. Vörösmarty méltatói gyak­ran hasonlították a Csongor és a Tündét a Fausthoz, Byron drámáihoz vagy Az ember tra­gédiájához, de ha . ennek az -összehasonlításnak van lehet­séges alapja, az-mindenképpen a három vándor szerepelteté­séből ered. Ez a három alak teszi elsősorban filozofikussá a művet, mindegyik egy-egy fon tos emberi tendencia hordo­zója, sőt: az osztálytársadalom bizonyos tendenciáit hirdetik. A Kalmár a törtetés megsze­mélyesítője, a Fejedelem a hatalom és a dicsvágy szimbóluma, a Tudós az élettől elzárva, spekulatív tu­dományokkal akarja megtalál­ni a boldogságot. Az eredmény természetesen a kudarc, és hogy Vörösmarty ezt határo­zottan, félreérthetetlenül, in­kább ellenszenvvel mint saj­nálattal mondja ki: végered­ményben a feudális, az osztály társadalom erkölcsét veti el. Uj alakok: Ilma és Balga is. Vaskosak, földhözragadt, de roppant egészséges népi filozó­fiával, Komikusak, nem típu­sai Ugyan a magyar paraszt­nak. de észjárásukban, talpra­esettségükben nagyon sok az egyszerű népi vonás. Ők jelen­tik a mesedrámában a másik pólust, az ellentét pólusát. T urí-'.n György rendezése * elsősorban ezt az ellen­tétet ábrázolta. Csongor filo­zofikus elmélyedése és Balga játékos humora, Tünde eszmé­nyi világa és Ilma tenyeres- talnas valósága — ez adja a mű tulajdonképpeni ellenté­teit. A rendezés természetesen a költő nagy kérdéseiben és naey válaszaiban keresi a szín tézist. Vörösmarty az élet kérdéseit az egész emberiség konceocióiában vizsgálja, ter­mészetes, hogy a rendezés itt keresi a mű összetettségét a játékos könnyedséggel, itt öt­vözi együvé a romantikus kép zetetvtíáeot a mű filozofikus mélységeivel. A másik szemmellátható szándék a rendezés tekinteté­ben. hogy a mű meseszerű alanhangját közelebb hozza a realitáshoz, kihasználja Balga és Ilma egyszerű, népi voná­sait. Mondhatni azt is. hogy Turián György elsősorban —■ a filozofikus részek hangsúlyo­zása mellett — a mű reali­tására törekedett. Alapvetően helyes rendezői szándék, hi­szen Vörösmarty — amellett, hogy lényegében a nagy esz- meiségű gondolatokat privati­zálta, hogy Csongor az emberi boldogságot az álmokban, a képzeletben kereste — e mű­ben is vallotta, hogy az em­beri boldogság egyetlen és tu­lajdonképpeni színtere a föl­dön van, a realitásban. Mindezek a rendezői elkép­zelések helyesek. Még olyan tormában is, hogy Turián György inkább ügyelt az elő­adás tempójára, mint a mű rendszerére, időnkénti hang­súlyosságára, bár a vándorok második jelenete hatásában is dicséretes. Elhibázott rende­zői felfogás eredménye viszont az, hogy az előadáson más Ledér jelenik meg, mint amit Vörösmarty megteremtett a mesedrámában. Az előadásbeli Ledér alakja időtlen, hely ét­ién, nagyjából céltalan is, ho­lott Vörösmarty szerint első­sorban inkább szánalomra mél tó, megtévedt leány, Mirigy boszorkány áldozata. A rendezés méltatása után csupán néhány — ellenkező előjelű megjegyzést szeretnék tenni. A vándordíszletek al­kalmazása ragyogó ötlet, he­lyenként jól is sikerült, bár itt-ott zavartak a színpadi ho­mályban megjelenő díszletmun kásák. Az ötlet ügyes, a meg­valósításban helyenként hiba volt. Viszont nagymértékben rombolta a mesejáték minden illúzióját az az építmény, amely a színtér keretének szolgált, és amely inkább ha­sonlít egy betonerődítmény monstre körvonalaihaz, mint a Vörösmarty mű bájos, hangu­latos idilljéhez. Az állandó színpadfalak bizonyára drágák sok pénzbe kerültek, de még­sem alkalmasak minden ’ pro­dukció hátteréül. A szabadtéri bemutató elő adáson a címszerepet játszó Koppány Miklós első­sorban daliás testtartásával és különösen a szép, költői nyelv művészi tolmácsolásával re­mekelt. Színész a színpadon ritkán beszél ily szépen, ár­nyaltan és gazdag skálával, még akkor is ritkán, ha Vörös­marty szavait tolmácsolja, — Koppány Miklós láthatóan a szép beszédre törekedett. Vág Mária Tünde alakítá­sa légiesebb és tündéribb volt a kelleténél. Megoldásaiban ezúttal kevés eredetiséget ta­láltunk. A rendezésnek azt a felfogását, hogy a művet a valósághoz közelebb kell hoz­ni — nem értette meg. Idilli jelenség maradt. Medgyesi Mária elsősorban a temperamentumot választot­ta kifejezésbeli eszközéül. Bal­gával együtt — Szivler Jó­zsef — jó alakítást nyújtottak Kettőjük eredetisége, nehéz­kes, de eredeti humora, játé­kossága bizonyos értelemben alaphangot is adott a mű elő­adásának. Meglepően jó volt Bázsa Éva a gonosz Mirigy szerepében. Külsőségeiben is félelmetes, ijesztő, művészi eszközeivel pedig erőteljesen drámai. Bár az előadásbeli szerep nem nyújtott számára lehetőséget egy rendszeresen felépített, ős- gonoszi alak megformálására, hiszen gonoszságai alkalom­szerűek, logikus összefüggés a gonoszságok között nincs — így is teljes illúziót keltett. Külön kell szólni az előadás egyik legjobban sikerült epi­zódalakításáról: Bánffy György fejedelme. Méltán kapott nyíltszíni tapsot második je­lenése végén. Eszköztelenül, egyszerű érthetőséggel fejezte ki azt a filozofikus mélységet, nagy-nagy gondolatot, amit a költő az előbb dicsőséges, majd megvert fejedelem alak­jába sűrített. Hasonlóképpen jó volt első­sorban Tomanek Nándor tu­dós-alakítása, de Szabó Ottó sem keltett csalódást. Spányik Éva fenségesen ün­nepélyes volt, Ambrus Edit ilyen értelmezésben aligha kezdhetett valamit a szerepé­vel. Somogyi Miklós, Magda Gabi és Horváth Magda dicsé­retesek voltak. Thiery Árpád Szeged—Pécs közös hangversenye Július 8-án, szombaton 18 órakor a Liszt Ferenc hang- versenyteremben rendezik meg a Szakszervezetek Szege­di Általános Munkáskórusá­nak és a Pécsi Közlekedési Vállalat Bartók Béla férfi­karának közös hangversenyét. A műsorban többek között Bartók, Kodály, Grieg, Men­delssohn, Liszt művei szere­pelnek, Lendvai: „S fölgyúl egy fénysugár” és Kodály: „A szabadság himnusza” cí­mű művét a két kórus közös előadásban szólaltatja meg. A műsorszámokat dr. Mihál- ka György és Ligeti Andor vezényli. Idő jár ásjelen tés Várható időjárás kedd estig: hét­főn kevés felhő, száraz idő. Ked­den felhőátvonulások, főként az északnyugati megyékben több helyen záporesővel, zivatarral. Élénkülő déli, délnyugati szél. A nappali felmelegedés nyugaton kissé mérséklődik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap nyugaton 27—31, keleten 30—34 fok között. Előrejelzés a Balaton területére kedd reggelig: napközben gyenge, éjszaka élénkülő délnyugati, nyu­gati szél. Éjszaka növekvő felhő­zet, hajnaltól kezdve záporeső, zivatar lehetséges. A hőmérsék­let napnyugtakor $6, hajnalban 20 fok körül lesz. Távolabbi kilátások: a hét kö­zepén felhősebb, szelesebb, hűvö­sebb idő. A lemaradt utasok A forró nyárban a hét minden napján sokan keres­nek menedéket a Mecsek erdőinek hűsében, mégis va­sárnap rándulnak ki legtöb­ben. A hétvége nagyszerű ro­konlátogatási lehetőség — ha nincs kocsink, hát autó­buszon. A buszok menetrend szerint közlekednek, s gyak­ran előfordul, hogy egy vagy több kisegítő kocsi kísér egy-egy járatot. Ám vannak kivételek is, mint vasárnap este Komlón. Azoknak, akik a komlói főtéren szálltak fel este nyolc és fél kilenc között a Pécsre tartó kocsiba — egy zokszavuk sem lehet. Majd­nem valamennyien kaptak ülőhelyet, s aki nem — hát belenyugodott. Van buszjá­rat és ez a lényeg: robogunk Pécs felé. Am Kökönyösnél már lemaradt utasok töm­kelegé emlegette nem ép­É. M. 7. sz. Kőbánya Vál­lalat Komló, azonnali be­lépésre keres BERUHÁZÁSI és fel­újítási ELŐADÓT. I Jelentkezés: Komlón, Köz­ponti irodában. 9455 A sellyei strandon Nagy népszerűség neik örvend a sely- lyei strand. Az el­múlt két vasárna­pon mindig .kétez­ren félül voltak a látogatók itt a strandon. Nagy volt a zsúfoltság. Ez nem újság. Itt Pé­csett is, Harkány­ban is, Sikondán is, sőt most már a Du­nán is nagy a zsú­foltság. De van egy, ami megkülönbözteti az említett fürdőhe­lyektől ezt a stran­dot. Itt ugyanis ál­landóan jégbehű- tött szódát és bam­bit lehet kapni. A szódát a helyi föld­művesszövetkezet szállítja, a bambi is ennek az üzemében készül. Nemrég kéz dett el dolgozni hét ezer üveggel, a je­get is helyben gyártják. Pécsett is van szódagyár, bambit is készítenek, jég­gyár is van, zsúfolt ság is van a stran­dokon, csak az a baj, hogy hideg, fő­leg jégbehűtött hű­sítő ital nincs. Hát ez a különbség a két strand között. Nagy különbség, de nem akkora, hogy a pécsi strandok föl ne nőhetnének a sellyei mellé. — TIZENHÉT DOLGOZÓ érettségizett a napokban a Janus Pannonius Gimnázium levelező tagozatán. A hallga­tók 3,83-as tantárgyi átlagot értek el, két hallgató kitűnő és jelesrendű, hat jórendű, kilenc pedig közepes rendű lett. Több érettségizett dol­gozó az egyetemen és főisko­lán folytatja tanulmányait. — VASÁRNAP 23 pécsi egyetemista érkezett Hidasra, hogy a termelőszövetkeze t- nek az aratásban segédkez­zen. — A VÉMÉNDI Uj Tavasz Termelőszövetkezetben befe­jezték az olasz búza aratását. Az Autonómia egy 80 holdas táblán átlag 22 mázsa ter­mést adott holdanként. — KIHELYEZETT gyü­mölcs- és zöldségtagozatú technikumi osztályt szervez ősszel Pécsett, a Hazafias Népfront városi elnöksége. — HIDEG ÉTELEKET és hűsítő italokat árusító büfét helyezett ki vasárnaptól Tó­völgybe, a pécsváradi föld­művesszövetkezet. (24.) Ogmor az egyik öblös poha­rat háromnegyedig töltötte ginnel, rá egy kevés szódát nyomott. Szemei egészen megszokták a sötétséget. Az egyik heverőn egy párt látott szorosan össze­fonódva. Aztán a lány elfúló, tikkadt hangon mondott vala­mit a fiúnak. Megismerte a hangot. Rubi volt. Kihörpintette a gint, és a szobája felé botorkált. Még sokáig hánykolódott ágyában, újabb gyötrő víziók rohanták meg. De ebben már Rubi is tevékeny szereplő volt Aztán kábult álomba zuhant. A következő nap nyomott volt a hangulat. Már nem hancuroztak a vízben, mint eleven pisztrángok, s nem ját­szottak pajkosan, mint a gye­rekek. Egykedvű volt az egész társaság és kábult, de ez talán az éjszakai szertelenkedés és nagy mérvű alkoholfogyasztás­nak volt a reakciója. Délután indultak haza. Ogmor különösen tompult- nak érezte magát. Ha a társa­ság valamelyik tagjával be­szélt, de a legnagyobb erőfeszí­tésébe került, hogy a másik szavaira figyeljen. Rubival gondosan kerülték egymást. Mindkettőjük viselkedését a dac és a keserű önvád uralta, de hiúságuk lehetetlenné tett minden közeledést. Tudomást sem vettek egymásról. De Ru­bi is egészen más volt mint előző nap. Látszott rajta, hogy csak a saját gyötrő gondolatai kötik le, s ez mogorvává tette. Az egyik lány meg is jegyezte: — Mi van veled, Rubi? Olyan szótlanul, kedvetlenül jössz-mész, mintha elrontottad volna a gyomrod? Rubiból erre kirobbant a türelmetlenség: — No és? Mi közöd hozzá? Egyébként vegyétek tudomásul mindnyájan, hogy nem vagyok a társaság fizetetten bohóca, aki kötelességszerüen szórakoz tat mindnyájatokat. Ez a váratlan heves kiroha­nás az egész társaságot meg­lepte. Érthetetlenül néztek Ru- bira. George az első kínálkozó al­kalomkor elszakadt a társaság tói. s elbarangolt az erdőbe. A magányos séta az üde csend­ben megnyugtatta. Minden ere jével azon volt. hogy keserű, zavaros gondolatait kiirtsa ma­gából, s ez most sikerült is> Mire visszatért a házhoz már teljesen megnyugodott, s majd­nem boldognak érezte magát. Rubit éppen búcsúztatta a társaság. A lány előbb indult haza kis meggyszínű sportko­csiján. Aztán Rubi a kocsi­jához ment, s amikor be akart szállni, észrevette Georget, amint kilépett a fák közül a tisztásra. Egy pillanatra hatá­rozatlanul megmerevedett, me­rően a férfira nézve, mintha azt latolná, elbúcsúzzon-e tőle is. Ogmor nem tett felé egy lépést sem. Aztán a lány meg­gondolta magát, beugrott a ko­csiba, s hirtelen nagy sebes­séggel indított. Egy jó órával később mind­nyájan indultak hazafelé. 12. A „fekete víkend” óta Og­** mór egyre ritkábban vett részt a társaság összejö­vetelein. Gyakran hívták, s 5 ilyenkor általában kimentette magát valamilyen elfoglaltsá­gára hivatkozva. Rubival is csak egyszer találkozott még, egy garden-partyn. A lány egy gazdag fiúval jött, aki híres hoki játékos volt. Tökéletesen összeillettek. Mikor kezet szo­rítottak, teljes biztonsággal észrevehette, hogy a lány már rég elfelejtette a kis flörtöt. Dac sem volt már benne, csak egyszerűen érdektelenség. Pedig Ogmor sokat gondolt a lányra és sokszor kesereűn kárhoztatta magát ügyefogyott viselkedéséért. Most aztán már be keltett látnia, hogy jobb volt így. De ez a belátás is csak újabb keserűséggel tetéz­te a régit. Az egyetlen volt tehát, ami megmaradt számára: a mun­ka. Fejébe vette, hogy minél előbb végez, aztán 1—2 évre elmegy gyakorlatra valamilyen nagy klinikára vagy szanató­riumba, és ha megszerezte a gyakorlatot, maga nyit egy egészen kicsiny szanatóriumot, csak akkorát, amekkorát meg­takarított pénzecskéje enged. Így aztán reggeltől késő es­tig az egyetemen volt, este pedig otthon tanult. Sehova nem járt, hogy ezzel is taka­rékoskodjon. A használt autó­ról, ami régi vágya volt, szin­tén lemondott. Egyetlen ki­adása volt, minden második­harmadik héten hazautazott a kisvárosba, ahol szülei éltek. Mind jobban vágyódott haza, a szüleihez, a kisvároshoz, a hosszú-hosszú csatangolások után, s úgy határozott, hogy otthon fog szanatóriumot nyitni. Ilyen vagy ehhez ha­sonló intézmény úgysem volt a városkában. Ősz volt, kérlelhetetlenül szomorú ősz. Este volt már, amikor Ogmor kilépett az egyetem dóroszlopos bejára­tán. Megállt, mintha azt latol­gatta volna, nekiinduljon-e. Az eső egykedvűen paskolta a várost, milliárdnyi apró bubo­rékot fakasztva az aszfalton, a közvilágítás lámpái tompa fé­nyükkel kandikáltak ki az esőfüggöny mögül, és a ki­halt utcákon csak az autók gumijai siránkoztak. Feltúrté kabátjának gallérját és nagy elhatározással indult neki az esőverte utcának. Az első utcakereszteződés­nél meg kellett állnia, a köz­lekedési lámpa tilosat jelzett. Nyugtalanul várta az esőben, míg tovább mehet. Aztán egy kéz nehezedett a vállára. Hát­rafordult. Alacsony férfi állt előtte, kabát nélkül, felhajtott gallérú zakóban, kalappal fe­jén. zsebébe bújtatott kézzel. Bendix volt; (Folyt. kfrr.J pen szívélyes hangnemben a 21-es AKÖV forgalmistáit, akik nem gondoltak az itt felszállni óhajtó utasokra. S nem egy anya alvó gyer­mekével karján volt kény­telen tovább várni a 21 óra tíz perckor induló kocsira. Budafán is csak annyian szánhattak fel, amennyien a leszállt utasok helyére fér­tek. Mánfán ismét nagy ro­ham volt, de csupán négy utast vehetett fel a kalauz. A buszon utazó szerencsé­sekben — hát még a lema- radottakban — joggal vetőd­hetett fel a kérdés: miért nem dolgozik egy kissé gon­dosabban a vállalat forgal­mistája, miért nem küld kí­sérőkocsit, ha erre lehetőség van? Ismételjük: reméljük, hogy egészen ritka esettel találkoztunk vasárnap este a komló—pécsi úton. (H. M.) — 100 TÁRSADALMI mun kaórát dolgoztaik a vidám­park építése során a Pécsi Állami Aruház konfekció iize mének dolgozói. — A SIKLÓSI vármúzeum helyreállítása befejeződött. — 250 EZER forintos beru­házással korszerű szalonná alakítják át a Pécsi Fodrász­ipari Vállalat Kossuth Lajos utca 1. számú üzletét. — JULIUS 6—7 és 8-án élettani kongresszust rendez a Pécsi Orvostudományi Egye tem Élettani Intézete. — A JANUS PANNONIUS Múzeum természettudományi osztálya június 20 és 23 kö­zött a Mecseken mikroklíma vizsgálataikat végzett — kö­zösen a lipcsei, berlini, buda­pesti és szegedi kutatókkal. A vizsgálat érdekessége, hogy a Dömörkapunál gyepszinten 50 fokot mértek, ugyanakkor a Kisréten 16 fok meleg volt. — MEGÉRKEZETT a Pécsi Sütőipari Vállalat FNA—24 típusú új sütőkemencéihez szükséges távirányítású ve­zérlőberendezés. — 225 KÜLÖNBÖZŐ mező gazdasági foto, műszaki, tech­nikai, motoros, honismereti, képzőművészeti és irodalmi szakkör működik Baranya megye művelődési házaiban. — SAJÁT konstrukciójú bambisüveg öblítő, mosokató gépet készített a Fémipari Vál lalat, a Pécsi Szesz- és Szik- vízipari Vállalat részére. Az új géppel ma kezdik meg a termelést, melynek teljesít­ménye az előző típusok két­szerese. — A MECSEK feltérképe­zése után Baranya megye dombjain és síkságain végez­nek további kutatásokat kö­zösen az erdészet mérnökei­vel a Janus Pannonius Mú­zeum botanikusai. — HARMADSZOR kapál­ják a kukoricát az olaszi és a belvárdgyulai termelőszö­vetkezeti tagok, mivel a ked­vező időjárás miatt az aratást géppel végezhetik. — KÜLÖN AUTÓBUSZT indít a Pécsett nyaralók ré­szére július 5-én Siklós—Har­kányba és július 7-én Sikon- da—Abaligetre az IBUSZ pé­csi kirendeltsége. Megnyílt HARKÄNYFÜRDÖN az ország egyik legszebb turista szállója. A szálló­ban személyenként egy éjszakára 8 forintért le­het szállást kapni. Szoba­rendelés — lehet étkezés­sel együtt is — telefo­non vagy levélben a kö­vetkező címen történhet: ..Hotel Baranya” szálló Harkányfürdő, tel.: 32. 14 253

Next

/
Thumbnails
Contents