Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-26 / 174. szám
Í96L JÜLIDS 26. NAPLÓ 5 Sikerül-e megtalálni Attila sírját? Erről irt több napilap a Magyar Távirati Iroda bővebb közlése alapján. S azt a gondolatot vetették fel. hogy egy „új magyar műszer. a Csan- da, Molnár, Zalavári-féle egye temes elektronikus vezetékkutató“, amellyel a földben lévő vízvezetékek, kábelek nyomvonalát kutatják, felhasználható Attila sírjának megtalálására. Az ország több helyéről kaptak is értesítést, hogy a hármas koporsó ott rejtőzik. „Csanda mérnök a vezetékkutatóval felszerelve elkezdte a kutatásokat ezeken a helyeken, de a műszer sokáig ,néma‘ maradt.. ■, Nemrégiben azonban Budapesttől nem messze *-? mint a tudósítás írja — megszólalt és „jelzéseiből körülbelül akkora fémtömeg jelenlétére lehet következtetni, amekkorának vélhető Attila hármas koporsója. A terület feltárása rövidesen megkezdődik Az érdekességek iránt fogékony emberek közül sokan fel figyeltek erre a közleményre, mert sokak fantáziáját izgatja a kérdés, akik a monda részleteit ismerik. Csak az a kár, hogy a Távirati Iroda munkatársa elfelejtette megkérdezni a muzeológusok véleményét a kérdésről. Pedig nem is kellett volna messzire mennie Minden városi vagy községi könyvtárban elolvashatja a szakszerű választ, nem kisebb ember tollából, mint Móra Ferenc. A nagyszerű író — aki kiváló ásató is volt egysze- mélyben — már 32 évvel ezelőtt megírta „Leszámolás At- tillával“ című cikkét, ameh azóta „Utazás a föld alatti Ma gyarországon“ című kötetébe' is sokszor megjelent. Legutóbb 1960-ban. Mit ír ebben Móra Ferenc' — Számtalanszor bekopogtattak ugyanis hozzá a szegedi múzeumba, hogy Attila sírjának kiásására bíztassák. Ezért maga is alaposan utánanézett, mi az igazság a hármas koporsó körüL A Révai-lexikonban szerepel, de ott hivatkoznak egy 1611'ben megjelent könyvre, Jordanes: De rebus Got- hicis-ére. Az idézett helyen ezt olvasta: „ i,. Éjjel a holttestet titkon a földbe rejtették“. Azután fáradságos munkával végignézte a középkori krónikáktól kezdve a fontosabb történeti munkákat, és arra a megállapításra jutott, hogy „a szabadságharcig se a történelmi irodalomban, se a szépiroldőiárasjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás szerda estig: kevés, vagy közepes mennyiségű felhőzet eső nélkül. Ma mérsékelt, holnap gyenge szél. Erős éjszakai lehűlés. Napközben mérsékelten meleg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 23—27 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: időnként még élénk északi szél. Kevés felhő, száraz idő. A hőmérséklet napnyugtakor 19, hajnalban 15 fok körül lesz. Távolabbi kilátások: a hét második felében a hőmérséklet emelkedik. ABLAK, TÜKÖB es festett bútor tisztítására kiválóan alkalmas az ELIDA ablaktisztító folyadék ízléses műanyag-flakonban kapható a Háztartási Boltokban. Fogy. ára: 9,— Ft. 396 dalomban még csak mendemonda gyanánt sincs nyoma sehol annak, hogy Attilát vízbe temették volna. Sőt, a komoly történeti irodalomban azután sincs.“ Ezek után Móra arra a gondolatra jutott, hátha Jókai költötte ezt a szép mesét. S addig kutatott a száz kötetben, míg meg is találta a „Hadak útját“. Ebben a hón regesorozatban, mely „Holtak harca“ címmel 1854-ben jelent meg, rábukkant arra a részre, ahol „holdas éjszakán eresztik a vízbe a hármas koporsót.“ Most már csak az a kérdés állt Móra előtt, honnan vette Jókai az alapgondolatot? S nem is kellett messzire mennie, mert éppen 1854-ben jelent meg Ipolyi Magyar mitholó- giája. Ennek a könyvnek VII. fejezetében találta meg az első nyomát a hármas koporsónak és a folyóba temetkezésnek. Eszerint Alarich gót királyhoz hasonlóan temették volna el a hűn fejedelmet. A csíra tehát Ipolyé, Jókai nevelte belőle a fát, és Gárdonyi Géza megszólaltatta rajta a fülemülét. Verse a Tiszában alvó hűn királyról belekerült az olvasókönyvekbe és teljessé tette a legenda kialakulását. így terjedt el a hármas koporsó és a Tisza medrébe temetkezés legendája. Móra Ferenc megállapításához fűzzünk még hozzá annyit, hogy Attilát, mint a népvándorláskor Keletről jött nagy fejedelmet, ősi szokás szerint halom alá temették. Ilyen kurgánokat mai névvel kunhalmokat Szibériától kezdve Közép-Európáig mindenütt találunk. S temetkezési szokásaik is szigorúan hagyományok szerint voltak. Arany és ezüst ékszerek, prémek, fegyverek kerültek Attila sírjába is. de hármas koporsó semmiképp. E koporsók után kutatni hiábavaló, bármilyen módszerrel jelezzék is a fémtömeget. Azon a helyen pedig feltárásokat kezdeni hiábavaló pénzkidobás Attila sírja véletlen földmunka során kerülhet csak felszínre, ha a temetés utáni időkben már ki nem rabolták — amire a népvándorláskorból igen sók adat van. Kaposvári Gyula. H termelőszövetkezetek üzemi baleset elhárításáról Danuvia, Tünde MOTORKERÉKPÁROK részletre is kaphatók a komlói, mohácsi, szigetvári és siklósi szaküzleteinkben. BARANYA MEGYEI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 38 409 Megyénk területén az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt évről évre fejlődik a gépesítés. Bár a munkakörülmények sokat javultak, a modern gépek beállításával a baleseti veszélyforrások száma mégis fokozódott. Az állami és szövetkezeti ipar területén a balesetelhárítás intézményesen már hosszabb idő óta folyik. Az állami, a gazdasági szervek, valamint a szakszervezetek komoly intézkedéseikkel az üzemi balesetek megelőzése terén jelentős eredményeket értek el. A mezőgazdaságban, állami gazdaságokban, gépállomásokon kívül a termelőszövetkezetekben is a balesetelhárítási tevékenység kormányhatározat alapján nagy ütemben megindult A kérdés jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a termelőszövetkezetek évről évre egyre több modem mezőgazdasági géppel rendelkeznek, azonban nem minden esetben jár ez együtt a műszaki személyzet képzettségének emelkedésével. Ilyen feltételek mellett fennáll annak veszélye, hogy részint a gépkezelők, részint pedig más személyek kisebb-na- gyobb sérüléseket szenvednek munkájuk során a tapasztalatok hiánya folytán. Kormányunk — éppen a dől gozók életének és testi épségéTelieiségett fiatalok ORVOS A fül-, orr-, gégeklinikán dolgozik dr. Miriszlai Ernő tanársegéd. Jómegjelenésű, kellemes modorú fiatalember. A klinilai könyvtárában fogad, mert ott zavartalanul beszélgethetünk. — Tudom, nem lesz könnyű dolga az írással, mert a mi munkánk minden érdekessége mellett hosszú ideig tartó kutatást igényel, amíg végre sikerül eredményt elérnünk. A kívülállók szemében talán nem is érdekes a téma — kezdi a fiatal tanársegéd. — Mi vezette erre a pályára? — A középiskolában jó tanuló voltam, már fiatalon érdeklődtem az egzakt tudományok iránt. Szerettem a matematikát, mérnöknek készültem. Csak a középiskola utolsó évében változtattam meg elhatározásomat, orvosi egyetértőre jelentkeztem. Harmadéves voltam, amikor bekapcsolódtam az élettani intézetnél folyó tudományos kutatómunkába. Emellett, mivel eredményesen dolgoztam és jelesen tanultam, előadásokat tarthattam az alsóbb évfolyamú medikusoknak. Az egyetemet summa cum laude végeztem el. — Miután végzett, hová került? — Az élettani intézetben kaptam beosztást és bekapcsolódtam az akkor folyamatban létvő kutatómunkába. Több cikket írtam hazai tudományos szaklapokba, de már előzőleg, mint medikus a Debrecenben megrendezett élettani kongresszuson is részt vettem előadásommal. A kutatómunka mellett szerettem volna köze- 'pbb kerülni a betegekhez, özvetlenül akartam gyógyíta- n, ezért egy évi kutatás után tkerültem jelenlegi munkahelyemre, a fül-, orr-, gégeklinikára. — Miért választotta ezt a szakot? — Egyetemi éveim alatt megszerettem már a gégészetet, széleskörű a feladat, a beteg állapota sokszor kíván gyors beavatkozást. Ügy érzem, hogy elméleti tevékenységemet itt tudom a gyakorlatban legjobban realizálni. Mint kutató is fülészeti, gégészeti problémákkal foglalkoztam, illetve jelenleg is foglalkozom. — Milyen irányban kutat? — Általában a belső fül élettanának problémáival foglalkozom. Pécsett tartottam előadást „A labirint szerepe az állathipnózis létrejöttében” címmel. Érdekel továbbá a bolygóideg aferenciája is. Dr. Lissák Kálmán professzor támogatásával megoldódott a gyakorlati intézetbe kerülésemmel előállott problémám, folytathatom a kutatómunkámat az élettani intézetben. így most mindkét helyen dolgozhatok, ami mind az elméleti, mind a gyakorlati munkáim eredményességéhez jelentősen hozzájárul. . Kutatásaim során egyik fon tos feladatomnak tek&tiem a belső fül eredetű, szédüléssel kapcsolatos betegségek és hallászavarok eddig még megoldatlan problémáinak a tisztázását. — ír tudományos dolgozatokat is? — Igen. A hazai szaklapokon kívül külföldön is megjelentek már munkáim. Jól sikerült előadást tartottam a Budapesten megrendezett nemzetközi oplithalmo-otoneu- lógiai kongresszuson a belső fül élettanával kapcsolatos állatkísérleti eredményekről. — Tervei? — Szeretném az eddig szerzett elméleti tudásomat és gyakorlati tapasztalatomat tovább fejleszteni. Az egyetem és a klinika vezetőségének támogatásával valószínűleg módom lesz Prágába és Brünn- be tanulmányútra mennem, ahol majd a belső fül biokémiájával foglalkozom. — Orvosi pályafutása alatt volt-e jelentősebb élményben része? — Élményt jelentett számomra, hogy fiatalon előadást tarthattam a kongresszusokon, hogy hazai és külföldi szaklapokban megjelentek tudományos munkáim, az is, amikor a patronálási mozgalom keretében a sztálinvárosi körzetben dolgoztam és a körzeti munka mellett a kórházi osztályos gégész főorvosi teendőket is rámbízták, élmény, ha feleségemnek, aki szintén orvos, fogász, a szokásos esti beszélgetések alkalmával sikeres gyógyításról számolhatok be, de talán a legnagyobb élményem az első önálló műtétem volt. A lelkiállapotomat el sem tudnám mondani, de amikor sikerrel megoldottam a feladatomat, kimondhatatlanul boldog voltam. Azóta már sok műtétet végeztem el, de mind élményt nyújt számomra, mert szeretem a hivatásomat. Schmidt Attila nek fokozottabb megóvása érdekében — szükségesnek látta külön szabályozni a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjainak balesetvédelmét. Az 1008/1960. számú kormány- határozat, majd az ennek alapján kiadott 25:1961. számú földművelésügyi minisztériumi, MEDOSZ-elnökségi közös utasítás részletesen megszabja a tanácsi szerveknek, a termelőszövetkezeteknek és a szak- szervezeti szerveknek a bal- esetelhárítássa] kapcsolatos feladatait. A rendelkezések értelmében a termelőszövetkezetek kötelesek a balesetelhárítási és a munkavédelmi óvórendszabá- lyokat következetesen alkalmazni. A biztonsági felszerelések állapotát a szükséghez képest, de évenként legalább egyszer a biztonsági szemle során ellenőrizniük kell. A szemlebizottság tagjait a termelőszövetkezet elnöke jelöli ki, s ebben részt vesz a helyi tanács vb. megbízottja is. A balesetek megelőzése érdekében a balesetelhárítási oktatásra nagy figyelmet kell fordítani. Az oktatásban nemcsak a termelőszövetkezeti tagokat, hanem a közös munkában résztvevő, tsz-en kívüli családtagokat is részesíteni kell. Az oktatást évenként meg kell ismételni. Célszerű az oktatások idejét a nyári aratási és cséplésd munkálatok megindulása előtt kitűzni. A termelőszövetkezetek vezetősége megfelelő műszaki ismeretekkel is rendelkező biztonsági megbízottat köteles kijelölni, aki munkavédelmi ismeretekből tett vizsga után a tsz-en belüli balesetelhárítási és ellenőrzési feladatokat köteles ellátni. fi járási tanácsok mezőgazdasági osztályai felügyeleti tevékenységet látnak el a termelőszövetkezetek balesetvédelmi munkája felett. Ennek során segítik és ellenőrzik a balesetelhárítási intézkedések hatékonyságát, s ha hiányosságot észlelnek, felhívják az érdekelt termelő- szövetkezet vezetőségét ezek megszüntetésére. A termelő- szövetkezetek a járási munkavédelmi felügyelők felhívására a megadott határidőre intézkedni kötelesek. Azokról a balesetekről, amelyek egy napot meghaladó munkaképtelenséget okoztak, megfelelő nyilvántartást, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a baleset halált okozott, vagy háromnál több személy sérülését okozta, a termelőszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, és értesíti a.járási rendőrkapitányságot, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályát, és a Szakszervezetek Megyei Tanácsát. Üdülésre, kirándulásra ne felejtsen vásárolni boltjainkban külföldi szardíniát, olajos halat! — Kóstolja meg, mindig ezt veszi. PÉCSI ÉLELMISZERKERESKEDELMI VÄLLALAT (—) A kormány határozata szigorúan megszabja a munka- védelmi felügyelők jogkörét, amikor kimondja, hogy a termelőszövetkezetek valamilyen balesettel fenyegető hiányosságot a járási munkavédelmi felügyelő felhívására a kitűzött időre nem szüntet meg, a járási tanács mezőgazdasági osztálya a kérdéses gépnek, illetve üzemrésznek működését a baleseti veszély elhárítási munkálatok befejezéséig leállíthatja. A jogszabály azt is kimondja, hogy ha a termelő- szövetkezet elnöke, vagy a beosztásánál fogva intézkedésre jogosult tagja a járási tanács mezőgazdasági osztálya által kiadott jogerős balesetelhárítási határozatát nem hajtja végre, — amennyiben cselekménye, vagy mulasztása bűntettet nem képez, szabálysértést követ el. A kormányhatározat megjelenése óta a tanácsi szervek és a termelőszövetkezetek több hasznos intézkedést tettek a határozat végrehajtására. Az intézkedések eredményeként a balesetek száma megtorpant: Meg kell azonban állapítani, — amint a szakszervezeti szervek, az ügyészi szervek, valamint a járási népi ellenőrzési bizottsági ellenőrzések utalnak is erre, — hogy az eddig megtett intézkedések — minden hasznosságuk mellett is — még csali kezdeti eredményeket biztosítottak. Több termelőszövetkezetnél még ma is csak formálisan tettek eleget a balesetelhárítási intézkedéseknek. A biztonsági megbízottak egy része műszaki képzettséggel nem rendelkezik, tehát hatékony intézkedéseket, tanácsadást nem is lehet tőlük egy ideig elvárni. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges mentőládák felszerelése töDb termelőszövetkezetnél hiányos. A bekövetkezett balesetek nyilvántartása, a balesetet előidéző okainak feltárása, a baleseteket szenvedett személyekről szóló jelentések megtétele sok helyen nem megfelelő. A tapasztalatok arra mutatnak hogy a bekövetkezett balesetekért a felelősség kétoldalú. A baleseti oktatás elmaradásából illetve a hiányos, felületes oktatásból származó balesetekért, vagy védőberendezések késedelmes elkészítéséből bekövetkezett balesetekért a gazdasági vezetőket terheli a felelősség. Az óvórendszabályok tudatos megszegése esetén, amire általában ittasság, fegyelmezetlenség, virtuskodás és a veszély lehetőségének lebecsülése következtében került sor, a balesetek elkövetője a felelős. Megfelelő oktató és nevelőmunkával azonban az ilyen személyi hibákból adódó balesetek számát csökkenteni lehet. Mindebből az következik, hogy a balesetelhárítással sokkal következetesebben kell foglalkozni, és ez nem kizárólag a szak- szervezet és a munkavédelmi felelősök feladata, hanem valamennyi társadalmi szervvé, a társadalom minden tagjáé: Mivel a termel őszövetkeze- toánkben különösen hiányos és megalapozatlan még a munka- védelem, itt különösen a járási tanácsok és a patronáló üzemek segíthetnek sokat. Az aratás és betakarítás idényének közepén tartunk, amikor az aratógépeken, kombájnokon és cséplőkön kívül csaknem valamennyi traktor és erőgép dolgozik. Ezekben a hetekben kell különös figyelmet fordítani a vezetők és dolgozók felelősség-tudatának emelésére, és arra, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában is minél kevesebb üzemi baleset fordulhasson elő. Dr. Lévai Tibor megyei főügyész r « t
