Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
I 19*1. JÚLIUS 19. NAPLÓ 5 Védjük meg a terményt a tűztél igen sok szabálytalanságot tárt fel a megyei tűzvédelmi bizottság ellenőrzése Az aratás és cséplés idején különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a már megtermett termények eljussanak rendeltetési helyükre. Különösen a termények tűzvédelme az, amj egyik legfontosabb feladat. S éppen ezen a területen korántsem mondható kielégítőnek a helyzet. Csak ebben a hónapban eddig 13 termény- tűzesetet jelentettek. Ez a szám nagy, különösen akkor, ha olyan tűzesetek is „tarkítják,, a statisztikát, mint a lo- vászhetónyi, ahol a hanyagságnak emberélet is áldozatul esett. A megyei tűzvédelmi bizottság a tűzvédelmi szabályok legszigorúbb betartásáért július 17-én ellenőrzést tartott, Hz ellenőrzésen a megyei pártbizottság, a megyei tanács illetékes osztályainak képviselői, a megyei tűzrendészet! parancsnokság, a megyei rendőrfőkapitányság, az állami gazdaságok igazgatóságának és a gépállomások igazgatóságának képviselői vettek részt és tegnap a megyei tanácson összegezték tapasztalataikat. Az ellenőrzés sok hibát tapasztalt Gerényesen példáu ízzófejes traktorral szalma húzattak — nem okultak a lo- vászhetényi példából, — amelyet pedig lapunkban is olvas hattak, — szerencsére baj nem történt. A tanácsok általában jól foglalkoztak a tűzvédelemmel, de akadtak olyan községek is, mint például Oroszló ahol jegyzőkönyvben voltak kénytelenek megállapítani hogy a termények tűzvédel mére az önkéntes tűzoltóegye sülte tét nem készítették fel kel lóén, nincs feljegyzés a terű leti felelősi szolgálatról, a fo gatszolgálatot sem szervezték meg és még néhány „apróság" ami egy esetleges tűzeset kö vetkeztében ugyancsak alaposan megbosszulhatja magát. A bizottság sok esetben tapasztalta, hogy különösen a termelőszövetkezeti erőgépeket tűzrendészet! szempontból nem vizsgálták felül. Az erőgépek kezelői sem tartják be számos esetben a szabályokat. Volt olyan tapasztalat is, hogy tarlóhántáskor meggyújtják a szalmát, nem gondolva arra, hogy a szél a még keresztekben álló gabonára fújhatja a szikrát. Pedig a szabályok világosan rögzítik: amig a határban lábon vagy keresztben álló gabona van, csak a legszigorúbb előírásoknak megfelelő körülmények között szabad a határban tüzet gyújtani. De nemcsak az erőgépeit körül van hiba; A kombájnok kézi oltókészülékei sem megfelelően gondozottak számos helyen. Nem egy kombájnnál tapasztalták, hogy az oltókészülék bontott. A kérdésre, hogy miért, a válaszok legtöbb je: mert használták. Ez rendben van. De amikor a tűz keletkezésének okát vizsgálták, kiderült; azért használták, mert például a kombájnon úgy hegesztettek, hogy a hegesztés környékét nem tisztították meg, s az olajos szalma tüzet fogott! A sásdi, a pécsváradi és még számos járásban a tapasztalat szerint sok erőgépnek nincs tűzrendészetj ellenőrző könyvecskéje. S ha van, ebbe az illetékes szervek — a megyei tűzrendészeü parancsnokság kivételével — ellenőrzésüket nem jegyzik be. Nincs mindenütt rendben az üzemanyagnak a tárolása sem, de nem egy helyen, — mint például Szászváron is tapasztalták, — számosán felelőtlenül cigaret- tázgatnak is olyan helyen, ahol azt a szabályok tiltják. A tapasztalatok közé tartozik többek között, hogy mint például Bissén — a tsz majorjában, sehol egy vizeshordó, egy tűzcsapó, vagy az oltáshoz szükséges homok, amelyek pedig szinte a legelemibb tűzvédelmi követelmények. A megyei tűzvédellmi bizottság határozatot hozott, hogy a tűzrendészeti hatóság ellenőrzéseinek a számát növeli, valamennyi erőgépet tűzvédelmi szempontból ellenőrzik. A járási tűzvédelmi bizottságok tartsák meg rendszeresen, de legalább 3 hetenként értekezleteiket, s ezeket minden esetben komplex ellenőrzések előzzék meg. Az állami gazdaságok igazgatói, tsz-ek elnökei a legsürgősebben vizsgálják meg, meg- tettek-e minden szükséges tűzvédelmi intézkedést, hogy a terményeket veszteség nélkül rendben betakaríthassák. A leglelkiismeretesebb munka szükséges. Az ország kényé réről van szó! Éjféltől hajnalig Elcsendesedett, elpihent a város. csak a szórakozóhelyek körül látni még néhány embert, de ők is már hazafelé készülődnek. Hirtelen eltompul a közvilágítás — éjfél van. Ez adta az ötletet, hogy éjszakai kőrútunkat talán ott kezdjük, ahol a közvilágítást szabályozzák. a vásártéri új áramelosztónál. * Az áramelosztó hatalmas vezérlöfalán a városi közvilágítás 4300 villanyégőjét. 650 fénycsövét mindössze hat kapcsoló képviseli. Az egész város ugyanis három részre van osztva. Egy-egy részhez két kapcsoló tartozik, s ha az egyiket lecsapják, a városrész mindenegyes lámpájában az egyik égő elalszik.. Ma Lakner István és Major József az ügyeletes, ők gondoskodnak arról, hogy éjszaka zavartalan legyen az áramszolgáltatás. — Hol fogyasztanak legtöbb áramot a várceban? — Tegnap a bőrgyár vitt leg többet, pontosabban 9240 kilowattórát. A lakosság közül az Ágoston tériek és a Széchenyi tér környéke fogyaszt legtöbbet. — Mi történik akkor, ha éjszaka valamilyen zavar támad. — Szerencsére ez egyre ritkább. A múlt hónapban azonban a nagy esőzések alatt Igen sok ba j volt a villámcsapásokkal és bizonv sokszor verte fel a vészcsengő az éjszakát a kapcsolótelepen. Ilyenkor telefonálunk a lakásukon ügyeleA három nyelvű falu tanácselnöke Gombászati (anfolyan indul A megye gombatenyésztése- Xiek fellendítésére indított akciót a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának mezőgazdasági osztálya. Előzetes kutatások eredményeképpen ugyanis azt állapították meg, hogy Baranyában sok a kihasználatlan, nagyméretű pince. Ezeket kiválóan lehetne hasznosítani gombatenyésztésre. Ezért a baranyai MÉSZÖV két irányban szervezi a gom- bászatot. A pincével rendelkező városi dolgozók szakcsoportot ala kíthatnak. Ez esetben a beszer Kosi és értékesítési feladatokat jórészt közösen végezhetik. A gomba átvételekor még felárat is kapnak. Ennek a mellékfoglalkozásnak a jövedelmezőségét mutatja, hogy egy kilogramm gomba előállítási költsége 15—16 forint, míg a felvásárlási ára 25—harminc forint. Korlátlan eladási lehetőségét biztosítja az a tény, hogy a gomba bizonyos mértékig segít á húsellátásban. A gombászat nagyobb része azonban a termelőszövetkezetek feladata lesz. Különösen olyan községekben érdemes vele foglalkozni, ahol sok az öreg termelőszövetkezeti tag. A trágyakezélésen és a pincébe szállításon kívül ugyanis minden más gombászati munkát öregek, vagy nők is kóny- nyen elvégezhetnek. A MÉSZÖV abban is segít, hogy* szakképzett gombászok álljanak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A Budapesti Gombatenyésztő Vállalathoz egyhónapos tanfolyamra mehet bármely termelőszövetkezet tagja. Itt kedvezményes ellátásban részesül és a gomba- tenvésztésd munkafolyamatokat elméletben is és gyakorlatban is etaajátíthatjsi Kicsiny pont a térképen Pécsudvard. Légvonalban mérve alig hét kilométer választja el Pécstől, a nagyárpá- di erdőn túl kezdődik a határa. Valamikor csak Udvard volt a község neve, de mivel Mohács környékén is van egy hasonló hangzású falu, élé- ragasztották a Pécs nevet. A 731 ember lakta község három nyelvet beszél: 80 százaléka a horvátot, 15 százaléka a magyart, 5 százaléka pedig a németet. A tanácselnök délszláv nemzetiségű. A 37 éves Blaskovics Mihálynak — a községi tanács elnökének — nehéz ifjúsága volt. Édesapja megrokkant az első világháborúban, s kis- bíróskodással meg mezőőrködéssel kereste a kenyerét. Abból tartotta el négy gyerekét, így a kis Miska már suttyó korában megismerte az ínséget, s alig érte el a 13. évét, már Sztanics Márknál, a falu gazdag kulákjánál kellett szolgálnia. Voltak álmai is, mint sok szegény gyereknek abban az időben. Szeretett volna magasabb iskolákba járni. Ám hiába volt jó tanuló, a szegény ember álmait elsodorta a kapitalista élet árja. Miska is megmaradt annak, aki volt, csak annyit változott az élete, hogy váltókezelő lett a pécsi kisállomáson. Innen, a sínek mellől hívta el a falu 1952-ben tanácselnökének. Azóta ebben a posztban szolgál, s — gondolom — most már szabadon kifejtheti képességeit, hiszen nem lehet könnyű olyan faluban községvezetőnek lenni, ahol három! nyelvet beszól a nép. így képzeltem, ám Blaskovics elvtárs tagadóan rázta a fejét. Azt mondta, nem sokkal nehezebb, mint másutt, hiszen náluk sohasem voltak nemzetiségi villongások. A hitleri időkben ugyan elérte őket a nácizmus szele, de a falu talp- raállt, s elejét vette egy németbarát tanító letelepedésének. Azóta csend van a községben. Ehhez Blaskovics elvtárs is hozzájárult. A falu vezetői élnek azokkal a lehetőségekkel, amit a lenini nemzetiségi politika biztosít számukra. Szinte ideális viszony alakult ki a három nyelvű nép között. .Senki semmi hátrányt nem érez amiatt, hogy más nyelven beszél. Mind a három ajkú nemzetiség képviselői megtalálhatók a tanácstagok között. A többség a horvátoké. A dobolásnál horvátul beszél a hivatalsegéd, a tanácsüléseken magyarul folyik a, szó. A termelőszövetkezetnek Zlatni Kiás a neve. Aranykalászt jelent magyarul. Elnöke a délszláv Orsolics Péter, tagja az egész falu. Remekül megértik egymást, amit bizonyít az a tény is, hogy nagyon sokat építkeznek. Tavasz óta 250 férőhelyes sertés- hizlaldát emelt, s bővizű kutat mélyített a közös összefogás. Ez csak a kezdet: 50 férőhelyes nővéndőkmarha-istálló és 2x200 férőhelyes sertésfiazta- tó építése szerepel a legközelebbi tervben. Blaskovics elvtárs felesége is tsz-tag, s ő maga is a szövetkezetben tölti ideje javát. A kasza nyelét is megfogja időnként. Mint pénteken délután is. Csúnya, széldöntögette árpatáblját vállaltak ed a falu vezetői,i a legnehezebb öt holdat az ,'aratni való közül. Estére végeztek vele. Pécsudvardnak híres délszláv 'kultűrcsoportja van. Sok falut megörvendeztettek már szép táncaikkal, jeleneteikkel. Mondanunk sem kellene tán: a tanácselnök is szerepel a színjátszók között. Rendszerint öregembert alakít, a legutóbbi jelenetben például ő vjolt az éjjeliőr, aki boldog újévet kívánt mindenkinek ... Még a báloknál is vigyáz- rnak, ott is meg kell lennie az I egyenlőségnek. Ezért minden évben három nagy bált tartanak a faluban. Karácsonykor délszláv tambura szól a szép kultűrházban, szilveszterkor magyar zenekar húzza a talpalávalót, február első szombat estéjén pedig német fúvósok. Természetesen az egész falu ott van és vigad minden bálon. Leomlanak a régi gátak falai. A délszláv utca, meg a német utca lakossága hovatovább úgy összekeveredik, hogy maholnap csak a név őrzi annak az emlékét, hogy mindegyikben más ajkú nép lakott. Gyakoriak a vegyesházasságok. A legutóbb egy pécsudvardi délszláv leány egy nagyárpádi német fiúhoz ment feleségül. Két zenekar, a horvát meg a német fúvós muzsikált a háromszáz főnyi vendégseregnek... Természetesen előfordul a másik variáció is: Blaskovics elvtárs húgának magyar a férje, az öcs- cse pedig magyar nőtt vett el feleségül... Ezt már búcsúzóképp mondta az elnök elvtárs, mert sietnie kellett. A járási tanács községfejlesztési állandó bizottságának ülésére igyekezett, mert annak is tagja, ott is van munkája, hiszen nem kevesebb: tizenkét falu községfejlesztéséért felel. Elköszönt hát, s gondolatban már azon töprengett, hogyan építse fel az ülésen elmondandó beszámolóját M. L. tét tartó villanyszerelőkhöz s a szerelők megfeszítve dolgoznak a hiba kijavításán. * Körulunií következő állomása a Sütőipari Valiatát 2-es számú telepe a Baiokanv Üget mellett. A pékség udvarában szállítóautók szunyókálnak. — Bent az üzemben pedig javában pezseg az élet. A hosszú- nyelű lapátok gyors egymásutánban rakják a kemencékbe a kiformázott tésztát, A másik kemencéből pedig ropogósra sült. 2 kilogrammos kenyereket buktat ki a pékmester. — Már több mint felét megsütöttük a mai adagnak — tájékoztat Milkovics Sándor üzemvezető — de a hajnal már nincs messze s addig összesen 72 mázsa kenyérnek kell a rekeszekben lenni; A Tejipari Vállalat Rákóczi úti központjában fejtik a tejet. Húsz másodpercenként telik meg egy 25 1-es kanna az emeleti nagy tárolókból, amelyek kisebb fürdőmedencének is be- illenének. Külön medencében van a csecsemő, szabad és a minőségi, illetve palackozott tej. amelynek jó része már lefejtve a hűtőházban várja a szállítást. A tej pasztőrözését és osztályozását már délelőtt elvégezték, ilyenkor éjjel csak a szállítás és kannatöltés folyik. Szaporán halad a munka, hisz éjféltől reggel 8-ig 850 kannát kell megtölteni, szombatonként pedig 1200-at. Az utcáról dübörgés hallatszik és hamarosan jelentkezik szolgálattételre az első gépkocsivezető és két kísérője, ök hárman az egyik 4000 literes új tankautóval indulnak útnak. 100 kilométert fognak kocsijukkal bejárni, ezalatt 12 faluban gyűjtik össze az esti fejést. Minden egyes tankolásnál mintát vesznek, melyet laboratóriumban vizsgálnak meg. így ellenőrzik a tej minőségét. A begyűjtött tej terRendVívüü RISZ-gvQ!és Palacson Rendkívüli KISZ-gyűllés volt szombaton a patacsi művelődési teremben. A gyűlésen részt vett a helybeli termelőszövetkezet el- nök$, Vörös Nándor és Pápa József brigádvezető. Egyetlen napirendi pont volt: segíteni a termelőszövetkezetnek az aratásban. A szavazás egyhangú volt: vasárnap mindenki aratni megy. Bár a KlSZ-szervezet tagjai közül legtöbben üzemi dolgozók, hajnali fél 4 óraikor seniki sem hiányzott. Mindenki ott volt a búzatábláknál és dolgoztak egész délutánig. Máté József wsmmnffy&cio mészetesen reggel már Pécsen van és kezdik a következő napi előkészítést. Ezalatt az itt maradottak sem tétlenkednek és a helyi fuvarozók is javában szállítják a tejet az üzletekbe. — Akadnak-e tolvajok, akik az őrizetlen tejszállítmányokat meglopják az üzlet előtt? — Már nemigen — mondja Halmos Lőrinc művezető, — habár volt egv két „szarka” a palackozás bevezetése után, ám a rendőrség gyors közbelépése' megakadályozta elszaporodásukat s ma már csak elvétve fordul elő. hogy hiányzik az áruból. * A Bajcsy Zsilinszky úti mek telep szűk irodájában Vass Mihály gépkocsielőadót veszik körül a sofőrök. — Hogy merre mennek a gépkocsik? — tűnődik a kérdésemen a gépkocsiirányító. — Nagyon sokfelé. Ott van például a 92-es — ujjával a raktár előtt álló YA 61—92-es rendszámú Csepelre mutat — avval például Garami István indul Kiskőrösre, a konzervgyárnak meggyet szállít. Lépésben gördül a kapualjon az YA 61—57-es rendszámú gépkocsi. A volán mögül mosolygós nő köszön be a kis szobába, amint elhalad előttünk. — ő az egyetlen nő városunkban, aki tehergépkocsijogosítvánnyal rendelkezik — mutatja be Erdélyi Máriát. Pár perc múlva már szemben állok a sofőrrel. — Mennyit kocsizik naponta? — Ez különböző — felel elgondolkozva. — Ha csak a megyében járok, akkor 300 kilométer körül, ám ha messze vagyok irányítva, sokszor 700 —800 kilométert is vezetek. Most teszem le éppen a kocsit, már három napja úton voltam. < — Hol pihent, mikor aludt? — Ó kérem ez nagyon egyszerű — feleli mosolyogva — utam során nyolcszor cserélődött az áru kocsimon, s ez alatt 3—4 órát mindig eltart- tott a rakodás ilyenkor nagyon kényelmes ám a sofőr- ülés. * Aíiopy kilépek a kaPun éppen előttem „húz el” egy furcsa jármű, rendszáma UA 15—57. Harminckét évig rótta egymagában utcáinkat az utca seprőgép és csak most két éve kapott egy társat s így ma már ketten söpörnek éjjelente. Fuczur János a gép vezetője nem régóta dolgozik ezzel a géppel, de máris szereti nyugodt cammogását; —- Mennyit söpör egy éjjel? — Ha csak az utcák hosszát számítanánk, akkor 30 km-t, ám minden utcának két oldala van s igy mind a kettőt végig kell söpörnöm, sőt a szélesebb utcákat, mint például a Szabadság út, négyszer is végig söpröm s igy egy éjjel 65—70 kilométert söprök. Tarjáni Sán dór. aki a társam, az UlA 07—32-es számú söprővel jár a város másik részében, szintén ennyit söpör, vagyis együtt véve 140 kilométert söprűnk egy-egy éjszaka. Ha ezt mind kézierővel söpörnék, akkor 160 ember 8 órai munkájára lenne szükség. A kukák, amelyek naponta 240 köbméter szemetet szállítanak el, még a kocsiszínben vannak. Az öntöző autók azon ban dolgoznak, mossák az utcákat. s az éjszakai munka után még rájuk vár egyenként ötven kilométer út öntözése is. mely alatt a négy kocsi 240 köbméter vizet permetez a város utcáira. * Lassanhafnalodnikezd, ébredezik a város, S a pékmesterek talán most törlik meg a jól végzett munka után a homlokukat, Lakner István egy karmozdulatára kialszik egv városrészben a villany, Garami István is messze jár már Pécstől, a Tejipari Vállalattól egyre sűrűbben indulnak szállítmányok az üzletek felé, az utcákon élénkül a forgalom, új munkáshétköznap köszöntött a városra, , Nagy Géza * \ i
