Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

9 NAPLÓ 1961. JÚLIUS 19. Aratótokat szervez a MÉSZÖV Tegnap összesítették a Szö­vetkezetek Baranya megyei Központjának vendéglátóipari osztályán a nyári idénymun­kák alatti árusítások forgalmi jelentéseit. összesen 50 400 kilogramm fagylaltot adtak el, ebből 30 000 kilogrammot a cukrászdákban húsz és félezer kilogrammot pedig a mozgó­árusok kint a határban. így a megye földművesszövetkezeti cukrászipara 189 százalékos forgalmat ért el a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A mecseknádasdi földműves­szövetkezeti bambi-üzem 80 ezer, a mágocsi pedig 48 ezer üveg hűsítőitalt adott el az aratás alatt. A vendéglátóipari osztály: már most szervezi az aratóbá­lokat. A földművesszövetkezeti, igazgatósági elnököknek az at feladata, hogy tárgyaljanak ez$ ügyben a termelőszövetkezetek; vezetőivel és mérjék fel az igéi, nyékét, hogy lehetőleg min­den tsz-nél legyen hangulatos^ aratóbál. Sok értekezletet tartunk mostanában. Előfordul, hogy ugyanazt a témát agyanazok- kal az elvtársakkal, csak más­más szervezeti keretekben egy más után többször is megtár­gyaljuk egy-egy értekezleten. A párt- és tömegszervezetek vezetői felismerték, hogy ke­vesebb értekezlettel is meg le­het oldani a feladatokat és csökkentették a megbeszélések, tárgyalások számát. Termelést segítő megbeszélésekre szük­ség van, meg is kell tartani azokat, de munkaidő alatt ezek számát is lehet csökken­teni. A szocialista munkamozgal­makra, versenyekre és újítá­sokra való mozgósításarak más eszközei is vannak. A Pécsi Bőrgyár régebben is híres volt arról, hogy udvarán Ízléses tablók, ábráik, fényké­pek, ügyesen elhelyezett szö­vegek hívták fel a dolgozók figyelmét egy-egy fontos üze­mi, termelési, újítási problé­mára. Most, hogy a legújabb Küzdelem a „morbus hungarkus“ ellen Magyar népbetegség — így emlegették régen külföldöt! a fertőző gümőkóros megbetege­dést. A munkanélküliség# a nép nyomora, az embertelen jlakásviszonyok egymás után szedték áldozataikat, szülték a tborés betegeket. Aki megkap­ta, örökre elveszett ember volt. A biztosított .dolgozók meghatározott ideig táppénzt kaptak, majd ennek; lejárta után senki nem törődött meg­élhetésükkel. A munkanélkü­liek. a falusi dolgozók egyál­talában nem részesül tek még kis ideig sem a társadalom se­gítségében. A drága gyógysze­rek. a kórházak és szanatóriu­mok nem a szegény dolgozók­nak nyújtottak gyógyulást. A felszabadulás* után a múlt nyomorúságos örökségeit át­véve kezdődött meg harcunk a gümőkór elen. Küzdelem azért, hogy megszűnjön a fertőzés, amelyet a régi betegek terjesz­tettek családjuk köbében, fel­számoljuk az egészségtelen kör nyezetet, a rendszertelen és felelőtlen életmódot, amely még ma is a tbc-ésJ megbete­gedésekhez vezethet; Ma már törvények rendele­tek, egészségügyi intézmények védelmezik a dolgozóinkat a gyilkos kór ellen, biztosítják a fertőzés megelőzését és gyó­gyítását. A rendszeres szűrő- vizsgálatok bevezetése, a kö­telező BCG védőoltások alkal­mazása. az életkörülmények, lakásviszonyok, a táplálkozás tömeges megjavulása a tbc el­leni küzdelmünk hathatós esz­közeivé váltak. A drága gyógy szerek, a kórházi kezelés, a szanatóriumok a dolgozók gyó­gyulásának szolgálatában áll­nak. Míg 1938-ban országosan ezer lakosra 1,20 gümőkóros haláleset jutott, addig húsz­évvel később 1958-ban a tü- dőbai elleni küzdelem ered­ményeként ez az arányszám 0.29-re csökkent. Megyénkben 1951 és 1958 között több mint felére csökkent a gümőkórban elhalálozottak száma. Sajnos még ma is vannak olyanok, akik tbc-és megbete­gedés miatt hosszú időre orvo­si kezelésre szorulnak, képte­lenek családjuk eltartására. Ezek az emberek a múltban magukra maradtak. Államunk ma már nem hagyja őket egye dűl nehéz napjaikban. Azon túl. hogy lehetőséget biztosít gyógyulásukra ez évben egy új rendelkezés lépett életbe a táppénzen túli rendszeres és rendkívüli segélyek kiutalására a tbc-és betegek, részére. Se­gélyben részesülhet minden erre rászoruló tbc-és beteg, aki SZTK-biztosított vagy tsz- tag. Márciustól kezdve me­gyénkben elsőízben 120 ezer forintot fizettek ki e rendelet alapján több mint 200 munka- képtelen tbcTÓs betegpek se­gély formájában. A segély ősz szegét a szociális körülmények alapján, a gyermekek számát figyelembe véve határozták meg. Az SZTK megyei segélyezési bizottsága lelkiismeretesen végzi a munkáját. Minden kér vényt a helyszínen kivizsgál­nak és csak azután hoznak döntést. Ha a körülmények megkívánják, akkor természet beni élelmiszersegélyt utal­nak ki. ezáltal is biztosítják, ho^y valóban a család hely­zetén segítsenek. A tbc elleni küzdelemben a gyógyítás mellett az anyagi támogatás is fontos része a megbetegedések csökkentésé­nek, az egészség helyreállítá­sának. Az új rendelet alapján a jövőben is lehetőség nyílik arra, hogy segítséget, támoga­tást adjanak a rászorulóknak, hogy minél előbb meggyógyul­va társadalmunk egészséges építő munkásai legyenek, ma­guk és családjuk örömére, a közösség hasznára. M. E. ilyen szemléltető adattal és képpel telt tábláikat néztük, megállapíthattuk, hogy az üzem méltó régi jó híréhez. A szemléltető agitációnak nagy fontosságot tulajdonítanak a bőrgyáriak. Az MSZMP hiradója című nagyméretű, üvegezett, három részre osztott táblán a pártok- tatás befejezéséről és az új pártoktatási év előkészítéséről olvasható egy cikk. Van egy beszámoló a kulitúrmunkáról, egy a művészeti csoportokról Külpolitikai „rovata” is van ennek a nagy táblának, ame­lyen a berlini kérdésről és a gyarmatosítók alkonyáról ol­vashatnak az érdeklődők érde­kes tudósításokat. Mellette egy szép, nagy, tég­lalapalakú üvegtábla áll. Ezen a vörös üvegtáblán a szocialista brigádokat köszöntik dolgozó­társaik és felsorolják a súly­készáru-rak tár női brigádjá­nak minden tagját név szerint. Előrébb, a kapubejárathoz nem messze áll a szakszerve­zeti bizottság híradója. Ezen jogi tanácsadás található a kü- löné’ési pótdíjról, a katonai szolgálatra bevonult dolgozó hozzátartozójának ellátásáról, leszerelés utáni munkába állí­tásáról. Ezzel a tájékoztatással megkönnyíti a gyár dolgozói­nak a munkajogi kérdésekben való eligazodást, serkenti a szakszervezeti mozgalmi élet­re azokat, akik ezt elhanya­golják, — még a funkcioná­riusokat is. Env nrésik Ízléses, rajzokkal díszített táblának ez a címe: „A munkaverseny n szocializ­mus építésének kommunista módszere”. Ezen a szocialista brigád- mozgatom helyzetét mutatja be egy táblázat és a számokat fényképekkel is kiegészítette a szerkesztő bizottság. Rövi­den közük, hogyan érte el a krómosi Petőfi KISZ faragó- brigád, a Táncsics KISZ fara­gó-brigád és az apróbőr mesze sí húsoló-brigád a szocialista brigád címet, később pedig hozzá az oklevelet is. (Beljebb az udvaron egy nagy, pirosra festett üvegtáblán, külön is felsorolták a brigádtagok ne­vét lelkesítő például a többiek­nek). A Munkaverseny híradón a brigádtagok munkamódszereit olvashatjuk és legújabb célki­tűzéseikről kapunk tájékozta­tást. Az ilyen módon megoldott szemléltető agitáció eredmé­nyessége nem lehet vitás. Az ilyen faliújságokon, híradókon, fényképekkel színesített táb­lákon elhelyezett felhívások, tájékoztatók és hírek sokszor többet érnek, mint sok-sok hosszú értekezlet, amelyeken ugyanezeket mondanák el. Amit ábrákkal tarkítva, szá­mokkal és képekkel alátá­masztva látnak az emberek, jobban meg is jegyzik, mint­ha csak szóban közlik velük. Emellett természetesen sok fajta, más típusú, hasznos felvilágosító és mozgósító agitációs lehetőség van az üze­mekben. Komlón például, a Kossuth-akna bányaüzemének főépületében ugyanilyen szem­léltető agitációt lehet látni, mint a bőrgyárban, s emellett kiadják még — egy társadal­mi szerkesztő bizottság szer­kesztésében — a Kossuth Hír­adó című üzemi lapot is, amely havonta jelenik meg. Ebben a pártvezetőség, az üzemvezetőség, a KISZ és a szakszervezet híreit adják köz­re, bírálják a hanyagságokat és megdicsérik a legjobb ered­ményt elért munkacsapatokat, brigádokat. A KISZ-bizalmiak és szakszervezeti bizalmiak is írnak ebbe a lapba, a szocia­lista brigádmozgalom eredmé­nyeit is közlik. Lehet a pártpolitikai mun­ka szolgálatába állítani ezt a formát a mezőgazdaságban is. A sellyei járási pártbizottság például TÜSKE címmel ad ki rendszeresen sokszorosított röplapot, amelyen a mezőgaz­dasági tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok munkájáról számol be. A szemlélteti sqjfáció és az írásos propaganda — ilyen módon eljut szinte kivé­tel nélkül minden dolgozóhoz, hatását és eredményességét pedig, ha nem is azonnal, de mégis le lehet mérni mind a termelésben, mind pedig a munkafegyelemben és a szer­vezettségben. Gyevi Károly Az egész világon, így nálunk is egyre több a közlekedési bal­eset. Hosszú cikkekben, grafi­konokkal, számokká illusztrál­va mutatják be mindenütt: ennyi meg ennyi ember esett áldozatul, ennyi lett a sérült. A legtöbb halálos áldozat a gyalogosok kö­zül kerül ki. Ma már mindenütt beszédtéma a közlekedés. Ha karambolról olvasnak az emberek, mindjárt megtárgyalják, ki követte el a hibát, hogyan lehetett volna el­kerülni a bajt. A napokban mi is erről beszélgettünk egy -égi ismerősömmel, aki vasipari munkás, úgy jár vonattal évek óta Pécsre. Ha valahol, hát a vonaton mindenről szó esik. — Tudja mit mondok én — kezdte —, meg lehetne előzni a baleseteket. Ha nem is mind, de a többségét igen. Oktatni kellene az embereket. Miért ne lehetne például falun a téli es­téket többek között arra is fel­használni, hogy megtanítsuk he­lyesen közlekedni az embereket. Ha megtennénk, akkor kevesebb- szer kellene fütyülnie a rendőr­nek és kevesebb lenne a baleset is, mert mindenki tudna: mikor, mit szabad tennie. Ez lenne az egyik, amit én gondolok. A már — BÁRBAN az elmúlt va­sárnap délelőttjén mintegy 30 KISZ-fiatal aratott társa­dalmi munkában a tsz gabo­natábláin. A fiatalok elhatá­rozták, hogy a cséplésből is derekasan kiveszik a részü­ket. — TERVEN FELÜL 100 sertést állított be hizlalásra a bólyi Kossuth Termelőszö­vetkezet. — A PISKŐ1 termelőszö­vetkezetben elkészült egy 20 férőhelyes sertésfiaztató, a drávasztárai tsz-ben pedig egy 100 férőhelyes sertéshiz­lalda. Mindkét létesítmény 130 ezer forintos költséggel épült. — BEZEDEK a takarékos- sági mozgalom keretében el­érte a „Takarékos község” címet. A községben 220 taka­rékbetétkönyv-tulajdonos van, és a betétek összege 630 ezer forint. — RENDSZERESEN szállít zöldárut a MÉK-nek a dráva sztárai termelőszövetkezet. Ez idáig 80 ezer forint értékű árut szállítottak a kertészet­ből. (37.) És most ismét felbuggyant benne az eldöntetlen kérdés: miért is jött vissza. Miért hagyta el otthoni életét, amely biztos gazdagsággal, nyugodt polgári örömökkel kecsegte­tett? Csak azért, amiért a gyilkos is visszatér a tett szín­helyére: gyönyörködésből vagy csak merő kíváncsiságból? Nem érezte magát egyértel­műen bűnösnek, tettét maga előtt igazolni tudta: katona volt! A kalandvágy hajtotta, ami annak idején a katonai szolgálatra is vitte? Ezt sem fogadhatta el. mert hiszen a megnyugvás utáni vágy volt az egyik, amiért leszerelt! Az ígérete Harrynak? Valamilyen bizonytalan kötelessógtudat? Az élet értelmének keresése? Bizonytalanságot érzett erre is magában. Nem hitt az ilyen lelki maiasztok közvetlen ha­tásában. az ember cselekede­teire. Végül is összegabalyod­tak gondolatai, mint a csomó­ba húzott madzag. De egyetlen tudat szilárdan gyökeret vert lelkében, még ha nem is akart tudomást venni róla; bizony­talanság uralkodik benne, s már nem olyan őszinte önma­gához, mint azelőtt, Tetteinek igaza zavart magyarázkodásra készteti önmaga előtt Áldozásra csöngettek. Ez is­mét visszazökkentette gondo­lataiból a való életbe. A mise menete megszakadt, férfiak, de különösen nők és gyerme­kek sereglettek az áldoztató- rácshoz. A templomban most valóban templomi csend vib­rált. S egyszerre, a kórusról felcsendült egy tisztán csilin­gelő női szoprán. Az Ave Ma­riát énekelte. És most egyszer­re valamilyen nagy-nagy meg­nyugvást. boldogságot érzett, mint a súlyos kínokban ver­gődő beteg a morfium első ha­tására. Föl szeretett volna kiáltani örömében, vagy csönd ben zokogni. A misének vége lett A tö­meg kifelé tódult a templom­ból. Ogmor ülve maradt he­lyén, mintha várna valamire. Már teljesen kiürült a temp­lom. amikor fölállt s a kijárat felé ment. Kint aztán beszállt autójába, s beindította a mo­tort. Pillantása önkéntelenül vetődött ä visszapillantó tü­körre. A tükörbe most egy fia­tal lány került, amint egy gyermekcsoporttal kilépett a templom kapuján. Biztos ér­zése támadt, hogy csak ez * lány énekelhette az Ave Ma­riát. Hirtelen nagy sebességgel indított. * Nyári zápor zuhogott a ha­ragosra borult égből. Ogmor- nak halaszthatatlanul sürgős dolga akadt a városban, s bár­mennyire is nem volt kedve, bevágta magát kocsijába, és nekiindult. Az utcákon patakokban folyt a víz. A gidresgödrös út­testen apró tavacskák kelet­keztek. s a levegő tapadósan nedves volt. George nagy sebességgel hajtott végig a kihalt, latya­kos utcákon, amikor a járdán megpillantotta a lányt, az Ave Mariás lányt, kezében cipőjé­vel, kétségbeesetten 6zámít- gatva az úttesten hömpölygő víz mélységét. Fékezett, és ki­tárta a kocsi ajtaját a lány előtt. — Szálljon be — szólt ki a lánynak. A meglepett csuromvi­zesre ázott lány zavartan he­begte: — Köszönöm . i, én el tu­dok ám menni... gyalog is. Ogmor majdnem elnevette magát ezen a gyerekes zava­ron, de komolyságot erőltetett magára. — Ne szerénykedjen! Száll­jon be! A lány nem tudta mit csi­náljon. Végül is beszállt az autóba. Ogmor azonnal nagy sebességgel indított. A lány most végleg elvesz­tette önbizalmát. Kezet akart nyújtani a férfinak, de nem tu­dott, mert kezében még min­dig ott szorongatta latyakos cipőit. Aztán végre nyugalmat erőltetett magára, letette iriny* piciny cipőit, beléjük bújt# megtörölte nedves kezét, s így nyújtotta Ogmomak. — Bocsásson meg. .. Jean­ne Lafarge vagyok — mujtatko zott be, de alig tudta kiprésel­ni az elszorult torkán a han­gokat George is elimotyogta a ma­ga nevét. Aztán elgondolkozz va ismételgette a lányét — Jeanne... Jeanne.:. Jeanne. Szép név. Francia? — kérdezte végiül. — Igen, az édesapám fran­cia volt — válaszolta félénken a lány, de hangjában valami­lyen kis gyermekies öröm buj­kált Hallgattak. S Ogmor est a hallgatást arra használta, hogy félszemével oldalra pillantva, alaposan megnézze a lányt. Vizs gálódásának eredménye meg­lepte: gyönyörűnek találta Jeanne-t. Igen, ebben a lány­ban minden szép együtt volt, amit az európai fehér fajta adhatott, s amit a keleti japán. Icdny-piciny lábai, keskeny alsó lábszárban folytatódtak, majd a hosszú, izmos, elegáns felső lábszár következett, leg­alábbis ahogy a rátapadó, vi­zes szoknya által eltakart for­mákat kivehette. Termete in­kább kicsiny volt, filigrán, de tökéletes formájú: csípője lá­gyan ívelt, s dereka valószinüt- lenül keskeny volt. Két kis melle bakfis szemtelenséggel feszült előre a rátapadó, ned­ves ruha alóL Vállai fiúsán iz­mosak voltak, de a legnőieseb­ben kerekek, mintha körzővel formázták volna. Nyaka vé­kony volt, s tökéletes ívű. Kes­keny arcocskáját hibátlanul csillogó fehér bőr borította. (Folytatása követíteifk.) sik meg a következő lenne. Nyolc-tíz év múlva még több lesz cl közlekedési eszköz, még nagyobb les% a forgalom. He­lyeslem, hogy az iskolákban mindenütt bevezették a politech­nikai oktatást: megismertetik a tanulókkal az ipar, a mezőgaz­daság egytes ágazatait, megsze­rettetik vtelük a munkát. Véle­ményem szerint ez nagyin -jó, nagyon helyes, de tudja, mit kel­lene mégi csinálni: megtanítani a gyerekeket közlekedni. Tan­tárggyá, gyakorlati tantárggyá kellene tenni a közlekedési is­mereteket. És nagyon szigorúan fogni: szigorúan osztályozni, úgy osztályozni, hogy ez az osztály­zat mindenben számítson. Így megtanulnának az emberek már gyerekkorukban helyesen köz­lekedni. És, ha megtanuljak ezt, akkor kevesebb lesz a oaleset. Nézze, én ezt csak iavasionn mert úgy érzem, hogy a poli­technikai oktatásból elcsípett né­hány óra nem veszélyes. Nem veszélyes, mert a helyes közle­kedés megtanulása emberéletek­ben térül meg. Ezt mondta. És én most egyet­értéssel közre adom. Gondolkod­janak el rajta az illetékesek! (SZALAI) — A BELÜGYMINISZTÉ­RIUM Duna Együttese július 25-én este 8 órakor fellép a pécsi szabadtéri színpadon. Az est műsorában: kunsági táncok, Gulyás: Széki muzsi­ka, Sarkantyús tánc, Leány­tánc, Cimbalomszóló, Tánc­komp ozició, Farsang: Vidám táncjáték, Liszt: XIV. ma­gyar rapszódia, Üveges tánc, csárdások, cigánytánc szere­pelnek. Máthé Jolán és Pus­kás Sándor magyar népdalo­kat énekel. — A NÁDOR kávéházban a hét végétől korlátlan meny nyiségben lehet feketét ..ha- zavivésre” is vásárolni. Ter­moszt — betét ellenében — a kávóház kölcsönöz. — TŰZVÉSZ OKOZÁS bűntettének elkövetése miatt nyomozás indult Méhes Fe­renc teklafalusi lakos ellen, mert vigyázatlanságából a galambospusztai erdő egy ré­sze leégett. — TÁRSADALMI munká­ban klubhelyiséget épít a vi- rágosi KISZ-szervezet. — AZ „EGY NAP Mohá­csért” mozgalom keretében a Mohácsi Gépgyár és a bútor­gyár dolgozói társadalmi munkával resztvettek a szi­geti oldalon lévő szabad­strand építésében; — SIKONDÁRA július 20- án különautóbuszt indít a Pécsett nyaralók részére az IBUSZ-iroda. — FÜRDÉS KÖZBEN be­lefulladt a hétesíad határon átfolyó Bükkösdi vízbe július 15-én Horváth József 6 éves kisfiú. — FÉRFI, női és bakfis ballonkabátokat, férfi sport­zakókat, női kosztümöket, férfi és női kord felöltőket készít őszre a Pécsi Állami Áruház konfekció üzeme. — LAKÓ- és középülete­ket, valamint 400 személyes filmszínházat építenek Szi­getváron a Kossuth térre. — MEGKEZDŐDÖTT a paprikaszedés a zádori ter­melőszövetkezet kertészeté­ben. Az első nap kétezret szedtek le. — MEGÉRKEZETT az új egyetemi városrész építésé­nek teljes tervdokumentáció­ja A tervek feldolgozása fo­lyamatban vám. Idő jár ás je len tés Várható időjárás szerda estig: több órás napsütés, kisebb felhő- átvonulások. Néhány helyen futó eső, zivatar. Mérsékelt, hegyenként átmenetileg élénk északnyugali szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 9—13, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán 20—25 fok között. Előrejelzés a Balaton területére szerda regeiig; időnként élénk és iökéses északnyugati szél. Változó mennyiségű felhőzet, valószínűleg eső nélkül A hőmérséklet' nap­nyugtakor 19, hajnalban 13 fok körül 1egg* Tanítsák a helyes közlekedést! Érdekes, színes szemléltető agitáció

Next

/
Thumbnails
Contents