Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

i»M. JŰLITJS *. NÄP1SÖ 5 Ipari munkások nyáron a mezőgazdaságban A munkás-paraszt szövetség lelkesítő példái az aratási munkában Magyaregregyen harmincöt ipari munkás dolgozott a múlt vasárnap a mezőgazdaságban. Szénát kaszáltak. Az aratás­ban is részt vesznek majd ugyanilyen lelkesen és egy akarattal. Vásárosdombón ipari mun­kás KISZ-fiatalok kapálták a a kukoricát és ők is az aratás­ra készülnek. Mecsekrákoson a komlói bányászok feleséges- tői vonultak ki vasárnap a tsz- be, negyvenen, Rétet kaszáltak húszán, a csoport másik húsz tagja pedig kuko­ricát kapált. A mecsekrákosi termelőszövetkezetben már ott található Vukisevics Géza bá­csi, akit a komlói bányászok pártszervezete küldött, hogy az idei nyáron falun végezzen pártmunkát. S miközben a ter­melőszövetkezet tagjaival együtt részt vesz a mezőgazda- sági munkában, a pártszerve­zet politikai felvilágosító mun­káját és a szervezeti élet fel­lendítését is vállalja. A fiata­lok pedig követik a példáját. Jakab Gyula és Gregor Pál, a komlói Kossuth-akna szenes főkörletének kiszistái egyhó­napos szabadságukat töltik el hasznosan a termelőszövetke­zetben. A mecsekrákosi KISZ- szervezet kulturális és politi­kai munkájában vállalnak fel­adatokat Mánián a helybeli bányász­fiatalok a mániái KlSZ-szer- vezetnek segítenek a nyáron és egyúttal a termelőszövetke­zet gabonatábláin is arat­nak, füvet kaszálnak munka­idő után, meg vasárnapokon. A komlói Béta-aknai bányászok is ugyanezt teszik. Tíz főből álló ifjúsági brigádjuk az idő­sebb bányászokkal együtt vo­nul ki munkaidő után szénát kaszálni; Itt van egy csomó példa ar­ra, hogy az ipari munkások nemcsak saját szakmájuk­ban, hanem a mezőgazdaság­ban is tudnak dolgozni, ha sür­get a munka és figyelmeztet a kötelesség' Az öntudat mozgósító ereje A kötelességérzetről van szó. Nem arról, hogy minden ipa­ri munkásnak kötelessége nyá­ron a mezőgazdaságban dol­gozni. Nem is arról, hogy min­den szabad idejét a szántóföl­deken töltse, mert a nehéz ipari munka után a szabad­idő pihenésre és szórakozás­ra való. Az osztályöntudatról sokat cikkezünk, — hol ilyen, hol olyan események kapcsán, hol Nem először járom a kom­lói bányákat Húsz évvel eze­lőtt jónéhányszor leszálltam s azóta többször is, tehát meg­szokhattam volna. Mégis akár­hányszor felveszem az overálit, a bőnsipkát, valami különös iz­galom fog el, amikor a lámpa­kamrában beírják a nevem a lámpa és a zöldmázas menekü­lőkészülék ellenében. Ilyen formán felszerelkedve még a bányászköszönés sem hat olyan sután, mint civilben, vasalt nadrágosan, s iól égik, hogy az aknacsatlósok kutyá­ba sem vesznek, amikor oda- áiiok a kas elé, hogy megvár­jam, amíg betessékelnek az egyik kilökött teli csille helyé­re. Persze könnyű a dolgom, mert kísérőm is van. Dobos Jó­zsef, a komlói III-as akna üzemvezetője gardíroz s én le­szállás előtt lemásoltam róla mindent. A hanyagul nyak- bavetett lámpát, a jobb hón­alj tájékára helyezett mene­külő-készüléket, a gombolat- lar kezes-lábast, s még a la­za terpeszállást is, ami ka­paszkodás nélkül tűri a hulló kő sebességével zuhanó kas rázkódtatásait. Hát ezért néz­tek engem is bányásznak az akna csatlósok. Mégis én voltam az udva­rias. amikor lent a hármas szinten sor került arra, hogy melyikünk lépje meg először a meredek gurítóhajtás első lét­rafokát. Hiába na. néhányszáz méterre a föld alatt lead var lami kicsinységet az ember az önbizalmából; Itt már úgy vék­pedig elvileg, elméletileg, poli­tikai előadásokban hivatko­zunk rá. Nem feltétlenül fontos elmé­leti-ideológiai vitákban, vagy tanulmányokban elemezni mai életünknek ezeket a jelensé­geit ahhoz, hogy rámutathas­sunk fontos társadalmi szere­pükre és jelentőségükre. Majd­nem elég is, ha csak e cikk elején felsorakoztatott példá­kat mondjuk el, mert ezek té­nyek, bárki ellenőrizheti azo­kat, ha nem hiszi. Kötelessége az ipari mun­kásnak vasárnap és hétközna­pi szabad idejében a mezőgaz­daságban dolgozni? Nem kötelessége. Mégis, amikor azt látjuk, hogy megteszi, elismerjük a többletmunkát, amelyet elvég­zett, önzetlenül, önként, azért, hogy aminek itt az ideje, azt idejében el is végezzék. A tár­sadalom hasznára. S ha ezt nézzük, — a mun­ka társadalmi hasznosságát, a közösségi érték betakarításá­ból származó közösségi hasz­not, — akikor látjuk csak kö­zelebbről a lényeget: köteles­ségérzetből teszi ezt az ipari munkás. É& hogy megfizetik a termelőszövetkezetek ezt az önkéntes munkát, — vagy legalábbis honorálják valami­képpen — az természetes. Együtt a tsz-tagokkal Régebben, amikor még a legelején tartottunk a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sának, „társadalmi munka” alatt azt értettük, hogy sok­szor a parasztság helyett vé­gezték el az ipari munkások a nyári tennivalókat. Arattak, amíg a dolgozó parasztok mással voltak elfoglalva. Elő­fordult, — kár tagadni — hogy néhány termelőszövetke­zetben a patronáló üzemek munkásai végezték el a mező- gazdasági munkákat a tsz-ta­gok helyett — nem pedig velük együtt Kinőttünk ebből a gyermek- betegségből is, — mint annyi sok másféle hibánkból, — ma már reálisabban, ésszerűbben oldjuk meg a szocialista útra lépett falu támogatását. Ilyen módon a munkás-pa­raszt szövetség tartalma mégse változott, lényege az maradt, ami volt, az állami élet és tár­sadalom szocialista átalakítá­sában vezető szerepet betöltő munkásosztálytól kapott támo­gatás a falunak, — eredmé­nye pedig a szocialista állam erősödése. Új tartalmat kap a munkás-paraszt szövetség A bányászok és más ipari munkások, amikor Mecsekrá- kosra, Mániára, Vásárosdom- bóra vagy Magyaregregyre mennek, tudatában vannak ennek — de a termelőszövet­kezeti parasztok is értik a munkás-paraszt szövetség lé­nyegét, meg a szövetség gya­korlati megvalósításának új formáit is. Külsőleg nem látszik semmi új abban, hogy vasárnap és munkaidő után hétköznap is a mezőgazdaságban dolgoznak sokan az ipari munkások kö­zül. Ez a keret, ez a forma a régi. De hogy nem ingyen, nem a dolgozó parasztok he­lyett, nem nélkülük végzik a falut támogató munkájukat, hanem rendes fizetségért, a tsz-tagokkal együtt és az ő érdekükben, — ez már új tar­talmat is ad ennek a barát­ságnak és szövetségnek. Ha pedig a pártpolitikai munkában, az ifjúság szocia­lista nevelésének dolgaiban is jelentkezik az ilyen nyári segítségnek az eredménye, ak­kor bárki elismerheti, hogy ér­demes kérni is, elfogadni is ezt a segítséget. Gyevi Károly Gondatlanságból — tűzkár Június 30-án, pénteken dél­előtt Garé és Öcsárd között a vasútvonal mellett a Pécsi Ál­lami Gazdaság vaskapui üzem egységének 50 holdas árpa­tábláján kombájn csépelt. A cséplés után a szalma kint maradt a táblán. Az arra ha­ladó. Harkányból Pécs felé közlekedő fürdővonat szikrá­itól a tarlón levő szalma meg­gyulladt és ennek következ­tében 29 szalmaboglya elégett. A tűzrendészet kéri az ille­tékeseket, hogy az aratást a vasút mentén kezdjék meg és ezzel egyidejűleg végezzék el a tarfóhántást is. Ha a tarló- hántást három napon belül nem tudják elvégezni, akkor a keresztcsoportokat, a boglyá­kat a vasúti sínpártól 60 mé­ter távolságon túl helyezzék eh Amí er a szülők dolgoznak ••• Nemrég kapta meg a járási pártbizottság vándorzászlaját a magyarbólyi Tartós Béke Ter­melőszövetkezet, mert itt végeztek először az egész járásban a növényápolással. Hogy ez ff"' lehetett, ahhoz hozzájárult a magyarbólyi bölcsőde is, ahol harminchat apróság talál pótmamákra reggel hattól este nyolcig. Tizenötmillió forint betét a taiusi bankokban Tegnap délelőtt a nyolcadik falusi termelőszövetkezet érte eL Baranyában az egymillió forintos betétállományt. Most a Vajszlói Takarékszövetkezet betétállománya haladta meg az egymillió forintot Két évvel ez előtt, 1958. november elsején alakult a vajszlói bank. Annak idején nyolcvanegy tagja volt, s ezek közül is csak húsznak volt betétje. Ma mór négyszáz­hetvennyolc tagot számlálnak, s ötszázhatvan betéttulaj dáno­suk van. Jelenleg közel fél­millió forint kölcsönnél segí­tenék összesen hánamszázöt- van tagot. Két falusi banknak van két­millió forinton felüli betétál­lománya (Bóly és Mágocs), to­vábbá hatnak egymillió forin­ton felüli (Beremend, Véménd, Ujpetre, Lánycsók, Dunaszek- cső és Vajszló). A megyében összesen hatezer falusi dolgo­zónak van ’betétikönyve, együt­tesen tizenötmillió forint ér­tékben. A takarékszövetkeze­tek összes taglétszáma hétezer­kétszáz fő, Munkás diákkezek „&(lt<enijU6u gurító tem, hogy Dobos József még­sem a kísérőm, hanem a veze­tőm s ebből fakadt az udva­riasságom is. Tulajdonképpen a gurítóhaj­tás miatt jöttem le. Hogy le­ereszkedjek ezernyi létráto­kon, hogy személyesen is lás­sam és megírjam az oly sokat emlegetett koncentrált terme­lés egyik legfőbb segítőjét a romantikus hangzású „égre- nyfló” gurítót. Pedig Dobos Jó­zsef még odafönt elmondta, hogy ebből a gurítóhajtásból egyelőre három készült el és a 188 méter mélységben három termelő szintet köt össze. Azt is odafenn tudtam meg, hogy e három szinttel összekötött gu­rító (a nevében is benne rej­lik) nem kisebb célokat' szol­gál, mint a szintek szénterme­lésének egy helyre való szállí­tását, ömlesztését, ami jelentő­sen megnöveli a termelékeny­séget s vele együtt a termelés és a szállítás folytonosságát, ly módon összehasonlíthatat­lanul nagyobb a tartaléklehető­ség is, ami főként csille vagy vonatkésés esetén érezteti elő­nyeit a hagyományos szállítá­si módszerekkel szemben. Vagyis, ha az egyik szinten hi­ba van, a másik szántén „meg­csapolják” a gurítót, kitöltik és szállítják a szenet; ami ele­gendő idői haer a fentebb an lítetf hiba tójavflására s amel lett sem a termelés, sem a szál lítás nem vesztegel pillanatig sem. Ugyanis egy-egy gurítót szintenként külön töltési, il­letve döntési lehetőségekkel látnak el, s ez biztosítja a ter­melés és a szállítás folyamatos­ságát Mit láttam mindezekből ? Egyelőre csak a hármas és a négyes szintet összekötő 20 emeletnyi mély gurítóhajtást végtelenbe vesző létrafokai­val, acéllal, fával, vaslemezzel bélelt boltozatával, de a má­sik kettő is ilyen, le egészen a fenékig, a hatos szintig. S ha nem is láttam e nagyszerű épít meny mestereit, Fazekas Ba­lázs, Lil Márton és Kovács Jó­zsef brigádjait, akik speciális robbantási, ácsolásá módozatok kai kihajtották, kiképezték a három gurítót, mégis elképzel­tem a több mint negyedéves verítékes munka minden moz­zanatát Azt, amikor a három brigád szinte ugyanazon óra ugyanazon percében megfúr­ta az első robbantási lyukat amikor beókelték az első TH- gyűrűt s azt amikor a végcél, a lyukasztás után arcukba zú­dult a szállá tóvágat utat kereső, szökni akaró levegője. Közhely nek tűnik a hasonlat mégis úgy vélem, a hajó« érezhet írat» ­cső tükrében feüfcűmik a száraz­föld. Hogy a hasonlatnál marad­junk, egy ilyen rályukasztás felér a mólóval, a hajókikötő­vel, mert ezerháromszáz em­ber leste, várta itt is a hírt ezerháromszáz vájár, csillés, csatlós, műszaki és hivatali dolgozó lélegzett fel megköny- nyebbülten, amikor a három brigád bejelentette: készen va­gyunk! Fentebb már szó volt arról, mi célt szolgálnak a gurítóhaj­tások s csak annyit kell még hozzátenni, hogy a termelé­kenység a gazdaságosság mel­lett az egészségesebb, a biz­tonságosabb munkát szolgál­ja, s ami ezekkel egy úton halad, feltétlenül hozzájárul majd a kedvezőbb kereseti le­hetőségekhez is. Különben nemcsak a gurí­tóhajtás hívja fel magéra a fő figyelmet, hanem az egész föld alatti termelőlabirintus is, amelynek majd minden vága­ta, hajtása a legkorszerűbb megoldás bélyegét viseli. A majd 28 km hosszúságú vá­gatrendszer 93,4 százaléka kor­szerű TH-ívekkel van biztosít­va, s a szállítás is rég átadta már a múltnak a ló, a vitűavoo tatásé, lassú nehézkes murik»- folyamatokat. Tréfáson na * Lassan két hete, hogy be­zárultak az iskolák kapui, meg kezdődött a szünidő. A diákok számára azonban ez nem a könnyű szórakozások, a sem­mittevő pihenésnek eljövetelét jelenti. A Széchenyi Gimnáziumban működik Baranya egyetlen szakközépiskolája. A fiúk a 4+2-es oktatási rendszer ke­retében gépkocsiszerelést ta­nulnak. S most a szünet ele­jén, a négyhetes szakmai gya­korlat idején reggel héttől délután egy óráig dolgoznak. Először a lakatosműhelybe lé pünk. Ezt tanulják meg elő szőr, mert ez minden fémes szakma alapja. A különböző táblázatokat, szemléltető ábrá­kat a tanulók készítik az is­kola modem felszerelésű mű­szaki rajztábláján. A követke­ző két terem munka alatt áll. Itt az elektromosok birodal­ma lesz. Most szerelik fel a műszerfalakat. Ennek elkészül­te után a tanulók az autóvil- lamossóggal, rádióval kapcso­latos minden munkát elvégez­hetnek; lóistállónak; zaboekamrámak nevezik a född alatti mozdony- garázsokat, ahod a modem, sze- relőakmákkad eddáibatt diesel' mozdony és csillejavító műhe­lyekben állandó ügyeletet tairt a báinyadaikaitos. Minden szinten a szállítóaknáik környékén, ár­nyék nélküli neonvilágítás van, s a hosszú tágas levegős fo­lyosók sugárútiját, fehérre me­szelt bordák, boltozatok sze­gélyezik. Friss léghuzat, sza­bad biztonságos mozgás szin­te mindenütt: Biztonság? Mennyit fordí­tottak erre forintokban a né­hány éve működő fiatad ni-as akna születése óta? Bajos len­ne kiszámítani. Dobos József is inkább a beépített TH-gyű- rűk értékén keresztül méri a bányabiztonságra fordított fo­rintokat. Arra unszolj számít­sam ki, mibe került csak a TH biztosítás, amely ezddedg kö­rülbelül 25 km hosszúságban 60 centiméterenként van elhe­lyezve egymástól. Fél is adta a példát. Egy TH-gyűrű érté­ke 2000 forint, ezt szorozzam meg a 25 kilométerbe eső 60 centiméterekkel. Ezt odalent ajánlotta még a gurító alján, amikor éppen leléptünk a 20 emeletes létra utolsó fokáról Elnézést, hogy ezt a számtani műveletet az olvasóra bízom, de úgy hiszem más is így csi­nálná a helyemben ezer meg­mászott létrafok utáni A gépműhelyben forgácsol­nak. Itt is teljes a felszerelé­sük: villanyhegesztő, dinamó, kompresszor, daraboló fűrész, két esztergapad. A vállalatok­tól átvett kiselejtezett alkat­részekből szemléltető metsze­teket készítenek. Az udvaron két roncs gép­kocsi áll. Az egyiket használ­ható állapotba szeretnék hoz­ni; Felpattan az ajtó és öt motorkerékpárral találom szemben magam; — Az intézet tulajdona. Kü­lönböző vállalatoktól kaptuk, mint kiselejtezett járműveket. A gyerekek kosárban hozták be az alkatrészeket. Ma már kettő vizsgázott, egyet pedig most készítünk fel — mondja Lakatos György technikus ta­rár. Csodálkozó arcomat látva elmondja, hogy a fiúk már ren délósre is dolgoztak a Vasas Szövetkezetnek, és az iskola számára is készítenék felszere­lési tárgyakat. A lakatosmű­hely világításához a fénycsö­ves kosarakat, a kovácsműhely tűzhelyét, valamint igen szép kivitelű virágállványokat készi tettek; Köziben a szerelőműhelybe érünk, ahol már megindult a munka. Négy fiú hajol mun­kája fölé. Gál Jenő, Honi un g Ottó, Kiss Péter és Jozifek Mi hály egy Mercedes motort sze­relnek össze. Az egyik leg­kedvesebb munkájuk. A gya­korlati munkát, a műhelyt job­ban szeretik az elméletnél, de azért ebben sem maradnak le. Szeretnének tovább tanulni a műszaki egyetemen, egyikük pedig pedagógusnak készük — Más diák most sétál, vagy strandra megy egy kislánnyal; Nem irigylitek? — kérdezem, s kamaszos pirulás helyett vá­ratlan merész választ kapok Kiss Pétertől: — Majd délután megyünk mi is. A fiúk vidáman tovább dol­goznak, én pedig Lakatos György technikus tanárt to­vábbi terveikről kérdezem. — Legfontosabb feladatunk a műhelyek további fejlesztése, ellátása modem munkaeszkö­zökkel. A hegesztőmű helyben szeretnénk áttérni a vildamos- hegesztésre, valamint egy tel­jes gépkocsi szemléltető ke­resztmetszetét elkészíteni. A 4-f2-es rendszerű oktatást minden évben megindítjuk, ezért jövőre még két techni­kus tanárt kap az iskola. Ha felszerelésünk teljes lesz, na­gyobb megrendelést is fel ve­szünk a vállalatoktól. Célunk, hogy a diákok ne csak öncélú gyakorlatokat, hanem komoly termelő munkát végezzenek; , BtRCZES VIKTÓRIA 4

Next

/
Thumbnails
Contents