Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
i»M. JŰLITJS *. NÄP1SÖ 5 Ipari munkások nyáron a mezőgazdaságban A munkás-paraszt szövetség lelkesítő példái az aratási munkában Magyaregregyen harmincöt ipari munkás dolgozott a múlt vasárnap a mezőgazdaságban. Szénát kaszáltak. Az aratásban is részt vesznek majd ugyanilyen lelkesen és egy akarattal. Vásárosdombón ipari munkás KISZ-fiatalok kapálták a a kukoricát és ők is az aratásra készülnek. Mecsekrákoson a komlói bányászok feleséges- tői vonultak ki vasárnap a tsz- be, negyvenen, Rétet kaszáltak húszán, a csoport másik húsz tagja pedig kukoricát kapált. A mecsekrákosi termelőszövetkezetben már ott található Vukisevics Géza bácsi, akit a komlói bányászok pártszervezete küldött, hogy az idei nyáron falun végezzen pártmunkát. S miközben a termelőszövetkezet tagjaival együtt részt vesz a mezőgazda- sági munkában, a pártszervezet politikai felvilágosító munkáját és a szervezeti élet fellendítését is vállalja. A fiatalok pedig követik a példáját. Jakab Gyula és Gregor Pál, a komlói Kossuth-akna szenes főkörletének kiszistái egyhónapos szabadságukat töltik el hasznosan a termelőszövetkezetben. A mecsekrákosi KISZ- szervezet kulturális és politikai munkájában vállalnak feladatokat Mánián a helybeli bányászfiatalok a mániái KlSZ-szer- vezetnek segítenek a nyáron és egyúttal a termelőszövetkezet gabonatábláin is aratnak, füvet kaszálnak munkaidő után, meg vasárnapokon. A komlói Béta-aknai bányászok is ugyanezt teszik. Tíz főből álló ifjúsági brigádjuk az idősebb bányászokkal együtt vonul ki munkaidő után szénát kaszálni; Itt van egy csomó példa arra, hogy az ipari munkások nemcsak saját szakmájukban, hanem a mezőgazdaságban is tudnak dolgozni, ha sürget a munka és figyelmeztet a kötelesség' Az öntudat mozgósító ereje A kötelességérzetről van szó. Nem arról, hogy minden ipari munkásnak kötelessége nyáron a mezőgazdaságban dolgozni. Nem is arról, hogy minden szabad idejét a szántóföldeken töltse, mert a nehéz ipari munka után a szabadidő pihenésre és szórakozásra való. Az osztályöntudatról sokat cikkezünk, — hol ilyen, hol olyan események kapcsán, hol Nem először járom a komlói bányákat Húsz évvel ezelőtt jónéhányszor leszálltam s azóta többször is, tehát megszokhattam volna. Mégis akárhányszor felveszem az overálit, a bőnsipkát, valami különös izgalom fog el, amikor a lámpakamrában beírják a nevem a lámpa és a zöldmázas menekülőkészülék ellenében. Ilyen formán felszerelkedve még a bányászköszönés sem hat olyan sután, mint civilben, vasalt nadrágosan, s iól égik, hogy az aknacsatlósok kutyába sem vesznek, amikor oda- áiiok a kas elé, hogy megvárjam, amíg betessékelnek az egyik kilökött teli csille helyére. Persze könnyű a dolgom, mert kísérőm is van. Dobos József, a komlói III-as akna üzemvezetője gardíroz s én leszállás előtt lemásoltam róla mindent. A hanyagul nyak- bavetett lámpát, a jobb hónalj tájékára helyezett menekülő-készüléket, a gombolat- lar kezes-lábast, s még a laza terpeszállást is, ami kapaszkodás nélkül tűri a hulló kő sebességével zuhanó kas rázkódtatásait. Hát ezért néztek engem is bányásznak az akna csatlósok. Mégis én voltam az udvarias. amikor lent a hármas szinten sor került arra, hogy melyikünk lépje meg először a meredek gurítóhajtás első létrafokát. Hiába na. néhányszáz méterre a föld alatt lead var lami kicsinységet az ember az önbizalmából; Itt már úgy vékpedig elvileg, elméletileg, politikai előadásokban hivatkozunk rá. Nem feltétlenül fontos elméleti-ideológiai vitákban, vagy tanulmányokban elemezni mai életünknek ezeket a jelenségeit ahhoz, hogy rámutathassunk fontos társadalmi szerepükre és jelentőségükre. Majdnem elég is, ha csak e cikk elején felsorakoztatott példákat mondjuk el, mert ezek tények, bárki ellenőrizheti azokat, ha nem hiszi. Kötelessége az ipari munkásnak vasárnap és hétköznapi szabad idejében a mezőgazdaságban dolgozni? Nem kötelessége. Mégis, amikor azt látjuk, hogy megteszi, elismerjük a többletmunkát, amelyet elvégzett, önzetlenül, önként, azért, hogy aminek itt az ideje, azt idejében el is végezzék. A társadalom hasznára. S ha ezt nézzük, — a munka társadalmi hasznosságát, a közösségi érték betakarításából származó közösségi hasznot, — akikor látjuk csak közelebbről a lényeget: kötelességérzetből teszi ezt az ipari munkás. É& hogy megfizetik a termelőszövetkezetek ezt az önkéntes munkát, — vagy legalábbis honorálják valamiképpen — az természetes. Együtt a tsz-tagokkal Régebben, amikor még a legelején tartottunk a mező- gazdaság szocialista átalakításának, „társadalmi munka” alatt azt értettük, hogy sokszor a parasztság helyett végezték el az ipari munkások a nyári tennivalókat. Arattak, amíg a dolgozó parasztok mással voltak elfoglalva. Előfordult, — kár tagadni — hogy néhány termelőszövetkezetben a patronáló üzemek munkásai végezték el a mező- gazdasági munkákat a tsz-tagok helyett — nem pedig velük együtt Kinőttünk ebből a gyermek- betegségből is, — mint annyi sok másféle hibánkból, — ma már reálisabban, ésszerűbben oldjuk meg a szocialista útra lépett falu támogatását. Ilyen módon a munkás-paraszt szövetség tartalma mégse változott, lényege az maradt, ami volt, az állami élet és társadalom szocialista átalakításában vezető szerepet betöltő munkásosztálytól kapott támogatás a falunak, — eredménye pedig a szocialista állam erősödése. Új tartalmat kap a munkás-paraszt szövetség A bányászok és más ipari munkások, amikor Mecsekrá- kosra, Mániára, Vásárosdom- bóra vagy Magyaregregyre mennek, tudatában vannak ennek — de a termelőszövetkezeti parasztok is értik a munkás-paraszt szövetség lényegét, meg a szövetség gyakorlati megvalósításának új formáit is. Külsőleg nem látszik semmi új abban, hogy vasárnap és munkaidő után hétköznap is a mezőgazdaságban dolgoznak sokan az ipari munkások közül. Ez a keret, ez a forma a régi. De hogy nem ingyen, nem a dolgozó parasztok helyett, nem nélkülük végzik a falut támogató munkájukat, hanem rendes fizetségért, a tsz-tagokkal együtt és az ő érdekükben, — ez már új tartalmat is ad ennek a barátságnak és szövetségnek. Ha pedig a pártpolitikai munkában, az ifjúság szocialista nevelésének dolgaiban is jelentkezik az ilyen nyári segítségnek az eredménye, akkor bárki elismerheti, hogy érdemes kérni is, elfogadni is ezt a segítséget. Gyevi Károly Gondatlanságból — tűzkár Június 30-án, pénteken délelőtt Garé és Öcsárd között a vasútvonal mellett a Pécsi Állami Gazdaság vaskapui üzem egységének 50 holdas árpatábláján kombájn csépelt. A cséplés után a szalma kint maradt a táblán. Az arra haladó. Harkányból Pécs felé közlekedő fürdővonat szikráitól a tarlón levő szalma meggyulladt és ennek következtében 29 szalmaboglya elégett. A tűzrendészet kéri az illetékeseket, hogy az aratást a vasút mentén kezdjék meg és ezzel egyidejűleg végezzék el a tarfóhántást is. Ha a tarló- hántást három napon belül nem tudják elvégezni, akkor a keresztcsoportokat, a boglyákat a vasúti sínpártól 60 méter távolságon túl helyezzék eh Amí er a szülők dolgoznak ••• Nemrég kapta meg a járási pártbizottság vándorzászlaját a magyarbólyi Tartós Béke Termelőszövetkezet, mert itt végeztek először az egész járásban a növényápolással. Hogy ez ff"' lehetett, ahhoz hozzájárult a magyarbólyi bölcsőde is, ahol harminchat apróság talál pótmamákra reggel hattól este nyolcig. Tizenötmillió forint betét a taiusi bankokban Tegnap délelőtt a nyolcadik falusi termelőszövetkezet érte eL Baranyában az egymillió forintos betétállományt. Most a Vajszlói Takarékszövetkezet betétállománya haladta meg az egymillió forintot Két évvel ez előtt, 1958. november elsején alakult a vajszlói bank. Annak idején nyolcvanegy tagja volt, s ezek közül is csak húsznak volt betétje. Ma mór négyszázhetvennyolc tagot számlálnak, s ötszázhatvan betéttulaj dánosuk van. Jelenleg közel félmillió forint kölcsönnél segítenék összesen hánamszázöt- van tagot. Két falusi banknak van kétmillió forinton felüli betétállománya (Bóly és Mágocs), továbbá hatnak egymillió forinton felüli (Beremend, Véménd, Ujpetre, Lánycsók, Dunaszek- cső és Vajszló). A megyében összesen hatezer falusi dolgozónak van ’betétikönyve, együttesen tizenötmillió forint értékben. A takarékszövetkezetek összes taglétszáma hétezerkétszáz fő, Munkás diákkezek „&(lt<enijU6u gurító tem, hogy Dobos József mégsem a kísérőm, hanem a vezetőm s ebből fakadt az udvariasságom is. Tulajdonképpen a gurítóhajtás miatt jöttem le. Hogy leereszkedjek ezernyi létrátokon, hogy személyesen is lássam és megírjam az oly sokat emlegetett koncentrált termelés egyik legfőbb segítőjét a romantikus hangzású „égre- nyfló” gurítót. Pedig Dobos József még odafönt elmondta, hogy ebből a gurítóhajtásból egyelőre három készült el és a 188 méter mélységben három termelő szintet köt össze. Azt is odafenn tudtam meg, hogy e három szinttel összekötött gurító (a nevében is benne rejlik) nem kisebb célokat' szolgál, mint a szintek széntermelésének egy helyre való szállítását, ömlesztését, ami jelentősen megnöveli a termelékenységet s vele együtt a termelés és a szállítás folytonosságát, ly módon összehasonlíthatatlanul nagyobb a tartaléklehetőség is, ami főként csille vagy vonatkésés esetén érezteti előnyeit a hagyományos szállítási módszerekkel szemben. Vagyis, ha az egyik szinten hiba van, a másik szántén „megcsapolják” a gurítót, kitöltik és szállítják a szenet; ami elegendő idői haer a fentebb an lítetf hiba tójavflására s amel lett sem a termelés, sem a szál lítás nem vesztegel pillanatig sem. Ugyanis egy-egy gurítót szintenként külön töltési, illetve döntési lehetőségekkel látnak el, s ez biztosítja a termelés és a szállítás folyamatosságát Mit láttam mindezekből ? Egyelőre csak a hármas és a négyes szintet összekötő 20 emeletnyi mély gurítóhajtást végtelenbe vesző létrafokaival, acéllal, fával, vaslemezzel bélelt boltozatával, de a másik kettő is ilyen, le egészen a fenékig, a hatos szintig. S ha nem is láttam e nagyszerű épít meny mestereit, Fazekas Balázs, Lil Márton és Kovács József brigádjait, akik speciális robbantási, ácsolásá módozatok kai kihajtották, kiképezték a három gurítót, mégis elképzeltem a több mint negyedéves verítékes munka minden mozzanatát Azt, amikor a három brigád szinte ugyanazon óra ugyanazon percében megfúrta az első robbantási lyukat amikor beókelték az első TH- gyűrűt s azt amikor a végcél, a lyukasztás után arcukba zúdult a szállá tóvágat utat kereső, szökni akaró levegője. Közhely nek tűnik a hasonlat mégis úgy vélem, a hajó« érezhet írat» cső tükrében feüfcűmik a szárazföld. Hogy a hasonlatnál maradjunk, egy ilyen rályukasztás felér a mólóval, a hajókikötővel, mert ezerháromszáz ember leste, várta itt is a hírt ezerháromszáz vájár, csillés, csatlós, műszaki és hivatali dolgozó lélegzett fel megköny- nyebbülten, amikor a három brigád bejelentette: készen vagyunk! Fentebb már szó volt arról, mi célt szolgálnak a gurítóhajtások s csak annyit kell még hozzátenni, hogy a termelékenység a gazdaságosság mellett az egészségesebb, a biztonságosabb munkát szolgálja, s ami ezekkel egy úton halad, feltétlenül hozzájárul majd a kedvezőbb kereseti lehetőségekhez is. Különben nemcsak a gurítóhajtás hívja fel magéra a fő figyelmet, hanem az egész föld alatti termelőlabirintus is, amelynek majd minden vágata, hajtása a legkorszerűbb megoldás bélyegét viseli. A majd 28 km hosszúságú vágatrendszer 93,4 százaléka korszerű TH-ívekkel van biztosítva, s a szállítás is rég átadta már a múltnak a ló, a vitűavoo tatásé, lassú nehézkes murik»- folyamatokat. Tréfáson na * Lassan két hete, hogy bezárultak az iskolák kapui, meg kezdődött a szünidő. A diákok számára azonban ez nem a könnyű szórakozások, a semmittevő pihenésnek eljövetelét jelenti. A Széchenyi Gimnáziumban működik Baranya egyetlen szakközépiskolája. A fiúk a 4+2-es oktatási rendszer keretében gépkocsiszerelést tanulnak. S most a szünet elején, a négyhetes szakmai gyakorlat idején reggel héttől délután egy óráig dolgoznak. Először a lakatosműhelybe lé pünk. Ezt tanulják meg elő szőr, mert ez minden fémes szakma alapja. A különböző táblázatokat, szemléltető ábrákat a tanulók készítik az iskola modem felszerelésű műszaki rajztábláján. A következő két terem munka alatt áll. Itt az elektromosok birodalma lesz. Most szerelik fel a műszerfalakat. Ennek elkészülte után a tanulók az autóvil- lamossóggal, rádióval kapcsolatos minden munkát elvégezhetnek; lóistállónak; zaboekamrámak nevezik a född alatti mozdony- garázsokat, ahod a modem, sze- relőakmákkad eddáibatt diesel' mozdony és csillejavító műhelyekben állandó ügyeletet tairt a báinyadaikaitos. Minden szinten a szállítóaknáik környékén, árnyék nélküli neonvilágítás van, s a hosszú tágas levegős folyosók sugárútiját, fehérre meszelt bordák, boltozatok szegélyezik. Friss léghuzat, szabad biztonságos mozgás szinte mindenütt: Biztonság? Mennyit fordítottak erre forintokban a néhány éve működő fiatad ni-as akna születése óta? Bajos lenne kiszámítani. Dobos József is inkább a beépített TH-gyű- rűk értékén keresztül méri a bányabiztonságra fordított forintokat. Arra unszolj számítsam ki, mibe került csak a TH biztosítás, amely ezddedg körülbelül 25 km hosszúságban 60 centiméterenként van elhelyezve egymástól. Fél is adta a példát. Egy TH-gyűrű értéke 2000 forint, ezt szorozzam meg a 25 kilométerbe eső 60 centiméterekkel. Ezt odalent ajánlotta még a gurító alján, amikor éppen leléptünk a 20 emeletes létra utolsó fokáról Elnézést, hogy ezt a számtani műveletet az olvasóra bízom, de úgy hiszem más is így csinálná a helyemben ezer megmászott létrafok utáni A gépműhelyben forgácsolnak. Itt is teljes a felszerelésük: villanyhegesztő, dinamó, kompresszor, daraboló fűrész, két esztergapad. A vállalatoktól átvett kiselejtezett alkatrészekből szemléltető metszeteket készítenek. Az udvaron két roncs gépkocsi áll. Az egyiket használható állapotba szeretnék hozni; Felpattan az ajtó és öt motorkerékpárral találom szemben magam; — Az intézet tulajdona. Különböző vállalatoktól kaptuk, mint kiselejtezett járműveket. A gyerekek kosárban hozták be az alkatrészeket. Ma már kettő vizsgázott, egyet pedig most készítünk fel — mondja Lakatos György technikus tarár. Csodálkozó arcomat látva elmondja, hogy a fiúk már ren délósre is dolgoztak a Vasas Szövetkezetnek, és az iskola számára is készítenék felszerelési tárgyakat. A lakatosműhely világításához a fénycsöves kosarakat, a kovácsműhely tűzhelyét, valamint igen szép kivitelű virágállványokat készi tettek; Köziben a szerelőműhelybe érünk, ahol már megindult a munka. Négy fiú hajol munkája fölé. Gál Jenő, Honi un g Ottó, Kiss Péter és Jozifek Mi hály egy Mercedes motort szerelnek össze. Az egyik legkedvesebb munkájuk. A gyakorlati munkát, a műhelyt jobban szeretik az elméletnél, de azért ebben sem maradnak le. Szeretnének tovább tanulni a műszaki egyetemen, egyikük pedig pedagógusnak készük — Más diák most sétál, vagy strandra megy egy kislánnyal; Nem irigylitek? — kérdezem, s kamaszos pirulás helyett váratlan merész választ kapok Kiss Pétertől: — Majd délután megyünk mi is. A fiúk vidáman tovább dolgoznak, én pedig Lakatos György technikus tanárt további terveikről kérdezem. — Legfontosabb feladatunk a műhelyek további fejlesztése, ellátása modem munkaeszközökkel. A hegesztőmű helyben szeretnénk áttérni a vildamos- hegesztésre, valamint egy teljes gépkocsi szemléltető keresztmetszetét elkészíteni. A 4-f2-es rendszerű oktatást minden évben megindítjuk, ezért jövőre még két technikus tanárt kap az iskola. Ha felszerelésünk teljes lesz, nagyobb megrendelést is fel veszünk a vállalatoktól. Célunk, hogy a diákok ne csak öncélú gyakorlatokat, hanem komoly termelő munkát végezzenek; , BtRCZES VIKTÓRIA 4