Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

NAPLÓ

1961. JÚNIUS 17.

Rendelet a borszőlő, a most és a bor forgalmának szabályozásáról

A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli az élelmezés- ügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletét a borszőlő, a must és a bor forgalmának szabályozásáról. A földművelésügyi, a külkereskedelmi és a pénzügyminiszterrel, valamint a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendelet kimondja, hogy szőlőt az abból nyert must és bor továbbeladás útján történő értékesítése céljából kizárólag az Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Mustot és bort továbbeladás céljából a termelőktől ugyancsak az állami pincegazdaságok vásárolhatnak. Kivételt képeznek e korlátozás alól: MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. A kocsmai és a vendéglői tevékenység gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal rendelkező magánkereskedők borszőlőt feldolgozás, valamint mustot és bort továbbeladás céljára a termelőktől csak annak a helységnek államigazgatási területén szerezhetnek be, amelyen telephelyük van.

Állami, szövetkezeti és társadalmi szervek italmérési tevékenységet folytató egységei — üdülők, kantinok, klubok, stb. — termelőktől mustot és bort közvetlenül nem vásárolhatnak. Szükségleteiket az illetékes szervek központi készleteiből elégíthetik ki. Ezek a rendelkezések az irányadók az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervek által esetenként — alkalmi italmérési engedély alapján — kimérésre kerülő must vagy bor vásárlására is.

Csökkent a balesetek száma

A legtöbb baleset hétfőn történik Sok helyen nem tartják be a műszaki utasításokat

Megyénk bányáiban és üzemedben előforduló üzemi balesetek számát és körülményeit vizsgálva fontos következtetéseket vonhatunk le. Mit mutatnak a számok? 1960-ban 1000 dolgozóra 126.4 baleset jutott, szemben az 1959-es 170- es átlaggal. Mig a balesetek száma általában csökkenést mutat, addig a kiesett munkanapok száma, a balesetek súlyossága növekedett. 1961. januárjától április végéig 27 194 munkanap veszett el balesetek miatt. Elgondolkoztató, hogy a sérültek 60 százaléka 16—30 év közötti, s a legtöbb baleset hétfőn történt.

Megyénkben is a munkafolyamatok gépesítésével, a biztonságtechnikai berendezések fokozottmérvű alkalmazásával jelentősen

csökkent a baleseti veszély.

A szakszervezeti bizottságok egyre körültekintőbben foglalkoznak a munkavédelmi és biztonsági rendelkezések betartásával, segítik és ellenőrzik a gazdasági vezetők ez- irányú munkáját Országosan az elmúlt tíz évben az ezer munkásra jutó balesetek száma 20 százalékkal csökkent és ugyanez tapasztalható megyei szinten is. Azonban még mindig előfordulnak halálos és súlyos balesetek, melyek arra kell, hogy figyelmeztessék a gazdasági vezetőket a szakszervezeti bizottságok tagjait és aktivistáit, magukat a munkásokat is, hogy ne legyenek elégedettek az elért eredményekkel.

A balesetek okait vizsgálva elsősorban azt kell megállapí^

Fogdában a pécsi présházak fosztogatói

A tavasszal a pécsi szőlősgazdák panaszkodtak: betörők jártak a présházakban. Néhány nap alatt több mint egy tucat feljelentés érkezett a rendőrségre — ismeretlen tettes ellen. A betörők vittek, amit találtak — a szalonnától a ruhákig mindent;

A rendőrség nagy apparátussal látott a nyomozáshoz. Szinte „megszállták“ a pécsi szőlőhegyeket, Rigóder-tető, Gyükés, Borbála-telep környékét.

A tettesek azóta fogdában

vannak.

Nem is érdemelne hosszabb fejtegetést az ügy, hiszen a betörők kézre kerültek, elnyerik büntetésüket, a szőlősgazdák pedig éjszakánként nyugodtan alhatnak ezután. De érdekes a két tettes. Keresztúri Lajos és Szabó Sándor vallomása. Kezdetben mindkettőnek rendes munkahelye volt. Ugyancsak „illett“ volna ezt megbecsülni. Már csak ezért is, mert már mindkettőjüknek akadt dolga a hatóságokkal és ismerik a börtönt — belülről is. Különösen Keresztúri jártas a „hűvös helyen“. Először 1952-ben ítélték el hűtlenség miatt 15 évi börtönre. Később, 1956 augusztusában feltételesen szabadlábra helyezték. A munka azonban nem fűllött a fogához és 1960-ban közveszélyes munkakerülésért ismét megbüntették. Szabó is „hasonszőrű“ mint társa. Először 1954-ben ült 5 hónapot, 1955- ben pedig 6 hónapot „bizonyos dolgaiért.“

Mondom, volt mindkettőnek rendes munkahelye, Keresztúrit a bánya. Szabót az erdő- gazdaság alkalmazta. Igen ám, de jóformán csak munkahelyük volt, dolgozni egyikük sem szeretett. Inni, szórakozni annál jobban.

„Kéne már valamit csinálni, mert így nem élünk meg* — vetette fel a gondolatot Szabó. Arról szó sem volt, hogy dolgozni kellene. Sőt. éppen ellenkezőleg! Mindketten otthagyták munkahelyüket és elindultak, irány: a pécsi szőlőhegyek. A présházakban van bor, frí elem. mi kell más. Sorra fősz togüfáfr «...pincéket. Úgy gontanunk, hogy sok még az olyan dolgozó, aki közömbös önmaga és dolgozó társainak testi épsége iránt, aki a munka hevében gyakran megfeledkezik a dolgozó ember megóvásáról. Nem szabad teret engedni az olyan téves nézeteknek, amelyek a termelés érdekeire hivatkozva, a dolgozók biztonságát veszélyeztetik. Az ilyen szemléletek alapját sok esetben a termelési lemaradás pót lása, vagy prémium, jutalom megszerzése teremti meg.

A legtöbb balesetet az idézd elő, hogy vagy hiányos, vagy nem megfelelő a védőberendezés, vagy maguk a dolgozók nem alkalmazzák azt, sok esetben nem tartják be a meg felelő technológiai, műszaki utasításokat. A MÁV-nál például a forgalmi szolgálatnál igen gyakori a kocsdajtók be- csukásánál és kinyitásánál szerzett újj- és kézfejsérülés, melynek többsége figyelmetlen ség következménye. A komlói bányák baleseti sérüléseit áttekintve, szintén ilyen jelenségekkel találkozhattunk az elmúlt hónapokban. Póth Antal a mázad bányában fahúzás közben az újját a csigához szorította és eltörte. Ugyanott Oláh Gyula szabálytalanul tolta a csillét, elcsúszott és sár kát megzúzta, ami miatt 15 napra kiesett a termelésből. A szénelőkészítő üzemben Fekete József főcsatlós az előírásokkal ellentétesen húzta a fás függesztőt, az leesett és láb- csont-törést okozott.

Az SZMT Elnökségének mun kavédelmi bizottsága megállapította, hogy a balesetek nagy részét

az emberek könnyelműsége

okozza Éppen ezért a baleset- elhárítás érdekében sokoldalú, türelmes nevelő munkára van szükség, elsősorban a szakszervezeti bizottságok tagjai és aktivistái, de az idős, tapasztalt munkások részéről is. A felvilágosító és nevelő munka eredményéként alakulhat csak ki a könnyelmű felfogás helyett, önfegyelem, az egymás iránti felelősségérzet, a rend és a fegyelem megszilárdítása. Használni kell ennek érdekében fokozottabban a kiadott balesetvédelmi szakkönyveket, munkavédelmi kdsfilmeket, az

oktatás valamennyi lehetséges formáját. Ezért tartjuk helyesnek az SZMT által szervezett balesetvédelmi szaktanfolyamokat.

A balesetelhárító nevelő és felvilágosító munkának párosulnia kell a felelősségrevo- nással is. Megengedhetetlen, hogy sok hélyen felületesség és elvtelen megalkuvás érvényesüljön ezen a területen. A balesetek okainak kivizsgálásakor sok esetben nem derítik fel a gazdasági vezetők felelősségét, ilyen alkalmakkor a szakszervezeti bizottságok képviselői nem állnak ki a dolgozók érdekei mellett és igen sok alkalommal egyszerűen megállapítják, hogy a baleset a munkás hibájából következett be. így például a pécsi építőknél február és április között előforduló 124 balesetből mindössze 10 esetben állapították meg a vezetők felelősségét. Általános jelenség, hogy a balesetvizsgálatok eredményeit nem hozzák nyilvánosságra. A felelősségrevonás a legtöbbször azért marad el, hogy a vállalatot sújtó anyagi és egyéb hátrányokat elkerüljék.

Hz SZMT munkavédelmi csoportja

éppen ennek megakadályozása érdekében. 18 esetben szabott ki pénzbüntetést ez évben igazgatókra, főmérnökökre, gazdasági vezetőkre balesetelhárítási mulasztásaik miatt. Három esetben bírósági eljárásra került sor, néhány alkalommal balesetveszélyes üzemeket, gépegységeket állítottak le, nem járultak hozzá élüzem cím elnyeréséhez súlyos balesetek miatt.

A balesetelhárítás érdekében meg kell követelni vezetőktől, munkásoktól egyaránt, hogy megértsék és betartsák erre vonatkozó törvényeinket. Elsősorban politikai és nevelő munkával, de ha szükséges, a felelősségrevanással is segítsék elő a dolgozók testi épségének védelmét. Támaszkodjanak a legöntudatosabb dolgozók, a szocialista munka- brigádok tagjainak, a szak- szervezeti és K IS Z-vezetőknek támogatására.

(Mitzki)

Motoros fagylaltárusok várják az aratókat

MozgóboliO*at. idöizako; veidüglöket, üzemi étkeztetést szervez a MÉSZÖV

Jól felkészült az aratási áruellátásra a MÉSZÖV vendéglátó osztálya. A megye valamennyi földművesszövetkezete különleges szervezési megoldásokkal várja a nyári idénymunkákat.

Negyvenhét mozgó fagylaltárus járja majd a falvak határát, hogy a tikkasztó melegben dolgozó termelőszövetkezeti tagokat felkeresse. A fagylaltárusok egy része háromkerekű kerékpáron, másik részük háromkerekű motor- kerékpáron viszi az áruját. Hogy az üdítő italokkal való ellátás kifogástalan legyen, Sellyén, Mecseknádasdon és Mágocson bambi-üzemet létesítettek. Jól sikerült a két új földművesszövetkezeti mű- jéggyár próbaüzemeltetése is Szigetváron és Sellyén.

Minden földművesszövetkezet felvette a kapcsolatot a

körzetében lévő termelőszövetkezetek vezetőségével, hogy mozgóbüféket szervezzenek. Ahol a termelőszövetkezet ezt kéri, ott fogatbiztosítás esetén hűsítő italt, dohányt, cukorkát, konzervet és egyéb közszükségleti cikket visznek ki a földekre. Mintegy százötven mázsa aratási szalonnát már beszereztek a tsz-tagok számára. '

Ha a termelőszövetkezet ad nyersanyagot, üzemi konyhát is létesít bármelyik földművesszövetkezet. Eddig a so- mogyapáti és a kémesi termelőszövetkezet kért üzemi étkeztetést. Abaligeten időszakos kisvendéglőt, Mecseknádasdon útmenti büfét, Magyarherte- lenden strandbüfét állítanak fel. Újjáalakították a harkányi út mentén lévő híres K&- vesi csárdát is. Sellyén ugyancsak strandbüfé létesül.

if9(10.)

O'Neill mintha zsibbadást érezne bal karjában. Vállára pillant, ahol cafatokban lóg a bőrruha.

— A keservit! — mormol el magában egy halk káromkodást. De nem sokat törődik az egésszel, egyszerűen természetesnek tartja vak szerencséjét. Mindig bízott benne.

A törzsben Sam a bombatár felé bukdácsol, hogy megnézze, hol ütöttek be a japán golyói. Nem, először nem lát semmit a sötétben. Aztán kis kerek, fényes lyukakat lát, csak egy szaggatott vonalat. Talán jó fél méterrel a bomba otromba teste fölött. Nézi. Merően nézi. Riasztó tekintettel, kitágult pupillákkal nézi. És kitör belőle a röhögés. Sipító, hörgő, dübörgő röhögés rázza, tépi, nekidönti a gép falának és csak röhög, röhög, szája majd szétrepeszti arcát. És szemeiből előbuggyan két zsírosán csillogó, kövér könnycsepp.

A Patricia egyenletesen dübörgő motorokkal közeledik célja felé.

7.

U irosímában reggel fél ** nyolckor fújták le a riadót

— 1200 személyes IBUSZ különvonat érkezik vasárnap Pécsre délelőtt 10.48 órakor. A vonat este 20.12 órakor indul vissza.

— A PÉCSI Közlekedési Vállalat értesíti az utazó- közönséget, hogy a József Attila utca javítási munkálatainak eltolódása miatt a további intézkedésig a 10. sz. autóbuszvonal járatai eredeti útvonalon közlekednek.

— „ADATOK a mecseki

kristályos alaphegység genetikai problémáihoz” címmel előadást rendez a Magyar Földtani Társulat mecseki csoportja június 23-án 18

órakor a MTESZ Janus Pannonius utca 11. szám alatti helyiségében.

— LENGYEL, csehszlovák és NDK exportra 190 000 és belföldi kereskedelem részére pedig 60 000 pár cipőt gyártott 1961. I. negyedében a Szigetvári Cipőgyár.

A Patricia teljes gázzal harsogó motorjaival most bújik ki a jótékony felhőtakaróból, a város fölötti tiszta kék égboltra.

Ogmor az órájára néz: nyolc óra 10 perc.

— Fekete szemüvegeket feltenni! — adja határozott hangon a parancsot a fedélzeti telefonban.

Az arcok megkeményednek, a szemek összeszűkülnek, s az állkapcsok még erősebben szorulnak össze. Mindenki fel.e- szi szemüvegét.

A nehezen lélegző Gallan mellett most csak Elrick őrködik.

Nyolc óra tizenhárom perc: Ogmor megránt egy kart, s a gép hasa alatt szétnyílik a bombatár ajtaja. Aztán ráhajol a bombacélzóra.

És a bombacélzó fonálkeresztje alatt ott van a város.

A város, a forgalmas utcák, virágos parkok, a liliputi házak, a dohogva dolgozó gyárak, az úttesten döcögő társze- kerek és könnyedén cikázó biciklik; a járdákon szapora léptékkel siető férfiak és nők, a folyóparton hancurozó gyerekek: az eleven, lüktető élet, a maga ezerszínű pompájával, táncoló zenéjével.

Tízezer méterrel feljebb Ogmor keze a bombakioldó kar felé csúszik. Megmarkolja.

— Nyolc óra tizenöt pere — ideges rángás fut át karján. — a bomba kiesik a gépből;

A kiránduló kis gyermek- csapatból az egyik fiúcska lelkendezve mutat az égre:

— Repülőgép, ott, ott, fenn!

A városban az emberek egy

szempillantásra fölnéznek. Repülőzúgás — megszokták már

— csak rándítanak a vállukon.

(Folytatása következik):

— ASKO V1LKONE finn származású svéd egyetemi docens, néprajzkutató magyar- országi tanulmányi körútja alkalmából a jövő héten Baranya megyébe látogat és a Dunántúli Tudományos Intézet vendégeként néhány napon át tanulmányozza megyénk nemzetiségi hagyományait.

— FÉRFI és női kosztümök, ruhák készítéséhez norvég ballonanyagok érkeztek a pécsi méret utáni szabóságokhoz.

— TÖRÖK FELIRATOK* az imafülkékben pedig fres- kők kerültek napvilágra a szigetvári vár dzsámijának restaurálása során.

— 40 LEVELEZŐ HALL- ' GATÓT avatnak doktorrá a Pécsi Jogtudományi Egyetemen június 24-én.

— GYERMEK és felnőtt hátizsákok érkeztek új cikkként a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat pécsi kirendeltségére.

— A LAKOSSÁGI ÉPÍTKEZÉS és szolgáltatási tervet 1961. első 5 hónapjában az előirányzott 359 000 forint helyett 405 000 forintra, tehát 112 százalékra teljesítette a Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ.

— ION CREANGA, a Román Népköztársaság Államtanácsának tagja, az iasi-i Tudományegyetem rektora, jún.

21-én érkezik Pécsre, hogy a Iasi Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kara közötti együtt- A

működési megállapodást aláírja.

— A misinatetői turistaház vezetője értesíti a szabadba vágyó turistákat és kedves vendégeket, hogy a megcsino- ± sított turistaházban állandóan 6—8 féle meleg étel. he- terikét kétszer halászlé, rántott hal ég udvarias kiszolgálás várja a vendégeket. Telefon: 19-56.

Csanádi József merenyei lakost, azért, mert jogosítvány nélkül vett részt a közúti forgalomban, 27# forint, Kovács Kálmán és Barát István szigetvári lakosokat azért, mert nyilvános helyen verekedtek, 260, illetve 140 forint, Tormási Gyula és Kurucsai József rózsafai lakosokat azért, mert az italboltban tiltott kártyajátékban vettek részt, 260—260 forint pénzbüntetésre ítélte a szigetvári járást rendőrkapitányság vezetője.

— BLAUHORN GYÖRGYI növendékeinek évzáró balettvizsgája június 19-én. hétfőn este fél 7 órakor a Liszt Ferenc teremben lesz.

— JANUÁR I. óta 1700

boroshordót és 3428 söröshordót hitelesített a Pécsi Hordójelzé Állomás. -4

4

■ dőlték, hogy ebből jobban megélnek, mintha valahol munkahelyük lenne.

Nem kevesebb, mint 23 helyre törtek be.

Most lesz idejük gondolkodni: munkából, vagy valami „másból“ lehet-e tisztességesen megélni?

(—ray)

A város nyújtózkodott még egyet, mint szendergéséből ébredt lomha óriás, megmozgatta elzsibbadt tagjait, s ereiben újból frissen, elevenen pezsdült a vér.

Az utcákon sietősen robogtak végig a teherautók és társzekerek. a biciklik üde csilingelőssel követelték helyüket az úttesten. A járdákon a munkába sietők kis cinkos mosoly- lyal köszöntötték egymást.

A gyárakban egy hosszú, ke- vély dudálás után megindult a munka, ezer, tízezer kéz jól— olajozottan, sebesen kezdett dolgozni. Az irodákban a tisztviselők elfoglalták megszokott helyüket az íróasztalok mögött, s egyszerre komoly munkába süppedtek. És a gyerekek felszabadult boldogsággal, kacagva szaladtak a virágos terekre, az üde parkokba játszani, és a folyópartra, hogy megmártsák magukat a borzongatóan friss vízben;

Egy borbélyüzletben az ősz mester korát megcsúfoló frisseséggel szappanozta első vendégének arcát. Közben bőbe- szédüen mesélte az 1904-es háború emlékeit. S az emlékek hatására újra fiatalnak, erősnek elszántnak érezte magát, mint negyven évvel ezelőtt, az

ugyanilyen meleg, üde reggeleken, amikor még fiatal volt;

Kis cukrosdoboz-ház kertkapuján fiatal férfi jött ki. Még megcsókolta feleségét, aztán falábával felkapott biciklijére és elkarikázott. Utána hétéves kislánya jött ki a házból, édesanyja neki is odaadta kis tízórais csomagját, még egyszer szenvedélyesen magához szorította és megcsókolta. És még utánanézett az eltipegő kislánynak, s látta, hogy a szomszéd ház előtt egy kisfiú várja. Aztán a két gyerek kéz a kézben sétált a játszótér felé.

A fiatalasszony pedig vissza szaladt a házba, ahova éhes gyermeksírás hívta. A legkisebb gyermeke, a nyolchónapos kisfia sírt, követelve reggelijét. Aztán ölébe vette kisfiát, széthajtotta könnyű selyem köntösét, s mellének barna holdudvara csalogatóan mosolygott az éhes emberkére. A kisfiú szenvedélyes mohósággal látott reggelijéhez.

A város mögötti domboldalban pöttömnyi emberekből álló iskoláscsapat kirándult. A fiatal, még inkább gyermek tanítónő kézen fogva vezette tanítványait, s közben tisztán csilingelő hangon énekeltek. Megbűvöltan figyelték, amint lépésükre a sokszínű kis virág félrehajtja fejét, lábukra szórva a reggel szikrázó har- matcseppjeit. Aztán le-lehajoi- tak és ölükbe szedték a ringó fejű, nevető kis virágokat.

Egy templomban a miséző pap méltósága teljes díszében fordult ki az oltártól, s széttárva karjait, imára szólította 'ei a hívőket.

És egy virágba szökkent fa ágán két kis galamb szerelemtől tikkadtan csókolózott.

*