Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-02 / 128. szám
■fim. TÜNTÜS 2. NAPIŐ 3 Gyümölcsöt érlel a szorgos munka Beremenden minden hónapban 31.5 forint előleget fizetnek Rózsafán brigádokra bontották a termelőszövetkezei tervét Két 100 férőhelyes sertéshizlalda épül a csányoszrói összetartás Tsz-ben. A tsz később a sertéshizlalőkhoz saját erőből takarmányüzemet épít majd. A hizlalda június végére készül el. Film Film Film dijvao Lj magyar film Két termelőszövetkezetben jártam egy-ugyanazon napon. Az egyik a siklósi járásban van, a másik a szigetváriban. Távol vannak egymástól, de :sak kilométerekben számolva. Az elgondolás mintha testvérré tenné őket. A beremendi Dózsa Termelő szövetkezetben május 25-én előleget fizettek — visszamenőleg. Volt olyan tsz-tag, aki ötezer forintot vitt haza, vagy a takarékba ezen a napon. És ezentúl mindig így lesz a Dózsában. Minden hónap tizediké és tizenötödike között előleget ii2fetnek, méghozzá harmincegy forint ötven fillért. A termelőszövetkezetben úgy határoztak, hogy ezentúl (ifizelik a garantált munkaegység hetvenöt százalékát Ez májusban lépett életbe, de visszamenőleg január egyig kifizették a tagokat 429 000 forintot adott májusban a tagoknak a 5d)zö6. Nem kis dolog. Hogyan csinálták ezt? A termelőszövetkezet ma nár elég erős. Megvan a rendszeres előlegosztáshoz az anyagi alapja. A Dózsában, amit rsak lehet, leszerződnek. Erre íz évre is körülibeiül négymil- ió forint értékű árura kötöt- :ek szerződésit. Ezekre a szerződésekre rövidlejáratú hitelt tap a termelőszövetkezet Eb- oől a hitelből aztán kifizetheti i tagokat. Voltak tago/k, akik hitetlenkedtek. Azt mondták, hogy a öank ráteszi a kezét a gazdaságra és akkor aztán mindent :lvisz. Az első előlegfizetésnél mindenki megnyugodott. A ta- tarékszövetkezeten keresztül fizettek. így fizettek zárszámadáskor is. Akkor azonban ott állt hegyén-hátán a nép a ta- lalÄkszovetkezetben: Mindenki a pénzét kérte. Azt mond ák: biztosabb helyen van az itthon. Most az előlegosztásnál is voltak néhányan, akik kivették a pénzüket, de a többég inkább hozzárakott; Volt >lyan szövetkezeti gazda, aki szer forintot kapott a tsz-től ás tízezret vitt még hozzá a takarékba, ezzel a megjegyzéssel: „Ez még a zárszámadásról maradt.” Ez a példa azt mutatja: jól sínek a szövetkezetiek. És még jobban élnek majd a jövőben. Ezt pedig az a 15—20 csőkút segíti majd élő, amelynek első mintapéldányát már meg is fúrták. Ezekből a csőkutakbó! éltető vizet kap majd a cukorrépa, ^ «ái lókukorica .;. A víz pedig ott is több termést jelent. A többtermés pedig jobb életet; A beremendi Dózsában az idén még munkaegységben szá mólnak, de a 4100 holdas közös gazdaságban jövőre bevezetik a teljesítmény utáni pénz beli részesedést Meghatározzák: mennyit kap a tag mondjuk 100 négyszögöl kukorica megkapálásáért, egy liter tej kifejéséért. így a tagók is, a vezetők is jobban meg tudják állapi tani: ki, mennyit keresett ezen, vagy azon a napon. A készpénzfizetés természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl termény nem is lesz. Lesz, csak meg kell fizetni. Mindenki kaphat búzát a tsz-től, csak pénzért. A rózsafád példa is hasonló, de ez még csak előkészület a készpénzfizetésre, a többter- melésre, a jobb munkára ösztönzésre. A rózsafai Kossuthban kieszelték: jobban megy a munka, kisebb lesz a munka- egységhigítás aránya, nagyobb termést lehet elérni, sőt még verseny is kialakulhat, ha brigádokra bontják a termelőszövetkezet tervét. Minden brigád megkapta a maga területét. Azt mondták a brigódvezetőknek: ennyi búzát, kukoricát kell termelnetek egy hóidon, ehhez ennyi gépet, ennyi műtrágyát, ennyi fogaterőt kaptok, és meghatározták: mennyi az a munkaegység-mennyiség, amit itt felhasználhatnak. Minden brigádnak van egy kartonja. Ezen mindent vezetnek. Minden hónapban brigádértekezleteken mondják el: miből, hogyan teljesítették tervüket, hol van túllépés, hol van lemaradás. A vezetők nem csalódtak. Versenyeznek egymással a brigádok. Azt mondjáik, olyan veszekedés a gépekért, műtrágyáért, hogy ki kapja előbb, még sohasem volt, mint az idén tavaszon. És most egymásra vigyáznak: ne csináljon senki semmit fölöslegesen, csak azt csinálják, amire szükség vajn, de azt aztán lelkiismeretesein. Becsülete van a munkaegységnek. Takarékoskodnak is vele. Takarékoskodnak, mert ettől is függ a részesedésük. A vezetőség azt mondta: ennyit kell termelni. Ha a tervszerin- tit megtermelik, akkor a tervszerinti munkaegység-részesedést kapják. Ez is jó pénz, negyven forint munkaegységenként. Azok a brigádok viszont, amelyek többet termelnek a tervezettnél, ennek megfelelően több pénzt is kapnak munkaegységenként. Ha a brigád saját hibájából nem teljesíti a tervét, akkor amennyivel kevesebbet termelt, annyival kevesebbet kap. így igazságos ez — mondják a rózsafaiak és igazuk van. Két termelőszövetkezetben jártam. Távol vannak egymástól, más-más adottságokkal rendelkeznek, eredményeik mégis közös tőről fakadnak. Közös tőről, mégper dig arról, kihasználják a nagyüzem lehetőségeit, ha kell keményen megdolgoznak a jövőért, bíznak a közösben és így az eredmény sem marad el. Az eredmények itt sem pottyan- tak az égből. Meg kellett értük dolgozni. De ki sajnálja az olyan munkát, amelynek végösszegeként olyan eredmény jön ki, mint Beremenden vagy Rózsafán? Szálai János A megye termelőszövetkezetei 82 holddal, az állami gazdaságok pedig 173 és fél holddal gyarapították nagyüzemi bortermő területüket az idei tavaszon, összesen több mint egymillió oltványt ültettek el. Ennek több mint egy- harmada csemegeszőlő. A legnagyobb arányú szőlő- telepítésre a Villány—siklósi történelmi borvidéken került sor. A híres vörösbort termő villányi szőlők például minitPécsre látogatlak a kaposvári város tanács vezetői Tegnap dr. Kerekes And- rásné, Kaposvár városi Tanács VB elnökhelyettesének vezetésével Pécsre érkezett a kaposvári tanács vezetőinek egy csoportja. A látogatást tapasztalatcsere céljából szervezték. Elsősorban a Pécsett folyó társadalmi munkák menetéről, szervezéséről és a társadalmi munkával készült létesítményekről kívántak tájékozódni a kaposváriak. Kaposváron is szándékozik állatkertet létrehozni a tanács és ezért tekintették meg a pécsit. egy másfél száz holddal bővültek az elmúlt hetekben az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet telepítésed következtében. A mohácsi borvidékhez tartozó Babarcon az eddigi legnagyobb arányú szövetkezeti szőlőtelepítést végezték a Béke Tsz tagjai: 50 holdon. Ez lesz a megye első — szövetkezeti gazdák által művelt — nagyüzemi, gépesített szőlője. A film szerelmi tragédia, sok valószerűtlen elemmel. Valóság és irrealitás keveredik benne. Az eldobott szerető férjhez- megy, s mikor már gyereke is van. megérve és kiteljesedve újra lángra lobbantja egykori szeretőjét, aki addig üldözi erőszakos szerelmével, míg végül is a régi szerető maga lövi le, férje védelmében. Ez így nem több. mint sajátos környezetbe helyezett szerelmi háromszög. Ulveczky Sándor alakját (Bessenyei Ferenc) nem tudjuk hova tenni. Valami nyerserejű figura, aki csodálatos Pölöske lován (ez a ló nemcsak cirkuszi mutatványai miatt csodálatos, hanem mert hosszú évek során is megőrzi ifjúságát) kossal a nyakában egyszuszra felhajt egy liter méregerős pálinkát. aztán átugrat a kerítésen, azonmód keresztülrugtat a piacon, s közben azért marad ideje és ereje szerelmeskedni is. Ez egy kicsit sok. És mindez mikor történik? Valamikor 1946 és 1961 között ját- ■ szódik a film, ahogy az elmo- I sódott történelmi háttér sejEgymillió új sző'őtőke a baranyai dombokon Újsághír közölte áprilisban* hogy a komlói Béta-akna 39-es isapata rekord eredményt ért íl: az egy főre eső termelés műszakonként meghaladta a nyolc biliét. Felkerestem a csapatot. Szolnok Miklós KlSZ-titkár vezetett el munkahelyükre. S imint a vágatokban a fejtés felé igyekeztünk, a „harminc- úlencesekről“ beszélgettünk. — Ezt a csapatot mindig a iók között emlegették — mon- ioMa Szolnok elvtárs. — Ak- cor is, amikor Horváth Sanyi volt a csapatvezető. Amióta Papp Lajos a vezető, azóta KISZ-brigáddá alakult a csajai. Mindenki fiatal. Az átla- jos életkor huszonnégy év. A többségük KISZ-tag. Bátraik, merészek. Szeretnek, elegánsan öltö2>ködni, szórakozni. Az is előfordul, hogy alaposan a pohár fenekére néznek. — S akkor jön a bumli ■ . — mondon. — Na, azt nem. Ezek még lem csinálták bumlit, pedig évek óta együtt van a társaság. Tavaly a KlSZ-kongresz- izus tiszteletére indított verseny alatt azt vállalták, hogy íz éves tervet két hónappal a határidő előtt teljesítik és négyezer csille szenet adnak férvén felül. A tervüket november elejére teljesítették, s Imikor összeszámolták december 31-én az eredményt, a többlet kereken négy és * fél- 'zer csille volt. Közelebb kerülünk a szén- ronthoz, már hallani a fejtő- calapácsok kattogását. Április negyediké és máu* elseje tiszteletére _ indítgt& , A 39-ES BRIGÁD — Persze, hogy igaz. Kell a pénz, nősök vagyunk mindnyájan. — Az Imre még nőtlen, — helyesbít Papp Lajos, s csak ennyi kell Bajkónak. — De megnősítjük. Tudja, annak két előnye is van. Egyik az, hogy nem kívánlkozik el a bányából, ha megnősül. Lesz rendes otthona, családja és így tovább. A másik meg az, hogy akkor jobban töri magát, mert a pénz is jobban kell. Majd az asszonya nógatja, nem mi. A felső vágat felől lámpa fénye villan. Horváth János harmadvezető aknász érkezik a fejtésbe. Tekintetét körülfuttatja a munkahelyen, s már intézkedik is. — Egyszer ide kell egy pillér, Lajos, és ide is egy, — fordul jobbra és mutatja. Papp Lajos felegyenesedik, körülnéz. , — A nádpallóhoz is akarok egyet, egy öreget. — A frontnapló? — kérdi az aknász. — Itt van — nyújtja át Papp Lajos, majd felém fordul. — Nagyon precíznek kell lennünk. Meredék a telep, talpgerendára ácsolunk. Minden fát alul, felül váqni kell, hisz ezen állunk. Ha rálép az ember és megcsúszik.. — Volt már komolyabb balesetük? — kérdem. — Tíz éve vagyok bányában, de még nem, — válaszol- Ä __ A z aknász becsukja a frontnaplót és Lajoshoz fordul. — Mennyit szándékoznak adni? — ötvenet. Az aknász elindul, s amikor mellettem megy el, csak any- nyit mond halkan, hogy Lajo- sék ne hallják: —• Négy ilyen brigád kellene ;; i Munkájukról faggatom Papp Lajosékat. — Nincs a mi munkánkban semmi újdonság. Látja azt a fejtőkalapácsot? Az az egész gépesítésünk. Vannak jó eredményeink, de ennek inkább az a magyarázata, hogy kidolgozzuk az időt, nem csinálunk semmit fölöslegesen. Nemrégiben volt a szakmánybér-kiiga- zitás. Szükség volt arra is. Ahol gyengébb volt, ott erősítettek, ahol meg szoros, ott lefelé korrigálták. —■ S a maguk brigádjánál? — Nálunk például levettek a szakmánybái. A rendezés előtt tizenhárom nyolcvanat kaptunk padolás nélkül. Most meg padolással együtt tizenegy kilencvenet. — Észreveszik a borítékon? — kérdezem. — Csodálkozni fog, de nem. Úgy szervezzük a munkát, hogy legyen benne pénz. De nincs pardon egy percre se. Az igaz, mindegyik bele való gyerek, értik a mesterségüket. És van még egy segítségünk. Tudniillik azért is dolgozunk, hogy elnyerjük a szocialista brigád elmet. Ez önmagában is ösztönző, de sokat segít Kovács Lajos aknász barátunk, aki a brigádot patronálja. Fiatalon, gyerekfejjel jöttek a bányába. Most sem idősek. Éppen ezért érdemes még valamit megemlíteni. Megkérdeztem tőle, hogy van megelégedve az életével. — Megtaláltam a számításomat, kaptam szép, nagy lakást. Van két gyermekem. Jól élünk. — A lakás be van rendezve? — Gépesítve. Hűtőszekrény, porszívó... — Televízió van-e? — Nincs, nem is kell. Majd ha színes képek lesznék, akkor. Autóra gyűjtöm a pénzem. — S mikorra lesz Ikocsi? — Jövőre, a bányásznapra. Elbúcsúztunk. Amikor a fejtésből kiléptünk, még hallottam a hangját: „Rudi, ezt a húsz percet ráverjük, az ötven csillének meg kell lennie." Később hallottam, hogy csak azért nem lett több, mert nem kaptak elég üres csillét. A felolvasóteremben megálltam egy pillanatra a nagy versenytábla előtt. Akkor ez volt felírva: „1. hely 39-es csapat, 750 csille többlet." Egyszerű és szerény fiatalemberek. Nehezen mondták el az eredményeiket. Eddig „névtelenek” voltak. A munka, a szép eredmény, a rekord „nevet" adott nékik. ; ' GAZD4GH ISTVÁN telni engedi, s maga a történet mintegy öt év alatt Zajlik le. Eközben a faluban létrejön a termelőszövetkezet, már modern beton-istállója is van de Ulveczky. ez a gentry, basaparaszt, félszocialista betyár vagy minek nevezzük változatlan. És a tsz-tagok tűrik a szeszélyeit. Egészen addig, amíg lóháton (a fura módon személyi használatában maradt Pölöske hátán) be nem ugrat a kultúrházban táncoló tömeg közé. Van valami érthetetlenül furcsa (sőt majdnemhogy gyanús) abban, hogy a film szereplői közül egyedül ennek a fenegyereknek van meghatározható karaktere, egyénisége. Igaz, nem éppen hízelgő egyénisége, de hellyel-közzel rmg rokonszenves is. Ereje, bátorsága, a lovához való ragaszkodása kétségtelenül tiszteletre méltó. Az, hogy nem tiszteli a törvényt, az erkölcsöt, valami romantikus betyáros jelleget kölcsönöz neki. Kizsákmányoló voltára a cselédlányszeretők, meg a tsz-tagságra tett lekicsinylő kiszólásai utalnak. Ezzel az ellemtmondásosságá- ban is erőteljesen megrajzolt figurával szemben „tucatemberek állnak”. Zsuzsa (Med- gyesi Mária) az elkergetett cselédlány sem képvisel valamilyen emelkedettebb típust, az, hogy férjével szemben érzett új szerelme képessé teszi a régivel való végleges szakításra, nem rendkívüli. Amikor az erőszakoskodó Ulveczkyt lelövi, abban már valóban csak az idegen, embertelen dúvadat látja. Mindez együtt olyan kellemetlen mellékízt okoz, mintha a film készítői azt akarnák mondani, hogy az átlagból valamilyen módon kiemelkedő, fizikailag erősebb, szenvedélyeiben erősebb, azaz általában erősebb egyéniségnek el kell pusztulnia a szürke tucatemberek társadalmában. A színesebb, érdekesebb egyéniségek kora, a parasztromantika kora lejárt, az új világ a Gál Jánosoké, akiknek semmiféle rendkívüli tulajdonságaik nincsenek, de éppen ezért nem is rínak ki a hozzájuk hasonlók közül. Hamis ez a mondanivaló, hamis a filmben ábrázolt világ is. A szereplők, elsősorban Bessenyei Ferenc és Medgyési Mária kitűnő játékukkal igyekszenek feledtetni a tartalmi sivárságot, remek felvételeket is láthatunk, de a helyenként torz hanghatások bántóak. (A pálinkát nyelő Ulveczky kortyolása egy vízöblítő berendezés zubogásává erősödik, a távolról filmezett pár beszédét egészen közelről halljuk, stb.) A film alkati hibáit a szövegkönyvig lehet visszavezetni.-------: versenyben is Lajosék voltak a legjobbak. Volt egy olyan napjuk, amikor mindenkinék tátva maradt a szája. Kétszázötvenkét százalékot teljesítettek, százötvenegy csillét küldtek napszintre. A gurítok a vágat bal oldalán vannak, ömlik a szén a csúzda alá tolt csillékbe. A gurító alján Lovasi Imre csilléssel találkoztunk, ö már a 39-es brigádhoz tartozik. A madzagon függő vasrúddal leadta a jelzést a sűrített levegő csövén, ami annyit jelent, hogy ne eresszék a szenet, mert emberek mennek felfelé a gurítón. A fejtés rendkívül meredek, 70 fokos dőlése. Fent Papp Lajos bányafákat faragott, ácsolásra készült. Amikor bemutatkozik, a bányászsapkába épített lámpát eloltja, hogy ne világítson a szemünkbe. A szénfalnál néhány percre abbahagyják a fejtést. így már könnyebben megértjük egymást. — Jó hogy huzamosabb ideje együtt vagyunk, jobban kiismerjük egymást, jobban ösz- szepasszolnak az izmok. Úgy dolgozunk, mint az a hegedűs, akinek a hegedűje jól van hangolva, és nem keverednék a hangok — véli Végh Rezső. — Dolgozni szeretünk, — mondta Friókter Jakab segédvájár, de Szólnék Miklós közbeszól. — A pénz se jön rosszul, JMU