Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

.'VILÁG PROLETÁRJAI, ÉGYESÍIUETEK! SMANTULI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xviu. Évfolyam, 134. szAm Ara: so filler 1961. JÜNITJS 9. PÉNTEK Ipari üzemeink exportier melesenek problémái * Fejlesztik a városi könyvtár hálózatát * Mézesmcrdzag- és botpolitika * Levelezőink írják II nyár nem „uborkaszezon“ Végeredményben minden nyár elején véget ér egy nép­művelési évad, és szinte már megrögzött szokás a nyári hónapokra illeszteni a jelzőt: ez a művelődésben „uborka- szezon". Természetes, hogy a nyári hónapok — természetüknél fogva — megközelítően sem oly alkalmasa^ a tartalmas, gazdag művelődési munkára, mint az őszi és a téli hóna­pok. Egyrészt ezek a hónapok falun, a mezőgazdaságban a munka dandárját jelentik, ilyenkor vajmi kevés idő jut­hat a rendszeres és sokrétű népművelésre, hiszen az idő és a munka sürget. Másrészt, városokban az emberek java­része ilyenkor szívesebben választja a kirándulást, a fürdést, az évszakkal járó kellemes szórakozási lehető­ségeket. Ezek természetes jelensé­gek, és így az is természetes, hogy a nyári népművelés megközelítően sem lehet olyan, mint más évszakok­ban, de azt sem jelenti, hogy uborkaszezon. A figyelmes, minden hely­zetben magát feltaláló műve- lődésiotthon-igazgató, nép­művelési munkás a nyárra is megtalálja a munka lehetősé­gét. megtalálja azokat a módszereket, amellyel csök­kentett mértékben ugyan, de mégis foglalkoztatni lehet az embereket a kultúra terüle­tén. Miről van szó? Falun és városon Is egy­aránt meg lehet szervezni a kirándulásokat, és könnyű ezeket a társas rendezvénye­ket akár az ismeretterjesztés szolgálatába is állítani. Sok példa volt erre eddig is, és hasznosak, követendők ezek a példák. Jóllehet, hogy nyá­ron kevesebb idő jut olvasás­ra, de ez sem jelenti azt, hogy a könyvtárak kapuit erre a néhány hónapra be kell zárni, hiszen jó szerve­zéssel, jó agitációval el lehet érni, hogy a körülményeknek megfelelő, könnyedebb, de mindenképpen értékes köny­veket olvassanak az emberek. A falusi vasárnap estéket is meg lehet jól szervezni. A városokban természetesen könnyű segítséget jelentenek az országos rendezőirodák esztrádrcndczvénycl, ezek fa­lura alig jutnak el, de akár egy-egy közeli város ilyen jel­legű rendezvényére meg lehet szervezni a látogatást, akár pedig a faluban, ha szeré­nyebb eszközökkel is össze le­het állítani olyan kulturális programot, amely vonzó is és hasznos is. Ezeken kívül a népműve­lőknek van egy nagy nyári feladatuk, a jövő évi tervek elkészítése. Ez nagy figyel* met, nagy gondosságot igé­nyel. de aki amilyenre ter­vezi saját területén a követ­kező évad. a következő év kul'urális életét — olyan lesz. Ereket a terveket már egy magasabb igénnyel, széle- sebbkörű érdeklődéssel ötvö­zött elképzelések szerint és természetesen az eddigi ta­pasztalatok alapján kell ösz- szeállítanl. Lényegében tehát nem „uborkaszezon” a népniűve- j<s«hen a néhány n*-ári hónán, ezek a hónapok alkalmasak arra. hogy a jó népművelő egész nyáron át ébren tartsa Pjr emberekben a művelődés lamii fejtetejét Fiatalos lendülettel, teljes erővel segítsetek a mezőgazdasági munkákban! ^ KISZ Központi Bizottságának felhívása Fiatalok! Kiszistái! A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány felhívás­sal fordult a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy fokozott erő feszítéssel vegyenek részt a tavaszi, nyári nagy mezőgaz­dasági munkák sikeres elvég­zésében, a gabonatermelés gyors betakarításában. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága készséggel tesz eleget a kormány felhívásának, fel­szólít minden fiatalt, hogy tel­jes erejével, fiatalos lendü­lettel vegyen részt e nagy jelentőségű munkáik gyors el­végzésében^ Termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, gépállomások ifjú dolgozói! Becsületesen és szorgalma­san végezzétek mindennapi munkátokat, — ha szükséges — kora hajnaltól, késő estig, vasárnap is dolgozzatok azért, hogy kellő időben történjen a növényápolás, a takarmánybe- takarítás és az aratás. Most elsősorban a kukorica­kapálást kell meggyorsítani. Ezért dolgozzon minden fia­tal, minden családtag, az Is­kolai szünidőre hazatérő kö­zépiskolás, főiskolás és egye­temista! Segítsenek ebben a faluról az üzemekbe bejáró és szabadsá­gukat falun töltő ifjúmunká­sok, alkalmazottak is. Ifjú traktorosok, kombájn­vezetők és aratógép-kezelők! A gépek zavartalan üzemelte­tésével, s jó kihasználásával érjétek él, hogy a szocialista nagyüzemek a lehető legna­gyobb gépi segítséget kapják, növeljétek a gépek teljesítmé­nyét, hogy minél nagyobb te­rületen végezhessük el a ka­pálást, a szénabetakarítást és az aratást. Dolgozzatok kettős műszakban vagy ahol erre le­hetőség nincs, ott meghosszab­bított munkaidőben üzemel­tessétek a gépeket. Törekedje­tek arra, hogy az aratásnál és a cséplésnél minél kevesebb legyen a szemveszteség. Fiatalok! Úttörők! Segítsé­tek a zöldségfélék szedését, a gyümölcsszüret elést, hogy mi­nél több felnőtt munkaerő jusson a nehezebb mezőgaz­dasági munkákra. Felhívjuk a KlSZ-bizottsá- gainkat és falusi szervezetein­Ma délelőtt megnyitják as építési napokat Á kiállítás 15-ig tart nyitva A pécsi városi tanács és a Hazafias Népfront június 9. és 15. között kiállítást rendez a TIT-ben a családi lakóház építéséről. Az építési napok ünnepélyes megnyitójára ma délelőtt 10 órakor kerül sor. A megnyitót Seregély Aladár építésügyi miniszterhelyettes tartja, majd Sinka János szak- igazgatási főosztályvezető­Kétmillió forint értékű dísztárgy A Pécsi Porcelángyárat évente mintegy 2 millió fo­rint értékű dísztárgy hagyja el. A hagyományos készít­ményeken kívül a gyár mű­vészei a kor és ízlés igényei­nek megfelelően új, modern vonalú kompozíciókkal gaz­dagítják a választékot. helyettes tart előadást a „Csa­ládi lakóházépítkezések idő­szerű kérdéseiről” címmel. Délután fél négy órakor „A családi lakóház” és a „Kor­szerű lakások” címmel film­vetítés lesz a TIT műszaki szakosztályának rendezésében a Bartók Klubbem (Janus Pan­nonius u. 11.) A megnyitóval egyidőben megtekinthető a kiállítás is, amely 15-ig tart nyitva min­dennap délelőtt 10 órától fél egyig és délután fél négytől este hétig. A kiállításon lát­hatók lesznek a különböző családi házak makettjei és a város térképén szemléltetően mutatják be, hogy hol lehet családi házakat építeni. Az építési napok program­jában szerepel még a 10-én délután három órakor tartan­dó ankét, amelyen Márki László építési osztályvezető tart vitaindító előadást. két, hogy nagy felelősséggel szervezzék és irányítsák az ifjúság minél szélesebb réte­gének bevonását a mezőgazda- sági munkákba. A korábbi évekhez hasonlóan alakítsanak növényápoló, takarmánybetakarító ifjúsági brigádokat, cséplőcsapatokat. Ifjúsági aratópárok ezrei se­(Folytatás a 4. oldalon) Exkavátorral készítik elő a talajt az Űj-Mecsekalján léte­sülő új játszótérnek. Korszerűsítik a Mohácsi Selyemgyárat Háromnegyed millió méterrel nő a gyár kapacitása Törlesztettek az év eleji adósságot A Mohácsi Selyemgyárat az idén jelentősen fejlesztik. A kétmillió forint költséggel épí­tett új előkészítő {érembe né­met gyártmányú gyorsfel ver. 0 gépet kapott az üzem. A rég., kis teljesítményű csévélők he­lyett hetven félautomatát he­lyeztek üzembe. Ezekkel sok­kal termelékenyebb a munka: a korábbi 130 helyett most 220 méter fonalat csévél percen­ként egy-egy gép. Nyolcvan- négy szövőgépen nagyvetélőre cserélik ki a régi kicsiket. Több mint ötven gépnél már megtörtént az átállás. Ezeken a korábbi 4—5 perc helyett most 12—15 perc után fogy le a szál. Mivél így ritkábban kell a csévéket cserélni, há­rom helyett hat gépet tudnak kezelni a szövőnők. A felsza­baduló, mintegy harminc dol­gozót az év második felében elkészülő új szövődéi részben foglalkoztatják. A termeléke­nyebb, jobb munkát új{tással is segítik. Zöldi Pál művezető olajok és lakkok keverékéből olyan speciális impregnáló anyagot készített, amelyet, ha erős nyomással a vetélő fa­anyagába nyomatnak, annak felülete tükörsimává, szál- mentessé válik. Ezzel meg­szüntették a gyakori szálkáso- dást az emiatti szálszakadást, a vetélők élettartamát pedig legalább 30—40 százalékkal meghosszabbították. Az idei fejlesztés eredményeként csak nem háromnegyed millió mé­terrel több szelyem készül éven te a Mohácsi Selyemgyárbua, mint azelőtt. Az átszex-vezés az év elején termelési kieséssel, 41 millió vetés — azaz 15 000 méter se­lyem készítésének elmara­dásával járt. A termeléke­nyebb munka folytán azon­ban június elejére letorlesz- tették adósságukat a gyár dol­gozói. Elismerést érdemelnék a minőségért is: a terv szerint a gyárban készített selyem 73 százalékának kellene I. osz­tályúnak lenni. Ehelyett az első negyedévben 83, április óta pedig 90 százalék a leg­jobb minőségű áru aránya. , Végnélküli sínpár Sárbogárd—Pusztaszabolcs között Tíz perccel csökken a gyorsvonat menetideje—1200 teherkocsit takaríthatnak meg évente A pécs—budapesti fővonal leghasználtabb szakasza a Sárbogárd—Pusztaszabolcs kö­zötti 30 km-es vasútvonal volt, ami abból is lemérhető, hogy amig a vonal többi ré­szén 100 km volt a megenge­dett legnagyobb sebesség, ezen a szakaszon mindössze 60 kilo­méter. Tehát nagyon esedékessé vált a felújítása, hiszen az or­szág egyik legforgalmasabb vasútvonaláról van szó, amely a nagyszámú utasforgalmán túl rendkívül fontos szerepet tölt be az ország ipari vérke­ringésében is. Felújításával egyidőben korszerű, úgyneve­zett hézagmentes sínpárral cse rélik jel a régit, amely több­féle szempontból is előnyösebb a hagyományos vasútépítésnél. A „hosszú sínesítéssel“ nem­csak a vonatok síma járását, a közönség kényelmesebb, kul­turáltabb utazását biztosítják, hanem a rázkódtatás kiküszö­bölésével jelentős eredményt érnek el a szerelvények alkat­részeinek (rugó, alváz, csapágy stb.) megóvásában, élettarta­mának meghosszabbításában. Az átépítés és felújítás, az üzemi teljesítményekre is je­lentős kihatással lesz, miután a gyors- és személyvonatok ma­gasabb sebessége megrövidíti a menetidőt. Gyorsvonatoknál 10—10 perccel, személyvonaton !ként pedig közel 5 perccel csökken a menetidő e rövid szakasz felújításával. S ha fi­gyelembe vesszük, hogy napon ta négy gyorsvonatpár (nyolc gyorsvonat) és öt személyvonat pár (10 vonat) halad át a vo­nalon, ez naponta 2 óra 6 perc menetidőtartam csökkentést jelent csupán e 30 kilométer­nyi szakaszon. Ez a napi adat éves viszonylatban nem keve­sebb, mint 310 ezer utazási óra megtakarítást eredményez, amivel módot ad más hasznos forgalmak lebonyolítására. — Ugyanis a gyorsvonatoknak hatvanról kilencven kilométer­re, a személyvonatoknak hat­vanról 70 kilométerre emeli fel a sebességét, sőt késések esetén további sebességemel­kedés is lehetővé válik. A sze­mély és gyorsvonatokon kívül hat gyorsteher, négy tolatós tehervonat és hat közvetlen irányvonat közlekedik, ami Ősz szesen 34 vonatot jelent na­ponta s amihez hozzájárul még az időnként közlekedő kü­lönvonatok és szükségleti vo­natok száma is. A másik nagy jelentőségű következmény a tengelynyomás felemelése amely az előző ton­naterhelést 20 százalékkal túl­haladja. Ez annyit jelent, hogy a tengelynyomás felemelésé­vel kevesebb vonattal több árut lehet szállítani, valamint azt, hogy az időtartam meg­rövidítésével több vonat közle­kedhet a nap 24 órájában, mint eddig. Következésképpen ily módon évente kb. 1200 te­herkocsit takaríthatnak meg, illetve használhatnak, fel hasz­nos szállításokra, vagyis ez­zel a kocsimennyiséggel 50 ezer tonnával több árut szál­líthatnak, mint a régi sínpá­ron. Ha idővel sor kerül a Dom­bóvár—Sárbogárd közötti va­sútvonal hasonló felújítására, ez naponta több mint egy órá­val rövidíti meg a pécs—buda­pesti utazást: i Ctónakázók az abaligetl tavim, |

Next

/
Thumbnails
Contents