Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
r 1961. JÜNTDS 1. NAPLÓ 5 Meggyorsult a falusi népművelési munka fejlődése Ä megyei művelődésügyi bizottság kedden tartotta meg májusi rendes ülését, amelyen a járási és községi művelődésügyi bizottságok munkájáról szóló jelentést vitatta meg. A vita során megállapította, hogy a művelődésügyi bizottságok életrehívása óta biztatóan fejlődik a kulturális tevékenységet kifejtő tömegszervezetek 1 együttműködése. A legtöbb járásban kialakultak már a járási művelődésügyi bizottság helyes munkamódszerei, s ennek folytán a községekben is javult a munka. Ahhoz azonban, hogy a megye községeiben valóban az erre hivatott szervek összehangolt kulturális tevékenységéről beszélhessünk, tovább kell javítani a munkát, s arra kell törekedni, hogy mind tartalmi, mind gazdasági tekintetben a közös célok elsődlegességén alapuló együttműködés alakuljon ki. Napirenden szerepelt még a népművelési dolgozók, hivatásos és társadalmi munkások helyzete, ideológiai és í szakmai továbbképzése, valamint a megyei művelődésügyi bizottságnak a következő évadra készítendő munkaterve hűtőgépet, mosógépet, boylert, porszívót parkettakefélő gépet szakboltból szerezzen be! Super HÜTÓ'CÉP OTP iii;e levéllel is megvásárolható' Pécsi Kiskereskedelmi Vállasat 36-os sz. boltja. Jókai .*« Széchenyi tér sarok. 16495 Miért válnak el a házastársak? Csökken a bigámia — Üj határozat a gyermekelhelyezésről Interjú dr. Pap Tibor professzorral Felkerestük dr. Pap Tibort, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanárát és megkértük, nyilatkozzon a házassági bontóperek közérdekű kérdéseiről Dr. Pap professzor az egyetem II. számú polgári jogi tanszékét vezeti és a családi jog kiemelkedő szakértője. — A házasság felbontásában mennyiben döntő tényező a vétkesség? — Ma már nem szempont a vétkesség. Annak ellenére ugyanis, hogy mi is szeretnénk, ha a halállal végződnének a házasságok, nem tartunk fenn egy alapját vesztett házassági kapcsolatot. Felbontjuk tehát a házasságot a vétkes fél kérésére is, de csak akkor, ha a három fő szempontnak nem felel már meg a házasság. Ez a három szempont: a felek érdeke, a társadalom érdeke és a gyermekek érdeke. — Ezek szerint, ha az egyik házastárs válni akar, csak vétkezni kell és elválasztják? — Nem egészein így van! Mert ha a vétkes házasfél csak a felbontás céljából töri meg a házassági köteléket, nem választhatjuk el. Ha tehát például valaki csak azért létesít házasságon kívüli nemi kapcsolatot, hogy a bíróság elválassza, az nagyon rosszul jár. Mert, ha a házasságnak egyébként megvan a létalapja, sem elsőfokon, sem felebbvitéli fokon nem bontják féL — A szocialista felfogás a házasság felbonthatóságának élvén álL De semmiképpen nem vagyunk hívei a köny- nyelmiű válásoknak: Csak akkor bontjuk fél a házasságot, ha a házastársak, a társadalom és az esetleg már meglévő gyermekek szempontjából megszűnt a létalapja és üres családjogi formává vált. — A bíróság mely esetekben bontja fel biztosan a házasságot? — A törvény nem állapít meg előre semmilyen tényállást, ami kötelezően bontást vonna maga után. Éppen abban van a szocialista családi jog ma- gasabbrendűsége, hogy külön- külön minden esetet egyénileg bírálnak el a bíróságok. Ezzel mi vesszük a leginkább figyelembe az egyes emberi lélek legfinomabb egyéni sajátosságait, csakúgy, mint az anyagi vagy társadalmi körülményeket. Minden válópert külön egyéni esetként vizsgálunk. Nem irányadó tehát sem a vétlen, sem a vétkes fél bontás iránti kérelme, sőt akkor sem mindig bont a bíróság, ha mindkét fél kölcsönös megegyezéssel kéri a bontást. — Gyakori eset, hogy a férj, vagy a feleség elhagyja házastársát és mással létesít kapcsolatot azzal a szándékkal, hogy ezt a kapcsolatot házassággá változtassa. Ezután kéri a régi házasság felbontását. Ha az így elhagyott házastárs maga is kéri a bontást, tehát nem hajlandó megbocsátani a hűtlenséget, már nem remélhető az életközösség helyreállítása. Ilyenkor a bíróság a legtöbb esetben felbontja a házasságot. De ha az elhagyott házastárs nem vétkes és hajlandó megbocsátani a hűtlenséget, a bíróság általában nem bont. Azért nem, mert ott még van remény az életközösség fennmaradásához. A hűtlen házasfélnek ez a második viszonya ellenkezik a szocialista erkölcs- csel Bontásra Ilyenkor általában akkor kerül sor, ha az új viszony már igen régen, esetleg több éve tart. — A házasság felbontásának egyébként akkor is helye lehet, ha egyik fél sem vétkes, így például valamelyikük gyógyíthatatlan betegsége miatt s— A bontó okok közül melyek a leggyakoribbak? — A mindennapi élet ezernyi változata hozza élénk a válóokokat. A leggyakoribbak a nagy karkülönbség (akár a férfi, akár a nő az idősebb), az iszákosság és a durvaság, legfőképpen pedig az érzelem- változás. íratlan szabályok tehát a szocializmusban is vannak. Sőt talán még erősebbek, i mert az anyagi egyenlőség tisz tábban érvényre engedi őket. Van azonban egy válóok, mely a szocializmusban gyakoribb, mint régen. Ez a túlfiatalon kötött házasság. Ma már ugyanis gondtalanabb a fiatalok élete, fiú és lány hamarabb jut jól kereső foglalkozáshoz. — Van-e még bigámia? — Rohamosan csökken a száma. Társadalmunkban önállóak a nők, nem szorulnak rá annyira egy jövedelmező házasságra, mint hajdan. Nincs tehát talajuk a jó megjelenésű szélhámosoknak ahhoz, hogy minden városban legyen egy- egy feleségük. Dr. Pap Tibor részt vett a Legfelsőbb Bíróság 21. számú elvi döntésének előkészítésében, mely a gyermekelhelyezésről tartalmaz új irányelveket. Megkérdeztük, mi ennek a döntésnek a lényege? — Ezentúl a gyermek érdeke lesz a döntő abban, hogy a válás után melyik szülőnél maradjon. Nem szempont tehát többé, hogy a fiú az apához, a lány az anyához kerül. Annak ítéljük a gyermeket, aki jobban tudja a helyes nevelését biztosítani (Földessy) I Befejesődött a szülők akadémiája Néhány napja tartotta utolsó és egyben évzáró összejövetelét a szülők akadémiája, melyet TIT-előadók közreműködésével a Városi Nőtanács indított be a múlt év őszén. Megkerestük Kiss Istvánná elvtársnőt, a Városi Nőtanács titkárát és a tanfolyam eredménye felől érdeklődtünk. — Milyen meggondolás alapján szervezték meg a szülők akadémiáját? — Mi a nőmozgalom fontos feladatának tartjuk a gyermekek helyes nevelésének elősegítését. A céltudatos — és talán nincsenek nagy igényeink, ha azt mondjuk, hogy — tudományos nevelés nem csupán az iskola és a nevelők feladata. A tökéletes eredmény érdekében a szülőknek is hasonló színvonalon kell gyermekeikkel foglalkozniok. mint tanáraik, tanítóik. Szükséges a szülők pedagógiai képzése, hogy a gyerekek közvetlen gondozói, nevelői, legalább az alapvető pedagógiai kérdésekben azonos szinten álljanak a hivatásos nevelőkkel. Ezért vált szükségessé, hogy a már régebb idő óta működő nők iskolája mellett, ahol szintén foglalkoznak nevelési kérdésekkel, beindítsuk a szülők iskoláját. — Az első évnék mi volt a tapasztalata? — Az a véleményünk, hogy a szülők jelentős része szívesen vett részt előadásainkon, és amint a résztvevők el is mondották, közvetlen gyakorlati támogatást kaptak a tanfolyam során, hogy eredményesebben foglalkozhassanak gyermekeikkel. — Milyen témájú előadásokat hallhattak a résztvevők? — Az elmúlt tíz hónap alatt tizennégy előadást tartottunk; például: A társadalom felelőssége a gyermek jövőjéért. Hogyan segítse a család az iskoia nevelő munkáját. A helyes tanulás módszerei. A gyermek erkölcsi fejlődése és fejlesztése címmel. Az akadémia programjának befejezésekor a Vörös tinta című filmet vetítettük és a film mondanivalóját a hallgatók megvitatták. — Mik a terveik, lesz-e az ősszel is szülők akadémiája? — A nagy érdeklődésre való tekintettel az ősz folyamán, szintén megrendezzük a szülők akadémiáját. de tekintve, hogy nagy az érdeklődés, Pécsett hármat, minden kerületben egy-egy tanfolyamot szervezünk —, fejezte be nyilatkozatát Kiss Istvánná elvtársnő. Érettségizett sertéstelep-vezető — Elnök eWlárs, temethetem a disznókat! — állt a szabadszentkirályi tsz-elnök elé a ta vassza! Katona Sándor. — Még egy fél óra és mind eltemethetem! — Miért, mi a baj, Sándor? — Beázik a tető! Ha nem csinálják meg, megdöglenek a malacok. Néhány perc múlva boldoÚj Szemmel bővül a panelgyártás Az újhegyi salakhegy tövében lassan kialakul a panelgyár képe. Az elemgyártó üzem már régóta üzemel, de hiányzanak még a komplett panelgyártás fontos egységei, mint a keramzit üzem és a Stasa-mű. Ami a keramzit üzemet illeti, itt már csak az utolsó simítások vannak hátra. de már több mint valószínű, hogy június 7-ig átadják ezt is próbaüzemeltetésre. A többi közül már beszerelték a sima hengerműveket, a téglaprést, a szekrényes és a tányéros adagolókat s az „agyaggolyó” gyár tás vágószerkezetének felszerelésével az utolsó gépegységet is beállítják a jövő hét folyamán. Törzskönyvezés a Tettyén A MEOE pécsi csoportja vasárnap rendezett „látra törzskönyvezést” a ’ Tettyén. Sajnos, a törzskönyvezési lehetőséget a több mint 20 ezer Baranya megyei ebtulajdonos közül csak nagyon kis százalékban használták ki. Törzskönyvezési bírálatra közel 300 kutyát vezettek fel. Ebből 217 kap törzskönyvet. A felvezetett kutyák között a legtöbb német juhász (farkas) kutya volt, melyek nagy százalékát házőrzés céljából tartják. De szép számban vezették fel magyar vizsla, tacskó és fox- terrier kutyáikat az erdőgazdaság vadőrei és jó néhány vadász, akik értékelni tudják a kutyák használhatóságát, örvendetes volt a Görösgali Á. G. hozzáállása, ahonnan kilenc komondort hoztak be törzskönyvezési bírálatra különböző üzemegységekből. Kutyáink jelentékeny része teljesen haszontalan ugató korcs. Nálunk általában nem értik a módját a szemre is tetszetős, szolgálatra is alkalmas fajta megválasztásának, más nemzetek pedig kutyatenyésztésből jelentős valutához jutnak. Érdemes megemlíteni, hogy Izrael magyarfajta pulikat tenyészt export célra. A brüsszeli világkiállításon magyar puli nagydíjat kapott. Sárga magyar vizslákért külföldön komoly összegeket fizetnek sokoldalúsága miatt. Nagyon sok csehszlovák pio- nir-őrsnek van maigyarfajta Erős, jó felépítésű, szép küllemű német juhászkutya. kuvasz kutyája és már gyermekkorban megtanulják a kutyával való bánásmódot. Ma közel 150 kitenyésztett fajta van a világon. Miért tartanak értéktelen korcs kutyákat, amikor a sok fajta közül lehet választani a célnak megfelelő őrző-védő, vadász, terelő vagy éppen luxus célra kitenyésztett fajtatiszta törzskönyvezett kutyát. A törzsköny célja, hogy mód legyen a születendő kölykök őseit ismerni vagy megtudni lényét. Egy fajta igazi szakértőjének csak kezébe kell adni egy „teli törzskönyvet”: hogy látatlanban is le tudja írni a kutyát külsőleg és belsőleg. Áll ez viszont fordítva is. Ha a szakértő ránéz valamelyik előtte ismeretlen példányra, valószínűleg felismeri a családot, amelyből származik. Fejlődésünknek mielőbb oda kell jutnia, hogy a korcs kutyák száma csökkenjen és meginduljon — elsősorban a magyarfajta (puli, pumd, kuvasz, komondor, magyar vizsla), valamint a külföldi haszoncélú kutyák tisztavérben való tenyésztése. m—y gan indult ki a sertéstelepre. Egy kocsi szalmát és egy embert kapott. Máskor meg azzal kereste fel az elnököt: — Elnök elvtárs! 160 gramm fehérje kellene, maga meg öt grammal kevesebbet adott fejenként. Nem v ' ia egy kis borsó, vagy napraforgó pogácsa ... Ebből a két esetből is látható, hogy lelkiismeretesen, hozzáértően végzi munkáját Katona Sándor, a szabadszentkirályi Űj Élet Tsz érettségizett „kanásza”. Igen, érettségizett. Elvégezte a mezőgazda- sági technikumot, volt tsz-ben vezető, volt járási agronómus, de nem szerette a papírmunkát, s idejött sertéstelep-vezetőnek. Délelőtt tíz óra volt, amikor felkerestem. Már messziről lehetett látod, hogy Katona Sándor még a telepen van. Bar- nállott a pulóverje, amint vizet húzott. Amikor odaértünk, köszönt és mindjárt a malacokhoz hívta az elnököt. — Nézze! Nem akarják enni a keveréket Pedig éhesek! — és borsót szórt eléjük. A rózsaszín malacok habzsolták a borsót. — A buták még nem tanulták meg, hogyan kell megenni a darát. Tudja mit kellene csinálni, elnök elvtárs? Azt, hogy borsót, meg árpát ledarálni és táppal keverni. Akkor megtanulják megenni a darát. Több mint százhetven malac van itt. Az elnök azt mondja: 8,9 volt az ellési átlag és most is 8,5 körül mozog. Mire leválasztják őket, nyolcon felül lesz az átlag kocánként. — Az intézőbizottság úgy határozott, hogy jó munkájáért két prémium-malacot kap leválasztáskor. Azt a kettőt viheti, amelyiket akarja. — Ne igyunk előre a medve bőrére — válaszol az elnöknek és a következő kutricához vezeti. Szépek, egyöntetűek a malacok. Büszke is rájuk Katona Sándor. Mesélik róla, hogy feleségével együtt — a felesége a tsz könyvelője — sok gabonát kaptak a múlt évben. Ügy határoztak: vesznek tíz malacot, meghizlalják és leadják a termelőszövetkezet nevére. Katona Sándor el is jött Pécsre a vásárra. Végignézte a malacokat és amikor hazament, azt mondta: — Elnök elvtárs, meg kell állapítanom, hogy a mi sertés- tenyésztésürík veri a pécsi járás valamennyi egyéni sertés- tenyésztőjét. Nem tudtam tíz malacot venni a vásáron. Nem volt olyan, amilyen nekem is tetszett volna.1 A következő vásárra az asszonyt küldöm, mert ha én megyek, akkor soha nem lesz malacunk. Harminchét koca, több mint 170 malac és nyolcvankét süldő van a keze alatt. És mindegyikről tudja: melyik menynyit eszik, mikor ellett, mikor lett búgatva. Megállunk az egyik kutricánál. Bár nincs felírva sehova, mikor születtek a malacok, ő azért tudja, hogy ezek a malacok április 23-án jöttek a világra. Még azt is tudja, hogy nehezen. A süldőknél a „farokrágóra” panaszkodik. — Nézze, hogy megcsúfította őket! — mutat az egyik falkára. — Egyedül már csak neki ép a farka. Látja azt ott. Annak mintha tetanusza lenne. Dagad a farka. Éppen orvosért akartam menni, de maguk jöttek. Az elnök megigéri, ide küldi ő majd az orvost. A kocáknál megint van észrevétele. Először azt mondja: a kocák nem eszik már meg azt az abrakmennyiséget, amit kiírtak nekik. így húsz dekával pótolja a süldők abrakját. A következő kiírásnál már vegyék figyelembe ezt. Aztán váratlanul más témába kezd. — Tudja, elnök elvtárs, legalább huszonöt százalékkal jobbak lehetnének a malacok, ha télen jó ballaszt-takarmányt kapnának a kocák. Gondoljon erre is. — Az első kaszálású lucernából már nem lehet, de később még csinálhatunk. Lesi- lózunk száz köbméter pillangóst tejes csöveskukoricával vegyesen. Fél tizenegy van. Hívjuk, jöjjön haza. Ázt mondja, neki még egy kis dolga van. — Hiszen tizenegyre kérte az orvost. — Nem baj, addig én megfordulok hazulról. Még enni is tudok. Távolodunk a sertésteleptől. Ez azonban csak látszat, mert Katona Sándor mintha egyre jobban közeledne felém. Egyre közelebb jön, egyre magasabb lesz előttem. Ha azt mondja az elnök: tavaly ösz- szesen 150 hízott sertést adtak el az államnak, az idén már százhatvanat leszállítottak, kétszázötven meg hízik, újabb kétszázötvenből pedig sonkasüldő lesz, őt látom. Benne látom a jövő szövetkezeti tagját, aki úgy tud aggódni, mérgelődni, veszekedni, örülni mindenért és mindennek, a közöséért, a közösnek, mint azelőtt a sajátjának. Szalai János «
