Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-30 / 152. szám
' im. JÜNIÜS 30. NAPLŐ 3 Bizonyítványkioszlás az SZMT műszaki rajzmásolói tanfolyamán Tegnap este Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke kiosztotta a bizonyítványokat a műszaki rajzmásolói tanfolyam végzett hallgatóinak. Az egyéves kezdő tanfolyamot 33-an, a haladó tanfolyamot 11-en fejezték be eredményesen. A haladó tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium állított ki, rajzmásolói munkakör betöltésére jogosít. A kétéves tanfolyamot hat üzemi munkás és öt műszaki értelmiségi végezte el. A hallgatók műszaki rajzot és műszaki matematikát tanultak. A haladók tanfolyamát kiválóan végezte el Jiioch József, a Megyei Tég- ■ la gyári Egyesülés művezető- ■je, Domonkos Gizella teljéit sjfrrjjtamlszámoló és Enyedi ' Is tvrTműszerész tanuló. Szeptemberben újra indítanak egy haladó tanfolyamot, amelyen azok vehetnek részt, akik ebben az esztendőben a kezdő tanfóiyamot eredményesen elvégezték és a felvételre augusztusban jelentkeznek. Kilenc író és nyolc képzőművész kapott ösztöndíjat Nyilvánosságra hozták az irodalmi és képzőművészeti pályázat eredményét Tegnap délelőtt Pécsett a Baranya megyei tanács klubtermében rendezett megbeszélés alkalmával hozták nyilvánosságra, hogy a Baranya megyei Tanács VB, a Pécs mj. városi Tanács VB és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által hirdetett pályázat alapján, mely írók és képzőművészek nyertek egy hónapra szóló ösztöndíjat A megbeszélésen jelen volt Palkó Sándor elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Bogár József elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető titkára, Szentirányi József elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa, Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Gábriel József elvtárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint, az ösztöndíjat kapott írók és képzőművészek.-4M Ülést tartott a Hazafias Népfront Pécs yárosi elnöksége A Hazafias Népfront városi elnöksége csütörtökön délután 5 órai kezdettel ülést tartott, ahol Krasznai Antal városi elnök beszámolt a körzeti bizottságok munkájáról. Pécsett 1959-óta működnék körzeti bizottságok 521 taggal. Üléseiken a körzetük problémáival foglalkoznak, ők szervezik a társadalmi munkát. Az I. kerületben működő aktívák például komoly tevékenységet fejtettek ki a vidámpark építésénél A kertvárosi bizottságok a |Tiszta Utca“ mozgalom szer- alkalmáVal értek el jó nényeket. A belvárosi kör bizottság eredményesen vett részt az Anna u. 41 szám alatt létesült játszótér építésében. A Vasas II. aktívái több száz facsemetét ültettek el. Az istenkuti bizottság a rendezvényeikből szerzett 2500 forintot az úttörők táborozására fordította. A városi elnökség támaszkodik a körzeti bizottságok jelentős számú aktívahálózatára, munkájukat figyelemmel kíséri, segíti és időnként elnökségi ülésen tárgyalják meg a soron- következő feladataikat. Az elnökség tagjai előadásokat tartanak a munkamódszerekről és az általában felmerülő problémákról. A körzeti bizottságok többnyire helyesen oldják meg a lakosság politikai nevelésével kapcsolatos feladataikat. Népfront- és béke-esteket tartanák, ahol irodalmi, művészeti, természettudományi előadások, élménybeszámolók hangzanak el. A nagyobb jelentőségű külpolitikai eseméC nyek alkalmával Ms gyűléseket szerveznek, értékelik és megvilágítják az eseményeket. Helyenként jogi tanácsadásokat szerveznek az ügyvédi munkaközösségek támogatásával. ^ A termelőszövetkezetek szervezésekor szintén bekapcsolódtak a munkába a körzeti bizottságok aktivistái és elismerést érdemlő eredményeket értek el. A 21. sz. AKÖV FUVAR- VÄLLALÖ IRODÁJA a Széchenyi tér 7. sz. aló1, i Kossuth tér 1. sz. au költözött. (Taxiiroda helyiségébe.) Távbeszélő hívószámok: Fuvarvállalás és tehertaxi megrendelés változatlanul 20-66 és 20-69. Személytaxi megrendelés 10-00 és 13-13. Folyó hó 28-ától kezdve a személv- és tehertaxirende- lés. valammt a nagyobb tgk-ra vonatkozó fuvarvállalás. fenti helyen történik. 491 Általában megállapíthatjuk, — mondotta Krasznai elvtárs — a körzeti bizottságok tevékenysége fejlődik, tehát e szervezési forma bevált és továbbra is alkalmazni kell. A bizottságok munkájának további javítása érdekében a bizottsági tagok között tapasztalat- cserét rendezünk, ami feltétlen kedvező hatással lesz a bizottsági muriWti további fejlődésére. A titkári beszámoló után az 1961. július 1-től szeptember 30-ig kidolgozott munkaterv megvitatására került sor; Pákolitz István bevezető szavaiban elmondotta, hogy a pályázatot hirdető három szerv gondos mérlegelés után ítélte oda az ösztöndíjakat. Figyelembe vették, hogy az írók és a művészek milyen témájú műhöz kívánnak tapasztalatokat gyűjteni, és vidéken, avagy Pécsett akarják az egy hónapot eltölteni. Elmondta, hogy az irodalmi ösztöndíjra országos nevű írók és ismeretlenek is egyaránt igényt jelentettek be, számszerint nyolcvanegy irodalmi pályázat érkezett be. Ezután közölte, hogy a pályázatot hirdető szervek kinek ítéltek ösztöndíjat. Az írók közül örsi Ferencnek és Szöllőssy Kálmánnak 4000, Borsos Józsefnek, Bertha Bulcsúnak, Kende Sándornak, Pál Józsefnek, Thiery Árpádnak, Tüskés Tibornak 3500— 3500 forint, Csongor Rózsának pedig 3000 forint ösztöndíjat szavaztak meg, amely összeg az írók egyhónapos tanul- mányútját biztosítja. A képzőművészek közül Simon Béla és Kelle Sándor 4000—4000 forintot kapott, Soltra Elemér, Bizse János, Lantos Ferenc és Cseh László 3500—3500 forintot, míg Erdőst András és Tóka Vendel művészek pedig 3000—3000 forintot. Ezután Palkó Sándor elvtárs kérte az írókat és művészeket az egy hónap lelkiismeretes felhasználására, kérte, hogy alaposan és elmélyülten ismerkedjenek meg a mai élet bonyolultságával, majd a következő szavakkal fejezte be: — Nagyon szeretnénk, ha az írók és a képzőművészek mielőbb megkezdenék az egyhónapos munkát, hogy sok-sok tapasztalattal a tarsolyukban népünk életét, majd értékes, a maga valóságában bemutató művekkel ábrázolják. A megbeszélés második felében az írók és a képzőművészek közölték, hogy ki hol szándékozik eltölteni az ösztöndíjas egy hónapot. Az írók közül örsi Ferenc Siklósra, Csongor Rózsa Gánt- ra, Szöllőssy Kálmán Komlóra, Thiery Árpád Kovácsszénája községbe, Kende Sándor Komlóra, Bertha Bulcsu Székelyszabarra, Pál József István-aknára, Tüskés Tibor Kemsére, Borsos József a nógrádi szénbányákba megy. A képzőművészek is bejelentették, hogy Simon Béla Alsó- szentmártonban, Bizse János a pécsi szénbányák területén, Lantos Ferenc Komlón, Soltra Elemér a Pécsi Porcelángyárban, Kelle Sándor Babarcon, Erdősi András Babarcon, Tóka Vendel pedig Mohácson tölti az egy hónapot. Az írók és a festőművészek általában július—augusztus— szeptember és október hónapokban veszik igénybe az elnyert ösztöndíjai Negyvenegy vájáriskolás táborba indul Július másodikén vándortáborozásra indulnak a Komlói Vájártanuló Intézet növendékei. Negyvenegyen indulnak el együtt, de huszonötén vándortúrát tesznek, csak tizenhatan maradnak a Balatonnál 2-től 13-ig. — Komló, Budapest, Dombóvár, Miskolc, Pereces, Lillafüred. Miskolc és Tapolca lesz az útvonaluk. Egy hétig a Balaton mellett üdülnek tizenhatan, de ők is túráznak majd Badacsonyba és Tihanyba. Prémiumosztás a tsz-ekben r A termelőszövetkezetekben is egyre gyakrabban hallani ezeket a kifejezéseket: célprémium, premizálás, prémium- osztás. Egységes prémiumrendszer még nincs, ahány tsz, annyi változat, egyetlen, de lényeges közös vonásuk az, hogy valamennyi előbbre viszi a termelést. Érthetetlen, hogy sok szövetkezetben még idegenkednek a premizálástól. A tsz-tagok rendszerint azokban a tsz-ekben szavaznak a premizálás ellen, ahol korábban már premizáltak ugyan, de a prémium összegét nem folyósították annak rendje és módja szerint. Vagy ott, ahol a tagokkal nem ismertették kellően a premizálás lényegét, előnyeit. A nagydobszai Búzakalász Tsz-ben például már tavaly — az egyesülés előtt — is premizáltak, és a jó eredményen felbuzdulva, ebben az évben tökéletesítették és minden üzemágra kiterjesztették. A prémium itt egyszerű és világos, a terven felüli termék fele a tagot illeti. A kocsisok ezen felül a többlettermés 10 százalékát kapják prémiumként. Kukoricából 17, cukorrépából 130, takarmányrépából 180, korai burgonyából 40, őszi burgonyából 100 mázsa a tervezett átlagtermés. A területet kiosztották családokra s minden családból besegít valaki, hogy a vállalt részt mielőbb megműveljék. A nagy munkák idején naponta átlag 50—60 családtag segédkezik. A könnyebb munkáknál például az iskolás gyermekek is segítenek. Hétfőn a kisdobszai üzemegységben például az asz- szonyok másodszor kapálták a kukoricát, s hogy ne legyen kiesésük, helyettük az iskolás gyerekek rakták össze a kévéket, illetve kereszteket. Ezért állnak jól a nyári munkákkal s ebből köyetkezik, hogy előreláthatólag mindenből többet termelnek a tervezettnél. Az újburgonya szedését lassan befejezik. -Nem remélt magas termést, a tervezett negyven mázsa dupláját, holdanként 80 mázsát értek el. S ehhez a kilátásba helyezett prémium nem kis részt járult hozzá. Mihelyt az utolsó tételt is leszállítják a MÉK-nek, azonnal sor kerül a prémium- osztásra. A holdanként termelt 55 mázsa újburgonya után 300, 58 mázsa után 500, és 60 mázsa felett pedig 600 forint prémiumot kap a tsz- tag. Mivel 80 mázsa lett az újburgonya átlagtermése, így csaknem minden tag a legmagasabb összeget kapja prémiumként. Nagydobszán a kézi és gépi aratást is premizálják. A kombájnos és aratógépkezelő 5 kiló gabonát kap minden learatott hold után. A kézi aratók holdanként 60 kiló gabona prémiumot kapnak, ami fejenként 20 kilónak felel meg. Búzából természetesen csak a szükségletet veszik fel a tagok, a többit a tsz pénzben fizeti ki számukra. A Búzakalászban a munkaegység tervezett értéke 39 forint, a prémium összege azonban ezt kb. 45 forintra emeli. Más szisztéma szerint, de hasonló jó eredménnyel premizálnak a szentdénesi Egyetértés Tsz-ben is. Itt a teljesített össz-munkaegység után kapják a tagok a prémiumot. Évi 300 munkaegység alatt nem premizálnak. Minden 300 munkaegységen felüli egység után a prémium 4 forint, 400 munkaegység felett 5,50 forint egységenként, 500 munkaegységen túl 7 forint a prémium és 600 munkaegység felett 8,50 forint prémiumot kap az illető tag egységenként. A tervezett munkaegység-érték 40 forint. Így tehát, ha valaki már 601 munkaegységet ér el az év folyamán, az egyszer 24 000 forintot kap az alapmunkaegységre, plusz 5100 forintot prémiumként. A tsz tagjai ezért igyekeznek a családtagok bevonásával egyre több munkaegységet elérni, s ily módon még a növénytermelésben dolgozó asszonyok — akik nem családfenntartók — egy része is megszerzi a 300 munkaegységet, s így jelentős prémiumban részesül. Az ösztönző premizálás jó hatása a termelésre már most év közben is kézzelfogható. A szentdénesiek a járásban elsőként fejezték be a kukorica kapálását, s a háztájit kivéve már a második kapálást is befejezték. Az aratás vasárnap sem szünetelt, az őszi árpa nagy részét már betakarították. Végeztek a bíborcséplés- sel is. Most a nagy munkák idején szaporodhat csak igazán a munkaegység, mikor minden kézre szükség van, mindenkinek jut munka, még a családtagoknak is. S a prémium, a jó munka jutalma reményében a szentdénesiek ezt igyekeznek is kihasználni. Rné Tisztázzuk a munkaidőt! Melyik a nagyobb érték: a termelési terv vagy az ember? — Világos, hogy az ember. Mennyi legyen egy 15 éves fiú vagy lány munkaideje: hat óra, vagy nyolc óra? — Világos, hogy hat óra. Egyébként ezt törvény is szabályozza. S mennyi legyen a felnőtt dolgozók munkaideje: nyolc, kilenc vagy esetleg tíz óra? — Persze, hogy nyolc óra. hiszen nem mai dolog ez, s ezt is törvény írja elő. Kell-e blokkolni a portán, amikor a dolgozó megkezdi a munkáját, illetve belép a gyárba’ — Természetesen kell. befelé is és kifelé is — mondhatná akárki, hisz ez sem új dolog. Vérünkké váltak ezek, s mégsem dogmák, mert ha a terv éppen úgy kívánja, szabad nyolc óránál többet is dolgozni, de annak meg van a rendje és módja. Meg ke1! fizetni a túlórát, s még azt megelőzően a szakszervezetnek is hozzá kell járulnia Ha meg nincsen blokkoló óra, akkor valamilyen ívecs- ke Csak akad, amelyre a belépő és a kilépő dolgozó ráírja az időpontot. Nagyjából ezekről a kérdésekről akartam a komlói Helyiipari és Szolgáltató Vái lalat cipészrészlegének a vezetőjével beszélgetni. Együtt is voltunk egy óra hosszat, csak éppen nem tudtam szóhoz jutni. Nagyon egyoldalú volt a társalgásunk. Óvári elvtárs beszélt, én meg hallgattam. Akartam én beszélni, szépen és meggyőzően, de nem hagyott. Sőt, nem is csak a fenti kérdésekben mondtam volna él véleményemet, hanem arról is megnyugtattam volna Óvári elvtársat, hogy az újságírók nem kannibálok, akik éiha- rapják a másik ember torkát. „Miért idegesítenek állandóan, úgy is tudom, miéit jönnek? — Amikor nem volt probléma, akkor nem jöttek cikket írni! S csak ide a szabászrészleghez jönnek, pedig tizenkét részlege van a vállalatnak!” — mondogatta rde gesen és hivatkozott arra, hogy más üzemekben is vannak „ilyen” dolgok, satöbbi, satöbbi. Jó, tegyük fél, hogy vannak szabálytalanságok máshol is, de ez mégsem felmentő ok senkinek sem. Térjünk talán a tárgyra! Melyek is azok az „ilyen” dolgok? Az első talán az, hogy a dolgozók nem „jelzik” a mun kai dej ükét, mert a portan nincs erre semmi alkalmatos ság. Furcsa módszer volt, bár Óvári elvtárs szavaiból következtetve egyelőre marad is, a szabászok munkaidejében. Egy példával talán világosabb lesz az egész; bizonyos részekből a szabásznak hatvan párat, vagy darabot kell készítenie nyolc óra alatt. Meg lehet-e ennyit csinálni? Meg! S ezt nem én mondom. hanem éppen a szabászok. Baranyai László- né és társai azt mondták, hogy ha jó az anyag, még hetvenet is meg lehet. No de, most jön a fonákság, aki nem végez a munkájával nyolc óra alatt, az ott marad és elvégzi utána, amig éppen készen nem lesz. Nem önként marad ott, bár szívesen teszi a kereset miatt, hanem muszájból, mert a terv tel- lesítése kötelező, és az üzemvezető megköveteli. Ezt mondta nekem is, hogy ami elő van írva, azt teljesíteni kell, s ha nem megy a nyolc órában, akkor utána. Ez viszont nincs rendben, legalább ilyen tormában nincs. Biztosítani kell a feltételeket, hogy nyolc óra alatt teljesíteni lehessen a tervet. S ha valaki nyolc óránál többet dolgozik, bármilyen módon is, azt túlórában kell nyilvántartani és elszámolni. Máskülönben, enyhébb kifejezést nem találok. ez bércsalás. Egyszerű a megoldás; a nyolc órát pontosan és becsületesen le kell dolgozni. Végül az ifjúmunkások munkaidejéről. Sok fiú és leány dolgozik az üzemben. Kikerültek az iskolából, ipari tanulónak nem tudtak vagy nem akartak elhelyezkedni, hanem elmentek az üzembe négy illetve hat órás munkaidőre. Ezért és ennyi idejű munkáért kapják a fizetést is. Idővel ezek a fiatalok, ha elérték a tizenhat évet, ott maradnak, mint betanított dolgozók és nyolc órában dolgozhatnak. De furcsa módon kerülhetnek később rendes munkaidőbe. Ugyanis ennek van egy előfeltétele, még pedig az, hogy jelenleg csináljanak egy kis ráadást. Azt a gyakorlatot követik most, hogy amikor lejárt a négy, vagy hat óra, akkor, ha akar a fiatalkorú, ott maradhat a szakmát tanulni, a munkafolyamatot gyakorolni. Hangsúlyozni akarom, hogy erre nem kötelezik a fiúkat, csak aki akarja, az csinálja. Persze, hogy a gyerekek csinálják, hisz úgy hamarabb kerülhetnek hosszabb munkaidőre. nagyobb keresetre. Egy példát említek: Morvái Ferenc októberben lesz csak tizenhat éves, de már tavaly szeptember óta „szorgoskodik”, s most júniusban besorolták nyolc órai munkaidőbe. Pedig nincs is tizenhat éves! Az igaz, hogy kell a pénz minden családnak és nagyon jó az is, hogy a kis Ferenc máris többet keres, de van ennek még emberségesebb magyarázata. Keressen most 15 éves korában kevesebbet és majd később többet, de legyen egészséges munkásélete és hosszú öregkora. így nézve, azt hiszem, emberségesebb lenne, ha ezeket a fiatalokat a négy vagy hat óra letelte után hazaküide- nék pihenni, játszani. Nem akarom, hogy Óvári elvtárs félre értsen, s még- egyszer alá szeretném húzni, hogy nem a fejét követeljük, vagy a leváltását. Csak elmondtam a véleményemet, amit ott szerettem volna személyesen megtenni, de a szituáció nem tette lehetővé. Egyetértek Óvári elvtárssal abban, „hogy ilyen dolgok máshol is előfordulnak”. Azért is írtam meg és nem vártam vele két hónapot. Gazdagh István Öt hónap alatt 168 termelőszövetkezetet villamosítottak Hazánk községei közül a fel- szabadulás előtt mindössze 1364 volt villamosítva. A fel- szabadulás után meggyorsult a faluvillamosítás és tavaly év végére már a falvak 92,3 százalékában égett a villany. Az ötéves terv időszakára mindössze 247 község maradt hátra. Az idei évre 91 falu bekapcsolását irányozták elő, 94 millió forint költséggel. Ebből öt hónap alatt 13 faluban gyulladt ki a fény. A Nehézipari Minisztérium villamosenergiaipari igazgatóságán elmondották: az első félév az előkészítés, a vezetéképítés megkezdésének az időszaka. Ez a mun ka most fejeződik be és a második félévben meggyorsul a fahnde bekapcsolása s az esztendő végéig előreláthatólag nemcsak a tervezett 91 község kap majd villanyt, hanem a terv túlteljesítésének eredményeként valószínűleg néhány- nyal több. Az első félévben Győr- Sopron megyében — elsőként a megyék közül — teljesen befejeződött a villamosítás, s ma már a megye legkisebb helyiségében is elektromos áram terjeszti a kultúrát. könyíti a munkát. A második félévben Győr-Sopront Vas megye követi. Év végéig tehát két megye lesz teljesen villamosítva Némileg hátráltatta az első félévi faluvillamosítást, hogy az áramszolgáltató vállalatok az év elején inkább a hirtelen megszaporodott termelőszövetkezetek elektrifikálását helyezték előtérbe, mert a mezőgazdasági termelés szempontjából ez a munka a sürgősebb. Az évi terv 426 termelőszövetket villamosítását irányozza elő, ebből május 31-ig 168-ban befejezték a munkát. Baranyi- ban például 18. Tolnában 14, Győr-Sopronban 20, Szolnok megyében 18 termelőszövetkezet kapott villanyt munkagépei üzemeltetéséhez. Az 1961. évi faluvillamosítási terv teljesítése. esef'er>es túlteljesítése után tehát e’"-e- iáthatólag alig több m'V* ~/"=- félszáz villamosítatlan község marad Magyarországon. Ezeket a második ötéves terv közepéig villamosítják.
