Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

Wtt. JÚNIUS 29.

NAPLÓ

5

Kétszáz éves a Pécsi Bőrgyár

' A Városi Levéltár adatai ezerint a Pécsi Bőrgyár alapítása a Bajorországból bevándorolt Höfler-család nevéhez fűződik. Az 1762—1795-ös években 8—10 emberrel dolgozó tímárságuk volt először a Felső-Malom utcában, majd a mai Rákóczi út 55. szám alatt, s ez csak a XX. század fordulóján fejlődött hatalmas részvénytársasággá.

A vállalat birtokában lévő legrégibb okirat is igazolja a Höfler-család elsőségét, ami szerint 1878 január 10-i keltezéssel a pécsi rendőrkapitány iparhatósági igazolványt állított ki özv. Höfler Jakab- né nevére. A századforduló utáni években kiadott iparigazolványban már „Höfler bőrgyár RT” szerepel, végül is az 1919 január 17-i közgyűlésen „Első Pécsi Bőrgyár Rt”- . vé alakul át a vállalkozás. Az ■EJső Pécsi Bőrgyár RT az ország egyik legnagyobb bőripari üzemévé nőtt, s számottevő belföldi érdekeltségein kívül élénk kereskedelmi tevékenységet fejtett ki úgyszólván az egész világgal,

A vezérigazgató jövedelme — 109463 pengi

Ennek megfelelően a gyár *1919-tői 1943-ig biztos bázisa volt a tőkés részvényeseknek, s a búsás jövedelemből búsás osztalék jutott a részvénypapír tulajdonosoknak. S ami szántén ebből adódik, annál kevesebb maradt a munkások bérezésére, még kevesebb a szociális juttatásokra. Amíg például 1932-ben a részvények után kifizetett osztalék meghaladta a kétszázezer pengőt, addig a gyári összjövedelemből nyugdíjalapra semmit, jótékony célokra pedig mindössze hatezer pengőt tartalékoltak évente. Tekintsünk bele egy kicsit a gyár 1943-as évi jövedelem-arányaiba, s nézzük meg, mi jutott például az igazgatónak s mennyi a munkásnak.

Monostori Erreth Ede vezér- igazgató évi jövedelme különböző igazgatósági jutalékokkal együtt pontosan 109 463 pengő és 27 fillér volt, nem is beszélve a tekintélyes ház- és ingatlan jövedelméről.

Mégis elégedetlen lehetett a jövedelemmel, mert okmányok bizonyítják, hogy az Rt. fel- terjesztést tett az illetékes magyar királyi kormánybiztoshoz, hogy Erreth Ede javadalmazását további 1937 pengővel „engedélyezze” felemelni.

S a munkásfizetés?

S hogy nézett ki a munkásfizetés ugyanebben az esztendőben? A szakmunkás évi átlagjövedelme 3 660 pengő, a betanított munkásé 3 216, amíg a betanított női munkásé 2196 pengő évente. Hogy el ne felejtsük, írjuk le hamar azt is, hogy a fizetésen kívül természetbeni juttatást is kaptak a munkások, méghozzá négy pár cipőanyagot és hat pár férfitalpat évente. Ezenkívül szokás volt karácsonykor, katonai bevonuláskor, felszabaduláskor, vagy több- gyermekes családoknak az iskolai beíratáskor segélyt nyújtani. Nézzük csak! Barabás Rezső szakmunkás (többgyermekes családapa) hat pengő segélyt kapott beíratásra, 5 pengőt hűségjutalomként és 2 pengőt karácsonyi segély címén.

A karácsonyi segély azonban mindenkit megilletett, tehát az igazgatót is. Csakhogy aj. ő „segélye” 1798 pengővel több volt Barabás Rezsőénél. (Kereken 1800 pengő). Igaz viszont, hogy Erreth vezér- igazgató úr nem kapott az év végén hat pár férfitalpat és négy pár ciDőnnyagot, de cipő- anvagmegváltás címén neki is kijárt 358 pengő és 32 fillér. És „hűségjutalmat” is kapott. Nem kerek összeget, mint Barabás Rezső, hanem nyomorult filléreket is az összeg végén: 10 811 pengőt és 70 fülért, ami majd háromszorosa Barabás Rezső évi jövedelmének.

Jogc'm n elbocsátásra

Annak ideién általános nézet volt. hogy nehéz a gyárba bejutni, de annál könnyebb kikerülni onnan. A legnehezebb fizikai munkára is csak

különböző tekintélyes személyektől kapott ajánló levelek révén juthatott be bárki is a gyárba. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy annak idején milyen jogcímek alapján kerültek utcára a munkások. íme néhány indoklás, „jogcím” az elbocsátásokra. Ferenczi Lajost „szófogadatlanság”, Repitzki Józsefet, mert „túl magas bért akart kicsikarni”, Kovács Lajost „szocialista üzelmed miatt”, Pinterics Ferencet, mert „öreg és lassú”, Kovács Ferencet egyszerűen azért, mert „nem való ide”, s így lehetne tucatjait sorolni a „jogilag megalapozott” elbocsátásoknak.

S ha ezekután a jelenről nem írunk ilyen részletesen, nem azért tesszük, mintha nem volna mit írni róla. Csupán említeni vagy inkább érzékeltetni akarjuk, hogy az utóbbi 10—12 év alatt mi is tettünk egyet és mást a gyár fejlesztése érdekében. Helyesebben 1948-tól (az államosítástól) napjainkig többet fejlődött a gyár, mint a Höfler- cégek s az Első Pécsi Bőrgyár Rt. száz esztendeje alatt Csak néhány adatot e 12 év történetéből.

Milliós bernházások

1949—50-ben új üzemrészekre, gépekre, különböző korszerűsítésekre 4 millió 621 ezer forintot, 1951—52-ben gőz- kondenz, melegvízhálózat, kró- mos üzem, új öltözők, fürdők stb. építésére 8 millió 659 ezer forintot, 1953-tól 57-ig 10 millió 664 ezer forintot költöttek a gyár korszerűsítésére és a folyamatban lévő fontosabb beruházásokra újabb 10 milliót fordítanak. E hatalmas számok mögül világosan ki lehet olvasni a fejlődéssel együtthaladó nagyfokú gondoskodást, ami a munkásokról, a jó és eredményes munkaelőfelté- | telekről ad kézzelfogható bizonyítékot. Konkrétabban ez is hozzájárult ahhoz, hogy az államosítás óta többször is élüzem lett a gyár, mint ahogy legutóbb is az 1960-as év értékelése alapján.

De el tudták volna érni mindezt, ha csak az új gépek, üzemrészek, az új technológiák bevezetése lett volna a legfőbb előfeltétel? Kétségtelen, nagyon nagy szerepe volt ennek is az élüzem cím elnyerésében, azonban mégis kevés lett volna a munkások, a műszakiak megfelelő hozzáállása nélkül. Mert ahhoz, hogy a gyár 103,8 százalékra teljesítette múlt évi tervét, nagyon sok köze volt a lelkes munkaversenynek, a 21 szocialista brigádnak, a számszerint 85 elfogadott és bevezetett újításnak, amely egymagában 2 millió 110 ezer forintos vállalati megtakarítást eredményezett. De más egyebet is. Rossz a hasonlat, ha azt mondjuk, hogy itt is osztalékot fizettek ki a részvényeseknek, s mégsem helytelen a kifejezés. Azzal a különbséggel, hogy itt a részvényesek munkások, műszakiak s az osztalékot nyereségrészesedésnek nevezik, amelyből nem kevesebb, mint 1 637 986 forintot osztottak ki a múlt év eredményei alapján.

26 napi keresel — nyereség- részesedésként

Ez a részesedés dolgozónként 26 napi keresetnek felel meg, ami igen szép összeg, ha meggondoljuk, hogy a munkások havi keresete 1539 forint. S ha ehhez hozzászámítjuk még a negyedévenként kifizetett prémiumokat is. (kb. 22 ezer forint), nem kell nagy fejtörés ahhoz, hogy a megfelelő helyre soroljuk a példának említett Barabás Rezső ötpengős „hűségjutalmát”. S hogy állunk manapság az elbocsátásokkal? A bőrgyár 1360 dolgozójából a múlt esztendőben mindössze egyet bocsátottak el notórius részegesség címén.

Az idei I. negyedévről szólva csak annyit, hogy e három hónapra eső tervüket 100,9 százalékra teljesítették, amiben nagy szerepet játszott a termelékenység naturális mutatóval mért 18 százalékos emelkedése, s az egy ledolgozott órára eső termelési érték 6,7 százalékos növekedése a tavalyi évhez képest.

Valahogy így fest a 200 éves jubileumára készülődő gyár múltja és jelene, s ha egyáltalán szóvá tettük, nem hinnénk, hogy az ünneprontás bűnébe estünk volna.

— s. gy. —

Ülést tartott a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság

A tsz-ek ellenőrző bizottságainak munkája, az új kereskedelmi formák, a nők otthoni munkájának megkönnyítése szerepelt a napirenden

A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott, amelyen megvitatta a tsz-ellenőrző bizottságok működéséről és a kereskedelemben bevezetett új kiszolgálási formákról szóló jelentést.

A NEB 167 napon keresztül vizsgálta a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságainak működését. Az ellenőrzésben 106 népi ellenőr vett részt.

A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy bár a termelőszövetkezetekben megalakultak az ellenőrző bizottságok, de azok nagy része nem működik. Mintegy 10 százalékuk végez csak munkát, de ezek sem töltik be feladatukat. A végzett munka csak cél- vizsgálatokra szorítkozik. A bizottságok egy része lelkiismeretesen kezdett dolgozni a megalakulása után, azonban igen nagy ellenállásba ütköztek. Sok helyütt a legkellemetlenebb intrikává, személyeskedéssé fajult ez s így az egész vizsgálat jelentőségét teljesen leosökkentette. Érthető tehát, hogy még az a kevés ambíció is, ami volt az ellenőrző bizottságokban, megszűnt. Ma már kevés kivétellel csak papíron léteznek ellenőrző bizottságok.

A NEB-vizsgálat szerint ennek több oka van. Több helyen alkalmatlan személyek kerültek a bizottságba, hiányzik a működésükre vonatkozó szaktanácsadás és támogatás, termelőszövetkezetek vezetőségei pedig elzárkóznak a bizottságok munkájától.

A Népi Ellenőrző Bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a megyében eddig alkalmazott új kereskedelmi kiszolgálási módszerekkel is. E vizsgálatot a NEB a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megbízásából végezte, hogy megállapítsák, az új formák bevezetése menynyiben segíti elő a hálóza* jobb kihasználását, kapacitás- bővítését, a lakosság jobb ellátását és milyen kihatással van a kereskedelmi munka termelékenységére, illetve gazdaságosságára.

Megállapították, hogy az új kiszolgálási formában üzemelő boltok kialakítása, illetőleg telepítése a legváltozatosabban történt. Ez a kereskedelmi igények különbözőségéből adódott.

A Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat az új kiszolgálási formák bevezetésénél a hely kiválasztása tekintetében kelíő körültekintéssel járt el. Figyelembe vette a területi jelleget, a boltok forgalmát és a városfejlesztés programját is. Ennek eredményeként a forgalom az átbocsátóképesség és a termelékenység emelkedett az új formák bevezetésével.

Sajnos, a kiválasztott boltok fele nem rendelkezik megfelelő

Tehetséges fiatalok

A VIT-díjas operaénekesnő

ibe min- mód- s az

Próba utóin kerestem fel a Pécsi Nemzeti Színház tehetsé ges fiatal operaémekesnőjét, Pelles Júliát. Az évadzáró Trubadúr-előadásira készül. Verdi operájában mint Azuce- na már sokszor szerzett felejthetetlen élményt az igényes pécsi közönségnek, s most az utolsó előadáson még szebben szeretne énekelni, mint eddig. — Mikor határozta el, hogy énekesnő lesz? — kérdem a kellemes megjelenésű fiatalasszonyt.

Danuvia

és TMndC' w&Otyé

OTP hitellevélre 18 havi részletre is kapható a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 12. számú motorszaküzletében. Pécs, Rákóczi út 50. és a 47. számú Vegyesiparcikkboltban, Kö zépmeszesen.

14231

— Apám a diósgyőri MÁ- VAG-bam dolgozott és tagja volt a munkásdalárdának. A vasgyári munkások dalai nyomán én is megszerettem és véremmé vált a muzsika. Ivp- után felcseperedtem, beiratkoz tam a zeneiskolába Miskolcon. Később Budapestre kerültem a Zeneakadémiára. Három évet végeztem el, majd magán úton folytattam a tanulást.

— Hol kezdte művészi pálya

futását?

— 1954-ben sikerült bejutnom a Néphadsereg Központi Művészegyüttesébe és ekkor életem leghőbb vágya teljesült, — hivatásos énekesnő lettem. Megkezdődött tehát a gyakorlati munka, ahol a tehetségnek fáradhatatlan szorgalommal kell párosulnia, ha valaki igazán jó művész akar lenni. Az együttesben eltöltött idő nagy hasznomra vált.

— Külföldön, hol járt?

— Romániában voltam az együttessel 1950-ben, később 1954-ben az a megtiszteltetés ért, hogy résztvehettem a Varsói Világifjúsági Találkozón és a komoly nemzetközi „mezőnyben” sikerült megszereznem a hatodik helyet. Lengyelországból VIT-díjasként tértem haza.

— Varsó után 1955-ben a Német Demokratikus Köztársaságban a schweiringi Schu- mann-versenyen szerepeltem. A német közönségnek az tetszett legjobban, hogy magyar létemre az ő nyelvükön, németül énekeltem. Férjem, Teleki Iván, aki a szolnoki Szigligeti színház hanmestere, tökéletesen beszél németül és kettőnk közös fáradozásának lett az eredménye, hogy sikerült megnyernem a Schumann-venseny közönségének a tetszését is.

— 1956-ban három és fél hónapig Kínában voltam az együttessel, 13 városban adtunk műsort a kedves kínai közönségnek. 1957-ben a genfi versenyen vettem részt. 1958- ban ismét az NDK-ba mentem, ahol a Rajkó-zenekarral egy hónap alatt 30 városban adtunk műsort. Még ugyanebben az évben résztvettem a lengyelországi Schubert-koncer- tcn. Kínában, Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban lemezre is felvették a hangomat.

— Az évad befejezése után

mire készül?

— A színház jövő évi programjában szerepel az Aida bemutatása is. Rám Amnerisz szerepét osztották, tehát elsősorban annak betanulására készülök. A próbákat még a nyáron megkezdjük. A színházi munka mellett a Carmen német szövegét is tanulom, mivel valószínűleg a télen vendégszerepelek Németországban és szeretnék a „hagyományaim hoz” híven ismét az ő nyelvükön, németül énekelni.

■— És mint magánember, mivel tölti a nyarat?

— Szabad időmet a férjemmel töltöm, hisz egész évben úgyis csak a legjobb esetben hetenként egyszer találkozhatunk egy-egy napra. Még jól kibeszélni sem tudjuk magunkat.

— Mi volt az utóbbi hónapok

legkellemesebb élménye?

— Még a télen történt, sajnálatos módon berekedtem. Két-három napig nem léphettem fel. Édesanyám meglátogatott és beültünk ketten az előadásra. Az egyik szünetben hozzánk lép egy kis csoport, négy-öt idősebb férfi és nő. „Hogy vagy Juliskám”? — kér dezik, majd szinte egyidöben megölelnek, nézegetnek és a diósgyőri vasgyár énekkara által küldött virágcsokrot nyomták a kezembe. Az első pillanatban szólni sem tudtam a boldogságtól, forgott velem az egész színház. Ez alatt a kérdések sokasága zúdult felém. Hogy élek, mit csinálok és mikor megyek haza? Közben szép sorjában elmesélték, hogy a dalárda tagjai olvastak rólam. Megtudták, hogy Pécsett énekelek, levélben érdeklődték meg a színháztól, hogy mikor lépek fel, és ők most. azért jöttek el, hogy meghallgassák régi barátjuk lányát.

— Sajnos, akkor nem hallgathattak meg, de megigértették velem, hogy ősszel hazamegyek és a vasgyáriaknak egy egész estén át énekelek;

Schmidt Attila

helyiséggel. Az eladótér áttekinthetősége és a kétajtós megoldás elengedhetetlen akár az önkiszolgáló, akár gyors- kiszolgáló rendszerben. Az áruk elhelyezése szempontjából viszont azt kell mérlegelni, hogy az könnyen hozzáférhető legyen, amihez még az önkiválasztó rendszernél azt is hozzá kell számítani, hogy tágas előtér legyen az áruk előtt, hogy a vevők tolongás nélkül válogathassanak. Az ízléses elhelyezésre pedig mindig ügyelni kell.

Az elmondottakat fi véve látható, hogy sok den szab határt az új szerek bevezetésének, még nem eldöntött tény. hogy egyik vagy másik helyen melyik formát alkalmazhatják sikerrel. Például Pécsett a Kossuth Lajos utca 26. szám alatti csemegebolt önkis- 1- gáló bolttá való alakításé helyett célszerűbb lett volna gyorskiszolgáló rendsz ú működtetni. A bolt forgalma jelentősen csökkent amióta átalakították, s valószínű gyors- kiszolgáló jelleg esetén "'em csökkent, hanem növekedett volna.

A megyében működő újrendszerű boltok legtöbb helyen nem felelnek meg az ön- kiszolgáló és önkiválasztó bolt feltételeinek. Sok a kis alap- területű zsúfolt üzlet. Az olyan helyeken, ahol eddig is egyszemélyes üzlet működött, nem indokolható kellően a bolt egyszemélyes önkiszolgáló üzletté alakítása, mint például Villányban, Lánycsókon, Drá- vafokon stb., ahol ilyen egyszemélyes boltok vannak. Az új rendszerek bevezetése csak ott indokolt, ahol a forgalom azt megkívánja és arra lehetőség is van. Jó példa a mágocsi önkiszolgáló élelmiszerbolt. Itt a korábbi 3 fős személyzet helyett ketten dolgoznak s ön- kiszolgáló rendszerben több mint kétszeresét bonyolítják le a régi forgalomnak. A bolt átlagkészlete csökkent, megnőtt a forgási sebesség, s a termelékenység.

A NEB foglalkozott még az áruk házhoz szállításával, az előrecsomagolással és a kereskedelem szakmai utánpótlásával is. Az ülés utolsó pontjaként pedig a dolgozó nők otthoni munkájának megkönnyi tésére tett intézkedések eredményeit tárgyalta meg a Baranya megyei Népi Ellert "rzési Bizottság.

1900 holdat öntöznek az idén a megyében

Tízegynéhány évvel ezelőtt még csak a kertészek öntözték a területeiket. Egy-két évvel ezelőtt még a termelőszövetkezetek is csak a kertészetek öntözésére használták fel az életet jelentő vizet. Idén azonban, ha nem is nagy mértékben, de változni kezd a helyzet. A dunafalvi Kossuth például az idén 61 hold négyzetes kukoricát, nyolcvan hold kertészetet és 150 hold lucernát öntöz. Nagy teljesítményű szivattyúval a Dunából a földre emelik a vizet, ahol az jelentősen megnöveli a termést. A múlt évben Beremenden is, a termelőszövetkezetben a kertészetben használták fel a vizet. Idén már harminc hold siló kukoricájukat árasztják el időnként vízzel hogy ezzel a módszerrel is több termésre késztessék a földet.

És a példák egyre sokasodnak;

Ezt mutatják a megyei adatok is. Idén összesen 1900 hold- nyi területet öntöznek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Jövőre ennél jóval többet. A megyei tanácson elkészültek a tervek, amelyek szerint a következő évben 7670 holdnyi területet vesznek öntözéses művelés alá az állami gazdaságokéval együtt a megyében. Ennek az öntözési terv nek a megvalósítása összesea 18 millió forintba kertig