Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

Wtt. JÚNIUS 29. NAPLÓ 5 Kétszáz éves a Pécsi Bőrgyár ' A Városi Levéltár adatai ezerint a Pécsi Bőrgyár ala­pítása a Bajorországból be­vándorolt Höfler-család nevé­hez fűződik. Az 1762—1795-ös években 8—10 emberrel dol­gozó tímárságuk volt először a Felső-Malom utcában, majd a mai Rákóczi út 55. szám alatt, s ez csak a XX. század fordulóján fejlődött hatalmas részvénytársasággá. A vállalat birtokában lévő legrégibb okirat is igazolja a Höfler-család elsőségét, ami szerint 1878 január 10-i kel­tezéssel a pécsi rendőrkapi­tány iparhatósági igazolványt állított ki özv. Höfler Jakab- né nevére. A századforduló utáni években kiadott ipar­igazolványban már „Höfler bőrgyár RT” szerepel, végül is az 1919 január 17-i közgyűlé­sen „Első Pécsi Bőrgyár Rt”- . vé alakul át a vállalkozás. Az ■EJső Pécsi Bőrgyár RT az or­szág egyik legnagyobb bőr­ipari üzemévé nőtt, s számot­tevő belföldi érdekeltségein kívül élénk kereskedelmi te­vékenységet fejtett ki úgyszól­ván az egész világgal, A vezérigazgató jövedelme — 109463 pengi Ennek megfelelően a gyár *1919-tői 1943-ig biztos bázisa volt a tőkés részvényeseknek, s a búsás jövedelemből búsás osztalék jutott a részvénypapír tulajdonosoknak. S ami szán­tén ebből adódik, annál ke­vesebb maradt a munkások bérezésére, még kevesebb a szociális juttatásokra. Amíg például 1932-ben a részvények után kifizetett osztalék meg­haladta a kétszázezer pengőt, addig a gyári összjövedelem­ből nyugdíjalapra semmit, jó­tékony célokra pedig mind­össze hatezer pengőt tartalé­koltak évente. Tekintsünk be­le egy kicsit a gyár 1943-as évi jövedelem-arányaiba, s nézzük meg, mi jutott például az igazgatónak s mennyi a munkásnak. Monostori Erreth Ede vezér- igazgató évi jövedelme külön­böző igazgatósági jutalékokkal együtt pontosan 109 463 pengő és 27 fillér volt, nem is be­szélve a tekintélyes ház- és ingatlan jövedelméről. Mégis elégedetlen lehetett a jövedelemmel, mert okmányok bizonyítják, hogy az Rt. fel- terjesztést tett az illetékes ma­gyar királyi kormánybiztoshoz, hogy Erreth Ede javadalmazá­sát további 1937 pengővel „en­gedélyezze” felemelni. S a munkásfizetés? S hogy nézett ki a munkás­fizetés ugyanebben az eszten­dőben? A szakmunkás évi át­lagjövedelme 3 660 pengő, a betanított munkásé 3 216, amíg a betanított női munkásé 2196 pengő évente. Hogy el ne felejtsük, írjuk le hamar azt is, hogy a fizetésen kívül természetbeni juttatást is kap­tak a munkások, méghozzá négy pár cipőanyagot és hat pár férfitalpat évente. Ezen­kívül szokás volt karácsony­kor, katonai bevonuláskor, felszabaduláskor, vagy több- gyermekes családoknak az is­kolai beíratáskor segélyt nyúj­tani. Nézzük csak! Barabás Rezső szakmunkás (többgyer­mekes családapa) hat pengő segélyt kapott beíratásra, 5 pengőt hűségjutalomként és 2 pengőt karácsonyi segély cí­mén. A karácsonyi segély azon­ban mindenkit megilletett, te­hát az igazgatót is. Csakhogy aj. ő „segélye” 1798 pengővel több volt Barabás Rezsőénél. (Kereken 1800 pengő). Igaz viszont, hogy Erreth vezér- igazgató úr nem kapott az év végén hat pár férfitalpat és négy pár ciDőnnyagot, de cipő- anvagmegváltás címén neki is kijárt 358 pengő és 32 fillér. És „hűségjutalmat” is kapott. Nem kerek összeget, mint Ba­rabás Rezső, hanem nyomorult filléreket is az összeg végén: 10 811 pengőt és 70 fülért, ami majd háromszorosa Barabás Rezső évi jövedelmének. Jogc'm n elbocsátásra Annak ideién általános né­zet volt. hogy nehéz a gyárba bejutni, de annál könnyebb kikerülni onnan. A legnehe­zebb fizikai munkára is csak különböző tekintélyes szemé­lyektől kapott ajánló levelek révén juthatott be bárki is a gyárba. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy annak idején mi­lyen jogcímek alapján kerül­tek utcára a munkások. íme néhány indoklás, „jogcím” az elbocsátásokra. Ferenczi Lajost „szófogadatlanság”, Repitzki Józsefet, mert „túl magas bért akart kicsikarni”, Kovács La­jost „szocialista üzelmed mi­att”, Pinterics Ferencet, mert „öreg és lassú”, Kovács Fe­rencet egyszerűen azért, mert „nem való ide”, s így lehetne tucatjait sorolni a „jogilag megalapozott” elbocsátások­nak. S ha ezekután a jelenről nem írunk ilyen részletesen, nem azért tesszük, mintha nem volna mit írni róla. Csu­pán említeni vagy inkább ér­zékeltetni akarjuk, hogy az utóbbi 10—12 év alatt mi is tettünk egyet és mást a gyár fejlesztése érdekében. Helye­sebben 1948-tól (az államosí­tástól) napjainkig többet fej­lődött a gyár, mint a Höfler- cégek s az Első Pécsi Bőrgyár Rt. száz esztendeje alatt Csak néhány adatot e 12 év törté­netéből. Milliós bernházások 1949—50-ben új üzemrészek­re, gépekre, különböző korsze­rűsítésekre 4 millió 621 ezer forintot, 1951—52-ben gőz- kondenz, melegvízhálózat, kró- mos üzem, új öltözők, fürdők stb. építésére 8 millió 659 ezer forintot, 1953-tól 57-ig 10 mil­lió 664 ezer forintot költöttek a gyár korszerűsítésére és a folyamatban lévő fontosabb beruházásokra újabb 10 milliót fordítanak. E hatalmas szá­mok mögül világosan ki lehet olvasni a fejlődéssel együtt­haladó nagyfokú gondosko­dást, ami a munkásokról, a jó és eredményes munkaelőfelté- | telekről ad kézzelfogható bi­zonyítékot. Konkrétabban ez is hozzájárult ahhoz, hogy az államosítás óta többször is él­üzem lett a gyár, mint ahogy legutóbb is az 1960-as év érté­kelése alapján. De el tudták volna érni mindezt, ha csak az új gépek, üzemrészek, az új technoló­giák bevezetése lett volna a legfőbb előfeltétel? Kétségte­len, nagyon nagy szerepe volt ennek is az élüzem cím elnye­résében, azonban mégis kevés lett volna a munkások, a mű­szakiak megfelelő hozzáállása nélkül. Mert ahhoz, hogy a gyár 103,8 százalékra teljesí­tette múlt évi tervét, nagyon sok köze volt a lelkes munka­versenynek, a 21 szocialista brigádnak, a számszerint 85 elfogadott és bevezetett újítás­nak, amely egymagában 2 mil­lió 110 ezer forintos vállalati megtakarítást eredményezett. De más egyebet is. Rossz a hasonlat, ha azt mondjuk, hogy itt is osztalékot fizettek ki a részvényeseknek, s még­sem helytelen a kifejezés. Az­zal a különbséggel, hogy itt a részvényesek munkások, műszakiak s az osztalékot nye­reségrészesedésnek nevezik, amelyből nem kevesebb, mint 1 637 986 forintot osztottak ki a múlt év eredményei alapján. 26 napi keresel — nyereség- részesedésként Ez a részesedés dolgozónként 26 napi keresetnek felel meg, ami igen szép összeg, ha meg­gondoljuk, hogy a munkások havi keresete 1539 forint. S ha ehhez hozzászámítjuk még a negyedévenként kifizetett pré­miumokat is. (kb. 22 ezer fo­rint), nem kell nagy fejtörés ahhoz, hogy a megfelelő hely­re soroljuk a példának emlí­tett Barabás Rezső ötpengős „hűségjutalmát”. S hogy ál­lunk manapság az elbocsátá­sokkal? A bőrgyár 1360 dolgo­zójából a múlt esztendőben mindössze egyet bocsátottak el notórius részegesség címén. Az idei I. negyedévről szólva csak annyit, hogy e három hó­napra eső tervüket 100,9 szá­zalékra teljesítették, amiben nagy szerepet játszott a ter­melékenység naturális mutató­val mért 18 százalékos emel­kedése, s az egy ledolgozott órára eső termelési érték 6,7 százalékos növekedése a ta­valyi évhez képest. Valahogy így fest a 200 éves jubileumára készülődő gyár múltja és jelene, s ha egyál­talán szóvá tettük, nem hin­nénk, hogy az ünneprontás bűnébe estünk volna. — s. gy. — Ülést tartott a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság A tsz-ek ellenőrző bizottságainak munkája, az új kereskedelmi formák, a nők otthoni munkájának megkönnyítése szerepelt a napirenden A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott, amelyen meg­vitatta a tsz-ellenőrző bizott­ságok működéséről és a keres­kedelemben bevezetett új ki­szolgálási formákról szóló je­lentést. A NEB 167 napon keresztül vizsgálta a termelőszövetkeze­tek ellenőrző bizottságainak működését. Az ellenőrzésben 106 népi ellenőr vett részt. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy bár a termelőszövetkezetekben meg­alakultak az ellenőrző bizott­ságok, de azok nagy része nem működik. Mintegy 10 százalé­kuk végez csak munkát, de ezek sem töltik be feladatukat. A végzett munka csak cél- vizsgálatokra szorítkozik. A bizottságok egy része lelkiis­meretesen kezdett dolgozni a megalakulása után, azonban igen nagy ellenállásba ütköz­tek. Sok helyütt a legkellemet­lenebb intrikává, személyes­kedéssé fajult ez s így az egész vizsgálat jelentőségét teljesen leosökkentette. Érthető tehát, hogy még az a kevés ambíció is, ami volt az ellenőrző bi­zottságokban, megszűnt. Ma már kevés kivétellel csak pa­píron léteznek ellenőrző bi­zottságok. A NEB-vizsgálat szerint en­nek több oka van. Több he­lyen alkalmatlan személyek kerültek a bizottságba, hiány­zik a működésükre vonatkozó szaktanácsadás és támogatás, termelőszövetkezetek vezető­ségei pedig elzárkóznak a bi­zottságok munkájától. A Népi Ellenőrző Bizottság tegnapi ülésén foglalkozott a megyében eddig alkalmazott új kereskedelmi kiszolgálási módszerekkel is. E vizsgálatot a NEB a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság megbízásából végezte, hogy megállapítsák, az új formák bevezetése meny­nyiben segíti elő a hálóza* jobb kihasználását, kapacitás- bővítését, a lakosság jobb ellá­tását és milyen kihatással van a kereskedelmi munka terme­lékenységére, illetve gazdasá­gosságára. Megállapították, hogy az új kiszolgálási formában üzemelő boltok kialakítása, illetőleg telepítése a legváltozatosab­ban történt. Ez a kereskedelmi igények különbözőségéből adó­dott. A Pécsi Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat az új kiszol­gálási formák bevezetésénél a hely kiválasztása tekintetében kelíő körültekintéssel járt el. Figyelembe vette a területi jel­leget, a boltok forgalmát és a városfejlesztés programját is. Ennek eredményeként a for­galom az átbocsátóképesség és a termelékenység emelkedett az új formák bevezetésével. Sajnos, a kiválasztott boltok fele nem rendelkezik megfelelő Tehetséges fiatalok A VIT-díjas operaénekesnő ibe min- mód- s az Próba utóin kerestem fel a Pécsi Nemzeti Színház tehetsé ges fiatal operaémekesnőjét, Pelles Júliát. Az évadzáró Trubadúr-előadásira készül. Verdi operájában mint Azuce- na már sokszor szerzett felejt­hetetlen élményt az igényes pécsi közönségnek, s most az utolsó előadáson még szebben szeretne énekelni, mint eddig. — Mikor határozta el, hogy énekesnő lesz? — kérdem a kellemes megjelenésű fiatal­asszonyt. Danuvia és TMndC' w&Otyé OTP hitellevélre 18 havi részletre is kapható a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 12. számú motorszaküzletében. Pécs, Rákóczi út 50. és a 47. számú Vegyesiparcikkbolt­ban, Kö zépmeszesen. 14231 — Apám a diósgyőri MÁ- VAG-bam dolgozott és tagja volt a munkásdalárdának. A vasgyári munkások dalai nyo­mán én is megszerettem és véremmé vált a muzsika. Ivp- után felcseperedtem, beiratkoz tam a zeneiskolába Miskolcon. Később Budapestre kerültem a Zeneakadémiára. Három évet végeztem el, majd magán úton folytattam a tanulást. — Hol kezdte művészi pálya futását? — 1954-ben sikerült bejut­nom a Néphadsereg Központi Művészegyüttesébe és ekkor életem leghőbb vágya teljesült, — hivatásos énekesnő lettem. Megkezdődött tehát a gyakor­lati munka, ahol a tehetség­nek fáradhatatlan szorgalom­mal kell párosulnia, ha valaki igazán jó művész akar lenni. Az együttesben eltöltött idő nagy hasznomra vált. — Külföldön, hol járt? — Romániában voltam az együttessel 1950-ben, később 1954-ben az a megtiszteltetés ért, hogy résztvehettem a Var­sói Világifjúsági Találkozón és a komoly nemzetközi „mezőny­ben” sikerült megszereznem a hatodik helyet. Lengyelország­ból VIT-díjasként tértem haza. — Varsó után 1955-ben a Német Demokratikus Köztár­saságban a schweiringi Schu- mann-versenyen szerepeltem. A német közönségnek az tet­szett legjobban, hogy magyar létemre az ő nyelvükön, néme­tül énekeltem. Férjem, Teleki Iván, aki a szolnoki Szigligeti színház hanmestere, tökélete­sen beszél németül és kettőnk közös fáradozásának lett az eredménye, hogy sikerült meg­nyernem a Schumann-venseny közönségének a tetszését is. — 1956-ban három és fél hónapig Kínában voltam az együttessel, 13 városban ad­tunk műsort a kedves kínai közönségnek. 1957-ben a genfi versenyen vettem részt. 1958- ban ismét az NDK-ba mentem, ahol a Rajkó-zenekarral egy hónap alatt 30 városban ad­tunk műsort. Még ugyanebben az évben résztvettem a len­gyelországi Schubert-koncer- tcn. Kínában, Lengyelország­ban és a Német Demokratikus Köztársaságban lemezre is fel­vették a hangomat. — Az évad befejezése után mire készül? — A színház jövő évi prog­ramjában szerepel az Aida be­mutatása is. Rám Amnerisz szerepét osztották, tehát első­sorban annak betanulására ké­szülök. A próbákat még a nyá­ron megkezdjük. A színházi munka mellett a Carmen né­met szövegét is tanulom, mi­vel valószínűleg a télen ven­dégszerepelek Németországban és szeretnék a „hagyományaim hoz” híven ismét az ő nyelvü­kön, németül énekelni. ■— És mint magánember, mi­vel tölti a nyarat? — Szabad időmet a férjem­mel töltöm, hisz egész évben úgyis csak a legjobb esetben hetenként egyszer találkozha­tunk egy-egy napra. Még jól kibeszélni sem tudjuk magun­kat. — Mi volt az utóbbi hónapok legkellemesebb élménye? — Még a télen történt, saj­nálatos módon berekedtem. Két-három napig nem léphet­tem fel. Édesanyám megláto­gatott és beültünk ketten az előadásra. Az egyik szünetben hozzánk lép egy kis csoport, négy-öt idősebb férfi és nő. „Hogy vagy Juliskám”? — kér dezik, majd szinte egyidöben megölelnek, nézegetnek és a diósgyőri vasgyár énekkara által küldött virágcsokrot nyomták a kezembe. Az első pillanatban szólni sem tudtam a boldogságtól, forgott velem az egész színház. Ez alatt a kérdések sokasága zúdult fe­lém. Hogy élek, mit csinálok és mikor megyek haza? Köz­ben szép sorjában elmesélték, hogy a dalárda tagjai olvastak rólam. Megtudták, hogy Pé­csett énekelek, levélben érdek­lődték meg a színháztól, hogy mikor lépek fel, és ők most. azért jöttek el, hogy meghall­gassák régi barátjuk lányát. — Sajnos, akkor nem hall­gathattak meg, de megigértet­ték velem, hogy ősszel haza­megyek és a vasgyáriaknak egy egész estén át énekelek; Schmidt Attila helyiséggel. Az eladótér át­tekinthetősége és a kétajtós megoldás elengedhetetlen akár az önkiszolgáló, akár gyors- kiszolgáló rendszerben. Az áruk elhelyezése szempontjá­ból viszont azt kell mérlegelni, hogy az könnyen hozzáférhe­tő legyen, amihez még az önkiválasztó rendszernél azt is hozzá kell számítani, hogy tá­gas előtér legyen az áruk előtt, hogy a vevők tolongás nélkül válogathassanak. Az íz­léses elhelyezésre pedig min­dig ügyelni kell. Az elmondottakat fi véve látható, hogy sok den szab határt az új szerek bevezetésének, még nem eldöntött tény. hogy egyik vagy másik helyen me­lyik formát alkalmazhatják sikerrel. Például Pécsett a Kossuth Lajos utca 26. szám alatti csemegebolt önkis- 1- gáló bolttá való alakításé he­lyett célszerűbb lett volna gyorskiszolgáló rendsz ú működtetni. A bolt forgalma jelentősen csökkent amióta át­alakították, s valószínű gyors- kiszolgáló jelleg esetén "'em csökkent, hanem növekedett volna. A megyében működő új­rendszerű boltok legtöbb he­lyen nem felelnek meg az ön- kiszolgáló és önkiválasztó bolt feltételeinek. Sok a kis alap- területű zsúfolt üzlet. Az olyan helyeken, ahol eddig is egy­személyes üzlet működött, nem indokolható kellően a bolt egyszemélyes önkiszolgáló üz­letté alakítása, mint például Villányban, Lánycsókon, Drá- vafokon stb., ahol ilyen egy­személyes boltok vannak. Az új rendszerek bevezetése csak ott indokolt, ahol a forgalom azt megkívánja és arra lehető­ség is van. Jó példa a mágocsi önkiszolgáló élelmiszerbolt. Itt a korábbi 3 fős személyzet helyett ketten dolgoznak s ön- kiszolgáló rendszerben több mint kétszeresét bonyolítják le a régi forgalomnak. A bolt átlagkészlete csökkent, meg­nőtt a forgási sebesség, s a termelékenység. A NEB foglalkozott még az áruk házhoz szállításával, az előrecsomagolással és a keres­kedelem szakmai utánpótlásá­val is. Az ülés utolsó pontja­ként pedig a dolgozó nők ott­honi munkájának megkönnyi tésére tett intézkedések ered­ményeit tárgyalta meg a Ba­ranya megyei Népi Ellert "rzési Bizottság. 1900 holdat öntöznek az idén a megyében Tízegynéhány évvel ezelőtt még csak a kertészek öntöz­ték a területeiket. Egy-két év­vel ezelőtt még a termelőszö­vetkezetek is csak a kertésze­tek öntözésére használták fel az életet jelentő vizet. Idén azonban, ha nem is nagy mér­tékben, de változni kezd a helyzet. A dunafalvi Kossuth például az idén 61 hold négy­zetes kukoricát, nyolcvan hold kertészetet és 150 hold lucer­nát öntöz. Nagy teljesítményű szivattyúval a Dunából a föld­re emelik a vizet, ahol az je­lentősen megnöveli a termést. A múlt évben Beremenden is, a termelőszövetkezetben a kertészetben használták fel a vizet. Idén már harminc hold siló kukoricájukat árasztják el időnként vízzel hogy ezzel a módszerrel is több termésre késztessék a földet. És a példák egyre sokasod­nak; Ezt mutatják a megyei ada­tok is. Idén összesen 1900 hold- nyi területet öntöznek a terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok. Jövőre ennél jóval többet. A megyei tanácson el­készültek a tervek, amelyek szerint a következő évben 7670 holdnyi területet vesznek ön­tözéses művelés alá az állami gazdaságokéval együtt a me­gyében. Ennek az öntözési terv nek a megvalósítása összesea 18 millió forintba kertig

Next

/
Thumbnails
Contents