Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
tt«L JÚNIUS 88. V A P t ö 9 Hol építhetünk a le^azdaságosabban ? Az ötéves terv idején 4220 lakás épül Pécsett — Be kell építeni az üres telkeket — 25—50 százalékkal nagyobb lakássűrűség a szanálásra kerülő területeken A tizenöt éves lakásépítkezési program huszonháromezer állami erőből, illetve állami támogatásiból épülő lakás megvalósítását tűzte ki célul a megyében. Ebből' 16 200 Pécsett vár felépítésre a következő 15 évben. Még ebben a távlatban is nagyon számottevő építési program ez, amely egy összefüggő területen építve, felérne az új-meszesi és ,az új-mecsekaljai városnegye- t dekliéi. ' Természetesein nem arról van szó, hogy a tizenöt éves program egy ilyen összefüggő új városnegyed felépítésére törekszik, mert ma már világos, hogy az eddig kialakult városképen csak korlátolt mértékben módosítanak, Másszóval nemigen lehel terjeszkedni egyetlen égtáj felé sem, egyrészt az állandóan szűkülő lehetőségek, másrészt az óváros rendezése, elavult utcasorainak szanálása, üres telkeinek beépítése miatt, ami elsőrendű feladattá nő a további városrendezés során. Vagyis előtérbe kéül helyezni az üres telkeken, de elsősorban a szanálások útján történő lakásépítkezéseket. Az utóbbit annál is inkább, mert a szanálásra kerülő területeket helyenként ötszörösen, átlagban pedig 25— 50 százalékkal nagyobb lakás sűrűséggel lehet újratelepíteni, nem beszélve arról, hogy ily- módon az olcsóbb közművesítés mellett a közlekedési, az egészségügyi, városképi, stb. viszonyok is lényegesen javulnak. 4» Ami a városban fellelhető ßfehijas telkeket illeti, ha korlá Itoáottak is a lehetőségek, mégis megszívlelendő és főleg végrehajtható a beépítésük. Jóllehet, sok helyen hátráltatja a lehetőségeket a rossz altalajé, alápincézett terület, s a közművek elhanyagolt állapota, mégis gazdaságosabb a telepítésük, az új, a közművesí- tetlen területek beépítésénél. Ilyen terület lenne az egyetem melletti hatalmas üres telek (az egyetemtől az Alsómalom utcáig), valamint a volt papnöveldével szembeni telek beépítése is, noha az előbbinél a rossz altalaj, az utóbbinál pedig a műemlékként nyilvántartott volt papnövelde szomszédsága az akadály. (Egy többszintes épület ráépítése állítólag rontaná a rálátást a műemlékre). A pénzügyőri laktanya és a szociális otthon közötti' területen a fentiekhez hasonló akadályok már nem jöhetnék számításba, de jelentkezik egy „áthidalhatatlan” harmadik akadály. Ez a harmadik akadály az, hogy a fentebb említett terület nem ta- mácsi, hanem állami kezelés rklatt áll, tehát nem rendelkezhet felette a városi tanács. (Kissé különös, de így van.). A fenti példákon kívül sok más hasonló problémát lehetne felsorolni, ami gátlója, ke- r lékkötője a foghíjas telkek beépítésének. Egy másik csoportba tartoznak a kisebb szanálásokkal, illetve alapozási többletköltségekkel járó építési lehetőségek. Ilyen a többi közül a Lég- szeszgyár utca, a Jókai utca alsó része, amelyeken szembeszökően nagy telkek várnának beépítésre, ha nem állnának ott tilalomfának a TÜZÉP, illetve az Építőipari Vállalat telepei, amelyek végeredményben alárendelt felvonulási helyek. De a fenti vállalatok és a főhatóságaik sem hajlandók lemondani e várost csúfító, ócska telepekről, építményekről, noha ezek értékes közmű- vesítési területek, ahol rendkívül gazdaságos tenne a lakásépítkezés. Volna egy harmadik lehetőség is. a többszintes házak közé beékelődött apró és amellett nagy területet elfoglaló föld- * «intés házak emelet-ráépítéssel történő megoldása. A felsoroltak szinte kivétel nélkül közművesített területen vannak, s ha szóba kerül — mert szóba kell, hogy kerüljön e helyeken a közművesítés problémája — minden ellenkező vélemény ellenére is leszögezhetjük, hogy nem jelenthet különös problémát. Mert igaz ugyan, hogy az óváros közművei ide s tova meghaladják a hatvan esztendőt, de bizonyos mértékű felújítással alig jelentene lényeges többletköltséget. Felmerül tehát, hogy egyáltalán gazdaságos-e a szanálás. Az ötéves terv folyamán (1965-ig) kb. 4220 lakást építünk a városban, aminek csak az új vízellátási költsége meghaladja a 100 millió forintot. Ez az egy szám is híven mutatja, milyen költségeket emészt fel az új közművesítés, vagyis ebből a 100 millió forintból 700 új lakást építhetnénk fel. Kéretlenül is kínálkozik, hogy a százmilliós beruházás egy részét megtakaríthatnánk, illetve ráfordíthatnánk a szanált területek beépítésére. Vagyis az újabb telepítések közműveinek, útjainak költségeit inkább ide diszponálnánk, amikor amúgy- is gondoskodnunk kell a régi közművek felújításáról. De az új telepítéseknél is elsősorban azokat a területeket kellene kiválasztani, amelyek részben már közművesítve vannak, vagy a közművek közelsége miatt gazdaságosabban megoldhatók. Ilyen célokra legalkalmasabb területünk a Tiborc utcától északra a Makár- oldalon, aztán az Ifjúság útja északi oldalán a főiskola mögötti területen, valamint a Damjanich utca és a Magaslati út közé eső összefüggő területeken található, miután e területek viszonylag gazdaságosan közművesíthetők. A gazdaságossághoz természetesen az is hozzátartozna, hogy ezeken a területeken kellene elérnünk a legmagasabb lakósűrűséget, vagyis a lehetőségekhez mérten a legtöbb lakást biztosító beépítési módot kellene szem előtt tartani. Egyáltalán nem mondunk újat, ha javasoljuk, hogy a fentebb említett gazdaságos- sági és egyéb ezzel összefüggő feladatokra egy elkészítő szervezetet kellene létrehozni. Mert vannak tervezőink, kivitelezőink, akik koordinálják egymás között a feladatokat, de nincs olyan szervünk, amely konkrétan a beruházások gazdasági előkészítését, telepítését és az egyéb gazdasági ösz- szefüggéseket összességében vizsgálná, előkészítené, egyszóval kézben tartaná. Mondjuk ki kereken, ennek a hiánya okozza döntő részt, hogy a tervezők és a kivitelezők nem is vállalhatják teljes felelőséggel e megterheléseket, s ebből adódik, hogy a köny- nyebb ellenállást választva forszírozzák a kevesebb gondot okozó, de aránytalanul drágább területek beépítési terveit. (Diós dűlő stb.) Hogy mennyire nem új a fentebbi javaslat, azt az is bizonyítja, hogy az Országos Gazdasági Bizottság hozott is egy határozatot, amelyben kötelezi a tanácsokat, ilyen előkészítő bizottságok létrehozására. Bizonyosak vagyunk abban, hogy egy ilyen szervezet ha kész gazdasági s egyéb ehhez tartozó programmal állana a tervező és a kivitelező elé, hamarosan megoldódnának a mind égetőbben jelentkező lakásépítési problémák. — s. gy. — Ilyen lesz majd a kilátás az épülő új mecseki turistaszállóból Szép az ország, nagyon kedvesek az emberek Szirtes Lajos perforálást elfárásót tanú'mányozza bérseit a sidneyi bányamérnöki eayetem pi otesszora Bányászkörökben gyorsan híre terjedt Szirtes Lajos kandidátusi disszertációjának, amelyben a metángáz lecsapo- lásával foglalkozott. Ez az úgynevezett perforáció. Szirtes Lajos eljárását nemcsak Magyar- országon, hanem külföldön is szaklapokból megismerhették. Alan J. Hargraves. az ausztráliai bányamérnöki egyetem professzora is tudomást szerzett angol szaklapokból Szirtes Lajos pécsi bányamérnök perforálási eljárásáról. Hargraves profesz- szor másodszor vette nyakába a világot, hogy tájékozódjon afrikai, európai és amerikai bányák műveléséről. A professzor áprilisban indult el világkörüli útjára, első állomása az afrikai Rhodésia volt, ahol szén- és aranybányák művelését tanulmányozta, majd Éjszakai körút — tanulsággal Már ferm volt a hold, ami- 1 kor elindultunk körülnézni a határban éjjeL Szalántánál kocsik zörögtek hazafelé, a siklósi Táncsics harkányi üzemegységében árpával telt zsákokat dobáltak a teherautóra és a tanya mögött látni lehetett a kombájn körvo nalait, amely éjszakai pihenőre készült. Az árpaföldön a kombájnszalma mint sok-sok fekete bucka hevert. „Éjszakai műszak nem lesz” — mondja az elnök. Drávaszerdahelyen már csak a takarítónő volt a termelő- szövetkezet irodájában. A faluban mindenki mindenről tud. ö azt mondja: — Szánt nálunk egy traktor a diósviszlói út mentén. Elmentünk a megadott irányba. Csendes az éjszaka. Bagoly huhog, messziről kutyaugatás hallik, de traktor-nesz sehonnan sem jön. Hosszú hallgatózás után elindulunk Kémes felé. Félúton traktorberregést hallunk, de mint később kiderül — egy vontató igyekszik haza. Kémesen Simon Jánost, a termelőszövetkezet elnökét lefekvés előtt találjuk. Azért szívesen látja az éjszakai vendégeket. — Ma nem voltam itthon. Nem tudom, merre szántanak a gépek. Menjünk a brigádvezetőhöz! A brigádvezető, Hadar János még nem feküdt le. A kapuban még alaposan kikérdezzük az elnököt, meg a brigádvezetőt. Azt mondják: a kukorica első kapálásával készen vannak, a második is jól halad. A héten befejezik az őszi árpa aratását, pedig sok volt nekik. Több mint ötszáz hold. Jól fizet az árpájuk, de jól fizet a bíborhere is. ötven hold volt belőle. Most csépelik és 150—200 mázsa heremagra számítanak. Ez már jó termés, hisz itt a jó közepes termés azt jelenti, hogy három mázsát ad egy hold. Most meg a leggyengébben sikerült holdja is megadja a 3,4—3,50 mázsát. — Az olasz búzánk is gyönyörű — mondja az elnök és még azonnyomban, éjszaka kivisznek bennünket a határba: lássuk, ha éjszaka is, de lássuk olasz búzájukat. Becsülni nem becsülnek, azt mondják: ez majd kiderül a csépléskor, de hogy a járásban kevés ilyen olasz búza van, arra a nyakukat teszik. Keresztülvágunk egy legelőn, ahol a nem ismerős szem bizony könnyen utat téveszt Hadar János brigádvezető útközben magyarázza: náluk mindent megtesznek, hogy területet biztosítsanak éjszakára is a traktoroknak. Negyven hold másodvetésük már a földben van. Egy nagy táblára mutat, amit már előkészítetitek a gépek vetésre. — Tizenhét holdba burgonyát is vetünk. Tarló után. Majd meglátjuk, mi lesz belőle. Sikerülni szokott. Biztosan most is sikerül — mondja. Erdősávval körülvett területhez érünk. — Itt kell lenniök. Traktorosok nincsenek, de egy kis keresgélés után előkerül két traktor, meg egy leakasztott eke. Az egyik traktor hűtője még meleg. Nemrég hagyhatták abba a munkát. — Biztosan hazamentek vacsorázni — legyint a brigádvezető és már indulunk is vissza a főútra. Sellye felé tartunk. Időnként meg-megállunk, hallga- tózunk. Traktorberregés nem zavarja a tücsökéi rpeléstől hangos éjszakát. Minden kis fényre felfigyelünk. Téves fények után járunk, de minden hiába: traktor, éjszakai munka sehol. Teklafaluban aszfaltot kevernek a gépek, ezek vezetnek félre bennünket, Becefánál pedig kiderül: amit mi láttunk, az nem más, mint egy dombtetőn álló villany- oszlop égője. Négy járás egy részét érintettük. Az út két oldalán soksok keresztbe rakott gabonát, lehúzatlan kombájnszalmát láttunk, de dolgozó gépet sehol. Pedig mi ezekről szerettünk volna írni. Százhatvan kilométert tettünk meg és az eredmény ez: nem dolgoznak éjszaka a gépek, pedig a szabad gépek dolgozhatnának, hogy a valóságban is úgy legyen, ahogy lenni kell: az aratás után a tarlót mindenütt azonnal disz- tilerezzék, mélyszántsák és, amit lehet, azonnal vessenek is be. részt vett a Brit Nemzetközösség johannesburgi bányásza ti kongresszusán. . Ma reggel véletlenül talál koztam össze az ausztrál professzorral a pécsbányai Széche- nyi-aknán. Egyfajta kíváncsiság vezérelt bennünket; Szirtes Lajos perforálási eljárása. Alkalmam nyűt két perforálási eljárás között beszélgetni a messziről jött professzorral. Első kérdésem az volt, merre járt és mit látott utazása során. — Végignéztem a három- négyezer méter mély rhodésiai szén- és aranybányákat, ahol az afrikai négerek negyven fokos melegben dolgoznak. Utazásomat a sidneyi bányamérnöki egyetem és a bányatársaságok finanszírozzák és Afrikán kivül több európai országot látogatok meg. — Hogyan került Magyar- országra, Pécsre? — Hosszú évék óta kapcsolatot tartok szovjet és lengyel tudósokkal, ők ajánlották nekem, hogy látogassak el Magyarországra is. Budapesten dr. Ajtai tanár javasolta, hogy Pécsre utazzam és Szirtes Lajos perforálási eljárását tanulmányozzam. — Most itt vagyok és a gyakorlatban figyelem, hogy milyen is ez a me- tánlecsapolás. A professzor öt—hat napot tölt Magyarországon és ebből négyet Pécsett, egy napot pedig a budapesti Bányászati Kutatóintézetben. Elmondta azt is, hogy ilyen perforálási eljárást még nem látott sehol, s véleménye szerint kitűnő eljárás, hiszen nehéz probléma új és érdekes megoldásának látszik, s még nagy eredmények várhatók e területen. — Hasznosítani fogják-e Szirtes Lajos eljárását az I ausztráliai bányákban? JÉIius 1-én esedékes a személygépkocsik második félévi biztosítási díja! A 40/1960. Korín, számú rendelet alapján a magántulajdonban lévő személygépkocsik kötelező tgépjárműszavatos- sági biztosítási dija két egyenlő részletben is fizethető. A második félévi díj 1961. július 1-én válik esedékessé és 30 napon belül lehet kamatmentesen megfizetni A díj átutalásához szükséges csekkbefizetési lapot a biztosítási igazolás átvételekor a gépjármútulajdonosok megkapták, melyek felhasználásával a díj befizethető. Minden sRemélygépkocsfitula jdonosnak saját érdeke, hogy befizetési kötelezettségének mielőbb eleget tegyen. Állami biztosító — A mi bányáink keményebb kőzetűek g ez az eljárás lazább kőzetekben szükséges. Például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Walles ben és Kanadában feltétlenül hasznosíthatók ezek a tapasztalatok. Ha hazamegyek és beszámolok világkörüli utamról, akkor az itt látottakat és tapasztaltakat a megfelelő helyen és terjedelemben említem majd meg. Cikket is fogok írni szaklapban, ameiy végeredményben hasznos lesz a bányászati kutatóknak világviszonylatban is. De nemcsak a perforálási eljárásról fogok beszámolni, hanem az emberekről is, azok legalább annyira érdekelnek, mint a bányaművelés. — S milyen tapasztalatokat szerzett eddig? — Most járok először Magyarországon, odahaza keveset hallani a magyar népről, őszintén szólva kellemesek a benyomásaim, nagyon kedvesek az emberek és szép az ország. Modern és jól karbantartott bánya a pécsi Széchenyi bánya és nagyon kedvesek az emberek, akikkel itt megismerkedtem. Remélem, hogy az a kapcsolat, amely eddig lényegében nagyon kicsi volt, ezentúl Szélesedni fog és sűrűbben fogunk levelet váltani Szirtes úrral és a pécsiekkel. Hargraves professzor reggel 8 órától délután 2 óráig nagy figyelemmel kísérte a Széche- nyi-akna VIII. szintjén végzett perforálásokat, s bőséges jegyzetet és vázlatot készített a perforálás közben. A profesz- szor a mai napon délelőtt a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatóintézetében tesz látogatást, majd az István-aknán a fejtéseket tekinti meg. Arra is szakít időt, hogy megismerkedjék városunkkal és a megyével. Csütörtökön Harkánv- fürdőre és Siklósra látogat és pénteken utazik tovább Lengyelországba, majd a Szovjetunióba, onnan Indiába, körülbelül augusztus végén tér haza Ausztráliába. Azzal búcsúzott, nagyon örül, hogy megismerhette Magyarországot. a oécs'e- ket, soha nem fogja elfelejteni, s ha minden jól megy. 1°«3- ban újra ellátogat hazánkba ■te Pécsre is. (gi—) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás szerda estig: növekvő felhőzet, sok helyen, elsősorban az ország nyugati felben eső, zivatar. Élénkülő déli. délnyugati, később nyugati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet főként a Dunántúlon csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17—21, legmagasabb nappali hőmérséklet holnaD nyugaton 24—28. keleten 29—33 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: felhő« ^ő. záooresővel. zivatarral. t-’a- •-»t élénk dé’ovugati. nyuf?«olf ■=,■*. \ hőmérséklet napnyugtai™:’ "3, hajnalban 20 fok körül lesz. Távolabbi kilátások: csütörtökön és pénteken északnyugati széllel hűvös idő.
