Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-23 / 146. szám

1961. JÚNIUS 23. NAPLŐ 3 1­A lippói Béke Öre Termelő­szövetkezet területéin tegnap mintegy háromszázan dolgoz­tak, kapálták a kukoricát, a cukorrépát. Igen sokat segíte­nek a családtagok. A kapások mintegy nyolcvan százalékát a családtagok művelik meg. Ez lehetővé teszi azt, hogy a szö­vetkezet rendes tagjait szinte teljes mértékben bevonhatják az olyan nem kimért, közös munkába, amelynek elvégzése létfontosságú. A termelőszövetkezetben az összes kukoricát egyszer már megkapálták és több mint öt­ven százalékban már végeztek a második kapálással is. Min­den erőt a növényápolás gyors befejezésére fordítanak itt is és az elnök, aki egy hektó sörbe fogadott a gépállomás fő agronómusával. hogy kész lesz­nek a növényápolási munkák­kal, mire eljön a nagyaratás, máris nyertesnek érzi magát. A termelőszövetkezetben még csak próbaaratásit végeztek, de ha megkapják a gépállomás tol az elővágót, akkor ma vagy holnap megkezdik az őszi árpa aratását; a kukoricaterületnek mintegy nyolcvan százalékát kapálták meg másodszor. ■* A mattyi kertészet néhány nappal ezelőtt még gazerdő­ben állt, de ma már egyre job­ban tisztul. Kimérték csalá­donként a kertészet területét is, és ez a módszer csakúgy, mint más kapásoknál, itt is ered­ményt hozott. A termelőszövet­kezetben ma befejezik a ku­korica első kapálását. Sietnek, mert érzik, így is kezükre égett már a munka. Egy kombájn és egy aratógép vágja már az őszi árpájukat A gépék itt is. mint másutt a gabonában, az embe­rek pedig a kukoricában dol­goznak; A mattyiak döntő többsége nagy szorgalommal, lelkiisme­rettel dolgozik, de van itt négy öt olyan család is, amely kivon ja magát a közös munkából: Turcsányi János, Faller György és Józsa Imre családja ebben az évben még semmit sem dol­gozott. Hétfőn össze is ült a szövetkezet közgyűlése ég ha­tározatot hozott. Az említet­tek részére is kimérték a te­rületet és felszólították őket, kezdjenek hozzá a munkához. * A villányi gépállomáson az­zal fogadtak, hogy minden gé­pük kint van. A kultivátorokat átadták használatra a termelő­szövetkezeteknek: akasszák a saját gépeik után és kapálják velük a kukoricát. Nagy se­gítség ez a termelőszövetke­zetnek; A gépállomás körzetében 19 • kombájn és huszonhét arató­gép takarítja be a jónak mu­tatkozó őszi árpa termést. Az aratógép kezelők között mór olyan is van Pozsár Sándor személyében, aki a következő dekádban már teljesíti aratási tervét. Eddig nyolcvan holdról vágta le a termést. Ugyancsak kiváló munkát végez a már- már országos hírű kombájnos, Perzsa Jenő is. aki hétfőn pél­dául nem kevesebb, mint négy I és fél vagon őszi árpát csépelt A babarci Béke Termelőszö­vetkezet ötvenhárom holdas, táblájába három kombájn állt be. A mároki üzemegységben is két kombájn dolgozik, öm­lik a tömött árpaszem. A ter­melőszövetkezetben tizennégy mázsás átlagtermést terveztek be őszi árpából, az eddigi ta­pasztalatok viszont azt mutat­ják, hogy meglesz a 16—17 mázsa. Aratnak és egyúttal előké­szítik az őszi „bő aratást” is. Kétszázhetven hold kukoricá­juk van és olyan ez a kétszáz­hetven hold, mintha nyírógép­pel vágták volna egyformára. Kevés olyan kukoricát lehet platni a mohácsi járásban. Igaz. hogy itt már rég túl vannak a kukorica első kapálásán és ha­marosan maguk mögött tudják a második kapálást is. Eddig el egy nap alatt a beremendi Dózsa Termelőszövetkezetben. Ebben a termelőszövetkezetben a növényápolási munkákhoz hasonlóan példásan szervezték meg az aratást is. Ezt bizonyít­ja, hogy a területekről azon­nal eltávolítják a kombájn­szalmát és így a traktorok nyomban megkezdhetik a szán tást. * Múlt hétfőn láthattak igazán munkához a drávapalkonyai termelőszövetkezetben is. Ek­kor még gazban állt a száz­hetven hold kukoricájuk, ka- szálatlan volt 130 hold rétjük, repcétől sárgállott 26 hold bur­gonyájuk és kazalozásra várt 25 hold pillangós széna ter­mése, hogv csak a nagyobba­kat említsük. De megmozdult Drávapalkonya apraja, nagyja és ma már ott tartanak, hogy kazalban huszonöt hold pillan­gós terület termése, száztíz hold rétet lekaszáltak, a fű­termést boglyákba rakták, megkapálták 26 hold burgo­nyájukat és még a héten be­fejezik a kukorica első kapá­lását is; A drávapalkonyaiak példája is bizonyítja: ha az esőzés hátráltatta is a munkát, azért, ha mindenki minden fa­lúban munkához lát, be lehet hozni az eső okozta lemaradást. Fél év alatt 350080 látogatója volt Komló két legnagyobb mívelüdási intézményének A népművelési mun a t<tpi-z a ala't vitatta mvsf a Kom ói bzéibánváiz i i lrö»s sza iszedve eu o zut s'igft A népművelési munka fél­éves eredményedről tárgyalt szerdán a Komlói Szénbányá­szati Tröszt szakszervezeti bi­zottsága. A szakszervezeti mű­velődési házak — a Május 1. és a Zrínyi — igazgatósága ré­széről beterjesztett jelentés és Fekete Géza igazgatónak a kérdésekre adott válaszai a komlói népművelés érdekes adatait, tapasztalatait ismer­tetik. A két művelődési házban a legkülönbözőbb témakörökből — a baráti országok, hazánk és közelebbről Baranya életé­ből, képzőművészeti, népművé­szeti szakkörök alkotásaiból — rendezett húsz kiállítás nyo’cvanezer nézőt vonzott a félév alatt. Népszerűek vol­tak a filmvetítéssel, kiállítás­sal egybekötött „komplex” is­meretterjesztő előadások is, ezeket átlagosan 350—400-an látogatták. A komlói zenei munkásakadémia hangverse­nyedre 350-en váltottak bérle­tet a tavalyi ötvennel szem­ben, ugyancsak sikeres volt az általános iskolások részére élet rehívott Barangolás hangszer- országiban elnevezésű ízlésfej­lesztő hangversenysorozat, amely a helybeli zeneiskola munkáját dicséri. A legtöbben ■ ■ Otven éves a pécsi természetjárás kát egymásnak a természetjá­rás veteránjai és a természet- barátok fiatal generációja, hogy a jubileum alkalmából ünnepi beszámoló, nívós mű­sor keretében adózzanak Mé­száros Dezső emlékének. _ Az utolsó töveket kapálja a rájuk eső részből a Hergyó-család a bicsérdi Arany Mező Tsz kukoricaföldjén. A tsz-ben végez- tek a kukorica kapálásával és most a répa harmadszori kapá­lását kezdik meg. a művelődési házakban üze­meltetett mozik előadásait nézték meg, ezeket az előadá­sokat szívesen fogadott mun­kavédelmi kisíilmek vetítésé­vel kapcsolták össze. Szeptember elejére egyéb­ként a szakszervezet anyagi hozzájárulásával szélesvász­nú mozit kap Komló, ennek berendezését már meg­vásárolták, a helyiség-átalakí­tást hamarosan megkezdik. Komló várossá alakulásának idei 10. jubileumi évben mind jobban kibontakozik a bányász tradíciók ápolása. Ennek je­gyében alakult meg a Honis­mereti szakkör, amelyen be­lül 30 fiatal helytörténeti ku­tatásokkal, a város történeté­nek megismerésével foglalko­zik. Kapcsolatba lépett a Pécsi Pedagógiai Főiskola hagyo­mánygyűjtő munkaközösségé­vel, amely „Föld alatti biro­dalom” című, bányászmesék­kel, mondákkal illusztrált si­keres előadást tartott a műve­lődési házban. Figyelemre méltóan fejlődött Komlón a könyvtár és olvasó­mozgalom is. Uj fiók-könyv­tárat nyitottak Kökönyösön, ide eddig már ötszázan irat­koztak be, a Május 1. Művelődési Ház­ban elhelyezett központi könyvtárat összesen 2600 kö­tettel gazdagították fél év alatt. A két legnagyobb komlói művelődési házban a legkü­lönbözőbb korú és foglalkozá­sú lakosok az érdeklődési kö­rüknek megfelelően szórakoz­hatnak, művelődhetnek. Há­rom klub — az ifjúsági klub, a nyugdíjasok klubja és a mű­vészeti klub — változatos programot biztosít az érdeklő­dőknek, amit az is bizonyít, hogy félév alatt tízezren látogatták a klubokat, amelyeknek programjában ve­teránok és fiatalok, nyugdíja­sok és vájáriskolások, hivatá­sos művészek és amatőrök ta­lálkozóit rendezték meg. A nyugdíjasok klubjának tagjai a jövőben bekapcsolódnak a politechnikai szakkörök mun­kájának segítésébe, hogy a fia­taloknak átadhassák gazdag tapasztalataikat. Mindezzel azonban nem merül ki a kom­lói ‘ szakszervezeti művelődési házak sokirányú népművelési tevékenysége: sok ezren gyö­nyörködtek a környező közsé­geket is felkereső öntevé­keny művészeti együttesek, pécsi és budapesti művészek, színészegyüttesek, külföldi művészeti együttesek műsorá­ban és sok ezren vettek részt a különböző szakkörök, a Technika és Tudomány klub­ja foglalkozáséin, tanfolya­main. A két művelődési ház — j. Zrínyi és Május 1. — pezsgő Hetét szemlétetően mutatja, logy fél év alatt 350 000 komlói la­kos látogatta a különböző rendezvényeket. A következő fél év újabb előrelépést jelent a dolgozok, fiatalok közötti széleskörű nép művelési munkában. Sorra- veszik a peremterületeket, szorosabb kapcsolatot alakíta­nak ki az északi — Nagymá- nyok, Máza, Szászvár — te­rületekkel, valamint azzal a 36 községgel, ahonnan a Kom­lói Szénbányászati Tröszthöz dolgozni bejárnak. Azokban a községekben, ahol bányászok jelentős számban dominálnak, segítenek a munkásklubok lét* rehozásában, felkeresik továb­bá ezeket a falvakat a tröszt mikro-autóbusszal és szük­ség esetén nagybusszal is. Mű­vészeti együtteseket visznek ki, szorosabbra fűzik a munkás­paraszt barátságot és egyben segítenek az egész falu kul­turális felemelésében. Az autóbuszmegállóhoz közeli Május 1. Művelődési Házban az indulásra várakozó bányá­szok részére televízióval, folyó iratokkal is ellátott fiókkönyv­tárat létesítenek, ezenkívül ugyanitt a felnőttoktatás elő­mozdítására korszerű előadó­termet rendeznek be, az alag­sori helyiségeket pedig poli- technizációs célra szabadítják fel. A Zrínyi Művelődési Ház­ban olvasótermet rendeznek be. A művészeti csoportok munkájának gördülékeny biz­tosítására közbenjárnak, hogy azonos harmadba osszák be az együttesek tagjait munkára. A szakszervezeti művelődési mun ka utóbbi fél évben elért jó eredményei — amelyek termé­szetesen a pártbizottság segít­ségével, a tanácsi népművelési szervekkel együttdolgozva — jöttek létre, biztos alapjai a tervek valóraválásának, az előbbrejutásnak. A feladatok nagyok; mert a következő fél évben több országos jelentősé­gű kulturális eseménynek is színhelye lesz a 10. éves jubi­leumát ünneplő Komló. Ezek közül csak egyik lesz a július 8—9-én sorrakerülő szakszer­vezeti dalostalálkozó, amelyre 1300 bányász és építőmunkás dalos érkezik Komlóra. * V A Baranya megyei Termé­szetjáró Szövetség elnöksége és a Természetbarátok Turista Egyesületének pécsi csoportja vasárnap délután 3 órai kez­dettel jubileumi ünnepséget rendez az istenkuti Mészáros Dezső turistaházban. A névadó Mészáros Dezsőről bizonyára keveset tudnak a pécsiek, mint ahogy ma már kevesen tudnak a TTE-ről is, a pécsi Természetbarátok Egye sületének egykori szerepéről. Mészáros Dezsőről csak any- nyit, hogy egyik alapítója és vezetőségi tagja volt a termé­szetbarát-mozgalomnak s a mozgalomról annyit, hogy sok­kal többet tett a címében sze­replő célkitűzéseknél. Áldoza­tos munkájuk emlékeit ma is őrzi az istenkuti menedékház, a három mecseki forrás, a Ba­rátság-, a Farkas- és a kanta­vári források építése, vala­mint a nyugati Mecsek átjel­zéseinek ma is fellelhető nyo­mai. Mészáros Dezsőt a buchen- waldi koncentrációs tábor vitte el örökre, de társai ma is itt élnek, dolgoznak a városban, ma is tevékeny részesei egyik legdrágább ékszerünk a Me­csek szépítésének; A természetjárás egykori ak­tivistái nemcsak a turisztika megteremtői, nemcsak az em­lékezetes majálisok, júniálisok szervezői voltak, de a szerve­zett munkásosztály egyik ak­tív segédcsapata is, akik a tu> risztika égisze alatt a munkás- fiatalok százait hívták ki a természetbe, a mecseki erdők rejtett találkozóhelyeire, hogy átnyújtsák nekik az illegális sajtó termékeit, hogy elhint­sék közöttük a marxizmus— leninizmus kincseit; Tehát vasárnap adnak talál­Július 9-én ünnepli az or­szág a vasutasok napját. E sorrendben XI. vasutas na­pon is a dolgozók milliói nyug­tázzák elismeréssel az egyik legnagyobb család, a vasuta­sok közösségének tevékenysé­gét. Mint annyi éven át, most is aprólékos gonddal készül a pécsi MÁV Igazgatóság a vas­utas nap megünneplésére. Ké­szül a forgatókönyv a nagy­szabású kultúr- és sportren­dezvények programjáról, amelyben helyet kap a könyv­kiállítástól a zenés ébresztőig minden, ami népünnepéllyé avatja majd ezt a napot. Vi- rágcsokros úttörőköszöntők hangzanak el a fűtőházban, a műhelyekben, a hivatalokban s oklevelet, ajándékot nyújta­nak át példamutató lakatosok­nak, esztergályosoknak, moz­donyvezetőknek és a munká­ban megfáradt idős vasuta­soknak. Ebből a készülő feladatterv­ből jegyeztük ki azt a néhány sort, amely ünnepi műszakok­ra, tervteljesítésre mozgósít s ennek alapján kerestük fel a fűtőház két szocialista brigád­ját, Tóka József és Werdecker László lakatos-esztergályos brigádját, hogy személyesen mondják el mindazt, ami nem fért bele az ünnepi alkalomra készülő feladattervbe. Előre kell bocsátanunk, hogy rajtuk kívül húsz brigád gt Sz&Ucdista faufyddfitculHAl/ fővel (mozdonyszemélyzet, vil­lamosműhely, mozdony javí­tók, kocsitisztítók stb.) indult a szocialista cím eléréséért s közülük három motoros-, há­rom gőzmozdony-brigád és két mozdonylakatos brigád érte el a szocialista címet. Ezek szerint kijárt volna, hogy a Werdecker- és Tóka-brlgádo- kon kívül a másik hat szocia­lista brigáddal is megtanács­kozzák az eredményeket, de miután az utóbbiak „utazó” brigádok, nem állt módunk­ban nyélbeütni a beszélgetést. Maradjunk hát Tóka József négytagú brigádjánál, s tuda­koljuk meg, miképpen jutottak a kitüntető oklevélhez. Köny- nyebb lenne a dolgunk, (s bi­zonyára az övék is), ha arról kellene szólnunk, hogy a ki­adott szériákat ilyen és ilyen százalékban teljesítették, mint például a Sopianában. De homlokegyenest más a gyár és megint más egy fűtőházi ja­vítóüzem. Itt leginkább a vá­ratlan munkák szabják meg az egyén és a brigád hozzá­állását, a kiadott munkadarab elkészítésének határidejét. Vagyis itt majdnem minden „postamunka”. Tehát ilyen körülmények között az előre megfogalmazott vállalások is nehezebbek és nagyon meg­fontolandók. Hogyan segítettek ezen Tókáék? Először is az újítási javas­latok benyújtásával, hogy a már ismert munkafolyamatok idejét a lehetőség szerint mi­nimálisra csökkentsék. S ho­gyan sikerült? A felajánlott két újítás helyett hármat nyúj­tottak be, egyet Sashalmi Jó­zsef műszerész és kettőt Tóka József esztergályos. Sashalmi József egy igen gyakori mun­kafolyamatot, a gőzturbina felszerelését gyorsította meg. A súlyos turbina felszerelését eddig 3—4 ember kézierővel, míg az újítás nyomán (speciá­lis állványról és csigasorról van szó) egy ember végzi ké­nyelmesen és amellett lénye­ges időmegtakarítással. Tóka József esztergályos egy újítást ajánlott fel s kettő lett belőle. Egy kazánkimosó-csavarfel- fogó-készüléket szerkesztett, amely nemcsak munkaidő- megtakarítást, hanem össze­hasonlíthatatlanul jobb minő­séget jelent a csavarok elő­állításában. Másik újítása a lefúvató váltó szabályozását szolgáló lefogó készülék, amely felére csökkentette a munka­darab elkészítésének idejét. Ügy látszik, Sashalmi József sem akar lemaradni a „rá­adásról”, mert az évforduló tiszteletére olyan újítással lepte meg a vasutat, amely szinte szabadalomnak Ígérke­zik. Nem árulták el, hogy mi­lyen újításról van szó, csak annyit mondtak róla, hogy a mozdonyok kompresszió-ter­mésének a fékhengerre gya­korolt nyomását szabályozza, vagyis a fékezésnél van nagy szerepe. Ez ideig kísérletkép­pen egy mozdony szaladt ez­zel a felszereléssel minden hi­ba nélkül. Werdecker Lászlóval, a fű­tőház másik szocialista bri­gádjának vezetőjével nem állt módunkban beszélgetni, de a lakatosbrigád egyik tagja, a fiatal Drávavölgyi László min­den lényegeset elmondott a brigád életéről. Többek között azt is, hogy a fűtőház legfia­talabb szocialista brigádjáról van szó (a hattagú brigád át­lagos életkora 26 év), akik a vállalt munkákon kívül együtt tesznek felajánlásokat külön­böző szakmai és politikai ön­képzésekre és társadalmi mun­kákra. Valamennyien mun­kásakadémiát végeztek, s Her- ke János, a brigád esztergályo­sa az idén iratkozik a gép­ipari technikum harmadik osz­tályába. De a szocialista bri­gád cím mellé odaírhatjuk a „sportbrigád” címet is, mivel tevékeny résztvevői a városi kispályás labdarúgó-bajnok­ságnak is, ahol a 14 csapat kö­zül tavaly a második helyen végeztek. S ha már a múlt esztendőről beszélünk, azt is meg kell említeni, hogy a bri­gád minden tagja részt vál­lalt a tótszentgyörgyi tsz ku­koricabetakarításában, de szer­veztek és tartottak már mun­kás-paraszt találkozót is, ami­kor néhány nappal ezelőtt vendégül látták a vókányi KISZ-fiatalokat. Ez év első negyedében pe­dig Két olyan mozdonyjavítást vállaltak, amit természeténél fogva a fővárosi főműhelynek kellett volna elvégeznie, a fő­műhely azonban túlzsúfoltsá­gára hivatkozva héthónapos határidőre vállalta a javítást. A Werdecker-brigád a nehéz és szokatlan munkát öt nap alatt elvégezte. Az idei vas­utasnap tiszteletére egyhetes ünnepi műszakot tartanak, amelyben elsőrendű felaján­lásként szerepel a kiadott munkák határidő előtti elvég­zése és a fiatal szakmunkások patronálása. Ez utóbbit nem­csak az ünnepi műszak ide­jére vállalták, hanem itt ala­pozzák meg, hogy a későbbiek folyamán állandó gyakorlattá váljon. i A fő idő minden percét kihasznál ják Lippón másodszor kapálják a kukoricát — Beremenden már a tarlót hantják — E^y hét alatt megváltozott a drávapalkonyai határ — Babarcon az őszi árpát aratják

Next

/
Thumbnails
Contents