Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

1961. JŰNITJS 22. NAPLÓ Több mint ezer diák jelentkezett első évfolyamra a három pécsi felsőoktatási intézményben Rövidesen megkezdődnek a felvételi vizsgák Az iskolai évzárók a napok­ban véget értek, kiürültek az általános és középiskolák, de néhány napon belül a két pé­csi egyetem és a Pedagógiai Főiskola folyosói népesülnek be és eldől, ki alkalmas arra, hogy a következő tanévben va­lamelyik pécsi egyetemen vagy a főiskolán tanuljon to­vább. A három intézménynél kijelölték már a vizsgabizott­ságokat, összeállították a fel­vételt kérők statisztikai kimu­tatását is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a következő iskolai esztendőre f az első évfolyamra 394 érett­ségizett diák jelentkezett. A jelentkezők közül 86 ki­tűnő, 94 jeles és csaknem két­száz diák jó eredménnyel vé­gezte középiskolai tanulmá­nyait. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre az idén 79 munkás, 36 paraszt, 134 értelmiségi származású tanuló jelentke­zett. A felvételre jelentkezett STRANDON vagy evezés­nél a Dunán Is igyekezzünk jól ápoltak, gondozottak lenni. Ezt biztosítja az ELIDA 0eso5or izzadásgátló és szagtalanító krém. Modem, golyós­műanyag flakonban kapható az illatszerboltokban. Fogy. ára: 17,— Ft. 268 tanulók közül 391 végzett gimnáziumban. örvendetes, hogy az 1961. előtt érettségizett 160 diák közül 150 egy vagy több évig munkaviszonyban volt, a termelőmunkában vett részt, vagy katonai szolgálatot telje­sített. Az orvostudományi egye­temre jelentkezettek közül 191 a nő, és egyik felvételre je­lentkezőnek sincs szerződése társadalmi tanulmányi ösztön­díjra. Az idei felvételi jelentkezé­sek alapján megállapítható, hogy ez évben kevesebben je­lentkeztek az egyetem első évfolyamára, mint tavaly és a korábbi esztendőkben. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára a nappali tagozatra ezúttal 147 jövendőbeli első évfolyamos adta be felvételi kérelmét. A jelentkezett tanulók közül 4 kitűnő, 15 jeles, 76 jó és 43 közepes eredményt ért el a középiskolai tanulmányai so­rán. A jövendő hallgatók kö­zül 34 munkás, 18 paraszt, 34 értelmiségi származású. Érdekes, hogy az idei jelentkezések száma túlhaladja az utolsó hat esz­tendő jelentkezési létszámát. 1956 óta 1957-ben volt a leg­több jelentkező — 136 — az idén 147. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán az 1961'62-es tanévre a nap­pali tagozatra összesen 490 diák jelentkezett. Közülük 68 a magyar—orosz szakra. 16 a magyar—német szakra, 120 a magyar—történelem szakra. 148 a biológia—földrajz szak­ra, 85 a matematika—fizika szakra és 50 a matematika— kémia szakra. Meglepően sok érettségiző diák jelentkezett az idén a Pedagógiai Főiskolára. Az elmúlt esztendőben 337 tanuló kérte felvételét a fő­iskolára, az idén 153 diákkal több. A felvételt kérők közül 154 rendelkezik KISZ meg­bízólevéllel. A felvételi vizsgákat a jövő héten, illetve az azt követő héten megkezdik. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen hat vizsgabizott­ság működik majd. A felvé­teli vizsgák idejét a követke­zőképpen állapították meg: jú­nius 26—27—28—30. és július 1. A felvételi bizottság ülé­seit június 29-én és július 3-án egyaránt délelőtt kilenc óra­kor tartják. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán négy felvételi bizottság vizsgáztatja majd a nappali és levelező tagozatú jelentkező­ket. A felvételi vizsga napjait a nappali tagozatosok részére július 3, 12. és 13, a levelező tagozatosok részére pedig jú­lius 14. 15. 16, 17. és 18. nap­jára állapították meg. Az Állami Pedagógiai Fő­iskolán a nappali tagozaton a KISZ-táboros fiatalok részére június 29-én tartják a vizsgát, továbbá július 3—4—5—6—7— 8-án. A levelező tagozatú je­lentkezők részére pedig július 7—8—10—11—12-én és 13-án. Vegyszeres gyomirtás a szőlőben A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepe a Baranya megyei Tanács VB mezőgazdasági osz­tályával, MÜNÖSZER Válla­lat kirendeltségével, a TIT-tel és Agrártudományi Egyesület­tel karöltve 20-án a szőlő vegyszeres gyomirtásának is­mertetésére és a kísérleti par­cellákon az eredmények be­mutatására tapasztalatcserét és bemutatót rendezett. A tapasztalatcserét Romvári Ferenc elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője nyitotta meg, majd Németh Márton, a ku­tatóintézet vezetője üdvözölte az ankét résztvevőit és rámu­tatott a vegyszeres gyomirtás nagy jelentőségére, majd át­adta a szót Diófáéi Lajos tu­dományos kutatónak. Diófási elvtárs előadásában ismertet­te a gyomnövények rendkívül nagy kártételét. Ez a kártétel elsősorban a nagymértékű víz- és tápanyagelvonásban jelentkezik, elfoglalják a helyet a kultúrnövények elől, előse­gítik a betegségek és kártevők elterjedését és megnehezítik a növényápolást. Ezen közvetlen és közvetett kártételük miatt az ellenük való sikeres küz- de'em az egyik fő feladata a szőlőművelésnek. Az elgyomo­sodott területek gyomtalanítá­sa a kapálás mellett vegysze­res gyomirtással történhet. Előadásában a Simazin és Atrazin szuperszelektív gyom­irtószerek felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. Meg­állapította, hogy a vegyszeres gyomirtás keresztülvitelét igen sok tényező befolyásolja és emiatt alkalmazásuknál igen nagy gondossággal kell eljár­ni. Szemléltető táblán bemu­tatta, hogy a vegyszerekre mely gyomok érzékenyek, és melyek azok. amelyek kevés­bé reagálnak. Az intézet kísér­te'ei még teljes egészében nem fejeződtek be. azonban már az eddigi eredmények is meg­győznek arról, hogv a vegysze­res gyomirtás igen eredmé- nvps és a ielenleai egységár »ellett az önköltség alakulása it kedvező. Legjobb eljárásnak a soros kezelést tartja, melynek lé­nyege, hogy nem az egész te­rületet. hanem csak a szőlő­sorokat, a szőlőtőkétől jobbra és balra 40—40 cm. távolság­ban kell permetezni. A sorkö­zöket pedig ló, vagy motoros­kapával kell gyomtalanítani. Ez az eljárás gazdaságosabb, mert 2—3 kg. vegyszer elegen­dő kh-ként. míg a középkötött talajú szőlők teljes permetezé­séhez legalább 6 kg szükséges. A gazdaságosság mellett a sor­közök ló- vagy motoroskapá­lása a talajműveléssel a víz- gazdálkodást és levegőzést is előnyösen befolyásolja. A kísérletek eredményeként megállapítható, hogy a négy­évnél idősebb szőlőknél min­denütt jó eredménnyel alkal­mazhatják a vegyszeres gyom­irtást. Az újabb telepítéseknél, a lazatalajokon azonban foko­zott gonddal kell eljárni, csak kisebb mennyiségű szer hasz­nálható, mivel itt a vegysze­rezés könnyen károsodást okozhat. Ugyanígy a pótlások­nál is óvatosságra int a szerek használatánál. A mecseki borvidék szőlői­ben igen sok őszibarack is van. Ezeknél a vegyszer hatására károsodást nem tapasztaltak. Kajszibarack és szilva azon­ban erősen érzékeny a vegy­szeres gyomirtóra. Ugyancsak üavelni kell a köztesként ve­tett zöldségfélékre, melyek a szerek hatására teljesen ki­pusztulnak. Az előadáshoz hozzászólt Szalai Géza a Balatonboglári Állami Gazdaság szőlészeti üzemvezetője. Elmondotta, hogy gazdaságukban ez évben több mint 400 kh-on végeztek vegyszeres gyomirtást igen jó eredménnyel. Náluk a fiatal teleoítések is károsodás nélkül viselték el a vegyszerezést. — Amellett, . hogy a rendkívül esős tavasz folyamán is a vegyszeres gyomirtással töké­letes gyomtalanságot tudtak elérni, az önköltségük is igen jól alakult, mert termelési költ­ségeik az eredményes vegy­szerezés miatt lényegesen csökkentek, azok részt­A hozzászólások megválaszolása után vevők Diófási elvtárs vezetésé­vel a kísérleti parcellákat te­kintették meg. A vegyszerrel kezelt parcellák gyomtalansá- ga mellett a kontroll kezelet­len parcellák erős gyomossága meggyőzően bizonyítja a sze­rek használhatóságát. A hall­gatóság ezután megtekintette a szentmiklósi telepet, hogy tájékoztatást kapjon a kutató­intézet most folyó kísérletei­ről, Muzsikáló elefántok, éhes berber oroszlánok, akrobaták bemutatója A Budapest Nagycirkusz p°csi vendég\á<eka tagja, a rokonszenves, fiatal állatszelidítő elmondotta: ti­zenegy esztendővel ezelőtt még ács volt, és a barátai csalták el egy cirkusszal egy szezonra. Az egy szezonból 11 év lett, írat esztendei tanulással, és sok-sok olaszországi, spanyol- országi és franciaországi — és természetesen magyarországi sikerrel is. Ugyancsak lélegzetelállítóan izgalmas és elismerésre méltó volt Csarnai Emma balett- tánca áz éhes oroszlánok kö­zött. Mint a cirkusz vezetői, többek között Bacsó Endre gazdasági vezető is elmondot­ta — valóban nem ámítás, az oroszlánok a produkció alkal­mával éhesek, mert csak. a músorszám után kapnak enni. Színvonalas, művészi volt a két Hildegard, a nyugatnémet artisták, akrobaták produkció­ja a repülővel, és a cseh Vyh- nál és Kecsova harmomikamű- vészek produkciója is. Elismerést arattak a villám- zsonglőrök és a zenehumoris­ták, a drótkötél-akrobaták és a gladiátorok, a kerékpármű- vészek és görkorcsolya-paro- disták, és természetesen a bo­hócok — kacagtató müsorsza- _____________ mukkal. T egnap délben még utaztak a világhírű zenélő elefántok és a berber oroszlánok, este nyolc órakor pedig a 2500 személyes, pompás fényárban üsző cirku­szi sátorban felcsendült a kel­lemes muzsika, és megkezdte pécsi vendégszereplését a Bu- daipesit Nagycirkusz. A pécsi cirkuszlátogató kö­zönség megszokta, hogy csak­nem minden esetben nagysze­rű, európai sikerű attrakciók­kal látogatják meg a várost, örvendetes, hogy ezt a hagyo­mányt a Budapest Nagycirkusz művészei sem bontották meg. A nyolcvannégy tagú együttes minden tőle telhetőt megtett, hogy a 'közönséget színvona­las, nagy ügyességet és szak­tudást igénylő műsorszámai­val szórakoztassa. A sok-sok szép műsorszám közül nagyon tetszett Robert Pömml, fiatal állatszelidítő műsora a zenélő elefántokkal. A két afrikai és a két indiai elefánt ilyen értelmű idomítá- sa nagy munkát igényel, és mint a svájci állami cirkusz 300 ezer forintot sikkasztott A bíróság megkezdte a sikkasztó pénztáros bűnügyének tárgyalását — Tessék előkeresni a 237. sz. bizonylatot, amely 6830 fo­rint felvételével kapcsolatos... — mondja a bíró a könyvszak­értőnek, aki a temérdek irat közül előveszi a kért papírt. A bíróval szemben a vád­lottak padján ül Boros Imre, egy kővágószöllősi üzem pénz­tárosa. Középmagas férfi, tel­jesen közömbösen hallgatja az írásszakértő véleményét s egy­általán nem ellenkezik, ami­kor bemutatják neki a hamis bizonylatot. — Igen, felvettem ezt a pénzt is és saját céljaimra költöttem — mondja felállva, majd ismét helyet foglal. S így folytatódik ez véges végig vagy 40 vádponton át. A nyomozás megállapítása és saját vallomása is egyezik abban, hogy 1958 áprilisától 1960 szeptemberéig különböző fondorlatokkal sikkasztotta a nép vagyonát. Eleinte csak ki­sebb összegeket, később már tízezreket. A különböző szak- szervezeti segélyeket kétszer utalványozta. Egyszer a kérel­mezőnek. egyszer pedig magá­nak. Volt persze úgy is, hogy csak magának ... Külszolgá­lat! díjakat, hűségjutalmakat és mindent, ami a „keze ügyébe akadt” — megvámolt. Igazán, az elmúlt Mtm len­dült bele a nagyobb „üzletbe”. Szinte egyetlen hónap sem múlt el anélkül, hogy néhány ezrest ne vágott volna zsebre, íme a bizonyíték a rendszeres lopásra: 1960. február 8400, március 24 738, április 25 403, május 23 247, június 24 879, július 27 860, augusztus 28 317, szeptember 22 473 forintot „számolt el” saját magának. Nem hagyott ki egyetlen hó­napot sem. De miként történ­hetett meg ez, hogy csaknem egy évig tízezreket lehetett csak úgy „kivenni a kasszá­ból”? — Mivel láttam, hogy az első esetet nem vették észre.... ugyanis az ellenőrzés laza volt... — vallja. De az a bizonyos narancs­héj mégiscsak a talpa alá ke­rült. Az elmúlt év szeptembe­rében egy dolgozó reklamálta, hogy a tüzelőutalványánál 80 forinttal többet vontak le. A vezető könyvelő megvizsgálta a panaszt és megállapította, hogy valóban így van, de a panaszolt 80 forintot vissza is utalták számára. „De én nem kaptam meg” — ellenkezett a panaszos. „Hogy lehet ez, hi­szen az aláírása itt szerepel a nyugtán, hogy felvette az összeget. Talán elfelejtette?” — magyarázta a vezető köny­velő. Az aláírás valóban sze­repelt a nyugtán, csak éppen — hamisítva volt. Azonnal vizsgálatot kezdtek és rövid idő alatt mintegy 50 ezer forint sikkasztásra buk­kantak. Később aztán tételről tételre átvizsgálták az összes pénztári bizonylatokat és a vé­gén nem kevesebb, mint 293 332 forintot mutatott a hiányjegyzék. Boros nem tagadott. Az még csak hagyján, hogy a pénztárosi teendők ellátá­sára semmiféle szakképzett­séggel nem rendelkezett, de volt más hiba is. Boros előző­leg ugyanis a sellyei járási tanácson dolgozott és a tanács is olyan információt küldött róla, hogy „különböző pénz- kezelési szabálysértéseket kö­vetett el”. Ezek után mégis alkalmazták pénztárosnak. Mire kellett Borosnak a pénz, hova költötte el csak az elmúlt évben sikkasztott több mint 180 ezer forintot? Boros mégiscsak precíz ember volt, hiteltérdemlően felsorolja: — Az apósomnak adtam 100 ezer forintot, hogy Kovács­telepen vegyen házat s később majd mi is odaköltözünk — kezdi. A házat meg is vették 128 250 forintért S a többi pénzzel im lett? Amellett hogy úgy .éltek, mint a kis­királyok, mindent megvásárol­tak, ami egy modem háztar­táshoz csak szükséges, sőt an­nál még jóval többet is. Csak Bz elmúlt évi vásárlásaik a házvételen kívül: 6000 forin­téit egy koiwbináltszekrény, 3000 forintért szőnyeg, 2000 forintért lemezjátszó és 1000 forintért mindjárt lemezek is hozzá, természetesen nem ma­radhatott ki a 6000 forintos te­levízió sem, a 3300 forintos magnetofon, a 2000 forintos 6 személyes étkészlet, aztán a „kisebb” holmik, a mosógép, a porszívó és a többi miegymás. És most jön egy „érdekes” té­tek tessék megfogódzkodni: 8000 forintért nippeket vásá­rolt a vitrinbe! Ja kérem, aki­nek havonta 30 ezer forint „jövedelme” volt, tehette... — ...és még körülbelül 40 ezer forintot a havi fizetésen felül „feléltünk” — vallja. A tárgyalás szünetében fele­sége odamegy hozzá és mint a jó diákot, gyengéden megsí- mogatja... A megyei bíróság a napok­ban hoz majd ítéletet. S az ítélet, reméljük, bem „simogat” majd... Garay Ferenc 4 * b

Next

/
Thumbnails
Contents