Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

M61. JÜNIUS 21. NAPLÓ Fejlődik, szépül Komló Száanéíiy új lakás —- 200 személygépkocsi 21.millió forint takarékbetét Javult az egészségügyi helyzet Hathetes rejtvénypályázatunk egyik nyertese, Kovács Margit, a pályázaton nyert fürdőruhát pró­bálgatja. ötvenhat orvos dolgozik je­lenleg Komlon s a hét körzeti orvosi rendelő közül csak egyet len egy van, amelyik nem fe­lel meg a mai követelmények­nek. Jövőre ezt is áthelyezik és korszerűsítik. Érthető tehát, hogy sikerült a járványos meg­betegedéseket szinte teljesen megszüntetni; A szakorvosi rendelés is megfelelő már. Az idén kez­dődtek meg a szemorvosi ren­delések és ezzel mindenféle szakorvosi rendelés van a vá­rosban, s az ország egyik leg­korszerűbb gyógyszertárában. — alig két hete nyitották meg a Tompa utcában — kapják meg a betegek a gyógyszert. A kórház ugyan még csak 120 beteget tud befogadni, jövőre azonban megkezdik a bővíté­sét 200 ágyasra; 160 lakásos épület Komlón most is sok lakás épül; A város főteréről látha­tók azok a házak, amelyekben m Toliseprő Szélhámos szavak Nyelvünkben igen sok olyan szóra akadhatunk, amelynek azonos vagy hasonló a jelen­tése. Mivel az ilyen szavak ér­telme között rokonság van, ezért rokonértelmű szavaknak nevezzük. Ilyenek: gömbölyű — kerek; fuvallat — szellő — szél — vihar — orkán stb. Néha fokozata vagy hangu­lati különbség van a rokon­értelmű szavak között, ezért gondosan ügyelni kell arra, hogy mindig a legmegfelelőbb, a legodaillőbb, a legtalálóbb szavakat használjuk beszé­dünkben, írásainkban. Az eb vagy kutya — azonos fogalmú szó, mégsem mindegy, hogy eben gubát, vagy kutyán gubát, kutyafáját, vagy eb- fáját mondunk-e. Sokan vitat­koznak a vörös (veres) meg a piros közötti különbségen is. Az előbbi szó a uér-ből, a n...- sik a pír-ból keletkezett. Az Erdy-kódexben (XVI. század) ezt olvashatjuk egy „kisded madárká”-ról: „Orra veres, mint piros rózsa”. Hangulatos aranyhegyi kirándulásokon so­kan így éneklik a dalt: „Vörös bort ittam az este..Mások szerint a bor piros, ezért ők piros borról énekelnek. Kik­nek v ~i igaza? Talán azok­nak, akik szerint más a vörös bor íze és más a piros boré, a silleré. Vannak olyan szókapcsola­tok, amelyekben nem cserél­hető fel egymással e két szó. Más az, ha egy fiatal leány elpirul, és ismét más, ha ha­ragra lobbanva elvörösödik. Vörösrézről, vörösfenyőről, vöröskeresztről beszélünk, de azt énekeljük, hogy „vékony héja van a piros almának”, és „Piros pünkösd napján vár­tam visszatérted.” Többen kérdezték, melyik helyesebb: becsuktam az ajtót, vagy bezártam az ajtót. A két ige között értelmi különbség van. A - kilinccsel való rögzí­tést a becsuk igével, a kulcs­csal történőt pedig a bezár - igével fejezzük ki. Persze, van­nak esetek, amikor csak az egyik igét használhatjuk. Pél­dául: a rabot bezárják; az ülést, a megbeszélést is bezár­ják, de már a bicskát becsuk­juk. Az elmúlt alkalommal kö­zölt fejtörők helyes megfej­tése a következő: 1. Magyarít «= magyarra fordít, magyarul kifejez; magyarosít = magya­rossá alakít, magyarrá haso- •ít. 2. „Mind az írásbeli, mind ii szóbeli érettségit sikerrel fittem le.” (Ügy . . mint: csak hasonlító mondat esetén he- k es, egyébként germanizmus. 3. A helyes alak: férfiról, honvédhez. 4. A camping magyar neve: táborozás (sátortábor), a ví- kend szó magyar jelentése: hétvége. A sok helyes megfejtő közül a következők részére küldünk jutalomkönyveket: I. Márton Ildikó, Egyházaskozár. 2. Dr. Csurgai István, Pécs, Perezel utca 27. 3. Soós Józsefné, Pécs, Dok­tor Sándor utca 66. Űj fejtörőink a következők: 1. Mi a különbség a volna és lenne között? 2. Melyik helyesebb: Föl­szállott a páva, vagy fölszállt a páva; tanítani, vagy taní­tani? 3. Írja helyesen ezt a kérdő mondatot: „Hol szoksz ebé­delni?" Beküldési határidő: június 26. (T. I.) nemrég adtak át 16 lakást, összesen 104 új lakás készül el az idén. Bár az átadási ha­táridő december 20-a, a Kom­lói Építőipari Vállalat érdeme, hogy 88 lakás augusztusban be költözhető lesz. Az idén még újabb 61 lakás építését kezdik meg; Külön meg kell említeni a főtéren épülő nagy lakó- és üzletházat. A városi tanács­osa] szemben helyezkedik majd el ez a hosszú épület, amely­ben 160 lakás és 1500 négyzet­méternyi üzlethelyiség lesz. A tervek szerint a második öt­éves tervben kell elkészülnie az épületnek, amely a Berek utcától az SZTK rendelőn túl nyúlik majd. A beruházási program most van az Orszá­gos Tervhivatal előtt és való­színű egy hónapon belül megkezdődik az épület konkrét tervezése. Remény van rá, hogy az impozáns épületkomp­lexumot, amely Komló egyik büszkesége lehet, még ebben az évben elkezdik építeni; Új üzletek nyílnak Somág-tetőn új űzletházat építenek ősz óta. Itt hús-, fű­szer- és zöldségbolt kap helyet. Ha a rendelkezésre álló több mint 600 000 forinthoz meg­kapják még a szükséges 350 ezer forint póthitelt, akkor már az idén megnyílik az üzletház. Kossuth-aknán, Dávidföldön és Újtelepen különálló kis épü­letek készülnek zöldségbolt­nak. Az újtelepi már e hó végén megnyílik, a többi vi­szont csak szeptember köze­pén. Szobrok díszítik a rárost Nemcsak épül, de szépül is Komló. Augusztus 20-án lep­lezik le a Lenin-szobrot. A monumentális 3,20 méteres szo­bor 2,9 méteres alapzaton áll majd a város főterén. Kender­földön Lessenyei Márta szob­rászművész tervei alapján szö- kőkutat készítenek. A Zrínyi tér dísze lesz a háromszögle­tű medencéből és a szélén tu­soló kisgyermekekből álló szö­kőkút. A terek szépségére is vigyáznak. A városi tanács 140 ezer forintot költ a terek virággal, díszcserjével és dísz­fákkal történő beültetésére. 50 személyautó egy év alatt Ebben az évben mintegy 50 személyautót vásároltak a kom lóiak. A becslések szerint már kétszáz személyautótulaj­donos van a városban. Sokan azonban csak szeretnének au­tót vásárolni. Erre vall. hogy száz autónyereménv betétköny vet vásároltak az OTP-nál. Több mint 21 millió forint a lakosság takarékbetét-állomá­nya. Az egy főre jutó átlag is meghaladja a 800 forintot. A takarékossághoz hozzájárul a városban működő 25 üzemi KST-csoport is, amelyeknek majdnem háromezer tagjuk van. A KST-tagok egy hónap alatt 426 ezer forintot fizetnek be a takarékba. Hűtőgépet és televíziót vásároltak S mire költik a komlóiak a megtakarított pénzt? Nem ne­héz megtalálni a választ. — Szinte kivételes napnak szá­mít, amikor egy-egy televíziós készülék, vagy mosógép nem talál gazdára az OTP-vel szem beni boltban. A második ne­gyedévben például televíziós vevőből százat, mosógépből pe­dig majdnem kétszázat adtak el. A hűtőgépből harminc fo­gyott el ebben az időszakban. Többen építkeznek is. Igaz a családi lakóház építők nagyon kis számban vannak, de annál többen azok, akik házukat bő­vítik. alakítják vagy éppen ga­rázst építenek hozzá. Mindösz- sze 10 családi lakóház épül, ebből hatan vették igénybe az OTP segítségét is. Az építési engedélyt kérők száma nem is a családi ház építése miatt magas, hanem az előbb emlí tett okokból. Csak egy nap 13 kérelmet intéztek el a taná­cson. Ebből három garázs, a többi toldás, átalakítás, kerítés építése stb. S ez csak egy át­lagos nap. A DÖNXÖ érv Eltűnt a repcetenger Galambcsapat surrog el a néptelen mező fölött és hirte­len levágnak á néhol már fe­hérbe tetsző, sárga őszi árpá­ra. Nagypall, pécsváradi járás, aratás előtt egy nappal. Mintha agyonverte volna az egész határt június fülledt me­lege. Tél-túl mocorog a zöld rétaljban néhány verejtélcező ember. Ingükön átüt az izzadt­ság: végre, három heti eről­ködés nyomán kedden délre kazalba került minden széna. — Nincs több szántónk hat­száz holdnál és a tagunk száz­nál is több. Megehetnénk sző- röstől-bőröstől... Az elnököt Bányai elvtárs­nak hívják. Kicsi, elnyűhetet- len fajta. Csak ... Ugylátszik — csak a falut nem tudja megrázni. Azon kí­vül — mindent. Elképedek, hogy ez az egyszerű, falusi ember néhány egybéli társával mi követ meg nem mozgat, csakhogy kivágja magát az el­maradt munkák gúzsbakötö kölöncéből. Iskolát tarthatna belőle sokaknak, akik már nem tudják, mihez kapjanak a ter­més érdekében. Ez az ember eddig legfeljebb annyit sejtett a mezőgazdasági kémiához, hogy megkeverte a permetle- vet és üszök-káros esztendőben gáliccál, vagy valami mással csávázta búzáját. Most? Kapáltat a kémiával, de hogy! Az alig moccanó levegőben az érett gabona jó szagát orr- böködő bűz nyomja el. Két nap alatt ledikonirtoztatta 82 hold '■ukoricáját. Csak a dűlő vá­lasztja el az őszi árpától a ku­koricaföldet. Lépsz ötöt és szemeiddel látod a kényszerű­ségből fakadt talpraesettség, a nagypalliak nagy bajában hó­nuk alá nyúló tudomány pél­dáját, A kukorica zöme gyommen­tes. Az őszi árpa széléből néhány bokomyi vadrepce emeli sárga- bokrétád fejét a kalászok fölé. Lesi szinte, hogy mi történt a dűlőn túl? Hogy hová lett az egybefolyó repcetenger, amit az emberek nagyképűségükben neveztek csak kukoricásnak? Előbb összeroskadtak, majd száruk még egy irtózatosat görbülve élfeküdt, a levegő­höz jutott és most minden eddigi rabságból erőteljesen kinövekvő kukorica alá. Száz­harminc dekányi szer, plusz másfél hektó víz, két perme­tezőgép, meg egy lajt. Három­ezer forinttal olcsóbban va­karta ki a gazból, mintha ka­pához nyúlhatott volna. Ott azonban, ahol a repce melleit a tarack volt az úr — a tarack még fojtogatja a kukoricát és az kapa után kiált. De a kú- j korica nagyobb része megme­nekült. — Az asszonyokkal gyorsan megy már az egy elés. Csak úgy kézzel kiritkítjuk és nagy baj már nem jöhet. Ami a ka­pát illeti, mihelyt betöltögette a krumplit a traktor — egye­nesen ide jön, a tarackos ré­szekre. A szomszéd domboldalban az óramű egyhangúságával húzza fel és le kultivátorát egy Belorusz? Vagy tán UTOS? Nem eszi meg már ezt a krumplit sem a gaz ... — Sem a bogár. Farkas elv­társ kihozta huszonhét tanuló­ját az iskolából, és azok elin­tézték a kolorádóbogarat ad­dig is, míg meg nem jött a porozógép. Látja? Látom: megmozgatnak min­dent, vegyszert, gépet, iskolás­gyerekeket. Hát fele — jól van — ugyanennyi energ aval nem szólíthatnák ki a közösben be­csülettel dolgozó nagypalliak mellé azokat, akik leragadtak a háztáji katasztrális hold mellé?! Hogy arasson, aki kaszát tud emelni, s kapát fogjon az asz- szonynép?! Délben a csendes irodában állítottam ki a jegyzőkönyve­ket. Az előtérből behallatszott a vezetőségi tagok indulatos, tettrekész hangja: — Ha holnap se jön — meg­vonjuk a háztáji földjét! Mondom, dél volt, de ez az elhatározás éjfél előtt egy perccel született. Talán nem késő... biztos nem késő, ha haladéktalanul meg is csinál­ják! O. I. Kovácsaié, akiről tudvalévő, hogy val lásossága mellett rendkívül fukar is, bérmálásra készíti Petikét, a kisfiát. Az ájtatos mamá­nak elég sok fára­dozásába került, amig sikerült elér­nie, hogy a gyerek „beadja a derekát”, vállalja az előtte már nem sokat je­lentő szertartásokon való részvételt. A döntő érvet így is a bérmapapa mondta ki, amikor felaján­lotta, hogy ajándék­ként egy szép, 1200 forintos Pobeda órát vásárol Petikének. A mamával ma­darat lehetett volna fogatni, mert úgy érezte, eleget tett keresztényi kötele­zettségének, meg­adta istennek, ami az istené és a csa­lád is jól jár a szép karórával. Elérkezett a „várt” nap. A bér- mapapa és a kisfiú elindult a templom­ba, hogy Pétiké egy szentséggel gazda­gabb legyein. Zsebé­ben ott lapult a szép karóra, amit, majd az ünnepélyes ak­tus után büszkén a „kisfiú” karjára csa tol. A templomiban néhányan már vá­rakoztak, de mielőtt a szertartás megkez dődött, a pap né­hány kérdést tett fel a bérmálandók- nak, hogy meggyő­ződjön azok teljes, tehát nemcsak lel­ki, de „ideológiai” felkészültségéről is. Pétiké rosszat sejtve húzódott ol­talmazójához, ai „órás” papához. — Most mi lesz' Erről nem volt szó hogy még tanulni is kell. — dünnyö- gött magában e gyerek, de sok ideje már nem maradt a morfondírozásra, mert időközben hoa zájuk érkezett a pap, és most mái közvetlenül a meg­szeppent kisfiúnak tette fel a kérdést aki úgy érezte ma­gát, mint az inkvi- zitor előtt az áldo­zat. No, nem a szer­tartás, vagy a szent ség hiányzott neki különösebben, de félt, hogy ha nem tud kellően megfe­lelni, elveszett az óra, amit pedig már a karján érzett és ráadásul otthon édesanyja el is nas- pángolja. — Mond, kisfiam, hány szentség van? ■— hangzott a kér­dési Pétiké megszep­penve állott „lelki” és „órás” atyjai kö­zött, akik lélegzetü­ket visszafojtva vár ták a választ. Né­hány másodpercnyi feszült csend után megszólalt a kisfiú halk, szipogó han­gon. — Ki..; kilenc.;: tíz — majd rásan­dítva a mellette álló két férfi megrökö­nyödött arcára, meg kockáztatott még egyet — tizenegy. Mint derült égből a villám, csapott le rá a pap hangja. Pétiké fiam, mit tettél? Te így aka­rod felvenni a bér­málás szentségét? majd néhány bA tatlamkodó és nem túlságosan dicsérő mondat után a dor­gáló lelkiatya kije­lentette: — Gyer­mekem, ilyen felké­szültséggel nem já­rulhatsz az úr színe elé. Otthon édesanyja már a kapuban vár­ta a kis ünnepeltet és „atyját”, de ami­kor észrevette őket az úton lehajtott fővel baktatni ha­zafelé, nem tudott hinni a szemének. — Miért olyan bú­sak, csak nem tör­tént baj? Bizonyára a nagy öröm megvi­selte az aranyom szívecskéjét. Nem baj, majd a Pobeda ketyegése megerő­síti a leikecskéjét, > ha nehéz is volt a szertartás. Lassan közeled­nek az anyai ház­hoz — Petikének ez az ütem is túl gyors nak tűnt — még 50, 30, 10 méter, na végre megérkeztek. A még mindig bol­dog mama örömmel akarta karjába kap­ni kisfiát, de ebben megakadályozta a majdnem bérmapa- pa, akfi feltűnően rossz hangulatban mesélte él a történ­teiket. Az anya, akiben pillanatok alatt egy „világ omlott ösz- sze”, kővémeredve nézte szepegő kis­fiát. — Petí, erre a kérdésre nem tud­tál válaszolni?! Hát hányszor mondtam már neked, hosv azt a keserves hét szentségit? Schmidt Attila A könyvtári munka jó az ismeretterjesztés gyenge Babarcon Ha színes térképet készíte­nének Babarc kulturális életé­ről — rendkívül éles, ellenté­tes színeket kellene kiválogat­ni, mert a falu művelődése is ilyen. Van benne jó is, van benne rossz is. — Ha a KISZ-szervezet és minden pedagógus egyformán segítene — mondják Babarcon mentegetőzésként. A könyvtári munka a leg­jobb. A múlt évben szervezték újjá, előtte négy évig nem működött könyvtár a faluban. Jelenleg 158 beiratkozott olva­só van, az évi terv 2400 köl­csönzést irányzott élő, az első negyedben már kétszáz kötet­tel túlteljesítették a negyedévi tervet A termelőszövetkezeti tagok a legszorgalmasabb ol­vasók. Érdeklődnek, válogat­ják az olvasnivalót, ha egy-egy kötetet nem találnak meg a könyvtárban — kérik, hogy szerezzék be. Az olvasági igény még job­ban aláhúzza annak a jelentő­ségét, hogy az évi ismeretterjesz tésből alig harmadát valósítot­ták meg a tervezettből. Tizenöt ismeretterjesztő előadást ter­veztek, ebből tíz elmaradt. Természetesen magyarázat, objektív ok akad. Egyrészt az évek óta tartó vita során sem sikerült rendezni a Moziüzemi Vállalat és a községi kulturá­lis igények közötti ellentéteket — a helyiség-gondokat — más­részt pedig „nincsenek” elő­adók. A pedagógusok vállalták ugyan az előadói tisztséget, de később, ilyen vagy olyan okok­ra hivatkozva, kitértek. Hengenrőder József, pedagó­gus, könyvtáros, művelődési otthon-igazgató — egyszemély- ben — kétségtelenül sokat tesz a község kulturális életéért. . Néhány emlékezetes kezdemé­nyezés már eddig is bizonyít­ja, hogy Babarcon nem szük­ségképpen „színes” a kulturá- . lis élet de hát mindenkinek tenni kell ennek érdekében valamit. Nagy sikerűk volt a pécsi színházlátogatásoknak. Az el­múlt hónapokban öt alkalom­mal látogattak a Pécsi Nem­zeti Színházba, általában har­minc-harminc résztvevővel. Most dalárdát akarnak szer­vezni, a népitánc-csoportjuk szép sikerrel szerepelt a kör­zeti bemutatón a kulturális szemle alkalmával. Mindezek utalnak arra, hogy Babarcon is van „lehe­tőség”, de minden más ered­ményt egy kicsit elszürkít az a tény, hogy a népművelés gerince, az ismeretterjesztés, gyenge lábakon áll Babarcon, JL

Next

/
Thumbnails
Contents