Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

m j-űniüs n. NÄPtö 3 Közel negyedszázada annak, hogy a pécsi Hamerli kesz­tyűgyár .nagytételű” megren­delést kapott Albionból VI. György angol király koroná­zása alkalmából. Érthető, hogy az alkalomnak megfelelően a megrendelés szövegében is ext­ra kívánalmak szerepeltek; — Kihangsúlyozták, hogy az an­gol nemzeti színeket, az angol Ízlést olyképpen kell kifejezni, hogy ne csak kifejezze az „al­kalmat”. hanem túl is élje és alapul szolgáljon a későbbi an­gol divat kialalkításában; Na és sikerült-e Hamerliék- nák az angol óhaj megvaló­sítása. Sikerült. Igaz, nagy erő­feszítések. teméntelen kísérle- ,tek árán. de megérte; Mégin- kább megvetették lábukat a nyugati piacokon, ahova a legnagyobb konfcur- rensükön, a franciákon kívül olaszok és csehek is ontották a divatkesztyűt. Biskup Gyula, a gyár fő­mérnöke tanúsítja mindezeket, az élő tanú a kevesek közül, aki annakidején itt tevékeny­kedett már az export bölcső­jénél. ő rajzolta le sajátkezű- lég a fenti címbe foglalt emb­lémát, a Hamerliak védjegyét, a szimbolikus tornyokat simo­gató kesztyűpárt. Hogv a félre­értést elkerüljük, nem Biskup Gyula tervezte az emblémát, csupán arról van szó, hogy a kérésünkre rajzolta meg em­lékezetből, mint ahogv emléke­zetből mondta el a gyár törté­netét is. Többek között azt hogy 1861-ben az alapító Hamerli János a jelenlegi Pannónia szálló helyén építette fel az el­ső üzemet, amit néhány évvel később a pécsiek egykori hí­res ipamegyedébe. a mai he­lyére telepített. Ebből a mag­ból fejlődött ki-többszöri átépí­téssel, bővítéssel a mai gyár. 0 beszélt az első nyugati piacok­ról, a Svéd, belga, holland meg­rendelésekről; 1938—1943-ban élte aranykorát a gyár, miu­tán termelésének döntő részét ebben az időpontban exportál­ta s nagy előnyére szolgált, hogy a kesztyűkészítéshez szükséges bárány, gida, szarvas és őzbőröket saját telephelyén dolgozta fel, e ilymódon az aránylag rövid határidőket, az évi 150 000 pár kesztyű szál­lítását különösebb késedelem nélkül kielégíthette. Ezt a tekintélyt s vele együtt ezt a piacot kellett visz- szaszerezni a (elszabadulás után. Bár a háború során a vállalat­nál anyagi kár nem keletke­zett és az üzem termelőeszkö­zei is hiánytalanul származtak át az új gazdákra, mégis meg­szakadtak a külföldi összeköt­tetések, sőt belföldi vonatko­zásban is erősen megcsappant az érdeklődés. Eleinte lószer­számok, gyermekcipők, fatal­pú szandálok és bőrlabdák ké­szítésével foglalkozott a gyár és a varrodai dolgozók is puló­vereket zoknikat kötöttek labdákat varrtak; Említésre méltó fordulat 1948-ban az ál­lamosítás után környékezte meg őket, amikor megalakult a TANNIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat, amely egyre ko­molyabb érdeklődést tanúsí­tott a Pécsi Kesztyűgyár ter- melvényei iránt; Egy évvel később, 1949. ja­nuár elsejével a Könnyűipari Minisztérium végre profilíroz­ta a vállalatot. A bőrkikészítő részleg először a Pécsi Bőr­gyárhoz. majd a Budapesti Díszmű Bőrgyárhoz került s ily módon a Pécsi Kesztyűgyár rátérhetett a bőrkesztyűk kizá­rólagos gyártására; De mind­járt hozzá kell tennünk, hogy annakidején a kesztyűipar sú­lyos nyersanyagnehézségekkel küzdött s a korábban gyártott bárány, gida, őz stb nyersbő­rök teljes egészében import út­ján kerültek az országba, ami­hez az akkori nehéz gazdasági viszonyok is szűkös lehetősé­get nyújtottak. Ez a körülmény új és ne­héz feladatok elé állította az ipar vezetőit, vagyis arra sar­kallta őket, hogy az anyagellá­tást hazai nyersanyagokkal biz tosítsák. Hála nagyszerű ve­gyészeinknek, akik kikísérle­tezték a hazai sertésbőrök has­részének kesztyűbőr céljára történő kidolgozását, s ma már méltán mondhatjuk, hogy oly kiváló eredményeket értünk el ezen a téren, amelyek európai viszonylatban is egyedülállók. Az. mert szinte rohamlépés­ben hódítottunk meg olyan Pia­cokat, amelyekre Hamerliék annakidején ne mis gondolhat­tak. A Pécsi Kesztyűgyár főbb átvevő piacai: Svédország, Szovjetunió, Anglia, Lengyel- ország. Csehszlovákia, Hollan­dia, Belgium, Svájc, Jordánia, nem is beszélve számos tenge- rent túli országról; A vállalat rohamos fejlődését, termelvé- nyeinek keresettségét bizo­nyítja e két számadat: amig 1949-ben 94 427 pár kesz­tyűt exportáltunk, 1958-ban 574 392 párra emelkedett az exportszállítás; A produktív termelők lét­száma az 1959. évi 156 fősről, a mai napig 1300 főre emelke­dett, de történt egy és más a gyár korszerűsítése terén is. Hamerliék emlékét ma már csak a vállalat udva­rán lévő gőzkazán hirdeti, s eltünedeztek az ósdi, primitív felszerelések, a lábbal hajtott varrógépek, hogy helyet adja­nak a speciális villanymotor- meghajtású villanygépeknek, a korszerű üzemeknek, nem beszélve az igényes gonddal tervezett és megvalósított szo­ciális intézmények egész so­ráról. Ma már nem kell külön megmagyarázni, hogy a kapi­talista országok megrendelői milyen mértékben fontolják meg a lekötéseket, a rendelé­seket, különösen, ha szocialis­ta országokról van szó. Más­szóval sokkal nehezebb a dol­gunk, mint annak idején, ami­kor a kapitalista ipar szállított a kapitalista rendelőknek. Hogy ilyen körülmények kö­zött is megálljuk a helyünket, s új és újabb piacokat hódí­tunk el a világtérképen, ahhoz az kell, hogy a modelljeink változatossága mellett a minő­ség és újra csak a minőség do­mináljon. Mit tett ennek érdekében a gyár? Olyan szakemberek szá­zait képezte ki, akik az új technológia birtokában maxi­málisra emelitek az I. osztályú termékek mennyiségét Ha pe­dig az új fazonok változatos­ságáról beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk Biskup Gyula nevét, aki segítőtársá­val Skutnyik Ferenccel, több mint ezer kesztyűmodellt ter­vezett és fejlesztett tovább az utóbbi 10 év alatt Ma már ott tartanak, hogy nemcsak kielé­gítik a külföldi megrendelők kívánalmait, hanem bizonyos mértékben alakítják, irányít­ják, diktálják is a külföldi di­vatot. S, hogy idáig eljutottak, abban tevékeny része van a gyár erős MEO-s szervezeté­nek és a nemrég alakult 30 fős operatív minőségi ellenőr- gárdának is, amelyben szabá­szok, varrónők, művezetők, társadalmi munkában, külön fizetség nélkül, műhelyről, műhelyre járva elienőrziik a gyártási folyamatot Ez év augusztusában ünnepli a gyár 100 éves fennállását Még nem ismer­jük pontosan az ünnepi prog­ramot, de annyit elárultak, hogy a nagy jubileumot 576 ezer pár exportképes kesztyű­vel és új gyári védjeggyel kí­vánják emlékezetessé tenni. — s. gy. — MOZGÓÁRUST felvesz a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat, Pécs, Bem u. 22. 14 597 Bizonyítványosztás a pécsi iskolákban Megkezdődött a vakáció Pécs utcáin tegnap reggeltől estig szinte csak ünneplőbe öltözött diákokkal találkozha­tott a járókelő. Matrózblúzos lányok, pirosnyakkendős út­törők siettek az évzáró ünnep­ségekre. Tegnap a városb; 34 általános iskola 14 035 ta­nulója és 10 középiskolában 4503 fiatal kapott bizonyít­ványt. S ma reggel már nem kell iskolába menniök, közel 20 ezer pécsi diák köszönthet] a kéthónapos vakáció első napját * A Nagy Lajos Gimnázium­ban délelőtt tartották meg a tanévzáró ünnepélyt, amelyen egy szavalat után Dobay Jó­zsef igazgató mondott ünnepi beszédet. A tanulmányi mun­kát értékelve, a gimnázium igazgatója elmondotta, hogy a félévi eredményhez viszonyít­va emelkedett a színvonal. Külön elismeréssel nyilatko­zott a politechnikai oktatás­ban elért eredményről, mert 317 tanuló, 10 munkahelyen vett részt termelési gyakor­laton és mindannyian jó mun­kát végeztek. Farkas Cs. Lajos, a Pécsi Állami Gazdaság oktatási elő­adója felolvasta a gazdaság igazgatójának levelét, amely­ben köszönetét fejezte ki az iskola diákjainak jó munkájá­ért. Majd az állami gazdaság kiküldötte átadta a jutalma­kat és kitüntetéseket: Varga László II. D. osztályos tanuló „Kiváló dolgozó” kitüntetést és 200 Ft pénzjutalmat. 4 tanuló pedig „Kiváló dolgozó okleve­let és 100—100 Ft pénzjutal­mat kapott, A négy pécsi gim­názium hét osztálya közül — akik az állami gazdaság szőlé­szetében és gyümölcsösében dolgoztak — a Nagy Lajos Gimnázium II. D. osztálya nyerte el a „Kiváló dolgozó Kiosztották, a bizonyítványokat a Szabadság úti Általános Iskolában is. Ági, Alice, Emőke és Valika e gymás bizonyítványát tanulmá­nyozzák, vajon kié a jobb? Gádor Gyöngyvér felv. osztály” oklevelet. Közel más­fél óra hosszan „csak” kitünte­téseket, okleveleket és értékes könyvjutalmakat adtak át a gimnázium legkiválóbb növen­dékeinek. Csupán egy adat: két most végző negyedikes sportoló, aki kitűnőre érettsé­gizett, egyúttal országos válo­gatott kerettag is. Befejezésül az iskola növendékei a Keszt­helyi Helikon-ünnepségeken sikert aratott számokból adtak rövid műsort. Kedden délelőtt tartotta év­záró ünnepségét a Leőwey Gim­názium. A mafcrózruhás diá­Nőbizottsdg alakult a bükkösdi tsz-ben Vasárnap délután Pécsről nyolctagú nőküldöttség láto­gatott Bükkösdre, a tsz asszonyaihoz. A munikásiklubban szép számmal jöt­tek össze asszonyok, amikor az Orvostu­dományi Egyetem nőbizottságának tit­kára üdvözölte az asszonyokat, és is­mertette szándéku­kat, tervüket a jö­vőre vonatkozóan: szoros együttműkö­dés a két nőbizott­sag között, kölcsö­nös látogatás, pat- ronálás és tartós ba rátság. A mostani látogatás célja pe­dig a tsz nőbizott­ságának megalakí­tása volt. Babné élvtársnő, a megyei nőtanács résziéről ismertette a megalakulás előtt álló nőbizottság fel­adatait, és munká­ját, majd az asszo­nyok egyhangúlag megválasztották a nőbdzottság titkárát Fári Józsefeié sze­mélyében és a ve­zetőségi tagokat. Az egyetemi nő­bizottság küldöttsé­ge megállapodott az asszonyokkal és a tsz vezetőivel, hogy a nyár és az ősz folyamán a tsz ker­tészete közvetlenül ellátja az egyete­mi klinikákat friss zöldáruval. A terv szerint az elkövet­kezendő évben erre vonatkozólag már szerződést is köt­nek. kokkal megtelt teremben az is­kola igazgatója, dr. Görcs László értékelte a tanév mun­káját. Megállapította, hogy a negyedikesek érték el a leg­jobb eredményt az évfolyamok közül. Felsorolta, mely osztályok voltak a legjobbak. Azután ki­osztotta a j utalonxkönyveket, jelvényeket és okleveleket. A pali technikás osztályok is na­gyon jól működtek. A legkivá­lóbbakat munkahelyük veze­tője dicsérte meg. * Az Egyetem utcai Általános Iskola udvarán tegnap délután sok szülő, hozzátartozó és is­merős vett részt az iskola ta­nulóinak tanévzáró ünnepsé­gén. A Himnusz utáni műsor­ban szavalatok és az iskola kamarakórusának énekszámai következtek, majd Gyutai Kál­mánná igazgató tartotta meg ünnepi beszédét. Elmondotta, hogy az iskola 792 tanulója 123 100 forintot gyűjtött a tan­évben, amellyel a II. kerület­ben elsők, a városban pedig harmadikak lettek. Átadta az iskola 85 tanulójának kitűnő tanulmányi eredményéért a másfél ezer forint értékű könyvjutalmakat és 88 jeles tanulónak pedig az oklevele­ket. Három nyolcadikos tanuló a Vöröskereszt-mozgalomban végzett tevékenységéért ..Jó munkáért” jelvényt kapott. A Szózat hangjai után a tanulók az osztályokba vonultak, ahol megkapták bizonyítványaikat. A Fodor József Egészség- ügyi Szakiskola (Budapest, III. San Marcó u. 48—50.) felvételt hirdet 1961. szeptember 15-én kezdődő 2 éves közegészségügyi-járvány­ig. i ellenőri tanfolyamra. Jelentkezési korhatár: 18—32 év. Nők és férfiak egyaránt jelentkezhetnek. A felvételhez szükséges iratok: érettségi bi­zonyítvány, születési anya­könyvi kivonat, önéletrajz, ha­tósági orvosi és vagyoni bi­zonyítvány. iskola, ill. munka­hely ajánlása. A kérvények beküldési határideje: 1961. jú­lius 31. A felvételi vizsga tár­gya. általános gimnázium ké­mia és biológia anyaga. Idő­pontja: 1961. augusztus máso­dik fele. Minden felvett hall­gató ingyenes élelmezésben és tankönyvellátásban részesül. Az iskola rászorulóknak férő­helyektől függően kollégiumi rfiátást biztosít. A végzett hall­gatókat az Egészségügyi Ml- •■''aztéríum elhelyezi. A tan­folyam után másfél év szak­mai gyakorlat kötelező, ennek tartama alatt, a besorolás sze­rinti illetmény mindenkit meg­Ulet- S25 — Alig egy negyedórája mentek el határszemlére — mondja Perszelényi Gyula elv­társ, a máriakéméndi tanács titkára, amikor betoppantam. — A tanácselnök, a tsz-elnök, a párttitkár és a járási tanács főállattenyésztője indultak út­nak. Hiába, a munka dandárja van, nem igen található falun az irodában ilyenkor senki, s ez így van rendjén. A tanácstitkár röviden tá­jékoztat a munkáról. A múlt héten hozzáláttak az őszi árpa aratásához. Két kombájn dol­gozik a földeken. De jól áll­nak a többi időszerű munká­val is. A 125 hold kukoricáját a tsz egyszer már megkapál­ta, sőt a második kapálást is mintegy 60 holdon befejezték. A cukorrépát 30 holdon két­szer, 20 holdon háromszor ka­pálták. — Nem lehet panasz a tag­ságra, szorgalmasan dolgoznak — mondja. — Tavaly 22 fo­rint volt a munkaegység/ az idén harmincat terveztek. Az öreg hivatalsegéd elkísér a határba. Tűz a nap, a szél erősen fújja a port. Bal oldalt a még zöldszárú búzatábla hullámzik, jobb oldalt azon­ban már kaszaérett sárga őszi- árpa-táblán nyargal a szél. A távolban, mint két hajó a vi­zen, „úszik” a kombájn. Molnosi János brigádvezetőt ott találjuk az aratóknál. El­mondja, hogy ez évben nagy­HATÁRSZEMXE szerű a tagság munkalendü­lete. Igaz, hogy jól előkészí­tették nemcsak az aratást, ha­nem a többi munkát is. — Tavaly megbírált a tag­ság, mert későn mértük ki a munkát, nem tudták idejében, ki miért felelős. Az idén szin­te már keléskor kimértük pél­dául a kukoricaföldet, min­denki tudja, melyik rész az övé. Hát nézze meg most, ho­gyan néz ki — mondja és mutatja a legközelebb eső ku- koricaiöldet. Szép a kukoricájuk, az tény. A tsz közgyűlés és a párt­tagság is — bevonva a legjobb munkásokat — megbeszélte a kampánytervet. Nincsen tsz- tag, aki ne tudná a feladatát. Minden kapásnövényparcellá- nak felelőse van, sőt beosztot­ták még a pillangósok betaka­rítását is. A munkacsapatokon belül pedig egyéni premizálást vezettek be. Tompán duruzsolva dolgozik a kombájn. Zsákokkal telik meg a Zetor-vontatta pótkocsi és máris viszi be a raktárba a termést. De a határszemlére menőket nem látom sehol. Igaz, itt már jártak, de tovább hajtottak. Míg itt beszélgetünk, talán már vissza is értek a tanács­ra. — Megyék én is befelé, el­viszem az elvtársat motoron — ajánlkozik a brigádvezető. A motor kavarta port szánté felhőbe vágja az erősen fújó szél. Két nő, vállukra vetett kapával mennek előttünk. Amikor elhaladunk mellettük, az egyik utánunk szól: — Miért nem hívott? — Majd holnap — kiált vissza menetközben a brigád­vezető. Megérkeztünk a tanácsra, minden pillanatban visszajö­hetnek a szemlézők is. — Látja, ez a jó, amikor a tagság szinte követeli a mun­kát — mondja a brigádvezető. — Az a lány azért kiabált az előbb utánam, mert nem szól­tam neki, hogy ma már a kö­zösben is van munka. Tudja, nem ismertük még pontosan ezeknek a kombájnoknak a teljesítőképességét és a mag­tisztításhoz csak kevés mun­kaerőt kértünk. De holnap már szükség lesz a munkás­kézre, jöhet ő is dolgozni. Egy villanásnyi kép volt csak az egész, de mégis jel­lemző a máriakéméndi Rá­kóczi Tsz tagságának munka- kedvére. Kiderül, hogy van értelme és eredménye a jó munkájuk­nak. Tavaly nem kevesebb, mint félmillió forintot ruház­tak be, azért volt ^csak” 32 forint a munkaegység. Az idén? A mai napig az elvég­zett 10 ezer munkaegységre 420 ezer forint előleget fizet­tek ki... Megérkeznek a határszemlé­ből. Jó kedvűek, látni rajtuk, hogy „tetszett a határ”. — Délután megérkezik a harmadik kombájn is — újsá­golja Füleki János tsz-elnök. — Most már csak az idő tart­son ki, akkor nem lesz itt semmi hiba. — A tanács is megvitatta az aratás előkészítését, mondhat­ni, szinte közösen készítettük a tervet, beszéltünk a tagság­gal, s úgylátszik, megérte. Kedve telik az embernek a határban... — mondja nem kis örömmel Korpa József ta­nácselnök. — Ilyen jól megművelt ha­tárt keveset látni — teszi hoz­zá Lempek József járási fő­állattenyésztő. Na persze azért nem min­den „csillog”. Panaszkodnak a KISZ-fiatalokra. A KISZ- szervezet 5 holdat kapott, hogy benevezzen az országos kuko­ricatermelési versenybe. De meg kell nézni. Az öt holdból csaknem a felét még egyszer sem kapálták meg. Pedig hu­szonötén aláírásukkal vállal­ták ennek a művelését... — Majd most a tsz-tagság megkapálja — mondja a tsz- elnök. Igaz, hogy a KISZ-titkár tanfolyamon van, de ez sem mentesíti a hibát. Hát nincs a máriakéméndi fiatalok közül, aki a távollévő KISZ-titkár helyett összefogta volna a fia­talokat? Kissé büszkélkedve — jog­gal — mondja a tsz-elnök, hogy nemcsak a növényi mun­kában haladtak előre, hanem más területen is. Nem keve­sebb, mint 16 ezer baromfijuk van. Az egész pécsváradi já-, rás baromfibeadási terve 400 mázsa s ők ebből egymaguk 87 mázsát vállaltak, de ezt is 15 mázsával túlteljesítik. A terv? Ez évben vásárol­nak egy 10 ezer férőhelyes keltetőgépet, készítenek egy 100 férőhelyes hizlaldát és egy 250 férőhelyes süldőszállást... Az igaz, hogy nyakig van­nak a munkában. De az is igaz, hogy a gondosan készí­tett ütemterv megmenti ő'f°t a kapkodástól. Most míg az ősziárpa-aratás tart, a rétet ott is lekaszálják, ahol eddig a víz miatt nem tudták. Ad­dig elvégzik többek között a szőlő permetezését, a cukor­répa kapálását és a többi idő­szerű munkát. — Még két hét. aztán h^jó- látunk a búza aratásához is — mondják. — Erre is kész a terv. A gépek mellett 36 kasza is vágja majd a búzát. G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents