Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

Pécs mAG PROLETÁRJAI, É*GVESÜUETÉR1 BTOÁNTÚII , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. JÚNIUS 20. KEDD > Tízezrek dolgozlak vasárnap t a baranyai földeken A hét fő munkája még a kukoricakapálás Minden járásban megkezdték az aratást .Aj ' Megkezdték az őszi árpa aratá sát a drávaszerdahelyi Egyetértés Tsz ipacsfai üzemegyse | gében, A naptár szerint még egy nap van vissza a nyárig, de az idő, mint mindig most is rá­cáfolt a szabályra. Az első iga­zán nyári nap vasárnap sok ezer embert talált a mezőn. Termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók feláldoz­va a pihenőnapot igyekeztek bepótolni a sok kényszerpihe­nőt, kihasználni a szép időt. A megye sok termelőszövetke­zetében vasárnap sem szüne­telt a munka, főleg nem a kukorica kapálás és az aratás, Tsz-íogatos a ze'oron A hétfő is ennek a két mun­kának jegyében kezdődött. Az Rózsahegyi István átveszi a megyei pártbizottság zászlaját Novics János elvtárstól, a megyei pártbizottság titkárától. Vasárnap délelőtt 9 órakor — amikor az úttörők színpom­pás felvonulásának élén meg­jelent a felirat: Éljen a párt! — már több ezer érdeklődő várta a Széchenyi téren a há­romnapos megyei ifjúsági és úttörő béketalálkozó díszszem­léjének a kezdetét Ünnepi felvonulás Az emelvényen helyet fog­lalt Sándor József, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, Novics János, az MSZ­MP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Balogh István, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, Palkó Sándor, megyei tanács elnöke, Papp Imre, a városi tanács mb. vb- elnöke, Bogár József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöke, Kiss Dezső, a KISZ megyei titkára, Kupica Sándor, a KISZ városi titká­ra, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársai, a megyei és városi pártbizottság tagíai. a KISZ megyei és vá- rósi bizottságának, az úttörő szövetség megyei és városi el­nökségének tagjai. A pécsszabolcsi bányász­zenekar után egyenruhás KISZ-fiatalok vörös és kék zászlókat, a KISZ és az úttörő szövetség jelvényeit hozták. Ezt követték az úttörők egy­ségei. A régi csapatzászlók után a tizenöt vállalás teljesítését hirdető táblák tűntek fel, majd kisdobosok érkeztek ke­zükben fehér zászlókkal, béke­galambokkal. A Város úttörői­nek dobos és kürtös szaka­szai után a táborozok háti­zsákos csoportja, a kis gazda- asszonyok, a politechnikás út­törők, a vöröskeresztesek, a megyei kulturális találkozón szerepelt népi tánccsoportok és a tűzoltó úttörők érkeztek a Széchenyi térre. A színes lég­gömböket, magasra emelő sza­kaszt a hajó- és repülőmodel­lezők követték, majd a test­véri úttörőszervezetek jélvé- aj&it hozták. A menetet a díszszemlén résztvevő úttörők egyenruhás egységed zárták be. Rövid idő alatt a Széchenyi tér megtelt úttörőkkel. Négy harsonás jelezte a szemle kez­detét. Megkezdődik a díszszemle A felsorakozott úttörőket, a megjelent vendégeket és néző­ket Kiss Dezső elvtárs, a KISZ (ertanács első elnökhelyettese, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor, ne­hézipari miniszter, Kossá Ist­ván közlekedés- és postaügyi miniszter, Rád vány i János, a külügyminisztérium protokoll- osztályának vezetője, valamint politikai és társadalmi életünk más ismert személyiségei. Ott volt V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Gyomtalan a borjádi határ Az elnök ázsiai nyugalom­mal és megmondhatatlan egy­kedvűséggel fordította fejét a pécsi küldöttek felé. — Távirat.. ? Miféle táv­irat? Értem már ... Szóval határszemlére jönnek? Dehogy nerti jött meg. A levél is. De fogat az nincs, mert mindkét üzenet kiment a fejemből. No, majd mindjárt... Másfél óra múlva az iroda elé rázódott egy viharvert sze­kér. Kölcsönvett szerszám a lovon, törött rúd a kocsi ele­jében, gyalulatlan deszkadarab vertve át az oldalakon: ez az ülés. — Indulhatunk. No, segíts meg, uramisten! A két pécsi, mig a deszkán ide-oda veti őket egy-egy hup- panós kátyú, összenéz. Sokat járnak együtt, szó nélkül is megértik egymást. Milyen le­het a sok eső után a határ, ha az irodában ilyen „mit törődöm én?”-világ járja? Lelki szemeik kel már látják a gazfelverte mezőt, a sárgán rikító vadrep­cét, amely biztosan sűrűbben nő, mintha úgy vetették tol­nai.. * A száz és száz hold szántó úgy díszük, mint egy óriási kert, valami szanatórium kö­rül. Gaz, vaárepce, pipacs, acat, szarkaláb? Egy szál, az nem sok, de annyi sincs, sehol* Egy iszonyúan szép, haragos zöld kukoricásban négy pár ló húzza az iglit. A lóvezető szin­te szalad. A kapák surrogva nyesik a földet, a második ké­zikapálás alá. Krákog az idősebb agronó- mus és köhög. Mélységes, meg döbbenéssel határos csodálko­zás csendül hangjában, ami­kor végre szóhoz jut. — Ez tényleg a maguk ha­tára?! Az iglizők kiérnek a sor vé­gére. A kocsis megemeli a lókapa szárát, felénk jóformán csak lépés közben biccent, a lóvezetők széles ívben fordul­nak rá az új sorra. Mintha csak hajtanák őket. — Kukoricájuk? — Százhetven hold. — Megkapálva? — Mind. Negyven holdban már másodszor is kapáltunk. — A cukorrépa? A naprafor­gó? Kiegyelték már? Úgy néz a pécsiekre, mint aki nem érti a kérdést. — Már végig is kapáltuk mind. * A pécsi határszemlézők nem mennek három dűlőt és szinte kigyulladnak az örömtől. Hát mondja ember, mivel liaitja a tagságot? Tudja, hogy Bara­nyában még nem ritkaság az egyeletlen répa és kapálat- lan kukorica?! — En hajtom?! Dehogy haj­tom őket. Jobban űzi őket ná­lam a prémium, a cukor, meg az előleg... Prémium? Cukor? Az előle­get még értenénk .., — Kiparcelláztuk családon­ként a kukoricást. Micsoda ve­szekedés volt... Sokan erejü­kön felül mérettek volna ma­guknak területet, mert az egy­ségen kívül prémiumként ki­osztjuk a terven felüli termés egy részét. Nálunk is zuhogott feszt és gondolhatják, hogy nem húztunk ponyvát a földek fölé, mégis végigkapál­tunk mindent. — A cukor? Egyszerű. Mi már két év óta azt csináljuk, hogy répaföld műveléséért nem adunk munkaegységet. A ter­mészetbeni cukorjárandóság a tagé, a szövetkezeté a kész­pénz, a szelet, meg a takar­mány. Ilyen módon tavaly is 220 mázsa répa termett min­den holdon. — És az előleg? — Sokat nem osztunk, csak havi húsz forintra futja. De azt minden hónapban megkap­ják rendesen... * A tántoríthatatlan nyugalmú elnök-agronómust Pivér Zol­tánnak hívják, a termelőszö­vetkezetet borjádi Uj Életnek. Jól jegyezzék meg ezeket a neveket, mert még sokat hal­lunk róluk} évnek eddig legmelegebb és legforgalmasabb napján tíz­ezrek dolgoztak a baranyai föl­deken. A siklósi járásnak — ahol a kukorica kapálása már a befejezéshez közeledik — igen sok szövetkezetében kezd­ték meg az aratást. Alighogy felszáradt a harmat. Molnár Gyula gépállomási dolgozó és Teleki János a drávaszerdahe­lyi tsz tagja aratógépükkel már megtették az első kört az ipacsfai kerület 50 holdas őszi árpa táblájában. A sarokvágó kaszások és marokszedők már előbb kijöttek, hogy a gép fenn akadás nélkül dolgozhasson. Teleki János egyébként foga- tos a tsz-ben, de az aratás ide­jén minden évben gépre ül, mert a Zetor-vezetéshez is ért, s bizony ilyenkor nyáron na­gyobb hasznát veszi a t6z en­nek a tudásának. Szedik az újbnrgonyát Néhány kilométerrel odább a ■nagyharsányi Ságvári Tsz-ben már befejezték a kukorica el­ső kapálását, s hétfőn délelőtt megkezdték az aratást. Egye­lőre a villányi gépállomás ara­tógépe dolgozik s így a tsz tag­jainak jut idejük egyéb mun­kákra is. Szombaton a Kopár alatti burgonya táblán meg­kezdték a korai új burgonya szedését s 20 asszony meg há­rom férfi hétfőn is ezt a mun­kát folytatta. A hajtatott új burgonya fontos primőr cikkje a tsz-nek s az idén szép ter­mést ígér. holdanként 50 má­zsát. Hétfőn délig 20 mázsát szedtek ki az asszonyok, amit az esti órákban a MÉK már el is szállít a pécsi boltokba, Vágják a repcét A mohácsi járás határa is népes sok ezer asszony kapálja a közös táblákon a kukoricát. Még a 30 fokos déli hőségben is csak röpke félórára szünetel a munka. A görcsönydobokai és sombereki tsz-ekben már az őszi árpát aratják, Duna- szekcsőn a repcét, de a hét vé­gére mindenütt beérik az árpa. Az utak is forgalmasak. — Aratógépeket vontatnak a traktorok és a lomha kom­bájnok is megindultak első állomáshelyükre. A Szentlő­rinci Tangazdaság tábláján, a vasút mellett kombájn sze­di fel és csépeli a repcerende­ket. A bodai Uj Élet Tsz ha­tárában 100 asszony kapálja a kukoricát. A tsz gépi fűkaszája már másodszor kaszálja a lu­cernát s készenlétben áll az aratógép is a keddi indulásra. 200 ember kapál Szenllörincen A pécsi és sellyei járás mé­lyebb részein még néhány nap­ja is víz állt a kukoricatáblá­kon s ez bizony hátráltatta a munkát.. A hirtelen beköszön­tő meleg hatására a föld szinte óráról órára szikkad, s ha a gépet még nem is bírja, a kapá­sok megindulhattak. A szent­lőrinci Úttörő Tsz-nek csak 90 munkabíró tagja van. de ezen a délutánon 200 ember kapál a földeken. Eljöttek a fiatalok is kivették szabadságukat a családtagok, hogy a még hátra­lévő 150 hóid kukorica kapá­lását mielőbb elvégezzék. A kukoricának eddig csak a felét kapálták meg, de 100 holdon elvégezték a vegyszeres gyom­irtást, méghozzá jó eredmény­nyel. Az aratás megindulása nem zavarta a tsz-tagokat a munkában, hisz a gabona nem dőlt meg, s ezen a nyáron az Úttörő Tsz tagjai előrelátha­tólag minden gabonát géppel takaríthatnak be. Az aratást a múlt pénteken kezdték meg, amikor 10 hold édes köményt arattak le. Az őszi árpát 3 aratógéppel aratják, s 216 hold árpa betakarítását csütörtökig be is fejezik, , Vegyszeres gyomirtás Királyegyházán Itt-ott még víz borítja a ki­rályegyházi Aranykalász Tsz kukorica tábláit. Az idén 600 hold kukoricát vetettek, de a sok eső miatt megkéstek a nö­vényápolással. A talaj most kezd felszikkadni. Hétfőn mar 140 ember kapált a mezőn s szeretnének a hét végéig 400 holdat megkapálni. A kapálás megkönnyítésére 300 hold ku­koricán elvégezték a vegysze­res gyomirtást, s a Dikonirt ha­tására a vadrepce és acat ki­pusztult a táblából. Az őszj árpa itt még nem érett kasza alá s ez a néhány nap idő­nyerés lehetővé teszi, hogy a kapálások zömét befejezzék. 900 hold aratni való gabonája van a tsz-nek s ennek egy ré­szét kézzel kell majd elvégez­ni. Az aratás meggyorsítása végett idegenből is fogadtak munkaerőt. Tíz kaszást, össze­sen 17 embert küld Véméndről az erdőgazdaság a tsz megse­gítésére. Bolgár vendég a megyében A hazánkban tartózkodó bolgár vendég, Todora Kan- cseva-Ivanovna, a bolgár Mű­velődésügyi Minisztérium kul­túrotthon- és klubmunka­ügyi előadója tegnap me­gyénkbe érkezett és ellátoga­tott Komlóra, a Május 1. Mű­velődési Házba, s megtekin­tette a Béta-aknai munkás- klubot is. Pécsett a Városi Művelődési Házban Rácz Zol­tán, a Népművelési Intézet munkatársának kíséretében megtekintette a Művelődési Házat és baráti beszélgetésen vett részt. Ma délelőtt a városi tanács művelődésügyi osztályán To­dora Kancseva-Ivanovna to­vább ismerkedik a város és a megye művelődésügyi kérdé­seivel, utána pedig Harkány­ba, Siklósra és Nagyharsány- ba látogat el, ahol megismer­kedik a tsz és a munkásklub Setével, V­Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába Apró Antalnak, a Miniszter- tanács első elnökhelyettesének vezetésével hétfőn kormány­küldöttség utazott Moszkvába gazdasági kérdések megtárgya­lására. A delegáció tagjai: In- cze Jenő külkereskedelmi mi­niszter, Kiss Árpád, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. A küldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kállai Gyula, a Minisz­l A megyei pártbizottság zászlót adományozott az úttörőknek Díszszemle, karnevál a megyei ifjúsági béketalálkozó harmadik napján megyei titkára üdvözölte. Majd a harsonák jelére három egyenruhás munkásör hozta a díszemelvény elé a párt zász- il Iáját, amelyet az Úttörő Szö- [ vétség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából me- [ gyénk úttörőinek ajándékozott a megyei pártbizottság. Rózsa­hegyi István, az Úttörő Szövet- í ség megyei elnöksége nevében jelentést tett Novics János elvtársnak a megye úttörőinek [ munkájáról: i — Baranya megye úttörőinek I nevében jelentem, hogy telje- í sítettük az Úttörő Mozgalom i megalakulásának évforduló- i jára tett tizenöt vállalásunkat. | A tanév során elültettünk I 36 566 facsemetét és suhángot. | Az Erzsébet-híd felépítéséhez, valamint a pécsi úttörők az j úttörővasúthoz összegyűjtöt­tek 513 641 kg vasat és fémet. Iskolai füzeteik és könyveik előállításához 41 486 kiló pa­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents