Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

6 N Ä P t ö 1961. június m ' fl Német Békeunió nyilatkozata a szovjet emlékiratról Bonn. A Német Békeunió vezető­sége nyilatkozatban foglalt ál- l_st a német kérdéssel foglal­kozó legutóbbi szovjet emlék­irattal kapcsolatban. A nyilat­kozat rámutat: a bonni kor­mány semmiféle kockázatot nem vállalna, ha bekapcso­lódnék a javasolt tárgyalások­ba és igyekeznék azokon a le­hető legtöbbet elérni a német érdekekért. Az egyetlen kötelezettség, amelyet Bonn-nak a szerződős­ben vállalnia kellene: a le­mondás arról, hogy erőrza -al törekedjék a jelenlegi hatalmi és területi viszonyok megvál­toztatására. — Fel kell azonban tenni a kérdést — folytatja a nyilat­kozat — vajon nem éppen ez-e az oka annak, hogy a kor­mány évek óta minden esz­közzel igyekszik kibújni egy ilyen, a békeszerződésben vál- laland í kötelezettség alól, mert arra a napra vár, ami­kor majd katonai erő eszkö­zével meg lehet változtatni a határokat? Ez a számítás azonban bűn lenne Német­ország ellen, mert nem kétsé­ges, hogy egy ilyen kísérlet Németország elpusztításával végződnék. A fegyverkezés immár tíz esztendeje a lehető legalkalmatlanabb eszköznek bizonyult a német érdekek vé­delmére. Emlékeztetnünk kell arra, hogy ugyanez a kormány ki­lenc évvel ezelőtt egyszer már eleresztette a füle mellett azt a szovjet ajánlatot, hogy tár­gyaljanak a német békeszer­ződésről. Azért tette ezt, mert a nyugatnémet újrafelfegyver- zés fontosabb volt számára. Elszalasztottá ezt az esélyt és közben a kormány helyzete a fegyverkezés ellenére — illet­ve éppen annak következté­ben — nem javult, hanem egyenesen rosszabbodott. Is­mét el akarnak most szalasz­tóm egy történelmi lehetősé­get, bár a tapasztalat azt ta­nítja, hogy az ilyen esélyek nem térnek vissza. Németor­szág létéről és jövőjéről van szó. Nem szabad félrehúzód­nunk, amikor Németország jövőjéről történik döntés — hangoztatja a nyilatkozat. A Liberation a bonni militaristák fegyverkezéséről A Libération közli Jean- Maurice Hermann cikkét Nyu- gat-Németország fegyverkezé­séről. „A német katonai veze­tők és amerikai pártfogóik, akik rettegnék a terveik meg­valósítását esetleg fékező ke­let-nyugati tárgyalásoktól, meggyorsítják Nyugat-Német- ország fegyverkezését, hogy mielőbb befejezett tények elé állíthassák a világot”, Strauss angliai utazását kom mentáivá Hermann megjegyzi, hogy a Londonban kötött meg­állapodás lehetővé teszi Nyu- gat-Németországnak legalább 2500 nehéz harckocsiból álló Egyre hevesebb harcok Angolában Luanda (MTI). Angola északi vidékeiről egyre hevesebb harcokat je­lentenek. Az AFP értesülése szerint rendkívül heves har­Arfolyamzuhanás a londoni tőzsdén London. (MTI). Fekete pén­teké volt június 16-án a lon­doni értéktőzsdének; Mind a részvények, mind az állam­papírok árfolyama nagymérték ben zuhant. A fontárfolyam a négy év előtti — 1957. szep­tember 21-i — súlyos válság mélypontjára süllyedt A fő okok: a májusi külkereskedel­mi passzivitás, az újabb drá­gasági hullám és az inflációs tünetek által keltett általános aggodalom! cok színhelye volt Macocola falu és környéke, amelyet a legkorszerűbb fegyverekkel rendelkező és túlerőben lévő portugál csapatok visszafog­laltak. A hazafias erők használha­tatlanná tették a Bessa-Mon- teira és Toto között vezető fontos útvonalat és hidakat robbantottak feL páncélos erő felállítását. Ál­landósul az NSZK részéről az a követelés, — írja —, hogy hadserege atomfegyvereket kapjon. Nyugat-Németország ugyan­akkor a legmesszebbmenően kedvéből jár az amerikai gyá­rosoknak, Hermann megjegy­zi. hogy Strauss bonni had­ügyminiszter éppen nemrég közölte: a nyugatnémet légi­erőt a Mirage—4 mintájú fran­cia repülőgépek helyett F—104 Starfighter mintájú amerikai repülőgépekkel látják el. bár az amerikai repülőgéptípus sem nem olcsóbb, sem nem korszerűbb, mint a francia, sőt. A francia lap cikke fényt vet arra, hogy milyen messze ment Washington és Bonn szö­vetkezése. Úgy látszik, hogy az amerikaiak a rakétatechnika terén segítséget kértek Borúi­tól. Ez a kérdés nyilván akkor vetődött fel, amikor Adenauer meglátogatta Kesnmedyt. Cse­rébe a nyugatnémet kancellár olyan segítséget vár az Egye­sült Államoktól, amely Nyu­gat-Németország atomfegyver­kezését mozdítaná elő. Zn va rga sok Mobutu zsoldosai között A nyugati hírügynökségek Ieopoldvilile-i jelentése szerint Mobutu ismét terrorintézkedé­sekkel igyekszik megszilárdíta ni pozícióját. Miután a közal­kalmazottak sztrájkmozgalmá­nak megfélemlítésére roham- sisakos ejtőernyősei átvették egy sor középület ellenőrzését, s így „helyreálffitották a ren­det”, pénteken egy állítólagos összeesküvést is lelepleztek. Mobutu rohamcsapatai ötven katonát letartóztattak azzal a váddal, hogy június 21-én, egy meg nem nevezett külföldi kö­vetség fogadásán el akarták ra boíni a főparancsnokot és így akarták megdönteni .Kaszavu- bu rendszerét. A letartóztatot­takat a titkos rendőrség helyi­ségében összeverték. Sajtóértekezleten Mobutu ál­lítólag tervbe vett dinamitos merényletekről is említést tett. Mobutu elismerte, hogy a hadsereg soraiban zavargások és fegyelmezetlenség uralko­Hazánkban vendégszerepei a román néphadsereg művészegyüttese A román néphadsereg mű­vészegyüttese vasárnap érke­zik hazánkba, és több mint két hetet tölt Magyarországon Bemutatkozó előadásukat jú­nius 19-én tartják a csepeli Sportcsarnokban. A román ka­tonaművészek Szolnokon, Sze­geden, Kalocsán, Baján. Ka­posvárott, Egerben. Miskolcon és Debrecenben is fellépnek. Újabb töldgázlelőbe’yet találtak a Szaharában Párizs (MTI). A francia olajkutatási hivatal jelentése szerint a francia állam ellen­őrzése alatt álló egyik nagy olajvállalat, az amerikai Phi­lips Oil konszernnel együtt­működve a gassi touil-i fúrá- sokftál újabb földgázlelőhelyre bukkant. N A próbafúrások alkalmával napi egymillió köbméter föld­gázt termeltek ki, de még to­vábbi próbafúrásokra vaji szükség ahhoz, hogy a lelő­hely földgáztartalékait meg­határozhassák. dik. A rendőrség nem műkö­dik eredményesen, s ezért a rohamsisakos ejtőernyősök „hajtják végre a kormány ha­tározatait”. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Mobutu egy­séged továbbra is őrizetben tartják Sjoerd Rodermond dán újságírót, valamint Bomboko tanácsadóját, egy Marótt ne­vezetű magyart. A laoszi vezetők értekezlete Zürichben Üj időpontot tűztek ki a laoszi politikai csoportok ve­zetőinek értekezletére. Sou- vanna Phouma és Szufanu- vong szombat délután külön- külön felkereste Boun Oum-ot és e látogatások alkalmával megállapodtak abban, hogy tervezett megbeszélésükre va­sárnap délelőtt ülnek össze. A három herceg, Souvarma Phouma, Szufanuvomg és Boun Oum néhány napja már megérkezett Zürichbe és az ér­tekezlet megkezdéséig külön- megbeszéléseket folytatnak egymással. Souvanna Phouma és Bőim Oum pénteki találkozása után szombat délelőtt Szufanuvong fogadta Boun Oum-ot. A két laoszi politikus körülbelül félórát tárgyalt. Bőim Oum szóvivője egy sajtóértekezleten bejelentette, Boun Oum szombat délelőtt azt a javaslatot tette Szufa- nuvongnak, hogy a koalíciós kormány miniszterelnöke a laoszi király legyen. A javas­latot Szufanuvong tartózko­dóan fogadta és kijelentette, hogy véleménye szerint a ki­rálynak politikán és pártokon felülinek kell lennie. kitüntetések a Szowjetnnioban A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Nyikita Hruscsovot Lenin-renddel és ezúttal harmadszor a „Sarló és kalapács” aranyéremmel tüntette ki. A kitüntetéssel kí­vánták elismerni azokat az ér­demeket, amelyeket Nyikita Hruscsov a rakétaipar, a raké- tudomány és technika Létreho­zásának és fejlesztésének irá­nyításában, valamint az első űrutazás megvalósításában szerzett. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége ugyan­csak a rakétatudomány és' technika fejlesztésében és a szovjet ember első űrutazásá­nak megvalósításában szerzett kimagasló érdemedért hét ne­ves szovjet tudóst tüntetett ki a „Sarló és kalapács” arany­éremmel. A Szocialista Munka Hőse címet adományozták 95 tervezőnek, tudósnak és mun­kásnak. összesen 6924 személy kapott különböző egyéb kitün­tetéseket, közülük 478 személy — Lenin-rendet. Az angol sajtó támadja Kennedy! és külügyminisztériumát Az angol sajtó folytatja tá­madásait — különböző szem­szögekből — Kennedy és kül­ügyminisztériuma ellen. Az Economist hosszasan fej­tegeti, hogy égető szükség len­ne új amerikai külpolitikára, de a külpolitikai gépezet da­rabokra hullott. Kennedy ma­ga akar saját külügyminisz­tere lenni: Rusk csak első ta­nácsadója külügyekben, és ez Péter János elvtárs fogadta az új kínai nagykövetet Péter János, a külügyminisz­ter első helyettese szombaton fogadta Csei Ce-min rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetet, a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagyköve­tét, megbízólevelének a közel­jövőben történő átadásával kapcsolatban. Csehszlovák tiltakozás New York, (TASZSZ). Csehszlovákia ENSZ képvi­selete jegyzéket intézett az ENSZ titkárságához, ebben rámutat, hogy az amerikai hírszerző szolgálat két mun­katársa megkísérelte kémte­vékenységre beszervezni Mi­roslav Nacvalacot, a csehszlo­vák képviselet tanácsadóját. A jegyzék felhívja a figyel­met a csehszlovák ENSZ-kép- viselet épülete ellen intézett provokációs támadásokra, a csehszlovák ENSZ-küldöttség tagjainak rendőri megfigyelé­sére, a csehszlovák diplomáciai posta feltartóztatására és a csehszlovák ENSZ-tudósítók mozgási szabadságának korlá­tozására is* is csak üggyel-bajjal, inert a külpolitikát leginkább a Fehér Ház tucatnyi szakértője s az* elnök egyéb bizalmasai ala­kítják és befolyásolják. Rusk bonyolult mesterkedéseket folytat ezek ellen az urak el­len, gondosan lesve a pillana­tot, midőn kockázat nélkül érvényesítheti jogait. Ez a kü­lönös elfoglaltság és saját kül­földi utazásai megakadályoz­ták a külügyminisztert abban, hogy megszervezze külügy­minisztériumát, amelynek szelleme korántsem kielégítő. A New Statesman írja: — Űjabb részleteket jelen­tenek Londoniban arról, mi­lyen nyers, bántó hangon be­szélt Kennedy Macmillan-nel. Miniszterelnökünk fő bűne — amerikai gazdája szemében — lassúsága a közös piacba való belépés dolgában. Azt mondják, Kennedy egyszer öklével az asztalt döngetve felkiáltott: „Hat héttel ezelőtt Washingtonban égre-földre es- küdöztél, hogy belépsz. Azóta az új nehézségek egész soro­zatát eszelted ki. Vajon nem tudod féken tartani nyomorú­ságos ellenzékedet és a do­míniumok miniszterelnökeit? Hogyan állhatnám a sarat Hruscsowai szemben, ha ilyen gyenge nádszál a tárna- ( szom?” Erre Macmillan állító- ^ lag azt felelte, hogy bizonyos gyakorlati diplomáciai tapasz­talat felbecsülhetetlenül érté­kes lenne, amikor az ember­nek oly nehéz tárgyaló féllel » van dolga, mint a szovjet mi­niszterelnök. (4) Térjünk most visza abba a börtönbe, ahol a herceget 1959 nyárutóján fogva tartották. Ez a börtön háromszoros szöges- drót-sövénnyel volt körülvéve. 98 válogatott börtönőr egy pil­lanatra sem tévesztette szem elől 11 foglyát, a börtön kö­rüli terepen állandóan páncél­kocsik cirkáltak és közvetlen közelében egy csendőrzászló­alj állomásozott. A foglyok nem kaphattak bírt a külvi­lágról, de könyveket és újsá­gokat sem. Ennek ellenére cel­lába továbbított kopogtatott jelzések segítségével megbe­szélték, hogy Szufanuvong és bajtársai megkísérlik a mene­külést. Elhatározták, hogy az őrszolgálatot teljesítő katoná­kat egv éven belül meggyőzik hogy csatlakozzanak a haza­fias harcosokhoz. Tervüket fo­kozatosan és igen óvatosan végre is hajtották. 10 hónap sem telt el és 40 katona rá­állt arra. hogy segít a mene­külésben; ezek már előbb is értékes szolgálatokat tettek a foglyoknak. Az volt a felada­tuk, hogy a börtön melletti kertben virágokat termessze­nek egy közeli buddhista ko­lostor számára. Ézt a helyze­tet kihasználva az őrökkel üze­neteket küldtek a szerzetesek­nek a kolostorba küldött vi- rá gkosarakbán.­Szufanuvong 1980; májas 20-án közölte am őrökkai m. keményen tisztelgett az osztag parancsnokának, nyílegyene­sen a városhoz közeli erdő felé vette útját, ahol az említett kolostor szerzetesei vártak, hogy átvezessék a dzsungelon. A menekülők már éjjeli mene­telésük közben megpillantották az üldözésükre küldött páncél­kocsik vakító fényszóróit. Szufanuvong tíz bajtársával és volt őreivel — kilenc kato­nával — tovább menetelt — nemcsak azért, hogy megment­se életét. A parasztok a kis csoportot minden faluban sze­retettel s a legnagyobb tiszte­lettel fogadták és elhalmozták ajándékokkal. A herceg és baj­társai mindenütt felszólították a férfiakat, vegyenek részt a szabadságharcban, küzdjenek fegyverrel az amerikai elnyo­mók és ügynökeik ellen. Min­denütt partizáncsoportok csat­lakoztak hozzájuk és a kis cso­port merész menekülése 10 000 harcos diadalútjávai ért véget, akik 1960. november 7-én be­vonultak az általuk ismét fel­szabadított Sam Neurába. Kong Ía. A herceg és bajtársai mene­külését követő 77 nap folya­mán azonban Vientianeban is olyan eseményekre került sor, amelyek döntő módon befolyá­solták a történelmi fejlemé­nyeket. Ezeknek az esemé­nyeknek középpontjában egy huncut mosolyú, sötét szemű, alig 165 cm magas kapitány, a 28 éves Kong Le állt, egy délvidéki savannakheti koldús- szegény mezőgazdasági mun­kás fia, akinek rokonai tették lehetővé, hogy iskolába járjon. Ebben az ipar és kereskedelem nélküli országban, ahol nin­csenek tudományos és kultu­rális intézmények, csak a ka­tonai hivatást választhatta a tehetséges fiatalember. így lett Kong Le katona és később menekülés tervét. A szabadu­lás útja egy földalatti folyosó volt és az őrszolgálatot telje­sítő katonákra az a feladat há­rult, hogy eltereljék a figyel­met a menekülőkről. A kato­nák ezt a tervet mosolyogva elutasították. „Mire jó ez a sok munka?” — mondották — .kinyitjuk a kaput és veletek együtt kimehetünk!” A követ­kező napokban a legnagyobb nyugalommal mértéket vettek a foglyokról, egyenruhát, ci­pőt és fegyvereket adtak ne­kik. A foglyok jól elrejtették „felszerelésüket”. De a mene­külési terv az utolsó pillanat­ban csődöt mondott. Az utolsó éjszakára őrszolgálatra beosz- tot nyolc katona közül ugyan­is hárman nem voltak eléggé megbízhatók, ezeknek nem volt tudomásuk a menekülési tervről. Mi volt tehát a teendő? Igen egyszerűen oldódott meg ez az aggasztó helyzet is. A hazafias katonák közül hár­man felajánlották hogy a há­rom megbízhatatlan helyett vállalják a szolgálatot, ezek pedig örültek, hogy akad há­rom „együgyű” ember, akik szívesen vállalják ezt a kelle­metlen kötelességet. Egy 19 főnyi rendőrosztag 1960. május 24-én az éjjeli órákban, határozott léptekkel elhagyta a börtön kapuját és elhaladt az amerikai katonai tanácsadók főhadiszállása mel­lett. elvonult a rendőrség szál­lása mellett is, ahol az őrság tiszö rangra emelkedett. Az amerikaiak felfigyeltek a te­hetséges és a legénység köré­ben közkedvelt fiatalemberre. A Fülöp-szigetekre. majd az USA-ba és Thaiföldre küldték, ahol kiváló kiképzésben része­sült. Azután kinevezték Kong Let a II. ejtőernyős zászlóalj parancsnokává, melynek az volt a feladata, hogy ökölként csapjon le a felszabadító moz­galomra —1 a Patet Lao had­seregre. Kong Le több büntető különítmény parancsnoka volt, de mivel nem volt zsoldos ter­mészete. sok minden gondol­kodóba ejtette. „Legelőször két dologra figyeltem fel” — elemzi akkori gondolatait —. „elsősorban arra, hogy a néo nem állt oldolunkra. másod­sorban arra, hogy zászlóaljam­ban volt ugyan 10 amerikai tiszt, akik mint tanácsadók tel­jesítettek szolgálatot, de végső soron mindig csak a laosziak harcoltak egymás ellen”. Fokozatosan jutott arra a meggyőződésre, hogy el kell hagynia helyét és tennie kell valamit hazája szabadságáért. Nem értett a politikához és nem látta tisztán az összefüg­géseket. de tudatában volt an­nak, hogy a parancsnoksága alatt álló katonai egység elég erős ahhoz, hogy az igazságos ügy szolgálatában tegyen vala­mit. Az államcsíny gondolata csak akkor merült föl benne, amikor parancsot kapott, hogy ismét büntető expedíciót ve­zessen az ország északi terü­letére, Közölte tervét katonái­val és 800 embere közül 600-an haladéktalanul csatlakoztak hozzá. Később a többiek is követték, amikor meggyőződ­tek sikereiről. Az amerikaiak szemeléttára a legnagyobb nyugalommal szerelte fel egy­ségét és adott parancsokat be­vetésére! (Folytatása köv.) Kong U kapitány (Jobbra, tányé rsapkában) a Patet Lao között.

Next

/
Thumbnails
Contents