Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

4

v \ p i 0

1961. JÚNIUS IS.

„rßtütndh (itii látit}“ az Ormánságban

Emeletes művelődési ház Új-Mecsekalj án

Bontakozik a 10 000 lakosú új városrész szocialista kultúrája

II legrégibb színmagyar terű

létről írok, amelyet valaha Anonymus szerint Ete és Bója vezérek foglaltak el, a Kán és a Győr nemzetség birtokolt — de Prometheussai szeretném kezdeni, ö adta az emberiségnek a tüzet, a világosságot. A mitológia szerint szörnyen meglakolt, de az emberi világosság fáklyája mindvégig megmaradt. Mégis, a legrégibb színmagyar terület, az Ormánság nagyon sokáig nem kapott a prometheu si lángokból;

Mindezt azért érdemes elmondani, mert szerény keretek között és még szerényebb sejtó visszhang mellett két hete nyitották meg az ormánsági kulturális napokat, ma ren dezik a záróünnepséget. Két kiállításból és alig húsz előadásból vagy öntevékeny produkcióból állt az ünnepi mű- sorsorozat, de ennél sokkal je tentősebb a kezdeményezés. Igaz, hogy a sok, nemegyszer erején és jelentőségén felül publikált ünnepségsorozatok és „hetek” között alig kapott figyelmet, pedig politikai, gaz dasági és kulturális szempont tokból egyaránt — figyelemreméltó jelenség volt

A legrégibb színmagyar terület. A legrégibb megmaradt okmány 1292-ből ered, 1332-ben Sellye már a pápai tized lajstromában . szerepel, mint mezőváros. A * XVII— —XVIII. században az olasz kereskedők egymásnak adták a kilincset az Ormánságban, és 1848-ban az egész ormánsági nép fegyvert fogott a haza védelmében. Itt temet téli el, a sellyei temetőben a legendáshírű Süttő Ignácot, a szabadságharcos pápai kapitányt, a népi írók innen küldték a szomorú, megrázó ripor tokát az ország színe elé: íme, a legrégibb színtiszta magyar területet a föld és vagyonéh- ség, a tüdővész és az egyke pusztítja, de a „fajvédő” magyar urak mitsem törődtek az ormánsági nyomorral;

Nem akarom ismételni a népi írók elképesztő adatait, de 1900 és 1910 között az országos népszaporulat minden ezer főre 27,1 volt, az Ormánságban 1,1. 1931-től 1940-ig az országos átlag 6,2 volt, itt az Ormánságban 0,6. Egy emberöltő alatt harminc-negyven százalékkal csökkent egy-egy ormánsági falu lakossága;

A kultúrának csak pislákoló mécsesei voltak — az italmérések pálinkaszagú olvasókörei és mindössze, néhány községben volt Villány; Az ormánsági paraszt várta a földet, várta a prometheusi lángot, és inkább a családját, a fajtáját sorvasztotta el, semhogy két-három holdra darabolja a családi jusst, mert a földosztás csak ígéret maradt.

Negyvenöt — alapvető vált»- |

zást hozott.2,200 Ormánság nincstelen

és szegényparaszt kapott földet. A mezőgazdaságban meg jelentek a gépek, a termelő- szövetkezetek, a gépállomások, a hajdani mocsár-világ és pusztuló falvak helyén új élet tartalom és életforma kezdődött.

Csak az adatokat — magyarázat nélkül;

A század első negyvenöt esztendejében a halálozások száma lényegesen több volt, mint a születéseké, és negyvenöt után, az első tíz esztendőben a születések száma 1285 fővel haladta meg a halálozást. Üj Iskolákat építettek Piskón, Drávátokon, Kisszent mártonban, Majlátpusztán, Se'lyén és Sósvertikón. Tizenöt év alatt a régi iskolák hely reállítására két és fél millió forintot költöttek. A műit esztendőben az Ormánságból négyszer annyi középiskolást és ötször annyi egyetemistát és főiskolást tartottak nyilván mint húsz évvel korábban.

Ma minden faluban van művelődési otthon. Azelőtt a 1 telly ei járás huszonkilenc ormánsági községének mindegyikében pusztított a tüdővész, és azelőtt csak három községnek volt járdája. Ma minden községben betonjárda van. Az előtt csak négy községben volt villany, ma mindenütt van. Azelőtt 244 rádióelőfizető volt, ma több mint két és fél ezer van. Motor 588, autóbusz huszonkét községbe.

És a légkör. Az emberek és a vezetők, a provincia és a vezetők kapcsolata. Csak egyetlen példát, anélkül, hogy bárkit is olcsó módszerekkel próbálnék népszerűsíteni.

Csokona József, a sellyei já rási tanács elnöke tíz éve van az Ormánságban. Hat évvel ezelőtt pártiskolán volt, és a kezébe akadt egy Ormánságról szóló könyv. Egy ültében kiolvasta; Azután hazajött és minden írott emléket, könyvet, feljegyzést elolvasott 1— hogy megismerje ezt a régen sokat szenvedett népet.

Ismeri az embereket, előadást tart nekik az Ormánságról, büszke az Ormánságra, hiszen együtt művelték mindazt, amiről ma büszkén ad hírt az ormánsági ünnepségsorozat

Az Ormánságban ma ritka !

az egyke. Ritka a tüdővész, ami van, az tegnapról szárma zik; Ritka az olyan falu, ahol nincs televízió, és ez a táj nem szomorú kuriózuma a magyarságnak;

Hasznos gondolat veit az ormánsági kulturális napokat megrendezni. Nemcsak azért, mert a két héft alatt mintegy hat-hétezer ormánsági ember látogatta az irodalmi előadásokat, öntevékeny együttesek műsorát, a közös erővel és szándékkal összegyűjtött kiállításokat, de érdemes volt néhány következtetésre is.

A háború előtti és alatti népi írók jajkiáltásaira nem gondolok, de a felszabadulás után is — szinte valamennyi ormánsági könyv, szociográfia, jegyzet, híradás — az Ormánságban a kuriózumokat kereste. „Hírhedt” volt ez a táj — igaz, de ez idáig alig- alig gondoltak az írók, a szo- ciográfusok arra, hogy az Ormánságot elsősorban mai szemmel és ne egy „világvégé tői'* visszajött népnek kijáró

A járókelőknek fel sem tűnik a Lánc utcában egy kívül ről szerény épület, amelynek bejárata fölött tábla hirdeti, hogy itt van a Baranya megyei Tanács Gyógyszer Vállalatának központja;

Szabó Pál elvtárssal, a vállalat igazgatójával járjuk az épület labirintusait. Menetközben mondja el, hogy ez a vállalat látja el gyógyszerrel a megye 54 gyógyszertárát, kórházait, orvosi rendelőit.

Csak egy adat a nagy fejlődésre: 1950-ben 14 millió forint forgalmat bonyolítottak le, az idén 61 millió a terv. A nagy növekedés természetesen korántsem azért van, mert „betegebbek lettek az emberek”. Nemcsak a gyógyszerek olcsó ára, a könnyen hozzájuthatóság járultak ehhez a „felfutáshoz”, hanem inkább az SZTK-biztositottak megnövekedett száma. Ma már a tsiz-ben dolgozó parasztot „nem vágja földhöz” az orvosi költség, a kórházi ápolás ha erre szükség van, hanem vényre veszi ő is — minimális összegért — az orvosságot, ingyen vizsgálja az orvos a beteget.

“ Az egész megye lakosságának, tehát mintegy 380 ezer embernek „egészségét raktározzuk” — mondja Szabó elvtárs. — Egy havi úgynevezett forgó és két havi törzskészletet tárolunk itt.

Amikor áthaladunk az udvaron Szabó elvtárs a földre mutat:

— 10 000 liter éghető anyaálméLkodással vizsgálják. A múlt nélkül nem lehet összehasonlítani. Ez igaz. De csak a múltjával, és elsősorban a múltjával — ,,csodabogár”

marad az Ormánság, pedig nem az.

Valóban a legrégibb színma gyár táj, de éppen ott tart a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésben, ahol az ország más provinciái.

Még egyetlen megjegyzést,

A nepvvenöt községet magába

foglaló Ormánság határait általában úgy jelölik meg, hogy „ameddig biklát viselnek.” Ma már alig hordják a biklát, falunként egy-egy öregasz- szony, de az Ormánságot nem csak a sellyei járás huszonkilenc községe jelenti. Szebb és teljesebb lett volna a kéthetes ünnepségsorozat, ha a siklósi járás ormánsági községeit is bevonják, ha a siklósi járás is részt vesz az ormánsági kulturális napok rendezésében.

Aligha lehet itt ellenérdekekről szó, hiszen a siklósi já rásban is van mivel dicsekedni. Kár volt ezt elmulasztani, hiszen ezúttal nemcsak pusztán kulturális rendezvények jelentették a lényeget, de a községek népének megmutatni — és a vendégeknek is — az egész Ormánság fejlődését, hogy miiképpen őrzi a táj a hagyományait, és miképpen halad, miképpen éleszti a pro metheusi lángot.

így együtt sokkal szebb és I igazabb lett volna ez a jelentős rendezvényi

Thiery Árpád

Pécs III. kerületében hat éve épülő Űj-Mecsekalja lakó sainak száma már eléri a tízezret, a távlati terv szerint 25 000 lakosú modern városrészt alakítanak ki a légi pécsi repülőtér helyén. A népművelési apparátus, a kerületi pártbizottság és a társadalmi szervezetek segítségével tanulmányozta a gyorsan növekvő III. kerület lakosságának megváltozott összetételét, érdeklődési körét, műveltségi színvonalát, igényeit és ezek után állította össze a körűimé nyékhez alkalmazkodó népművelési programját.

Tekintettel az új bányák nyitására, üzemek alapítására, két helyen — Új-Mecsek- alján és az Alajos utcában —

munkásklubot hoztok létre,

klubéletet alakítottak ki a legényszállásokon és lerakták a klubfoglalkozás alapjait a meglévő üzemekben, így a Sörgyárban és az ÉPFU-nál is A dolgozók általános iskolai oktatását az építők Tüzér utcai, a bányászok Alkotó mány utcai legényszállásán és Üj-Mecsekalján szervezték meg. Ürögben 1960 őszétől egyelőre kísérletileg megkezdték a kihelyezett zenei oktatást. Az ismeretterjesztő tévé kény ség keretében 140 hallgatóval két munkásakadémiát hoztak létre.

Mivel az új városrész műve lődési palotája csak később készül el, a pedagógusok a korszerű iskolák hálózatára

támaszkodva fokozott részt vállaltak Új-Mecsekalja szocialista kultúrájának formálásában. A szülők Iskolája ke relében ők vállalták az új- mecsekaljai ismeretterjesztő előadások megtartását, továbbá segítettek az üzemek és legényszállások klubéletének kialakításában, új szakköröket, művészeti együtteseket hívtak életre, közös színház- látogatásokat szerveztek. A kerületben lévő Pedagógiai Főiskola ötven tagú diák-csoportja állandó, szoros kapcsolatot tart a bányász legény- szállásokkal, közös klubesteket! városnézést, előadásokat, kirándulásokat szervez a bá- nyásizfiataíokkail, ugyanakkor ők is elmentek bányalátogatásra, megismerkedtek munkásbarátaik munkahelyeivel.

Mivel a zömében mumifcás- lakta Üj-Mecsekalján és általában a III. kerületben nagy az érdeklődés.

a családi események

szocialista tartalmú ünneplése iránt, a tanács és a tömegszervezetek 11 tagú társadalmi bizottságot és ehhez kap- cisolódó széleskörű aktívahá- lózatot hívtak életre, amely a névadó és házassági ünnepségeket rendezi. Ebben nemcsak Pécsett, hanem egész Baranyában is a legeredményesebb tevékenységet fejti ki.

Közben kiépülnek az új-me osekaljai népművelés szilárd bázisai. A városi könyvtár eb ben az évadban két új fiókkönyvtárat és kétezer tekercsesei diafilmkölcsönzőt rendezett be a kerületben és év végéig még három újabb fiók könyvtárat ad át az olvasóknak. A könyvek iránti érdeklődésiről tanúskodik, hogy egyedül az új-mecsekaljai mumkásklub könyvtárának 600 olvasója van. A könyvtáÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat keres azonnali felvételre

KUBIKOSOKAT

Jelentkezés: Pécs, Rákóczi út 56. munkaügyi osztály. 14 518

ri és olvasóhálózatra támaszkodva gyakran és előszeretettel keresik fel a pécsi írócso- port tagjai is Pécs III. kerületét. Külön kell szólni arcéi is, hogy a formálódó, szocialista kultúrát alakító város dolgozói nemcsak rangos szín látszó, népitánc és más öntevékeny csoportokat teremtenek, hanem új színnel is gazdagítják Pécs munkáskultúráját. Ilyen kezdeményezésnek számít, hogy Pécsett elsőként az új-mecsekalj aiak hoztak létre mwritás irodalmi színpadot, amely „Évszakok” c. műsorával a közelmúlt napokban mutatkozott be a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Figyelmet érdemel az is, hogy az új-mecsekaljai munká^éfc- bom belül munkáskórus alakult, továbbá az, hogy az Alá jós utcai munkásklubban havonta kétszer találkozik a III. kerület mintegy harminc művésze, közöttük festők, színészek, zeneművészek, íróik és fotóművészek.

Egyik alkalommal a nyilvánosság, munkásközönségük részére tartanak művészeti tárgyú előadásokat, vitaesteket és anikétokat, másik alkalommal pedig elhozzák alkotásaikat és ezekről maguk között indítanak vitát. A képzőművészek ezenkívül kiállításokat is rendeznek majd az új-mecsekaljai építkezéseket és a III. kerület életét, embereit ábrázoló műveikből.

Ezen a héten újabb objektummal, a legónyszállók mellett felépült

emeletes művelődési házzal gazdagodott Új Mecsekaija.

Hat helyiségében a munkásklub, a könyvtár, műszaki klub, a fotoszakkör, a párt-, a társadalmi- és tömegszerveze tek kaptak helyet, a háromszáz személyt befogadó előadóteremben különböző rendez vényeket tartanak. Elkészült az új művelődési ház műiffaé sének programja is és ennek alapján már a legközelebbi időben bábelőadásokkal ás a színjátszók gyermekelőadása- ival színesített gyermek'í'og- lalkozrtíatásokat rendeznek va sárnaponként. Sor kerül ezen kívül a Munkás Irodalmi Színpad előadásaira, műsoros családi estekre, divatbemutatókra, szórakoztató és ismeretterjesztő filmek vetítésére. Az „ötórai tea” táncos délutánjain a művelődési ház saját zenekara gondoskodik a jó szórakozásról is. I. S.

Német gyártmányú félautomata tengely csiszológépet kapott a Zippernovszky Károly Gépipari Technikum tanműhelye. Ebből a 230 ezer Ft értékű gépből csak ez az egy van Pécsett.

380000 ember egészsége

247 láda gyógyszer havonta — Külföldön is keresettek a magyar gyógyszerek — Felbecsülhetetlen kincs a gyógynövényekben

got tárolunk. Azok a csövek ott, amelyek az épület oldalán nyúlnak a magasba, a tárolóhely szellőztető csövei. Persze bizonyos szivárgás itt a lábunk alatt lévő betonnal födött nyíláson át is lehetséges. — Egy kis szikra és . ..

Meggyorsítom léptemet! az udvar vége felé, s sietve eloltom cigarettámat...

A raktárakban alumínium és a fa mentőládáktól a kötszereken át a legkülönbözőbb gyógyszerekig minden megtalálható, árúi az emberek gyógyításához szükséges1. Éppen a 10/10-es gyógyszertár rende lését csomagolják. Szinte állandóan hozzók-viszik a gyógyszerekkel telt ládákat. A forgalomra jellemző, hogy míg 10 évvel ezelőtt havonta 60—80 láda gyógyszer érkezett a telepre, addig például májusban 247 láda „betegség- űzőt” szortíroztak. S ezt a felelősségteljes munkát mindössze 23 dolgozó végzi eh

■— Gyógyszerész hiányunk vsa a megyében — mondja Szabó elvtárs —i miközben egy falépcsőn felbotorkálunk egy újabb raktárhelyiségbe. — Pillanatnyilag 18 gyógysze részre volna szükségünk, hogy a megye gyógyszertárainak munkáját jól megoldhassuk,

Reméljük azonban., hogy ez a hiányosság megszűnik, mert július 15-én 11 gyógyszerész érkezik az egyetemről.

„Méreg” — olvasom az egyik szekrény feliratát. Kivesznek egy kis üveget — arzén. Az arzénből nagyon kevéske is elég sok-sok ember elpusztításához. De ha megfelelő mértékben adagolják, ezek a „mérgjek” gyógyító hatásúak. Megfelelő mértékben? Menynyi az? Mi az a legkisebb egység, amit mérni tudnak?

— Szilárd anyagot 5 centi- grammig is lehet mérni. Tessék kérem, ennyi 5 centi- gramm — mondják és egy parányi vékonyka lemezt

tesznek a tenyerembe.

„Kábítószerek” — egy másik szekrény felirata,

— Mind kevesebbet használjuk ezt a „szobát” — mondják. —• A fájdalomcsillapítószerek ugyanis, mint pl. az ópium és az ópiumból készülő morfium — pillanatnyilag kellemes érzést vált ki, de többszöri használata szinte rabjává teszi az embert; Magyarország sok ópiumot gyárt exportra. Az ópium gazdaságos készítése magyar gyógyszerész, Kábái János nevéhez fűződik. Külföldön úgy állítják elő az ópiumot, hogy a

máikfejeket a itejesedés időszakában megmetszik, a kd- osorgó nedvet száradás után ópium kaláccsá gyúrják. A niagyar gyógyszerész kísérlete alapján az érett rnákféjből á'lítjuk elő ezt a fontos gyógy szert. Egy kis történet is fűződik a máikhoz. A Népszövet sóglben annak idején megidéz tók Magyarországot és azt a vádat emelték az ország ellen, hogy ópiumcsempészettel foglalkozik, mart Magyarországon nagyon sok mákot termelnek. S mi lenne ennek más a célja: mint a csempészésre való termelés — mondották. Egyik diplomatánk niég az ülés alatt táviratozott haza, hogy azonnal küldjenek mákos beáglit Nagyot néztek itthon, de elküldték. Amikor megérkezett, megmelegítették a beigüdt, porcukorral meghin tették és szétosztották a „vádlók között”, akik ugyancsak jóízünek találták s a vádat él ejtették:: s

A sok méreg, kábítószer

után felüdülésiként hat, amikor a gyógynövényekből készült orvosságokkal teli szobába lépünk. Kellemes illat a levegőben, szinte felfrissülök. Nos, a gyógynövényekről most csak annyit, hogy sokkal, de sokkal több gyógynövényt lehetne hasznosítani,

mint most tesszük. Szinte nemzeti kincs rejlik országunk gyógynövényeiben.

A tömérdek gyógyszer láttán elmaradhatatlan a kér-ü dés: különibek-e a külföldi' gyógyszerek?

— Nem, — mondják. — Sőt, a mi gyógyszeriparunk termékei közül nem egy külföldön keresett cikk. Az izo- nicid, amely a tuberkulózis^ leni gyógyszer például vilá'gr. viszonylatban is elismert és sorolhatnánk még többet is ...

Ezzel kapcsolatban mindjárt meg is jegyzik, hogy nagyon sokan hajlamosak bármilyen apró-cseprő rendellek nesség észlelésekor a gyógyszerek (tömegének fogyasztására;

— Pedig mi, akik ezzel dolgozunk, tudjuk legjobban, hogy egy pici fejfájás miatt nem kell azonnal a kardok és egyebek „evéséhez folyamodni”; Hozzászokik a szervezet, s végül mind többet és többet kíván;;: Ez pedig már ártalmas lehet;

Ismét és isméit visszatérő kérdés: a raktórpnobléma. Ki esd, szűk, korszerűtlm. Ha ezen tudnának javítani :::

Sok volt a látnivaló, sok az érdekesség egy ilyen külsőleg „száraz” vállalatnál; A fejem is megfájdul kissé. Szinte már a nyelvemen van a kérdés: „Ha volna egy kardjuk .:

De aztán elharapom a szót; Még utóbb megszidnának . >,

Garay Ferenc ^

/