Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

2

N A P t ö

1961. JÚNIUS 1.

Uj boltok Komlón

Komlón, gyors ütemben folyik a bolthálózat bővítése. Az év elejétől napjainkig egy rövid- és kötöttáru üzletet, egy éttermet és sörözőt adtak ét. Még ebben az évben megnyitnak Kenderföldön egy önkiszolgáló háztartási és vegyi 6zaküzletet, illetve egy presz- szót, továbbá tervbe vették 4 zöldség- és gyümölcsbolt létesítését is. Részben társadalmi munkával akarják létrehozni.

Ugyancsak ebben az évben több üzletet szakosítottak Komlón. Kenderföldön két fűszer- és csemegeüzletből kivonták a tej és kenyér árusítását, s a közelükben kenyér- és tej boltot létesítettek.

Időjárásjelentés

A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás csütörtök estig: délnyugat felől lassú felhősödés. Az éjszaka folyamán és holnap többfelé, elsősorban a Dunántúlon es a déli megyékben eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb délkeleti, déli, később délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 18—23 fok között.

Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt délkeleti, déli szél. Lassú felhősödés. Az éjszaka folyamán már kisebb esőkkel. A hőmérséklet napnyugtakor 16, hajnalban 14 fok körül lesz.

Távolabbi kilátások: pénteken és szombaton szeles idő, zivatarokkal.

A Jelenkor dunántúli írókonferenciájának első napja

(Folytatás az 1. oldalról

A Jelenkor színvonala általában egyenetlen. Sok figyelemre méltó, de sok gyenge írás is jelenik meg benne. Értékét azonban jelzi, hogy irodalmi körökben már szinte kötelező tudni, hogy mi jelent meg a pécsi folyóiratban, tehát részévé vált az országos irodalmi vérkeringésnek. Hiba azonban, hogy bizonyos nehézkesség, lassúság jellemzi a folyóiratot, nem tart lépést az élet jelenségeivel, ami viszont a megjelenés túlságosan nagy időközeire vezethető vissza.

A továbbiakban felvetette azt a kérdést, hogy a helyi írók írásaitól eltekintve, a budapesti íróktól közölt írások kö zött miért vannak többségben azok, amelyeket az úgynevezett „sznob urbanizmus” képviselői írtak. Ezek túlsúlybakerülé- se hiba.

Végül a Jelenkor három számát elemezte, s egyenként az azokban megjelent írásokat, ki fejtve, hogy ezeket az írásokat több típusra lehet osztani. Előfordulnak nehézkes, elavult, konzervatív formában megírt írások, azután olyanok, amelyeket lírai atmoszféra és bizonyos modernségre törekvés jeUemez, ismét mások nagy,

Magyarok a Prágai Tavaszon

(Helyszíni tudósítás)

A magyar előadóművészetet Ferencsik János, Bacher Mihály és a Tátrai vonósnégyes képviselik a Prágai Tavaszon. A magyar zeneszerzőket Liszt, Bartók, Kodály-művek reprezentálják. Lajtha László és Szabó Ferenc egy-egy alkotásával együtt.

Liszt Haláltánc című művét Bacher Mihály játszotta Hans Swarowsky osztrák karmester által dirigált hangversenyen. A formailag és tartalmilag nagyszerűen felépített, technikailag imponálóan fölényes előadás megérdemelten őszinte, nagy sikert aratott. Bacher Mihályon kívül még két zongorista tűzött Liszt-műveket műsorára. A román Valentin Gheorghiu műsorának felét Liszt-művek tették s más romantikus szerzők művei mellett Lisztet is játszik június

2-i hangversenyén Jan Anenka neves cseh zongoraművész.

Ferencsik János zenekari hangversenyét nagy várakozás előzte meg. Sokan megjelentek azok közül, akik a telt ház mellett is kiemelik jelenlétükkel az est jelentőségét. Ferencsik műsorán Mozart Jupiter szimfóniája Rawsthome angol szerző zongoraversenye. Cézár Franck Szimfonikus variációi, valamint Bartók Concertója szerepelt. Az est szólistája a méltán jónevű Moura Lympani volt. Mindkét zongorás mű után hosszan ünnepelte a közönség a szólistát, a nagyszerűen kísérő Ferencsik Jánost. Az igazsághoz tartozik, hogy az angol zongoraversenynél a siker túlnyomó része a művészeké és nem a kevésbé sikerült zongoraversenyé. A legnagyobb várakozás természetesen Bartók Concertojának előadását előzte meg egyrészt Bartók világrangja és a mű ragyogó kvalitásai, másrészt a magyar Ferencsik interpretálása miatt. Ferencsik nehéz helyzetben volt, mert a nagyon nehéz feladattal szemben nem voltak egyenrangúak a zenekar adottságai s ez különösen kitűnt a fesztiválon szereplő többi, igen kitűnő zenekarral való összehasonlításból is. Ferencsik sokat próbált, türelmesen tanított s a koncerten rendkívül koncentráltan, mesterien dirigálta a Concertot. Neki és a zenekar nagy ■ lelkesedésének köszönhető az előadást követő őszinte siker. A közönség tekintélyes része sokáig lelkesen ünnepelte a művészeket.

Ugyancsak telt házat vonzott Prágában a már jólismert Tátrai vonósnégyes. Műsorukon Haydn, Beethoven. Kapr — íj cseh szerző — és Lajtha ÍLászló egy-egy műve szerepelt,

Számunkra jóleső sikert aratott Lajtha VII. vonósnégyesének előadása. A műsort záró Beethoven f-moll vonósnégyes elhangzása után a lelkesen tapsoló közönség egy mesterien előadott ráadással távozott a Rudolphinum gyönyörű terméből.

A „Prágai tavasz” ideje alatt mintegy 10 napiig itt-tartózko- dott Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter, aki sok zenei eseményen vett részt s így elsősorban a magyar művészek h an gversenyein.

A prágai szereplés után egy- egy hangversenyt adtak művészeink jelentősebb vidéki városokban. Ferencsik János Osztravában, Bächer Mihály Marienbadban. a Tátrai vonósnégyes Brünnben lépett pó- diumraj

drámai pillanatot igyekeznek

megragadni, de „csináltság” ér zik rajtuk. Mindezek alapján azt a tanulságot vonta le, hogy a folyóirat szerkesztőségének tisztáznia kell, milyen igényekkel akar fellépni, általában mit akar. Mindenesetre jobban kell gazdálkodnia a folyóiratnak a Pécsett fellelhető készségekkel és lehetőségekkel, másrészt el kell érnie egy határozott elvi álláspontot.

Szünet után Tatay Sándor író szólalt fel elsőnek, s a Szovjetunióban szerzett tapasz talataira is hivatkozva elmondotta, megvan a lehetősége annak, hogy Pécsett kialakuljon a vidéki irodalmi élet központja. Gyenis József a szerkesztő bizottság megváltozott légköréről és munkájáról beszélt, valamint a vidéki pozícióból eredő hátrányokról. Tüskés Tibor hiányolta a folyóiratok ínunkájáról szóló kritikákat a budapesti lapokban, majd vázolta a szerkesztőség néhány problémáját. Csorba Győző a versolvasó közönség neveléséről és a közérthetőség követelményéről alkotott véleményét fejtette ki. Várady Géza arról beszélt, mennyire elősegíti a fiatal írók fejlődését a folyóirat segítsége. Pozsgai Zoltán az irodalmi folyóiratok és megyei napilapok egymáshoz való viszonyának kérdését vetette fel. Csányi László a művekben fellelhető politikai

állásfoglalás kérdését feszegette, örsi Ferenc a vidéki és fővárosi író helyzetének különböző voltáról, a vidéken élés hátrányairól beszélt. Bükkös- di László egyebek közt arra tett javaslatot, hogy a folyóirat adjon Gyermekvers-mellékletet. Kiss István elvtárs a provincializmus, területi elzárkózás veszélyétől óvta a folyóiratot. Egri Gyula elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jelenkor jelenlegi helyzete és társadalmunk általános fejlődése között szoros összefüggés van. Mint elmondotta, pozitív változás látható a szerkesztő bizottság munkájában, s remélhető, hogy olvasottsága, általában helyzete tovább javul, a pécsi írócsoport pedig munkájával bebizonyíthatja, hogy vidéken is lehet értékes műveket alkotni.

A felszólalásokra Koczkás Sándor elvtárs válaszolt. Az eliédszünet után a konferencia résztvevői délután háromnegyed 4 órakor autóbusszal in dúltak Harkányba, majd Siklósra, ahol a Jelenkor irodalmi estjén vettek részt, majd Palkó Sándor elvtárs tartott fogadást a résztvevők számára Harkányban.

Az írókonferencia ma délelőtt 9 órakor, a Megyei Tanács tanácstermében Szabó Ede „Irodalmunk néhány kérdése“ című előadásával folytatódik:

\

..............- —

J

elentkezés az általános és középiskolák esti és levelező tagozatára

Az általános iskola a minden

ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait nyújtja. Azok a dolgozók, akik általános iskolai tanulmányaikat még nem fejezték be, az 1961162. tanévben a dolgozók általános iskoláiban folytathatják, tanulmányaikat. Jelentkezni lehet bármely általános iskola igazgatójánál június 30-ig és augusztus 25-től szeptember 5-ig.

Az általános gimnázium és «

közgazdasági technikum I. osztályába azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik 15. életévüket betöltötték. általános iskolai, vagy annak megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és legalább fél évet munkában töltöttek. Ipari technikumokba a 18. életévüket betöltött ipari dolgozók vehetők fel. A felvételhez általános iskolai, vagy azzal egyenértékű végzettség igazolása mellett megfelelő szakmai gyakorlat is szükséges.

Ezekben az iskolákban a dolgozók érettségi bizonyítványt, illetőleg technikusi oklevelet szerezhetnek. Az általános gimnáziumok

és technikumok .esti és levelező tagozatára folyó ' év június 30-ig lehet jelentkezni az iskolák igazgatóinál. A dolgozók iskolájába való jelentkezéshez az általános iskoláknál a korábbi iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, középiskoláknál bizonyítvány és munkaadói igazolás szükséges.

PECS MJ. VÁROS TANÁCSA VB MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYA.

— IVÁNDÁRDA tanácstagjai az elmúlt tanácsülésen javasolták, hogy a községüket Lippó községgel egyesítsék. A javaslat már csak azért is helyénvaló, mivel a község termelőszövetkezete már régebben egyesült a lippói termelőszövetkezettel, és így célszerű lenne a közös közigazgatás is.

A KPVDSZ színjátszó csoportja kedden este tartotta idényzáró előadását az Athynai utcai határőrlaktanyában. Több ízben vendégszerepeitek az utóbbi hónapokban vidéken és sok siker után bankettel búcsúzlak az idénytől. Képünkön Farkas Márta és Zsámár Tiborné, az Állami Áruház dolgozói a „IFíúfc, lányok, kutyák” egyik jelenetében.

Foto: Czakó *

(68.)

A kettes szerelde beállványozott boltozata alatt der- medten ácsorgóit egy kis csoport. Kulcsár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel tén- fergett. Nem lelte a helyéit. De a többieket is torkon ragadta a megdöbbenés.

Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizottság összehívta a gyári aktivistákat és az építési osztály minden dolgozóját. Az igazgató ismertette velüSk Szerencsés János történetét.

Mindenki kábultan töprengett ennek az embernek a sorsán.

Hogyan is mondta Haraszti igazgató? „Ezt az embert hatalmába kerítette az arany. Rabjává lett, s nem tudott uralkodni saját sorsán."

De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az arany nak? Legtöbbjük maga elé sem igen tudta képzelni Szerencsés 'kincseit. Aranyrudak. Mekkora lehet egy aranytűd? Fülbevalót, karikagyűrűt és még mit? Fel sem foghatja a józan értelem ;: >

Mégis mennyire kifordította

mivoltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött, szerény volt, csaknem félszeg. Örökké valami megmagyarázhatatlan riadalom ült a szemében. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, bíztatni és segíteni; hogy meglelje elvesztett önmagát. Igen, hotározottan megszerették, derék embernek tartották. Iparkodott, égett a. munka a keze alatt. Örömest segített mindenkinek, aki hozzá fordult.

Aztán ... Bekerült az irodára, osztályvezető lett belőle. Mindnyájan örültek neki, ö meghatottan fogadta ezt a meg tisztelő bizalmat. Tele volt tervekkel, és minden elképzelését megbeszélte munkatársaival. Naponta többször is köztük forgolódott, nem is érezte jól magát az íróasztal mögött. A gyári építők .élre törtek a brigádok között, öröm volt az építőknél dolgozni. Úgy éltek ők, mint egy összeforrott, szép család.

Egyszercsak Szerencsés furcsa változáson ment át. De mióta is? Erre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmaradt közülük. Meg, hogy magasan hordja az orrát. Azelőtt az építők gyakran kértek tanácsot tőle még bizalmas családi ügyeikben is. De egy idő óta a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul csalta a világot.

S mindezt az arany cselekedte volna? Az arany, amelyet Szerencsés egy ujjal sem érintett, amióta elásta szülővárosának erdejében? „Az arany bűvköre“ — így emlegette Haraszti a tájékoztatón. De voltaképp nem is értették az emberek, hogy mi az.

Lehet, hogy valami más rejlik Szerencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklásának tudata gazemberré aljasította volna.

Es még az is, hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a munkáshatalommal, a burzsujokhoz húzott. Ezt mondták a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Habzsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De hogy a rendszer ellen dolgozott volna? Csak azért, mert aranya volt elásva?

Az igaz, hogy ezek a bur- zsujok, akik pénzelték és a markukba kerítették, teletömhették a fejét. De csak azért, mert a csókavári erdőben elrejtett aranya volt? Maguk közé számították Szerencsést? őt is kapitalistának .tekintették?

Mert hát mire jó az az arany? Ha mégoly sok is van belőle? Mit kezdhet azzal a tu lajdonosa?

Az a csavargó burzsuj, aki

Szerencsést pénzelte, nem is látta az aranyat. És ha látta volna? — Ha tegyük fel — Szerencsés a kezébe nyomja? Akkor mit kezd vele? Elad— A PÉCSI IBUSZ IRODA júhius 1-én kezdi meg a SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK jegyeinek árusítását.

— A VÁROSI nőtanács május 30-án, délután 6 órai kezdettel tartotta meg a „Háziasszonyok konferenciájátt” az SZMT székházában. Előadás után félkészárú bemutató volt.

— HA JAVUL az idő, a jövő héten megkezdik a bíbor- here, két héten belül pedig a repce aratását a tsz-ek. Az idén mintegy 35 vagon bíborhere magot vásárol fel a MEZŐMAG Vállalat. Repcéből 100 vagonnal vásárolnak fel és ebből 60 vagonnal közvetlenül a tsz-ekből Franciaországba exportálnak.

— AZ IBUSZ pécsi kirendeltsége június 11-én, a Budapesten sorra kerülő Magyarország—Ausztria nemzetek közötti labdarúgó-mérkőzésre különautóbuszt indít. A jelentkezők részére a mérkőzésre belépőjegyet biztosítanak.

ja? De kinek? És ha valaki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az, akinek aranyrudak vannak a birtokában?

Így tépelődtek az emberek a gyárban és nem értették miért ad az arany némelyeknek örömet, és gazdagságot, má soknak miért hoz romlást és szerencsétlenséget ?

De nem is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája szinte egyedülálló. Ez csak a hajdani világban lehetett így- Az arany akkor hatalmat adott a kapitalistának, hogy uralkodjék a többiek felett. Az öreg Kulcsár is valami olyasmit mondott ma reggel, hogy éppen ez a fő az új rendszerben. Ez, hogy az arany ma senkinek sem ad hatalmat mások fölött.

Elgondolkoztató, mi is lett volna, ha ez a paUér abban a hajdani világban egyszeresek előáll az aranyával és akkori módi szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gyárat alapított volna, száz és száz munkást alkalmazott volna, s annak az aranynak a segítségével kiszívta volna a velejüket, mint akármelyik tőkés. Hát igen, igaza van az öreg Kulcsárnak, hiába is lenne ma valakinek egy szekérderék ara nya, itt minálunk semmire sem menne vele. Ha ügyeskedik és kockáztat — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást —, talán munka nélkül is több jóléthez jut, mint aki a keze munkájából él meg, de kizsákmányoló nem válhat belőle.

(Folytatjuk.)

— PÉCS Városi Tanács művelődési osztálya és a Magyar Írók Könyvesboltja június 2-án 18 órai kezdettel, irodalmi kérdezz—felelek estet rendez a Városi Művelődési Házban.

— ÖREGEK napját rendezett az elmúlt héten a kiskas- soi termelőszövetkezet. A falu öregeit a tsz elnöke köszön tötte, majd a tsz szociális és kulturális alapjából 100 forint jutalmat adtak a tsz vala mennyi 60 éven felüli nő és 65 éven felüli férfitagjának.

— KOMLÖN bányászati múzeum berendezéséhez szükséges .anyagokat gyűjtenek. A létesülő múzeum anyaga bemutatja a szén keletkezését, és a mecsekvidéki bányászat történetét napjainkig.

— EZ ÉV tavaszán nagy lendületet vett a termelőszövetkezeteinkben a csibenevelés. 120 termelőszövetkezet a tavalyi mennyiség ötszörösét, félmillió csibét, kacsát, libát és pulykát nevel.

— A PÉCSI Kiskereskedelmi Vállalat Kórház téri tejcsarnokát korszerűen berendezett tejivóvá alakítják át. Az építkezést előreláthatólag novemberben fejezik be.

— MOHÁCSON a főútvonalak fénycsővilágífással való ellátása során 17 neoncsövet szereltek fel 40 000 forint értékben.

— PALÁNTÁZÓ gépet, valamint arató-cséplőgépet vásárolt a kémesd Közös Ut Tsz. A palán tázó géppel már ültetik is a dohány palán tá ka t és az arató-cséplőgép is megérkezik, mire itt az aratás.

— ÖNTÖZŐBERENDEZÉST vásárolt a felsőszent- mártoni Zrínyi Termelőszövetkezet. A nagy nyári melegben a Dráva vizével öntözik majd a 120 holdas kertészetet.

fit IS

rneqoesi7

4

„Fiúk, lányok, kutyák"

•i" , i*»:;:«: ■: __________