Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

4 NAPLÓ 1961. MÁJUS 19. Az amerikaiak tilkes légitámaszpontokat épitenek Brazíliában s t Benetito Montéira brazíliai képviselő kedden Para állam törvényhozói gyűlése előtt le­leplezte, hogy az amerikai ka­tonai hatóságok légitámaszpon tot építenek Haicuru vidékén és az amerikai légierő gépei naponta érkeznek a santa- rerrui repülőtérre. Mindkét város Para államban van az Amazon-folyó térségében. A képviselő rámutatott, hogy e repülőterek titkos tá­maszpontok, amelyeleet a bra­zíliai hatóságok engedélye nél­kül építettek. Bejelentését az említett támaszpontokon tar­tózkodó amerikai repülőgépek­ről készült fényképfelvételek­kel támasztotta alá. Az Egye­sült Államok — fűzte hozzá — Para állam más városai­ban is épít ilyen támaszpon­tokat, így Obidosban, Alenqu- erben és Monte Alegreben. A törvényhozói gyűlés tag­jai felháborodással fogadták a leleplezést. Haladéktalanul vizsgáló bizottságot létesítet­tek az ügy kivizsgálására. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának üzenete Kennedyhez New York (TASZSZ) Gus Halt, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára táviratot intézett Kennedy elnökhöz, azzal ösz- szefüggésben, hogy Alabama államban a fajgyűlölők rátá­madtak a négerek és fehérek egy autóbuszon utazó csoport­jára, amely tiltakozott a faji megkülönböztetés ellen* A Kommunista Párt főtit­kára követelte, hogy ítéljék el Alabama állam kormányzóját, aki nyíltan lincselésre szólít­ja fel a fehéreket, s állítsák bí­róság elé. A távirat befejező része han goztatja „kormányunk alap­talanul és durván beavatko­zott Kuba és más országok belügyeibe, a szabadság vé­delme ürügyén. Védelmezze az elnök a négereik és fehérek életét és szabadságát az or­szágon belül és főként Alaba­ma államban, ahol a lijics-tör- vény uralkodik. Vessenek vé­get a négerek faji megkülön­böztetésének”! A szovjet kormány nagy jelentőségű dokumentumokat terjesztett a genfi nemzetközi értekezlet elé a laoszi kérdés rendezéséről Szoyjet űrhajózási szakértő a Holdra vonatkozó vizsgálatok módozatairól Moszkva, (TASZSZ). Nyiko- laj Varvarov szovjet űrhajó­zási szakértő az Ekonomicsesz- kaja Gazetta csütörtöki, számá­ban elmondja, hogy mindenek­előtt szputnyikokat kell felkül- deni a hold köré. E szputnyi- kok rádió- és televíziós kap­csolatot tartanának fenn a földdel. Utána műszerekkel el­látott rakétákat kell küldeni a hold felszínére, majd olyan rakétákat, amelyek önműkö­dően felszállnak a holdról és visszatérnek a földre. Mind­ennek betetőzése lenne embert szállító űrhajó felbocsátása a holdra. Az embernek a holdra irá­nyuló űrrepüléséről és vissza- ' téréséről szólva Varvarov meg- 1-'jegyzi, hogy egy ilyen rakéta kezdeti súlyának háromszáz- szor akkorának kell lennie, mint amennyit az utolsó foko­zata nyom. A rakétatechnika fejlődésének jelenlegi szaká­ban ez még nem lehetséges. Mielőtt az ember leszáll majd a holdra, előbb körül fogja repülni ezt az égitestet és le­szállás nélkül visszatér a föld­re. E repülés sikeréhez üzem­anyagkészletekkel ellátott szputnyikokat kell feljuttatni a föld köré. közbeeső állomáson­ként a holdra repülő rakéták számára. Genf (MTI). Gromdko szov­jet külügyminiszter a laoszi kérdés rendezéséről tanácsko­zó genfi nemzetközi értekezlet szerda délutáni üléséti a részt­vevők elé terjesztette a szov­jet kormány nyilatkozat-ter­vezetét Laosz semlegességéről, ezenkívül egyezmény-terveze­tet terjesztett elő a külföldi csapatok és katonai személy­zet Laosz területéről való ki­vonásáról s a nemzetközi el­lenőrző bizottság meghatalma­zásáról. A Laosz semlegességéről szóló szovjet kormánynyilat­kozat-tervezet többek között ezeket tartalmazza: „Az értekezlet II résztvevő­je támogatja Laosz szuveré- hitását, függetlenségét', egysé­gét és területi sérthetetlensé­gét, a belügyeibe való be nem avatkozás elvét s egyetértenek abban, hogy ezek az elvek alapevetőek a laoszi kérdés békés rendezése szempontjá­ból. Az értekezlet résztvevői tu­domásul veszik, hogy a laoszi királyság az 1954-es genfi egyezménynek megfelelően kötelezettséget vállal a semle­gesség betartására, nem vesz részt semmiféle katonai szö­vetségben, tömbben, koalíció­ban, nem csatlakozik semmi­féle nemzetközi egyezmény­hez, amely közvetlen vagy közvetett formában katona- politikai és katonai kötelezett­séget róna a laoszi kormány­ra. nem engedi meg területén külföldi katonai támaszpontok létesítését, nem engedi, hogy Laosz területét külföldi álla­Csaknem ezer termelőszövetkezeti paraszt látogat az idén a Szovjetunióba _ ^ A Magyar-Szovjet Baráti Társasig rendezésében csak­nem ezer termelőszövetkezeti, tag és mezőgazdasági szak­ember utazik az idén a Szov­jetunióba. Nyolcszázan Kár- pát-Ukrajnába mennek. az Uzsgorod és Mun kacsé vo kör­nyéki szovhozokba és kolho­zok életének, munkájának ta­nulmányozására. Augusztus­ban egy csoport nyolc napra Kievbe és Moszkvába láto­gat, ahol ugyancsak a környék mezőgazdasági üzemeit tekin­tik meg. Az utazás költsége­it vagy annak egy részét a termelőszövetkezetek általá­ban a szociális és kulturális alapból fedezik: 1 mok bármiféle katonai célra igénybe vegyék és nem engedi meg, hogy külföldi államok • csapatokat vagy katonai sze­mélyzetet tartsanak Laoszban. Az értekzelet résztvevői tu­domásul veszik, hogy ezeket a kötelezettségeket a laoszi al­kotmány fogja rögzíteni. Az értekezlet résztvevői ün­nepélyesen kijelentik, hogy el­ismerik és tiszteletben tartják Laosz függetlenségét és sem­legességét, tartózkodnak a bel­ügyeibe váló beavatkozástól és nem engednek meg semmi­féle olyan tevékenységet, amely közvetlenül vagy köz­vetve sérti Laosz szuverénitá- sát, függetlenségét, semleges­ségét és területi egységét.' Kö­telezettséget vállalnak arra, hogy semmiféle politikai fel­tételhez nem kötik a Laosz- nak nyújtandó bármiféle segé­lyüket. Kötelezettséget vállal­nak arra, hogy Laoszt nem vonják be semmiféle katonai vagy más szövetségbe, amely összeegyeztethetetlen a semle­gesség státusával. Kötelezett­séget vállalnak arra, hogy nem engednek semmiféle kül­földi katonaságot és katonai személyzetet állomásozni Laoszban, nem engedélyezik Laoszban külföldi katonai tá­maszpontok létesítését és nem folyamodnak erőszakhoz vagy erővel való fenyegetéshez és nem foganatosítanak semmi­lyen egyéb olyan intézkedést, amely Laosz békéjének meg­sértéséhez vezethetne.\ Minden, jelenleg Laoszban tartózkodó csapatot és katonai személyt meghatározott időn belül ki kell vonni Az ország területéről. A jelenlegi értekezleten résztvevő országok egyetérte­nek abban, hogy minden olyan Laoszra vonatkozó szerződés és egyezmény beleértve a SEATO-szerződést is —, amely ellentmond az ország függet­len és semleges státusának, érvényét veszti. Az értekezlet résztvevői fel­hívással fordulnak a világ minden országához, hogy is­merjék el és tartsák tisztelet­ben Laosz függetlenségét és semlegességét és ne folyamod­janak semmi olyan cselekedet­hez, amely megsérthetné Laosz függetlenségét és semlegessé­gét. Laosz függetlensége és sem­legessége megsértésének ve­szélye vagy megsértése esetén az értekezlet résztvevői köte­lezettséget vállalnak arra, hogy a veszély elhárítása cél­jából tanácskozást folytatnak. A nyilatkozat aláírásának pillanatában lép életbe”. * A szovjet kormánynak a külföldi csapatok és katonai személyzet Laosz területéről történő kivonásáról és a nem­zetközi ellenőrző bizottság meghatalmazásáról szóló egyezménytervezete többek között javasolja: Minden külföldi csapatot és katonai személyt ki kell von­ni Laosz területéről az egyez­mény életbelépésétől számított harminc napon belül. A. szovjet kormány javasol­ja, hogy tiltsák meg bármi­lyen katonai alakulat vagy ka­tonai személy belépését Laosz- ba. Az egyezmény életbelépésé­nek pillanatától szüntessék meg bármiféle fegyver, lőszer, hadianyag szállítását Laoszba, kivéve a Laosz védelméhez szükséges meghatározott mennyiségű egyszerű fegyver­zetet. A nemzetközi ellenőrző bi­zottság meghatalmazására vo­natkozóan a szovjet kormány javasolja, hogy az 1954-es genfi egyezmény alapján In­dia, Kanada és Lengyelország képviselőiből alakult nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság szigorúan a tűzszüneti megállapodás keretei között, a laoszi hatóságokkal szoros együttműködésben folytassa tevékenységét Laoszban. A bi­zottság ellenőrzi a külföldi csapatok és katonai személy­zet kivonását Laoszból. Amennyiben a nemzetközi el­lenőrző bizottság a laoszi tűz­szünet vagy a külföldi csapa­tok és katonai személyzet ki­vonására vonatkozó cikkelyek megsértését tapasztalja, erről a genfi értekezlet két társ­elnökének tesz jelentést. A nemzetközi bizottság az 1954-es genfi egyezmény két társelnökének közös vezetése és felügyelete mellett végzi tevékenységét. Az egyezmény aláíráskor lép életbe. Vatikán és Kuba DCűlúzwári képeslap V. Egy kis kulturális kirándulás Az már csak természetes, hogy a tudomány városában igen élénk a. kulturális élet Két színház és opera, két iro­dalmi hetilap, múzeumok so­ra, irodalmi könyvkiadó jelzi a kulturális élet kiterjedt vol­tát. A színházak közül a kolozs­váriak inkább a román szín­házat dicsérik. Mint mondják, a magyar színház együttese általában csak közepes telje­sítményekre képes. Ez. a véle­mények szerint nem az erdé­lyi magyar színjátszás hanyat­lásának, hanem inkább talán a magyar színjátszás szét­aprózottságának a jele. Erdélyben ugyanis sok vá­rosban működik magyar szín­ház. Legalább hét-nyolc vá­rosban van állandó magyar színház, így az erők sokfelé (»szlanak. A kolozsváriak sze­rint £>bb lenne, ha az erőket a kolozsvári magyar színház köré tömörítenék. így kitűnő színházat lehetne Kolozsvárt szervezni. Persze, a többi vá­ros viszont tiltakozik az ilyen tervek ellen, hiszen a felfokozott lokálpatriotizmus Erdélyben sem ismeretlen. A román színház — a Nem­zeti Színház — prózai társu­lata több érdekes bemutatóval jelentkezett az idei évadban. Köztük érdekes volt Mihail Beniuc színműve, a Vissza­térés, amelynek hősei kolozs­vári emberek és a román kommunisták felszabadulás előtti és az elmúlt tizenöt év alatt vívott küzdelmeinek ál­lítanak emléket. Az operák műsorán a klasz- szikus művek szerepelnek. A magyar opera áprilisban a Don Carlos, a román opera pedig a Traviata és a Carmen be­mutatói után Zeller: Madarász című operettjét mutatta be. Az erdélyi magyar írók egyik fontos fóruma az Ütünk című irodalmi hetilap, testvé­re a Tribuna, román nyelvű irodalmi lap. A két napilap, az Igazság és a Faclia szintén bő irodalmi és művészeti ro­vatokkal jelennek meg. Fadrusz János egyik leghí­resebb alkotásával, a Mátyás szoborral szemben, Erdély ne­vezetes szépségű épületében, a Bánffy-paíotában van ma a kolozsvári Művészeti Múzeum. A múzeumban állandóan he­lyet találnak a kolozsvári kép­zőművészek tárlatai. A múzeumi tárlaton ismer­kedtünk meg Gy. Szabó Bélá­nak. a Román Népköztársaság művészete érdemes mesteré­nek művészetével is. A neves kolozsvári művész 1933-ban mint fiatal mérnök készítette el első fametszetét. Azóta sza­kadatlanul alkot. Alkotásaival, fametszeteivel végigvezeti a nézőt három évtizeden. A fel­szabadulás előtti nyomor­tanyák sötét alaptónusában sápadtan szomorú arcok vádló pillantásai beszélnek a múlt­ról, mai metszetein a fények és a derűs tónusok mondják el a mia történetét. Gazdag és Az Argumenty című lengyel lap. „A Vatikán és Kuba” cím­mel cikket közölt. Bevezetőben utal arra, hogy a Vatikán so­hasem emelte fel tiltakozó sza­vát a Batista-rendszer rém tet­tei ellen, de azonnal akcióba kezdett, amikor Kubában a nép vette kezébe a hatalmat. A lap a következő tényekre hívja fel a világ közvélemé­nyének figyelmét: — 1959. november S-tól 15- ig a Vatikán Kolumbia egyik városában értekezletre hívta össze a dél-amerikai országok püspökeit. A tanácskozás hi­vatalos témája a „latin-ameri­kai államokat f enyegető kom­munista befolyás” volt. Va­lójában azonban arról esett szó, hogyan lehetne megbuk­tatni Fidel Castró kormányát. Civetti, a pápai kúria képvise­lője nem is titkolta a jelenle­vők előtt bizonyos vatikáni kö­rök kapcsolatát a CIA-val. Ezt követően Antonio Sa­mara. a vatikáni „külügymi­nisztérium” képviselője La- tin-Amerikába, majd pedig az Egyesült Államokba uta­zott, hogy kapcsolatot teremt­sen a dél-amerikai püspöki kar és a CIA között a „Castro- kérdés végleges megoldása” ér­dekében. Samorét New Yorkban fo­gadta Allen Dulles, Spellmann bíboros és Cushing kardinális. A megbeszélésen Kubát ille­tően energikus lépésekét ha­tároztak el. Ezt tükrözte a ku­bai püsipoki kar pásztorleve­le, amely a katolikusokat harc ba szólította Fidel Castro kor­mánya,‘s a kommunizmus el­len. Az invázió előtt néhány nap­pal, április 5-én Guatemala külügyminisztere a Kubával kapcsolatos kérdések megbe­szélésére Rómába utazott. So­kakat megdöbbentett, hogy a külügyminiszter, miután nem titlcolta utazásának célját, tel­jesen elkerülte az olasz kor­mányszerveket és kizárólag a Vatikán képviselőivel tárgyalt. Néhány nap múlva megkez­dődött a kubai ellenforradal­márok kudarcba fulladt invá­ziója. A Vatikán álláspontja azonban az agresSzorok sú­lyos veresége után sem vál­tozott meg, és máris újabb él- leniorradalorry tervein dolgo­zik. A Szentszék szeptember 15-re Venezuela fővárosába összehívta a latin-amerikai rá­dió-propaganda egyházi szak­értőit, hogy összehangolják a kubai lakosság részére készü­lő ellenséges propaganda-adá­sok műsorszámait. Az értekez­leten részt vesz Antonio Sa- more is, aki onnan azonnal az Egyesült Államokba utazik jelentéstételre. Kuba példája bizonyítja, hogy a Vatikán mennyire igyekszik megakadályozni min den forradalmi változást a vi­lágban. Tükrözi, hogyan kap­csolódnak a Szentszék céljai és módszerei az amerikai im­perializmus. a nemzetközi re­akció '„éllovasának” céljaihoz és módszereihez — írja á len­gyel ‘lap. Odaítélték a eannes-i filmfesztivál díjait Cannes (MTI) Csütörtökön nyilvánosságra hozták az 1961. évi cannes-j filmfesztivál bírálóbizottságá­nak döntését. A díjazott fil­mek között van a Párbaj cí­mű magyar rajzfilm is. A fesztivál legmagasabb di­ját, az arany pálmaágat az jllyen hosszú távoliét” című francia és a „Viriviana” cí­mű spanyol film kapta. A leg­jobb rendezés díját Julia Szolnceva szovjet rendező filmjének, a „Lángoló évek”- nek ítélték. Külömdíjat kapott Jerzy Kawalerowicz lengyel rendező „Mater Johanna” cí­mű filmje. A legjobb férfi­alakítás díját az angol Anthony Perkins (Szereti maga Brahms- ot?”) a legjobb női szereplő dí­ját Sophia Loren („La Cioci- ara”) kapta. A rövidfilmek közül a fran­cia „Kiáltanál” kapta a nágy- díjaí. A zsűri Ikülöndíjá't ítél­ték oda Macskás«v Gyula .Párbaj” című rajzfilmjének. Időjárásjelentés A Meteorológiád intézet jeleid ti: várható időjárás péntek estig: pár órás napsütés, több helyein zápór- eső, az északi megyékben egy-két helyen zivatar. Mérsékelt kzél, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—9, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 17—20 fók között. Távolabbi kilátások: a hét végéin is felhős, hűvös iöö, esőkkel, A filmfesztivál „1961. Euro- vízió-nagydíját” — a legjobb televíziós filmnek kijáró di­jat — A lékszanck- Abramov ,,A varázslónő” című szovjet filmjének ítélték oda a játék­filmek csoportjában. A tele­víziós dökumentumfiimek cso­portjában a díjat Colán Low „The Gays of Whisky Gap” című kanadai filmje kapta meg. A bírálóbizottság dicsé­retben részesítette Rudolf Karamel ..Simlicissimus” cí- ' mű osztrák televíziós filmjét, Az Állami Magyar Színház si­kerrel mutatta be B. Nusics: Doktor Pepike című vígjáté­kát. Képünkön: az előadás két szereplője, Andrássi Márton érdemes művész és Márton János, a vígjáték egyik jele­netébe«. Az írisz Porcelángyárban a Képzőművészeti Alappal való tárgyalások eredményeként új. modern vonalú d í sztárgyak gyártását kezdték meg. sokoldalú, költészettel átita­tott művészete méltán emeli Gy. Szabó Bélát a művészet mesterei közé. y Kolozsváron működik az írisz Porcelángyár is. Híres művészi értékű porcelánké­szítményeiről. A gyárban ké­szült porcelántárgyaknak, mint közszükségleti, de ugyanakkor művészi kivitelű cikkeknek nagy szerepük van a tömeg- ízlés nevelésében. A gyár for­matervezői igyekeznek minél ízlésesebb, választékosabb por­celántárgyakkal szolgálni ezt a célt. Persze, Kolozsvár kulturális életéről néhány sorban csak morzsákat lehet csipegetni, az egésznek csak cseppjeit lehet bemutatni. Ha ezekben a csep- pekben tükröződik egy kicsit az egész, akkor viszont érde­mes volt ezt a kis kirándulást megtenni. * (Folytatjuk.) Dózsa György. Gy. Szabó Béla 1944-ben készült fametszete.

Next

/
Thumbnails
Contents