Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
2 NAPLÓ IDOL MÄJUS 19. Film Film Film Film Egy évig tartó út Ä szegény, munkástömegek nyomorúságos élete lényegében mindig is rokonszenves tématerülete volt a modem, neorealista filmeknek, de ha Az egy évig tartó út című jugoszláv—olasz filmet egyszerűen azzal a megállapítással intéznénk el, hogy egy, a jobban sikerült neorealista filmek közül, aligha tennénk eleget az igazságnak. De Santis filmje annál alapjában véve több, mert lényegében többet akart elmondani az egyszerű emberekről, nem elégedett meg a munkástömegek nyomorúságának dokumentációs ábrázolásával, hanem megpróbálta bizonyítani is, hogy a munkásösszefogás óriási erő, és tulajdonképpen társadalmi alapja a haladás mindennemű győzelmének. De Santis ha nem. is tudta teljes mértékben elkerülni a neorealizmus eszmei-esztétikai hagyományait, de önmagában azzal, hogy az egyszerű emberek összefogásának erejét akarta bebizonyítani — és meglepő erővel —, hogy a kifejezés eszközei közé bátran alkalmazta a társadalmi őszinteséget, a mélyebb értelmű, nemesebb és egyben hatásosabb pátoszt is — alapjában véve megpróbált valami mást, mint amit eddig a modem, az egyszerű emberek életével foglalkozó olasz filmekben megszoktunk. Még az sem meglepő, hogy ebben a filmben minden egy kicsit szimbolikus és mindennek egy kicsit illuzionista színe van — kivéve a roppant hatásos éhségsztrájk-jelenetEmber a Holdon Angol filmvigjáték A történet főhőse egy valódi angol. Egy ember, akit semmi sem hoz ki a sodrából. Saját „elmélete” szerint a xnegren- díthetetlen lelkinyugalom az alapja mindennek. Ezért nem kapja meg a náthát a náthakutató intézetben, ezért bírja ki a tojást is kővéfagyasztó hideget, a papírt lángralobban- tó forr óságot a rakétautasok kísérleti állomásán, s ezért választják ki őt arra, hogy elsőnek utazzék a Holdba. Ennek a groteszk históriának a főhőse ugyanis hivatásos „kísérleti nyúl”; A leglehetetlenebb próbákat is kiállja, hogy megkeresse a mindennapiját. Ha jobban megfigyeljük az alakját, rájövünk, hogy a szatirikus filmírók szándéka szerint alighanem ő képviseli az angol kisembert, aki nyúr zatja, áztatja, töri. zúzaa mar gát a betevő villásreggeliért, szendvicsért, teáért és újságért, de ha az megvan; akkor lelkivilága kiegyensúlyozott és ebből az egyensúlyból se tűz, se jég. nem billentheti ki. Ha meg éppen százezer font van kilátásban, akkor ugyanolyan lelkinyugalommal aíkár a holdba is elindul. Ez a szatíra egyik ága. Á másik a tudományos alapossággal kiválasztott Hold-utasok csoportja. Ezeknek a fejébe végtelen mennyiségű tudást préseltek, izomzatúk emberfeletti megpróbáltatások elviselésére edzettek, de hiába, any- nyit mégsem tudnak elviselni, mint az egyszerű, kiegyensúlyozott kisember. A harmadik „ág”- a tudósokra irányul. Ez világos és . félreérthetetlen. Attól kezdve, hogy. a nátjiakutató intézet vezetője a nátha legjobb ellenszerének a forró, citromos wiskhyt találja, egészen odáig, hogy a lelkendező űrhajós-szakemberek ujjongása közepette Hpld-felderítő útra induló Blood egy üres kan- zervesdobozt fedez fel az auszt ráliai sziklák között, . ahova űrhajójával lepottyant — a film maró iróniával gúnyolja ki a rakétatechnikában^ [inlékmuveket koszorúzott meg a csehszlovák parlamenti küldöttség A csehszlovák parlamenti küldöttség; amely Zdenek Fieri ingernek, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Polit'kai Bizottsága tagjának1 vezetésével tartózkodik- hazánk ban. csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta _ a magyar hősök emlékművét, majd a Szabadság téren lévő feovjct hősi eTnlnknagiw^ messze lemaradt nyugati tudósodat. Mindezt természetesen bő humorral tálalja a film, s nem hiányzik belője a. minden bájjal megáldott nő sem, aki mellett a Hold-utaslból végül a családalapítása kutatás kísérleti alanya válik és hármasik- rekkel bizonyítja, hogy ennék a kísérletnek is teljes mértékben megfelel Mégpedig azért, mert legfőbb kincse, végtelen lelki nyugalma megmaradt. .... A film szerzői cseppet sem takarékoskodtak az ironikus „bemondásokkal” és a lehetetlenségig groteszk helyzetekkel és. el Is érik a kívánt hatást: alaposan megnevettetik a közönséget. Csak a végén jövünk rá, hogy. a sok képtelenséggel tulajdonképpen semmi újat nem kaptunk. Láttunk már ilyen, sőt sokkal jobb angol filmvígjátékot is. sort. Szimbolikus a környezet, a hely, a cselekmény, az idő is — mert így De Santisnak az adott körülmények között több és jobb alkalma van arra, hogy merészebb eszmei és esztétikai állásfoglalást nyújtson, hogy kimondja: a munkások összegyűjtött ereje minden akadályt képes legyőzni. A zagoreiak nyomorultul, eldugva élnek messze a várostól, a férfiak alig kapnak munkát. Ebben a sivár, kilátástalan helyzetben Guglielmo, a fiatál munkás és családja "hozzákezd az országút építéséhez, amelyhez először bizalmatlanul, később őszinte meggyőződéssel társulnak a falu többi munkásai is. Az út egy esztendeig készül, fizetést, pénzt ugyan nem kapnak a munka alatt, de számtalan nehézség — a börtön, a községi vezetők gyámoltalansága és ellenségeskedése és egyéb akadályok közepette — az út kiér a tengerig, és ez az út majd munkát, emberséges életet biztosít a falu lakóinak. Az útépítés történetét át- és átszövik az olasz filmekben már megszokott, temperamentumos epizódok — a hűtlen feleség, aki végül is szentimentális alázattal visszatér a férjéhez, a szerelmes kamasz, az ostoba polgármester, a hazafias tanító és sok más — esetenként a kelleténél szenvedélyesebb hangon komponált melléktörténet szereplője. A film cselekményében is, egyebekben is szimbolikus, de amit az adott esetben, adott eszmei mondanivalóból a rendező és a hat szövegkönyvíró el akart mondani, azt hatásosan, nemes érzelemkeltéssel, művészien teszi. Az egész film egy kicsit ugyan fojtott, szenvedélyes, és mindezt még az a körülmény is aláhúzza, hogy a környezetet a szikkadt, karsztos, kopár jugoszláviai táj nyújtja. Természetesen a film gyengéi, időnként a szokványosságra emlékeztető jelenetei megzavarják a nézőt, de ösz- szességében De Santis nálunk most bemutatott filmjét méltán lehet korábbi nagy alkotásai — a Nincs béke az olajfák alatt vagy a Róma 11 óra — mellé sorolni. (Thiery) Minden huszadik ember iényképez Több mint ezerháromszáz lotoszakkör Jelenleg körülbelül 500 ezer ember foglalkozik fényképezéssel hazánkban. Ez azt jelenti, hogy minden huszadik embernek van fényképező gépe. Vidéken is egyre jobban tért hódít a fényképezés. Igen sok faluban van már önálló foto- szakkör. A több mint ezerháromszáz fotókör közül ezer vidéki városokban' és falvakban működik. A Népművelési Intézet és az OFOTÉRT több tanfolyamot is rendez a fotoszak- kájttk vezetőinek. Az OFO- TflBB1 Vállalat elsősorban tech nikai segítséget nyújt a foto- amatőröknek. A nagy fotós szezonok idején, elsősorban nyáron (a nyaralóhelyeken ez évtől kezdve rendszeresítik az expressz fotoamatőr-szolgála- tot is. A szaküzletek évről évre bővítik a fényképezőgép-vá lasztékot. Ma már az amatőrök 55 különzöző hazai és külföldi géptípus között válogathatnak. Az amatőrmunkához elengedhetetlenül szükséges alapanyagokban sincs hiány. Fekete-fehér és színes film egész éven át van bőven, a papírból is, egy-két méret kivételével bőséges a választék. Az idei nyári szezonra például 2,5 millió tekercs filmet raktároznak. Ma: Trubadúr Százezer csirke terven felül A lakosság jobb húsellátása érdekében a megye állami gazdaságai vállalták, hogy még ebben az évben százezer darab naposcsibét nevelnek fel terven felül. A naposcsibék szállítását megkezdték. Nyolc hét múlva kb. 70 dekás súlyban kezdik meg a csirkék értékesítését. A Siklósi Állami Gazdaság például 10 000 darab naposcsibét fogadott a napokban. A gazdaság göntéri üzemegységében lévő szőlőe!őhajtató-há- zát alakították át ideiglenes csibeszállássá. így többszörösen ki tudják használni az épületet, január februárban csibékkel népesítik be. március, áprilisban a szőlő el óhaj- tatását végzik, majd májustól kezdve ismét a baromfihizlalást folytatják.-t— BABARC KÖZSÉGBEN a községfej le.sztési alap fel- használásával 1000 négyzet- méter területű járdát építenek. * HORVÁTH CJÖZSEF ; (58.) Szerencsés lehunyt szemmel ■hallgatta ezt a néki szánt hitvallást. Az idomszerüzem bővítése ügyében megszületett a döntés. Az építési osztály javaslatát elvetették, csak egy toldalék épületet ragasztanak az üzemhez. Szerencsés rosszkedvűen állt fel az értekezleten az asztal mellőlBenkő a kíséretébe szegődött. — Ne mérgelődj, öregem. Magad is be fogod látni, hogy így jobb. Tévedtél, hát aztán? Azért vagyunk ennyien, hogy ha egy ember tévedne, együtt segítsük kiigazítani. Vagy azt hiszed, hogy csorbult a tekintélyed? Ugyan! Hanem régen szeretnék valamit ajánlani neked. Természetesen tőled függ, én csak megteszem a javaslatomat. A felségem is régóta unszol már, hogy menjünk el egyszer hozzátok, meg hát én is szeretném egyszer úgy igazán kibeszélgetni magamat veled, de zavartalanul:' És az otthonodra is kíváncsi vagyok. Szerencsés nyájas mosolyt erőltetett magára, és amilyen szívélyesen csak tudja invitálta Benkdt: — Hát persze, ez nagyon )6 lesz, pajtás! Ú Júlia is hányszor nógatott már, s én szamár, mindig elfelejtettem. Na de most már nyélbeütjük. Tudod mit? Gyertek fel holnap, vagy holnapután. — Jó. Holnapután. Úgy estefelé. — Mondjuk hat—hét óra tájban. — Akkor hát megegyeztünk! — szorította meg Szerencsés kezét Benkő. Szerencsés amint magára maradt, tüstént felhívta Júliát. — Szivecském, Benkő és felesége holnapután este feljönnek hozzánk. Júlia alig válaszolt néhány szót. Letette a kagylót. Szerencsés alig várta, hogy hazakerüljön. Júlia ezzel, fogadta: — Tudod, hogy most a tűzzel játszol? — Nem tudtam kitérni! — legyintett kedvetlenül Szerencsés. — Hát jó. Mindent elintéztem. Hány órára jönnek? Hét felé? Rendben. A lány holnap szabadnapra megy. Majd én főzök. — Te? Na hiszen! — tréfálkozott Szerencsés — és ugyan mii' — Csak nem gondoltad, hogy bankettet rendezünk a barátodnak? — sziszegte Júlia. — Valami egyszerű sültet körettel, savanyúsággal, és egy üveg családi sört. Semmi többet. Szerencsés arca felderült: — Tényleg, milyen okos vagy, Júlia. Sn erre nem is gondoltam. Hát persze, nemes egyszerűség. Júlia már kész volt a vendégfogadás programjának további részleteivel is: '— A zenegépet — nagytakarítás örve alatt — átvitetem a szomszédba. A házmester majd levisz néhány feltűnő bútordarabot és szőnyeged a pincébe Már megbeszéltem vele is. Szerencsés körülnézett a szobában: — Ezt a szőnyeget okvetlenül vitesd le. És ezt az állólámpát is. Hát ezzel az ólom- kristály-készlettel mi lesz? — Ez az örökségem. Remélem, a párttitkárodnak így nem fog szemet szúrni. És meg kell szépen, ügyesen magyarázni, hogy mi még a falatot is kispóroljuk a szánkból, csak hogy szép otthonunk legyen. Az ilyen mániát nem tiltja a szocializmus. A bútorok vagy részét apuéktől kaptam, slussz. És figyelmeztetlek, János, hogy semmiféle szentimenializmus. Vigyázz, mert ezen a hülyeségen úgy elcsúszhatunk, mint a pinty. Szerencsés magára maradt. Fázósan kuporodott le egy fotelbe. Tehát Benkő idejön — gondolta. — S mit talál itt? Csupa hazugságot. Én hazudni fogok neki. És Júlia is. És hazádnak a bútorok, a falak, minden. De félt is. Hátha Benkő megint bírálni, figyelmeztetni akarja, mint a múltkor, s erre épp az ő meghitt otthonát tart ja legalkalmasabbnak? Vájjon tovább kutatott, szimatolt volna? Ki tudja? Szégyenkezett önmaga előtt. Benkő talán éppen abba a székbe telepszik .majd le, amelyben minap Fel- péczy fejtegette a rendszer ellenségeinek hitvallását. De hiszen ez immár az ő hitvallása is! Milyen szörnyen összegabalyodott mjnden. Az egész élete egy kusza gomolyog. „Micsoda kegyetlen, gonosz tréfa az egész! Hogy is van ez?” — töprengett Szerencsés. — „Ha Kapitalizmus volna, hatalmas, úr volnék. De én harcolok a kapitalizmus ellen.” Meg kell bolondulni. Estére, mire Benkőéket várták, jócskán átalakult Szerencsés lakása. Júlia úgy megváltozott, mintha világéletében egyszerű, szerény háziasszony lett volna. Még kora délután átöltözött a cselédlány holmijába. Felvett egy elnyűtt ruhát, fejkendőt kötött a fejére s a lábára húzta a lány, nagy, széles papucsát. Szerencsés fanyarul mulatott rajta. Akár egy tűzről pattant falusi menyecske. A lakásból néhány feltűnő darabot átcipeltek a szomszédba. Júlia páratlan körültekintéssel konspirált. Egész délután zúgatta a porszívógépet, hadd hallja a szomszéd, hogy csakugyan nagytakarítás van. Hét óra előtt megérkeztek Benkőék, Júlia Benkőné nyakába borult: — Csakhogy végre megismerhetlek, szívem. Ó, mennyit beszélt nekem az én Jánosom rólatok! És én is milyen hálás vagyok nektek, amit érte lettetek! (Folytatjuk.) — A MAGYAR Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi csoportja rendezésében ma délután 5 órakor a MTESZ Janus Pannonius utca 11. sz. alatti helyiségében dr. Kovács Károly Pál, az MTA levelező tagja a svéd villamos- energia-ipar fejlődésének számszerű adatairól, az atomerőmüvek építésének szükségességéről, az atomerőművek elvi felépítéséről és gazdasági problémáiról, valamint az építendő atomerőművek rend szeréről és az ezzel kapcsolatos további elképzelésekről tart előadást. — PÉNTEK DÉLIG lehet jelentkezni az IBUSZ május 21-én Budapestre induló kü- lönvonatára. A résztvételi díj 58.40 forint. — NYOLC TSZ-ELNÖK vesz részt a pécsváradi járásból a balatonaligai előkészítő mezőgazdasági tanfolyamon. A tanfolyam elvégzése után az elnökök mezc- ,gazdasági technikumba iratkoznak. — MEGKEZDTÉK az úi- burgonya árusítását a zöldségboltokban. Az első szállítmányt Somogy megyéből vásárolta a MÉK, hétfőtől azonban már napi 60 mázsát a megye tsz-eitől vásárolnak fel. Az újburgonya 8 forintos kilókénti áron kapható. — A SZŐLÉSZETI KUTATÓ INTÉZET miklósi telepén három tábla cirfandli, ólasz- rizling és furmint szőlőt telepítettek az idén. így a miklósi 33 holdas szőlészetet teljesen felújították. — A MESTERSÉGES termékenyítő állomás kerületeiben a vemhesülés 1961. első 5 hónapjának az eredménye 81,4 százalékos, ami annyit jelent, hogy 1853 mesterségesen megtermékenyített tehén közül 1509 vemhes, lett, amit az állomás legutóbbi vizsgálatai alapján állapítottak meg. legnépszerűbb Verdi-operák egyikének, a Trubadúrnak bemutatójára kerül sor ma este a Pécsi Nemzeti Színházban. Az opera közismert, kedvelt áriái és kórusjelenetei, a híres Stretta, Azucena Máglya-áriája, a Cigány- és Katonakórus, valamint a Miserere már önmagukban is vonzóvá teszik a pécsi operakedvelők előtt ezl a művet, mely a kettős szereposztásban játszó pécsi operaénekesek — Cser Tímea és Illés Éva (Leonóra), Csongor József és Wágner József (Manrico), Pelles Júlia és Fónagy Gertrud (Azucena), Bolla Tibor és Fodor Pál (Duna), Bercelí Tibor és Marczis Demeter (Ferrand.0). igényes alakításában kerül színre. A nagy apparátust mozgató mű rendezése Németh Antal munkája, míg az előadás dirigense ezúttal is Paulusz Elemér.