Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-18 / 115. szám
IMI. MÁJUS 18. NAPLÓ 5 Toll seprű Téves nyelvi hiedelmek Nemrégiben olvastunk arról a szovjet írók és esztéták között folyó vitáról, amely a forma korszerűségének fontosságát hangsúlyozta. A vita lángja Georgij Guliának egyik cikke körül csapott magasba. Gulia szerint a korszerű stílus megköveteli a rövidséget, a gondolatok tömörségét, a mondatok dinamizmusát. A mai embernek már nincsen annyi ideje, mint a régieknek volt. „Egy-egy rövid utalás, egy-egy lakonikus mondat, egy-egy fölkiáltás az asszociációk egész raját váltja ki az olvasóban. A ráérős kérődzésről át kell térni az előadás összefogott, dinamikus formáira :; Nálunk már a Gulia-féle nézet előtt is akadtak, akik azt mondották, tanították, hogy csak egyszerű mondatokat szabad használni: az összetett mondatok már nem „időszerűek”, a hosszú, zavaros szerkezetű mondatok korszaka lejárt. Karunk valóban jobban kedveli a rövid, szabatos mondatokat, de szó sem lehet arról a téves felfogásról, hogy minden összetett mondat „zavaros”, s ezért használatukat kerülni kell. Mindenki ismeri Petőfi Sándornak A XIX. század leöltöi című versében azt a három feltételes mellékmondattól függő főmandatát, amelyet Nagy J. Béla ekként tömörített egyetlen egyszerű mondatba: „Csak az anyagi ja vakban való egyforma részesedésnek, a teljes jogegyenlőségnek, a műveltség általánossá válásának megvalósulása után állhatunk meg az ígéret földjének elérése végett.” Nem kétséges, hogy Petőfi verssoréi hosszúságuk ellenére is költőibbek ennék Egy másik téves nyelvi hiedelem: a sem és a se módosító szók között ugyanolyan különbséget kell tenni, amilyen a nem és a ne között van. Tehát a nem és sem szóval tagadunk, a ne és se szóval pedig tiltunk. E szerint nem szabad így beszélni: „Én. se tudom, te se tudod, senki se tudja”. Ez a felfogás helytelen. Rideg irodalmárok ragaszkodhatnak ehhez a szabályhoz, de a közvélemény nem követeli ilyen szabály megtartását, mert a sem szóalak eléggé ki- kofxxbt már az élő beszédből. A se szó tilt is, tagad is. Vagyis: tagadáskor a sem-et és a se-t tetszés szerint használhatjuk, tiltáskor azonban csak a se van helyén. Furcsa volna, ha valaki így beszélne: sem pénz, sem posztó; sem hideg, sem meleg; sem szó, sem beszéd. így írta Petőfi is: „A deákné vászonénál 6 se jobb.” A tanárok gyakran kijavítják, ha valamelyik tanuló azonban kötőszóval kezdi a mondatot. Valóban, az ellentétet kifejező azonban a szembeállított mondatrészt szokta követni. „Pál azonban bosszút farral” — olvassuk Arany: A fülemile c. versében. De állhat a mondat élén is ez és mindenféle más kötőszó. „Azon ban azt se véld, hogy a való — Kirúgva jobb egészen láb alól.” (Arany: Vojtina ars poeticája.) A Toldi is kötőszóval kezdődik: „Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon ...” Arra azonban valóban ügyelnünk kell, hogy az azonban és a de kötőszót együtt ne ejtsük. Helytelen tehát az ilyen mondat: „De azonban az autóbusz elment.” Gyakori hiba az egymással ellentétes jelentésű névutók felcserélése. Különösen a szemben és az iránt névutók esetében. Az előbbi az ellentét, az utóbbi az érdekelt javát szolgáló mévutó. Helytelen tehát az ilyen mondat: „Aki nem tanul, vét sajátma- ga iránt is.” (Helyesen: ellen) De nem kívánatos az a segítőkészség sem, „amelyet a Hőerőmű vezetői és a munkatársak tanúsítanak Bariba Árpád kísérleteire! szemben.” (Helyesen: kísérletei iránt.) Sajnáljuk a feltaláló fiatal pécsi mérnököt! Tollseprű-fejtörő Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: 1. Egyelőre időhatározást fejez ki, egyenlőre pedig azt jelenti, bogy egyenlő nagyságúra. — 2. A nővér szó nőtestvért jelent, miként a fivér, fiútestvért. (Ezért helyes a sétatéri szobor neve: Nővérek!) Az idősebb nőtestvér nénje a húgának. — 3. A csir- kepaprikás és a paprikás csirke nyelvileg is és egyébként is jó, ha van. Mást jelent azonban a csirkepaprikás és mást a paprikás csirke. Ki mit szeret! Sorsolás útján a következők nyertek könyvet: 1. Dr. Kenessey Aladár vasdiplomás orvos, Pécs, Sallai u. 20. 2. Ringbauer Dezső Nagyitót- falu, u. p. Siklós 3. Újlaki Béla, Pécsszafbolcs, Tolbuchin utca 187. A könyvjutalmakat postán küldjük éL Uj fejtörőlink a kővetkezők: 1. Fogalmazza helyesen ezt a Szerencsi likőrös bonbondobozon olvasható mondatot: „Az áru kiszűrkülése nem jelenti annak meghibásodását, ugyanis ezt az áruban lévő magas kakaóvajtantatom okozza.” 2. Mi lenne a presszó magyar neve? 3. Mi az értelemkülönbscg a következő szavak között: túrós — túrós, tanúság — tanulság, fáradság — fáradtság. Beküldési határidő: május 23. Tóth István Saját erőből építkeznek a mohácsi járás lsz-ei A mohácsi járás termelőszövetkezetei ebben az évben több mint 14 millió forintos beruházással építkeznek s ebből 20 százalék saját erejű beruházás. A majsi Táncsics Tsz például halászcsárdát épít saját erejéből, a homorudi termelőszövetkezet ugyancsak halásztanyát létv-l; a halastó szomszédságában. A bári Uj Élet Tsz- ben rövidesen megkezdik egy hatalmas kultúrház építését. — Az épületkombinátban kultúrterem lesz. beépített színpaddal, mozihelyiség, tsz-irőda- ház. pártház. a másik részében borkimérés, sőt fodrász üzlet is. A borjádi termelőszövetkezet kovács-és bognárműhelyt, műtrágyaraktárt és a szarvas- marhák részére egy nyári szállást épít saját erőből. Kovács-, bognár-, lakatos- és esztergályosműhelyt épít a lippói Béke őre Tsz is még ebben az évben. A tsz főmajorjában rövidesen megkezdik egy új, korszerű szex-előcsarnok és egy garázs építését. Saját erőből építi fel a szövetkezet továbbá a nagy befogadó képességű dohánypajtát és a 3000 férőhe lyes pulykaólat is. Az oktatási intézmények támogatásának fő formája a társadalmi munka A művelödesügyi miniszter rendelkezése Budapestre érkezett a román könnyűipari miniszter Alexandra Sencovici román könnyűipari miniszter a minisztérium vezető tisztviselőinek társaságában szerdán baráti látogatásra hazánkba érkezet: Itt-tartőzkodása alatt megtekinti az ipari vásárt és felkeres több könnyűipari üzemet. A vendégeket Nagy Józsefné könnyűipari miniszter fogadta. Az oktatási hálózat fejlesztésének segítésére az elmúlt években országszerte széleskörű társadalmi munkaakció bon takozott ki. Erre a támogatásra az oktatási intézmények (óvodák, általános és középiskolák, nevelőotthonok, diákotthonok. gyógypedagógiai intézetek) a jövőben is igényt tartanak, hiszen .a társadalomtól kapott segítség fontos hozzájárulás az iskolareform céljainak megvalósításához, a reformtézisek vitáin felvetődött újabb feladatok megoldásához. Az elmúlt években az oktatási intézmények a társadalom tói, a szülőktől jelentős anyagi támogatást is kaptak. Ez arra kötelezi az oktatásügy irányító szerveit, hogy megszüntessék a gyűjtések módszerében. a pénzösszegek felhasználásában tapasztalt rendellenességeket. szabálytalanságokat. Éppen ezért a művelődésügyi miniszter rendelkezést adott ki, amely útmutatásul szolgál a jövőre. A rendelkezés értelmében az óvodáknak, iskoláknak nyújtott segítség fő formája a szülők részéről a társadalmi munka. A szülői munkaközösségek pénzbevételi forrása csakis a műsoros előadások (ilyent éven te legfeljebb kettőt rendezhetnek) jövedelme vagy a patronáló üzemektől, szakszervezetektől és más társadalmi szerveiktől kapott pénzbeli támogatás lehet. Mind a társadalmi munkát, mind a pénzbeli támogatást kizárólag olyan célokra használhatják fel, amelyek szorosan összefüggenek az intézmény oktató-nevelő munkájával. így: szemléltető és kísérleti eszközök, műhelyi, szakköri felszerelések készítésére, javítására. könyvtárfejlesztésre, egészségügyi felszerelések kiegészítésére, javítására, udvar. Tájékoztató a pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum esti és levelező tagozatáról A pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum mellett levelező és esti tagozat működik, mindkettő négyéves és a négy évfolyam elvégzése, illetve a képesítő vizsga sikeres letétele alapján a nappali tagozattal egyenlő értékű oklevelet ad. Mindkét tagozat első osztályára azok a dolgozók kérhetik felvételüket, akik: eredményesen végezték az általános iskola Vin. osztályát, vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkeznek; As eső miatt sem ssünetelt a munka a Észtekben Az esős zivataros időjárás megállította a kapálást, lucerna kaszálását a földeken. Am a munllca mégsem szünetelt. A tsz-tagok házkörül* munka után néztek, s WV nem ment kárba egyetlen perc sem. Jó érzés látni, mint szorgoskodnak a falvakban, szervezik a munkát, készítik a gépeket a növényápolási munkára. Istállót alakítanak A máriakéméndi Rákóczi Tsz-nek nemcsak az irodája csinos, de szépen gondozott földjeit is megnézheti bárki. — Mintha csak megszagoltuk volna az esőt, siettünk a munkával, — mondta az egyik tsz- tag. így aztán már befejeztük a kukorica első kapálását, s a lekaszált 150 hold pillangós jó szénászárító időt vár. Alighogy megszikkadt a föld máris ott termettek az asszonyok a cukorrépa-táblákon, egyelték a répát. Hogy egy perc se vesszen kárba leverték a karókat az újonnan telepített szőlőbe. A központi majorban az állattenyésztők átalakítottak egy növendékmarha-istállót, hogy a községben elhelyezett teheneket zöldre összevonhassák, együtt legeltethessék: Készöl o kampánymunka terve A tsz-irodában tanácskozik a tsz-elnök meg az agromómus a somberek! Béke Őre Tsz- ben. Kihasználva a szabad időt megtervezték, hogyan mozgatják a brigádokat a szénabetakarítás, a kapálások idején és lerögzítették, hogy ki milyen gépet kap a munkához. Atsz-t nem érte váratlanul az eső, számítottak rá, s még a rossz idő előtt befejezték a répasa- rabolást, burgonya- és napraforgókapálást és a lucernakaszálást is. A kertészetben a hiányzó palántákat pótolták a lányok és nem pihent a tsz építőbrigádja sem. Amíg szemerkélt az eső, a 100 férőhelyes növendékmarha-istálló tég laburkolatát is elkészítették. Szedik a cseresznyét Palotabozsokon annyi eső esett, hogy még szerdán délután sem lehetett dolgozni a földeken: Ám a munka nem állt meg egy pillanatra sem, mert a tsz-építkezéshez úgyis kavicsot, meg meszet kellett szállítani, még jól is jött, hogy van szabad fuvar. Míg zuhogott az eső, a tsz-tagság kukoricát morzsolt, zsákolt, előkészítették a terményt a darálásra. így legalább nem lesz rá gond a kapálások idején, amikor minden perc nagyon drága. Amint szikkad a föld, azonnal befejezik a cukorrépa agyelését, kukorica-kapálást, és a tsz szőlőjében szedik a cseresznyét is.- Manóban a seprűkötők Az eső után elsők között a lánycséki Csillag Tsz tagsága kezdte meg a munkát. Több mint 30 asszony ültette a paradicsompalántákat a nedves földbe, a férfiak pedig istállókat készítették a lovak összevonásához. Mivel a földek nagy része még vizes, kapálás helyett- más munka után néztek a tsz többi tagjai. Aki csak tehette segített a tsz seprűkötő üzemében, a tsz-veeztőség pedig a falut járta és hét szép tehenet vásárolt a tsz-nek a tagoktól; pzalcmunkás-igazolványuk. Illetve szerkesztői oklevelük van, vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek: betöltötték a 18. évet, de nem töltötték még. be a 40-et; az előirt tananyagból sikeres felvételi vizsgát tettek. A levelező tagozaton az 1961— 62-es iskolai évben I., n., IH., IV. osztály működik, most az esti tagozatán az eddigiek szerint csak egy első osztály indul. A levelező tagozat második osztályába kérhetik felvételüket azok a dolgozók, akik: érettségi vizsgát tettek, vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkeznek; szakmunkás-igazolványuk, füetr ve szerkesztői bizonyítványuk van, vagy ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek; betöltötték a 19. életévet, de nem töltötték be a 40-et; sikeres különbözeti vizsgát tettek. A III., IV. osztályba aaok a dolgozók kérhetik felvételüket, akik valamelyik tagozaton megkezdett tanulmányaikat abbahagyták és máskülönben megfelelnek a követe lmén y e knek. A Műegyetem Építészmérnöki Kar bizonyos számú évének elvégzése alapján is lehetőség nyílik a felvételre, egyéni elbírálás alapján. Bármilyen kérdésben a Technikum igazgatósága felvilágosítást ad. Cím: Polláck Mihály Építőipari Technikum igazgatósága, Pécs. Székesfehérvár utca 4. sz. Telefon: 10-61. Felvéiel az artistaképző iskolába Az Állami Artistaképző Iskola felvételt hirdet az 1961—62. tanévre. Jelentkezhetnek az általános iskola 5—6. osztályát végző fiúk és lányok, továbbá azok a magasabb évfolyamú tanulók, akik előképzettséggel (akrobatika, torna, zene, tánc) rendelkeznek. A tanulmányi idő az előképzettségtől függően 4—7 év, amelynek végén a tanulók artista-művészi oklevelet és középiskolai érettségi bizonyítványt kapnak. A felvételi kérelmeket június 5-ig kell eljuttatni ,az Állami Artistaképző Iskola címére (Budapest, V. kér. Arany ■ János utca 34.) sportpálya, gyakorlótér bekerítésére, létesítésére, sport- és játékfelszerelések vásárlására, javítására. Helyiségeket (tantermeket. műhelyeket, napközi otthoni, úttörőotthoni, óvodai és egyéb termek) elsősorban községfejlesztési alapból kel! létesíteni. Ezeket az építkezéseket a szülői munkaközösségek természetbeni munkává! támogassák. Az oktatási intézmény vezetője az állami költségvetés ismeretében tervezze meg, hogy a szülői munkaközösség milyen mérvű és természetű társadalmi munkával nyújthat segítséget. Ezt a tervet a tanév elején terjessze a szülői munkaközös- >év választmánya elé. Ennek alapján a választmány határozz meg a konkrét feladatokat. Az egész tanévre szóló döntéseket, terveket az osztály szülői munkaközösségekkel meg kell vitatni és — a határozatok figyelembevételével — csak szigorúan vett önkéntesség alapján lehet a támogatást megszervezni. Ennek formája nem lehet sem egyszeri, sem rendszeres havi pénzbeli felajánlás, továbbá forintban kifejezett munkamegváltás. A rendelkezés értelmében az egyéb, költségvetésen kívüli és szülői munkaközösségi pénzek felhasználása tilos olyan kiadások fedezésére, amelyeket az oktatási intézményeket fenntartó tanácsok költségvetéséből kell biztosítani (például reprezentatív jellegű célokra, vendégelésre, stb.). Ugyancsak tilos az iskolában mindenféle jegyvásárlás elrendelése. Ez a tilalom egyaránt vonatkozik iskolán belüli vagy iskolán kívüli bármilyen előadás jegyeire. Az iskola oktató-nevelőmunkájával szorosan összefüggő kiadások nem tartoznak a miniszteri rendelkezés hatálya alá. A szülői munkaközösség választmánya dönt arról, hogy az úttörők egyes tevékenységét (például táborozást) milyen mértékben kívánja támogatni. A KISZ, illetve az úttörőszervezetek pénzkezelésére minden kor az őket irányító szervek előírásai érvényesek. Az iskolák tanulói, illetve a KISZ-ta- gok és úttörők által végzett társadalmi munkából, vagy papír, vas, stb. gyűjtéséből származó pénzösszegek felhasználásáról a gyermekközösség dönt. Egy évszázada hódít hazánkban a Trubadúr Az opera pécsi bemutatója e'é 7enei szakértők és szakreferensek úgy tartják, hogy Verdi-kultuszt kizárólag csak a német operaszínpadok űznek. Igaz, hogy szinte sorozatokat rendeznek müveiből, sorra újítják: fel operáit, sőt kisebb jelentőségű műveit átírják, átdolgozzák, s a modem színpadi technika minden eszközével szolgálják és kápráztatják Verdi nagyrészt halandó szövegkönyveit. Vajon miért? — a MELÓDIÁÉRT! Magyarországon talán nincs Verdi-kultusz? Bátran mondhatjuk: nagyobb, mint bárhol a világon. Ha csak a statisztika rideg számait vizsgáljuk, az eredmény szinte elkápráztató: csupán a Rigolettót közel 700-szor adták elő Magyarországon, míg a Trubadúr előadásainak száma meghaladja az ezret. Mindezen számadatok mellett azzal is dicsekedhetünk, hogy Magyarország volt az első, amely Verdi zsenialitását felismerte és megbecsülte. Noha eleinte a szaksajtó szigorúan bánt a laza szövegű, „édesen dallambő” operákkal. Az akkori németes szellemben gondolkodó íróinknak szokatlan volt ez a féktelen olasz lírai hevület, de a magyar közönség nem sokat adott az okfejtő bírálatokra, nap nap után megtöltötte a színházat és lelkesedve énekelte Verdi dallamait. Ehhez hozzájárult még, hogy operakultúránk akkori vezére — Erkel Ferenc — a halhatatlan, kiváló érzékű műértő és művészi meggyőződésében makacs ember, a gáncsos- kodók ellenére egymás után mutatta be Verdi alkotásait. így nemcsak Pest-Budán, hanem amint Stéger ’Ferenc, a Nemzeti Színház egykori tenoristájának naplójából kiderül, rövidesen a magyar vidék nagyobb városaiban is mind nagyobb népszerűségre tettek szert Verdi melódiái. Az első Verdi-bemutató 1847-ben volt Magyarországon, amikor a Nabuccodonozort adták elő a Nemzeti Színházban, majd ezt követte egy hónap múlva az Ernani, s alig három hónatpra rá a Machbet, aztán A két Foscari, Miller Lujza, Attila, Rigoletto s a Trubadúr, melynek premierje 1854 október 31-re esett, a római bemutatót követő évben. Hogyan vélekedtek az akkori kritikusok? Akadt olyan, aki azt mondta: „...ez a gyermekcseréléses, cigányasszonyos opera Verdi legértéktelenebb szerzeményei közül való... r — de például a Pesti Napló ugyanakkor nagy elismeréssel írt a műről, mely „maradandó belbeccsel bir”. A továbbiakban pedig így folytatja: „A zene Verdi legbecsesebb, legtartalmasabb szerzeményeihez tartozik; hisszük, hogy többszöri adatás után ez az opera is a közönség kedvenc darabjaihoz fog tartozni; most még a közönség magát kellőleg nem tájékoztatja az inkább műbeccsel bíró, mint inkább pillanatnyi hatásra számított numerusok között. A Trubadúr — mint egész — szép; nemcsak egyes számaiA kritikus a szereplőkről már kissé elparentálóan ír. így azt írja, hogy Lesnievska Lujza asszony (Leonóra) és Füredi Mihály (Luna gróf) igen jók voltak; az olasz tenorista, Mazzi (Manrico), Kőszeghy Károly (Ferrando) és Bogya Rozália (Azucena) — gyenge. A bemutató előadás szereplői, a jelentéktelen olasz tenorista kivételével, ismert magyar színészettörténeti nevek; az opera női főszereplője Lesnievska Lujza, lengyel ,származású operaénekesnő, aki többszőr vendégszerepelt nálunk és egy évig volt a Nemzeti Színház szerződött tagja. A Trubadúr Budapesten azóta közel hétszázszor hangzott fel, míg a vidéki előadások száma — a feljegyzések hiányossága miatt hozzávetőleg — 400 körül mozog. Népszerűségét ezek a számok is eléggé bizonyítják. A Verdi-melódiák több mint egy éwzázada zengenek már körülöttünk és mégsem unjuk meg. A harmadik nemzedék is éppúgy gyönyörködik bennük, mint az első. Reméljük, első pécsi bemutatója után nemcsak a valamikori roncolei szegény szatócs fiát ünnepelhetjük majd, hanem a pécsi operaegyüttest is. — BÁLINTHY -J .
