Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
1961. MÁJUS 16. N APLÖ 5 Az elmúlt héten ismét számos közlekedési baleset fordult elő megyénkben. A hét első két közlekedési balesetét a gyalogosok okozták. Szerdán, május 10-én Csernus Tamás (Pécs, Tiborc u. 14.) a Szigeti út 30 sz. ház előtt körültekintés nélkül lépett le az úttestre s a másik oldalra akart átszaladni. Az országúton Török György (Pécs. Felszabadulás u. 89) jött motorral, a pótülésen Krausz József 10 éves általános iskolai tanuló ült. A szabálytalanul menő gyalogos nekilépett a motornak s az összeütközés következtében súlyos sérülést szenvedett? Palotai György motorkerékpárral utazott a Tolbuhin úton a budai vám felé. A közép- meszesi buszmegállótól Kecskés Jánosné indult el gyalog, s nekiment a motornak. Az összeütközés következtében mindketten súlyos sérülést szenvedtek. Május 11-én egy baleset történt. Solymár József (Vasastelep 52.) motorjával a Zsolnay úton haladt a budai vám irányában. Vele azonos irányban haladt Mihálykovics Sándor (Mohács, Alsó-Dunasor 29.) tehergépkocsival. Solymár nem tartotta be a követési távolságot s így nekiütközött a teherkocsi hátuljának. A baleset következtében szerencsére személyi sérülés nem történt, a motorkerékpárban 150 forint anyagi kár keletkezett. Solymár 1 sz. ellenőrző lapját a rendőrök elvették. Május 12-én Obert János gépkocsivezető, a 21-es AKÖV tehergépkocsijával a 6-os főútvonalon Pécsről Szászvár felé haladt. A vasasi elágazás előtt előzni akart s az előzés következtében a gépkocsi hátsó része elérte a vele azonos irányban motorkerékpáron haladó Szabó Mátét (Pécsvárad, Honvéd utca 8 sz.) aki a motorral felbukott és súlyos sérülést szenvedett. Oberttől az 1. sz. ellenőrzőlapot elvették és ellene az eljárást megindították. Május 14-én, Bogdán József (Cserdi, Cigánytelep) kétfogatú lovaskocsijával Kaposszekcső és Sásd közötti útvonalon elütötte a vele azonos irányban kerékpárral közlekedő Trapp Józsefet (Sásd, Zrínyi u. 3.). A baleset következtében Trapp súlyos sérülést szenvedett. A balesetért Bogdán József okolható, ezért ellene bűnvádi eljárás indult ülés Dezső gépkocsivezető (Pécs, Ujmeszes 39. sz.) motor- kerékpárjával Görcsönv és Pécs közötti útvonalon ittas- san közlekedett. Ez okozta, hogy a Pellérd vasúti átjáró után felbukott és súlyos sérülést szenvedett. Illés gépjármű vezetői igazolványát elvették és ellene eljárás indulj Modensuder Tibor (Tormás, Fő u. 8 sz.) motoron Tormásból Szágy felé utazott a pótülésen Andok Mihály tormási lakos ült. Tormás község utolsó épületénél lévő kanyart nem tudta bevenni, s összeütközött a vele szemben kerékpáron közlekedő Palkovics Irén 10 éves tanulóval, aki 5 éves öcs- csét vitte. A baleset következtében Modensuder és Palkovics Irén súlyos, Andok és Palkovics Pál könnyű sérülést szenvedett. A motorkerékpár vezetőjének nem volt vezetői igazolványa. íme a gondatlan vezetés egyszerre négy ember sérülését okozta. Életbe lípett a gyermekintézmények ú$, progresszív díjrendszeréről szóló kormányhatározat Kormányhatározat értelmében a gyermekintézményekben új, progresszív térítési díjrendszert vezetnek be országszerte. Az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat vég rehajtási utasításában foglaltak május 15-í hatállyal léptek érvénybe. Ezzel kapcsolatban az MTI munkatársát tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban. — A gyermekintézmények kiterjedt hálózata ma már sok gondot és fáradságot vesz le a dolgozó szülők, főleg a dolgozó anyák válláról. A gyermekintézmények fejlesztése a felszabadulás után hazánkban ugrásszerűen megnövekedett. A felszabadulást követő években az állami beruházás fokozatosan lehetővé tette a korszerű gyermekintézmények hálózatának • gyorsütemű fejlesztését. Amíg 1945-ben 992 óvodában 52 072 gyermeket gon doztak, 1960-ban az óvodák száma már 2 865 volt, a bennük elhelyezett gyerekek száma pedig meghaladta a 186 000- et. A felszabadulás előtt csak Budapesten működött néhány napközi otthon. A felszabadulás után sokat változott a hely zet ezen a téren is. Az 1953- as esztendő fordulópontot jelentett e tekintetben. Ebben az évben ugyanis 503 általános iskolában létesítettek napközi otthont, csaknem 20 000 tanulóval. Az 1956/57-es tanévben már több mint 62 000 tanulót tartottak nyilván az általános iskolai napközi otthonok. A velük szemben megnyilvánuló, s egyre erősödő bi zalom jelentősen megnövelte a felvételi igényeket. Az idei oktatási évben az általános iskolai napközt otthonokban foglalkoztatott tanulók saáma megközelíti a 110 000-et. Ennek ellenére azonban még mindig nem tudunk minden' jogos igényt kielégíteni, bár 1953-hoz képest a férőhelyek száma majdnem megtízszereződött. ■— A mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán meg nőtt az igény a nyári, idény- jeütegű gyermekintézmények iránt is. 1960-ban az idénybölcsődékben csaknem 5 000 kisgyermek kapott helyet, a nyári óvodákban ellátott gyerekek száma 44 és félezer volt. — Államunk a gyermekintézmények fenntartására éven te jelentős összeget fordít. A bölcsődékben elhelyezett egy-egy kisgyerek havi ellátása 650—700, a napközikben levőké 450—500 forint. A bölcsődék, napközi otthonos óvodák és általános iskolai napközi otthonok térítési díjainak jelenlegi rendszere aránytalan, nem egységes, s különösen az alacsonyabb keresetű szülőkre hátrányos. Ők ugyanis többéit fizetnek gyermekükért a tanácsi óvodában, mint a nagyobb keresetűek az üzemiben. Egyéb visz- szásságok is feltétlenül indokolták a térítési díjrendszer sürgős megváltoztatását. Szűk ségessé vált olyan egységes térítési rendszer kialakítása, amely egyaránt érvényes minden gyermekintézményre, függetlenül attól, hogy milyen területen működik,- vagy mely szerv kezelésében ■ áll. A tanácsok a térítési díjak emeléséből származó többletet az óvodai és iskolai napközi otthonok hálózatának további bővítésére és minőségi fejlesztésére használják fel. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy még több dolgozó szülő helyezhesse el gyermekét napközi otthonban. Üjabb csoportok szervezése csökkenti a zsúfoltságot, amely erősein hátráltatta a nevelő- munkát. Fontos . lépést jelent az azonos nyersanyag-norma bevezetése. Ez is közelebb visz annak a célnak eléréséhez, hogy minden tekintetben meg szűnjék a város és a falu közötti színvonalkülönbség. A falvakban is magasabb nyersanyagköltség jut az ebédre, továbbá háromszori étkezést is kapnak a gyerekek a napköziben. — Az új rendelet azzal is igyekszik enyhíteni a dolgozó szülök gondját, hogy lehetőséget ad a gyerekeknek a napköziben a hosszabb tartózkodásra, hasonlóan a bölcsődékhez, és az óvodákhoz. Megfelelő számú jelentkező esetén aZ iskolai napközi otthonban is reggeli és esti felügyeletet biztosítanak a dolgozó szülők gyermekeinek. Lehetőséget nyújt az új rendelet' arra is, hogy tanulószobában helyezzenek el olyan gyerekeket, akik részére étkezést nem vesz nek igénybe. A 3 órás tanuló- szobai foglalkozás alatt a gyerek szaktanári felügyelettel jól felkészülhet a következő napra, s mindezért minimális hozzájárulást, csupán napi 1 forintot kell fizetni. — Az egységes térítési rendszer figyelembe veszi a szülők havi jövedelmét és a gyerekek számát, s többgyermekes családok kedvezményben részesülnek. A térítési díj a keresethez igazodóan 1 forinttól 15 forintig terjed. Az állami hozzájárulás több gyermek esetén arányosan emelkedik, ' míg a szülői térítés mértéke csökken. Az érintett szülők a térítések rendezése után is jelentős juttatásban részesülnek. Az állami hozzájárulás ugyanis egy napközi otthonos gyerek esetében havi 60 forinttól 400 forintig terjedhet — fejezték be a tájékoztatást. Bemutatták Cannes-ban a Dúvad című magyar filmet Párizs (MTI) Az Humanitá beszámol a magyar filmművészetet képviselő „Dúvad”» nak a cannes-i fesztiválon történt bemutatásáról. Az Huma- nité filmkritikusa emlékeztet rá, hogy Fábry Zoltán a „Kör hinta” alkotója volt, s párhuza mot von Fábry két filmje között. A „Dúvad” meséje közel áll a „Körhintáéhoz, de ez alkalommal tragikus a történés, a rendezés pedig mértéktartó. Fábry tudatosan feladta romantikus, lírikus stílusát, hogy vászonra vetítse azt a történetet, amely elítéli egyes hőseinek • individualizmusát. A film leköti a figyelmet, de nem olyan izgalmas, mint a „Körhinta” volt” — írja az Humanité. Másodállásként MŰSZAKI. ELLENŐRT keresünk, aki építési, villány, vízvezeték és csatornázási munkában kellő tassággal rendelkezik. járBARANYA MEGYEI VENDÉGLATÖ vállalat Pécs. Kossuth E. U. 5. 16 086 SZÁLLÁ SGONDNOKNAK férfit keresünk mielőbbi belépésre. Jelentkezés személyesen, részletes önéletrajzzal. 3ZENBANYASZATI FÖLD- KOTRÖ ÜZEMVEZETŐSÉGE, PÉCS-SZABOLCS, GYÖRGY-AKNA. _____________________________16173 E sztergályos szakmunkásokat FELVESZÜNK. Bérezés: időbér + prémium. Órabér: 6—14 Ft-ig. Meleg-hideg ebéd, választékos meuu üzemi konyhánkon 3.40 Ft-ért rendelkezésre 41L Kedvezményes gázszolgáltatást biztosítunk. Útiköltséget csak végleges felvétel esetén térítünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban munkaügyi osztályunkon, DUNÄNTÜLI KŐOLAJIPARI GÉPGVÁR 29« NAGYKANIZSA DCölozsocu'i képtiLap 11. Házak és a történelem Mátyás király szülőháza. Kolozsvár már a XV. században fallal körülkerített, akkori idők mértéke szerint nagyváros. A város akkori vezetősége a maga gazdagságát igyekezett kifejezésre juttatni az építkezésekkel is. A XV. század közepe táján fejezték be a lenyűgöző szépségű Mihály templom építését, az erdélyi gótika páratlan műfemekét. Hunyadi János anyagi támogatásával fejezték be az Óvárban a domonkosrendiek, később ferencrendiek szintén gótikus kolostorát, Mátyás király segítségével építettek kolostort és templomot a minoriták. A korszak világi építkezései közül kiemelkedik Mátyás király szülőháza, amely ma is teljes szépségét nyújtja a látogatónak. A XVIII. században, az osztrák abszolutizmus idején az erdélyi nemesek sorra költöztek Kolozsvárra. Nemesi előjogaikat a városban is szavatolta a bécsi kormány. Kolozsvár súlya tovább nőtt. Űjabb iskolákat alapítanak, újabb nagyszerű épületek emelkednek. 1773—1785 között épül Bánffy György kormányzó palotája a Szabadság téren. A barokk stílusú palota Johann Eberhard Blaumann építész és szobrász alkotása mind a mai napig Erdély egyik legszebb épülete. A XIX. század az empire korszaka a kolozsvári építészetben. Ekkor már a város polgársága is jelentkezik, a polgárság is meg akarja örökíteni önmagát épületekben is. Ekkor épül a Vigadó, a régi „kőszínház” és több más épület. Az 1848-as forradalom és szabadságharc után a dualizmus idején erőteljes fejlődésnek indul a kapitalizmus Erdélyben és Kolozsvár újból Erdély legkiemelkedőbb politikai, gazdasági és kulturális központjává válik. Felépülnek az egyetemek, az egyetemi könyvtár épülete, a század- forduló után az új, korszerű színház is tető alá kerül. Erőteljesen fejlődött a város a két világháború közötti időben is. 1922. és 1939. között az épületek száma a négyszeresére emelkedett. A klinikasor, jónéhány középület, a görögkeleti katedrális a jelzőköveí ennek az időszaknak. A városiasodás bár nagymértékű volt és Kolozsvárt mindenképpen a nagyvárosok sorába emelte, a két világháború közötti fejlődés csak a belvárost ölelte fel. A külvárosokig már nem jutott el az aszfaltos út, a villanyvilágítás és a csatornázás. Oda már nem látszottak el a szép bankpaloták, a II. Károly király bűneit enyhítendő ortodox katedrális hagymakupolái. A külvárosok megmaradtak éppen olyanoknak, mint amilyenek mindenütt a világon a kapitalista nagyvárosokban. A kolozsvári építészeti kultúra, tehát, mint a vázlatos áttekintésből is látszik, nem mai keletű, Kolozsvárt ma is folyik építészmémökképzés a politechnikai főiskolán, tehát „hazai” építészek állnak készen ma is a nagy építkezési feladatok megoldásához. A látogatót ma is az építkezések fogják meg legelőször, bármely irányból is közelíti meg a várost. Hiszen az új építkezések azonnal szembetűnnek. A népi hatalom évei alatt igen sokat építettek Kolozsváron. Többet, mint bármikor. Üzemeket is, iskolákat is. De legjobb talán, ha a lakásépítkezéseknél maradunk. Elöljáróban: az új lakóházak szépek, modernek. Ami legszembetűnőbb: a lakóházak javarésze nem az új külvárosokban, hanem a belvárosban, a szanált régi házak helyén épült és épül. Az építkezések egyik ilyen centruma volt az elmúlt Cj lakóházak a Hóna úton. években a Hória út. Legjobban a pécsi Szabadság úthoz hasonlít ez az út. Az állomástól a város központjába vezet. A háború alatt tetemes károkat Okozott itt a bombázás, rombadöntötte az utca egy részét. De a megmaradt épülea régi piac helyén park épül, a piacot pedig egy új vásárcsarnokba költöztetik. A Két- vízköz rozzant viskóit is lebontották már. Ott épültek fel a Babes—Bolyai egyetem tanárai számára a modem négy- emeletes lakóházak. A régi vásártér helyén épülő kflencemeletes lakóháztömb. tek sem illettek be a nagyváros képébe. Alacsony földszintes házak fogadták az utast, aki az állomásról a városba igyekezett. Kézenfekvő volt tehát a terv: le kell bontani a Horia út régi épületeit és új épületeket építeni a helyükre. A terv ebben az évben teljes egészében valóra válik. A Hória út ma négyemeletes lakóházakkal szegélyezve, igazi nagyvárosi külsővel fogadja a vonaton érkező látogatókat. Az idei építkezések egyik fontos súlypontja a régi vásártéren alakult ki. Ez a régi vásár- vagy piactér a város közepén állt, elavult házacskákkal szegélyezetten. Ma már épül ezeknek a régi házacskáknak a helyén egy kilenc- emeletes épülettömb. Több száz lakás, üzletek, ezer személyes körmozi talál majd helyet az épület!::’.::-s: :bcn, Nem öj lakótelepeket építenek tulajdonképpen Kolozsvárott, hanem újjáépítik az egész várost. — Természetesen a műemlékeket itt sem bontják le. — Dupla haszna van ennek a várospolitikának. Egyrészt gyorsan sikerül így eltüntetni a régi elavult városnegyedeket, és a város belterületén épülnek fel a város legszebb épületei. Nem nőnek aránytalanul hosszúra a közlekedési vonalak stb. Az új lakóépületek uralkodó színe a világoszöld különböző árnyalatai. Kár, hogy nálunk egy kissé elhanyagolt ez a szín. A legnagyobb épülettömb is kecsessé, légiessé, derűssé válik ettől a színtől, ugyanakkor a színárnyalatok játékával a hosszú utcasorok sem válnak egyhangúvá és unalmassá. (Folytatása következik.)
