Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

NAPLÓ 7 ttffL MÁJUS 14, ~r~ Becsüljük me» jobban a mezőgazdasági újításokat A mezőgazdaságban is óriási feszegeket fordítunk gépek vá­sárlására. A megye állami gaz­daságai például a múlt évben több mint félszáz milliót kap­tak erre a célra. A mi társa­dalmunkban azonban nemcsak ezek a gépek jelentik a köny- nyebb és gyorsabb munkát, ha­nem az emberi ész, leleményes cég is. A múlt évben például a megye mezőgazdasági üze­meiben — állami gazdaságok­ban, gépállomásokon, az er­dőgazdaságnál, a vízügyi igaz­gatóságnál — közel másfél­millió forint megtakarítást je­lentettek azok az újítások, ame­lyeket a dolgozók beadtak E tények figyelembevételé- |rel is azt kell mondani: a me­gyében nem mindenütt fogtatkoznalk megfelelően az újításokkal. Egyes gazdasági vezetők még tna sem törődnek ágy a mű­szaki fejlesztés«» belül az újí­tással, ahogy azzal törődniök kellene. Nem veszik figyelem­be, hogy az újítások bevezeté­sével milyen nagy megtakarí­tást érhetnek eL Sok millió fo­rint! kiadósától menti meg az a népgazdaságot, ha egy-egy ál­lami gazdaságban, gépállomá­son, vagy más mezőgazdasági tizemben feltárják a rejtett tar ifcalékokat, korszerűsítik a már felavult gépeket, felújítják a használt alkatrészeket: s Az újítási mozgalom kibon­takozását hátráltatja az is, hogy a gazdasági vezetők k^- zül sokan nem ismerik az újí­tásra vonatkozó kormányren­deletet, de nem lennénk igazságosak^ ha nem monda­nánk ki: az újítások gátlója a hanyagság is. Nemrég a MEDOSZ felül­vizsgált néhány állami gazda­ságot, gépállomást, olyan me­zőgazdasági vállalatot, mint az erdőgazdaság és a vízügyi igaz­gatóság. A felülvizsgálás ered­ményeit jegyzőkönyvekben rög zítették. Tarka képet mutat­nak ezek a jegyzőkönyvek; A sellyei gépállomáson felvett jegyzőkönyvből például a kö­vetkezőket lehet kiolvasni: az újítási napló vezetése nem megfelelő. A múlt évben két tapasztalatcsere-javaslat érke­zett be, de egyiket sem való­sították meg. Más a helyzet például a Dél-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóságnál, itt rend­ben van az újítási napló: a ja­vaslat elfogadásával egyidőben megkötik a szerződést. A jó munka eredményeként itt ug­rásszerűen megnőtt az újítások száma, 1959-ben még csak 1400 forintot fizettek ki újításokért. 1960-ban ez az összeg már 7620 forintra rúgott. A Mecseki Állami Erdőgaz­daságnál példaszerű az újí­tási napló. Ez már azt mutatja, hogy tö­rődnek az újításokkal. De ezt mutatják a tények is. A múlt évben például Izményi Károly beadott egy újítást: megoldot­ta, hogyan lehet megjavítani a hengerfejek gátrepedését. Ez az újítás egy év alatt 36 878 forint megtakarítást hozott a gazdaságnak, Persze nem ez volt az egyedüli eset. Amint utólagosan kiszámították az 1959—60-as gazdasági évben 194 000 forintot takarítottak meg a népgazdaságnak az újí­tások bevezetésével. Ez az ősz- szeg jelentősen növelte a gaz­daság dolgozóinak nyereség- részesedését is, A Bükkösdi Állami Gazda­ságra már nem ez a jellemző. Itt is van ugyan újítási napló, csakhogy nem vezetik, a gaz­daság vezetői nem ismerik az újítási rendeletet, ezért feladat tervet se készítettek, Nem így a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaságban. Itt már az újí­tási napló is arról árulkodik, megbecsülik az újítókat, az újításokat. Megbecsülik, mert tudják, hogy ezek az emberek, ahol csak tudnak segítenek a gazdaságnak. Egy újítás beve­zetésével — a családi tojófé­szek bevezetésével — például 15 százalékkal csökkent az ön­költség a baromfitelepen. Az állami gazdaságban a múlt év­ben bevezetett újítások amel­lett, hogy jelentős megtakarí­tást jelentettek a népgazdaság­nak, hasznot hoztak a gazda­ság dolgozóinak is. Az újítások bevezetése azt jelentette, hogy másfél nappal tudták növelni a nyereségrészesedés napjai­nak számát, Ú abb külföldi utazási lehetőségek fiatalok számára NDK Binz tengerpart június 12—27-ig, jelentkezési határ­idő: május 17, Részvételi díj 1930 Ft, zsebpénz 566 Ft. — (A jelentkezéskor 750 Ft-ot kell befizetni. Szovjetunió: Moszkva—Sztá­lingrád: július 30—augusztus 15. Jelentkezési határidő: má­jus 27. Részvételi díj 1992 Ft. + zsebpénz. (644 Ft — 40 ru­bel.) A jelentkezéskor 500 Ft-ot kell befizetni. Lengyelország: Varsó, Krak­kóstb. június 15 napos: Jelentkezési határidő: május 25. Részvételi díj: 1881 Ft. + zsebpénz: 535 Ft. Jelentkezés­kor 750 Ft-ot kell befizetni, Lengyelország: Varsó, Zako­panestb. július 2. *— 15 napos. Jelentkezési határidő: május 28. Részvételi díj 1881 Ft + zsebpénz: 535 Ft. Jelent­kezéskor 750 Ft-ot kell fizetni. Az újítók néha még a nem­törődömséget is legyőzik. Ezt mutatja, hogy bár nincs újí­tási megbízott a Szentegáti Ál­lami Gazdaságban, újítások azért vannak; A dolgozók újítottalk, be is vezették azokat, csakhogy azért az újító egy fillért sem kapott. Ez így nincs rendjén. Itt is rendezni kell az újítások ügyét Majdnem hasonló a helyzet a szigetvári gépállomáson is. Itt van ugyan újítási előadó, újítási napló is, be is vezetik az újításokat, csakhogy azon túl nemigen jutnak, hogy az újító elkészíti az előkalkulá­ciót. A beadott újításokról a dolgozók semmiféle határoza­tot nem kapnak. Néhány példát ragadtunk csak ki a vizsgálati jegyzőkönyvek­ből., A példák önmagukért be­szélnek. Az egyik azt mondja: ennyi és ennyi megtakarítást jelentett az, hogy törődték az újításokkal, a másik pedig azt, mondja: ennyi és ennyi meg­takarítástól ütötte el a népgaz­daságot a nemtörődömség, a hanyagság. Az utóbbit nem le­het összegben kimutatni, de azok a példák, amelyek ered­ményről beszéltek, világosan mutatják, hogy nem haszontalan dolog az újítóikkal, az újításokkal foglalkozni. És erre időt kell tudni szakí­tani minden olyan vezetőnek, akit azért állítottak erre vagy vagy arra a posztra, hogy ott tudása legjavát adva segítse elő a népgazdaság gyorsabb fejlődését. És ebbe a fejlődés­gyorsításba az újítás is bele- tartozilq Száléi János Megvizsgálták a siklási járás öntözési lehetőségeit A siklósi járás mezőgazdasági szak emberei megvizs­gálták a járás ön­tözési lehetőségeit és javaslatot készí­tették arról, hol, milyen módon, mennyi költséggel lehetne a tsz-ekben öntözéses kertésze­tet létesíteni. A kérnesi Közös Ut Tsz-ben jelenleg nincs öntözőberen­dezés, de két 900/ perc literes és há­rom 1200/perc lite­res szivattyú, s a hozzávaló csőberen dezés segítségével az 50 holdas kerté­szetet lényegesen növelni tudnák. Drávapalkonyán 2—3 csőkút, szdvaty tyú és melegágyi felszerelés kellene az öntözéses gaz­dálkodáshoz. A drávapalkonyaiak mindezt a legrosz- szabb körülménye­ket figyelembe vé­ve 830 ezer forint­ból tudnák megva­lósítani. Siklósnagyfalun 600 holdra növelhe­tő az öntözött terü­let, ha egymillió fo­rintos költséggel három szivattyút vásárol, és csőkutat készíttet a tsz. A villányi Uj Alkot­mány Tsz-ben a Karasica és a Po­gány árok vízének felhasználásával 50 holdas kertészet és 250 hold szántó válna öntözhetővé. Ha a termelőszö­vetkezetek minden öntözési lehetőséget kihasználnak, 4700 hold válik öntözhe­tővé a siklósi járás­ban. Finnugor-est a Doktor Sándor Művelődési Házban Május 17-én, szerdán du. 7 órakor dr. Gulya János kandi­dátus „Mondd, ismered a zengő nyelv honát?“ címmel előadást tart. Az előadó éveken át tartóz­kodott finnugor rokonaink kö­zött, s eredeti hangfelvételei alapján ismerteti ezeknek a népeknek költészetét, zenéjét és néprajzát! Az előadáson Prácser Éva, rádióénekesnő finnugor dalo­kat, a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai pedig verseket adnak tlő. A szerdai előadásra a belé­pődíj felnőtteknek: 3 Ft, diá­koknak 2 Ft. Jegyek a Doktor Sándor Művelődési Házban. Gyűjtsük be a fűmagot! A legelő- és rétgazdálkodás iránt egyre nagyobb az érdek­lődés, mert a szocialista nagy­üzemek belátták, hogy a legol­csóbb és legtermészetesebb ta­karmányt a jó gyep adja. A zöld fűben, ha azt zsenge ko­rában (virágzás előtt) legeltet­jük, sok a fehérje, de a gyep keményítőértéke is kielégítő és főleg olcsón állítható elő. Ezek az előnyök még fokozód­nak, ha a gyepet öntözzük, rendszeresen műtrágyázzuk és ápoljuk. Mivel pedig az állattenyész­tés növelésével kapcsolatban sok és jó takarmányra van szükség » egyre jobban mutatkoznak az igények az új gyepek telepíté­sére mind az állami gazdasá­gok, mind a termelőszövetke­zetek részéről. Ma még az utcán játszadoznak a Köztársaság téri apróságok, de ha elkészül a háttérben épülő 100 személyes óvoda, ra­gyogó játszótermekben, szebb nél szebb játékokkal szórakoz­hatnak majd. — Azonnal vérátömlesztésre van szükség — mondja az or­vos és máris előkészülnek a transzfúzióra. A sok vért vesz­tett lassan magához tér, sze­mét felnyitja és hálálkodva néz a körülötte állókra. Kö­szöni az orvosoknak, asszisz­tenseknek, hogy megmentették életét. De gondol-e a beteg arra, hogy az orvosokon kívül ki­nek köszönheti még egészsége visszanyerését? Gondol-e arra, hogy az átömlesztéshez szük­séges vér hogyan került a kórházba s kinek a vére segí­tette őt ismét talpra? A Dischka Győző utcában az I. sz sebészet épületében működik a Citrátos Véradó Állomás. A hófehér szobákban fehérköpenyes orvosok, asz- szisztensek. Különösen élénk a forgalom itt hétfőn, szerdán és pénteken, amikor véradó­nap van. Látogassuk meg a 13 helyi­ségből álló új, véradóállomást. Az első érdekes adat, amit megtudunk: megyénk kórhá­zai, klinikái havonta körülbe­lül 200 liter vért használnak fel. Ennyi vér azonban ma még — nem áll rendelkezésre g a hiányzó mennyiséget Ka­posvárról, Szombathelyről, Budapestről szerzik be. Nem, azt nem lehet mondani, hogy megyénkben nincsenek embe­ELETMENTES rek,- akik szívesen adnak vért embertársaik megmentéséért. Több mint kétezer azoknak a száma, akiket mint rendsze­res véradókat az állomás nyil­vántart. — Valóban nem kevés ez a szám, de még mindig nem elegendő ahho^, hogy fedezze a szükségletet' — mondja Bajtai Gábor tanársegéd, a véradóállomás vezetője. — Szeretnénk a véradást a jö­vőben kiterjeszteni. Június 7-től pedig minden hét szerdá­ján térítésmentes véradást szervezünk. Azt akarjuk el­érni, hogy minél több vér­adónk legyen s ezek a véradók évente legalább egyszer díj­talanul adják a gyógyításhoz olyan szükséges vért. Az orvos elmondja, hogy vannak A, B, 0 (nulla) és AB vércsoportok s ezenkívül az RH pozitív és negatív vérrel rendelkezők. Az a cél, hogy lehetőleg minden csoportból elegendő vér álljon rendelke­zésre. Ez nagyon fontos, mert csak azonos vércsoportbeli emberek vére ömleszthető át. — Kérem, mennyi vérre van szükség egy-egy műtét­nél? — Ez változó. Előfordul azonban, hogy egy súlyosan kivérzett embernek 2—3 liter vért is kell adni. Igen jelentős mennyiség ez, ha figyelembe vesszük, hogy az embernek mintegy 5: liter vére van. Az adminisztárciós szobá­ban nagy kartonok sorakoz­nak dobozokban egymás mel­lett, a véradók nyilvántartólap jai. Nos, mit tudunk meg be­lőlük? Sok-sok nevet, akik vérük adásával nyújtanak se­gítséget embertársaiknak, az orvostudománynak. Baksa Györgyné Magyarszék, Per­laki Ferenc István-aknai bá­nyász, Balázs György, a por­celángyár dolgozója, Potpácz Vincéné komlói háziasszony — és még sokáig lehetne so­rolni — mindannyian kiváló véradók. Az állomást járva a folyo­són találkozunk Wilt István- néval, a gyárvárosi vöröske­resztes titkárral. — Véradáson voltam éppen most — mondja. — Eddig már 18 alkalommal adtam vért. A „Hűtő” feliratú szobában jégszekrényekben tárolják a vért. A befőttes üveghez ha­sonló tárolóedényekben piros­uk az „élet”. Benyitunk abba a szobába, ahol a vért adják. Üvegfallal elválasztott helyiség, az egyik felében két ágy az üvegfal mellett, a másik helyiségben a különböző műszerek, vér­vevők. Az ágyon fehér arcfe­dőben (maszkban), fehér kö­penyben és lábzsákban fek­szik az egyik véradó. Jobb­keze átnyúlik az üvegfallal elválasztott másik helyiségbe. Karjában a vérvevő tű, a cső, ahonnan gyufaszál vékony­ságú sugárban folyik a vér az edénybe. Véradónap van, egymás után érkeznek a véradók. Horváth Erzsébet, az egyetem szakszervezeti bizottságának titkára is nyitja az ajtót. Té­rítésmentes véradásra jött. — Kik a legsűrűbb „látoga­tók”, a dolgozók melyik rétege fordul meg itt legtöbbször? — Tény az, hogy a véradók legnagyobb csoportját a mun­kások alkotják. De sok a szel­lemi dolgozó, a paraszt is. A munkások áldozatvállalására jellemző, hogy legutóbb pél­dául egy sürgős véradáshoz a Sopiana Gépgyár dolgozói De sok fűmagra van szük­ség a sportpályák, repülőte­rek, valamint a díszgyepek lé­tesítésére is. — Az évi belföldi gyepvetőmag-szükséglet mint­egy 120 vagonra tehető. Ennyi fűmagunk azonban pillanatnyilag nincs. A hiány gyors és hasznos pótlására alkalmasnak mutat­kozik a fűmag begyűjtése az ősi természetes gyepekről. Ma­gyarországon ma 1.5 millió kát. hold legelő és mintegy 1 mil­lió kait. hold rét van, melye­ken a hazad talaj- és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott gyepnövények éknek. Ezekből gyűjtsük be a gyepesítésre szánt fűmagvakat mindaddig, mig nem lesz élég — ugyan­csak hazai alapanyagból szár­mazó — nemesített és termesz­tett fűmagvunk. A munkát most azonnal meg kell kezdeni, ha eredményt akarunk elérni, mert a füvek egy része már virágzik. A magfogásra szánt terüle­teket a legcélszerűbb plyan nagykiterjedésű legelőkön ki­jelölni, ahol a begyűjtés a le­gelő állatok sérelme nélkül megtörténhet. Az egyes gyep­növényfajok sokszor egészen önálló állományban is feltalál­hatók és ha időben és oksze­rűen aratjuk-csépeljük őket, a cél elérésén kívül még tetemes jövedelemhez is juthatunk. Első tennivaló tehát a magfogasra szánt te­rület kijelölése, amelyet — mint már említettem, — idő­ben, még a kihajlás előtt kell elvégezni, nehogy az állatok összetapossák a magnak szánt növényeket. Ismernünk kell a hasznos gyepnövényeket & azok virág- zási, érési idejét, hogy veszte­ség nélkül arathassuk le őket. A hasznos gyepnövények kö­zül általában a legkorábban virágzik a réti ecsetpázsdt, azonnal jöttek, s a vállalat­vezetés gépkocsit is adott. Vidékiek? Sokan vannak, de különösen a nagykozáriak kö­zül kerül ki igen sok vér­adónk. A folyosón viharkabátos férfi szólítja meg az orvost. — Eljöttem, doktor úr, már túl is vagyok rajta — mondja. — Nos, ő szintén nagykő- zári — fordul felém az orvos. Néhány szót beszélgetünk. Kundár Miklósnak hívják, a 21-es AKÖV segédmunkása. Tegnap telefonáltak neki, hogy szükség van a vérére, mert a Gyermekklinikán egy kisbaba nagyon beteg s a kisgyerek­nek ARH negatív — igen rit­ka csoportú — vére van. Kun­dár Miklós vére is ebbe a cso­portba tartozik. Nem késleke­dett, jött azonnal. Immár ti­zennyolcadszor. A vért már el is vitték a gyermekkliniká­ra, s míg mi itt beszélgetünk, talán már jobban is van az a kisgyermek... „10 éves a Magyar Véradó Mozgalom” aláírású képes­levelezőlapot látok az egyik asztalon. A kép egy kisgyer­meket ábrázol, kezében két piros rózsával. A levelezőlap másik felén a nyomtatott írás: „Köszönet és megbecsülés az életmentő véradóknak”. Való­ban azok. Életmentők. Garay Ferenc melyet nyirkosabb helyeken találhatunk. Utána — majd­nem egyidőben — a keskeny- levelű réti perje és — szikes területeken — a veresnadrág csenkesz következik, majd az angol-, olasz perje, réti csen­kesz, vörös csenkesz, magyar rozsnok, stb. A későn virág­zók közül megemlítendő a ta- rackos tippan, a réti komócsin, a sziki mézpázsit. A virágzás kezdetétől számí­tott kb. 5—6 héten belül érik meg a mag. Lényegében tehát a korai és kései virágzásé fü­vek aratásával nincs nehéz­ség, ellenben a közepesen érő fajok nagyjában egyidőben vághatok, ezért a torlódás el­kerülése végett aratásukat jól meg kell szervezni; Tudnunk kell azt is, hogy mikor érettek a fűmagvak illetve, hogy mely fajok per­getik el könnyen a magjukat, mert utóbbiak aratására job­ban kell vigyázni. — A fűmag éréséről gyakorlatilag a leg­jobban úgy győződhetünk meg, hogy néhány magvat kidör­zsölve a virágzatból, azt fo­gaink közt összeroppanljuk. Ha úgy érezzük, hogy a mag belseje már nem tejes, ha­nem inkább puha viaszszerű, az aratást meg lehet kezdeni. A könnyen pergő magvú fa­joknál, mint amilyen a réti ecsetpázsit, az angol perje, a veresnadrág csenkesz, a réti csenkesz, stb„ ilyenkor meg is kell kezdenünk az aratást, ha nem akarjuk a magvak leg­nagyobb részét elveszteni. Az aratást végezhetjük ka­szával, sima felületű terepen kaszálógéppel vagy akár kom­bájnnal is, ha nagyobb terület áll rendelkezésre. Ha kaszáló- géppel, vagy kézi kaszával aratunk, akkor a kora reggeli órákban, harmatosán vágjuk le a füvet, mig akombájnos aratást inkább a nap mele­gebb időszakában célszerű vé­gezni, mert így jobban kicsé- peii a magot. — A cséplést — nem kombájnos aratás esetén — közönséges cséplőgéppel vé­gezzük. Ügyeljünk, nehogy a túlerős szél a könnyű magva­kat a pelyvába, törekbe fújja. Csóplés után szelelő rostán engedjük át a magvakat, A leírt módon — a gyep zártságától és összetételétől függően —■ kataszteri holdan­ként 50—100 kg tiszta magot gyűjthetünk be, amely szám­szerűen (a fűfajoktól függően) 1000—4400 Frt. bruttó jövedelmet jelent. Meg kell még emlékezni az útszélek, árkok, töltések gyep­jeiről, melyeket az útfenntartó vállalatok kaszálásra el szok­tak adni. E gyepekben igen sok helyen a réti perje a ve­zérfű. A réti perje egyik leg­értékesebb és talán a legjob­ban hiányzó fűfajunk. Mivel az útszéleket amúgy is későn szokták lekaszálni, tehát akkor, amikor a réti perje magja már érett, meg­fontolandó, nem lenne-e érde­mes ezt a szénát kicsépelni, így is sok értékes fűmaghoz juthatnánk. Dr. Gruber Ferenc, az ÖRKI osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents