Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
NAPLÓ 7 ttffL MÁJUS 14, ~r~ Becsüljük me» jobban a mezőgazdasági újításokat A mezőgazdaságban is óriási feszegeket fordítunk gépek vásárlására. A megye állami gazdaságai például a múlt évben több mint félszáz milliót kaptak erre a célra. A mi társadalmunkban azonban nemcsak ezek a gépek jelentik a köny- nyebb és gyorsabb munkát, hanem az emberi ész, leleményes cég is. A múlt évben például a megye mezőgazdasági üzemeiben — állami gazdaságokban, gépállomásokon, az erdőgazdaságnál, a vízügyi igazgatóságnál — közel másfélmillió forint megtakarítást jelentettek azok az újítások, amelyeket a dolgozók beadtak E tények figyelembevételé- |rel is azt kell mondani: a megyében nem mindenütt fogtatkoznalk megfelelően az újításokkal. Egyes gazdasági vezetők még tna sem törődnek ágy a műszaki fejlesztés«» belül az újítással, ahogy azzal törődniök kellene. Nem veszik figyelembe, hogy az újítások bevezetésével milyen nagy megtakarítást érhetnek eL Sok millió forint! kiadósától menti meg az a népgazdaságot, ha egy-egy állami gazdaságban, gépállomáson, vagy más mezőgazdasági tizemben feltárják a rejtett tar ifcalékokat, korszerűsítik a már felavult gépeket, felújítják a használt alkatrészeket: s Az újítási mozgalom kibontakozását hátráltatja az is, hogy a gazdasági vezetők k^- zül sokan nem ismerik az újításra vonatkozó kormányrendeletet, de nem lennénk igazságosak^ ha nem mondanánk ki: az újítások gátlója a hanyagság is. Nemrég a MEDOSZ felülvizsgált néhány állami gazdaságot, gépállomást, olyan mezőgazdasági vállalatot, mint az erdőgazdaság és a vízügyi igazgatóság. A felülvizsgálás eredményeit jegyzőkönyvekben rög zítették. Tarka képet mutatnak ezek a jegyzőkönyvek; A sellyei gépállomáson felvett jegyzőkönyvből például a következőket lehet kiolvasni: az újítási napló vezetése nem megfelelő. A múlt évben két tapasztalatcsere-javaslat érkezett be, de egyiket sem valósították meg. Más a helyzet például a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, itt rendben van az újítási napló: a javaslat elfogadásával egyidőben megkötik a szerződést. A jó munka eredményeként itt ugrásszerűen megnőtt az újítások száma, 1959-ben még csak 1400 forintot fizettek ki újításokért. 1960-ban ez az összeg már 7620 forintra rúgott. A Mecseki Állami Erdőgazdaságnál példaszerű az újítási napló. Ez már azt mutatja, hogy törődnek az újításokkal. De ezt mutatják a tények is. A múlt évben például Izményi Károly beadott egy újítást: megoldotta, hogyan lehet megjavítani a hengerfejek gátrepedését. Ez az újítás egy év alatt 36 878 forint megtakarítást hozott a gazdaságnak, Persze nem ez volt az egyedüli eset. Amint utólagosan kiszámították az 1959—60-as gazdasági évben 194 000 forintot takarítottak meg a népgazdaságnak az újítások bevezetésével. Ez az ősz- szeg jelentősen növelte a gazdaság dolgozóinak nyereség- részesedését is, A Bükkösdi Állami Gazdaságra már nem ez a jellemző. Itt is van ugyan újítási napló, csakhogy nem vezetik, a gazdaság vezetői nem ismerik az újítási rendeletet, ezért feladat tervet se készítettek, Nem így a Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaságban. Itt már az újítási napló is arról árulkodik, megbecsülik az újítókat, az újításokat. Megbecsülik, mert tudják, hogy ezek az emberek, ahol csak tudnak segítenek a gazdaságnak. Egy újítás bevezetésével — a családi tojófészek bevezetésével — például 15 százalékkal csökkent az önköltség a baromfitelepen. Az állami gazdaságban a múlt évben bevezetett újítások amellett, hogy jelentős megtakarítást jelentettek a népgazdaságnak, hasznot hoztak a gazdaság dolgozóinak is. Az újítások bevezetése azt jelentette, hogy másfél nappal tudták növelni a nyereségrészesedés napjainak számát, Ú abb külföldi utazási lehetőségek fiatalok számára NDK Binz tengerpart június 12—27-ig, jelentkezési határidő: május 17, Részvételi díj 1930 Ft, zsebpénz 566 Ft. — (A jelentkezéskor 750 Ft-ot kell befizetni. Szovjetunió: Moszkva—Sztálingrád: július 30—augusztus 15. Jelentkezési határidő: május 27. Részvételi díj 1992 Ft. + zsebpénz. (644 Ft — 40 rubel.) A jelentkezéskor 500 Ft-ot kell befizetni. Lengyelország: Varsó, Krakkóstb. június 15 napos: Jelentkezési határidő: május 25. Részvételi díj: 1881 Ft. + zsebpénz: 535 Ft. Jelentkezéskor 750 Ft-ot kell befizetni, Lengyelország: Varsó, Zakopanestb. július 2. *— 15 napos. Jelentkezési határidő: május 28. Részvételi díj 1881 Ft + zsebpénz: 535 Ft. Jelentkezéskor 750 Ft-ot kell fizetni. Az újítók néha még a nemtörődömséget is legyőzik. Ezt mutatja, hogy bár nincs újítási megbízott a Szentegáti Állami Gazdaságban, újítások azért vannak; A dolgozók újítottalk, be is vezették azokat, csakhogy azért az újító egy fillért sem kapott. Ez így nincs rendjén. Itt is rendezni kell az újítások ügyét Majdnem hasonló a helyzet a szigetvári gépállomáson is. Itt van ugyan újítási előadó, újítási napló is, be is vezetik az újításokat, csakhogy azon túl nemigen jutnak, hogy az újító elkészíti az előkalkulációt. A beadott újításokról a dolgozók semmiféle határozatot nem kapnak. Néhány példát ragadtunk csak ki a vizsgálati jegyzőkönyvekből., A példák önmagukért beszélnek. Az egyik azt mondja: ennyi és ennyi megtakarítást jelentett az, hogy törődték az újításokkal, a másik pedig azt, mondja: ennyi és ennyi megtakarítástól ütötte el a népgazdaságot a nemtörődömség, a hanyagság. Az utóbbit nem lehet összegben kimutatni, de azok a példák, amelyek eredményről beszéltek, világosan mutatják, hogy nem haszontalan dolog az újítóikkal, az újításokkal foglalkozni. És erre időt kell tudni szakítani minden olyan vezetőnek, akit azért állítottak erre vagy vagy arra a posztra, hogy ott tudása legjavát adva segítse elő a népgazdaság gyorsabb fejlődését. És ebbe a fejlődésgyorsításba az újítás is bele- tartozilq Száléi János Megvizsgálták a siklási járás öntözési lehetőségeit A siklósi járás mezőgazdasági szak emberei megvizsgálták a járás öntözési lehetőségeit és javaslatot készítették arról, hol, milyen módon, mennyi költséggel lehetne a tsz-ekben öntözéses kertészetet létesíteni. A kérnesi Közös Ut Tsz-ben jelenleg nincs öntözőberendezés, de két 900/ perc literes és három 1200/perc literes szivattyú, s a hozzávaló csőberen dezés segítségével az 50 holdas kertészetet lényegesen növelni tudnák. Drávapalkonyán 2—3 csőkút, szdvaty tyú és melegágyi felszerelés kellene az öntözéses gazdálkodáshoz. A drávapalkonyaiak mindezt a legrosz- szabb körülményeket figyelembe véve 830 ezer forintból tudnák megvalósítani. Siklósnagyfalun 600 holdra növelhető az öntözött terület, ha egymillió forintos költséggel három szivattyút vásárol, és csőkutat készíttet a tsz. A villányi Uj Alkotmány Tsz-ben a Karasica és a Pogány árok vízének felhasználásával 50 holdas kertészet és 250 hold szántó válna öntözhetővé. Ha a termelőszövetkezetek minden öntözési lehetőséget kihasználnak, 4700 hold válik öntözhetővé a siklósi járásban. Finnugor-est a Doktor Sándor Művelődési Házban Május 17-én, szerdán du. 7 órakor dr. Gulya János kandidátus „Mondd, ismered a zengő nyelv honát?“ címmel előadást tart. Az előadó éveken át tartózkodott finnugor rokonaink között, s eredeti hangfelvételei alapján ismerteti ezeknek a népeknek költészetét, zenéjét és néprajzát! Az előadáson Prácser Éva, rádióénekesnő finnugor dalokat, a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai pedig verseket adnak tlő. A szerdai előadásra a belépődíj felnőtteknek: 3 Ft, diákoknak 2 Ft. Jegyek a Doktor Sándor Művelődési Házban. Gyűjtsük be a fűmagot! A legelő- és rétgazdálkodás iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mert a szocialista nagyüzemek belátták, hogy a legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányt a jó gyep adja. A zöld fűben, ha azt zsenge korában (virágzás előtt) legeltetjük, sok a fehérje, de a gyep keményítőértéke is kielégítő és főleg olcsón állítható elő. Ezek az előnyök még fokozódnak, ha a gyepet öntözzük, rendszeresen műtrágyázzuk és ápoljuk. Mivel pedig az állattenyésztés növelésével kapcsolatban sok és jó takarmányra van szükség » egyre jobban mutatkoznak az igények az új gyepek telepítésére mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek részéről. Ma még az utcán játszadoznak a Köztársaság téri apróságok, de ha elkészül a háttérben épülő 100 személyes óvoda, ragyogó játszótermekben, szebb nél szebb játékokkal szórakozhatnak majd. — Azonnal vérátömlesztésre van szükség — mondja az orvos és máris előkészülnek a transzfúzióra. A sok vért vesztett lassan magához tér, szemét felnyitja és hálálkodva néz a körülötte állókra. Köszöni az orvosoknak, asszisztenseknek, hogy megmentették életét. De gondol-e a beteg arra, hogy az orvosokon kívül kinek köszönheti még egészsége visszanyerését? Gondol-e arra, hogy az átömlesztéshez szükséges vér hogyan került a kórházba s kinek a vére segítette őt ismét talpra? A Dischka Győző utcában az I. sz sebészet épületében működik a Citrátos Véradó Állomás. A hófehér szobákban fehérköpenyes orvosok, asz- szisztensek. Különösen élénk a forgalom itt hétfőn, szerdán és pénteken, amikor véradónap van. Látogassuk meg a 13 helyiségből álló új, véradóállomást. Az első érdekes adat, amit megtudunk: megyénk kórházai, klinikái havonta körülbelül 200 liter vért használnak fel. Ennyi vér azonban ma még — nem áll rendelkezésre g a hiányzó mennyiséget Kaposvárról, Szombathelyről, Budapestről szerzik be. Nem, azt nem lehet mondani, hogy megyénkben nincsenek embeELETMENTES rek,- akik szívesen adnak vért embertársaik megmentéséért. Több mint kétezer azoknak a száma, akiket mint rendszeres véradókat az állomás nyilvántart. — Valóban nem kevés ez a szám, de még mindig nem elegendő ahho^, hogy fedezze a szükségletet' — mondja Bajtai Gábor tanársegéd, a véradóállomás vezetője. — Szeretnénk a véradást a jövőben kiterjeszteni. Június 7-től pedig minden hét szerdáján térítésmentes véradást szervezünk. Azt akarjuk elérni, hogy minél több véradónk legyen s ezek a véradók évente legalább egyszer díjtalanul adják a gyógyításhoz olyan szükséges vért. Az orvos elmondja, hogy vannak A, B, 0 (nulla) és AB vércsoportok s ezenkívül az RH pozitív és negatív vérrel rendelkezők. Az a cél, hogy lehetőleg minden csoportból elegendő vér álljon rendelkezésre. Ez nagyon fontos, mert csak azonos vércsoportbeli emberek vére ömleszthető át. — Kérem, mennyi vérre van szükség egy-egy műtétnél? — Ez változó. Előfordul azonban, hogy egy súlyosan kivérzett embernek 2—3 liter vért is kell adni. Igen jelentős mennyiség ez, ha figyelembe vesszük, hogy az embernek mintegy 5: liter vére van. Az adminisztárciós szobában nagy kartonok sorakoznak dobozokban egymás mellett, a véradók nyilvántartólap jai. Nos, mit tudunk meg belőlük? Sok-sok nevet, akik vérük adásával nyújtanak segítséget embertársaiknak, az orvostudománynak. Baksa Györgyné Magyarszék, Perlaki Ferenc István-aknai bányász, Balázs György, a porcelángyár dolgozója, Potpácz Vincéné komlói háziasszony — és még sokáig lehetne sorolni — mindannyian kiváló véradók. Az állomást járva a folyosón találkozunk Wilt István- néval, a gyárvárosi vöröskeresztes titkárral. — Véradáson voltam éppen most — mondja. — Eddig már 18 alkalommal adtam vért. A „Hűtő” feliratú szobában jégszekrényekben tárolják a vért. A befőttes üveghez hasonló tárolóedényekben pirosuk az „élet”. Benyitunk abba a szobába, ahol a vért adják. Üvegfallal elválasztott helyiség, az egyik felében két ágy az üvegfal mellett, a másik helyiségben a különböző műszerek, vérvevők. Az ágyon fehér arcfedőben (maszkban), fehér köpenyben és lábzsákban fekszik az egyik véradó. Jobbkeze átnyúlik az üvegfallal elválasztott másik helyiségbe. Karjában a vérvevő tű, a cső, ahonnan gyufaszál vékonyságú sugárban folyik a vér az edénybe. Véradónap van, egymás után érkeznek a véradók. Horváth Erzsébet, az egyetem szakszervezeti bizottságának titkára is nyitja az ajtót. Térítésmentes véradásra jött. — Kik a legsűrűbb „látogatók”, a dolgozók melyik rétege fordul meg itt legtöbbször? — Tény az, hogy a véradók legnagyobb csoportját a munkások alkotják. De sok a szellemi dolgozó, a paraszt is. A munkások áldozatvállalására jellemző, hogy legutóbb például egy sürgős véradáshoz a Sopiana Gépgyár dolgozói De sok fűmagra van szükség a sportpályák, repülőterek, valamint a díszgyepek létesítésére is. — Az évi belföldi gyepvetőmag-szükséglet mintegy 120 vagonra tehető. Ennyi fűmagunk azonban pillanatnyilag nincs. A hiány gyors és hasznos pótlására alkalmasnak mutatkozik a fűmag begyűjtése az ősi természetes gyepekről. Magyarországon ma 1.5 millió kát. hold legelő és mintegy 1 millió kait. hold rét van, melyeken a hazad talaj- és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott gyepnövények éknek. Ezekből gyűjtsük be a gyepesítésre szánt fűmagvakat mindaddig, mig nem lesz élég — ugyancsak hazai alapanyagból származó — nemesített és termesztett fűmagvunk. A munkát most azonnal meg kell kezdeni, ha eredményt akarunk elérni, mert a füvek egy része már virágzik. A magfogásra szánt területeket a legcélszerűbb plyan nagykiterjedésű legelőkön kijelölni, ahol a begyűjtés a legelő állatok sérelme nélkül megtörténhet. Az egyes gyepnövényfajok sokszor egészen önálló állományban is feltalálhatók és ha időben és okszerűen aratjuk-csépeljük őket, a cél elérésén kívül még tetemes jövedelemhez is juthatunk. Első tennivaló tehát a magfogasra szánt terület kijelölése, amelyet — mint már említettem, — időben, még a kihajlás előtt kell elvégezni, nehogy az állatok összetapossák a magnak szánt növényeket. Ismernünk kell a hasznos gyepnövényeket & azok virág- zási, érési idejét, hogy veszteség nélkül arathassuk le őket. A hasznos gyepnövények közül általában a legkorábban virágzik a réti ecsetpázsdt, azonnal jöttek, s a vállalatvezetés gépkocsit is adott. Vidékiek? Sokan vannak, de különösen a nagykozáriak közül kerül ki igen sok véradónk. A folyosón viharkabátos férfi szólítja meg az orvost. — Eljöttem, doktor úr, már túl is vagyok rajta — mondja. — Nos, ő szintén nagykő- zári — fordul felém az orvos. Néhány szót beszélgetünk. Kundár Miklósnak hívják, a 21-es AKÖV segédmunkása. Tegnap telefonáltak neki, hogy szükség van a vérére, mert a Gyermekklinikán egy kisbaba nagyon beteg s a kisgyereknek ARH negatív — igen ritka csoportú — vére van. Kundár Miklós vére is ebbe a csoportba tartozik. Nem késlekedett, jött azonnal. Immár tizennyolcadszor. A vért már el is vitték a gyermekklinikára, s míg mi itt beszélgetünk, talán már jobban is van az a kisgyermek... „10 éves a Magyar Véradó Mozgalom” aláírású képeslevelezőlapot látok az egyik asztalon. A kép egy kisgyermeket ábrázol, kezében két piros rózsával. A levelezőlap másik felén a nyomtatott írás: „Köszönet és megbecsülés az életmentő véradóknak”. Valóban azok. Életmentők. Garay Ferenc melyet nyirkosabb helyeken találhatunk. Utána — majdnem egyidőben — a keskeny- levelű réti perje és — szikes területeken — a veresnadrág csenkesz következik, majd az angol-, olasz perje, réti csenkesz, vörös csenkesz, magyar rozsnok, stb. A későn virágzók közül megemlítendő a ta- rackos tippan, a réti komócsin, a sziki mézpázsit. A virágzás kezdetétől számított kb. 5—6 héten belül érik meg a mag. Lényegében tehát a korai és kései virágzásé füvek aratásával nincs nehézség, ellenben a közepesen érő fajok nagyjában egyidőben vághatok, ezért a torlódás elkerülése végett aratásukat jól meg kell szervezni; Tudnunk kell azt is, hogy mikor érettek a fűmagvak illetve, hogy mely fajok pergetik el könnyen a magjukat, mert utóbbiak aratására jobban kell vigyázni. — A fűmag éréséről gyakorlatilag a legjobban úgy győződhetünk meg, hogy néhány magvat kidörzsölve a virágzatból, azt fogaink közt összeroppanljuk. Ha úgy érezzük, hogy a mag belseje már nem tejes, hanem inkább puha viaszszerű, az aratást meg lehet kezdeni. A könnyen pergő magvú fajoknál, mint amilyen a réti ecsetpázsit, az angol perje, a veresnadrág csenkesz, a réti csenkesz, stb„ ilyenkor meg is kell kezdenünk az aratást, ha nem akarjuk a magvak legnagyobb részét elveszteni. Az aratást végezhetjük kaszával, sima felületű terepen kaszálógéppel vagy akár kombájnnal is, ha nagyobb terület áll rendelkezésre. Ha kaszáló- géppel, vagy kézi kaszával aratunk, akkor a kora reggeli órákban, harmatosán vágjuk le a füvet, mig akombájnos aratást inkább a nap melegebb időszakában célszerű végezni, mert így jobban kicsé- peii a magot. — A cséplést — nem kombájnos aratás esetén — közönséges cséplőgéppel végezzük. Ügyeljünk, nehogy a túlerős szél a könnyű magvakat a pelyvába, törekbe fújja. Csóplés után szelelő rostán engedjük át a magvakat, A leírt módon — a gyep zártságától és összetételétől függően —■ kataszteri holdanként 50—100 kg tiszta magot gyűjthetünk be, amely számszerűen (a fűfajoktól függően) 1000—4400 Frt. bruttó jövedelmet jelent. Meg kell még emlékezni az útszélek, árkok, töltések gyepjeiről, melyeket az útfenntartó vállalatok kaszálásra el szoktak adni. E gyepekben igen sok helyen a réti perje a vezérfű. A réti perje egyik legértékesebb és talán a legjobban hiányzó fűfajunk. Mivel az útszéleket amúgy is későn szokták lekaszálni, tehát akkor, amikor a réti perje magja már érett, megfontolandó, nem lenne-e érdemes ezt a szénát kicsépelni, így is sok értékes fűmaghoz juthatnánk. Dr. Gruber Ferenc, az ÖRKI osztályvezetője
