Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-09 / 107. szám

f 1961. MÄJUS 9. NAPLÖ 9 Miért nem kaptak nyereségrészesedést a kesztyűgyárban? Két éve 1959-ben a Pécsi Kesztyűgyár dolgozói majd félhavi fizetésüknek megfe­lelő nyereségrészesedést kap­tak. Nem csoda hát, hogy felzúdultak, amikor a tavalyi mérlegbeszámolón a gyár ve­zetősége tudomásukra hozta a lehangoló hírt: az 1960. évi munkaverseny értékelése alap­ján a kitűzött gazdasági ered­ményt nem tudták teljesíteni, tehát ennek megfelelően nye­reségrészesedést sem tudnak osztani. A szomorú számadás után bőven akadt felszólaló, aki indokolt, vagy kevésbé megalapozott okokat sorolt fel a nyereségrészesedés elmara­dásával kapcsolatban. A sza­bászok a bőr minőségére emel­tek panaszt, mások a gyár siklósi részlegét okolták, ahol szerintük a készáru szortiment összetételében akadtak ko­moly eltolódások az első osz­tályú áru rovására. Megint mások arra hivatkoztak, hogy a gyári átalakítások, átszerve­zések komoly kiesést okoztak a nyereségrészesedéshez szük­séges minőségi, illetve terme­lési többlet elérésében. Elgon­dolkoztató dolgok ezek, érde­mes velük részletesebben fog­lalkozni. A mérlegbeszámoló nem mutat rossz képet. E szám­adás szerint a gyár 1960-as év­re jóváhagyott mennyiségi tervszáma 800 ezer pár kesz­tyű volt, mely a második ne­gyedévben plusz exportválla­lás címén 3850 párral emelke­dett, amit a negyedik negyed­évben újabb vállalás folytán még 4000 párral megtoldottak, s ily módon -.az éves tervszám az operatív tervek alapján 807 850 pár kesztyű vállalá­sára emelkedett. Ezt a válla­lást 100,6 százalékra teljesí­tették, ami 5061 pár túltelje­sítést jelent. Ezek a számok Pécs és Siklós együttes telje­sítését mutatják. S ha a gyár exporttervét figyeljük, itt is azt látjuk* hogy az export­szállítási tervük meghaladja a száz százalékot, pedig a múlt év utolsó negyedében csak 99,2 százalékra teljesítették exportkötelezettségüket. Mé­gis az év végére a tervezett 383 500 pár kesztyű gyártását több mint félezer párral túl­teljesítették. * Tehát a fentiekből kitűnik, hogy az éves tervfeladatot mind mennyiségben, mind ér­tékben nemcsak teljesítette, hanem, ha kis mértékben is, de túlteljesítette a kesztyű­gyár. A tervteljesités számszerű adataiból mégis az derült ki, hogy a kapott ter­vek teljesítésén túl nemigen futotta többre a „szuszból”. Ez egymagában nem is lenne baj, s ettől még oszthattak volna nyereséget, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, a minő­ségen kellett volna javítaniok, vagyis el kellett volna érniök az 1959-es év minőségi szint­jét. Nézzük csak, hogyan ala­kult annak idején a készáru­szortiment összetétele. • 1959-ben a készáru 67,2 szá­zalékát osztályozták az első kategóriába, 22,3 százalékát a második kategóriába és 9,9 százalékát a harmadik kate­góriába, illetve szortimentbe. Ezzel szemben 1960-ban a készáiu 59 százaléka érte csak el az egyest,. 24,1 százaléka a kettest, amíg 16,5 százaléka csupán a hármas szortimentbe kerülhetett. Tehát a készáru­gyártás minőségi visszaesése főleg az egyes és a hármas szortimentnél jelentkezett a legkirívóbban. Például az első osztályú készáru kereken 8 százalékkal volt kevesebb az 1959. évinél és ebből a 8 szá­zalékból 6;5 százalék két osz- tályértéK-különbséggel a har­madik kategóriába került. Ez a differencia kb. 65 000 pár kesztyűnél jelentett lényeges értékcsökkenést, ami több mint félmillió forint árbevé­tel-csökkenést eredményezett. Többek között ez a félmillió forint lett volna egyik alapja a többletbevételnek, és ebből kifolyólag a nyereségrészese­désnek is. E hiányosságokkal párhuzamosan az 1960-as év selejtértéke is erősen megnö­vekedett az előző évhez vi­szonyítva. A mérlegbeszámoló kitért arra is, hogy a múlt év utolsó negyedévében több export­tételt csak késve tudtak átad­ni és ennek okát a fentebb elmondott hiányosságokkal summázva elsősorban a technológiai fegyelem és nem utolsó sorban a mun­kafegyelem ingadozásában, la­zaságában kell keresni. Vitat­hatatlan, hogy a minőség ked­vezőtlen alakulásához hozzájá rult a gyár szabászműhelyé­nek ideiglenes áthelyezése is a Pécsi Bőrgyárba. Ugyanis ide kellett áttelepíteni a sza­bászokat, a kesztyűgyári fö­démcsere és más egyéb átala­kítási, bővítési munkák miatt. Természetes, hogy ily módon kellő és hatékony ellenőrzést nem tudott végezni a vállalat vezetősége, ami azután a műn kafegyelem és vele együtt a technológiai fegyelem meg bomlásához vezetett. Feltétle­nül figyelembe kell venni azt is, hogy a kesztyűgyár a múlt esztendőben tekintélyes létszá mú fiatal szakmunkást állí­tott be a termelésbe, akiknek gyengébb teljesítménye _ is csökkentette a megtakarítás mértékét, de a gyengébb ered­ményt befolyásolta az is, hogy a belkereskedelem sokkal na­gyobb igényeket támasztott a szortimentekkel szemben, mint a megelőző esztendők­ben. És azt sem szabad elfelej­tenünk, hogy a múlt esztendő­ben a hiányosságok ellenére is nagy változások történtek a gyár életében. Lényegében újjáalakult a kesztyűgyár, s ha körültekintünk a terüle­tén, nem találunk olyan mű­helyt, ahol ne lenne kézzel­fogható nyoma a munkások­ról való gondoskodásnak. Egészséges munkahelyek, köz­ponti fűtés, tökéletes világí­tás, új, motormeghajtású gé­pek, korszerű női és férfiöl­tözők, ételmelegítővel felsze­relt konyha, újjáalakított ebédlő és kultúrterem, egyszó­val olyan kényelem, amely évekkel előbb még ismeretlen volt a gyárbeliek előtt. Tehát a nyereségrészesedés elmara­dása ellenében valamivel mé­gis csak kárpótolták a dolgo­zókat. Mégis amikor ezt kimond­juk, egyáltalán nem vigasz­nak szántuk, mert továbbra is egyetértünk azzal, hogy a jö­vőben mind a vállalatveze­tésnek, mind pedig a dolgo­zóknak arra kell törekedniök, hogy az év végére pozitív le­gyen a mérlegbeszámoló. S úgy hisszük, mindkét részről tisztában vannak azzal, hogy ehhez az új számadáshoz első­sorban a technológiai fegye­lem és a munkafegyelem meg­szilárdításán keresztül vezet az út. s. gy­Koszorúzás! ünnepség Németország felszabadulásának évfordulója alkalmából A náci-fasizmus leverésé­nek, Németország felszaba­dulásának 16. évfordulója al­kalmából, hétfőn koszorú­zása ünnepség volt a Szabad­ság téri hősi emlékműnél. Az ünnepségen Wilhelm Meiss­ner, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe és a követség munka­társai, valamint a Budapes­ten tanuló német diákok és a hazánkban tartózkodó né­met családok gyermekei he­lyeztek el koszorút, virágot az emlékmű talapzatán. A koszorúzási ünnepségen részt vett a Külügyminisz­térium és a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ballagás a Leöwey Gimnáziumban Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: fel­höátvonulások, több helyen futó esővel, néhány helyen zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk észak- nyugati szél. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—10, legma­gasabb nappali hőmérséklet ked­den 14—18 fok között. Augusztus yégén rendezik meg az első országos szántóversenyl A KISZ Központi Bizottsága, a ME- DOSZ Elnöksége, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület és a földművelésügyi miniszter közös fel­hívást adott ki a szántási versenyek szervezéséről; A felhívás szerint szántási versenye ken egyaránt részt vehetnék az állami gazdaságokban, gép állomásokon és ter­melőszövetkezetek­ben dolgozó trakto­rosok. Az üzemi válogatóversenyek alapján a különbö­ző állami és terme­lőszövetkezeti gaz­daságokban dolgozó traktorosok járási versenyeken mérik össze tudásukat. E járási versenyeket lehetőleg már az őszi takarmányke­verékek tarlóján má jusban, illetve jú­niusban megtart­ják, ahol erre lehe­tőség nincs, ott au­gusztus 10-ig giabo- matarűón rendezik meg a járási ver­senyt. A megyei versenyeket augusz tus 20-án tartják meg, az országos versenyt pedig au­gusztus utolsó va­sárnapján rendezik. A harminc éves­nél fiatalabb trak­torosok az időseb­bekkel együtt indul hatnak a versenye­ken, de a legjobb helyezést elérő ifjú traktoros, ha az el- ső hat közé kerül, külön oklevelet és jutalmat kap. A szántóverse­nyek feltételeit a Mezőgazdasági Tech nika című folyóirat 5. száma részlete­sen ismerteti. Tőrsskőnyvesett tehenészet Kacsótún Már magábanvéve az a kö­rülmény is figyelemre méltó, hogy olyan kis tsz-nek, mint a kacsótai, törzskönyvezett tehe­nészete van évi 4000 kiló kö­rüli átlagos tejtermeléssel. Ha meggondoljuk, hogy a károly- majori gazdaság tehenészeté­ben csak kb. 3000 kiló az évi termelés, akkor a kacsótaiak valóban büszkék lehetnék. Igaz, hogy az említett tehén­törzs nem nagy. mindössze 16 egyedből áll. De a legutóbbi időkig maga a tsz is alig 300 holdas volt, s csak ez év már­ciusában nőtt meg, miután egyesült a szomszédos csonka- mindszenti és a másik kacsó­tai szövetkezettel. A fejlett állattenyésztési kul túrának kétségtelen hagyomá­nyai vannak a községben. — Szentes bácsival, a tsz öreg fejőgulyásával elbeszélgetve például megtudtuk, hogy már akkor is mindig kiváló tehe­nei voltak, amikor egyéni gaz­da volt. Az 6 tehene — és en­nek nyugodtan utána járha­tunk, — abrak nélkül, legelőn megadta a napi 23 liter tejet. S mikor az okát kutattuk csak mosolygott. „Ja az ember ne vegyen meg akármilyen álla­tot. Előbb nézze meg jól a külsejét, meg a papírjait, s ha bevált, fogjon tőle sok utódot. A rossz állatot nem szabad továbbszaporítanl^’ A tsz kiváló " tehéntörzsét Szentes bácsi gondozza már kilenc esztendeje. Kitűnő te­nyészbikák, díjnyertes tehenek kerültek ki a keze alól azóta, s ebben egyik legjobb segítő­társa a fia volt. Szentes Sán­dor akkori tsz-elnök, most ál­lattenyésztési brigádvezető. Az idős állatgondozó, mint mondta, már fáradt ahhoz, hogy tanuljon, szakkönyveket búijon, meg aztán az állatok is nagyon lekötik. Naponta leg feljebb, ha annyi ideje jut, hogy a rádiót meghallgassa. A fia azonban szereti megtömni a fejét ezekkel a mai tudo­mányokkal* Ha az idős Szentes ösztönö­sen jó állattenyésztő, a fia már tudatosan az. Elmondta, hogy hosszú éveken keresztül leg­jobb tanácsadói a szakköny- vek voltak, mindenre talált bennük választ, jó barátai let­tek; Szentes Sándor évek óta rendszeresen olvassa a Ma­gyar Mezőgazdaság című folyó iratot. Talán ez a lap volt leginkább segítségére, mert mindig az aktuális problémák­kal foglalkozik. Azt nem állít­ja, hogy a benne leírt mód­szerekből egyet is megvalósí­tottak teljesein. Ahhoz túl kicsi volt a szövetkezet, hogy vala­mi magyobbszabású vállalko­zásba, vagy kísérletezésbe fog­jon. De apróbb szakmai mód­szerekből, eljárásokból, ame­lyeket a lap közölt, sokat be­vezettek. Szentes Sándor a szaklapot mindig úgy veszi kézbe, hogy orvoslást keres valamilyen problémára. Ahogy ő mondja, átböngészi a lapot, keresi azt az írást, amely az ő problémá­jára is választ ad. Eddig a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos cikkeket olvasta. Most egy idő óta a sertéste­nyésztés foglalkoztatja inkább. A tsz sertésállományával va­lami baj van, sok a gycmor- és bélgyulladásos állat, a ma­lacoknál magas az elhullás. Már tudja az okát is: rossz minőségű a takarmány, az árpát és kukoricát rosszul tá­rolták, dohos, az állatok nem szívesen eszik. A megoldás takarmánykeverék etetése vol­na. Ha megnyílik a pécsi ta­karmánykeverő üzem, azonnal megkezdik a takarmánycserét. Erdős Gyulának, a növény­termesztési brigádvezetőnek is rendszeresen jár a Magyar Mezőgazdaság, s rajtuk kívül még 19 termelőszövetkezeti tagnak. Mindenki azt olvassa el belőle, ami a saját munká­jával kapcsolatos, s a lap se­gítségükre van. Ma még ritkaság, hogy egy tsz-ben ilyen komoly olvasó tábora legyen egy szaiklapnak, különösen ilyen kis tsz-ben. Dé meg is látszik az eredmé­nyeiken. R-né Mindenütt virág — a fo­lyosókon, az osztálytermekben és a tanári szoba feldíszített asztalán, a katedrán. S mire megszólal az óra végét jelző csengő, lékerülnek a sötétkék köpenyek és a negyedikesek felsorakoznak fehér blúzban, rakott szoknyában az össze- gyülemlett szekfük, rózsák tu­lipánok és hortenziák valósá­gos színfesztiváljának pompá­jában. — Ballag már a vén diáik, tovább ... tovább ... — csen­dül fel az ismerős dallam és a búcsúzó lányok elindulnák, hogy még egyszer végigjárják a 1kedves tantermeiket, elbúcsúz­zanak az iskolától egy kis meghatódottsággal, de öröm­teli büszkeséggel a szívükben. A díszteremben elhangzanak az ünnepi beszédek, igazgató, osztályfőnökök utolsó intése és figyelmeztetése, zászlóátadás... Az ünnepség után aztán to­vább ... De mire az iskola kapujához érnek, egy kissé megtorpannák;. A sétatér órája fél kettőt üt és ők kilépnek a kapun — kétszáz kipirult arcú lány tel­ve reménnyel. Nem felejtették, el a búcsúzás meghitt percei­ben osztályfőnökük figyelmez­tető szavait: „Figyelemmel kísérünk benneteket az élet­ben, hogyan álljátok meg he­lyeteket, s ha úgy érzitek, szükség van támogatásunkra, bátran jöjjetek vissza hozzánk, mi további erőt nyújtunk a küzdelemhez..."-rr BÁLINTHY — Ma nyílik meg a közlekedési dolgozók nemzetközi konferenciája Budapesten az Építők „Ró­zsa Ferenc“ Művelődési Há­zában május 9. és 13. között tartja III. nemzetközi koníe­Májns 5—11-Íg háztartási villamos és liMoMi Pécsett a Jókai tér 3. sz. alatti helyiségben Nyitva: 10—20 óráig 15781 renciáját a Közlekedési-, Ki­kötő- és Halászati Dolgozók Nemzetközi Szövetsége. A konferencián részt vesz­nék megyénk közlekedési dol­gozói is A Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­tének nyolc tagú megyei kül­döttségért Hosszú József me­gyei titkár vezeti. A Vasuta­sok Szakszervezetének öt ta­gú megyei küldöttségét Mar­tinka István megyei titkár ve­zeti. Megyénk közlekedési dolgo­zói a konferencia külföldi részt vevői részére ajándékokat kül­denek. A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói Kovács Lász­ló csoportvezető által készített autóbuszrakéta-kompozíciót küldik el. Két díszes kivitelű fadobozt is visznek magukkal a küldöttek. Egyiken egv au­tóbusz, a másikon egy teher­autó látható. AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, AUTÓ­SZERELŐT alkalmaz a Baranya me­gyei Tanácsi Mairc; ás Mélyépítő Vállalat Pécs, Zsolnay Vilmos utc 4—6. sz. 15 939

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents