Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

im. MÄJÜS 36. NAPLÓ 5 Sok érdekes ötlet, kezdeményezés Három megye Népfront-vezetőinek tapasztalatcseréje Pécsett Baranya, Somogy. Tolna népfrontbizottságainak és a Hazafias Népfront Országos El­nökségének művelődési veze­tői, munkatársai találkoztak szerdán Pécsett azzal a céllal, hogy tapasztalataikat kicserél­jék, jövőbeni terveiket meg­beszéljék. A tanácskozást Baráti József az Országos Népfrontbizottság művelődési osztályának vezető je nyitotta meg. majd a Bara­nya megyei népfrontbizottsá­gok művelődési munkájáról Molnár Károly tájékoztatta a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a megye népművelési munkájának előterében a nép­gazdaság szocialista átalakítá­sát követő tudatformálás és a falu fokozott kulturális igé­nyeinek kielégítése álL Ebben a munkában igyekeznek el­kerülni a kampányszerüséget és ezért nyáron is — bár csök­kentett mértékben—rendeznek az időszerű problémákhoz kap­csolódó népfront-előadásokat. Az aktualitáson, a dolgozók ér­deklődésének kielégítésén túl­menően arra törekszenek, hogy a hallgatóság alapműveltségé­nek megfelelő és ne a gyakor­lati élettől túlságosan elvonat­koztatott élőadásoikat tartsanak. Ugyanekkor figyelembe veszik a falu mindinkább városiaso­dó jellegét, azt, hogy a közsé­gekben is megjelent a televí­zió, majdnem minden család­nál van rádió, nem ritkaság a faluban a motorkerékpár, az autó és vigyáznak arra is, hogy az előadások színvonalukban kövessék a fejlődés ütemét, a falunak a szép, a jó, a szín­vonalas iránt mindjobbah nö­vekvő igényét. A Hazafias Népfront bizott­ságok javaslatára sok község­ben vásároltak a falusi klu­bok részére televíziót. Tótszent györgyön, Mágocson műsoros rendezvények bevételéből a könyvtárak állományát növel­ték. Sok helyen a könyvek szá­mát gyarapították, olvasóter­meket létesítettek a községfej­lesztési alapból a népfrontbi­zottságok kezdeményezésére. A művelődési otthonok építésé­hez — az idén 23 készül Bara­nyában — társadalmi munkát szerveznek, Komlón felépítet­ték Baranya első népfront­klubját. A létrehozott művelő­dési intézmények tartalmas bel ső életének kialakításában is közreműködnek a népfrontbi­zottságok: Mágocson, Szászvá­ron és még több községben ha­vonta kétszer hallgatnak elő­adásokat a népfront szervezésé­ben. A pécsi és a sásdi járás — különösen Szeritlőrinc — a színvonalas és rendszeres bé­keestek megrendezésében tűnik ki, a politikai beszámolókat összekötik filmvetítéssel, kul­túrműsorral, míg a sásdi járás­ban a közös gazdaságok sok problémájára választ adó „Termelőszövetkezeti Akadé­miák“ arattak sikert. Szigetváron és Pécsváradon jól működnek a Hazafias Nép­front bizottságok a vár baráti kö rei, Pécsett a műemlékvédelem ben, a sellyei járásban az Or­mánság népi emlékek gyűjté­sében és az ormánsági múze­um megalakításában tevékeny­kedtek a népfront aktívák, az kten nyáron megrendezik az ormánsági ünnepi heteket. A népfront kulturális munkáját színesítő fenti tevékenység mel lett a munka zömét természe­tesen * termelőszövetkezetek Josri tanácsadó Nyugotszenterzsébeti olvasónk arra panaszkodik, bogy a csibéi átmentek a szomszédba és a szom szed kutyája a csibéket megette. A levele további részében arról ir, hogy a szomszéd állatai nem egy­szer átjöttek az ő udvarára, ve­teményeskertjébe és 8 nem tett semmit ellene. Arra kér felvilágo­sítást, bogy mit lehet tenni jelen esetben. Azt javasoljuk, hogy az udvara és kertje kerítését csináltassa meg Úgy, hogy a csibék, illetve apró­jószágok ne mehessenek át a szom szed kertjébe. Azt is meg lehet csinálni, hogy az állatait Olya® helyen és olyan körülmények kö­zött tartja, bogy abban a szom­széd kutyája nem tehet kárt. A felmerült tényleges kár meg­állapítása, Uletve megítélése vé­gett keresettel fordulhat a lakó­helye szerint illetékes járásbíró­sághoz, amelyik ügyében dönteni fog. Kovács István nyugdíjas olva­sónk hozzánk irt levelében arra kér felvilágosítást, hogy öregségi nyugdíjánál miért nem vették fi­gyelembe nyugdijkiegészités el­mén 1929-től 1915-ig eltöltött ide­jét? Levele alapján megvizsgáltuk ügyét és megállapítottuk, hogy olvasónkat 1945-ben nyugdíjazták először, s mint nyugdíjas dolgo­zott tovább. Munkaviszonya mel­lett kapta nyugdíját, s mint nyug­díjas 1960-ban történt nyugdíjazá­sáig 14 évet dolgozott újra. Kérte Ismét öregségi nyugdíjának meg­állapítását az 1958, évi 40. sz. tör­vényerejű rendelet rendelkezései szerint. Meg is állapították, s nyugdijkiegészités címén az újabb 14 év után adtak nyugdíjkiegészí­tést. A nyugdíjkiegészitést helye­sen állapították meg részére. Ugyanis a 67/1958. (XII. 24) Kortn. számú rendelet 51. la a követke­züket mondja: „Az a dolgozó, aki az 1954. évi október hó 1. előtt érvényben volt jogszabály szerint munkaviszonya alapján megállapított nyugdíjban, öregségi, vagy rokkantsági jára­dékban, nyugbérben részesül, e nyugellátása helyett a Tny. (1958. évi 40. sz. tvr.) alapján öregségi nyugdíjra abban az esetben jogo­sult, ha a Tny. 2. í-ának (1) be­kezdésében meghatározott kort el­érte (ez a kor férfiaknál a betöl­tött 60, nőknél a betöltött 55. élet­év) és korábbi nyugellátásának megállapítása óta legalább tíz évi újabb szolgálati időt szerzett”. Ebben az esetben öregségi, ille­tagságát érintő időszerű kér­dések megválaszolása — a kü­lönböző gazdasági, jogi, mű­szála, közgazdasági — vonat­kozású előadások tartása jelen­ti. Szűcs József, a Somogy me­gyei Hazafias Népfront-bizott­ság munkatársa nyári terveik­ről szólt. Elmondotta, hogy a somogyi tájegységek — Zselic, Koppánvölgy, Kis-Balaton vi­déke — kulturális központjai­ban gazdag programmal ter­melőszövetkezeti találkozókat rendeznek, a kaposvári tangaz­daságban pedig augusztus 20- ra az új, korszerű gépek meg­ismertetésére a megyei paraszt nap és munkás-paraszt talál­kozó keretében nagyszabású mezőgazdasági gépbemutatót szerveznek. Készülnék arra is, hogy a termelőszövetkezeti paraszt­sággal megismertetik hazánk nagy szocialista létesítményeit, ipartelepeit, városait, ehhez azonban javasolta, hogy ol­csóbb utazási lehetőségeket te­remtsenek az illetékesek. Vé­gezetül László Antal, a Tolna megyei népfrontbizottság mun­katársa vázolta a megyéjükben folyó népfront kulturális mun­kát* '[•VCUC-ZQINKi Autóbuszon Délután 2 óra, csúcsforgalom, tö­meg. A Dózsánál megáll a busz, he­ten, nyolcán f el­szállnak, a kalauz­nő indítani akar, mikor a kocsi ele­jén szép kényelme­sen feláll egy férfi, körülnéz, majd mél tóságteljesen kije­lenti: én itt leszál­lók. Cseppet sem ide­ges, nem kapkod, mint az „elgondol­kozott” utasok. Ci­nikusan nyugodt. Jelez, de mivel nem nyílik az ajtó azon­nal, — most, most egyszerre türelmet­len lesz, idegesen nyomkodja a gom­bot. A vezető megfor­dul, mérsékelt, ud­varias hangon fi­gyelmezteti, hogy a leszállást a megálló előtt kell jelezni. — Majd a követ­kező megállónál le­száll — mondja a férfinek. De barátunknak egyszerre sürgős lesz. Kiabálni kezd, szidja a sofőrt, szid­ja a kalauzt, a Köz íekedési Vállalatot. Azok pedig nem szólnak egy szót sem, a vezető ki­nyitja az ajtót, a barátunk fölényesen leszáll. Ugye kedves uta­sok, mennyi baj van velünk is? Ha nem vesz fel a busz, ha sokan vannak, ha kevesen, bármi pa­naszunk van, csak szaladunk, s „majd megírja az újság”, „majd bemondja a rádió”. Mindenki­ben hibát kere­sünk, mindenkit fe­lelőssé teszünk, csak magunkat nem. Pedig a pon­tos, gyors közleke­déshez fegyelmezett utazóközönségre is szükség van: Bérces Viktória Egy javaslat meg egy kérelem Május elsején kimentünk a Balokány-ligetbe. Néztük ^ a kultúrműsort. A Nemzeti Szín­ház művészeinek műsora na­tőleg rokkantsági teljes nyugdíjat kell megállapítani: nyugdíjkiegé­szítés szempontjából azonban csak a KORÁBBI NYUGELLÁTÁS MEGÁLL APITÁSA ÖTA SZER­ZETT SZOLGALATI IDŐT LEHET FIGYELEMBE VENNI. * A termelőszövetkezetek vezetői­nek, illetve a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknak a fi- | gyeimét felhívjuk a 13/1961. (IV. | 16.) Korm. sz. rendeletre, amely az Öregségi és munkaképtelensé­gi járadékban részesülőkre vonat­kozó korlátozó rendelkezéseket tartalmazza. A rendelet kimondja, hogy nem jogosult öregségi, munkaképtelen­ségi, illetőleg özvegyi járadékra az, akinek vagy vele együttélő há­zastársának havi 260.— forintot meghaladó törvényszerű nyugel­látása, keresete, vagy jövedelme van, kivéve a legfeljebb kétszáz munkaegységre osztott jövedelem- részesedést a háztáji gazdaságból, vagy a földjáradékból származó jövedelmet. Ha a termelőszövetkezeti tag valamely naptári évben kétszáz munkaegységnél többet teljesített, a tejesítést követő hónap első napjától a naptári év végéig az öregségi és munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetni kell. gyón tetszett, színvonalas, szép volt. De amit előtte láttunk és hallottunk, az már nem tet­szett. A Nemzeti Színház művé­szeinek műsora előtt egy kul- túrcsopoirt lépett fel. Műsor­közlőjük ízléstelen tréfái, két­száz évvel ezelőtti vásári „be­mondásai” egyáltalán nem a szocialista kultúrát szolgálták. Fellépése, megjelenése, visel­kedése is ízléstelen volt. Jó volna, ha az ilyen műsorokat kulturált magatartású embe­rekkel konferáltatnák a jövő­ben. Van azonban más probléma 'is a Balokány-ligetben. Olyan sok ember jár oda, hogy fel­tétlenül szükséges lenne egy nyilvános WC, nehogy nagyon sűrűn ismétlődjék az, amit családommal láttunk, amikor ott jártunk. Vonatok is járnak ott s azon idegenek is utaz­nak. Valószínűleg az ő vélemé­nyük is az, ha kinéznek az ablakon, ami a mellettünk álló kis csoporté volt: „Nagyon sze­gény város lehet ez a Pécs, ha még ilyen forgalmas helyre se telik neki a WC építésére.” De ha már a Balokányban nincsen, nem ártana, ha a Kórház térit megnyitnák leg­alább. Herczog Mihály Pécs, Ilona utca 6­A tóvölgyi megálló Lapunkban hírt adtunk arról, hogy új kiránduló-, pi­henő- és szórakozóhely léte­sül a Pécsvárad melletti Tó­völgyben. Arról Is írtunk, hogy valószínűleg vasúti megállóhelyet is létesítenek a tó közelében. A MÁV most közölte szerkesztőségünkkel, hogy az új megállóhely léte­sítéséhez a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium enge­délye szükséges. A tanács ilyen irányú kérelmét ide terjesztette fel a Pécsi Vasút- igazgatóság. A minisztérium döntéséről is értesíteni fogjuk az igazgatóság tájékoztatása alapján olvasóinkat. Miért drágult a retek? Nemrég retket vásároltam a rácvárosi zöldségboltban. Csomó­jáért 60 fillért fizettem. Másnap ugyanebben a boltban ismét vá­sároltam retket. Legnagyobb meglepetésemre most már 1.20 forintot fizettettek velem cso­mójáért. Huszonnégy óra alatt 1*0 százalékos áremelkedés. \ boltvezető kérdésemre számlával Igazolt», bogy ennyi a megálla­pított ár, s az -előző napi is he­lyes volt. — Vajon ml lenne, ha egyik nap­ról a másikra minden élelmiszer cikk árát 100 százalékkal meg­emelnék? Ugy-e, még rágondol­ni is rossz? Betek bőségesen áU rendelkezésre, s ma már nem is primőr áru. Miért volt szükség tehát az áremelésre s egyszerre 100 százalékosan? Nem sok ez egy kicsit? HERÉNYI JANOS Rácváros 7. s. Nincs virágcserép Sokan szedetnék Uj-Me- csekalján virággal díszíteni erkélyüket, ablakukat. Saj­nos, üres virágcserepet nem kapni. Nemrég nyílt meg a nyugati városrészben az új virágüzlet. Természetesnek tartották a lakók, hogy majd itt vásárolhatnak virágcsere­pet is. Igen, de üreset ebben az üzletben sem kapni. Az újmecsekaljai Lakók is sze­retnék virágossá, szebbé ten­ni a városrészt az ablakok­ban, erkélyeken elhelyezett virágokkal. Ehhez szükségük volna virágcserepekre is. H. B. Legeltessünk szakaszosan! Cementlapokkal burkolják be a Mártírok útja és az ÁFORT-telep alatt húzódó vizesárkot. cÁ Ojű (j dá ii -hvi q ád Kövező és kőmunkához értő KŐMŰVES szakmunkásokat azonnali belépésre felveszünk. Je­lentkezés: Pécsi Köztisz­tasági és Ütkarban tartó Vállalat Pécs, Rózsa Fe­renc u. 17. sz., személy­ügyi előadónál. 442 Magas, barna, szikár ember Bogdán Mihály. Fekete szeme úgy csillog, mintha nem ke­mény 40 esztendő volna mö­götte, hanem tizennyolc. Kivil­lanó ezüst fogai is arról ta­núskodnak, hogy Miska bácsi valamikor nem félt a vereke­déstől, hanem legény volt a talpán — kapott is, de adott is! Reggel fél 7 van és az eső reménytelenül zuhog. Magam vágyók csak az irodában és hozzám kopog be Mihály. Ka­lapjáról lecsurog a víz és fé­nyesre politúrozza az arcát. Mivel régóta szövetkezeti tag, őt bízták meg, hogy ma reggel 'két vagon sódert lapátoljon ki brigádjával az állomáson lévő szerelvényből. A kavics beszál­lítása a telepre sürgős, mert különben még délelőtt leáll a munlka. Igen ám, de baj van! Mihály mérgesen topog egy­helyben és velem együtt nézi az utat, ahonnan a többieknék jönniük kellene, de fia lelket sem látunk. — Mi újság,. Miska bácsi? — kérdem. — Nines semmi WfTŐnfl* => mondja és megdörzsöli az or­rát. — Mit jósol, milyen lesz a termés? — mert ha iparban dolgozik is, mint afféle falusi embert állandóan foglalkoztat­ja az időjárás és a termés. — Hát, ha így megy, talán nem lesz különösebb baj — de ezt már átérzés nélkül dudogja, mindig türelmetlenebb lesz. Kibököm a kérdést, amire vár — Hol vanndk az emberei, Miska bácsi? — Alusznak.;: vagy félnek az esőtől — robban ki belőle — a múltkor az egyik úgyis azt mondta nekem, hogy azért nem maradt a bányánál, mert ott mindennap meg kellett fürdeni és nem bírja a bőre a vizet... Kelést kap tőle. Kap ám a radai... — és mondja, mondja, remek alkalom, hogy kibuggyanhat belőle a méreg. — Ne dühöngjön — csitít- gatom — azzal nem érkezik ide a \kavics, de mit kellene ten­nünk? — Mit-e — kérdez vissza, s mintha e pillanatban csapott volna belé villámként a felis­merés — hát elméik értük! — Ezzel már szalad az esőbe is­mét ki a köves úton. Magam­ban nem sok jót jósolók bri­gádja bármely tagjának, aki­vel első mérgében összeakad. Nem telik bele fél óra — közben megelevenedett a KTSZ irodája — hát jönnék ám. Elöl Miska bácsi, mögötte sorjázik be a kapun az egész Basagödör épkézláb férfi tagja. Lehajtott fejjel hallgatják az áldást, melyet folyékony ci­gány nyelven cifrázva szór rá­juk. Mert Bogdán Mihály cigány. Dolgos, becsületes munikásem- ber, aki viszi előre egész csa­ládját és környezetét. Hallgat­nak rá a többiek és vezetőjük­nek tékintik. És nekünk szük­ségünk van minél több ilyen becsületes cigánykezekre, me­lyékből példásan szép munka­darabok kerülnek ki és ezáltal munkaszerető, szocialista em­bereket nevelnek. Ezek a fia­tal cigánytík nem félnek a munlkától, hanem arra az útra lépnek, melyen ő halad: tö­retlen akarattal és bizalommal telve a jövő iránt PÉNTEK AGNES A sellyei járásban 5695 hold rét és 11 994 hold legelő van. Ezek természetes eredetűek. | Legnagyobb részük csak keve­set tereim. Sok legelő erősen elgyomosodott, másutt kihasz­nált, sovány a gyep. Ezeken a területeken csak nagyon kevés fű ’terem. A nyári nagy káni­kula idején pedig éppenséggel semmi. A rétek és legelők gyenge termésének oka nemcsak az, hogy mostohák a természeti adottságok. Legelőinket úgy is javíthat­juk, ha jobban, okosabban használjuk ki. Ennek egyik legjobb módja a szakaszos le­geltetés. Az állatok így töké­letesen lelegelik a füvet és nem hagyják lerágatlanul a nekik nem nagyon ízlő fűféde­Kögzítgék a fedőlapokat! A Rét utcában még a múlt évben befejezték a Szénbányászati Tröszt házai­nak építését. Az esővíz leve­zetését a járda alatti árkok­kal oldotta meg az építő vállalat. Ezeket vaslapokkal fedték be, de nem rögzítet­ték a fedeleket. Ennek kö­vetkeztében minden lépésnél mennydörgésszerű hangot hallatnak a vaslaook. Az ut­ca ezen oldalán még éjsza­ka is edég nagy a forgalom s így a zajtól, amit a vissza­csapódó vaslapok okoznak, lehetetlenség pihenni. Kér­jük az illetékes vállalatot, hogy minél előbb rögzítsék a vaslapokat. A Rét utcai lakók nevében Fogas István ségeket sem. A szakaszos le­geltetéssel megakadályozzuk a túllegéltetést is. Az állatok legelés közben jól megtrágyáz- zák a szakasz talaját. A sza­kaszbeosztás a jobb, ésszerűbb ápolást is lehetővé teszi. Ha figyelembe vesszük, hogy egy- egy legeltetés után a fű négy hetet pihen és ez idő alatt be­munkáljuk az ürüléket is, sok­kal jobb fűtermést kapunk,- mint azelőtt bármikor. Terka Pál állattenyésztő AB 84-02 * Május 3-án a pécsi állomáson le­vő szolgálati helyem felé igyekez­tem. Amikor a Rét utca végéri le­vő kapuhoz értem , egy személy- kocsi fordult be a vasút területé­re, annak, ellenére, hogy jól lát­ható helyen van kitéve a ültó táb­la. Én nem tudtam sehova kitér­ni, mert nem volt járda ott. A gépkocsi hirtelen lefékezett, sze­rencsére nem történt baj, de rósz- szabbul is járhattam volna. Ami­kor figyelmeztettem a gépkocsi vezetőjét, azt mondotta, hogy ne­kem semmi közöm ahhoz, hogy ö hol közlekedik. A gépkocsi rend­száma AB 84-02. H. GY. Pécs, Szőlő u. l• Budapesti nagykereske- I delmi vállalat raktár- j vezető helyettesnek SZAKKÉPZETT KERESKEDŐT keres pécsi lerakatáho? azonnalra. Érdeklődni 19-89 telefonszámon. Fi­zetés megegyezés szerint. • 44n á

Next

/
Thumbnails
Contents