Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-26 / 122. szám
196L MÄ JUS 26. VAPÍÓ 3 Egymillió perc 1700 munkanap-felvételt készítettek a komlói széntrösztnél ^egyezer torintos keresetek Béta-aknán — Oiven kilogrammal nőtt a teljesítménymutató Egy kicsit szorongó érzéssel léptem át a Komlói Szénbányászati Tröszt kapuját néhány nappal ezelőtt. S kellemesen meglepődtem. Mogorva, durcás emberek helyett előzékeny bányászok fogadtak és ahelyett, hogy harapófogóval kellett volna kihúzni belőlük a szót, ők maguk kezdtek hozzá a valóságos helyzet ismertetéséhez. A kerek asztalit hatan ültük körül és elsőnek Garamvölgyi Zoltán, a tröszt munkaügyi osztályának főelőadója szólalt meg. — A speciális munkakörülmények és adottságok következtében a tröszthöz tartozó Aéányaüzemeknél az összmun- Kásság mintegy 50 százalékát érinti közvetlenül az új normarendezés vagy ahogy mi nevezzük szakmány-felülvizs- gálat. Eddig 1700 munkanapfelvételt készítettünk a különböző munkahelyeken, ami közel 1 millió percnek felel meg. A munkával természetesen még nem végeztünk, feladatunk bőven akad e téren. Valahogy újszerűnek tűnt ez ♦a megfogalmazás: szak- mány-felüivizsgálat. Hogy értelmezik ezt a trösztnél? A kérdésre Virág János területi főmérnök adta meg a választ. — A szakmány nem más, mint az időmérések alapján megállapított, az egyes munkaelemekhez tartozó normapercek, valamint ezek forintértékéből felépített komplexum, amelyben a teljes munkafolyamat egysége: például 1 tonna szén vagy 1 folyóméter vágat és annak teljes forintértéke jut kifejezésre. Bukovecz Hajós, a trösztbizottság bér- és termelési felelőse pedig elmondotta, hogy az üzemeknél 1961. április 1-én kezdtek hozzá e nagyfontosságú feladat végrehajtásához, mégpedig úgy, hogy mindezt »egelőzte egy tájékoztató értekezlet, amelyen az üzemek vezetői, főmérnökei, párt- és szakszervezeti megbízottal vettek részt, akik részletes útmutatást kaptak a konkrét feladatok elvégzésére. Tekintettel arra, hogy a normarendezés nem kampányfeladat az eddig elmondottakkal nem merült ki. Dekádonként figyelik a termelékenység alakulását, valamint a bérek változását. A sokoldalú feladat elvégzésében hathatós segítséget adtak és adnak az üzemeknél megválasztott üzemi tanácsok is. Bukovecz Lajos már említést tett a bérek alakulásáról, tehát, most ez érdekelt konkretebben. Öaramvölgyi Zoltán az eddig elkészített statisztika alaoján a következő képet tárta fel. Mint ahogy az várható volt, 1961. áprilisában az egy főre eső átlagbérek tröszti szinten valamelyest csökkentek, de például Béta-aknánkon két százalékkal emelkedtek. Addig, amíg ez az átmeneti idősszak tart, amíg teljesen fel nem tudjuk számolni az elavult becsült, vagy statisztikai normákat, addig számolnunk kell ezzel a viszonylagos csökkentéssel. De a Béta-aknai példa már igazolja az új nor- I. marendezés ésszerűségét és fontosságát. Célunk ugyanis nem a dolgozók megrövidítése, keresetük csökkentése, hanem éppen ellenkezőleg, a reális és igazságos bérezések megállapítása. Hogy mennyire helytálló, amit Garamvölgyi Zoltán elmondott, beszélgetésünknél Papp Lajos, a Béta-aknai bányaüzem harmadvezető vájára is igazolta. Elmondotta ugyanis, hogy náluk az új normarendezés óta 4000 forinton felül keresnek, amíg korábban 3—3500 forintot sikerült a borítékba juttatni. Virág főmérnök számadatokkal igazolta a termelékenység alakulását a normarendezés előtt és után. Elmondotta, hogy például 1960-ban a teljesítménymutató 699—727 kilogramm között Ingadozott, ugyanakkor 1961 első negyedéve után már ez a szám 756— 771 kilogramm között mozog, természetesen tröszti szinten. Igaz ugyan, hogy ez az emelkedés az új technológia bevezetésével, illetőleg alkalmazásával is összefügg. Bachmann Mátyás, a tröszt főkönyvelője is érdekes adattal szolgált. Ö az önköltség alakulásáról tett említést. Statisztikája szerint addig, amíg 1960 első negyedévében 76,11 forintot fizettek ki a szén tonnájáért, addig 1961 áprilisában már csak 73.90 forintot A Komlói Szénbányászati Tröszt legilletékesebb szakemberei tehát kézzel fogható tanúbizonyságát adták annak, hogy egyrészt nem féltek az újtól, nem volt tőlük idegen az új normarendezés, nem tartották ezt valami népszerűtlen feladatnak, hanem belátva ennek döntő fontosságú jelentőségét, mindennapi életünkben, időben, közösen a dolgozókkal végrehajtották a legszükségesebb feladatokat, amelynek gyümölcseit — ha most még teljes egészében nem is — de hamarosan valamennyi komlód bányász és a népgazdaság is élvezni fogja. II közel ötórás tanácskozás után azzal a gondolattal hagytam magam mögött a Komlói Szénbányászati Tröszt épületét, hogy a komlói bányászok példája követendő, sokat lehet tanulni az ő módszereikből... Laky Rudolf Távlati terv a kertészetek gépesítésére Tegnap délelőtt tartotta rendes ülését a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának Igazgatósága. A központ felügyelete alá tartozó Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat beszámolóját vitatták meg. Ennek során az ország szövetkezeti szerved közül először hoztak határozatokat az öntözéses termelés távlati fejlesztéséről. A megyed tanács mezőgazdasági osztályával már előzőleg megállapodott a pécsi MEZÖSZÖV arra vonatkozólag, hogy a termelőszövetkezetek területi rendezésével együtt véglegesen Ifi alakítják a. zöldség- és gyümölcstermő tájegységeket. így a gépesítés irányának kiindulási alapot szabtak. Határozati javaslatot hoztak arról, hogy a kertészkedő termelőszövetkezeteknél állandó kertészeti brigádokat szerveznek, ahol még ilyen brigádok nincsenek. Gépkezelőnek lehetőleg szakembert állítanak be. Az öntözőgépek felülvizsgálata alapján pótolják a cső- és egyéb alkatrészhiányokat. Felmérik a megyében lévő nagyüzemi gyümölcsösök technikai felszerelésének hiányosságait, hogy azokat is pótolni tudják. Hamarosan átadják a Díryné utcát a torsa ómnak A Jó&ef Atnta és a Geister Eta utca burka atal is . tegjai itják „Már megint túrnak-fúr- nak!” — bosszankodott a pécsi tüke, amikor a Déryné utcát elzáró sorompókat meglátta. Bizony megint, ezúttal azonban amolyan „generáljavításnak” vetették alá az utca burkolatát. Az idestova egy hónapja tartó munka a közeljövőben befejeződik: a Déryné utcát hamarosan átadják a forgalomnak. A munka azonban nem áll meg, a „generáljavítás” ugyanis az Ágoston tértől a Szent István tér, Sallai utca torkolatáig terjed, beleértve a dzsámi háta mögötti részt és a Janus Pannonius utcát is. Ezt a szakaszt ún. topeka-burkolattal, magyarosabban hengerelt aszfalttal látják el, ezért a lovaskocsikat az út átadásától számítva legalább másfél hónapra eltiltják az útszakasz használatától, mert a patkószegek megrongálnák az utat. Az ú‘ burkolatát a gumiabroncsos járművek teszik majd ke ménnyé és fényessé. A jelzett szakasz javításit hárommillió forintba kerül a Budapesti Aszfaltútépít " Vállalat végzi a munkát. A hengerelt aszfaltos útépítés gyorsabb és korszerűbb a régi ún. „főzéses” eljárásnál. A, Déryné utcával egyidő- ben dolgoztak a Geisler Eta utca burkolatán is. Ennek javítását is hamarosan befejezik, s még a nyáron szeretnék elkezdeni a már leromlott állapotban levő s nagy forgalmú József Attila utca burkolatának javítását is. Előreláthatóan egész hosszában, tehát a Szabadság úttól a Megyeri útig megjavítják, és ugyancsak hengerelt aszfalttal látják el. Budanesten tartják a szocia ista országok égézségüry minisz erei ek konferenc át A szocialista országok egész ségügyi miniszterei immár hatodik éve rendszeresen ösz- szeümek, megvitatják az egészségügy egy-egy a.apve- tően fontos problémáját és közös rányel veket i’ /.nak ki a kérdés mego' lé-ára, amelyeket azután az egyes országok sajátos viszonyainak •megfe'elően alka’maznak A konferencia székbe'ye minden évben más orszá: fővárosa. Az idei. 6. konferenciát június 5—7-én Budapesten tartják a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencia zárójegyzőkönyvét és az elfogadott irány elveket tartalmazó határoza- tpt június 14-én írják alá a miniszterek. Ugyanakkor aláírják az egyes országok közötti egészségügyi együttműködési egyezmények alapján készített jövő évi munkaterveket is. A leningrádi egyetemtől a PJcsi Hőerlmíig A Kj^Z kongresszusán ismerkedtem meg közelebbről Tóth Istvánnal, a pécsi új hőerőmű fiatal mérnökével. Esténként a Margitszigeti Nagyszálló halijában beszélgettünk, s a kellemesen eltöltött órák, élete sok érdekes eseményének megismerésére adtak lehetőséget. Amikor a székesfehérvári középiskolában Tóth Pistától megkérdezték, hogy szívesen tanulma-e tovább a Szovjetunióban egy főiskolán, bizony meglepődött. A külföldi tanulás lehetősége minden fiatalt magával ragad, hogyne vonzotta volna hát éppen öt ez a lehetőség. A leningrádi Gazdasági Mér nöki Egyetem energetikai fakultásán kezdte meg tanulmányait. Az első nehézségekre visszaemlékezve, felidéződnek A szakma mestere Két fürge kéz az egész ember. Ahogy a tárgyakat megérinti, azok életre kelnek. A nyírfaseprű falhoz koppan, s a villa vibráló fogai között zizegve hull szét a szalma. S mikor így neki-nékilendül, hátán patakban folyik végig a víz, átitatja az ingét, a kék overált. A kerékképű Jóáka rosszallóan csóválja a fejét. — Mi az ördögnek ez Jani bácsi? Nem ér rá ez még? — Na csak igyerünk, gyerünk fiam! Ha elvégezzük ma, nem kell holnap. De Jóska is meg a többiek is tudják, hogy holnap is kell, meg mindig. Jani bácsi tempója enyhén szólva szédületes. Dörmögnek egy kicsit, de nem haragszanak. Elvégre Jani bácsi már közel jár a hatvanhoz, s tudják, nélküle semmi sem menne úgy a telepen, öt éves korában kezdte a szakmát s ez már egymagában is tiszteletet érdemel. Nemsokkal azután, hogy Be- rcmenden a tsz megalakult — vagy hét esztendeje — egyszer az állatorvos kereken * kijelentette: „Ez nem sertésól, hanem hullaház, itt minden malac el fog pusztulni“. Jani bácsi akkor maga köré gyűjtötte őket és közölte az ő véleményét. Másnap aztán trágyával, szalmabálával torlaszolták el az ajtókat, ablakaikat, s a tél kint szorult, a malacok meg szépen fejlődtek, egy sem hullott el. Abban az időben sűrűn hívták vissza az állami gazdasághoz. Ott is hiányzott a jó sertésgondozó, és Viszmeg Jánosnak 30 éves gyakorlata volt. Keréken harminc esztendeje kezdte a pécsi káptalan mohácsszigeti birtokán mint ellető kanász. A nagyapja cselédkanász volt, ő meg árva és iskola helyett az öregnek segített. Később az uradalomhoz szegődött mert unta a karikás ostort, meg az örökös kihajtást, behajtást. A birtokon igazi sertéstelep volt, szakszerűen tenyésztették a sertéséket. Rövidesen ellető kanász lett és az is maradt harminc esztendeig. A bér kevés volt, a munka sok, de ő nagyon szerette az állatokat is, az évek során megtanulta nyelvüket, törvényeiket. Ez az ősz hajú, szikár temperamentumos ember annyi gyengédséggel közeledik az állathoz, hogy ritkaság. A telep hatvan kocáját névszerint ismeri, jó és rossz tulajdonságaikat, szokásaikat. A Kese nevű berkshirei koca most mutatványszámba megy a telepen. A Kese malacai halva születtek, csak kettő maradt belőlük. Jani bácsi tudta, hogy a Kese jó nevelő, sok és zsíros teje van. Még az agronómus is meglepődött és nem akart hinni a szemének, mikor másnap a Kese alatt 10 kismalacot látott. Volt ott fekete, fehér, meg tarka malac. Jani bácsi dajkát csinált a Keséből, mindegyik kocától ellopott egy felesleges malacot és oda rakta a Kese alá. De előbb jól bekente őket petróleummal, hogy a koca ne tudja meg, melyik az ó malaca és melyik az idegen. A malacok most egy hónaposak és olyan egyformán szépek, mintha édes testvérek volnának. A dajkaságba adásnak Jani bácsi a mestere. Csak ránéz egy kocára és kijelenti, „Ennek gyenge a fája, nem bír el 10 malacot“ s akkor hármat átrak egy másik alá, amelyik jó tejelő, erősebb. Apró kis titkait, megfigyeléseit elmondja a többi gondozónak is. Az ő szakmáját nem tanítják iskolában. itt hosszúak az ivasévek és megőszül a segéd, mire mester lesz belőle. Mert, hogy Viszmeg János mestere a szakmájának, azt mindenki étízmeri. És kevés az ilyen mester. Viszmeg bácsi most sertésgondozó a megye egyik legjobb tsz sertéstelepén. Párosít, keresztezéseket végez, sok-sok sertéshúst termel évente az országnak. És havonta kétezer forintot keres. Jani bácsi nagyon elégedett, csak 'azt sajnálja, hogy utánpótlás alig van. Nincs, akit megtaníthatna egy szép mesterségre. Mert hogy szép, azt csak az tudja meg, aki már megpróbálta. ■— Rné — az egyetemi előkészítő év dolgozatainak rossz jegyei, az orosz nyelv megtanulásán a k keservei. Az első évben bi zony sokat éjszakázott, de on álltak mellette a szovjet diák társak, akik segítették, biztatták. Az öt év szorgalmas tanulása, a leningrádi erőműveknél végzett gyakorlati munka, végülis meghozta eredményeit. Mindvégig kitűnőre tette le vizsgáit. 1956. decemberében, amikor idehaza még nehéz körülmények voltak,, a Szov- • jetunióbam működő magyar pártszervezet felvette az MSZMP tagjai sorába. Három évvel ezelőtt, szovjet diplomával a kezében, a szovjet erőművekben szerzett tapasztalatokkal gazdagodva, Tóth István, az egykori Zichy uradalomban dolgozó kőműves fia, mint ifjú mérnök került Pécsre. Telve tervekkel, tenni akarással. Az épülés alatt álló új hőerőműhöz helyezték, ahol minden és mindenki fiatal, ahol úgy érezhette készlettől fogva, hogy megvalósíthatja elképzeléseit. Munkája, életkörülményei kielégítik. Néha úgy érzi, hogy többet is kapott, kedvezőbbek a lehetőségei, mint ahogyan eddig kiérdemelte. Az erőműben kezdettől fogva bíztak tehetségében, képességeiben. — Komoly megbízatásokat kaptam. Soha nem éreztem a mellőzött, a félreállított fiatal műszaki csalódásait, egyre több alkalmam nyílt a szakmai tapasztalatok gyűjtésére, képességeim, kibontakoztatására — emlékezik vissza. Gurutó bolt Baranyában A sarkon üldögélő fejkendős néni az$ hitte, cirkuszosok. De a kisgyerek, ott a kapuban, szakértő hangon kiáltott fel: — Reklámautó! — aztán beszaladt a házba, hogy hívja az apját. De mire visszajöttek, hűlt helye volt már a gépkocsinak. Hanem helyette valóságos könyvesbolt állt a, szenüászlói utcán. — Egy perc alatt állítottuk fel, mert könnyen összecsukható asztalunk van, csak a könyveket kell kirakni. — mondja Merész Emil, a szövetkezeti központ eladója. — A SZÖVOSZ vegyesiparcikk főosztálya vette a gépkocsit és először Baranyába küldte. Má jus 8-a óta járja a kocsi a megyét és itt lesz egészein a könyvhét legutolsó napjáig. Naponta két községet látogat meg. így itt-tartózkodása idején ötvenöt faluba megy el. De ellátogat tizennégy vásárba is. Amint megérkezik, gyorsan felállítják az asztalt és rárakják a könyveket. Ha a guruló könyvesbolt beválik, akkor ' még kilenc gépkocsit vesz a SZÖVOSZ. Minden második hónapban eljut tehát egy guruló bolt minden megyébe. A baranyai árusítás terve egyébként százharmincezer forint, s úgy látszik, köny- lyen meglesz ez az Összeg. Van olyan falu. ahol fél nap alatt ezerszáz forintot árult Amint megjelenünk, pillanatok alatt körülvesznek bennünket a vevők. Ha pedig valaki részletre akar venni, úgy is kaphat, akkor csekket állítunk Id. Igaz ugyan, hogy minden faluban van már a Földműves- szövetkezetek járási Központjának könyvbizományosa, mégis nagy a vásárlóközönségünk, mert nagy készletet hozunk magunk kai. — Közületék vásárolhatnak-e a guruló könyvesbolttól? — kérdezzük. — Természetesen. Azt szeretnénk, ha a termelőszövetkezetek minél több megrendelést adnának nekünk. Hiszen nálunk olyan könyveket is vásárolhatnak. tmelyek a városi boltokból már régen kifogytak. Ftldav Csoportvezető mérnök lett az üzemviteli osztályon. Főleg az új erőmű gazdaságosságának biztosításával foglalkozik. Munkájával elégedettek. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben ismételten kiküldték egy tanulmányútra a Szov jetunióba, ahol a túlad energia rendszerhez tartozó sztalino- gorszki erőmű munkáját tanul mányozhatta elsősorban a gazdaságosság szempontjából. Az erőmű egyik pártalap- szervezetének titkára, de az ifjúsági mozgalommal sem szakadtak meg a kapcsolatai; A KISZ kongresszusa előtt a megyei végrehajtó bizottság tagjává választották, ahol azóta is elsőrendű megbízatása a KISZ megyei védnökség vállalásainak összefogása és irányítása. Kezdeményezésére most alakul az erőműnél egy fiatal mérnökökből és techni- ku&koból álló KISZ-brigád. Az elvállalt feladatok sok idejét, gondolatát lekötik. , Bizony gyakran előadódik, hogy nehezen tudja beosztani munkáját. Az egyre fejlődő erőmű állandóan újabb technikai problémák elé állítja. Úgy érzi, hogy sok mindent kell még megtanulnia. — Terveim között szerepel, hogy a műszaki egyetem gépészmérnöki karának hőerőgépész tagozatán folytatom a tanulmányaimat. Még egy diplomát akarok szerezni. Az erőmű új lakóházainak egyikében szépen berendezett lakása az otthon melegé* sugározza. Tóth István mérnök világoskék Wartburgja gyakran kanyarog a Mecsek szerpentin útjain a kilátó felé. Ilyennek ismeríem meg őt mindazok segítségével, akik a munkában, társad'1’"1’ tevékenységben kaöcso’ = *iv kerültek vele. Ö az új szocialista értelmiségünk egyik megbecsült képviselője. * (Mitzkí) Gyilmníc"‘erineP ügyelni! Cseresznyét, epret s mindén gyümölcsöt vásárol a Pécsi Földművesszövetkezet szombat, vasárnap kivételével mindennap 7 érától 11 óráig az alábbi átvevőbelyeken: PÉCS5. IPAR TJ. 6. sz. TIBORC UTCAI KISVAM, Pompár-féle háznál. 273
