Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

1961. MÁJUS 24. NAPLÓ 9 ......................................1 ",11 "..*-n*..»»TTWMnTT »^^f^Bnrmwwwinrifr.-iiiMrMi mi mi—mi ih-tv .mm-mnwn. ■ ■ — J 4 37 tsz-t villamosítanak az idén Három napos tsz-villamositási ankét kezdődött Pécsett Három napos tapasztalatcse­re-ankét — kezdődött tegnap délelőtt a DÉDÁSZ kultúrter­mében az Áramszolgáltató Vállalat és a Magyar Elektro­technikai Egyesület pécsi cso­portja rendezésében — A ta­pasztalatcserére az ország vala­mennyi áramszolgáltató válla­latának igazgatója, főmérnöke, vagy tsz-villamosítási előadó­ja eljött. A vitaindító előadást Havas Béla, az OVILLEF Igazgatója tartotta „A szocialista mező- gazdaság villamosítása és vil­lamos berendezéseinek korsze­rű fejlesztése” címmel Elmondotta, hogy az egész országban jó ütem­ben halad a termelőszövet­kezetek villamosítása. Tavaly a tervezett 512 tsz he­lyett 578-at villamosítottak. Idén is több mint 400 tsz vil­lamosítás szerepel a tervben. Mindez azonban nem elég. A tsz-eknek igénybe is kell ven­ni a villamosenergiát. A mező- gazdaság a jelenleg termelt villamosenergia 1,1 százalékát veszi csak igénybe, ami azt mutatja, hogy komoly lemara­dás van ezen a térem A sok hosszú vezeték a költséges transzformátor-állomások épí­tése nem amortizálódik, ha ke­vés villamos energiát fogyasz­tanak a termelőszövetkezetek. Az áramdíjak egy részét fel­emészti a fenntartási költség. A villamosítás a termelőszö­vetkezet és a népgazdaság ér­deke. A nagy teljesítményű vil­lamos gépek munkaerőt szaba­dítanak fel és növelik a terme­lékenységet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a nagyüzemi állattenyésztés sem képzelhető e] gépesítés nélkül. Fontos, hogy a közel jövőben minél ol­csóbban építsék a villany­vezetékeket, takarékoskodja­nak az anyaggal és támogas­sanak minden szél-, víz-, és termálvíz-energiát felhasz náló kezdeményezést. Az utóbbi években sokat hangoztatták, de gyakorlatban mégsem oldották meg a vil- lamosszakember-képzést. — Gondoskodni kell arról, hogy minden termelőszövetkezetbe jusson egy szakember, aki biz­tonságosan kezeli a gépeket és nagy gondot fordít az érintés­védelemre. Az előadáshoz többen hozzá­szóltak. Elmondották, hogy fon tos az ipar és a mezőgazdaság „összehangolása”, hogy ne es­sék egybe mindenütt a munka. Ha lehetséges a mezőgazda­ságban is meg kell oldani, hogy . a nagy teljesítményű villa­mos gépeket főként este, vagy az éjszakai órákban üzemel­tessék. A vita után az ankét részt­vevői négy műszaki kisfilmet néztek meg a műtrágya fel­Kedden délelőtt 9 órai kez­dettel az SZMT székház nagy­termében munkavédelmi an­kétet rendezett a MEDOSZ megyebizóttsága és az állami gazdaságok megyei igazgatósá­ga. Az ankéten részt vettek az állami gazdaságok igazgatói, főagronómusai, munkásvédel­mi felelősei és a biztonsági megbízottak. Várkonyi József, a MEDOSZ megyei titkára vitaindító elő­adásában ismertette az elmúlt év baleseti statisztikáját. E szerint az elmúlt évben a me­gyében hét halálos kimenetelű mezőgazdasági baleset történt, ebből négy az állami gazdasá­gokban, kettő a gépállomáso­kon és egy az erdőgazdaság­nál. Nem halálos kimenetelű balesetek száma is viszonylag igen magas. Ilyen baleset az állami gazdaságokban 212, az erdőgazdaságnál 188, a Víz­ügyi Igazgatóságnál pedig 39 volt. Ez év első negyedében az állami gazdaságoknál nőtt a súlyos balesetek száma. A legtöbb a bótyi gazdaságban fordul elő, ahol ab év első négy hónapjában 21 baleset történt. A dolgozók' sok eset­ben ügyet sem vetnek a mun­kásvédelmi rendszabályokra, még mindig sok az ittasságból származó baleset Társadalmi * használásáról, az infrasugár- zásról és a villamosbaleset­elhárításróh Az ankét ma, május 24-én a Bólyi Állami Gazdaság üzem­egységeiben folytatódik, ahol többek közt megtekintik a ven­dégek a korszerű hibridüzem, a komlószárító, a Bácsfa-pusz tai 300 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló. a béri baromfitelep és keltetőüzem villamos beren­dezéseit. Május 25-én a babarci Béke és a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet­be látogatnak el a villamos­szakemberek. A három napos ankét záróvitáját csütörtökön délután Harkányban tartják. üggyé kell tenni a balesetelhá­rítást, legyen mindennapos ügy, mint maga a termelés. Ezután Kasza Ferenc, a Me­cseki Erdőgazdaság igazgatója számolt be a részvevőknek arról, milyen intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a bal­esetek számát. Elmondotta, hogy a termelés és a technika fejlődésével az erdőgazdaság­ban fokozódott a balesetek lehetősége, de egyidejűleg azok elhárításának lehetősége is. Az erdőgazdaságnál köte­lezővé tették a biztonsági és technikai vizsgát Ezt bizonyos időn belül meg kell ismételni. Védőberendezéssel látták él az erdőgazdaság összes áram­65 vagon babot vásárol fel az idén a MÉK Szerte a megyében még most is kötik a szerződése­ket a szárazbab értékesí­tésére. Ez idáig 150 termelő- szövetkezet 49 vagon. 1076 egyéni pedig háztájin ter­mett 5 vagon bató eladására kötött szerződést. Legtöbbet, 200 mázsát a drávakereszt- úri Déli Őrszem Termelő­szövetkezet ad el, a hoboli Zrínyi Tsz-től 150 mázsát, a turonyi Zöld Mező Tsz-től pedig 80 mázsát vásárol fel szerződéssel a MEK. * A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint az idén Baranyában több mint 65 vagon babot vásárolnak fel fejlesztő gépét. A hegyoldalon történő fadarabolásnál a rön­köket alátámasztják, s a moto­ros fafűrészelésnél a dolgo­zók munkájának megkönnyí­tésére kétkarú emelőket alkal­maznak. Az ankét részvevői vala­mennyien hangsúlyozták a balesetelhárítási munka megja­vításának fontosságát, a havi biztonsági szemlék rendszeres megtartását és a munkásvédel­mi őrök beállítását. Az állami gazdaságok munkásvédelmi in­tézkedési tervét készítettek, melynek végrehajtásával re­mélhetőleg jelentősen csökken majd megyénkben is a mező-» gazdasági balesetek száma. MOST RAKASSA ÁT. Üj kályhák építését, régiek javítását, átrakását la­kosság felé is vállaljuk. Megrendeléseket felvesz műszaki irodánk: ? É C S , SALLAI UTCA U SZÁM. Telefon: 16-55. Építő KTSZ. 365 Még mindig nagy a balesetek száma a mezőgazdaságban (3.) Specializálták a gazdaságot, specializálták az embereket, a vezetőket is. Nem úgy, hogy te ez leszel, te meg ez, hanem a megfigyelés alapján. A gazda­ság holdanként! kukoricater­més átlaga 23.5 mázsa volt, de Spriesz Ferenc a maga üzem­egységében 28 mázsás holdan­ként! átlagot takarított be - Ez az alig 30 évés fiatalember a kukorica szerelmese Ha vala­melyik központi vezető keres­te, akkor legbiztosabban a ku­koricában találták. Onnan bújt elő mindig zsebében ku­koricahajjal, félig lemorzsolt csövekkel, szemekkel, Lécgg János a szarvasmarhákat sze­rette a legjobban, Szolga Imre a búzatermesztésben jeleske­dett. Lehőcz János a tarkákat és a sertéseket kedvelte, az igazgató a halaknak esküdött hűséget Molnár Miklós vezető főmérnök pedig a gyümölcsös­sel és a komlóval jegyezte el magát. A szakosítás természetesen az állattenyésztésre is átterjedt. A nemerői telepen dolgoznak a szarvasmarha-hizlalók. Ezek az emberek egész télen tanul­tak és közülük négyen már le is tették a szakmunkásvizs­gát. Alsómocsoládon van a gazdaság sertéstelepe. 830 ko­ca ontja a malacot és innen minden héten 100 hízott sertés indul el az ország vágóhídjai- ra.. Több mint 8000 malac szü­letik itt egy évben és több mint 8000 hagyja el mint hí­zott sertés a. telepet. Nagy (káog ez. És hogy ez így van# abbgn nagy a szerepük az ott dolgozó szakmunkásoknak is. A tehenészetben vannak fejő­mesterek, tejházkezelők, ete­tők, takarítók és legeltetők. Talán sehol nem hallottam annyiszor ezt a szót: legjob­ban, mint ebben a gazdaság­ban. Itt mindig mindenhez hozzátették. Ha valamit mond­tak a tehenészetben dolgozók­ról, akkor feltétlen hozzátet­ték ezt is: olyan emberek dol­goznak ott, akik a legjobban szeretnek ott dolgozni, akik a legjobban értenek ahhoz a munkához. Még arra is figyel­tek a vezetők: ki szeret le­geltetni, ki szeret fejni, ki sze­ret etetni,. És így osztották be az embereket Ma mindenki tudja, mi a feladata és szíve­sen elvégzi, mert szereti azt, amit rábízták. Jelentős tartalékokat is fel­tárt a specialdzálás. Amíg nem szakosították az előbb leírtak szerint a tehenészetben dolgo­zókat, addig is őrizték a mar­hákat. Őrizték, méghozzá nyolcvanat hárman. Most egy ember ennél többet őriz. 300 tehenük van a bikali major­ban és ezt nyolc émber látja el: négy fejőmester, két etető, két legeltető, egy áld az apasz­tott teheneket legelteti és egy takarító. 38 tehén jut most egy emberre az azelőtti húsz- szal szemben. És a következő cél az. hogy ötven tehén jus­son egy gondozóra. E számok olvasása közben önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: hogyan csinálják? Bizonyára most egy emberről több bőrt nyúznak le. Ez nem így van. Méréseket végeztek és minit kiderült, az állattenyésztők tényleges mun­kával csak hót órát töltenek el naponta. Az említett eset, amikor három ember őrzött annyi szarvasmarhát, mint most egy, azt jelentette: ezek az emberek mindhárman min­dent végeztek. Ha kellett mindhárman takarítottak, ta- karmányoztak, legeltettek. Most, hogy elosztották a mun­kát — egy-egy emberre keve­sebb feladat jut Most min­denki külön külön egy-egy részfeladatot old meg. És ez lényeges különbség. A másik példa — ez példa arra is, miként lehet egy-egy épületet korszereűn felhasz­nálni — a nemerői hízlalóte- lep példája. Nemerőn egy ser­tésólat alakítottak át szarvas- marha hizlalóvá. Nem is alakí­tották át lényegében, csak be­rakták ide a szarvasmarhákat Százhatvan szarvasmarhát he­lyeztek el. És ezt a 160 szarvasmarhát két ember gon­dozza, ta karmán yozza. Lekö- téses módszerrel ezt nem le­hetne megcsinálni. De így igen. Az egyik állattenyésztő azt mondta: „Itt már nincs vakaró, itt már nincs kötél, két ember gondoz ennyi álla­tot és mégis jobbak az ered­mények, mint azelőtt, amikor még lekötött módszerrel hiz­laltunk. A múlt hónapban is 31 kiló volt a bikák súlygya­rapodása, ami körülbelül négy kilóval több, mint az azelőtti átlag.” Ebben a gazdaságban a ta­karmány« mint ilyen mag szűnt. Ez a nyolc ember győzi a munkát, pedig a 300 tehén­re és 140 borjúra mindössze egy ló jut. Ez hordja ki a trá­gyát, ez hordja be a takar­mányt Az egész telepet behá­lózza a kisvasút A gazdaság vezetői, hogy könnyítsék a munkát mindent a major kö­zelében a vasút mentén he­lyeztek el. A silót az istálló fala mellé tették. Egyszerűen a föld fölé. Jól letapostatták a lánctalpassal és föld helyett polyvával fedték be, amelybe őszi árpát vetettek. A siló ki­tűnően sikerült Olyannyira megkedvelték a föld feletti silózást, hogy az idén kísérlet­képpen egy silókazlat már tel­jesen takaratlanul hagynak. A silókazal mögött helyezték el a 12—15 vagon szénát magúk­ban foglaló kazlakat. A szal­mát is még jó úttal nyáron behordták és a vasút mellett helyezték el. Így minden kéz­nél volt Már említettem, hogy ebben a gazdaságban mindent kiszá­molnak a vezetők. Tavaly például több Taint 100 élő munkaóra jutott 1000 liter tej előállítására. Tény az, ha nem iá nagymértékben, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gaz­daságban — bár mindenütt ennyiért állítanák már elő — egy liter tej önköltsége 2,94 forint volt Az idén alaposan le akarják csökkenteni az 1000 liter tejre jutó élő munkaidő ráfordítást. Tervük szerint 82.5 óra élő munkának kellene 1000 liter tejre esni. De a bdlfcaliak esetében már megszokott hogy minden tervnek van egy ellenterve Így van ez ezzel is í A tervszerinti 82.5 óra helyet! ; ők csak 48 élő munkaórai akarnak felhasználni 1000 li­ter tej előállítására. Szalad Mám Árvísvédíel mi gyakorlat A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vszervezésében tegnap a Duna Mohács alatti szakaszán az úgynevezett Ci­gánygát mellett nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatot tar­tottak. A gyakorlatra meghív ták a siklósi és a mohácsi já­rás tűzoltótestületeinek pa­rancsnokait is tapasztalatszer­zés céljából. Délelőtt 10 órakor már ké­szenlétben állt a gyakorlat el­végzésére a közel 100 főnyi ár- vízvédelmi csoport — köztük a mintegy 40 tagú Árvízvédel­mi Készenléti Osztag, amely a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság keretén belül az elmúlt év őszén alakult, s amelyet az árvízvédelemhez szükséges korszerű felszereléssel láttak el. Gombás Lukács elvtárs. a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vezetőjének megnyitó szavai után a járási pártbi­zottság. az árvízvédelmi ké- zenléíi központ, a megyei és járási tárnics képviselői előtt megkezdődött a gyakorlat. Ütemesen csattogott a cölöp­verőgép, zúgott a kompresszor, teherautók szállították a földet a feltételezett veszélyes pon­tokhoz. Az egész árvízvédelmi cso­port, de különösen a szinte katonás fegyelmű Árvízvédel­mi Készenléti Osztag kiválóan oldotta meg a rábízott feladd- :. A gyakorlat jól sikerült. Cölöpverés, mederelzáró jászolgát ^készítése. Futórőzsesor az ár ellen. Szád lemezverési gyakorlat. »Foto: »HilLebrand Lajos. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents