Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

( Y v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? BUMÁXTÚO , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. MÁJUS 23. KEDD A szénabetakarítás most a legfontosabb munka Három hét múlva aratják az árpát a görösgali gazdaságban Újfajta szénaszárítás Drávátokon — Befejezték a dohány palántázását Kéuijfalun A csapadékos május a szi­getvári járás nagyüzemi gaz­daságaiban nem okozott jelen­tősebb elmaradást a tavaszi munkában. A járás határát járva egyetlen szépséghibát fedeztünk fel, a szántóföldek messze sárgulnak a vadrepcé­től, különösen a hoboli sza­kaszom, de máshol is. S ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek kissé későn láttak hozzá a gyomirtáshoz. Görösgal A Görösgali Állami Gazda­ság gabonatáblái tiszták, gyom mentesek, s kb. három hét múlva megkezdik az aratást. A gazdaság valamennyi kerü­letében a szénabetakarítás a legnagyobb munka, a gépeket is erre csoportosították. Hat Zetor vágja, kilenc pedig hord ja a szénát, négy Mahléder pedig felszedi a rendeket. Az idén már a görösgali gazda­ságban is állványon szárítják a szénát. 350 hold termése szá­rad már a faállványokon, s ezen a héten a hátralévő 400 holdat is levágják, behordják. A másik jelentős szezonmunka most a kukoricakapálás. Hét- főn 6 Zetor és 3 Maulwurf kapálta a sorközöket s a ku­koricasorokat pedig 120 gyalog munkás. Szulimán A hét végén Szulimán apra­ja, nagyja kivonult, — beleért­ve a tsz elnökét és könyvelőit is, — hogy a renden lévő lu­cernát felgyújtsák, azon a na­pon 127 ember dolgozott a lu­cernásban. Hétfőn a behor- dással folytatódott a munka, de ugyanakkor megkezdték a kukorica kapálását és a szőlő permetezését is. A mezei mun­kák mellett az egyéb belső munkákat sem hanyagolják el a szulimániak. A tsz tagjai, hogy a munkaegységgel taka­rékoskodjanak, társadalmi munkában vállalták egy 50 fé­rőhelyes növendékmarha-istál- ló felépítését. Az anyagot a tsz saját erőből vásárolja, a Öregek napja Baranyában Köszöntötték a 107 éves Zsellér Jánostt az ország legöregebb emberét Baranyában évente egyszer megrendezik az öregek napját, az idén májusban kétszáz köz­ségben és a szociális otthonok­ban tartanak az öregek kö­szöntésével kapcsolatos ünnep­ségeket. Számos községben vasárnap került sor az „öre­gek napjára”, a mozsgói szo­ciális otthonban például 120 öreget köszöntöttek a helybeli és a környező községek taná­csi vezetői, a párt- és a társa­dalmi szervezetek, így a nőta­nács, a vöröskereszt, valamint az úttörők. A szociális otthon vezetősége disznót vágatott, harminc tortát süttetett, ap­róbb ajándékokkal kedveske­dett az otthon lakóinak. Mohácson, a városi művelő­dési házban néhány nappal korábban rendezték meg az öregek napjának ünnepségét. Az erre szóló meghívókat a vöröskeresztes aktívák és az úttörők személyesen házhoz vitték, egyben virággal, ked­ves szavakkal köszöntötték az öregeket. A városi művelődési házban rendezett ünnepségen hatszáz meghívott vett részt, a KISZ-fiatalok műsorral szó­rakoztatták a nagyapákat, nagymamákat, akik meghatot- ta.n mondtak köszönetét a meg emlékezésért. Mohácson kö­szöntötték fel az ország leg­öregebb emberét, a jó egész­ségnek örvendő, 107 életévén már túljutott Zsellér Jánost. Számos más helyen a hónap hátralévő napjaiban, így pél­dául a pécsváradi járás leg­több községében május 27-én köszöntik az öregeket, a sely- lyei járásban 22 községben tartják meg az „öregek nap­ját”. Turbékpusztán június 4- re marad ez a megemlékezés, mert össze akarják kötni a szociális otthon átalakításá­nak. bővítésének, korszerűsí­tésének befejezési ünnepségé­vel. Ezen az ünnepségen részt v.a<.7-npif amtr g szigetvári üze­mi dolgozók, KISZ-fiatalok is, akik társadalmi munkájukkal járultak hozzá a turbéki szo­ciális otthon építkezéseihez. Baranyában a termelőszö­vetkezetek ötezer nyugdíjas­ról gondoskodnak, a szociális otthonokban több mint ezer gondozott talál minden igényt kielégítő elhelyezésre, míg az egyedülálló, önállóan megélő, vagy eltartott öregek jogainak védelméről a tanácsok szociá­lis állandó bizottsága törődik. községben lévő 18 kőműves vállalta, hogy két vasárnap felhúzzák a falakat, a tetőt a tsz ácsbrigádja készíti, a se­gédmunkát pedig a tsz tagjai végzik, Kétújfalú Állatok árán gépeket vásá­rolnak a kétújfalusi Vörös Csillag' Tsz-ben. Hétfőn az Ál- latforgalmi Vállalat átvételt tartott Kétújfaluban, ahol a tsz 54 hízottsertést és 10 vágó­marhát adott át a vállalatnak s ezért 160 000 forintot kapott. A bevételből a tsz gépeket vá­sárol, már három 125-ös Zetor- juk van, s most vásároltak egy Szuper Zetort felszereléssel és egy kévekötő aratógépet. A tsz így a legtöbb munkát már saját gépeivel végzi. Akad munka azonban a tagoknak is. Eddig már 100 holdról takarí­tották be a lucernát s a hét végéig teljesen végeznek a szénabetakarítással. Szépen haladnak a növényápolással is. Megkapálták a napraforgót, a cukorrépa zömét kiegyelték és befejezték 30 hold dohány ki palántázását, I román könnyűipari miniszter Pécsett Drávafok A múlt évben is 50 hold ré­pája volt a drávafoki Ujesz- tendő Tsz-nek, de akkor a sa- rabolás és az egy elés három- három hetet vett igénybe, most mindkét munkát 3 nap alatt elvégezték. Végeztek a lucerna első kaszálásával is, s ezen a héten behordják a szé­nát. Uj szénaszárítási mód­szerrel is kísérleteznek. A tsz egy 10 vagonos góréját — meg felelő átalakítás után — meg­töltik előfonnyasztott lucerná­val s a levegő természetes moz gása végzi majd a szárításit. Az így készült szénából aztán lucemalisztet készítenek, amely magas tápértékénél fog­va kitűnő sertéstakarmány. Kilenc napos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Alek- szander Szentkovicsi, a Román Népköztársaság könnyűipari minisztere és Jón Dumitrescu, a bőr-, cipő- és gumiipari igazgatóság vezetője. A kedves vendégek tegnap a délelőtti órákban Pécsre érkeztek és megtekintették a Pécsi Bőr­gyárat. Valamennyi műhelyt megnézték, hosszasan beszél­gettek a dolgozókkal az új technológiák alkalmazásáról, a munkásvédelmi berendezések­ről, a gyártmányok minőségé­ről. Bérei Pál elvtárs, a Pé­csi Bőrgyár igazgatója büszkén ismertette a gyár termelési eredményeit és a jövő terveit. A látogatás után a miniszter elvtárs — aki nagyszerűen be­szél magyarul — elmondotta, hogy igen jó benyomásokat szerzett a gyárban és nagyon tetszenek a gyár készítményei. Amikor Jón Dumitreszku elv­társat megkértük, hogy ta­pasztalatairól beszéljen, ő ki­emelte, hogy a régi és új ta­lálkozása tapasztalható az öreg gyárban. Igen nagy a techno­lógiai fegyelem — folytatta — ami a gyártmányok minőségén meg is látszik. Szépek a bőrök. Nagyon tetszik, hogy igen nagy gondot fordítanak a gyár tisztaságára, ami nagyon fon­tos egy olyan üzemben, ahol ilyen kényes munkákkal fog­lalkoznak. Magyarországi látogatásunk igen hasznos. Sok olyan dolgot tapasztalunk, amelyeket oda­haza szeretnénk hasznosítani. Nagyon jól éreztük magunkat és kívánjuk, hogy a Pécsi Bőr­gyár munkáskollektívája a jö­vőben még szebb eredménye­ket érjen el. Hétfőn délelőtt a párt vezetői megtekintették a Budapesti Ipari Vásárt A kereskedői napon az ipar vezetői találkoztak a belföldi és a külföldi kiállítókkal Mozgalmas nap kezdődött hétfőn a reggeli órákban a Budapesti Ipari Vásáron: reg­gel 8 órakor a magyar ipar képviselői a kereskedői napra érkeztek, hogy szakmai meg­beszéléseket folytassanak a belföldi és külföldi kiállítók­kal és kicseréljék véleményü­ket, tapasztalataikat. * Hétfőn délelőtt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­Évvégi vizsga Nem éppen szokatlan lát­vány, hogy kisdiákok nagy csokor virággal közlekednek az utcán, hiszen ez a tavasz­utó-nyárelő időszak a „napok" ideje. Anyák napja, gyermekek napja, pedagógusok napja kö­vetkezik egymásután. De má­jus 23-én, hétfőn nem jelez ilyesféle ünnepet a naptár. A Felsővámház utcában mégis nagy virágcsokrokkal sürögpek az iskola kapuján ki és be az ünneplösen öltözött gyerekek. Odabenn aztán kiderül, hogy mi is történik itt. A Fel­sővámház utcai iskolának már tavaly megkezdődött a tataro­zása, bővítése és az építkezé­sek miatt változott az iskolá­ban a tanítási idő. Előbbre hozták a tanévzárást és hétfőn, kedden, szerdán már folynak is az évzáró vizsgák. Vizsgára pedig a legtöbb szülő ellátja csemetéjét kellő nagyságú vi­rágcsokorral, hogy emlékeze­tes maradjon az évvégi bú­csúzás az iskolától. De ez mind csak külsőség. Ami a legfontosabb, az oda­benn történik az osztályokban. Most adnak számot az alsó ta­gozatosok egész évben gyűjtö­getett- tudásaikról. Bajcsi Gyuláné osztályába, a IV.fa osztályba nézek be. Szé­pen énekelnek, a gépek dalát több szólamban is előadják. Aztán a tanár néni kérdésére égnek emelkednek az ujjak és Péter röviden összefoglalja a dal tartalmát: — Arról szól az ének, hogy ha jól, gondosan bánunk a gépekkel, azok is jó segítőink lesznek. Azután földrajzból vizsgáz­nak. Vers vezeti be a vizsgát: Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa. Hibátlan a szava­lat és Rózsika is hibátlanul mutatja meg szűkebb szülő­földje, Pécs földrajzi helyzetét, Baranya határait. Gyuszi ide­genvezetőnek csap fel és elve­zet bennünket a Széchenyi térre (persze, csak képzelet­ben) s ott bemutatja a török­kori dzsámit, a régészeti mú­zeumot, a megyei tanács épü­letét, a városi tanácsot, — Mi épült városunkban a felszabadulás óta? — hangzik el a kérdés. Kinyúlik a sok gyerekkéz, némelyek még fel is ágaskod­nak. Sorolják, míg a legújab­big, a Mecseki Állatkertig jutnak, i azt k elmondják, hogy szüleik oda járnak társa­dalmi munkát végezni. Tágul a kör, az ország tájai, határai következnek, $ nem­csak azt tudják elmondani, hogy milyen országok hatá­rosak velünk, hanem azt is, mi a különbség a tőkés, meg a népi demokratikus országok között. — A kapitalista országban az urak dolgoztatják a mun­kásokat, nálunk meg saját ma­gának dolgozik a nép — vágja ki Ibolya. Tudnak arról is, hogy Mo­sonmagyaróvár gépeket szállít az Alföld parasztságának, meg hogy Kaposváron a felszaba­dulás óta épült hűtöház és fo­noda, hogy Miskolcon egyetem létesült nem is szólva a na­gyobb létesítményekről, ame­lyekről igazi büszkeséggel szá­molnak be. Jó nézni, a kis emberpalán- táka.t, amint széles mozdula­tokkal mutogatnak a térképen, szinte átölelve az egész orszá­got. Ma még csak így, a tér­képen veszik birtokba, de hol­napra az övék lesz egészen. (—S—C) gának első titkára, Biszku Bé­la, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai megtekintették a Buda­pesti Ipari Vásárt. A vendége­ket Veres József a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke és dr. Vitéz András a vásár igazgatója üdvözölte. A párt vezetői felkerestek több pavilont. * Hétfő nemcsak az ipari szak­emberek. hanem a kereskedők napja is volt a vásáron. A kül­kereskedelmi vállalatok képvi­selői felkeresték a külföldi ki- állitókat és számos üzletkötést készítettek elő. Ugyanakkor a vásáron bemutatott magyar gyártmányokat is sok külföldi küldöttség szemlélte meg. A MOGÜRT gépjármű külkeres­kedelmi vállalat a külföldi szakemberek népes csoportjá­nak mutatta be a magyar autó- és traktoripar készítményeit, amelyek közül kiemelkedik az Ikarus gyár ízelt városi autó­busza. A kocsi 190 utast tud szállitani, szerkezete a legmo­dernebb, télen fűthető. Nagy érdeklődéssel szemlélték meg az Ikarus gyár nyerges hűtő- gépkocsiját, az új típusú tejszál­lítót, a Csepel Autógyár bil­lenő platós tehergépkocsiját, valamint a cementszállitó au­tót. Az' úgynevezett speciálko- csikon kívül dömperek és a továbbfejlesztettt traktorok is nagy elismerést arattak a kül­földi szakemberek körében. A KGM autó- és traktoripari igazgatósága meghívta a vá­sárra a magyar közlekedés szak embereit is, akiknek szintén bemutatták gépjárműiparunk új gyártmányait. Közép-Európa egyik legnagyobb bányászliirdője épül Zobák-aknán . A Komlói Szénbányászati Tröszthöz tartozó Zobákon épül az ország egyik legkor­szerűbb, ezer méter mélyre tervezett új aknája. Teljes fel­építése közel másfél milliárd forint költséget igényel s napi teljesítménye eléri majd a 300 tonnát Az új bányában, a ter­vek szerint még a második ötéves tervben megindul a termelés. A külszínen és a föld alatt is erőteljes ütemben dolgoznak az akna építésén, szerelésén. Emellett megkezd­ték a munkásegészségügyi cé­lokat szolgáló létesítmények kivitelezését is. Ezek között legjeLentőseWi • háromezer bányász részére készülő üzemi fürdő, amely Közép-Európa egyik legnagyobb, . legmoder­nebb ilyen intézménye lesz. A bányászok alagúton jutnak majd az aknához és vissza. Az alagsorból személyfelvonó vi­szi a dolgozókat a hatszintes épület emeleteire. A fehér-fe­kete rendszerű öltözőben a munkaruhákat szárító-rázó szekrényekbe helyezik, ahol a portól is megtisztulnak. Az utcai ruhát viszont hermen- tikusan zárt szekrényekben tartják, így megóvják minden­nemű szennyeződéstől. A a épület egészében légkondicio­náló és hőszabályozó berende­zés működik, majd. * Nagysikerű honvédelmi nap Pécseit Egervári József ejtőernyős szakosztályvezetőnek kitüntetést nyújt át Szabó István altá­bornagy elvtárs. (Képriport a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents