Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

TOÄG 'PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIH. ÉVFOLYAM. 118. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1961. MÁJUS 21. VASÁRNAP Az állami gazdaságok 4100 holdról már betakarították a lucernát Huszonkétezer hold kukoricát vetettek a gazdaságok — Tizenkét tagon cukorborsót exportált a megye — A tsz-ek fordítsanak minden erőt a növényápolásra A hét végéig valamennyi ba ranyai állami gazdaságban befejezték a kukorica veté­sét. 17 000 hold kukoricát és 5 000 hold silókukoricát ve­tették a gazdaságok ezer holddal többet a tervezettnél. A hatalmas kukorica terü­letnek ebben az évben már csak a felét művelik hagyo­mányos módon, a másik fe­lén a kapálás nélküli műve­lést, vagyis a gyomok vegy­szeres pusztítását alkalmaz­zák. A csapadékos időjárás elle­nére az állami gazdaságok már csaknem befejezték a lucerna-széna betakarítá­sát. A 4800 hold beállt lucernából már 4100 holdon elvégezték az első kaszálást, sőt amire még egy évben sem volt pél­da, ez a szénamennyiség már kazalban is van. Az idei gyors széna béták ar í tás a jó szerve­zésnek köszönhető. A gépát­csoportosításokkal, gépkofi- centrációval, a gazdaságok ke­rületednek helyes kooperáció­jával sikerült a betakarítás idejét meggyorsítani. A széna szárítását a siklósi, bikali és bólyi gazdaságban már a leg­korszerűbb kazalszárításos módszerrel végzik. Ahol erre még nincs mód, ott a szintén igen eredményes faállványos szárítást alkalmazzák. Jó ütemben halad az őszi takarmánykeverékek silózása is. Eddig 26 vagon őszi keve­réktakarmányt silóztak le. A növényápolásban sincs el­maradás. Valamennyi gazda­ságban befejezték a cukorrépa egyelését, s a zengőaljai áll- mi gazdaságban végezték a répa mélykapálásával is. A burgonya töítögetését az egész megyében megkezdték, ebben a munkában a pécsi gazdaság jár az éden. Nagyarányú folyamszabályozási munkák a magyar Duna déli szakaszán Veszélyes zátonyt távolítanak el a Mohács alatti folyómederből , 1956 tavaszán 6Úlyos árvíz pusztította végig a magyar Duna déli partvidékét és Mo­hács-szigetet. Az árvíz óta el­telt öt év alatt az állam 80 mil­lió forintot fordított ezen a folyószakaszon a töltések hely­reállítására és szabályozási munkákra. Többek között 70 km szakaszon újjáépítették, il­letve megerősítették a gátakat A mohácsi Duna-parton más­fél kilométer hosszúságban új­jáépítették az 1956-os árvíz idején erősen megrongálódott árvízvédelmi falat Az idén újabb nagy arányú munka kezdődött a magyar Duna legdélibb szakaszán: Mohácstól csaknem a határ­szélig. Mohács alatt, a Duna medrében évtizedek során nagy zátony képződött a folyó hor­dalékából. A zátony nemcsak a hajózást nehezítette meg. ha­nem a jégtáblák levonulását is. Az öt év előtti pusztító ár­víznek is ez volt az egyik oka, ugyanis a zátonynál valóságos heggyé torlódott jég miatt az alacsonyan fekvő sík Mo­hács-szigetre zúdult rá. A jég­torlasz eltávolítása — a ta­pasztalatok szerint — még rob­bantással vagy bombázással is nehezen megy. Ezért a szak­emberek úgy határoztak, hogy magát a zátonyt kell megszün­tetni. A Baján székelő Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság mérnökei érdekes tervet dolgoztak ki, amelynek lénye­ge. hogy a zátonyt maga a Duna rombolja szét. Ennek ér­dekében két — 150, illetve 180 méter hosszú — keresztgátat építenek a Cigány-zátony fel­ső csúcsán. A prizma alakú, felül két méter széles kőgát ellen tud állni a jóg járásá­nak is. A keresztgátak hatásá­ra a szükebb mederbe kény- szeritett folyóvíz saját erejével mossa majd el a veszélyes zá­tonyt. Ezzel egyidejűleg a köl- kedi kanyarban 1300 méter hosszú partbiztosítást is vé­geznek. Ezekhez a munkákhoz 30 QQQ köbméter követ használnak fel. A kő uszályo­kon érkezik Móhács alá és ott úszódaru segítségével helyezik a folyómederbe. A nagyará­nyú folyamszabályozási mun­ka, melyre csaknem négymillió forintot fordítanak, a tervek szerint októberre fejeződik be. A termelőszövetkezetekből is megnyugtató jelentések ér­keznek; Mindenütt megsarabolták a cukorrépát, de az egye- lésben lemaradás van. A cukorrépának 66 százalékát egyelték ki. Több helyen ka­pálják már a kukoricát és fe­le részben elkészült a napra­forgó első kapálása is. A lucernának eddig 44 szá­zalékát vágták le, számos’he­lyen így például a pécsvára- di járás tsz-edben már 520 holdról be is takarították a lucernát. Rövidesen he kell fe jezni a lucerna és vöröshere kaszálását és hozzá kell látni a rétek kaszálásához is. Meg kell gyorsítani a zöld­borsó szedését, mert most van a legjobb ára és igen nagy -, a külföldi kereslet. Cu­korborsóból eddig 12 súlyva­gonnal exportált a megye. A megye több tsz-ében Matty és Kisdobsza környé­kén megkezdték a hajtatott újburgonya szedését. Még mindig cikk az adventi kelkáposzta. Ezidáig 97 vagon­nal vásárolt fel Mohács kör­nyékéről a MÉK és ebből 47 vagonnal exportált. Mivel eső után nemcsak á kultúrnövények, hanem a gyomok is gyorsan nőnék, a tsz-ekbén minden . erőt a nö­vényápolásra kell fordítani. Fordítsanak különös gondot a termelőszövetkezetek a széna­szárításra és lehetőleg készít­senek szénatartó állványokat. Csák így lehet biztosítani a széna betakarítását, a széna jó minőségét. Huszonnyolc tsz-létesítményt épített már fel idén a Baranya megyei tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az épületekhez szükséges faipari munkákat a vállalat asztalosüzemé­ben készítették el. Erb János felvétele Megkezdődött az eviani értekezlet ~ -7. -V 1 r * *•,. * ‘ f • •’ v- •*. yJ ‘ * ;.-.y’ f. A francia kormány tíízsziinetet rendelt el Algériában Párizs (MTI). Megkezdődött... Ez az első és önmagában véve is nagy jelentőségű tény az evianl francia—algériai tárgyalások első napján. Ahofsy az égy ós három- negyedórás- első ’ ülés lezajlott, az egészében megfelelt a vá­rakozásnak.' Külsőségeiben is: a francia' küldöttek nem fog­tak kezet; hiszen a párizsi utasítás csak a legelemibb udvariasságot, írta elő üdvöz­lésként főbólintás formájában. De ez kevéssé lényeges, fon­Tízezreket vonzanak a vásár látnivalói A szovjet pavilon igazgatójának nyilatkozata Az előzőknél jóval nagyobb- szabású idei ipari vásár a lá­togatók nagy tömegeit vonzza. Szombaton is, különösen dél­után — több tízezer ember ke­reste fel a városligeti vásár­várost; Szombaton a vásár legláto­gatottabb pontja a szovjet pa­vilon. A Szovjetunió nemzeti napján déli egy óráig 26 ezren keresték fel a kiállítást, s estig a látogatók száma meghaladta az ötvenezret. A pavilon láto­gatói két csoportra oszthatók. A szakemberek figyelmét a technikai újdonságok kötik le, a híradástecnikai, elektromos berendezések, szerszámgépek működése iránt érdeklődnek. A nem szakemberek — e cso­portba főleg a nők tartoznak — a szovjet közszükségleti cikkek gazdag választékában gyönyörködnek. A szovjet pavilon igazgató­ja, A. I. Morozov az idei vá­sárról a következőket mon­dotta: — Két évvel ezelőtt már al­kalmam volt megismerkedni a Budapesti Ipari Vásárral. Ez a mostani azonban az akkori­nál jóval nagyobb, impozán- sabb. Több új pavilont emelr tek azóta. Minden magyar ki­állításon sok technikai újdon­sággal találkoztam, amelyek mind arról beszélnek, hogy a magyar ioar milyen nagyará­nyú fejlődést tett meg az utób­bi években, önöknek ezek a sikeréi örömmel töltenek el bennünket. — A szovjet pavilonban a rádió- és televízió készülékek­nek. szerszámgépeknek orvosi műszereknek, elektronikus be­rendezéseknek van a legna­gyobb sikerük. — Véleményem szerint kiál­lításunk leizgalmasabb újdon­sága a Mars—200 elnevezésű elektronikus számológép, ame­lyet különleges célfeladatra alakítottak át. A berendezés a termelő munkafolyamat két­száz pontjáról egyszerre jelzi, szabályozza, milyen ott a hő­mérséklet. Működése különö­sen a gumifeldolgozásnál je­lentős, ahol az anyagot a mun­kafolyamat közben különböző hőmérsékleten kell tartani. — Reméljük, hogy a szovjet ipar gyártmányai, mind a közszük­ségleti cikkek, mind pedig a gépi berendezések megnyerik valamennyi magyar látogató tetszését — mondotta befeje­zésül a pavilon igazgatója. Szombaton délelőtt a vásá­ron a Találmányi Hivatal pa­vilonjában bemutatták a ta­valy benyújtott találmányok közül a nyolcvan legjelentő­sebbet. Kiss András, az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnök- helyettese elmondotta, hogy a múlt évben 2452 szabadalmi bejelentés érkezett, 13 száza­lékkal több, mint 1959-ben, A bejelentett találmányok 45 százalékát valósították meg, ilymódbn a bevezetésnél még sok a tennivaló. Egy-egy ta­lálmány kétszázezer forint megtakarítást jelent népgazda­ságunknak. A bemutatott gé­pek, készülékek közül a leg­jelentősebbek közé tartozik a Bruckner-féle kettős sodró cér- názógép, amely a világ legmo­dernebb hasonló berendezései­nek teljesítményeit ötven szá­zalékkal felülmúlja. tosabb az,- mi hangzott el az első ülésen. A francia javaslat Joxe államminiszter a fran­cia álláspontot voltaképpen - ugyanúgy, fejtette ki, amint De. Gaulle tábornok április 11-i sajtókonferenciáján már ismertette a maga • elképzelé­séit. Szavakban a francia kor­mány továbbra is az önrendel­kezési jog alapján áll. Egy na­pon így is, úgy is népszavazás lesz Algériában. Joxe expozé­jában visszatérés mutatkozott — nyilván az ultrák megnyug­tatására irányuló kísérletként — a legelső francia formulá­hoz: ha nem jön létre Evian- ban megegyezés, egyszer majd három lehetőség között vá­laszthatnak Algéria lakói: a leválás (azaz a függetlenség), a franciává válás (a „Francia Algéria”) és a papíron függet­len államként Franciaország­gal való társulás között. Joxe fejetegetéseiből kitűnt, hogy De Gaulle tábornok terve ez: Evianban egyezzenek meg a „társulást” illetően, ennek nyomán a népszavazás előtt a francia és az algériai kormány közös kampányt folytatna a „társulási" formula elfogadta­tásáért. Joxe nem rejtette vé­ka alá, milyen ^keretek között képzelik el a „társulást”: gaz­dasági, pénzügyi, technikai, kulturális és — ami a legfon­tosabb — katonai együttműkö­dést várnak el Franciaország és a „szuverén” Algéria kö­zött. Algéria köteles lenne megtűrni területén a francia katonai támaszpontokat. To­vábbi francia feltétel: az euró­pai lakosság jogállásának szer­Á zivatarok miaít két nap alatt 80 centiméterrel emelkedett a Duna szintje A Duna felső szakaszán az Inn völgyében, hullott múlthe­ti tartós csapadék következté­ben közepes dunai árhullám alakult ki. amellyel megérke­zett Budapestre a zivatarok vi?e, s két nap alatt 80 centi­méterrel emelkedett a Duna szintje. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója sze rint vasárnap reggelig még újabb néhány centiméteres emelkedéssel tetőzik a Duna Budapestnél és a víz megköze­líti, de nem éri el az alsó rak­part szóiét. A folyó felső sza­kasza az utóbbi napokban nem kapott utánpótlást az esőtől, s így a tetőzés után még va sárnap megkezdődik az apadás. vés biztosítása. Mindezek fö­lött pedig, ami már nérh is feltétel, hanem francia rész­ről természetesnek : talált igény: a Szahara sorsáról Evianban ne tárgyaljanak, mivel az — Joxe szavaival él­ve „különálló" probléma”, azaz franciának tekintik a Szaharát. 1 . * ' Algéria állásponlía Az algériai küldöttség nevé­ben Krim Belkaszem; az algé­riai kormány külügyminisz­tere leszögezte, hogy csak a területi integritás és az algé­riai nép egységének elve alap­ján lehet szó az önrendelke­zési jog alkalmazásáról. Eb­ben az általános jellegű meg­szövegezésben benne rejlik az, hogy a függetlenségéért hete­dik éve harcoló algériai nép és kormánya a Szaharát Al­géria integráns részének te­kinti, hogy eleve elzárkózik Algéria mindennemű esetleges felosztása elől. (Az a francia fenyegetés, hogy felosztják Algériát és áttelepítik az euró­pai lakosságot a francia zászló alatt megmaradó területre, abban az esetben, ha a nép­szavazáson az algériaiak a tel­jes függetlenséget, francia szó- használat szerint a szecessziót választják — továbbra is fenn­áll...) Az algériai nyilatkozat tar­talmazta azt is, Hogy az algé­riai nép egysége az arabok és az európaiak jogegyenlőségét jelenti, s nem lehet szó — még részben sem — az európaiak kiváltságainak fenntartásáról* amint azt Párizs követeli. Az eviani konferencia első napján még nem volt szó igazi értelemben vett tárgya­lásról. Mindkét fél kifejtette a maga álláspontját. A hosz- szú és elkeseredett alkudozás kedden indul meg, kétnapos „gondolkozási idő után” — mint maga Joxe mondotta. Tűzszünet? Megjegyzéseket igényei még a szombati nap másik esemé­nye: a francia kormány beje­lentette, hogy egyhónapos idő­tartamra — a helyzet alakulá­sától függően — elrendelte a (Folytatás a 6. oldalonJ á

Next

/
Thumbnails
Contents