Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

r 1961. Április 19. V APLÖ 5 Hangversenyről — hangversenyre A Komlós-vonósnégyes hangversenye A társas házimuzsikálás leg­intimebb, legmeghittebb faj­tájának, a vonósnégyesnek messzi régmúltba nyúló ha­gyományai élnek városunk­ban. Családok zenét kedvelő és művelő tagjai ültek le estén­ként a maguk és hozzátarto­zóik igaz gyönyörködtetésére muzsikálni. Néhány esztende­je még jó képességű és hír­nevű quartett működött Pé­csett — ma viszont meg kell elégednünk a hébe-hóba vá­rosunkba látogató vendég-. együttesekkel. Pedig, hogy van közönsége a vonósnégyes­nek (ami egy új pécsi vonós­négyes-társaság megalakításá­nak gondolatát is felveti) iga­zolja a Liszt-termet megtöltő közönség a Komlós-vonós- négyes szerda esti hangverse­nyén. Nemrég, mint kiváló ké­pességű szólistát ismerhette meg a pécsi közönség a rokon­szenves, fiatal Komlói Pétert, ezúttal vonósnégyesének pri- máriusaként lépett pódiumra. Együttesének többi tagja — Devich Sándor, Németh Géza és Botvay Károly — ugyan­csak a fiatal művészgenerá­cióhoz tartoznak. A plakáton meghirdetett műsortól telje­sen eltérő programmal lepték meg a hallgatóságot, amit ez­úttal csak az ment. hogy a belgiumi nemzetközi vonós­négyes-versenyen bemutatásra kerülő műsoruk — ezt hallot­tuk ugyanis — semmivel sem marad mögötte az eredetinek. Beethovennel kezdeni hálás feladat, alkalmas arra. hogy a fiatal quartett kiváló képessé­gei, egyszerű és pózmentes vi­selkedése mindjárt kezdetben megnyerjék a közönség ro- konszenvét. Jó hatást keltett, hogy hang­szereik összehangolását már előzetesen elvégezték, így Beethoven A-dur vonósnégye­sének hangulatát nem zavar­ta meg a pódiumon a „nyílt- szini” hangolás. Bár a vonós­négyesnél van szükség leg­hosszabb időre, a legáldozato­sabb munkára, amíg a négy művész valóban ura lesz hang­szerének, és saját egyénisége feláldozásával közös egyénisé­get kialakítva egybeolvad az együttes muzsikálásban, a fia­tal Komlós-vonósnégyesről el­mondhatjuk, hogy biztos ösz- szecsiszoltsággal. kulturáltan sokszínű és differenciált já­tékkal, nagyfokú alkalmazkod­ni tudással tolmácsolta Beetho­ven alkotását, örvendetes, hogy ez az együttes ifjan lo­bogó lendületével újat is kíván nyújtani. így került műsoruk­ba — Pécsett először — Lajtha: öt etűd vonósnégyes­re című, teljesen modern hangvételű, szokatlan intoná­cióktól hemzsegő műve. A sor- dinós vonósokon megszólaló „Piano játék” merengését a „Könnyed gyorsaság” pergő lüktető rohanása követte, hogy a „Polifónia" megpihentető lágysága után a vonónélküli bizarr technikájú „Pengetve'' tétellel záródjék a mű. annak bizonyságául, hogy a ma zene­szerzőjének is van mondani­valója a négy vonóshangszer számára. A Komlós-quartett kellő hangvétellel, gondos for­maépítéssel és látható nagy kedvvel szólaltatta meg mutatós alkotást. A műsor második felében Schumann ritkán hallható A-dur quar tettjére került sor. Ezt a mű vet is aprólékos műgond, ösz- szedolgozott technikai bizton­ság, szentimentálizmustól mentes őszinte átélés jellemez be — nt — Dalos-találkozó lö-én este meleg hangulatú énekkari hangverseny hang­zott el a Liszt-teremben. Eljött közénk a Veszprémi városi Ve­gyeskar és együttes hangver­senyt adott a Mecsek Művé­szeti Együttes Énekkarával. A két hatvan főn felüli létszámú testület a dunátúli öntevékeny énekkari mozgalom legerősebb bázisai közé tartozik. A veszprémi énekkar tagjai­ban széphangú és fegyelmezett énekkart ismertünk meg. Egyetlen kilógó hangot, vagy pontatlan belépést nem tapasz­taltunk. Egyaránt alkalmasak hősi mondanivaló tolmácsolá­sára, vagy lírikus kedélyálla­pot érzékeltetésére. Méltó kép­viselői az ősi Veszprém mai zenej arculatának. Bárdos La­jos „Veszprémi jelhang”-jával lendületesen rajtoltak. Tovább fokozták Erkel Ferenc izzó ha­zaszeretetre valló „Éljen a ha­za” karával, majd Dvorzsák „Uj világ” szimfóniájának meg kapó szépségű, lassú tételével, amelyet most hallottunk elő­ször vegyeskari átiratban. Mű­sorukat Kodály és Bárdos ma­gyar népdalfeldolgozásaival fe­jezték be. Nagy értékük az énekkar „mindenes”-e, Gutscher Ágnes. Nemcsak énekel a szoprán szó­lamban, hanem szólózik is, kí­sér. sőt önálló zongoraszámok­kal is fellép. A megismételte­tett Düorzsáíc-karban ő énekel­te a dallamot, dongókar kísé­retével. Házi énekkarunk, a népsze­rű Mecsek Énekkar Hegyi Jó­zsef avatott művészi irányítá­sával fellépésről fellépésre fej­lődik. Őket alkalmunk lévén többször hallani, megállapít­hatjuk, hogy semmiben sem maradtak a vendégek mögött. Két szólistájukkal — dr. Pé- czely Lászlón«, Kanizsai László — valamint kísérőikkel — He­gyi Attila, ér. Péczely László — igen komoly feladatok meg­oldására képeséli. Számaik kö­zül legjobban érvényesült Hän­del „Csillagfényes táj”-a,' a „Hunyadi László” opera Nász­kara, Vándor „Medventánc”-a és Bárdos Lajos „Ének a dal­ról” című, Juhász Gyula ver­sére írott vegyeskara. Bensőséges hatást keltett a két énekkar testvéri összefo­gása, az a négy szám, amelyet egyesítve adtak elő, egymás közé állva. Liszt baritonszóló- ra és eredetileg női karra írott „A munka himnusza” kantá­tája vegyeskari átdolgozásban nem szerencsés, mert felbom­lasztja a szóló és kar erőbeli egyensúlyát. A szólista hang­jára árnyként borul a ráeresz­tett kar. Kanizsai László dere­kasan megbirkózott e nem mindennapi feladattal. Fiatal hangja ércesen cseng, nagy fej­lődés előtt áll. Méltó módon fejezte be a műsort Kodály ,.A magyarokhoz” ódájának ősere­jű zengése. Kimaradt a Mecsek Együt­tes szólótáncosainak száma: Simon Antal tánckölteménye Bartók Béla „Allegro barbaro” jára. Kiváncsiak voltunk e virtuóz zongoradarab vizuális megoldására, ezért várjuk mi­előbbi műsorra tűzését. Nem akarunk ünneprontók lenni, de mégsem mehetünk el szó nélkül a negatív jelenség mellett. Ez a szakmabeliek csaknem teljes távolmaradá­sa. Hiába vártak félóránál többet a közönségre, a csekély számú hallgatóság soraiban alig láttunk karvezetőt és da­lost. Köszöntjük a két énekkart és a mielőbbi viszonthallás óha jával búcsúzunk a veszpré­miektől. Veress Endre Iskolai hangverseny 16-án délután városunk egyik legrégibb tanintézete, a belvárosi általános iskola hang versenyt rendezett az úttörő- mozgalom tizenöt éves fenn­állásának tiszteletére a Dok­tor Sándor Művelődési Ház­ban. A műsor összeállítása és az énekkar betanítása az igen ro­konszenvesen dolgozó dr. Só­lyom Józsefné énektanárnő érdeme. Az anyagot ügyesen csoportosította stíluskorszakok szerint és beleágyazta egy tö­mör ismertetésbe, amelyet Borbély Éva, Kopasz Éva. Lő- rincz Margit, Neichel Mária és Rupperth Zsuzsa olvasott fel hatásosan. A szereplők között nagy számbeli fölényben voltak a leányok. Legtehetségesebben zongorázott Binder László, Fó- nay Kárai-- LacZkó Judit, Pa­di Mária, Zemplényi Zita, de ugyanolyan szeretettel tapsol­tunk a törekvő és szorgalmas B eke Márta. Farsang Mária. Heim Valéria, Kiss Sarolta, Kollarits Klára, Kopasz Éva, Laki Ildikó, Nagy Márta. Pál­jai Erzsébet, Pállfi András, Sugár Zoltán játékának is. — Kedvesen hegedült Keszthelyi Júlia és gordonkázott maga­biztosan Dukits László. Schu­bert „Vadrózsa“ dala. Egyed Márta bájos előadásában jól érvényesült gyermekhangon, a pirinyó Gillái Györgyi bátran énekelte Egyed Mártával Le­vina „Galamb“ karának szó­lóját. Rátermettségüket árul­ták el a versmondók is: Ben- czenleitner Éva, Major Eszter, Rupperth Zsuzsa és Vörös Il­dikó, A zongorakíséret feladatát Kozma Dezsöné tanárnő oda- adóain teljesítette. Művészi szempontból a mű­sor legértékesebb számait az énekkar nyújtotta, a nyolca­dikos lányok kamaraikara. de különösen a leányok összkara, Sólyomné szeretetteljes veze­tésével. Legmagasabbra az énekkar Kodály Zoltán „ViJló“-jével hágott. Ez az álomszép gyer­mekkar a többi Kodály-gyer- mekkarral immáron harminc- három esztendeje gyönyörköd­teti ifjúságunkat. A nyolcva­nadik éve felé közelgő mester hódolatában fogant dr. Vargha Károly „Kodály köszöntése“ című ódája, amelynek lendü­letes elmondásával Benczen- leitner Éva a versmondók élé­re került. — V. — Akik juttatott házhellyel -V nyerészkednek Nemcsak földet osztottunk, telket is adtunk a földreform során. Házhelyet adtunk a kis­embernek, hogy olcsón és gyorsan építkezhessen, és meg­menekülhessen a telekspeku­lánsok karma elől. Teltek az évek, de minden telek nem épült be. Sok ma­radt üresen. A Minisztertanács ezért rendeletet adott ki 1954- ben a juttatott házhelyekkel kapcsolatosan. Kimondotta: az üresen álló juttatott telkeket öt éven belül be kell építeni. Ha a tulajdonos nem épít há­zat, akkor a tanácsnak jogá­ban áll a juttatást megvonni, magyarán: a telket elvenni. Később, egyt 1957-ben kelt rendelet úgy intézkedett, hogy ezeket a telkeket a tanács az OTP-nek — ami ezzel egyet jelent: az államnak — köteles értékesítésre átadni. Népi demokráciánk így akarta elejét venni annak, hogy a juttatott telkeket nye­részkedésre használják, és munka nélkül szerzett jövede­lemre tegyenek szert. Sajnos, olyan hírek érkeztek szerkesz­tőségünkbe, hogy ez nem sike­rült teljes mértékben. A szó­beszéd szerint nem egy jutta­tott telektulajdonos akad a Szigeti vám közelében, a Szi­geti út, Egres utca és Málna utca körzetében, aki a rendel­kezést kijátszva súlyos tízez­reket vág zsebre. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél — mondja a közmondás, amely, ha nem is mindig, ez esetben igaznak bi­zonyult. De ne vágjunk az események elé! Egyik Szigeti úti ház szom­szédságában Perjés Péter mo­hácsi tanító a telektulajdonos. A hírek szerint el akarja ad­ni, s — távol lévén — a szom­szédját bízta meg az üzlettel. így is volt. A szomszéd — idős, német viseletbe öltözött asszony — valóban meg lett bízva az eladással. Sajnálkoz­va közölte, hogy a telket vagy két hete már eladták — har­mincezerért ... A telek nagysága 186 négy­szögöl. Nézzük a másik házhelyet! Perjés Péter telkétől jó kőha- jításnyira, a Málna utcában fekszik Orbán Irríre és fele­sége 272 négyszögöles házhe­lye. Szintén juttatott, s a te­lekkönyvi adatok szerint még Orbán Imréé. A valóságban még 1960. augusztus 31-én el­adták Schlégl Józsefnek és fe­leségének (akkori lakásuk Pécs, Kismélyvölgy 9.) hu­szonnyolcezer forintért. Eddig tehát 58 ezer forint­tal károsították meg az álla­mot. Ám, ha nem sajnálja az ember az idejét, s tovább vizs­gálódik, kiderül, hogy mindez semmiség ahhoz képest, amennyit Zankl Ottokár nyert az efféle kétes üzleten, ö egy­maga többet vágott zsebre. A Zankl-telek Az egykori Zankl-telek ma öt felé van osztva. 162 négy­szögöl Deres Zoltánhoz került, 10 ezer forintért. Később még kétezer forintot csikart ki a kisfizetésű technikustól, egy mintegy kétméteres sávért. (Deresné vallomása szerint. Deres Zoltán ugyanis házat épített a telekre, s szüksége volt a kétméternyi sávra.) A szomszédok egybehangzó val­lomása szerint a másik telek­rész egy kővágószőlősi ember­hez került 20 ezerért. A har­madik 95 négyszögöles részt Vajdics József vásárolta meg, 10 ezer forintért. A negyedik, 110 négyszög- öles részt Kesztyűs Kálmán­nak adta el 1958. május 23-án. A hivatalos írások szerint po­tom 4800 forintért „ajándé­kozta” volna oda. Volna, vol­na — mert gyanúval kell él­nünk. Még a hivatalos papírok ellenére is! Valami ugyanis nem „passzol”. Ha Vajdicsék- tól tízezer forintot sajtoltak ki a 95 négyszögölért (olyan 95 négyszögölért, melynek egyik része gödrös), s ha az ötödik részért 16 ezer forintot kér, akkor nagyon furcsa a 110 négyszögöles Kesztyűs-telek 4800 forintos ára! Furcsa, mert ez a telek nagyszerű helyen fekszik, az ötödik viszont, amelyért 16 ezret akar kérni, mélyedéses, tehát értéktele­nebb terület. Summa summárum: ha a hivatalos papíroknak meg a szomszédoknak hinni lehet (már pedig miért állítanának a valóságnak meg nem felelő tényeket?), akkor a Zankl-fa- milia 64 ezer forintot vágott idáig zsebre. Ha még a mé­lyedéses ötödik telket is elad­nák, kerek 80 ezer forint ütné a markukat! 40 havi fizetés Az átlagos munkás és al­kalmazott 1800 egynéhány fo­rintot keres Baranyában. Ha ezt kétezer forintra kerekít­jük, akkor a 80 ezer forint ép­pen 40 havi fizetésnek felel meg. Negyven havinak, ami annyit jelent, hogy a kétezer forintot kereső kisembernek három és fél évig kell dolgoz­nia azért a summáért, amit a Zankl-familia minden munka nélkül lefölözött, illetve zseb­re akar vágni! Arcába szökik az ember vé­re, amikor ilyesmit hall. Nem érti, hogy történhetett ez meg manapság, 16 évvel a felsza­badulás után? Rejtély sza­munkra, hogy a Zankl-féle telekspekuláns miként vezet­hette félre a III. kerületi ta­nácsot? Miért nem voltak éberebbek? Miért engedték magukat becsapni?! Elsőrendű érdekük lett vtl- na a törvény betartása, hiszen ha a rendelet szerint járnak el, s az OTP értékesíti a tel­keket, akkor az érte kapott összeg 95 százaléka a III. ke­rületi tanácshoz kerül, s a községfejlesztési alaphoz hasz­nálhatja fel! A telkek pénzét tehát a kerület lakossága jó­létére fordíthatták volna! A három teleknél összesen 138 ezer forintról van szó- Az ügy olyan súlyos, hogy ügyészi kivizsgálást kíván. Itt is és máshol is, mert a példák után megcsappan az ember bizalma. Nem mer abban hin­ni, nem lehet benne biztos, hogy egyes egyedül a Málna és Egres utca tájékán van így a nagy városban! Minden jut­tatott és be nem épített telek sorsát meg kellene vizsgálni! Szocialista társadalomban élünk, valljuk és hangoztat­juk, hogy minden ember mun­kája szerint részesüljön a megtermelt javakból. A telek- spekuláció társadalmunktól teljesen idegen, kapitalista és harácsoló szellemet idéz! A törvény teljes szigorával kel­lene lesújtani rájuk, hogy egyszer s mindenkorra elmen­jen a kedvük a munka nélkül szerzett jövedelemtől! Magyar László Pályázati felhívás Felépült a diese mozdony-vizsgá óállomás a pécsi György-aknán A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya egy éve foglalkozik sújtólégbizton- sági vizsgálatokkal. Ezt a pé­csi bányák sújtólégveszélyes­sége. valamint az a törekvés sürgette, hogy gazdaságosabb termelést biztosító eszközöket alkalmazhassanak a föld alatti munkahelyeken is. Az egyik ilyen létesítmény a villamos­berendezések. készülékek sújtó légbiztonsági vizsgálatára al­kalmas robbantókamra. A má­sik a dieselmozdony vizsgáló­állomás. amelynek építési és ftecelé&i munkálatai április elejére fejeződtek be. A péc6i szénbányákban jelenleg hu­szonnégy dieselmozdony mű­ködik. Ezek a gépek a gyártó üzemben megfelelő biztonsági vizsgálatokon mennek keresz­tül. Azonban az elhasználó­dás. vagy rongálódás miatt végzett javítás után már újbóli kielégítő ellenőrzésükre eddig nem volt lehetőség. A György- aknán felépített állomás kivá­lóan megfelel e feladatnak. A berendezés a György-aknai gázlecsapolóval van összeköt­tetésben. ahonnan a Told alól elszívott gázból kellő mennyi-. ségű metánt juttatnak a vizs­gálócsatornába. Vagyis mester­ségesen ugyanolyan feltétele­ket állítanak elő, amelyek a bányában is előfordulnak. Az állomás létrehozásával je lem tűsen növelik a pécsi szén­bányák munkahelyi biztonsá­gát. Ugyanakkor lehetőség nyí­lik a villamosberendezések al­kalmazásának kiterjesztésére. A pécsi mellett a komlói szén­bányák villamos készülékeinek és dieselmozdonyainak vizs­gálatait is itt végzik a jövőben Alulírott szervek pályázatot hirdetnek megbízások elnye­résére. A pályázathirdető szervek­nek az a célja, hogy megte­remtsék a dolgozó nép életé­vel, szocialista fejlődésével foglalkozó irodalmi és képző- művészeti alkotások létreho­zásának feltételeit, és lehető­séget biztosítsanak arra, hogy az írók, képzőművészek meg­ismerjék s éljék népünk éle­tét, munkáját, örömét és küz­delmét. A megbízást nyert írók és képzőművészek élmény- és tapasztalatszerzés céljából egy hónapi időtartammal fizetésnél küli szabadságot kapnak; ez alatt az idő alatt a megbízó szervek egy-egy alkotó részére 3—5000 forintot biztosítanak a zavartalan alkotómunkára. A pályázók 1961. május 15- ig írásban juttassák el a Me­gyei Tanács Művelődésügyi Osztályához, hogy az élmény- szerzésre, anyaggyűjtésre, il­letve az alkotómunkára szánt időt mikor és hol kívánják el­tölteni; továbbá, milyen mű­vet, milyen műfajban kíván­nak megalkotni. A pályázathirdető szervek az írók és képzőművészek fizetés­nélküli szabadságát egyetér­tésben megbeszélik az illeté­kes vállalatokkal, intézmé­nyekkel. A megbízásokat közös meg­állapodás után adják ki a pá­lyázathirdető szervek. Pályázni lehet olyan művek tervével, melyek mai életün­ket, elsősorban a munkások és parasztok életét kívánják be­mutatni. A pályázók tervében szere­pelhet: elbeszélés, kisregény, regény, drámai mű, versciklus; illetve grafika, akvarell, olaj- és szo­borkompozíció. A megbízás a szerzői tiszte­letdíjat nem érinti. A pályázat tervében meg kell jelölni a mű elkészülésé­nek határidejét. A művek publikálására a Jelenkor folyóirat, illetve a Jelenkor kiadó ad lehetőséget; a képzőművészeti alkotások esetében a közületi vásárlások kiszélesítését biztosítják a pá­lyázathirdető szervek. Pécs, 1961. április 18. BARANYA MEGYEI tanács, Pécs mj VÁROSI TANÁCS, SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA Iskolabútort gyárt a Siklósi Faipari vállalat A Siklósi Faipari Vállalat készítményei igen kedveltek a megye határain túl is. A méhé­szek részére például nagy mennyiségben állítanak elő kaptárakat. Idén is hétezer darab hagyja el az üzemet. Lakberendezési tárgyak közül a „Duna” elnevezésű három- ajtós. politúrozott szekrény igen keresett. Ebből ezer csa­lád otthonába kerül az év fo­lyamán. A második negyedben új cikk gyártását vezetik be. A Faipari Vállalat ugyanis a jö­vőben rendszeresen készít is­kolabútorokat. A kétajtós, vi­lágos színű szertári szekré­nyekből másfélezer darabot szállítanak 1961-ben az oktatá­si intézményeiknek. IÄ0-OS pr( 45 “ mindenütt kapható Elfekvő készletből eladó Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságnál vállalatok ré­szére: 213. 408. 512 N, 6210. 6216. 7309, 40x120x28, 70x150x35, 85x150x28 számú használt, felújított GOLYÓS ÉS KÜPGÖRGÖSCSAPÁGY, SKODA 1101. SZGK. ALKATRÉSZEK, 4 SOROS 3/4 COLLOS GÖRGÖSLÁNC. Telefon: 21-26/903 mellék. 15 447 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents