Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
VtCAG TTOLETÄRJA!. líGYESULJFITK! BüMÁNTÚU j NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Rendkívüli állapot Kubában A kubai kormánycsapatok és a milicia egységei súlyos veszteségeket okoznak a betolakodóknak XVIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. Április 19. szerda El a kezekkel Kubától! Egy amerikai szenátor a kubaellenes agresszió fokozását sürgeti New York (TASZSZ). Az AP tudósítója jelenti Washingtonból, hogy Barry Gold- water Arizona állambeli köz- társasági párti szenátor az „Amerikai Forradalom Lányai” nevű szervezet kongresszusának megnyitó ülésén elhangzott beszédében kijelentette, az Egyesült Államoknak világosan meg kell mutatnia, hogy „készen vagyunk felhasználni katonai és gazdasági erőnket” a Castro-kor- mány megbuktatására. A tudósító jelentése szerint a beszéd szövegiót már a ku- baellenes agresszió megindítása előtt elterjesztették. Gold water arra hívott fel, hogy teljes gazdasági blokádot léptessenek életbe Kuba ellen, s támasszák azt alá, „ha szükséges, katonai blokáddal is”* Újabb bizonyítékok Guantanamo, (ADN). Az ADN, az UPI különtudósító jának jelentését idézve közli, hogy a Kuba területén fekvő guantanamoi amerikai támaszponton elrendelték a hadiállapotot. A tudósító szerint Guantanamoban az amerikai haditengerészet lökhajtásos vadászgépei és egyéb hadirepülőgépek készen állnak arra, hogy „néhány percen belül felszálljanak”. A támaszpont kikötőjében hét íorpedóromboló és egy tucat más hadihajó áll akcióra készen, az óvóhelyek legénységét készenlétbe helyezték. Az UPI egy másik jelentése arra vet fényt, hogyan szervezik az Egyesült Államok a Kuba elleni agressziót. Az ellenforradalmároknak az Egyesült Államokban „ismeretlen helyen” nagyerejű rádióadója van — írja. Közvetlenül ezután az amerikai hírügynökség helyesbítette közlését és az állította, hogy a rádióleadó „a Karibi térségben” van az Egyesült Államokban tartózkodó ellenforradalmár vezetőktől kapja az utasításokat. A New York Times egy keddi híradásában egyáltalán nem titkolja, hogy az Egyesült Államok készítette elő és támogatja a Kuba elleni támadást.” Segítséget nyújtottunk a mene kült kubaiaknak és valószínűleg tovább folytatjuk majd ezt a segítségnyújtást. Nem titok, hogy az amerikai kormány a meaiekült kubaiakat sok hónapon át fegyverrel, felszereléssel látta el és amerikai területen, valamint Guatemalában nyújtott nekik kiképzést. Ezt túlságosan is nyilvánosságra hozták ahhoz, hogy ma figyelmen kívül lehetne hagyni” — írja az amerikai lap. Havanna (TASZSZ). A Prensa Latina hírügynökség közli Fidel Castronak a rend- ! kívüli állapot bevezetéséről i szóló kiáltványát. A kiáltvány , szerint: „A fegyveres erők főparancs noka és a köztársaság miniszterelnöke rendkívüli állapotot hirdet az országban. Ugyanakkor megparancsolja: a felkelő hadseregnek, a népi milíciának és a biztonsági erőknek, hogy a legnagyobb éberséggel ügyeljenek és habozás nélkül csapjanak le mindazokra, akiket diver- ziós cselekmények elkövetésén, felforgatáson és gyilkosságok megszervezésén kapnak rajta. A forradalom védelmére ala kult bizottságoknak megparancsolja, hogy kettőzzék meg éberségüket, leplezzék le az ellenforradalmárokat és cselekedeteiket. Felhívja a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget — az egész dolgozó népet, — hogy maradjanak a helyükön, sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a termelésben és a tanításban. Az egész lakosságot felhívja, hogy őrizze meg a szilárd rendet és a fegyelmet, működjön együtt a hatóságokkal és semmisítse meg a zsoldosokat, az Ötödik hadoszlopot, a di- verzánsokat és az ellenforradalmárokat. „Szálljon harcba mindenki a szabad és független Kubáért! Védelmezzük mind egy szálig az egyszerű embereket felszabadító forradalmat, Kuba hazafias, demokratikus és szocialista forradalmát ezzel a jelszóval: haza, vagy halál! Győzni fogunk!” — fejeződik be Fidel Castro miniszterelnök nek, a fegyveres erők főparancsnokának kiáltványa. * A kubai kormány csapatok és a milícia egységei súlyos veszteségeket okoztak a Las Villas tartományban partra szállt ellenforradalmároknak. Mint a Tanjug közölte, az agresszorok egy csoportját megsemmisítették. Két partraszóll ító hajót elsüllyesztettek és öt repülőgépet lelőttek. A CTK havannai küiöntu- 'iósítója jelenti: Kuba egész lakossága talpra? állt, hogy visszaverje az amerikai imperialisták szolgálatában álló zsoldosokat. Bár az agresszorok pontos létszáma és fegyverzetük ereje még nem ismeretes, annyi már bizonyos, hogy a zsoldosok nehéz fegyverek, tüzérség és repülőgépek támogatásával kezd tők meg támadásukat. A népi milíciát mozgósították és Havanna összes fontosabb épületét erődítménnyé alakítják át. Az egész kubai nép meggyőződése, hogy igen rövid időn belül felszámolják az agresszió tűzfészkét. Az egész világot felháborítja a kubaellenes fegyveres agresszió New York (TASZSZ). Az ENSZ Politikai Bizottsága alig kezdte el a kubai kormánynak az Egyesült Államok agresszív tevékenységéről szóló panasza tárgyalását, az ENSZ székháza előtti téren sok ember gyűlt össze, hogy tiltakozzék a kubai városok bőm bázása és a Kuba ellen kezdett fegyveres intervenció miatt. A tüntetés több mint háromszáz résztvevője ..El a kezekkel Kubától”, „Állítsák meg az intervenciót”, „Az amerikai nép ellene van az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala által szerve zett intervenciónak” feliratú táblákat tartott. A sajtótudósítók figyelmét magára vonta egy rokkant, aki fetháborodottart jelentette ki: „amerikai vagyok. 1960. decemberében turistaként jártam Kubában. Én nem politizálok, de láttam, hogy mennyi jót hozott a kubai népnek a forradalom”. Á rokkant férfi — mint mondotta — azért jött. az ENSZ épületéhez, hogy tiltakozzék az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatala kubaellenes bűnös tevékenysége miatt. %%»■ tJj baedecker Az Országos Idegenforgalmi Hivatal körülbelül 1000 oldalas baedeckert ad ki. A kiadvány érdekessége, hogy ebből Pécs 40—50 oldallal szerepel. A kiadvány fakszimilékkel tarkítva mutatja be az ország nevezetességeit. Főként adatközlő mű lesz, olyan adatokat ismertet, amelyek a részletesebb útikalauzokban sem szerepelnek. A baededkert még ebbe« az évben kiadják, pécsi részén is dolgoznak már. A tüntetők száma állandóan nőtt, végül megjelent a rendőrség is, hogy „rendet” teremtsen az ENSZ épülete körül. Szófia. Mint a Bolgár Távirati Iroda jelenti, rendkívül nagy felháborodást és haragot váltott ki Bulgária-szerte a Kuba elleni fegyveres intervenció híre. Az üzemek, hivatalok, és építkezések munkásai röpgyűléseken fejezik ki együttérzésüket az intervenció ellen küzdő kubai néppel, a gyűlések szónokai leleplezik a kubai forradalom ellenséget és azok védelmezőit — az amerikai imperialistákat. Tüntetés a moszkvai amerikai nagykövetség előtt Kedden a kora délutáni órákban nagyszabású tüntetés kezdődött Moszkvában az Egyesült Államok nagykövetségének épülete előtt. Moszkvai fiatalok, egyetemi hallgatók, munkásfiatalok tüntettek a Kuba ellen indított agressziós támadás miatt. A tüntetők hatalmas táblákat, rögtönzött feliratokat vittek magukkal, éltették a kubai for radalmat, a kubai nép vezetőjét, Fidel Castrot. „Kuba igen. jenkik nem!” — hangzott fel a követség' előtti térségen a jelszó. A moszkvai rendőrség elzárta az épület környékét. A tüntetők zászlókkal, feliratokkal vonultak el az épület előtt. Hatalmas tapssal, lelkesedéssel fogadták a Moszkvában tanuló kubai diákokat, akik kubai zászlóvá], érkeztek meg, hogy részt vegyenek a moszkvai fiatalok demonstrációján. Az egyik diák rövid beszédet man dott, rögtönzött röpcédulákat osztogattak a tömeg között a kubai forradalmárok dalának, a Július 28-a Himnusznak orosz szövegével. Hosszú percekig éltették a tüntetők a kubai forradalmat, zúgott a jelszó: „El a kezekkel Kubától!” Viharos hurrázással fogadták az egybegyűltek Faure Chomon kubai nagykövet meg jelenését, aki a nagykövetség munkatársaival együtt, kezében kubai zászlót tartva, jött ki az utcára. A helyszínre érkeztek a népek barátsága egyetemén tanuló külföldi diákok is. Hatalmas táblák kerültek a nagykövetség épületére arab és indonéz nyelvű szövegekkel. „Az arab népek veled vannak, Kuba!”, „Indonézia népe támogatja a hős Kubát!” — hirdették a felvonuló fiatalok táblái. Több órán át hullámzott a tömeg a nagykövetség épülete előtt. A szovjet dolgozók ezzel a tüntetéssel is megmutatták: szolidárisak a szabadságért harcoló hős kubai néppel, követelik az agresszió azonnali megszüntetését, Felhőszakadás galamMojás nagysága jéggel Az asztalok helyét vörös salakkal, a sétányokat fehér zúzottkővel hintik fel a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói a megnyitásra váró Rózsakertben. A sétatéri Kioszkban a festők csinosítják a kerti bútorokat, a Tavasz kerthelyiségében ugyancsak vörös salakkal hintik fel a kerthelyiség talaját. Képünkön: munkában a parképítők a Ró- ssakertben. Kedden délután még örültek is a villányiak. Azt mond- I iák pipál a nagyharsányi hegy, eső lesz. Többen hozzátették: nagyon mérgesen pipál, csak I nehogy baj legyen belőle. Dél utárt fél 4 után lassán, nagy cseppekben megindult az eső. Aztán mintha megunta volna apránként adni a földnek az ég az életadó vizet, egyszerre eresztették él terhüket a korom fekete felhők. Néhány percig látni sem lehetett plyan sűrűn ömlött az eső, ami dörgés és villámlás kíséretében jött. — Hát ilyen nagy felhőszakadásra, dörgésre, villámlásra nem nagyon emlékszünk áprilisban — mondták a villányi öregek. A felhőszakadással együtt jég is jött. A házak tetején kísértetiesen doboltak a galambtojás nagyságú jegek és az alig huszonöt percig tartó felhőszakadás után szinte fehérlett. a határ a jégtől. A falu vízlevezető árkai nem tud ták elnyelni a vizet, volt ahol a gyorsan hömpölygő víz méa a hidat is szétszedte. Villány főutcája olyan volt. mintha egy jeges folyó választaná el egy- '"'ástól a házsorokat. A községben lévő gyümölcsösökben nagy kárt tett a jég, a Nagyharsány felé eső szőlőkben a kár jóval kisebb. A világ közvéleménye megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a bírt: ellenforradalmi bandák szálltak partra Kubában. Várható volt, hogy az amerikai imperialisták által támogatott, megvert és elűzött Etatista-rendszer hívei megpróbálják visszaszerezni elvesztett pozícióikat. Az agresszió nem keltett meglepetést. hiszen a Castro-vezette forradalom győzelmének első percétől kezdve az egész világ haladó közvéleménye vigyázta a kubai nép igazságos ügyét és számolt azzal, hogy a kubaiak harcának csak első felvonása zárult le, jön még egy leszámolás. Az ellenforradalmi agresz- szió, amelynek 48 órája vagyunk tanúi, az imperializmus létéből fakad. Nem adja fel elvesztett területeit, nem nyugszik bele a vereségbe és hatalma visszaszerzésének eszközeit egyáltalán nem válogatja. Láthattuk ezt Egyiptom esetében, láthatjuk ezt Laoszban, és szemünk előtt zajlott le az az égbekiáltó aljasság, ahogyan Kongó függetlenségét taposták sárba. Ötödik badoszlop, megvesztegetés, gyilkosság, provokáció és agresszió — ez az imperializmus igazi arca, bármennyire is vigyáznak kínosan arra, hogy egyetlen megnyilatkozásukból sem maradjon ki a szabadság, az emberi jog. Másként értik és gyakorolják ezeket a fogalmakat, mint ahogyan a felszabadult népek. A szabadság az ő nyelvükön a tőkések és kiszolgálóik szabadságát jelenti, az emberi jog pedig ugyancsak az ö jogaikat. profitjukat. A Kubában megvert és elűzött Batista-rendszer hívei magukban gyengék lettek volna arra, hogy támadást kezdjenek. Saját erejükből erre soha nem tellett volna. De tellett a világ vezető imperialista hatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak erejéből, amelynek vezető körei az első pillanattól kezdve támogatták, segítették pénzzel, fegyverrel az ellenforradalmi erőket. Ebbő] a pénzből jutott a bombás merényletekre, a kubai hegyekbe bújt ellenforradalmi erők támogatására, a legkülönfélébb provokációkra. Azt tudja mindenki, hogy az ellenforradalmi kubai erők soha nem gyártottak négymotoros Boeing bombázókat, pedig ezekkel hajtották végre a legutóbbi bombatámadást is. Az Amerikai Egyesült Államok vezetői előretolták a kubai nép előtt megbukott ellenforradalmi erőket, hogy szerezzék vissza a régi hatalmat és azt hiszik, hogy a világ népei vakok, nem látják, hogy ki az agresszor, melyik az a hatalom, amely egy szabadságát kivívott népet akar visszataszítani a szolgaságba, a kizsákmányolásba, a terrorba. Kuba szabadságszerető népét nem érte készületlenül a " .......... p artraszállás. Hónapok óta fegyverben állt már a forradalom fegyveres ereje és most harcol az ellenforradalmár betolakodók ellen. Fidel Castro hétfői rádiónyilatkozatában kijelentette: „A kormánycsapatok előrenyomulnak és biztosak a győzelemben”. Ebben a tudatban sincs egyedül a kubai nép és harcában sincs egyedül. Segíti őket a világ haladó része, akiktől elsősorban szolidaritást várnak. A dél-amerikai kontinens is megmozdult és ezek erejével is számolnia kell az VSA támogatta ellenforradalmi erőknek, az USA vezető köreinek, mert először fordult elő a történelemben, hogy Latin-Ame- rika több országa is független politikát folytat és sok tekintetben ellentétesek azzal, amit az VSA imperialistái szeretnének. Magában az Egyesült Államokban is tüntetések kezdődtek Kuba szabadsága mellett. Az egész világ előtt nyilvánvaló a tény, hogy ezzel a lépéssel az USA ismét bizonyítja: ő a népek szabadságának első számú elnyomója, aki örökké fogdmeget kiált és közben ő a rabló. Ezt mindenki tudja, kénytelen tudni, csak Stevenson amerikai ENSZ-küidött próbálja tagadni szemforgató módon az USA agresszióját. Hivatkozott Kennedy elnök kétszínű benem- avatkozási nyilatkozatára, hogy azután mégiscsak leleplezze saját hazugságait Íme a szavai: „Az Egyesült Államok rokonszenvez az emigrációban élő kubaiakkal és reméli, hogy sikeresen megvalósítják a demokráciát.” (!?) Igen, e saját hazugságaiba dőlő stevensoni nyilatkozat végére felkiáltó- és kérdőjelet kell tenni, mégpedig azért, hogy miféle demokráciáról van szó? Arról, amiről előbb írtunk: a tőkések és kiszolgálóik demokráciájáról. Az ENSZ vitájában Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes ismét arról szólott, ami eredetileg feladata az ENSZ- nek. hogy meg kell védeni a kis országokat, amelyek nem képesek megvédeni magukat egy nagyhatalommal szemben, és azonnal el kell rendelni a Kuba ellen intézett fegyveres támadás megszüntetését. Azt, hogy milyen döntést hoz végül is az ENSZ — nem tudni. Ha nem olyant hoz, amilyen a szabadságát kivívott kubai nép érdekeinek megfelel, akkor nem marad más, mint fegyverrel megtanítani a támadókat arra, hogy milyen ára és következménye van annak, ha valaki egy nép szabadsága ellen tör. A kubai fegyveres erők már osztják ezt a tanítást és remélhetően nem nézik tétlenül a latin-amerikai országok sem Kuba hősi harcát. A világ haladó közvéleménye pedig figyelmeztetve az Egyesült Államok vezető köreit, így kiált: El a kezekkel Kubától!
