Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
1961. ÁPRILIS 18. NAPLÓ 3 Ernst Thälmann 75. születésnapjára A hamburgi rendőrség meg tiltotta, hogy április 16- án az „Ernst Thälmann Baráti Kör” megemlékezzék Thälmann elvtárs születésének 75. évfordulójáról. De a kommun istaellenesség és a szovjetgyűlölet útját járó szociáldemokrata hamburgi vezetők tiltó parancsa nem érvényes mindenütt. Az egész világon, mindenütt, ahol kommunista pártok vannak, megemlékeztek a munkásosztály nagy fiáról. Emst Thälmann- ról, A német munkásosztálynak sem tudták megtiltani, hogy emlékezzék április 16-án. A nagyhamburgi munkás- és katonatanács tagjaként 1918. júniusában győzelemre vezette az utcai harcokban résztvevő hamburgi munkásokat. A bahrenfeldi szabadcsapatok megfutamodtak a Thälmann által vezetett munkáshadak előtt. S attól kezdve méginkább rettegtek, féltek tőle a munkásosztály ellenségei, ötvenedik születésnapját Hitler börtönében töltötte. 1944. augusztus 18-án a buchenwaldi koncentrációs tábor falánál lőtték agyon a hitlerista gyilkosok. „Hitler háborút és katasztrófát jelent!” — hirdette Thälmann és igaza lett. Hirdette. hogy csak a munkás- osztály képes békéhez, és a szocializmushoz vezetni az emberiséget. Ebben is igaza lett. Életművét, harcait, harcos életét és mártírhalálát örökre szívébe és emlékezetébe véste a német nép. És őrzi őt szívében az egész nemzetközi munkásosztály. Ünnepség a komlói vájárisüolában Vasárnap délelőtt kedve-- ünnepség színhelye volt a kom lói vájáriskola kultúrterm,. Ekkor nyújtották át a KISZ Központi Bizottsága által alapított Vörös Vándorzászlót, és a Munkaügyi Minisztérium di csérő oklevelét. Az ünnepségen Szeleczky Györgyné a KISZ Központi Bizottságának tagja rövid beszéd keretében nyújtotta át a zászlót. Jelen voltak az átadáson Kiss Dezső a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. Fekete János a KISZ Komló városi bizottságának szervező titkára, Gábor Balázs az MSZMP Komló városi Bizottságának tagja. Orosz Gyuláné az iskolai KISZ-szervezet névadójának özvegye. Deák Ferenc a komlói NEB elnöke, az alapszervezet patronálója, Balázs Gyula a Munkaügyi Minisztérium képviselője, valamint az iskola nevelőtestülete és tanulói. A vájáriskola fiataljai nejében Juhász István alapszervezeti KISZ-titkár köszönte meg a kitüntetést, majd társai nevében megfogadta, hogy a jövőben úgy tanulnak és dolgoznak. hogy a vándorzászló továbbra is náluk maradjon. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget. Könnyű ígérni Van egy szólás-mondásunk: „Olyan szegény még sosem voltam, hogy ígérni ne tudtam volna”. Ez a gondolat azt is tartalmazza, hogy könnyű Ígérni, meg lehet termi ezt akkor is, ha annak teljesítésére semmi, vagy csak kevés kilátás van. Van egy másik szólás-mondásunk is: „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó”. Ez viszont azt tartalmazza, hogy az ígéretet valóra váltani becsületes, szép, emberi cselekedet. „Ha valamit megígértél, akkor váltsd is valóra!” — szól az Ígéret teljesítésének amolyan kutyakötélezettsége. Az Ígérettel kapcsolatos ilyen igények nemcsak egyes emberek kapcsolatában, hanem társadalmi szinten ás erősen élnek. Ha valaki egyszer nem tartja be Ígéretét, akkor annak sok, először talán hihetetlennek tartott Ígéretét kell valóra váltania, hogy ne le- gyintsenek rá: „ígérni azt min dig tudott..Ha egy vállalat nem tártja be adott szavát dolgozóival, vagy ügyfeleivel szemben, akikor annak hatása már szélesebb körben érezteti hatását. Volt időszak hazánkban, amikor szinte mesterségesen fokozták az emberek igényeit, hogy utána még kevesebb jusson marat előtte. EmA siklósi márványbányában * siklósi márványbánya „udvarának” szélén állunk. Festői a környezet. Balról a gyűdi hajlat, jobbról a magasra emelkedő siklósi vár látszik. Előttünk sárga és vörös színben játszó márványtömbök sziporkáznak a ragyogó napsütésben. Magas, munkaruhás férfi lép elő, kezében egy piros- színű zászló és sárgaréz trombita. A zászlót letúzi a peremre, megfújja a trombitát, s közben minket is figyelmeztet, hogy húzódjunk a vitlaház oldalához, mert robbantanak. Madaras József lőmester meggyújtja a kanócokat, s néhány pillanat múlva ágyúlövésszerú durranások hallatszanak. A háztetőn kopognak a lehulló ködarabkák. A márványtömbök meglazúltan várják a kőbányászok feszítővasait. Nem mai hírű a siklósi márvány. Már a századforduló idején megkedvelték az építészek és a szobrászok. Olaszországból idevándorolt kőfaragómesterek kezdték a márvány kitermelését. A Venotti-, a Sporino- és a Zigo-családok itt is maradtak és letelepedtek. Az utolsó olasz mester Zigo Mihály, öt évvel ezelőtt halt meg. ^Tanítványa Schil- linger Ádám kőfaragó ma is ott dolgozik a márványbányában. A híres siklósi úgynevezett rózsamárvány (vörösmárvány) ismerős szinte egész Európában. Az olasz, a svájci és az osztrák építőmesterek mindig szívesen vásárolták, de még az orosz cár is rendelt belőle a szentpétervári képcsarnok díszítéséhez. Parlamentünk egyik márványoszlopát is a siklósi bányából fejtették ki. Jelenleg a Gellert szálló burkolatát készítik siklósi márványból. Az építőművészek ma is kedvelik és szeretik a jóminőségú siklósi márványt. utóbbi időben keveset hallosunk a márványbányáról. M' a helyzet vele, hogyan halad a munka, bővítik-e a bán'át? Hatszáz méterre a bányáig gyönyörű út vezet, de azon túl változik a kép. A hegyoldal AZ ÉM 26. ÁLL. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Főépítésvezetősége Pécs, Hőerőmű szerelőlakatos szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezés a fenti címen. 15 443 gyomra nyitva. A márványrétegek ferdén fekszenek. Elszomorító a bánya állapota. Ahol a márványtömböket fejtik, nagy a rendetlenség. Sok a nem oda való kő és föld. A ferde sáv tetején emberek. Lenn a csörlőknél is. Vesződnek, kínlódnak, hogy lehozzák a kifejtett tömböt. Közben pattan a tömb széle és reped az alatta lévő is. Oldalt sikló ereszkedik a mú- útig. Vitlával szállítják a kifaragott tömböket, de a rakodó előtt 10—15 méterre megáll a kocsi. Nyolc-tíz ember izma feszül neki, hogy feltaszítsa a rakodóig. Egyébként itt is, ott is modern gépek láthatók. Miért mégis ez a sok kínlódás? S miért néz ki a bánya ilyen elhanyagoltnak? Nem értem azt se, miért kell a rakodó előtt nyolc-tíz embernek nyomni a kocsit és miért kell a márványtömböket felülről lefelé vonszolni? A kőbányászok vái-aszt adtak. Sokat változott a „gazda” az elmúlt években. Azelőtt az ÉM 1-es számú Kőfejtő Vállalat irányította a termelést, az ÉM Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat pedig megvásárolta a márványt. Most egyszerűsödött a helyzet, mert a kőfaragó vállalat vette át az irányítást. Az üzemvezetők viszont negyedévenként váltották egymást és nyilvánvaló, hogy nem sokat törődtek a bánya állapotával és a helyes műveléssel. Mire belemelegedtek volna, már el is távoztak. Az elmúlt években tízmillió forint körüli összeget fordítottak a bányára. Odáig rendben is lenne, hogy építettek megfelelő helyet a szerszámok tárolására, javítására és rendes ebédlő is jutott a dolgozóknak. De hibák történtek a többi építkezéssel. A régi múúttól a bánya jó ; három kilométerre van. Erre ; megépítették az új bekötő- 1 utat, de az nem ér föl a bányáig, mert csak két és fél i kilométer hosszúságúra építették, mondván, hogy az a 600 méter, ami kimaradt, meredek. Az igaz, hogy nem vízszintes, de jó idő esetén a gépkocsik így is felmennek rajta. Nem építettek utat, hanem helyette egy 600 méteres sikló pályát és azon eregetik le a márványtömböket. ^Kínlódnak az emberek és átkozzák azt is, aki kitalálta az ilyen siklót. A vitlaházból nem lehet belátni a pályát, így még egy ember kell, aki figyel és tartja a kapcsolatot a gépkezelővel és a rakodó állomással. A figyelőnek külön kis házikót építettek telefonnal felszerelve. Hát nem jobb lett volna a vitlaházat magasabbra építeni és a pálya végét süllyeszteni? Könnyebb; is lenne, jobb is lenne. Nem kínlódnának annyit és az egészre futotta volna a figyelő ház költségűi*«. Db mob is kellett volna sikldl Mac tehetett volna építeni az utat egészen a bányaudvarig. Minden sokkal egyszerűbb lenne. Csak fel kellene rakni a gépkocsikra a márványtömböket és irány az állomás. S így? Le-föl, le-föl kétszer-háromszor is, mire kijut a márvány az állomásra. Fejteni pedig sokkal egyszerűbb és könnyebb lenne, ha nem felül kezdenék szedni a tömböket, hanem alulról. Nem kellene kínlódni, csörlőzni, mérgelődni. Sokszor két hétig is eltart, mire egy nagyobb tömböt sikerül levonszolni az udvarba. Kevesebb robbanóanyag kellene, nem repedeznének meg a tömbök és szinte a saját súlyánál fogva lecsúszna a kifejtett márványtömb. Ilyen választ adtak a kobá- nyászok. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy nemcsak a hibákat látják, hanem a kijavítás útját is. Schaff Antal üzemvezető a dolgozókkal egyetértésben kívánja megoldani a munkáját. Nem lesz ez köny- nyú feladat. Sokat kell tenni annak érdekében, hogy minden vonalon rend legyen. S a vállalat budapesti vezetőségének is nagyobb támogatást kell nyújtani ehhez. Szükség van erre mielőbb. Hiszen sokan keresik, belföldön és külföldön egyaránt a jóminőségű siklósi márványt. Gazdagh István 6000 hold kukoricát vetettek el az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban a hét végéig mindenütt befejezték a kukoricaföldek simazi- nos permetezését. Ezen a tavaszon mór több. mint hétezer holdon végezték el a gyamok elleni vegyszerezést. E területeken kapálás nélkül művelik majd a kukoricát. A kukorica vetését a gazdaságok 50 százalékban végezték el, ami mintegy 6000 hold kukoricát jelent. A kukorica vetésben első a pécsi és bo- gádmindszenti gazdaság, ahol a vetést már 80 százalékban befejezték. Az elmúlt héten megkezdődött a gazdaságokban a növény- ápolás is. Ebben az évben ez a munka nem sürget, a vetések tiszták, hisz eső híjáin a gyamok nem fejlődnek. A szárazság azonban a kultúrnövényeknek sem kedvez. A mák kelése hiányos, a répa is lassan fejlődik. A csapadék rossz eloszlására jellemző, hogy amíg az elmúlt év szeptemberétől december végéig a megye déli gazdaságaiban 500 milliméter csapadékot mértek, addig most január 1-től április közepéig — ugyanazon a részen — csak mindössze 7 millimétert. A száraz időjárás miatt nagyobb rovarkártételre számíthatunk. Megjelent a répabolha. a barkó, a repce kártevője. Az állami gazdaságok időben felkészültek a hathatós védekezésre és a múlt héten meg kezdték a rovarkártevők vegyszeres irtását. nek is meg lett a böjtje. Sok minden bizonyítja, hogy az igé rettel, — legyen az bármilyen jellegű — úgy kell élni, hogy kimondásának pillanatában is biztosan teljesíthetőnek látsz- szék. Nem új jelenség, de éppen régisége miatt érdemes említeni, hogy még mindig előfor- duL felelőtlen vagy meggondolatlan Ígérgetés a legkülönfélébb szinten. Bejelentések és levelek bizonyítják, hogy ígérnek kisebb-nagyobb beosztásban lévőle a dolgozóknak és utána minden marad a régiben. Következik a panasz, a levélírás, az utánjárás, amelyekre mintha egy lemezről forgatnák, így hallatszik a mentegetőzés: „Megfelel a valóságnak, hogy beszéltünk erről, de nem ennyire konkrétan... A panaszt elintéztük...” Vállalat a vállalatnak ígér: „Meglesz. Számíthatnak ránk.” Az egyik ennek megfelelően készül, nem egyszer még munkásokat is felvesz, más kiadásokba veri magát és az Ígéret nem lesz meg, teljesítésére nem számíthatnak. A tanács illetékes osztálya Ígéri, hogy felszólítja és kötelezi a háztulajdonost az életveszélyes lakás helyreállítására, amiről az érdekelt megkapja az írásbeli Ígéretet is, csak éppen az Ígéret nem válik valóra, mert a háztulajdonos nem kap semmit. Annyi változata van a be nem váltott Ígéreteknek, hogy fajtájukról is külön katalógust lehetne készíteni. Nem ilyen szándékkal szólunk erről... Bárhogyan is vizsgáljuk a be nem tartott Ígéretek okait, mögötte nem egyszer kétségtelenül igaz, akadályozó körülményeket is találni, de van egy sor emberi gyengeség is. Hasznosat sem gazdasági, sem politikai, sem társadalmi téren soha nem találni e vizsgálódás nyomán. Vannak, akik csak odáig jutnak e jelenségek láttán az értékelésben, hogy „felelőtlen Ígérgető”. Nemcsak ez és nemcsak ennyi. Minden becsületes és tisztességes ember egyik legfőbb tulajdonsága, hogy szereti embertársait és igyekszik azok gondján, baján segíteni, hogy ezek helyébe elégedettség vagy öröm lépjen. Az viszont nem rendes viselkedés, ha segítséget Ígérünk és nem segítünk. Súlyosabbá válik ez akkor, ha a népszerűség féltéséből nem mert valaki nemet mondani olyan kérdésben, amit egyelőre vagy hosszabb ideig nem lehet megcsinálni. Sajnos, ebből is akad és súlyát csak növeli, hogy általában ezt eléggé komoly beosztásban dolgozók követik eh „Természetesen, kedves kartársam... Elintézzük. Mór elintézettnek is veheti .. ”, ..Hogyne nénikém — elintézzük”, „A mi cégünk pontos és megbízható, mint a legfinomabb svájci óra”. Ilyen féleképpen hangzik az Ígéret, ahelyett, hogy az illető megmondaná, hogy ezt és ezt, ezért és ezért nem lehet megcsinálni, kilátás ekkor és ekkor van rá, vagy egyelőre nincs is. Nemrég, amikor megkérdezték az egyik ilyen alaptalanul Ígérgetőt a vizsgálatot végző szervek, akkor azzal védekezett, hogy „hosszú ideig tartott volna, amíg megmagyarázom és nem is mondhatok el mindent, mert vállalati érdekék ...” Könnyebb volt elintézni egy meglesszel és abban a hitben lenni, hogy vállalati „titkokat” őrzött meg. Ez utóbbi is vadhajtás. Vannak, akik hajlamosak valósággal misztikussá tenni nem egyszer pofon egyszerű dolgokat és titkosnak, meg csak belső használatúnak tartani olyasmit, amit úgyis tudnak az emberek, mert látják, mert a maguk életén tapasztalják, hogy nem úgy van, ahogyan azt X. Y. Ígérte. Közben észre sem veszik szűk- látókörúségükből fakadóan, hogy eljárásukkal nemcsak emberi, de politikai hibákat követnek el, amelyek ugyan egyenként nem nagyol?, de a sok kicsi már látszik. Szem elől tévesztik, hogy az egyszerű emberek olyan szintről ítélik meg az állam és a gazdasági vezetést, amilyen szinten az 6 ügyükkel foglalkoznak, vagy nem foglalkoznak megfelelően. Hányszor hallottuk már és kaptuk leírva is a be nem váltott ígéret nyomán az „ítéletet”, hogy „ilyen ez egész végig”. Halott nem ilyen egész végig, hanem csak egyesek olyanok és felelőtlenségükkel nemcsak a maguk személyét teszik megbízhatatlanná, hanem másoknak is kárt okoznak. Erre nem gondolnak, illetve erre gondolnak a legritkábban, mert úgy vélik, hogy az emberek gyorsan felejtenek. Tévedés. A napokban egy bácsi kereste szerkesztőségünket, és tíz év távlatából is névre és apró körülményekre is emlékezve mesélte, hogy egyik tanácsvezető milyen rendesen elintézte ügyes-bajos dolgát. Az adott szónak értéke van, amely pozitív vagy negatív arányban még kamatozódik is attól függően, hogy betartják-e vagy sem. Jó lenne, ha mindig és mindenütt betartanák és senki sehol nem ígérne semmit felelőtlenül. Kislakásépíttetők és háztartások figyelem! Szövetkezetünk külön részleget állított be a lakosság: javítások és egyéb szolgáltatások végzésére az alább felsorolt szakmákból: kőműves, villany, vízvezeték szerelő, asztalos, lakatos, kályhás, szobafestő, mázoló, címfestő, tetőfedő, üveges, szalagfűrészelő, kőfaragó és bádogos. A lakossági megrendeléseket soron kívül intézzük; Családi házak építését, javítását és karbantartását rövid határidőre vállaljuk. PÉCSI ÁLT. ÉPÍTŐ KTSZ Pécs, SaHai u. Mh Tel. 16-55. 239 Megkezdték a ettkorrépa sarabolását a Aengőaljai Állami Gazdaság szilagypusztai üzemegységében. A répa szépen sorol, három- négy levélben van. A sarabolás után azonnal megkezdik az egyelcst és e. kártevők elleni vegyszeres védekezést.